Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-29 / 203. szám

2 '‘‘\iCivhto 1958. AUGUSZTUS 29. PÉNTEK A libanoni ellenzék akciói az Arab Liga politikai bizottságának ülése előtt o & kis mtei GEORGES LECOMTE, a Francia Akadémia örökös tit­kára, szerdán este 91 éves ko­rában meghalt. Lecomte 1924 óta tagja a Francia Akadémiá­nak és 1956-ban választották örökös titkárrá. AZ HUMANITÉ csütörtöki száma közli, hogy kiküldött különtudósítóját a francia ha­tóságok kitiltották Dakarból, miután kilenc órán át fogva tartották a repülőtéren. Az Humanité megállapítja, ezzel az intézkedéssel akarták meg­akadályozni, hogy egy kommu­nista újságíró beszámoljon a De Gaulle dakari fogadtatásá­ról. AZ ARGENTIN RENDŐR­SÉG bejelentette, hogy bér­emelésének kivívása végett kész sztrájkba lépni. Cordobá- ban a rendőrök közölték, hogy péntektől kezdve „tétlen állnak majd posztjaikon“ és csak ak­kor (hajlandók közbelépni, ha emberélet kerül veszélybe. A PRATOI szeizmológiai megfigyelő állomás szerdán délután heves földrengést ész­lelt. A jelenség epicentruma valószínűleg 1600 kilométer­nyire fekszik Pratótól délkele­ti irányban. A GENETIKUSON montrea­li nemzetközi kongresszusának záróülésén határozatot fogad­tak el, amelyben sürgetik az orvosi és katonai forrásokból származó atomsugárzás mini­mumra csökkentését, tekintet­tel arra, hogy a sugárzás „ká­ros a jelenlegi és a jövő nem­zedékekre1’: MINTEGY 500 BŰVÉSZ vett részt augusztus 27-én a bű­vészkongresszus jelenlegi bécsi ülésének megnyitásán. A kong­resszusra Európa különböző országaiból, az Egyesült Álla­mokból, Kanadából és Auszt­ráliából érkeztek bűvészek. BELGA KONGÓ Kivu tavá­tól északra egy vulkánikus tér­ségben működésbe lépett egy új vulkán. Krátere közel (fek­szik egy tíz évvel ezelőtt ki­tört vulkánhoz. Muavad libanoni ellenzéki vezető, aki az Arab Liga poli­tikai bizottságának szeptem­ber 6-i ülésén az ellenzéket képviselte. a Középkeleti Hírügynökségnek kijelentet­te: a libanoni ellenzék bizott­ságokat létesített azzal a feladattal, hogy lépjenek érint­kezésbe az illetékes hatósá­gokkal az amerikai erők hala­déktalan kivonása érdekében. Az ellenzéki vezető a továb­biakban közölte: szeptember 2-án indul Kairóba, hogy az arab küldöttségek figyelmét felhívhassa az alábbiakra: a külföldi csapatok haladékta­lan kivonása, Charles Malik jelölésének elvetése az ENSZ- közgyűlés elnöki tisztére, az ENSZ-megfigyelök visszavo­nása, miután határozottan Párizsban és környékén az elmúlt 24 órában nagyarányú razziákra került sor, főleg az észak-afrikai negyedekben. Kétezer munkanélküli észak­afrikait letartóztattak és állí­tottak elő a nagyobb arányú ellenőrző intézkedések cél­jára igénybe vett téli sport­palotában. Egyes lapok sze­rint mintegy 100 rendőrfel- ügyelo végezte csütörtökre virradóan az igazoltatásokat. A lapok nem tartják kizárt­nak, hogy a letartóztatottak között megtalálják a legutób­bi merényletek elkövetőit. Petit-Quewilly-ben, Rouen környékén csütörtökről pén­tekre virradóan újabb me­rénylet történt, a Lille-Bon- nieres et Colombes vállalat ellen. Négy, összesen 360 000 liter benzint tartalmazó tartályt robbantottak fel. A vállalatot éppúgy, mint a környéken le­vő többi olajvállalat raktá­rait a rendőrség napok óta fokozottabban ellenőrzi. Az őrök egy algériai muzulmánt megsebesítettek és kórházba szállítottak. Egy másik ter­megállapították, hogy nincs semmiféle külső beavatkozás. Muavad leszögezte, hogy a libanoni nép folytatja a küz­delmet mindaddig, amíg or­szága fel nem szabadul min­denfajta külföldi uralom alól. Makariosz érsek csütörtö­kön kijelentette, hogy a cip­rusi görögök elszántan har­colnak az angolok ciprusi ter­vének megvalósítása ellen. Az érsek hozzátette: „Többé nem bízunk az angol koi-- mányban, mert bebizonyult, hogy politikája nem őszinte.” Az angol terv — mondotta roristát találat ért, de az utóbbinak sikerült elmenekül­nie. A tűzoltóság körülzárta a robbanás színhelyét és meg­tette az intézkedéseket a szomszédos tartályok meg­mentésére. A veszélyeztetett tai-tályok 3 000 000 liter ben­zint tartalmaznak. A veszélyt elhárították, de a tüzet még í nem sikerült elfojtani. 1 A Socialdemokraten című dán lap szerint Izland kompro­misszumos tervet fogadott el, amely szerint, ideiglenesen hét ország zsákhálós halászainak megengedték, hogy a sziget kö­rül 12 mérföldön belül, de a szárazföldtől legalább hat mérföldnyire, halásszanak. A dán lap szerint ezt a kompro­misszumos tervet nyolc NATO- ország — Anglia, Izland, Fran­ciaország, Nyugat-Németor- szág, Belgium, Hollandia, BARÁTI AJÁNDÉK Az Egyesült Arab Köztársa­ságból a szovjetunióbeli Jere­vánba érkezett örmény turis­ták az örmény SZSZK Föld­rajzi Társaságának ajándé­kozták a Káspi-tenger törté­nelmi térképét, amelyet több örmény tengerész még 166S ban állított össze. Makariosz görög és külföldi újságírók előtt — csupán azt célozza, hogy a ciprusi görö­göket teljesen megfosszák sza­badságuktól. Az ENSZ legutóbbi közel- keleti beavatkozása „hasznos és jótékony” volt — mondotta. Jelenleg Cipruson az ENSZ beavatkozása és jelenléte „szükséges és elengedhetet­len”. Az érsek hangoztatta: „A Cipruson előállt helyzetért és a békés megoldás felismerésé­nek elmulasztásáért teljesen az angol kormányt terheli a felelősség. Anglia ciprusi poli­tikája negatív volt, nélkülözte az alkotó szellemet és egészé­ben véve tele volt ellentmon­dásokkal, hiányzott belőle az őszinteség”. Az érsek nyilatkozata poli­tikai megfigyelők nézete sze­rint jeladás az angolok cip­rusi tervének megvalósítása ellen elindítandó mozgalom számára. Norvégia és Dánia — párizsi tanácskozásán dolgozták ki. A Socialdemokraten megbízható forrásokra hivatkozva hozzá­fűzi: mind a nyolc ország egyetért abban, hogy megha­tározott időszakon keresztül — legfeljebb három évig — pró­bálják ki a kompromisszumos tervet mindaddig, amíg az ENSZ védnökségével nem ta­lálnak állandó jellegű megol­dást. Nagyarányú razziák a francia fővárosban, újabb robbanás Rouen környékén Makariosz kijelentette, hogy a ciprusiak elszántan harcolnak az angol terv megvalósítása ellen Dán !ap szerint Izland hozzájárult ahhoz, hogy megegyezéssel rendezzék a halászati vitát Augusztus 29, péntek, Er­neszt napja. A Nap kél 4,58, nyugszik 18,31 órakor, A Hold kél 18,19, nyugszik 5,08 órakor, Várható időjárás pénteken estig: Kevés felhő, eső nélkül. Gyenge légáramlás. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legmagasabb nappa­li hőmérséklet pénteken 24—• 27 fok között. Távolabbi kilátások: A szép idő tovább tart. — A GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGFÉLÉKET EX­PORTÁLÓ HUNGARO- FRUCT-hoz az idén sokszáz vagon szőlőre érkezett rende. lés. A szőlő kivitele a napok­ban kezdődött és már most naponta 10—12 vagon saszla- szőlőt indítanak külföldre. — CSÜTÖRTÖKÖN a Föld­művelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatóságán értekezletet tartottak, amelyen részt vett valamennyi mezőgazdasági, kertészeti, gépesítési és erdé­szeti technikum, mezőgazda- sági szakiskola, gépesítési szakiskola és téli mezőgazda- sági iskola igazgatója. _ KIGYULLADT A VIL­LANY az isaszegi új telepü­lés kilenc utcájában. A vil­lanyhálózat építési költségei­hez az érdekelt 80 családon kívül a községi tanács is hoz­zájárult a községfejlesztési alapból. — MEGSZÉPÜLTEK A PI­LISI ISKOLÁK: augusztus 20-ra valamennyi iskolában befejezték a belső csinosítást. Egy iskolát 20 000 forintos költséggel kívül-beiül tata­roztak, a többi hármat újra­festették. A tanévnyitás kez­detére tiszta termek várják a gyermekeket. — MEGSZIGORÍTJÁK a balesetvédelmi ellenőrzést az építőipari vállalatoknál. Az utóbbi időben ugyanis több vállalatnál nem törődtek a biztonságos munkafeltételek­kel. Az Építésügyi Miniszté­rium ezért a jövőben megkö­veteli, hogy a balesetekért felelősöket prémiumelvonás­sal és egyéb módon büntes­sék; — KÉTEZERKÉTSZAZ fo­rint ÉRTÉKŰ téglajegyet adtak el a pilisi nőtanács asz- szonyai a Gyermekváros ja­vára. Nemrégiben juttatták el táncmulatságuk bevételét, 560 forintot a gyermekeknek. Az „egy marék toll” mozgalom­ban egy párnára való tollat is gyűjtöttek. felhívás A Budapesti Rendőrfőkapitány« ság felkéri ntondazokat, akiknek ügyvéd foglalkozású hozzátarto­zójuk, rokonuk, vagy ismerősük 1946 tavaszán ismeretlen körül­mények között eltűnt, vagy eset­leg bűncselekmény áldozata lett, jelentkezzenek a Budapesti Rend­őrfőkapitányság életbiztonsági al­osztályán, vagy a 123-456 telefon- számon, a 12—27 mellékállomáson. A Nagyvásártelepre csütörtö­kön reggel 134 vagon és 26 teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 36 vagon vegyes zöldáru, 27 vagon burgonya, 22 vagon gyümölcs, 43 vagon dinnye és négy vagon tojás. A Baromfi- és Tojásértékesftő Vállalat csütörtök reggeltől szom­bat délutánig 1700 ketrec élő csirkét, 200 mázsa vágott barom­fit és 400 ezer tojást oszt el a KÖZÉRT boltok között. Az élő csirke árát kilónként 27 forintra mérsékelték, a vágott baromfi és a tojás ára nem változott. Az ál­lami zöldséges boltok az aprój ecetbe való uborka árát kilón* ként 2.80 forintra szállították le, a tölteni való bajai fehérpapri­kát 2.20, a paradicsompaprikát 3.60—4.80 forintért árusították. A gyümölcsök közül az állami bol­tok a nyakas körtét kilónként 2* a besztercei szilvát 2.60 forintért hozták forgalomba. A szőlő és * dinnye ára változatlan O MLÓ HOMOKBA FUL­LAD a kerékpár a pót- harasztpusztai erdők árnyas útjain. Forró mezők, kökadt kukoricatáblák után kellemes az erdő zöldje még akkor is, ha tolni kell a kerékpárt. Az erdőket hébe-hóba szántóföl­dek és legelők tarkítják. Itt, az erdők ölében levő szántó­földeken a kukorica nem szen­ved a szárazságtól. Üde, sö­tétzöld. Az egyik legelőn gu­lya pihen a szegélyező akác- erdő hűvösében. A legelő kö­zepén mocsár terpeszkedik a déli nap tüzében. A mocsári növények bozótjából sok he­lyen nyílt víztükör villan elő. De nem kristálytisztán, mint a hegyi patakok vize, hanem feketén, komoran néz vissza a rákacagó napra. A sötét víz­ből még sölétebb levelű tün­dérrózsák csaknem tenyérnyi fehér virágai úgy mosolyog­nak a nap felé, mint valami fogpasztareklám. Ütba igazítanak a gulyásak a pótharasztpusztai őshonos gyertyános-tölgyes erdő felé. Csévharaszt községtől délnyu­gatra a pusztabíró háza mel­lett fékszik megyénknek ez a mindössze egy holdnyi terüle­tű természetvédelmi területe. Olyan kicsi az átszelő gyalog­ösvény két oldalán, hogy per­cek alatt meg lehetne számol­ni, hány fa van benne. A leg­vastagabb gyertyántörzsek ta­lán combvastagságúak. A töl­gyek közt akad olyan is, amelynek átkarolásához két ember kellene. Az ilyesfajta gyertyános-tölgyes erdők elég közönségesek hazánkban. Hát ihkor miért lett ez természet- védelmi terület? Mi ebben az »rdőben az érdékes? Semmi, -sah az, hogy ez az erdő nem a hegyvidéken, sem a dombvi­déken, hanem az Alföldön van. Talán ez az egyetlen őshonos­nak tekinthető gyertyános-töl­gyes az egész Alföldön. Meg­találhatók benne az Alföldön ritkaságszámba menő növé­nyek közül a feketegyűrű ju­har, a széles levelű salamon- pecsétje, a borzas orbáncfű és a foltos kontyvirág, amelynek bogyói már pirosodni kezde­nek. Mintha az erdő is tiltakozni akarna az ellen, hogy az Al­földön kell élnie. Az egyik gyertyán fenyegetőn és tilta­kozva emeli fölfelé kiszáradt, levéltelen gallyait. Mi ellen tiltakozik vajon? Az alföldi élet ellen, vagy az erdő kö­zepén itthagyott háborús em­lék, egy katonai lövészgödör ellen? fiSZAK FELE egy-két kilo­ű méternyire egy másik természetvédelmi terület fek­szik. Területe: 128,7 kát. hold. Itt az alföldi meszes homok­buckákra jellegzetes nyáras- borókás természetes képét akarja a Természetvédelmi Tanács megőrizni a tudomány és az utókor számára. A há­rom-négy méternyire növő öreg borókacserjék ágai sok­szor combvastagságúak. Zöld, bogyónak látszó tobozkáikat megkóstolva: ízük kesernyés­aromás. A kékülni kezdők közül gyakran pirosodni kezdő bogyók is kikukucskálnak. Mi lehet ez? Talán valami rend­ellenes színeződés? Nem, ha­nem a borókabdkrok tövében megtelepedett egy kicsiny, kú­szó cserje, a kesernyés eb­szőlő, amelynek lila színű vi­rágai olyan alakúak, mint a burgonyavirág. Ez a növény többnyire nádasokban, patak­partokon él, de a borókabo­kor árnyéka pótolja a nádast és a patakpartot. A két ke­sernyés bogyójú növény mel­lett igen gyakori egy savany- kás bogyójú is: a sóskafa vagy borbolya. Igaz, hogy ennek nemcsak bogyója savanyú, ha­nem a levele is. Elrettentő tövisei még félelmetesebbek, mint a boróka szúrós levelei. Micsoda szúrós, veszélyes cser­jék vannak itt! Pedig még a varjútövisről és a galago­nyáról nem is beszéltem, me­lyek szintén előfordulnak itt. A lágyszárú növényeknél a töviseket és tüskéket szúrós, merev serteszőrök helyettesí­tik. Ilyen például a homoki vértő, amelynek virágai sá- padtsárgák, gyökere azonban vérpiros. Van itt másik bí­borpiros gyöktörzsű, szúrós szőrű növény is: a homoki pi­rosító. Festékanyagát a koz­metikai ipar használja fel. Virágai azonban nem sárgák, hanem kékek, azaz csak vol­tak, mert már inájusban el- virágzottak. A sárga, fész- Ites virágú szúrós héjjafű szá­ra is ilyen veszélyes a legelé­sző állatok számára sertesző- reivel. C SEND VAN. Nap tűz. A homokbuckák között raj­tam kívül egy lélek sem jár. A homokot megkötő magyar csenkesz pázsit ritkás, laza bokrai közt mégis folyik az élet. Szorgalmas hangyák ci­pelik azt, amit a homok te­rem • számukra. Figyelemmel kísérem egy fűmagot cipelő hangya útját. A kis hangya keservesen birkózik az omló homokkal. Sokszor visszacsú­szik, de nem csügged, foly­tatja útját. íme, most egy három-négy centiméter mély, szabályos homoktölcsér, egy miniatűr bombakráter állja útját. Hangyánk megáll a szélén. Tanácstalanul inga­dozik jobbra-balra. Vajon merre kerülje meg a vesze­delmesnek látszó krátert? Egyszer csak megcsúszik a ho­moktölcsér szélén és már szán­kózik is lefelé benne feltar­tóztathatatlanul. Kapaszkod­na a szerencsétlen kifelé, de mindannyiszor visszacsúszik. Menthetetlenül leperdül a tölcsér fenekére és ott el­éri végzete. Könyörtelen Jxtr- mok ragadják meg és han­gyánk eltűnik a homok alá. Mi történt vele? Az bizony, hogy a hangyákkal táplálkozó ikis rovar, a hangyaleső zsák­mánya lett. A homoktölcsér nem volt más, mint a hangya­leső csapdája, amelynek köze­pén a homok alá bújva, áldo­zatát várta az éhes „ragado­zó”. Tovább megyek, de kerülöm a csúszós homokot és igyek­szem a gyepre lépni. Rövid idő múlva észreveszem, hogy így még jobban csúszom. Nézem a cipőm talpát. Fény­lő, síkos. A buckák növény­zetének levelei többnyire viaszportól szürkék, a viasz­por rákenődött cipőm talpá­ra és az tette síkossá. Ez védi a buckái növények levelét a túlzott párolgástól és napsütés­től. Ezért szürkék a homokon uralkodó pázsitfűfaj, a magyar csenkesz levelei. Ugyancsak szürkék a kései szegfű néhány deciméternyi gyepeket alkotó levelei is. A szürke gyepekből tíz-húsz szeszélyesen sallan- gos szirmú fehér virág bókol kecsesen a nap felé, mint údvaroncök a királyi trónus előtt. A tartós szegfű kármin- pirosra gyulladt szirmokkal pi­ronkodik rokona hajbókoló szolgalelkűsége miatt. A tar­tós szegfű pompás kárminját csak itt, a Duna—Tisza köze homokján lehet megbámulni. A Duna—Tisza közén kívül sehol máshol az országban, se­hol máshol a világon nem ta­lálható. Itt alakult ki a jég­korszak utáni melegebb idők­ben. M eghatottság fog el... Kitaibel Pál, a magyar botanika atyja itt a pót­harasztpusztai ny áras-boró­kás területen fedezte fel elő­ször ezt a növényt és ő adta neki a tudományban a Dian- thus diuitinus nevet. Áhítattal lépek tovább, azon a homokon, amelyen egykor Kitaibel Pál lábai tapostak. A fehér nyarak levelei egy szellőborzolástól ezüst és zöld színben vibrál­nak körülöttem, mintha a gondolataim lennének, ame­lyek Kitaibel Pál emléke és a táj romantikája közt röp- dösnek. Olyan érdekes, szinte eg­zotikus a homokbuckák ro­mantikája. A fák, amelyék másutt óriások, itt cserjék­ké törpülnek, mint a fehér nyár és a kocsányos tölgy. Egyes cserjék pedig alig lát­szanak ki a fűből. Alacsonyab­bak, mint a lágyszárú növé­nyek. A leggyakoribb törpe­cserje a sárga virágú napró­zsa. Tíz-húsz centiméteres, földre terülő ágai nem árul­ják el, hogy fás szárú cser­jéről van szó. Szeretnék egyet gyökerestől kihúzni herbá­riumom számára. Keserves erőlködés és a gyökér elszakí- tása árán sikerül csak. A ter­mészet ennél a cserjénél a föld alatt pótolta azt, amit a föld felett megtagadott. Gyö­kere sokszor három méter­nél is mélyebbre lefúródik a homolcba a nedvesség után. Levelei aprók, keskenyek, fenyőszerűek. így alkalmaz­kodott a homok szikkasztó forróságához. Másik töroe- c ser je a serevényfüz. Van még egy csomó más neve is: roz­maringfűz, kúszófűz, cinege- fűz. Ez nem a buckákon, ha­nem a buckák közti mélyedé­sekben él. Levelei némileg hasonlítanak a rozmaringéhoz. Magassága többnyire a fél mé­tert sem éri el. Hát ez a nö­vény nemcsak azért érdekes, hogy ilyen sokféle neve van, hanem azért is, mert egyik bizonyítéka annak, hogy a növénytársulástannak gyakor­lati haszna is van. A rozma­ringfűz szürkekákával alko­tott növénytársulása ugyanis csak olyan helyeken jelenik meg, ahol a talajvíz szintje nincs két és fél méternél mé­lyebben a föld felszínétől. Nem vitás, hogy jó ezt tudni an­nak, aki kutat akar ásni a Kiskunságon. S OK MÁS ÉRDEKES nö­vény van még: a méter­nél magasabb, ernyős virágú szürke gurgolya, a homoki fá­tyolvirág, az ibolyás-vörös pillangós virágú homoki csiid- fű stb. De a felsorolást abba­hagyom, mert a jóból és szépből is megárt a sok. Csak még annyit a környező tájról, hogy a térkép így jel­zi: „Halesz”. A név eredete a szőlő meghonosításával kap­csolatos. Amikor az első szőlőt telepítette itt egy dol­gozó paraszt a sivár homokon» sokan kételkedtek abban, hogy ez a szőlőtelepítés megmarad és azon szőlő lesz,. Az első szőlőtelepítő erre a hagyomány szerint igy felelt: ha lesz, lesz, ha nem lesz, nem lesz. Innen a „Halesz” elnevezés, amely másutt is előfordul a Kiskunságon, például Tápió- szöllősön.' Ennék a bátor ma­gyar parasztnak utódai az er­dészeti dolgozók, akik a kör­nyéket teleültették fiatal er­dőtelepítésekkel. És már most is látható, hogy ezek­ből erdő lesz, még pedig „ha” nélkül. Dévényi Pál tanár, a TIT tagja NYÁRI LÁTOGATÁS A PÓTH ARASZT PUSZTAI TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEKEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom