Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-29 / 203. szám

1958. AUGUSZTUS 29. PÉNTEK fim m c k'/T irlap smiiiiinimnniiumHmuuMMiniiiMtiMmMiHittittmmiiuiÉ: | Az ígéret szép szó... | | Körülbelül fél esztendeje | | annak, hosry a pilisi sertés- | | hizlalda értékes segítséget § § ígért a sporttelepi iskola-1 1 nak: elvállalta, hogy társa-1 § dalmi munkával felszereli a | 1 tornateremhez tartozó für-1 | dobén a vízvezetéket. Az 1 | ígéret egy részét a vállalat | | dolgozói teljesítették. Ki-1 | szállították a csöveket, s | | megkezdték beszerelésüket. | | A munka azóta — nem | | tudni milyen okból — fél- | | bemaradt. Noha ajándékot \ I nem illik sürgetni, tekintet-§ | tel az iskolaév megnyitójá-1 I nak közeledtére, a pilisi i | gyermekekkel együtt kíván-1 | csian várjuk a folytatást... | äwmtmnuninuumrmimHimuimiiiiummiiiimmiHmiS Kevekötőgép a kukoricaszár betakarításához A kukoricaszár könnyebb be- takarí fásához kévekötő arató­gépet készített a mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyár. A Zetor traktorral vontat­ható, kardántengely meghajtá­sú gép vágószélessége 2,10 mé­ter, s egy-egy menetben 3—4 sor kukoricaszárat vág le és köt kévébe. Teljesítménye 8 óra alatt 8—10 hold. A gépből szeptember elején két minta- példány készül, amelyeket a sorozatgyártás megkezdése előtt még az ősszel kipróbál­nak. __________ N incs keltő munkamegosztás Egy ismert francia író, Pierre Daninos kifejtette, hogy meg lehetne valósítani a földi paradicsomot a követke­ző munkamegosztással: az egészségügyi berendezéseket készítsék és szereljék fel az amerikaiak; a bolygóközi for­galmat bonyolítsák le az oro­szok; a szállodákat vezessék a svájciak; a főzés művésze­tét gyakorolják a franciáit; az angolok viszont foglalkozza­nak a madárvilág beható ta­nulmányozásával. Jelentős egészségügyi beruházások megyénkben Az elkövetkező hónapokban további létesítményekkel bő­vül megyénk egészségügyi há­lózata, illetve a meglevők köj zül többet felújítanak, tataroz­nak, korszerűsítenek. A megyei tanács egészségügyi osztályá­nak tájékoztatása szerint a legközelebbi időben két na­gyobb összegű beruházás meg­valósítására is sor kerül. A törökbálinti tüdőkórház kezelésében vándorröntgen szolgálat lé­tesül. Az Egészségügyi Mi­nisztérium az Országos Mentőszolgálattól kiutalt egy gépkocsit a mozgó szolgálat részére, A gépkocsi átalakítása, illetve felújítása több mint hetven­ezer forintba kerül. A megyei tanács biztosította a szükséges összeget, így a gépkocsi javí­tása, berendezése elkezdődött, s azt január elsejével munká­ba is állítják. A másik, közeljövőben meg­valósuló egészségügyi beruhá­zás a gyömrői szociális otthon­ban végzendő felújítás. Több mint harmincezer fo­rintos költséggel két olyan hibát is megszüntet­nek, amelyek igencsak sok gondot okoztak az otthon la­kóinak. A szociális otthon te­rületén levő kutak vize az utóbbi időben jelentősen meg­romlott. Talajvíz szivárog be a kutakba s ezenkívül az el­iszaposodás miatt is szinte ihatatlan a víz. A kutak kitisz­títása, valamint a talajvíz be­szivárgásának megszüntetése megoldja ezt a problémát. (Nemrég elektromos vízellátó berendezést létesítettek az ott­honban, amelyet mindenki örömmel fogadott. A berende­zésről azonban kiderült, hogy felemészti az összes villamos­energiát, s így nem lehet mű­ködtetni a mosógépet s a többi háztartási gépet sem. A kért összeg lehetőséget nyújt arra, hogy a villa­moshálózatban jelentős változtatásokat hajtsanak végre, s lehetővé tegyék a vízellátó berendezés s a többi háztartási gép egy­idejű használatát. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ebben az esetben is biztosította a kért összeget, s rövidesen megkezdődnek a munkálatok. AKiSZ Központi Művészegyüttesének felhívása a fiatalokhoz A KISZ Központi Művész- együttese felhívással fordul azokhoz a fiatalokhoz, akik nem hivatásszerűen, de mű­vészi szinten énekelni, zenél­ni, táncolni vagy szavalni óhajtanak, jelentkezzenek felvételre. Az ötszörös VIT- díjas együttes a szórakozás mellett művészi munkára és tanulásra is lehetőséget ad. Jelentkezni lehet személye­sen, vagy írásban a KISZ Központi Művészegyüttes székhazában, Budapest, VII. kerület, Rottenbiller utca 20. Miért került hullámvölgybe a Szentendrei CementáruipVállalat? Tervbeszámoló helyett iga­zoló jelentést voltak 'kénytele­nek írni a Szentendrei Ce­mentáruipari Vállalat máso­dik negyedévi munkájáról az üzem vezetői. Nem egy-két százalékos elmaradásról van szó, hanem arról, hogy a mozaiklapüzem áprilisban 85, májusban 97, júniusban pe­dig 83 százalékos, a beton­üzem áprilisban 68,8, május­ban 55 (!), júniusban 60 száza­lékos, az üzem váci telepe áp­rilisban 72,6, májusban 69, júniusban pedig 65 százalékos eredményt ért el. Az egész vállalat csaknem egymillió forinttal maradt adósa népgazdaságunknak. Az ilyen nagymérvű lemaradás feltét­lenül magyarázatra szorul. A baj ott kezdődött, hogy a több évre szóló keretszerző­dés alapján gyártott bánya- idomkő további készítését a megrendelők lemondták. Ér­Összeállítják a magyar tánc történetét Egyházi tánctilalom 1279-ből — II. Lajos király farsangjai — A táncrend mint politikai állásfoglalás Dr. Kaposi Edit tudományos ku­tató vezetésével hat évvel ezelőtt munkaközösség alakult, hogy a művelődéstörténet részeként össze­állítsa a magyar tánc történetét. Levéltárak, irattárak, múzeumok féltett írásos feljegyzéseit és az évszázadokon keresztül szigorúan őrzött egyházi iratokat használták fel forrásanyagnak. Krónikások be­számolóiból gyarapították ismere­teiket. s ha ezekben nem találtak feljegyzést arról, mit táncoltak Őseink, a királyi és az egyházi ti­lalmak között kutattak. A magyar táncról az első írásos feljegyzés a kalandozások korából származik. Eekehard barát jegyezte fel a Szent Gallen-i kolostort feldúló magyarokról, hogy az áldomás után „csapongó jókedvvel tán­coltak vezéreik előtt”. A fiatal magyar állam „honpolgá­rainak” későbbi szokásairól egy tilalom tanúskodik. A budai zsinat 1279-ből fennmaradt döntése ki­mondta: ,,A papság ne tűrje, hogy a nép a temetőkertben, vagy ma­gában a templomban táncra'kere- kedjék.” A kutatók ebből levon­ták a következtetést: abban az Időben a megkeresztelt magyarok épp úgy, mint a megtérítés előtt, a vallásos szertartást mulatozással, tánccal fejezték be. Az egyik legmegrázóbb tánc- történeti dokumentum az 1514-es parasztfelkelés idejéből maradt ránk. A felkelés leverése után a tüzes vastrónra ültetett Dózsa György híveit táncra kényszerítették. Verancsics Antal esztergomi érsek és Tanninus István tolla őrizte meg ennek leírását. így jegyezték fel: „Dózsa György nádpálcával vert szolgái körötte csapatban vad táncot jártak” és „Minden kerülé­sen a székely Gyergynek testét harapnak vala’% II. Lajos királyról feljegyezték, hogy bar „a király udvara na- gyón szegény”, a farsangokat es más ünnepeket nagy fénnyel ülték meg. Az olaszországi Peri-arából hozat­tak álarcokat, maskarákat. Ami­kor a király a törökök közeled­tére Pécsre utazott, útközben Is olyan pompával mulatott, mintha Budán lett volna. A kutatások köz­ben rátaláltak egy iratra, amely­ben szerémi György püspök je­gyezte fel IX. Lajosról, ,.amikor a tragikus kimenetelű mohácsi csa­tába indult, udvaroncainak meg­hagyta, hogy visszatértéig heten­ként kétszer fürdessék kutyáit”. A XVIII. század végén, a XIX. század elején Európa-szerte diva­tossá vált a bécsi valcer. A Habs- burg-uralom alatt szenvedő Ma­gyarországon a hazafias érzelmű főurak egy része tiltakozásul szám­űzte a báltermekből ezt az osztrák eredetű táncot, s helyette a csár­dást táncolta. Ebben az időben egv-egy tánc­rend szinte politikai állásfogla­lás volt. Ha a bálban csak polkát, mazur- kát és csárdást táncoltak, akkor a házigazda és vendégel ,,a rebelli­sek” köréből kerültek ki. A sok érdekes feljegyzést, az összegyűjtött gazdag anyagot a munkaközösség tagjai most rend­szerezik, s a tervek szerint először sokszorosított formában, majd könyvalakban közreadják. KÉT HÉT BOLDOGSÁG S zép volt a nyár. A gödöllői GanzÁrammérőgyár fia­taljainak különösen szép. Hu­szonnyolcán, fiúk, lányok, a repülőklub tagjai két héten át táboroznak a dombok, völgyek között megbúvó repülőtéren. Repülőtábor.-Mennyi izgalmat, élményt sejtető szó. Karcsú gé. pékén számyrakelnek, a fod­ros fellegekkel együtt kóborol­nak a kék ég végtelen ország- útjain. De ezért az élményért sok mindenről le ‘kellett mondani. Együtt vették ki szabadságu­kat, nem mentek nyaralni, le­mondtak a strandolásról, a leg­újabb filmekről, a délelőttbe nyúló hosszú alvások helyett a koránkelést, a gondtalan lus­tálkodás helyett a munkát vá­lasztották. Megéri? — Igen. Nagyon szívesen dolgozunk, ha látjuk az ered­ményét — mondja Borsos Ti­„Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy!” No, azért nem egészen így van a dolog. A tá­borba mindennap három-négy adaggal többet visznek ki, hogy a nagyon éhe3 „repülőíiókák- nak” jusson egy kis repeta zékeny veszteség érte ezzel az üzemet, mert ez a termék kapacitásának egyharmadát kötötte le. A Hódmezővásárhe­lyi Mérleggyár áprilisban mondta vissza az általa ko­rábban rendelt hídmérleg­padlók gyártását, ami a ter­melőkapacitás egytizedét töl­tötte ki. Mindkét kiesés vá­ratlanul, felkészületlenül érte a vállalatot. Termelni kellett, az embereket nem tehették az utcára. Munkát kellett bizto­sítani számukra. Ideiglenes megoldásnak szánták a járdalapgyártás fej­lesztését. Az ország valameny- nyi megyei tanácsának írtak, hogy minél több megrendelést kapjanak erre a cikkre. Jöt­tek is a megrendelések. Ennek ellenére javulás he­lyett tovább romlottak az eredmények. Miért? Mert az emberek a jobban jövedelmező bányaidomkő helyett a kisebb kereseti lehetőséget nyújtó járdalap gyártására kénysze­rültek. Emiatt sokan elked­vetlenedtek. Időközben kecsegtető lehe­tőség kínálkozott. Szentendrén nagyobb arányú építési mun­kába kezdtek Budapest víz­ellátásának biztosítása érde­kében, kétségtelenül több fi­zetéssel. Sokan átmentek ide dolgozni. Egész komplex-bri­gádok hagyták ott önkényesen munkahelyüket. Az eltávozot­tak helyébe új, még gyakor­latlan emberek kerültek. Az eredmények még tovább rom­lottak. A vállalat vezetői igyekez­tek kilábalni a szorongatott helyzetből. Rendelések után jártak. Amit felhajtottak, be­építették a tervbe. De így sem mentek sokra. Hiányzott a fő profilt képező gyártmány. Júniusban sikerült mintegy hatmillió forint értékű beton­szőlőkaró gyártására szer­ződést kötni. Előreláthatólag tovább növekszik majd a megrendelések száma. Tehát sikerült ismét megtalálni az üzem fő gyártmányát. Ami­korra megszerezték a gyártás- hoz szükséges vasanyagot, a szerszámokat stb., eltelt a július, sőt augusztus egyik fele is, mire elkezdték a gyártást. Nem valószínű, hogy a har­madik negyedévben teljesítik tervüket. Talán majd a ne­gyedikben. Annyi azonban, már biztos, hogy a hirtelen ki­térő után nagyjából ismét egyenesbe kerültek. Most már csak találgatni le­het, hogy elkerülhető lett volna-e ez a nagyon meredek hullámvölgy, vagy sem. Nem is ezen van a hangsúly, még sem árt, ha pár szót szente­lünk a tanulságokra, a jövő eredményei érdekében. Feltétlenül hibát követtek el az Építésügyi Minisztérium illetékesei. Igaz, ök sem te­hettek arról, hogy az előző főprofilt képező gyártmányt meg kellett szüntetni, de gyor­sabban kellett volna segíteni á vállalaton. A minisztérium országos méretekben látja a lehetőségeket, nem lett volna szabad hagyni, hogy az amúgy is nehéz helyzetben le­vő vállalat szaladgáljon meg­rendelések után. Azt sem szabadott volna en­gedni, hogy szétzilálódjék a vállalat törzs-munkásgárdája. Mindez egy gyártmány rosszul megállapított gyártási ideje miatt történt. Ha kiderii’, hogy valami rossz, még ha kissé kellemetlen is, de ki kéll javítani a hibát, mert a halogatás csak tetézi a bajt. Az emberek is hibát követ­tek el, akik jóformán köszönés nélkül hagyták ott a vállalatot. Erre előbb-utóbb rá kell jön­niük. Hirtelen felindulásukban cselekedtek, nem hittek ben­ne, hogy kilábalhat az üzem a hullámvölgyből. Ha nem mentek volna el, már most jobbak lennének az eredmé­nyek, de az új munkaerővel is jók lesznek. És az ered­mények javulásával együtt • keresetek ,is nőnek. Nem lett volna erkölcsösebb együtt ma­radni az üzemmel a bajban is a sok jó: után és segíteni el­indítani ismét felfelé? Érde­mes ezen elgondolkozni. Ha kissé késve is, de sokat segített ennek a gyárnak a minisztérium. Helyes lenne, ha állandósulna ez a segít­ség. Igaz, hogy a nagyvállala­tokra kell a munka javaré­szét fordítani, de az ilyen kisebb üzemeket sem Miét magukra hagyni egy pillanatra sem. Mert az ilyesmiből csak baj származik. F. I. Szeptember 1-től módosul az utasforgalomra vonatkozó vámrendelet A Magyar Közlöny 77. száma közli a külkereskedelmi miniszter rendeletét, amely az utasforgalom­ra vonatkozó vámjogszabályokat módosítja. A rendelet módosításával kap­csolatban a Vámőrség Országos Parancsnokságán elmondották, hogy a vámmentes útiholmikon, az utazás céljának és Időtartamának megfelelő ruházati cikken és úti­élelmen kívül, belföldi fogyasztói áron számítva, 1000 forint értékű árut lehet vámmentesen behozni, míg korábban 200 forint vámked­vezményt élveztek az utasok. A rendelet részletesen felsorolja, hogy az egyes cikkekből egy-egy személy mennyit hozhat be. Ezen­túl tehát ha valaki egy 1500 forin­tos porszívógépet hoz be. csak 500 forint után kell vámot fizetnie. Több cikknél a vám tételét is mér­sékelték. Ha például 1000 forintot meghaladja az áruk értéke, az ezen felül behozott közszükségleti élelmiszerek után 20 százalékos, déligyümölcs, gyümölcs, italáru után 30 százalékos, nyersdohány, szövet, konfekcionált ruházati cikk után 20 százalékos vámot kell fi­zetni, ha az nem több a megsza­bott mennyiségnél. A bőráruknak, díszműáruknak, ékszerutánzatok­nak 30 százalékos, a műanyag és gumiáruknak 20 százalékos, a ne­mesfémből készült ékszereknek 40 százalékos a vámtételük. A hatósági orvosi bizonyítvány­ban előírt mennyiségű gyógyszere­kért 10 százalékos vámot kell fi­zetni. A tartós fogyasztási cikkek, 1000 forint belföldi fogyasztói árat meghaladó tárgyak, gépjárművek, csak a Deviza Igazgatóság hozzá­járulásával vámkezelhetők. A gép­járművek vámja 60 százalékos, míg a fényképezőgép, rádió, tele­vízió, magnetofon, írógép, hang­szer. kerékpár, porszívógép, padló­kefélő, hűtőgép vámköltsége a bel­földi fogyasztói árnak 40 százalé­ka. A kereskedelmi jellegű vagy rendeltetésű árut az utastarifa alapján nem szabad vámkezelni. Az utasoknak az általuk hozott vámköteles árukról árunyilatkoza­tot, úgynevezett jegyzéket kell ad­ni, a tárgyak részletes felsorolá­sával. A felsorolást azonban mel­lőzni lehet, ha az utas büntetőjogi felelősség meleltt írásbeli nyilat­kozatot ad arról, hogy az általa behozott vámköteles áru együttes belföldi fogyasztói ára nem halad­ja meg az 1000 forintot, azok mennyisége nem kereskedelmi jel­legű és nem ilyen rendeltetéssel hozta. Azt, aki a vámköteles árut nem tünteti fel, vagy szándékosan eltitkolja, elrejti, nemcsak a ked­vezményből kell kizárni, hanem vámszabálysértés, illetve vámbűn­tett miatt eljárást kell indítani el­lene. Azoknak a holmijait, akik hosz- szabb, legalább egyévi külföldi szolgálatból vagy tanulmányúiról térnek haza és magukkal hozzák a saját használatukra szolgáló tartós fogyasztási cikkeket, átköl­tözés! ingóságként kell vámkezelni. Az utasforgalomra vonatkozó vámrendelet módosítása szeptem­ber 1-én lép életbe. Legalább másfél óráig nem akarlak látni — indítja útnak Dalos Antal Minárovits Bélát, a klub egyik legjobb repü­lőjét. Az ezüstkoszorús pilóta egyben a klub műszaki ve­zetője is. Minden megjavított motor, repülőgép az ő keze- munkáját dicséri bor oktato. Sajnos, az idei nyár f megcsalt bennünket. Két na-1 punk hiába ment el. Esett az § eső, csak lógattuk a lábunka: | a sátorban. Hát igen, természetes, hogy I először a panaszt mondják el. | De a körülöttünk ácsorgó 1 fiúkból már majdnem kitör az f izgalmasabb mondanivaló. 1 — Mégis csak hasznos vott § ez a tábor, sókat „termeltünk". f öt „A" és két „C" vizsgást en-1 gedünk haza. És két lány, bo-1 csánat, asszony is van köztük, | Szőlte Piroska és Vári Elemér- \ né. Csuda jó volt minden, a! koszt is, meg az is, hogy a kör- f nyékről kiirtottuk a szúnyogo-% kát repülőgéppel. : Árad a szó. MindenkinekI van valami nagyszerű élmé- § nye. Az oktatók a „kulisszatit-1 kokat’“ árulják el. Drága mulatság a tábor és af repülés. Ha az üzem vezetősé-i ge nem segítene, nem is tud-1 nánk megcsinálni — mondjál Becsei Miklós, klubtitkár. De\ segítenek. Bármilyen kéréssel I fordulunk hozzájuk, ha egy f mód van rá, megadják. — 83 ezer forintot kaptunk ebben az évben is, saját gépko­csink van — szól közbe Dalos Antal kiképzésvezető. Akár Dunajszki András igazgató elv­társhoz fordulunk, akár Fejes Imre bácsitól kérünk segítsé­get, milliónyi elfoglaltságuk mellett is mindig szereznek egy szabad percet, hogy segít­senek. A tábort is így sike­rült összehozni. Most aztán igyekszünk minden percet ki­használni, hogy se a szabadság, se a pénz ne fogyjon hiába. Az ebéd utáni pihenőnek vé­ge, lassú libasorban vonulnak ki a táborból a repülőtérre, még egyet repülni, mielőtt le­csúszik a nap az égről. Szöveg: Béta Vilma Kép: Gábor Viktor Vége a repülésnek, a fiúk a táborba, a gépek a hangárba térnek Dihenőre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom