Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I A korszerűsített szigetszentniiklósi malom A! S ZM' t PEST MEGYEI' BT ZÓ T.T S ÁG A t S A. M E.-G Y £ 1- T AN ÁC S L A P j Á II. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM ARA 50 FILLER 1958. SZEPTEMBER 2. KEDD Most adták át rendeltetésének a mintegy 900 000 forintot | költséggel korszerűsített szigetszentmiklósi malmot. A környező 1 községek lisztszükségletét kielégítő malom átépítését ez év ja- ! nuárjában kezdte meg a Pest megyei Malomipari Vállalat szer 1 relőgárdája, Bress Ernő beőrlő fömolnár vezetésével. A ma lóm. napi teljesítménye 200 mázsa. A régi serleget 1 felvonók helyett a kész- és félkésztermékeket pneumatikus | úton szállítják, ami a malmot pormentessé teszi és megvédi a 1 dolgozóitat a „molnár-betegségtől.” Külön jelentőséget ad a malomnak, hogy itt kapnák ebner I leti és gyakorlati oktatást — hat hónapon 'keresztül — az egész | ország molnártanulói, ugyanis a malom telepén korszerűen be- 1 rendezett tanulóotthont és tanterméket is létesítettek. A malmot Illyés Sándor, a Pest megyei Malomipari Válr I lalat igazgatója adta át ünnepség kíséretében. Köszöntő és intelem Felavatták az ország legkorszerűbb ITIfa £V»nIo era f 11»111 fo ír a m íe_ általános iskoláiét Tápióságon Újra szélesre tárultak az is­kolák kapui. Ma reggeltől kezdve óránként felberreg a jól ismert iskolacsengő, jelez­ve: új tanóra következik. A mai naptól reggelenként ismét találkozunk majd az iskolába siető népes és zsibongó gyer­mekhaddal, amelynek sorait új csapatok erősítik: az új első­osztályosok. S ma délutántól kezdve ki tudja, hányszor hangzik majd el az édesanyák és édesapák már megszokottá vált kérdése: miből feleltél, kislányom? Mi a lecke, kis­fiam? Az iskola a tudás, a művelt­ség, a kultúra vára. Itt kapják meg fiaink és lányaink eljö­vendő életük szellemi alapjait. Egész népünk sorsát, jövőjét bízzuk derék pedagógusainkra: az ő becsületes munkájuktól függ, milyen lesz hazánk jövő nemzedéke, milyen ifjak nő­nek fel kezük alatt, megfelel­nek-e majd a nagy célnak, hogy esztendők múlva velünk együtt harcoljanak az ország, a társadalom átformálásáért, a szocializmus felépítésének si­keréért. Az iskola a mienk, akárcsak a föld s a gyár. De az októberi ellenforradalom bebizonyította, hogy az iskolára legalább olyan féltő gonddal kell vi­gyáznunk, mint a földre, vagy a gyárra. Az ellenforradalom nem csupán a földet, s a gyá­rat támadta meg, hanem az is­kolát is. Elsősorban ifjúságunk gondolatait kúszálta össze oly­annyira, hogy szellemi „pusz­tításait“ még ma sem hevertük ki teljességgel. Van tehát fel­adatunk, tennivalónk éppen elég ifjúságunk nevelése terén. A feladatok megoldásának egy része kétségkívül a peda­gógusoké. De az is bizonyos, bogy egyedül, magukrahagyat- va nem végezhetnek eredmé­nyes munkát. Az egész társa­dalom állandóan megnyilvá­nuló segítsége szükséges ah­hoz, hogy az új nemzedéket úgy nevelhessük fel, ahogyan azt mi szeretnénk. Ezzel kap­csolatban nagy feladat hárul reánk, szülőkre" is. Nem lehe­tünk közömbösek aziránt, ho­gyan tanul gyermekünk, mi­ként fejlődik jelleme. Mindkét feladat megoldásának kulcsa a* iskola és a szülők helyes kapcsolata. Az iskolai nevelést a szülői nevelésnek kell kiegé­szítenie, mert különben az is­kola munkája jórészt kárba vész. Az elmúlt tanévben gyakran hallottunk olyan panaszokat pedagógusainktól, hogy csak kevés szülő érdeklődik rend­szeresen gyermeke tanulmányi eredményé, iskolai magatartá­sa iránt. Még kevesebb volt azoknak a szülőknek a száma, akik részt vettek a szülői ér- ♦ekezieteken, a szülői munka- közösségek munkájában. Ért­hetetlen egyes szülőknek ez a közömbössége, hiszen a saját gyermekük életének alakulásá­ról, jövőjéről van szó. Igaz ugyan, hogy az édesapáknak, édesanyáknak napjainkban Igen sok irányú elfoglaltsága akad. De lehet-e fontosabb fel­adata egy édesanyának, édes­apának saját gyermeke neve­lésénél? Az iskola ma már nem egyes emberek ügye, nem is csak az államé. Az iskola közügy, egész társadalmunk egyik fon­tos kulcskérdése. Ahogyan most neveljük fiainkat, leá­nyainkat — olyan lesz a jövő Magyarországa. S ez. úgy gon­doljuk, senki számára sem le­het másodrangú kérdés. Köszöntjük pedagógusainkat s diákjainkat a most kezdődő új tanév első napján. Az előző esztendőnél még sikeresebb évet kívánunk nekik, s még szorgalmasabb, odaadóbb munkát kérünk tőlük. A szü­lőknek pedig csak annyit: se­gítsék mind pedagógusaink, mind pedig saját gyermekük munkáját, fejlődését! Az ország legkorszerűbb általános iskoláját avatták fel vasárnap Tápióságon. Az iskolát svájci pedadógiai ta­pasztalatok felhasználásúval pavilon- rendszerűén építet­ték. Közös folyosó köti össze a négy pavilont, ezekben kettesével helyezték el az osztály- és az egyéb termeket és a hozzájuk tartozó mellékhelyiségeket. Minden pavilonhoz külön udvar tartozik. Az iskolának ez az építési rend­szere pedagógiai és egészségügyi szempontból is rend­kívül előnyös: a tanulók a tantermet elhagyva nem zsú­folódnak össze egy folyosóra s valamennyi tanterem nap­fényes, világos. A jó egészségügyi körülményekhez az is hozzájárul, hogy az iskola a Tápió partján, 12 holdas park évszázados fái alatt épült. A hattaniermes, korszerű szer­tárakkal, természettudományi előadóteremmel, úttörő­szobával is rendelkező iskola és,a hozzátartozó pedagógus- lakás felépítése 2 700 000 forintba került. Ami a hivatalos tudósításból kimaradt... ENNYI A HIVATALOS közlemény. Ezekben a napok­ban országszerte tucatjával, a megyében is nagyszámmal ad­ják át rendeltetésüknek az új iskolákat —. nem lehet mind­egyikről részletes tudósítást írni. * Szabályos tudósítást nem is érdemes. Mert az ilyen avatá­si ünnepségeiken sohasem az a legfontosabb, a legjellemzőbb, ami a közönség szeme előtt történik. (Itt is nagy érdeklő­déssel gyűlt össze a falu apra- ia-nagyja, virággal köszöntöt­ték a minisztériumi kiküldöt­teket, a megyei pártbizottság első titkárát és a megyei ta­nács elnökihelyettesét.) Több bet mond ennél a tá j egy-egy szótigm* élettelen . rászlcte, az emberek beszélgetés közben elfelejtett szava. A falu és a 12 hold?« park találkozásánál kastély áll. Ak­kora, hogy vagy kétszer bele­férne az yj, tágas iskola min­denestől. A falubeliek yg.v tudják, hegy Szírmay gróf sok ezer hold hajdani birtoko­sa, kizárólag táncteremnek használta az egész emeletet. Bizonyára jól tudják, hi­szen nagyrészük a gróf­nál cselédeskedett, bár a | kastélyba és az azt övező park- | ba — afbba a bizonyos 12 hol-1 das, évszázados-fás. Cifrakert-1 nek nevezett parkba — lég-| feljebb a kerítésen át leshet-1 tek be. I A kastély valamikor nagyon | szép lehetett, most csupa rom. | jóformán csak a főfalak meg | a tetőzet egyes részei állnak | még. Alaposan megrongáló-1 dott, vagy hát mit szépítges-1 sük a dolgot, megrongálták, | főképp maguk a falubeliek. 1 hordták belőle, ami kiemelhe- | tő volt s kellett a maguk por-1 táján is. Mert nagyon nehéz azt elvi- I selni, hegy az embernek sem-1 mij» sincsen —, de majdnem | olyan nehéz megtanulni, hegy | (Folytatás a 2. oldalon) 1 A korszerűsített hengersor A nagyüzemi gazdálkodás fölénye) Egy mázsával magasabl) szőlőtermés várható a Pest megyei termelőszövetkezetekben, mint az egyéni gazdáknál I Száznegyvenezer hektoliter bor átadására kötöttek eddig szerződést a Pest megyei szőlő- termelők az állami pincegazda­sággal. Ez a mennyiség kétsze­rese annak, mint amennyire tavaly augusztus végéig szer­ződtek. A tavalyinál sokkal ! több,.jó minőségi homoki bor) kerül” az idén a hordókba, s ebben a kedvező időjáráson kí­vül nagy része van a szőlős­gazdák gondos munkájának is. Ebben az évben a Pest megyei szőlők hatvan százalékára ke­rült műtrágya, a négy-ötszöri kapálást, hat-nyolcszori per­metezést, háromszori kötözést csaknem valamennyi szőlő 1 megkapta. Az egyéni gazdák-1 nál átlagosan 16, a termelő-1 szövetkezeteknél 17 mázsa hol-1 dankénti szőlőtermés várhatói | A sutákra az ..anyagot” a hengersorról a pneumatika szállítja giMmmimwnnumwmwnwwtmimmiiwiwumiwmMriiiw'MimMiiimiiHitmiiiMiiiiiimiiimmiHHHiimiiimmmmiiiii« A megye állattenyésztésének helyzetéről, a feladatokról íúrftyalínk as ttyronöntusok MEGKEZDŐDÖTT A NEMZETKÖZI BORVERSENY Kiosztottak a Mathiász Já nos-emlékérmeket A Városligetben, a Vajda- hunyad vár román termében hétfőn délelőtt tartották a nemzetközi borverseny ünne­pélyes megnyitóját. A vendégeket Matolcsi Já­nos, a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója üdvözölte, majd Magyart András földművelés- ügyi miniszterhelyettes mon­dott beszédet. Az ünnepi megnyitó után Magyart András földművelés- ügyi miniszterhelyettes 74 ki­váló tudósnak, szőlészeti és borászati kutatónak, szőlé­szeti felügyelőnek, főkertész­nek, szőlőtermelőnek, vala­mint a Mathiász-csajád tag­jainak átadta a Mathiász Já- nos-emlékérmet. Ezt követően a múzeum aulájában megnyitották a Mathiász János-emlékkiállítást és az állandó szőlészeti és borászati kiállítást. A nemzetközi borbíráló bi­zottság délután megkezdte munkáját Értekezleten vitatták meg tegnap délelőtt Pest megye ál­lattenyésztő főagronómusai a megye állattenyésztésének helyzetét, a féléves tervtelje­sítést és a további teendőket. Az elhangzottakból megálla­pítható, hogy 1958. január 1. óta jelentős eredményeket ér­tünk el, különösképpen a ter­melőszövetkezetek megsegíté­sében. Jelentősen emelkedett a tsz-ekben az állatállomány és minőségileg is sokat javult. A megye 200 termelőszövetkezete közül mindössze 16 nem ren­delkezik közös szarvasmarha állománnyal, s 51 közös sertés- állománnyal. A többieknél az elmúlt fél esztendőben 2536 darabbal nőtt a Hol sorsol iák a lottót szeptemberben? A Sportfogadási és Lotto'Igazgatóság közzétette a lotto- sorsolások következő havi menetrendjét. Eszerint szeptember- j ben egy sorsolást a fővárosban, hármat pedig vidéken tarta- j nak. Szeptember 5-én kettős sorsolás lesz Budapesten. Ezúttal a 36. játékhét nyerőszámait és az augusztusi tárgyjutalmakat : sorsolják. Szeptember 12-én Gyöngyösön, 19-én Balassagyar­maton, 26-án pedig Hódmezővásárhelyen sorsolják a lottót szarvasmarha létszám. * ebből 938 tehén. A tehenek többségét a 3004-es kormányrendelet által biztosí­tott hitelből szerezték be az érdekeltek, de sokat vásárol­tak saját erőből is. Bár ez a létszám jelentős emelkedést mutat, a tsz-elcnek még jócs­kán van szükségük tenyész­állatokra. Megemlítették a szakembe­rek: előfordul egyes tsz-eknél, hogy az állami segítséggel ol­csó áron felvásárolt elsőrendű tenyészállatot vagy törzs­baromfit nem továbbtenyész- tésre, hanem hizlalásra állít­ják be. Megengedhetetlennek tartják az effajta spekulációt és javasolták: az ilyen tsz-eket zárják ki az állami akcióból, vegyék el tőlük a megvásárolt állatokat s juttassák más szö­vetkezeteknek. A sertéstenyésztéssel kapcso­latban azt javasolták, hogy a számszerű fejlesztés mel­lett gondot kell fordítani a fajtatisztaságra is, mert igen sok a különböző ke­reszteződés. A lóállomány csökkent. Te- nyészjuhokból szintén nagy az igény, de ezt egyelőre nem tud­ják megfelelően kielégíteni. A meglevő juhok jelenlegi átlag­súlya 43 kilogramm, azonos a tavalyival; A nyírási átlag vi­szont emelkedett. Az állami gazdaságokban egy juh nyíró­súlya 5.7 kilogramm, a tavalyi 4.8 kilogrammal szemben. A tsz-eknél 23 deka az emelke­dés. Az állami kostelep nyírási átlaga 7.67 kilogramm. Ebben az évben 40 termelő- szövetkezet rendezkedett be közös baromfitenyésztésre. Megyénk három keltető- állomása 1 416 565 csibét keltett. Ebből 11 200 dara­bot kaptak a tsz-ek törzs- állománynak, hatezret pe­dig árutermelésre. A többit az egyéni tenyésztők­nek juttatták. Jövőre a vecsésl keltetőállomást Ceglédre tele­pítik. Szó volt a rét- és legelő- gazdálkodásról és a legeltetési bizottságok munkájáról. A ré­tek, legelők meglehetősen el­hanyagolt állapotban vannak többfelé — ez volt a szakem­berek véleménye — és több legeltetési bizottság munkáját elmarasztalták. Kevésnek ta-. látták a megye területén talál­ható silót is. Sok tsz és egyéni gazda elhanyagolta a silózást, és félő, hogy tavasz felé ta­karmánygondjaik lesznek. Még van lehetőség most is zöldsilózásra, s okosan te­szik. akik kihasználják az alkalmat. A megye területén hat törzs- tenyésztő termelőszövetkezet, három törzstenyésztő állami gazdaság és egy törzstenyésztő község van. Az állattenyésztési szakemberek szerint a törzs­tenyésztő gazdaságokat kell elsősorban segíteni, fejleszteni, mert ezekből lehet tenyész­állattal ellátni a megyét. De ezen túlmenően a termelőszö­vetkezetek is neveljék fel álla­taik szaporulatát és azzal pó­tolják a hiányokat, \ békehajók útja befejezéséhez közeledik ven zengett: egy a jelszónk a béke.,. Egy kedves család nyomban meghívott hozzájuk. Jó bor mellett jólesik majd a beszél­getés. És nagyon elszomorod­tak, amikor megtudták, indul­ni kell tovább, nem maradha- tűnik. A kikötőből már várta a békeút részvevőit a Lenin- szovjet nevű tengerjáró hajó és a következő útszakaszt már ennek jedélzetén tettük meg. a ugusztus 28-án keltünk át fi a viharos tengeren és ér­keztünk meg a Fekete-tenger legfontosabb kikötőjébe, a hős városba, Odesszába. A szovjet béketanács és a helyi társadal­mi szervek vezetői, valamint a Béke-Világtanács titkára, a ja­pán Shigeo Sato fogadták ün­nepélyesen a békeharcosokat. iDimiiimmimiiiiiMiHiimiMmimHHiMHiiiumnnnnfinMni Tizeket a sorokat már Szó­I-J fiából irom. A békehajők itasai hosszú utat tettek meg itolsó beszámolóm óta. Oda­fagytuk a Dunát, átkeltünk a ‘'ekete-tengeren, vonattal át­szeltük fél Bulgáriát.. Augusztus 25-én a Bukarest nelletti festői park árnyas fái ilatt színvonalas szabadtéri nűsorral köszöntötte a román féketanács a békehajók kül- lötteit. Innen azután autóbu­szokon tértünk vissza a Duná- io2, hogy folytassuk utunkat íz első szovjet állomás. Izmail éle. A kis szovjet kikötő lakói úláradó szeretettel, virágerdő- lel várták a szovjet földre lé- >ő utasokat. A parton apró •soportdkban folyt a beszélge­ss a szovjet emberekkel. Nem élenthetett akadályt a nyelvi lehézség. Megértették egy- nást a vendéglátók és a ven- légek. Testvérek, akik egyet ikarnak, Békét, Sokféle nyel­Felvonult a város apraja-nagy- ja transzparensekkel, zászlók­kal és rengeteg virággal. Az üdvözlésre a hajón utazó 'kü­lönféle csoportok vezetői vála­szoltak, majd a város megte­kintése után előadás követke­zett, amelynek műsorát rész­ben a városi színház szólistái, részben pedig a hajón utazó művészek szolgáltatták. 29-én folytattuk utunkat Várna felé, ahol egy nap pihenő követke­zett a ragyogó arany parton, fürdés a tengerben. Megnéz­tük a 'kedves bolgár várost. Várna legnagyobb templomá­ban külön béke-istentiszteletet tartottak. 31-én különvonaton indul­tunk Szófiába. A fellobogózott állomásokon mindenfelé lelkes emberek tömegei üdvözölték virággal a vendégeket és árasz­tották el őket szeretetü'k ezer jelével, gyümölccsel, frissítő­vel. a bolgár főváros lakói nagy fi szeretettel fogadták a bé­keküldötteket. A hazafias arc­vonal, a béketanács és más társadalmi szervek vezetői mondottak beszédet és az üd­vözlésre a szovjet küldöttség vezetője válaszolt. Szeptember elsején megtekintettük Szófiát és 'környékét, majd üzemláto­gatásokon vettünk részt, bará­ti beszélgetések folytak a ven­dégek érdeklődésének megfele­lően. Este kultúrműsor kere­tében búcsúztak el a békeuta­sok. Elkezdődött az élmények­ben gazdag út utolsó szakasza. Egyelőre szárazföldön. Vidd in, a bolgár kikötőváros követke. zik, azután ismét vízre száll­nak az utasok. A békehajók indulnak hazafelé. Szántó Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom