Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-15 / 192. szám

1958. AUGUSZTUS 15. PÉNTEK p*«rr MkGTEI wCirlap S NÉHÁNY GONDOLAT AZ OPERETTPROBLÉMÁRÓL folyóirata­inkban kimondatlanul is fo­lyik az operett elleni per. Ze­nészek, kultúrpolitikusok, köl­tők tanúvallomásai hangzanak el nap-nap után. A „gyermek- ízlés“ rontástól a közszemérem elleni vétségig mindenfajta vád elhangzott már. Nem vagyok zenei arisztok­rata, aki fanyalogva emlegeti az operettkultuszt és „jobbról“ tagadja meg, sem olyan ember, aki „balról“ csépeli általában 'az operettet. Töredelmesen be­vallom, hogy szeretem Lehár, Kálmán, Huszka melódiáit és ha mégis felemelem szavam az alábbiakban az operettáradat ellen, úgy ezt az operett védel­mében teszem, a dömping el­len szólva, amely magának az operettnek is árt, és nem mint az operettet gyűlölő, e muzsi­kától népünk ízlését féltő ke­reszteslovagok egyike. Hozzászólásra elsősorban az késztet, hogy megyei kultúr- munkásaink gyakran egyenlő- ségi jelet húznak giccs és ope­Nem népszerű mostanában az operett mellett lándzsát tömi. Az operett világszerte elfajult, mert az imperialista korszak művészete merő lát­ványossággá züllesztette, mert ártalmas ponyva lett. De ez még nem ok arra, hogy min­denestől szemétbe vessük. A haladó jelleg azt is jelenti, hogy. képes kifejezni mai ér­zéseket, hangulatokat is. Mai életünk, a szocialista társa­dalom építésének büszke táv­latai, a serény jelen és az örömteli jövő keresi és köve­teli a jókedv kifejezését, te­hát az olyan zenét is, amely- lyel ez a belső örömérzés, op­timizmus kifejezhető. Szüksé­günk van olyan zenére, ame­lyet dúdolhatunk, fütyülhe­tünk, énekelhetünk, kinek-ki- nek természete, hangja és hangulata szerint. Nem új az a megállapítás, hogy alig van megfelelő- tömegdal, románc, vagy jól dalolható, fülbemá­szó, egészséges könnyű zene. A mai embernek ezt az igé­nyét. segít kielégíteni a régi operettmuzsika sok egészsé­ges melódiája. Persze sovány vigasz lenne egyszerűen „ha ló nincs, szamár is jó” ala­pon magyarázni e régi meló­diái. népszerűségét. A kultúr- igények nőttek. Egy egész nép nyomult a kultúra sáncai közé és foglalta el a műveltség vá­rát, amelyet eddig velük szem­ben fegyverrel, vagyoni elő­jogokkal és ezer más módon védett az elmúlt úri rend­szer. A zenei kultúra meg­szerzése nem könnyű. Lépés­ről lépésre kell haladni. Az üzemi hangversenysorozatok példája, a közvéleménykuta­tások során elhangzott nyilat­kozatok igazolják azt, hogy a könnyebben kezdve mehe­tünk előre a bonyolultabb fe­lé és néha mehet a zenei fej­lődés útja Lehártól Offen- bachig, aztán előre Verdi­ig és így tovább. Amitor tehát megállapítom, hogy e zenét értékesnek tar­tom és semmi esetre sem ár­talmasnak, nem akarok sze­met húnyi a veszély felett sem, amely kulturális éle­tünkben az operettdömping által keletkezett. A baj véle­ményem szerint a mértékben van, illetve a mértéktelenség- ben. Kálmán Imre zenéje — Bartók Béla, Liszt és Erkel mellett a megfelelő mennyi­ségben és minőségben nem okoz mérgezést, de Bartók, Ko­dály, Liszt helyett súlyos bajt okozhat. A hiba az, hogy az operettzene mértéktelen ára­datban öntötte el a szórakoz­tatás területét, elszívja a le­vegőt a komoly zene és az iro­dalom elől, magához vonzza a közönség kulturális érdek­lődésének nagy részét, felve­szi (hogy divatos szóval éljek) a dolgozók egész „kulturális kapacitását” és ezzel tönkre­teszi, elvásítja az ízlést. Nem a bemutatott operettek száma árulja el a mérhetetlen ve­szélyt, az előadásszám lett aránytalanul nagy. Az ope-; Tettzenének ez a zuhataga ta­pasztalat szerint valósággal „szellemi cukorbetegséget” okoz, csak ez a baj annyival veszélyesebb, hogy a hiányzó zenei „inzulin-mennyiséget”, azaz a kellő irodalmi, klasz- szikus és népzenei anyagot nem lehet valamiféle „művé­szeti injekció” formájában a beteg szervezetébe juttatni. Ezt az árvizet helyes intéz­kedésekkel kell medrébe visz- szasegíteni. Árvízről beszé­lek, rombolásról és halálos veszélyről és ez nem ellen­tétes azzal, amit a fejtegeté­sek elején mondottam. Lehár és Kálmán zenéje ér­tékes örökség. A víz is termé­kennyé tes7 széles földterüle­teket, csónakot ringat és a forróságban enyhülést ad. de ha megduzzad, áttöri a gáta­kat, rettenetes romboló erővé válik, igazi elemi csapás. Az operett körüli bajok főforrása tehát ez arányok felborulása. De vannak olyan tényezők, amelyek objektíve előidézték a nehéz és veszélyes helyzetet, amibe kerültünk. Az emberi igények nem ismernek légüres teret — a kulturális szükség­letek terén sem. Alkotó művészeink arisztok­ratizmusa. zenepolitikusaink elszakadása a dolgozók min­dennapi életétől, a könnyű zene lebecsülése, a zenei szó­rakoztatás egyoldalúsága sú­lyos helyzetet teremtett. A mo­hó kielégülés azután nem is­mert határokat és ezt a feszí­tőerőt használta ki, lovagolta meg az élelmes kulturális ku- fárok siserahada. Mindezt elő­segítette az elméleti bizonyta­lanság, az elvi kérdések meg­vitatásától való irtózás, a ké­nyes kérdések őszinte felveté­sétől való félelem. Van a kérdésnek még egy ol_ dala, amelyet őszintén fel kell vetni. A népműve­lés területén uralkodó hely­telen gazdaságpolitika is bajt okozott. Az illetékesek a gazdasági szempontúkat sok­szor fölérendelték a kultúra nevelőszerepének. Ennek káros következményeit nyögi, véle­ményem szerint, a népművelés egész területe. A gazdasági kérdés persze lényeges és nem­csak abból a szempontból kell törődni gazdasági, pénzügyi problémákkal, hogy az ország mindenkori helyzetében meny­nyi pénz jut és mennyi egyéb anyagi eszkö7 szolgálja a dol­gozó nép szocialista átnevelé- sének alapvető feladatát. Fon­tos az is, hogy színházaink, mozijaink, hangversenyeink mennyi bevételt érmek el, de elsősorban mint mutató fon­tos ez. Azt akarjuk tudni, kell-e a közönségnek az a kul­túra, amit mi adunk? És úgy kell elkövetni mindent a bevé­tel emeléséért, hogy egészsé­ges, pártos, nevelőerejű kultú­rát kapjon rendszeresen a dol­gozó nép egésze. Ha a bevétel kérdése öncélúvá válik, ártal­mas, veszélyes utakra csábít. Márpedig ez is megtörtént. Állandóan csökkent — gazda­sági okokból — a. komoly, ze­nei hangversenyek száma és egyre >» bővült" * gazdasági okokból nagyrészt — a könnyű zenei esték száma és végül felborította zenei életünk egyensúlyát. A színházakban is ugyanilyen versenyfutás in­dult meg: „operettekkel a be­vételi tervek túlteljesítéséért.“ Természetesen a rádió sem akart lemaradni, az öntevé kény csoportok ezrei is tanul­tak a példán. A járvány meg­állíthatatlanul elterjedt. A jobboldal: nézetek, a fel­sorolt tényezők és köztük nem utolsósorban 3 helytelen kul­túrpolitika, mindez együtt ver­te szét a zsilipeket és most so­pánkodunk az árvíz .rombolá­sán. Mindezt nem haszontalan hangoztatni, mert éppen az el­méleti bizonytalanság követ­keztében kultúrpolitikánk gyakran végletekben mozog. Az orvosság nem kétséges: új magyar operetteket, tömeg- datakat, egészséges, színvona­las könnyűzenét, dalokat mi­nél nagyobb számban! Szántó Miklós Készülődés az alkotmány ünnepére Budaörsön I is nagy a ké­--------------- szülődés au­gusztus 20-ra. Az alkotmány és az új kenyér ünnepét készí­tik elő. A Hazafias Népfront- bizottság és az emlékbizottság augusztus 19-e és 21-e között ipari és mezőgazdasági kiállí­tást rendez. Augusztus 20-át különböző érdekes események­kel kívánják emlékezetessé tenni. Díszes kocsikkal vonul­nak fel a tsz tagjai, valamint a kiváló gazdák. Az ünnepi beszédet Bandur Aladár isko­laigazgató tartja. Délelőtt, de délután 's számos kultúr- és sportesemény Tesz. Soványak és kövérek, öregek és fiatalok mérik össze erejüket labdarú­gásban, majd lepényevési, azt követően pedig lassúsági bi­cikliversenyt rendeznek. Az ünnepi napot a KISZ és a ter­melőszövetkezet által rende­zett aratóbál zárja be. K ocséron | a program már reggel kezdődik, amikor a falut zenével ébresz­tik. A hangos-bemicndón nótát küldenek a jól dolgozó parasz­toknak. Kilenc órakor kezdő­dik az ünnepség » kultűrott- honban. Ünnepi beszédet a községi tanács elnöke mond. Az ünnepre Kocsérra érkez­nek a ceglédi honvéd-labdarú­gók és délután 5 órakor ba­rátságos mérkőzést játszanak a község vegyescsapatával. Este ugyancsak a honvédség zenekara szolgáltatja a zenét a bálhoz. Augusztus 20-án egésznapos vidámvásárt is rendeznek Kocséron. A kira­kodóvásárra mintegy 3000 kör­nyékbelit várnak. Nyársapáton I is gazdag prog­--------------- ramot készített a községi tanács az alkotmány és az úi kenyér ünnepére. Délután négy órakor a közsé­gi kultúrházban tartják az ün­nepélyt, amelyen Viszkok Fe­renc tanácselnök mond beszé­det. Utána budapesti színészek vendégszerepeinek Nyársapá­ton. A délután eseménye lesz a községi és a termelőszövet­kezeti labdarúgó-csapat baráti találkozója, majd bállal ér vé­get az ünnep. Ismét lesz népfőiskola Pilisen A Pest megyei Tanács mű­velődési osztályának kezdemé­nyezésére Pilis községben is­mét megszervezik a népfőisko­lát. A pilisi népfőiskolát a har­mincas években Móricz Zsig- mond is meglátogatta, s or­szágszerte követendő kezdemé­nyezésként méltatta. A község jelenlegi vezetői közül is töb­ben tanultak a népfőiskolán és spk dolgozó paraszt ma is jól hasznosítja az ott tanultakat a belterjes gazdálkodásban. Több mint tízesztendei szünet után az idei őszön ismét megnyílik a népfőiskola. Négy hónap alatt 16 tantárgyból tartanak előadásokat a helyi pedagógu­sok és a környékbeli mezőgaz­dasági szakemberek, de egyes alkalmakra központi előadókat is felkérnek. A Dunakanyar újabb területi elhatárolása Ülésezett a Dunakanyar Intéző Bizottság’ Tegnap Budapesten ülést tartott a Dunakanyar Intéző Bizottság, amelyen részt vett Lux László építésügyi minisz­terhelyettes is. Tibel Ferenc, a DIB elnökhelyettesének meg­Pöttyösruhás kislány A BŐSÉGESNEK ÍGÉRKEZŐ SZÜRET ELŐKÉSZÜLETEIRŐL tárgyaltak az Élelmezésügyi Minisztérium borforgalmi igazgatóságának országos értekezletén Az Élelmezésügyi Minisztérium borászati .szakemberei: az állami pincegazdaságok igazgatói, főmér­nökei és főkönyvelői csütörtökön kétnapos országos tanácskozásra ültek össze Budapesten a Pest— Szolnok megyei Állami Pincegaz­daságnál. Megjelent a tanácskozá­son Sághy Vilmos élelmezésügyi miniszterhelyettes. Sáry Károly, a Borforgalmi Igazgatóság vezetője beszámolójában ismertette a most 10 éves állami borászat eredmé­nyeit, majd az idei bőségesnek ígérkező szüret előkészületeivel foglalkozott. Az idei, rendkívül kedvező ter­méskilátásokról szólva Sáry Ká­roly elmondotta többek között, hogy ÜGYINTÉZÉS XJgy is lehet, hogy mindenre azt feleljük: — Majd meg­látjuk, mit lehet tenni. Az is bevált módszer, ha úgy bújunk ki az ígé­ret alól: — Majd meg­tárgyaljuk az il­letékesekkel ... — Nem a ha­táskörömbe tar­tozik. — Átírunk ... S ki ne tudna ezernyi példát so­rolni tapasztala­tai tárházából, mennyire megke­seríti az „ügyin­tézés” a dolgozók életét... A Csepel Autógyár pártbi­zottságán ültem. Tárgyaltunk. Egy munkászubbonyos bácsi nyitott be. Nem intették rendre, inkább beljebb hívogat­ták. Mint később megtudtam, pár- tonkívüli, a nép­frorít-bizottság tagja. De gyakran jön a pártbizott­ságra, ha va­lami problémája van. Nehézke­sen, ügyetlenül adta elő jövetele célját. Úgy szé­gyene a kérését, mintha magának kért volna. — Szigethalmon 20-án ünnepsé­get rendezünk. Mindenünk meg­van, csak hang­szóró hiányzik. Ha a gyár köl­csönözne egyet, megköszönnénk — mondotta. Somodi Gyula elvtárs le sem ül­tette az öre­nyitó szavai után Otz Lóránd, a bizottság titkára számolt be a március 11-i plenáris ülés óta eltelt időben végzett mun­káról. Elmondotta, hogy a márciusi ülésen illetékesek ki­látásba helyezték az állami támogatást és elismerték a területen folyó társadalmi ösz- szefogás erejét és a mozgalom társadalmi jellegét: Azóta létrehozták a szakbizottsá­gokat, megtörtént a DIB jogi elismertetése s jelen­leg mint az Országos Ide­genforgalmi Tanács albi­zottsága működik. A DIB társadalmi jellegét tá­masztja alá a területen kezde­ményezett társadalmi mozga­lom is, mint például a visegrá­di várbizottság, valamint a Szentendre város baráti kö­rének létrehozása. Ez év szep­tember 14—21-ig kerülnek megrendezésre a DIB keretein belül a visegrádi, Mátyás-na­pok. Negáú'vűmként jelölte meg a beszámoló, hogy bár az alapszabály előírja, a DIB egy­általán nem tartott üléseket. A beszámolót követő vita után az ülés határozatokat ho­zott. Többek között elfogadta a Dunakanyar új elhatárolását Ezek szerint idetartoznak három me­gyéből a Pilis, a Börzsöny, a Szentendrei-sziget és a Budapest—Vác útvonal ál­tal meghatározott terület. Jóváhagyta a 2 770 000 forin­tos költségvetést, valamint rendelkezett a meglevő egy­millió forint felhasználásáról. Elfogadta Szijjártó Lajosnak, a DIB elnökének lemondását és a következő ülésig az elnöki teendők ellátásával Tibel Fe­rencet bízta meg. Székely Lajos 02 E 1 16- án: Vácott, a Májuskertben, 17- én: Vácott, a Halászkertben (rossz idő esetén a Fehér Galambban): DUNAI EXPRESSZ Kezdés este 8-kor Vidám, zenés, énekes műsor Neves fővárosi művészek felléptével Vacsora — Műsor után tánc — VW rendezése a Dunakanyar egyik legszebb pontjára Cukrászda, kisvendéglő kert­helyiséggel, a Duna partján. Bő választék Figyelmes kiszolgálás SZERVEZZÜNK tArsaskirándueAsts Váci Vendéglátóipari Vállalat rétt kozott, a joDDoiaau elhaj­lás iskolapéldáiként emlegetik a Csárdás királynő vagy más operettek túltengését. Az a kérdés is elhangzott egy-két helyen, vajon Lehár, Kálmán, Jacobi és Huszka zenéje hala­dó hagyomány-e? A felelet er­re nyilván nem egyszerű, a kérdés elevenbe vág. Az operett-családfa kutatása során megállapították: az operett egyenes leszármazottja a vidám értékes, táncos, csípős és sokszor borsos ókori szatíra­játékoknak. Felmenői közé so­rolhatja a bátor, csúfolódó né­pi rögtönzéseket. A feltörekvő polgárság életörömét, harcos szókimondását fejezték ki Of­fenbach operettjei. Úgy hi­szem, ennek a derék család­nak kései. hajtásai Lehár és a többiek operettjei, vagy leg­alábbis . a melódiagazdag op- timista zene. jórésze. Mivei in­dokolom ezt a nézetemet? Semmi esetre sem csak a „sze­ret, tehát megbocsát“ mente­gető és persze hamis nézete mondatja ezt velem. Amikor e zene születik, Budapest a vá- rossáfejlődés korszakában van.. A fiatal város nyújtózkodik és tele van a növekedés örömé­véi. A viszonylag békés pol­gárosodás kora ez, a kisembe­reknek még vannak illúziói a polgári fejlődéssel kapcsolat­ban. E kisemberek szerelmi örömét, boldogság utáni vá­gyát fejezi ki ez a zene. Igaz, hogy legnagyobb részüket bár­gyú és ostoba szövegkönyvek­re írták, de a verseket sokszor jó‘költők: Gábor Andor, Ernőd Tamás és társaik szerezték. Persze, nem egyértelmű Itt haladásról beszélnL A polgár­ság ugyanakkor már árulója a polgári forradalomnak. A kis­polgárság idilljeiben éppúgy benne van a nyugalom iránti őszinte emberi kívánság, mint a fegyverletétel árán is, de mindenképpen nyugalmat haj­szoló ártalmas és hazug szel­lemiség. Virágzik az a' kispol­gári romantika, amely a ma­ga szirupos, szentimentális hangulataival áthatja az ope­retteket. E zene képviselői a világköz­vélemény szemében inkább bécsiek és a színháztörténet sok helyen úgy emlegeti az operettnek ezt a szinte várat­lan kivirágzását, mint a „neo- bécsi” operett korszakát. És mégis magyar zene ez. Nemcsak ai alkotók illetőségi helye, vagy szubjektív érzései szerint. Akik a zenében a nemzeti jelleget azonosítják a falu zenei nyelvével, sűrűn emlegetik az operett nemze- tíetlenségét is. Ebben is van némi igazság. És mégis... A színházi előadások látogatói­nak tömegét adó kisemberek (szándékosan használok ilyen gyűjtőfogaimat és nem osz­tálykategóriát) magukénak érezték, vágyaikat, hangula­taikat, érzéseiket fejezte ki e zene a maga jókedvű dal­lamgazdag módján, „közért­hetően” népi formákban. Ezért — jó része — komoly érték, különösen azok, amelyek e szerzők működésének korai korszakában keletkeztek. get. Azonnyom- ban válaszolt. — Tessék a rak­tárba menni, s ha rám tetszik hi­vatkozni, kiadják a hangszórót. Az idős mun­kás máris indult. Somodi elvtárs állította meg. — A mikrofont és a többi kellé­ket is ott adják majd. — Köszönöm, csak hangszóróra van szükségünk... Az egész három percig tartott. Sem írást nem készítettek, sem nem telefonál­tak. Az „ügyet” mé­gis elintézték. Méghozzá az elvtársiasság iga­zi szabálya sze­rint. S. A. az előzetes becslések szerint a tavalyinál legalább 20—25 szá­zalékkal nagyobb borterméssel kell számolnia a bőriparnak. Amellett a minőség tekintetében Is kedvezően alakul a helyzet. Az idei felvásárlásnál az állami pincegazdaságok nagy gondot for­dítanak arra, hogy a fajtatisztán szüretelt és kezelt szőlők, vagy borok megfelelő csoportosításban, szelektálva kerüljenek a pincékbe, a _vörösbor készítésre alkalmas szőlőket általánosan héjon erjesz- szék. A múlt évekhez képest az idén jelentősen fokozzák a termelők anyagi érdekeltségét a minőség további javítására. A felvásárlásra kerülő, kétszer fejtett boroknál például 10—15—30 százalékos fel- árat fizetnek a különlegesen jő = minőségű szőlőkből készített bo- ! rokért. További serkentő az elmúlt | évekhez képest, hogy | a hivatalos árakon felül mint- = egy 10 millió forintnyi, úgy- I nevezett csúcsminőségi felárat i fizetnek az állami pincegazda- | Ságok a kiemelkedő minőségű borok termelőinek. | Rendelet Intézkedik majd a bor- | szőlő és a mustárak helyesebb ará- | nyalnak megállapításáról. Eszerint i a termelők jobban járnak, ha a | szőlőtermés-feleslegüket adják át | az állapi! pincegazdaságoknak. | A beszámolót a szakemberek fel- ! szólalásai követték. Sághy Vilmos I miniszterhelyettes többek között | hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ár- | rendszer, amely a területi árcso- I portokat és a must cukorfokát. | illetve a bor Malligand-fokát veszi | alapul — bevált és a továbbiakban | is ezt kell alkalmazni, emellett | azonban fokozni kell az egyes Jó | minőségű borok kategórián-felüJt | díjazását, amely a termelésre, sőt | a telepítésekre is kedvezően hat | A kedvező árakról szólva meg- ! állapította, hogy | hazánkban az egyéb mezőgaz- i dasági termények árához ké- ! pest igen kedvezőek a borárak. | A felszabadulás előtt például egv | liter bor ára körülbelül 25—10 szá- ! zalékkal volt magasabb egy kilo | búza áránál. Ez az arány jelenleg | körülbelül 230 százalék. | Az értekezlet részvevői ma rész- ! letesen megtárgyalják a szüret! = előkészületek legfontosabb helyi problémáit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom