Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-13 / 190. szám

mu. k‘f£irian 195S. AUGUSZTUS 13. SZERDA Szegény argentínai magyar gazdag ajándéka a magyar tudománynak A Természettudományi Múzeum elpusztult gyűjteményeinek pótlásához hozzájárul és vendégül lát egy magyar tudóst gyan került Dél-Amerikába, hogyan tanulta meg a prepa­rálást ? íme a válasza: „Valamikor Verne könyvei élesztették bennem az utazás vágyát, és a természettudo­mány mindig érdekelt, habár a tudományos alapot nem tud­tam megszerezni. Amikor ki­tömtem az első madarat — zoológusokkal levelez, tehát tudományos nyelven ír' —. egv szép Martin pescador Cerley-t, nem ismertem rá. A véletlen idehozott egy argentin termé­szettudóst, aki azóta is jó ba­rátom. Ö aztán két-három ma­dáron megmutatta a dolgo­kat.” A múzeum tudósai tisztában vannak azzal, hogy a gyűjtés, preparálás, csomagolás és szál­lítás sok pénzbe kerül és talán a harmadik vagy negyedik cso­mag után. amikor már egyet- mást megtudtak Kovács An­dor leveleiből családi és anyagi viszonyairól; megkérdezték tőle. milyen ellenszolgáltatást kíván az értékes küldeménye­kért. Postafordultával megjött a válasz: „nagy szívességet” kér, fizessenek elő számára a Népsportra. Mondanom sem kell. a múzeum nyomban elő­fizette részére, de azóta sem kapja kézhez a Népsportot, mert az argentínai pcsta rna- gvarörszági újságot nem to­vábbít. Kovács Andor azonban ennek ellenére küldözgeti to­vább a csomagokat... líincs pénz vasúti jegyre? Eddig szólt egy esztendeje a történet, amit feljegyeztem. Most pedig, hogy az azóta kí­vülről már helyrehozott Ter­mészettudományi Múzeumba betévedtem, a Kovács Andor­ról szóló történetnek még szebb fejezetét hallottam. Az El Bolson-i magyar sza­bóműhely becsukott, Kovács mester már csak állatgyűjtés- sel, preparálással foglalkozik. Észaik- és Dél-Amerika, sőt Európa sok múzeumának szál­lít mindenféle ritka hüllőt, madarakat, rovarokat. Tudo­mányos üzletfelei tisztességgel megfizetnek a portékájáért. No, azért vagyont még nem gyűjtött, nem is akar, csak állatokat gyűjt. Ügy látszik azonban, valamennyi felesleges pénze mégis lehet, ha ugyan akármennyi pénz felesleges le­het egy nyolctagú családban. Gondolom, nem tévedek, ha feltételezem, centávóról centá- vóra, magyarán garasról ga­rasra rakta össze a pénzt, amit néhány hónapja a magyar tu­domány céljára felajánlt: egy esztendei tartózkodásra vendé­gül hívja megához Topái iiiiiiiiiiMmmiiitiMiiiiiiHMiHHiMrtiiiniMniimitiiiiHmniinnm Az emberek általában csak akkor törődnek gyomruk egészségi állapotával, ha már orvoshoz kell miatta menniük. Egy kis hasonlóság van a gyorsvonat! mozdony és az em­beri gyomor között. Amíg tisz­tességesen adagoljuk a szenet a kazánba, addig a mozdony is jól teljesíti feladatát: viszi a sok vagont és pontos időre célhoz ér. Nincs olyan fűtő, aki agyonetesse mozdonyát. De ember sok van, aki szíve­sen túlterheli gyomrát, mert többet kíván a szeme, mint a szervezete. Gyakori eset, hogy az orvos diétát rendel a beteg gyomrának. Ennek a rendelke­zésnek is van néhány fi gye* lemre méltó érdekessége. A diéta célja legtöbbször az, hagy az enge­délyezett ételek kevesebb gyo­mornedvet, válasszanak ki. Ezt a célt szolgálja a vízbenfőtt főzelék, rizs, burgonya pépes állapotban, tej, fehér kenyér és sok hasonló étel. Az az érdekes, hogy ha a be­teg magában fogyasztja el a diétás ételeket, más a hatása, mintha olyan családi asztalhoz ül, ahol az egészségesek flc nőm sülteket, csemegéket fo- . gyasztandk, amelyeket ő is sze- \ rét — főleg szeretne — enni. | Ilyenkor az történik, hogy hi- i óba diétázik, megcsapja orrát György zoológust, a Termé­szettudományi Múzeum tudó­sát, aki vele a levélbeli érint­kezést tartja. Kész bármikor megváltani számára oda-vissza a hajójegyet. Megírja, hogy saját költségén expedíciót szer­vezne a Túzföldre, legyen al­kalma a magyar tudósnak az ottani ritka állatfajták gyűjté­sére is. Lehet-e ennél többet kí­vánni? Lehet, csak éppen nem illik, különösen nem egy sze­gény külföldi magyartól, aki már annyit adott, és most csak hajójegyet kínál fel, de a úti utazás költségeiről a kötőig, felteszem, elfeledkezett. No®, annyit a magyar állam is áldoz a magyar tudományért, ebben senki sem kételkedhe- tik. Nem is kételkedhetne, ha nem lennének vaskalaocs bü­rokratáink. akik a vasúti jegy megváltásához szükséges, való­ban nem túl sok valutát im­már hónaook óta nem bocsát­ják rendelkezésre. Bezzeg, ha teszem fel. egy külföldi ping­pong bajnoki mérkőzés előké­szítésére kiutazó néffv sport- dipplomata utazási költségérő] lenne szó ..: Szokoly Endre Halászat vízalatti kivilágítással | Japánban egyre gyakrabban! alkalmazzák a halászatnak | egy igen radikális módszerét,! amely gyorsabb és sokkal na-1 gyobb eredménnyel jár, mint| a szokásos hálóhalászat. A ten-1 ger felszíne alatt hosszú sorok-1 bah lánc formájában izzólám-f pákát helyeznek el, amelyek | éjjel magukhoz csalják a ha- \ lakat. Egy-egy ilyen lánc a | parttól a szabad tengerben el- | helyezett húzóhálóig ér, a 3001 —400 watt erejű lámpák kb 1 60 méter átmérőjű kört világi-1 tanak be. Kétóránként kikap-1 csolják a parthoz legközelebb f fekvő lámpákat, aminek követ. | keztében az ott összegyűlt ha- \ lak a következő lámpához úsz- \ nak, ahol már egy másik cső- | port is rajzik. Két perc mú’va \ azt a lámpát is eloltják, ekkor | az egész társaság a harmadik \ lámpához, illetőleg csoporthoz | vándorol. Végül a halak lavj- | naszerűen növekvő raja az | utolsó, a nagyháló közepén tu- 1 látható fényhez ér. Most már § csak partra kell húzni a ga;*- 1 dag zsákmányt. Cfilni, Színház, ^rödaffrttiA KATONÁK A belga sajtó nagy elismeréssel ír a Katonák című szovjet játékfilmről, amely Nyekraszov regénye alapján készült. Rendezője Ivanov. Képünkön: jelenet a filmből tiHiiiiiiiMiituMiiumiufimiittumimiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiii Egy illúzióval kevesebb Az ismert párizsi cirkusz \ névadójának, a Medrano-csa- j iádnak egyik tagja nemrég kJ- i jelentette: „A idomított lovak \ valójában nem ulkalmazkod- \ nak a zene üteméhez, hanem a \ zenekar vezetője alkalmazko \ ük a lovak tánclépéseihez.’' \ John Steinbeck: EGY MARÉK ARANY i Qteinbeck művészetét, úgy 1 gondoljuk, nem szükséges | különösképpen bemutatni az | olvasónak. Ismerjük s megsze- I rettük. Az Erik a gyümölcs, a | Lement a hold és az Egerek és | emberek írója megtisztelő he- | lyet foglal el a magyar olvasó- | közönség előtt is. | Az Egy marék arany egy 1 nyugat-indiai legendás kalóz- | vezér marcona alakját idézi, 1 s közben bemutatja a tenge- | rentúli új világ gyarmatosító 1 hőseit, az angolok és spanyo- | lók véres harcát. Sikeres ost- ! romok, emberfeletti küzdelmek | reálisan hiteles rajzát a ra- 1 mantika színeivel jeleníti meg | a híres amerikai író — csupa | szertelen csapongás, érzelmes- | ábrándos leírás tárházzá a | vérbő cselekményt. A harci | Irépek -közé ■ természetesen il- ! lesZkednek a szerelmi jelene- | tek, melyek egy furcsa voriza- § lom történetében mélyülnek | el. Ismeretlen és idegen világ | elevenedik meg Steinbeck tol- ! la nyomán — a gyarmatok 1 születésének véres históriája. | A regény hőse Henry Mor- I gan, a legendáshírű kalózve­zér. Steinbeck hősében egy „nagy ember“ pályájának in­dítékait és eredményeit vázol­ja. Hogyan ível magasra Mor­gan életútja a szorgalom, az elszántság, a 'kíméletlenség hajtóerőitől, hogyan ragadja meg azokat a csábító lehetősé­geket, amelyeket a kor kínál — erről szól a mű. Henry Morgan a polgári kor jellegzetes hőse: a gyarmatok honfoglalóinak merészsége, bátorsága, vad és nyers ereje éppúgy él benne, mint az a félreismerhetetlen önzés, mely a kor hőseit a legtöbb alka­lommal, törvényszerűen kény- szeritette. egykori társaik, né­pük elárulására. Morgan elfog­lalja Panamát, a spanyolok gyarmati fellegvárát s ezzel történelmileg fontos tettet haj­tott végre. Az utolsn ntvgy-jtó- dításra azonban már csupán önzése és hiúsága hajtotta. Amikor tehát élete legnagyobb tettét hajtotta végre — embe­rileg akkor bizonyul a legse- kélyesebbnek. Steinbecknek, tehát volt ereje ahhoz, hogy leleplezze hősét. (Zrínyi Ki­adó) Mintegy harmincötezer fiatal üdül a KISZ-ifjúsági táboraiban Évszázados nagy fák a gödöllői parkjában volt királyi kastély Benedek László, az Orszá­gos Ifjúsági Sportbizottság Természetjáró és Táborozási Bizottságának vezetője az MTI munkatársának az aláb­bi nyilatkozatot adta: — Az Országos Ifjúsági Sportbizottság irányításával tfaMnUMtlc viMÍttedili, Hiíftt a fnö-decfr dddcaniUus afyty a sok finom illat, gyomra épp­úgy működik, dolgozik, sdk nedvet választ ki, mintha sokat enne. Ez most azért is igen káros, mert a sók nedvhez megfelelő ételmennyiség nem kerül a gyomrába. Innen adó­dik hogy sök beteg „betartja a diétát,“ mégse használ, sőt rosszabbul lesz. A magyarázat: a szabadon maradt, le nem kö­tött gyomornedvek megtámad­ják a gyomorfalat. Akármilyen furcsán hang­zik: nemcsak a szájjal, de az orral és a szemmel is be kell tartani a diétát, csak úgy hasz­nál. Azt is tudja általában min­denki, hogy vannak „könnyű“ és „nehéz“ ételek. Egy pár példát arra, hogyan viselkedik a gyomor az ételek­kel szemben. A tea gyorsan áthalad a gyomrunkon, viszont a zsíros tej egy óra hosszat van bent. A sovány halat gyorsan emésztjük, de már az olajos angolna ötször annyi ideig he­ver a gyomor fenekén. Általá­ban, aki kímélni clear ja a gyomrát, ne egyen zsíros éte­leket. Minden magyar ember tudja, hogy ha külföldi vendé­get itt jól tartunk, ugyancsak nyöszörög a „jő magyar kony­ha“ remekei miatt. Az is nagyon érdekes, hogy gyomrunk éppen úgy viselke­dik, mint a legmodernebb elektronikus gondolkodó agy, amelyre olyan büszkék vá­gunk, hogy megalkottuk. Ha a gyomorba sok zsír kerül, azon­nal megszólal a vészcsengő a májban: kérünk gyorsan epét, mert baj van! A májban nem lévén üzemi sovinizmus, rög­tön teljesíti a megrendelést, a szükséges epét a bélbe fees- kendi a gyomor alatt. A bél tudja, hogy hova kell az epét szállítani, ellentétes irányú mozgással felviszi az epét, a gyomorszáj megnyílik, a falak erősen rángatóznak, míg az epe az összes nehéz zsíros étel­lel jól elkeveredett. Az epe a lenhat.ásosabbnn porlasztja el a zsírt. Persze, üzemzavar is le­hetséges. ilyenkor történik meg, hogy „epéi hányunk”. Az alkoholisták örömére azt is megjegyezzük, hogy a zsírt a gyomorban a tömény alko­az ország területén 394 ifjú­sági tábor működik. A tábo­rokban mintegy harmincöt- ezer fiatal tölti nyári szabad­idejét. — Ez a létszám nem sokkal több mint a tavalyi, de az idén arra törekedtünk, hogy a táborok szervezettebbek le- ! gyének, hogy a fiatalok jól hol is kitűnően oldja. Zsíros | f)ihenienek- szórakozzanak és ebéd vagy vacsora után egy Ia táborozást felhasználják is- pohár erős pálinka igen hasz-1 niereteik bővítésére is. Ezért nos. Megvéd a gyomorrontás-z kirándulásokat szerveznek; tói. 1 megismerik a környező tája­Még csak egy fontos dolgot \ a jó emésztés érdekében: czlV- nevezetessegeket. Ezen- ember gyomra olyan. I ^vul meglátogatják a tabor­s hely közelében levő üzemeket mint a földrengésjelző 1is­készülék. 1 •“ A KISZ-táborok nem díj­1 mentesek, hanem a fiatalok A legkisebb zökkenésre is reá-1 meghatározott napi térítési gál. Egy kellemetlen kis eset | úíjat fizetnek. A sátrakat a elég ahhoz, hogy erősen gá-1 KISZ-szervezetek bocsátják a tolja az emésztés jó menetét. | fi3taJ°k rendelkezésére és ab- Eppen ezért arra kell tőre-1 építik fel a táborokat. A kedni, hogy étkezésünk szép | nyári táborozásra az előké- külsőségekkel, csinosan terített i sztdct már az iskolaév elején asztalnál és ami sokkal fento-1 kezdődött. A tanuló fiataloka sabb: jó kedv mellett történ- = PaPir> a vas és egyéb hulla- jék! Aki rossz társaságban! ^ék gyűjtéséért kapott pénz- vagy gondterhesen étkezik, | összegeket takarékbetétkönyv- mérget vesz magához. Kedé- i ^en helyezték el és tartalé- lyes étkező gyomra több ned-1 kolták a nyári idényre. Több vet választ ki, a mogorva ebé-1 vidéki város fiataljai az ál- delö gyomormirigyei elapad-1 Iami gazdaságokban, termé­nek és még a szomorúság is \ lőszövetkezetekben végzett gátolja az emésztést. | munkájukért járó pénzössze­Evés közben nem szabad új-|get gyűjtötték össze nyári tá- sógot olvasni, mert a nem tét-1 borozásra. Jelentős anyagi tá- szö hírek rossz hatást váltanak | mogatást nyújtanak a fiata­léi a gyomorra, ne fonalkor-1 lók nyári táborozásához a zunk étkezés közben hivatali = szülői munkaközösségek is vagy üzemi dolgokkal: min-1 _ Támogatják a fiatalokat dent el kell felejtem es elve-za helyi tanácsok is: nemcsak zettel enni, ez a jó étkezés, a | táborhelyet, hanem fát, s me- jó emésztés és a hosszú, egész-lieg ételt is biztosítanak térí- séges élet egyik aranyszabálya.! tés ellenében az ifjúságnak. Idestova egy esztendeje an­nak, hogy a Baross utcában az újjáépülő Természettudományi Múzeumban jártam. Tudomá­nyos intézményeink közül ezt a múzeumot érte a legtöbb kár a véres októberi ellenforrada­lom napjaiban. Épülete kigyul­ladt, egy része a tűz következ­tében beomlott és gyűjtemé­nyeinek jelentős része a tűz, tűzoltás közben pedig a víz martaléka lett,' s az aláhulló falak is nagyon sok mindent el­pusztítottak. Könnyebb lenne felsorolni azt a keveset, ami megmaradt, mintsem leírni azt a mérhetetlen sok értéket, ami elveszett. Csak keseregni lehet felette. Ottjártamban azonban mégsem keseregtem. Olyan szép történetet mondott el ne­kem dr. Boros István, a mú­zeum főigazgatója, hogy —■ nem akarok banális lenni, mégsem fejezhetném ki maga­mat találóbban — repesett » szívem az örömtől. A boldog­ságtól és a büszkeségtől, hogy egyazon nyelven tanultam meg beszélni és gondolkodni Kovács Andor szabómesterrel, Argen­tína Rio Negro tartományának El Bolsón nevű helységében élő honfitársunkkal, aki a va­lódi hazaszeretetnek nemes is­kolapéldáját adja. Olyan pél­dát, amit valóban az iskolában kellene tanítani. Sok-sok esz­tendővel kivándorlása után sok-sok ezer kilométer távol­ságból segítségére siet a ma­gyar tudománynak, s hozzájá­rul a múzeum elpusztult gyűj­teményeinek pótlásához, ritka állatok preparált példányait küldözgeti haza ajándékba. Szabómesterből lett zoológus a múzeum mecénása 1 Ki ez a Kovács Andor volta­képpen? A múzeumban nem sokat tudnak róla, csak ami* szűkszavú leveleiben megem­lít magáról. Magasabb iskolá­kat nem járt, idehaza szabósá­got tanult, odakint is mester­ségét gyakorolja, abból tartja el nyolctagú családját. De azon a vidéken nem sok a munkája a szabónak, a nép szegény. Annál gazdagabb azonban a környék faunája, Dél-Amerika dús állatvilágának nemcsak mérsékelt égövi, de szubtró­pusi, sőt számos trópusi állat­fajta is fellelhető a környező hegyeken, völgyeken. És Ko­vács szenvedélyes’ szerelmese a természetnek, ráérő idejében vadászik, madarászik, bogará­szik, ügyes kézzel kitömi, pre­parálja és múzeumoknak el­adja a zsákmányt, mert mel­lékkereset is elkel a háznál, ahol annyi száj kér kenyeret | Már eddig is szép ez a tör-1 ténet a szabóról, aki felcsap | állatpreparátornak, egymagá-1 tói megtanulja a sokezer féle 1 fajta állat tudományos nevét, | osztályozását és hogy közülük | melyek a ritkák, a tudományos | piacon legkeresettebbek. De a | Kovács Andorról szóló törté-1 netnek van még szebb fejezetei is: megtudván, hogy idehaza | mi történt, milyen felbecsülhe-1 tetlen kár érte a Természet-1 tudományi Múzeumot, a nagy-1 családú szegény ember Argen-1 tínábari óvatosan becsomagolt | több ritka madarat, saját pén-1 zén postára teszi a csomagot | és elküldi haza, Budapestre.! ajándékba a tönkrement mú-1 zeumnak, holott a túlsó fél-1 tekén akármelyik múzeum bu-| sás áron megvenné tőle. S a csomagot kísérő levele-1 ben szerény szavakkal kéri a § múzeumot, ha megfelelőnek \ találja, fogadja el tőle a ma- | darakat. legközelebb majd j jobban preferáltaikat küld \ már. A múzeum meghatva \ megköszönj a küldeményt és \ közli Kováccsal, örömmel el- \ fogadja. Azóta a múzeum cí-; mére sűrűn jönnek El Bolson- i ból a csomagok. Az újság előfizetés—nagy szívesség j Levelében önzetlen barátját j 'megkérdezte a múzeum, ho-|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom