Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-16 / 193. szám

1958. AUGUSZTUS 16. SZOMBAT ilMírl&V 3 Fúrják a mélykutat az abonyi strand mellett BEFEJEZETLEN BESZÉLGETÉS A jövő tervein vitatkoznak a diósdi őszibaracktermelők Négymillió forint nagy pénz. Ennyit kaptak tavaly a diósdi őszibaracktermelők a szövetke­zetnek átadott termésükért. Az idén, az idény derekán már biztosra vehető, hogy túlszár­nyalják elmúlt évi eredmé­nyeiket. Sokan nem is hiszik, mégis van problémája, pana­sza a diósdiaknak. A mezőgazdaság; szakszövet­kezettel egyidőben. alig két hó­napja, július elején avatták fel a községben a nagyrészt saját erőből épített modern ősziba­rackválogatót és felvásárló­telepet. Ott gyűlnek össze leg­gyakrabban a gazdák egy kis beszélgetésre, vitatkozásra. Ilyenkor sok téma kerül terí­tékre, ám ha bármiről folyik is a szó, mindig visszakanyarod­nak az őket legjobban foglal­koztató dologra, az őszibarack­ra Népes csoport veszi körül most is Bánlaki Sándort, a szövetkezet elnökét és Demény Jánost, a községi tanács elnö­Az augusztus 20-i ünnepi gyűlések megyei szónokai ASZÓDI JÁRÁS: Galgahévíz: Délelőtt 10 órakor: Ünnepi szónok Kólcai Jánosné or­szággyűlési képviselő, a megyei tanács tagja. Kartal: Délután 3 órakor: ünne­pi szónok Gáli Sándor újságíró, a Pest megyei Hírlap szerkesztője. BUDAI ÍARAS: Üröm: Délelőtt 10 órakor: ünnepi szónok Czéh József országgyűlési képviselő. Érd: Délelőtt 10 órakor: ünnepi szónok Dajka Balázs, a megyei tanács elnökhelyettese. CEGLÉDI JÄKÄS: Albertirsa: Délelőtt 10 órakor: ünnepi szónok kun Ferencné, a megyei tanács osztályvezetője. Dánszentmiklós: Délelőtt 10 óra­kor: ünnepi szónok Csala László országgyűlési képviselő. DABASI JÁRÁS: ócsa: Délelőtt 10 órakor: ünnepi szónok Seregély József ország- gyűlési képviselő, rttatárszentgy örgy: Délelőtt 10 óra­kor: ünnepi szónok Szabó Elemér, a megyei tanács osztály vezet öj e. GÖDÖLLŐI JÄRAS: Gödöllő: Délelőtt 10 órakor: ün­nepi szónok Szabó Sándor, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Klstarcsa: Délelőtt 10 órakor: ün­nepi szónok Turgonyi Julia, az MSZMP Pest megyei Bizottsági' nak munkatársa. MONORI JÁRÁS: Monor: Délelőtt 10 órakor: ün­nepi szónok Kovács Béla, az MSZMP Pest megyei Bizottságá­nak titkára. Vecsés: Délelőtt 10 órakor: ün­nepi szónok Szijjártó Lajos ország- gyűlési képviselő. NAGYKATAI járás: Tápiószentmárton: Délelőtt 10 órakor: ünnepi szónok Horvátli András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára. A gyű­lésen részt vesz Cservenka Fo- rencné, a KB tagja. Kóka: Délelőtt 10 órakor: nn népi szónok Wlrth Adám ország­gyűlési képviselő, RÁCKEVEI JÁRÁS: Kiskunlacháza: Délelőtt 19 Ara­kor: ünnepi szónok Nagy Elemér, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára. Szigetszentmiklós: Délelőtt 4* órakor: ünnepi szónok Bállá Ba­lázs, a Pest megyei KISZ-bizottsá# titkára. SZENTENDREI JÁRÁS: Dunabogdány: Délelőtt 10 Óra­kor: ünnepi szónok Házi Árpád országgyűlési képviselő. Budakalászi Textilművek: Dél­után 14 órakor: ünnepi szónok P'ála Károlyné országgyűlési kéa- viselő, SZOBI járás: Nagybörzsöny: Délelőtt 10 Óra­kor: ünnepi szónok Dinnyés Lajos. országgyűlési képviselő. Bernecebaráti: Délelőtt 10 óra­kor: ünnepi szónok Kardos Már­ton, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának munkatársa. váci járás: Vác: Délelőtt 10 órakor: ünnepi szónok Szabó Károly, a megyei tanács elnöke. Főt: Délelőtt 10 órakor: ünnepi szónok Varga András, a Miniszter- tanács titkárságának munkatársa. két. A felvásárlótelep pénztára feletti nagy fekete táblát né­zik, amelyen naponta feltünte­tik az átvételi árakat.- Ilyen iraíg nem volt — kezdi vitára készen a leg­jobb őszibaracktermelők egyi­ke, Markos Feri bácsi. — Mi az oka annak, hogy néhány napja 1—2 forinttal alacso­nyabb az exportra alkalma» barack átvételi ára, mint a belföldié. Mindig fordítva szo­kott lenni. S a jelenlegi hely­zet zsebünkbe vág. Nem értem az egészet. Többen bólogatnak, közbe­szólnak, jól-rosszul magyaráz­zák. Jó negyedóra eltelik, mire Demény János, ez a fiatal, csu­patűz tanácselnök is szóhoz juthat: — Az a hiba, hogy kevesebb áru kell a külföldi megrende­lőknek. Érthető, hogy ilyen esetben kevesebbet tudnak ér­te fizetni. De így sem károsod­nak a termelők, hiszen a bel­földi barackot később, valami­vel érettebben kell leszedni. Gondolom, ez csak átmeneti állapot, s néhány nap után új­ra többet fizetnat az exportba­rackért. — Más hiba is van itt, amiről már mi tehetünk — folytatja Sanyi bácsi, a szakszövetkezet elnöke. — Az idei időjárás nem tett jót a -termésnek. Tavaly külsőre is szebb, nagyobb A és B jelű őszibarackunk volt, most meg többségében az apróbb D és E jelű barackot hozzák a ter­melők. Ezt pedig nem szívesen vásárolják még belföldön sem, nemhogy külországokban. Sze­rintem hasznos lenne, ha a bel- és külkereskedelem felelős vezetői összeülnének velünk, őszibaracktermelőkkel és meg­beszélnénk, milyen barackot várnak a fogyasztók. A talál­kozásra mi bármikor szívesen kerítünk időt. Igazat adtak ugyan a terme­lők Sanyi bácsinak, néhányon mégis elégedetlenkedtek, mondván, hogy a magyar őszi­baracknál nincs jobb a vilá­gon. — Ez igaz — teszi hozzá a külföldet is bejárt Damjano- vidli István, a megyei MÉK- központ munkatársa. — Za­matra, ízre utolérhetetlen a mi barackunk, de külsőre sokkal szebb, mutatósabb az olasz vagy a spanyol barack, emel­lett a nemzetközi piacon ko­rábban jelentkeznek áruikkal. Külföldön a külsőt cs a csomagolást is nélik. Diósdon pedig előfordul, hogy túlságosan éretlenül szedik le a barackot, sokszor csak 60 százalékos érettségi fokon, ami nem válik a gyümölcs előnyé­re. Érettebben kellene szedni, szebben csomagolni és gyor­sabban szállítani barackunkat, mert mindezekben megelőznek bennünket a külföldiek. Nem ártana azon gondolkodni, meg­felelő fajtákat termelünk-e. A külföld inkább a késői, mag­vaváló fajtákat keresi, a Champion-t, Elberté-t, a Belle de cap-ot. Felzúgnak a termelők és egymás szavába vágva többen is magyarázzák: — Szívesen termelnénk mi későbbi fajtákat, amelyek a koraiaknál jóval ízesebfaek, zamatosabbak, csakhogy azért kevesebbet kapunk jelenleg, mint az értéktelenebb fajtá­kért. Ezen kell előbb változ­tatni, s ha anyagilag megtalál­juk számításunkat, örömmel foglalkozunk a nemesebb faj­ták termelésével. Most úgy illene, hogy levon­juk a hosszúra nyúlt vita ta­nulságait, s kifejtsük a mi vé­leményünket. Úgy véljük, nincs rá szükség, annál is in- j kább nincs, mert a szakszövet- j kezet igazgatósága rövidesen j tervet dolgoz ki, Hetvenezer példányban fogyott el eddig az V. Fehér Könyv rendeltségei által terjesztett példányokat már az első na­pokban csaknem mindenütt megvásárolták. Eddig mintegy hetvenezer példányban fo­gyott el a Nagy Imre-csoport nép- és államellenes tevé­kenységét leleplező dokumen­tum-gyűjtemény. Az elkövet­kező időszakban az V. Fehér Könyv, amelyet eddig főkép­pen a fővárosban árusítottak, nagyobb példányszámban jut el majd vidékre is. amelyben megszabja, javasol- j ja, milyen fajtákat termelje- j nek elsősorban a diósdi gaz- j dák. Ami a gondosabb szedést , és a mutatósabb csomagolást illeti, "azöii mái- a közeli na-j pókban változtatnak. A jövő í tervein pedig még sokat, na- ' gyón sokat vitatkoznak majd a diósdi őszibarackíermeiők, a mezőgazdasági szakszövetkezet tagjai. Egyéni érdekük is, hogy az elfogadott tervet minél gyorsabban, eredményesebben valósítsák meg. Cs. Ä. A KÖZLEKEDÉS EEÜZE1I A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium kollégiumának döntése alapján a Pest megyei Kishajózási Vállalat és a Pest megyei Kőbánya és Útépítő Vállalat megkapta az élüzem címet, Közlekedési rejtelmek Akinek hivatalos dolga akad Pest megye egyik leg­nagyobb községében, Abony- ban és nem áll autó rendel­kezésére, hogy azon fussa be az alig kilencven kilométe­res utat, amely Budapestet, a megye székhelyét összekap­csolja Abonnyal, alapos is­meretséget köthet közleke­dési viszonyainkkal. Nagy szakértelem, gyakorlat és végtelen türelem kell ahhoz, hogy a vasút menetrendjéből kibogarássza a nevezetes köz­ség megközelítésének lehető­ségét. (Szép, takaros köny­vecske a nyári menetrend, égőpiros fedél’el, de az a baj, hogy sehol sem kap­ható. Megjelenése után pil­lanatok alatt elfogyott, mint valami izgalmas kaland­regény és nem gondoskodtak újabb kiadásról.) Az Abony felé közlekedő vonatok adatait a 100,'a jel­zésű oldalakon találja meg a jámbor utazó. Örömmel álla­píthatja meg, hogy rengeteg vongt szaladgál ezen a vona­lon. precízebben szólva, ezen a fővonalon, mert hiszen Abony kettős fővonalon fek­szik: a budapest—debrecenin és a budapest—szolnokin. A budapest—szegedi fővonalon is megközelíthető, hiszen ez is áthalad Cegléden, amely tíz egynéhány kilométernyire fekszik Abonytól. Mindezekből pedig arra le­hetne következtetni, hogy Abonyba nem probléma az utazás. A menetrend tüzete­sebb áttanulmányozása és a benne látható hieroglifák megfejtése után azonban ki- derű', hogy szinte — képte­lenség. A dolog ott kezdő­dik, hogy a gyorsvonatok nem méltóztatnak megállni Abony barátságos állomásán, amely majdnem pontosan a eegléd—szolnoki szakasz kö­zepén fekszik, hanem nagy­úri gőggel elsuhannak előtte, Pedig naponta két nemzet­közi gyorsvonatpár is érinti. Az a gyorsvonat viszont, amely leereszkedik Abonyhoz és egy perere megtiszteli az abonyi állomást, este fél nyolckor érkezik oda. tehát olyan időpontban, amikor hi­vatalos ügyeket már nem na­gyon intézhet senki Abony- ban sem. — Sebaj! — véli a jámbor utas —•, majd elmegyek va­lamelyik délelőtti gyorssal Ceglédig és onnan akár sze­mélyvonattal, akár autóbusz- szal már könnyen és gyorsan elérem Abonyt. Az első gyors reggel fél kilenckor érkezik Ceglédre, ahonnan a legközelebbi sze­mélyvonat fél kettő, tehát kereken öt órai várakozás után indul és 13 óra 57 perc­kor érkezik Abonyba, azaz néhány perccel két óra előtt. Az abonyi állomás jó két kilométerre fekszik a község központjától, mire beiut oda, nem sok ideje marad ügyei­nek intézésére a hivatalos idő alatt. Ha azután jól meg­nézi a menetrendet, kiderül, hogy csak másnap juthat vissza Budapestre. Egyetlen olyan személyvo­nat van, amely némi lehető­séggel kecsegtet, a reggel hat óra után induló. Ez fél ki­lenckor érkezik Abonyba, ahonnan háromnegyed kettő­kor indul vissza és hat óra felé érkezik meg a Nyuga­tiba. A lehetetlen helyzeten két igen könnyű módon is lehet­ne segíteni. Az egyik mód az lenne, ha a büszke gyors­vonatok megállnának Abony- ban, hiszen vonalaik más sza­kaszain ennél sokkal kisebb állomásokon is megállnak, a másik pedig, hogy autóbusz- járatokat indítanának Cegléd és Abony között. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, ezen a vonalon nem közlekednek autóbuszok. Az abonyiak évek óta har­colnak súlyos közlekedési sé­relmük orvoslásáért, de hiába. így pedig ez a közel húszezer lélekszámú község, amely különben is a megye legtávolabbi sarkában fek­szik, valóságos száműzöttje a megye politikai, kulturális és sportéletének. Talán vala­hogy mégis lehetne segíteni rajta? Csillogó hullámok, néhány elhagyott bárka és egy magányos horgász a dömsödi dunaparton Tudunk -c segíteni? waprói napra lesem-varom ■L ’ a postást. Nagykőrösi leveleik után ku­tatok a napi1 posta halmazá­ban; hátha... Hátha végre jelentkezik Könyves Aurélné gyámügyi előadó, Szűcs Dezső iskolaigaz­gató, Tóth Mária KISZ-titkár, Pacsa János rendőrkapitány és Harsányi Lászlóné, a Konzerv­gyár személyzeti vezetője. A Buzsák-gyerekek dolgá­ban várok értesítést. És ami még több, -feleletet várok arra a kérdésre, hogy megakadályozhatja-e a társa­dalmi összefogás a fiatalok el- kallódását, züllését? * Nagykőrösi különkiadásunk­ban július 10-én kis hír látott napvilágot: „Nem járatta gyer­mekeit rendszeresen iskolába Buzsák Dénes Nagykőrös, Széchenyi tér 28. szám alatti lakos. A szabálysértési hatóság 200 forintos pénzbüntetéssel sújtotta.’“ A július 12-i számunkban megjelent „Pillantás egy napi­hír mögé” című cikkünk már többet mondott. Iszákos apát, gyengékezű. közömbös asz- szonyt, elhanyagolt, kolduló, csavargó. züllésnek indult gyermekeket világított meg. Hét gyermek... A legfiata­labb egy esztendős, a legidő­sebb 14 éves ... Milyen sors vár rájuk, ha nem segítünk rajtuk? És a „napihír mögé vetett pillantás” után két héttel, jú­lius 26-án megnéztem, meg­mozdult-e a nagykőrösi társa­dalom szervezett ereje a hét gyerek — és a többi, züllésnek indult fiatal — érdekében ■k i Elsőnek a gyámügyi előadó ajtaján kopogtattam. Köny ves Aurélné olvasta a cikket, már tervei is voltaik, t— A jövő héten a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság behivatja Buzsákmét, ha nem jutunk vele dűlőre, az egyik gyereket, aki állandóan kére­gét, intézetbe visszük. Ezenkí­vül javasoltam, hogy telepít­sék szét a házból azokat a csa­ládokat, amelyek rossz hatás­sal vannak egymásra. így nem tudnák a gyerekek egymást iskolakerülésre, falopásra csá­bítani ... Ezeíc a tervek. És hozzájuk a jogos méltat- lankodás; t— Olyanok ezek a szülők, kérem, mintha nem is az övék lennének a gyerekek! Nem tö­rődnek velük. Elvárják, hogy az állam ruházza, segítse őket, hogy az állam akadályozza meg a mozi előtt a koldulást. Hogy nekik is lenne felada­tuk? „Mit csinálják, asm fo­gadnak szót, nem bírok velük’* — mondja például Buzsákné, és ezzel le is rázta magáról a gondot. Pedig a gond megmarad. Csak éppen Könyvesnél ter­heli. Az ő vállát nyomja a Bu­zsák-gyerekek sorsa, és még legalább 15 hasonló, szétzüllő család gyermekeinek jövője Félszáz fiatalkorút vagy gyermeket kell megmentenie. És a megoldás: egyet inté­zetbe lehet küldeni. Esetleg kettőt. De valamennyit nem lehet! A családok széttelepitése is jó gondolat. De egymagában nem megoldás. * Más kellene.., Ami több ennél... Példám olyan óvodai es is­kolai napközi otthonaik, ahol nevelők foglalkoznának (és nemcsak felügyelnének) ezekre a gyerekekre. Igen ám, de: — A nyári napközi otthon nem tölti be. a feladatát — —■ mondja Szűcs Dezső iskola­igazgató. — Minden nap más és más az ügyeletes nevelő, aki éppen ezért nem ismerheti a reá bízott gyerekeket. És ho­gyan kényszerítené ezeket a kis csavargókat a napközibe? Még iskolába se járnak! Az egyetlen megoldás: elvenni ezektől a szülőktől a gyereke­ket, mert nem alkalmasak ar­ra, hogy a társadalomnak hasz­nos embereket neveljenek. De a családokat nem lehet széttörni. A napközi otthono- kc-n kell változtatni. Jó, egész éven működő nap­közi otthon kell a legtapasztal­tabb, legképzettebb nevelők­kel! •k És ha mégse járnának oda a gyerekek? Tóth Máriával, a városi KISZ-titkérral már erről be­szélgetek. Először nem érti, miről van szó. — Mi csak a KISZ-fiatalokat nevelhetjük. És a KISZ-tagság nem kötelező. Azok a Buzsák- gyerekek meg különben is fia­talok ... — De KISZ-tagokra bízhat­nánk őket! Kísérjék el Buzsák Dénesi az iskolába ... Hívják magukkal, ha kirándulni men­nek ... Foglalkoznának vele ... Tereljék helyes irányba a gye­rek fantáziáját, csavargás he­lyett ... — Megcsináljuk, Patronáló fiatalokat 'keresünk — ígérte a KISZ-titkár. ■k De az iskola, a napközi ott­hon, a jóra nevelő kiszista még nem a család. Hiába minden, ha otthon úgy marad minden, ahogyan eddig volt. Ha az apa iszik, az anya fát lop, a gyerekek nélkülöznek, bűnre nevelődnek. Az apa a konzervgyárban dolgozik. Talán ott tudnak rá hatni. Harsányi Lászlóné határidő- naplójába jegyzi Buzsák nevét. — Hétfőn beszélek vele ... Talán hajlandó elvonókúrára menni... És ha nem? — Esetleg a féleségének fo­lyósítjuk a fizetését. Vagy ha ez se segít, elbocsátjuk, a he­lyére idevesszük az asszonyt, a gyerekeket elhelyezzük a mi napközinkben. •k Es ha még ez sem térítené észhez az apát? Pacsa János rendőrkapitány fellapozta a rendeletek tárát, és mégmutatta: többévi bör­tönnel büntethető az a szülő, aki gyermekét nélkülözésnek teszi ki, gondozásával nem tö­rődik, sőt, elzüllés Okozójává lesz. A gyerekeket nem lehet ki­szakítani a. családból. A züllött apát azonban igen. Ez azonban csak a végső esz­köz lehet. De .., sor kerül­het rá. Buzsák szabadon választhat: vagy a javulás, vagy a bör­tön, k Sok mindenről szó esett te­hát három hété: A Széchenyi tér 28. számú ház néhány lakójának szétköl- töztetéséröl, a nevelésre alkal­mas napközik létesítéséről, el­vonókúráról, KISZ patronáló brigádokról, rendőri beavatko­zásról. Három hét telt el azóta. Történt-e valami Nagykőrö­sön a Buzsák-gyerekek és a többiek dolgában? Megfoghatjuk-e még a sza­kadék szélén a zuhanni ké­szülő fiatalok kezét? Tudunk-e segíteni? Várom az értesítést Köny­ves Aurélnétól, Szűcs Dezső­től, Tóth Máriától, Pacsa Já­nostól és Harsányi Lászlóné- tól... És nemcsak tőlük. Mindenkitől, áki szivén vi­seli a kallódó fiatal életek sor­sát. Garami László A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala által a napok­ban közrebocsátott V. Fehér Könyvet, amely Nagy Imre és bűntársai ellenforradalmi Összeesküvésének bizonyíté­kait, köztük a bírósági tár­gyaláson elhangzott tanúval­lomások egy részét ismerteti, nagy érdeklődéssel fogadta A közvélemény. Az üzemekben és hivatalokban a pártszerve­zetek, valamint az Állami 1 Könyvterjesztő Vállalat ki-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom