Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-01 / 180. szám

#*rr hl Et, WC Man 1958. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK A nagykőrösi tanácsháza be­járata. A bejárat fölött az er­kély, amelyről hajdan Kossuth Lajos szólt a nagykőrösiekhez. Alatta Kossuth Lajos és Mé­száros János domborműve az emléktáblákkal (Foto: Gáldonyij Még jobban kell vigyáznunk a drága importanyagokra — állapította meg a népi ellenőrző bizottsáfj vizsgálata Felrobbant a gyutacs: három sebesült A Váctól északra fekvő Deákváron kedden délelőtt újabb gyermekszerencsétlen- ség történt. A Bacsó Béla ut­cában három kisgyermek:' a 12 éves Kovács Ferenc, a 4 éves Latrovszki László és a 4 éves Márton András, egy — háborúból visszamaradt — katonai gyutacsot talált. , Játszani kezdtek és „kato­náséi” közben egy kolhoz vág­ták a gyutacsot, amely felrob­bant. Á három gyermek védfe sen terült el áz utcán. Éppen' akkor indult a helyi autóbifs%: Mindhármukat feltették a jár­műre és a vezető gyors tem­póban a városi kórházba szállította őket. Azonnal a műtőbe vitték a szerencsétlenség áldozatait- és gyors orvosi beavatkozás meg­mentette őket a nagyobb tra­gédiától Kovács Ferenc jobb kezén három ujjat kellett le­operálni; Márton András és Latrovszki László pedig szá­mos szilánkot kapott. A sebesülés két áldozata vá­ci fiú, míg a harmadik, Ko­vács Ferenc Pusztaberkibe való és a szünidejét töltötte egy deákvári rokoncsaládnál. Fiövid működése óta jelen­tős eredményeket ért el a Pest megyei Népi Ellenőrző Bizott­ság. Sikereinek „titka”, hogy hozzáértő szakemberek segít­ségével végzi a különböző vizsgálatokat. A népi ellen­őrök az eddigi vizsgálatok so­rán minden esetben a leg­égetőbb témákat boncolgat­ták. Legutóbb két nagyüzemben és egy kisipari termelőszövet­kezetben vizsgálták meg, ho­gyan gazdálkodnak az import­anyagokkal. Eléggé vegyes tapasztalatokkal zárult ez a vizsgálat. Amint már arról korábbi riportunkban beszámoltunk, dicséretre méltó eredmények­kel találkoztak népi ellen­őreink a gödöllői Ganz Áram- mérőgyárban. Elég, ha csupán a régebben külföldről behozott mágnes hazai anyaggal való helyettesítését említjük, amellyel mintegy harmadával csökkent az árammérők gyár­tásához felhasznált import­anyag mennyisége. A Csepel Autógyárban is rendben találták a nikkeltar- talmú acélokkal való gazdál­kodást. Ezeknek az anyagok­nak a 61 és .fél százalékából hasznos. termékeket készíte­nek. De még tovább lehetne csökkenteni a hulladékot, ha a kovácsoló .üzemekben nem , alkalmaznának , olyan nagymértékű méretráhagyást. Az is baj, Hogy az ilyen né- mes anyagok hulladékát nem válogatják külön a Csepel Autógyárban. Arra hivatkoz­tak a népi ellenőrök előtt, hbgy erre a célra nincs segéd­munkásuk. Bele lehet-e nyu­godni' a. dolog. iiyeU.) vaio. e; intézésébe? Semmiesetro sem1 Bizonyra "áz autógyár .Ifflétt­W VWjttmm*1 .módját annak, hogy a további -célszerű felhasználás érdeké­ben külön tárolják az import­anyagok hulladékát. A teherautók gyártásához tetemes mennyiségű deszkát használnak fel ebben a gyár­ban. Köztudomású, hogy a fenyő fűrészáru nagyobb ré­szét külföldről hozzuk be. Hat­ványozott gondot kell tehát fordítani a drága faanyag gaz­daságos felhasználására. En­nek ellenére — nem a gyár hibájából — sok a deszkahul­ladék a nem megfelelő méretű nyersanyag miatt. Lehet-e segíteni ezen a ba­jon? Mivel más üzemekben is találkozunk hasonló jelen­séggel, megfontolandó népi el-' lenőreink okos javaslata. A vizsgálat eredményeire hivat­kozva azt javasolják az ille­tékes szerveknek, hogy létesílsensk egy központi leszabó üzemet, amely a különböző üzemek rendeléseit figyelembevéve dolgozná fel a rendelkezésre álló faanyagot. Csupán a Cse­pel Autógyárban — mondják a szakemberek — 8—10 száza­lékkal csökkenthetnék a fa­igényt, ha valóra válna ez a javaslat. Nem könnyű létrehozni egy új vállalatot. Mégis ebben az esetben érdemes lenne fel­mérni, kifizetődő lenne-e egy központi faaanyagleszabó telep működtetése. A Csepel Autó­gyárban azt tapasztalták a népi ellenőrök, hogy igen. Harmadiknak a Törökbálinti Vegyesipari Kisipari Termelő Szövetkezet importanyag gaz­dálkodását vizsgálta meg a megyei népi ellenőrző bizott­ság. Itt szintén nem egyedül­álló jelenséggel találkoztak. A szövetkezetben több mint száz mázsa külföldről behozott im­portacélt találtak. Hogy került egy kisipari szövetkezetbe ilven nagy- mennyiségű importanyag? Amint a szövetkezet felügye­leti szervénél, a KISZÖV-nél megtudtuk, ebben a szövetke­zetben a hiánycikkek listájá­ról „kinézték” a szalágfűrész- reszelőt. Minden alaposabb előkészület és kellő körülte­kintés nélkül tavaly elhatároz- j ták, hogy gyártanak vagy 60 j ezer ilyen reszelőt. Nosza, meg ! Is rendelték hozzá az anya- j got. Csak miután megérkezett az acél, jöttek, rá, hogy nem j tudnak ők ebben a szövetke­zetben ilyen "rész'élőt csinálni. Ki a felelős ezéi’t a súlyos gondatlansá­gért? Ezt kutatták a népi el­lenőrök is. Megtalálták a fele- I lősöket, de a szövetkezetei) ki- J vül. Ugyanis azóta más termé- ] szetű dolgok miatt a ktsz ak- j kori vezetőit leváltották. Fele­lősség terheli a KISZÖV veze­tőségét is. Igenám, csakhogy azóta a KISZÖV-be is új veze­tőket választottak. így ezt aj kellemetlen örökséget az új I vezetőségnek kell rendbehoz- \ nla. Tett is intézkedéseket márj ennek érdekében. A leváltott és a máshová ke- i rült felelősök számonkérései természetesen nem maradhat i el. Ezt a népi ellenőrök is erő-; teljesen hangsúlyozzák. Most I azonban fontosabb, hogy min- : denekelőtt a megfelelő tanul-: Ságokat vonjuk le ebből a nem i mindennapi ügyből. Enyhén szólva badarság el­határozni egy olyan termék gyártását, amelyhez nincsenek meg a szükséges feltételek. Aki ezt megteszi és aki jóvá­hagyja, vagy nem ért a mes­terséghez, vagy rosszindulatú. Mindenképpen súlyos cselek­mény az ilyen, de különösen súlyos, ha valutaigényes kül­földi anyagról van szó. Nem kell szégyenkeznünk gazdasági eredményeink miatt. Még ellenségeink is kénytele­nek elismerni, hogy amióta a nép lett az úr ebben az ország­ban, iparunk olyan mértékben fejlődött, amire azelőtt nem volt példa. Ennek ellenére a jövőbeni gyorsabb gyarapodásunk érde­kében nem engedhetjük meg magunknak a legkisebb mér­tékű pazarlást sem, fakarékosan kell bánnunk a hazai anyagokkal is, hát még az olyanokkal, amelyekért „ke­mény” valutát vagyunk kény­telenek adni. Aki nem így tesz, saját maga, de az egész társadalom érdekei ellen is cselekszik. A népi ellenőrök mostani vizsgálata bebizonyította, hogy üzemeink egyre jobban tőre-' lsednek az importanyag taka­rékosságra. Jelentős ez a vizs­gálat (és ez bizonyítja a népi ellenőrzés létrehozásának idő­szerűségét), mert okosan meg­mutatta a még nagyobb mér­tékű takarékossághoz vezető utat. Bebizonyosodott, hogy sokat javult importanyaggaz­dálkodásunk, de még sok a tennivaló jobbátétele érdeké­ben. Farkas István Cf iím, Színház, c?rodal&ni ISMÉNÉ - BEREK KATI Pest legújabb színháza a Nyári Körszínház, amelynek nagysikerű előadása az Anti­goné, Sophoklés drámája. Az előadás egyik nagy sikere Be­rek Kati, aki Isméné szerepét alakítja. — Nem mondhatom azt, hogy egész életemben erre, vagy ilyen szerepre vágytam — i mondja a Nemzeti Színház fia- ; tál művésznője. — Nem érzem \ műfajomnak a klasszikus dik- \ ciót és Sophoklést. De amikor : Kazimir Károly rendező szólt, í hogy eljátszanám-e a szerepet, í örömmel mondtam igent. Meg- \ tiszteltetésnek érzem, hogy I részt vehetek a görög tragédia j előadásán. \ — Szeretem Isménét játszani \ — folytatja rövid szünet után. j —. És élvezem a közönség tisz- i teleiét, amely Sophoklés iránt i megnyilvánul. Semmi sem okoz | nagyobb örömet egy ssínész- \ nek, mintha érezheti az érdelc- \ lödést és 'kapcsolatot azokkal, | akiknek játszik. Hadd mond- = jam el, milyen nagyszerű kö- \ zönségünk volt az egyik leg- \ utóbbi előadáson. Szótlan, j nyugodt csöndben ültek, csak a \ felvonásvégeken tört ki a | taps. A színházban megszo- I kott felugrálásnak, sietésnek j pedig nyoma sem volt a vé- \ gén. \ — Legközelebb hol, milyen I új szerepben láthatjuk? \ — A televízióban szavalni \ fogok. I Berek Kati kedvenc költője \ József Attila. De a szerepei kö- [ zül már nem tud ilyen határo- j zottan választani. \ — Az ember mindent szerét, \ amivel foglalkozik, amin ép­pen dolgozik, és minden szer rep a szívéhez nő. A fiatal színésznő mögött fá­rasztó évad áll. A Peer Gynt zöldruhás nője, a Rembrandt­ban pedig Hendrickje voltak utolsó szerepei a film-szinkron, a rádió és irodaimi színpadi fellépései mellett. Most a pihe­nés idején is játszik. Vajon nem fáradt túlságosan? — Kicsit — válaszolja rövid töprengés után, — A nyaralást csak augusztusban kezdem, amikor a Nyári Körszínház előadásai befejeződnek — mondja. — Akkor majd sokat evezek, úszók és napozok. Ad- dig pedig délelőttönként itt- hon üdülök, zenét hallgatva, vagy olvasva. Jó pihenést és erőgyűjtést kívánunk az elkövetkező, ko­rántsem könnyű évadra. (b. k.) MHIIIIIIIIHillimiMIHIMIIIMtmillHMmHHIIItHim RÓMAI VAKÁCIÓ Végre „megszületett“ a jó magyar borotvapenge: a Figaro) Havonta egymilliót kap a kereskedelem — A Piramis | és a Délibáb is forgalomba került A fotoriporter, a hercegnő és az újságíró (Eddie Albert, Audrey Hepburn és Gregory Peck) New mindenütt egyformán rozsdásodik a vas Tudós kutatók érdekes kísérle­teket folytattak annak bebizonyí­tására, hogy a vas nem minde­nütt rozsdásodik egyforma gyorsa­sággal. Sőt, az a véleményük, hegy a vas minden kü­lönösebb védelmi beavatkozás nél­kül is rozsda- mentes maradhat, ha nincs kitéve az úgynevezett ipari levegő káros hatásának. Ennek bizonyítására fel­hozzák az indiai Delhiben , levő mintegy hatezer kiló súlyú vas­oszlop állapotát. Ezt az oszlopot i. e. IX. században állították fel és Kuiub-oszlop né­ven ismeretes. Ez a kétezernyolc- száz éves vasc-sz- lop még ma is rozsdamentes. Előbb azt hitték, hogy valanii kü­lönleges ötvözetet használtak készí­tésekor, de a ku­tatók megállapí­tották, hogy nem a vasoszlop össze­tételében van a titok kulcsa, ha­nem az ottani le­vegőben. Az egyik tudós bebizonyította, hogy az a vas, amelyet nem tó­műd az ipari le­vegő vegyianyaga, rozsdamentes ma­rad. Az érdekes kísérletet úgy vé­gezték el, hogy különféle vas- anyagokat helyez­tek el az ország különböző terüle­tein. Időnként pontosan lemérték és feljegyezték a rozsdásedás előre­haladását. így derült az­tán ki az a tény, hoay teljesen füg­getlenül a vas összetételétől, a rozsdásodásban aszerint van kü­lönbség, milyen vidéken helyezték el: ipari levegő­ben-e vagy tiszta vidéki, sőt erdei levegőben. Meg­állapították, hogy alia harmadany- nyira rozsdásodott a vas a legtisz- \ tább levegőben- mint a kéntartal- i mű ipari levegőn. \ Legérdekesebb volt, hogy az er­dei levegőben egy- \ re csökkent a i rozsdásodás mér-j téke, sőt, végül; teljesen megszűnt.: ezzel szemben az; ipari levegőben \ egyenletesen folyt \ a rozsdásodás eaé- szen addig, amíg a vas teljesen el nem pusztult. A kutatóknak az a véleményük, hogy a nagy kén­tartalom az ofca a magasfokú rozs- dásodásnak, ezzel szemben az erdei, vagy vidéki tiszta levegőben a felü­leti gyenge rozs daréteg megóvja a vont a további rozsdásodástól. Évek óta rengetegszer tet- i ték szóvá a férfiak, hogy nem j lehet valóban jó minőségű, ! rozsdamentes hazai borotva- i pengét kapni. Legutóbb azon- ; ban a Fővárosi Finomacéláru- ; gyár új svéd automatikus pen- ; gekészítő gépet szerzett be, i amely a rozsdamentes svéd j acélt megfelelően köszörüli, feni. Az új gép segítségéve] végre megszületett a jó ma­gyar borotvapenge, a Figaro. Ugyanezen a gépen készül a Piramis és a Délibáb borotva- penge is, s három csomagoló­gép vásárlásával sikerült ki- | küszöbölni a kézicsomagolást. 1 A gépek tavasszal érkeztekJ meg, s július elején kezdődött I az új borotvapengék tömeges | gyártása. Figaróból havonta | egymilliót készítenek, Piramis! és Délibáb pengéből pedig! összesen egymilliót. Az elsői nagyobb szállítmányt már megj is kapta a kereskedelem, úgy- % hogy Budapesten és vidéken is 1 be lehet már szerezni az új i pengéket. Előreláthatólag sí- § kerül majd teljesen kielégítő-1 ni az igényeket. . A vendéglátóipari bálon Most az egyszer mi mulatunk! H osszú évek után ez a har­madik amerikai játék­film — Trapéz, Marty —, amelyet a magyar közönség láthat. A történet ezúttal sem csodálatos, s van némi cél­zata: támogatni a királyság roskatag intézményét azzal, hogy igen szimpatikusnak, megnyerőnek mutatja be a trón várományosát, a herceg­nőt. A naiv történet huszonnégy óra eseményeit sűríti magába. Európa fővárosai fényes ün­nepségekkel fogadják Anne hercegnőt, a fiatal trónörökös- nőt, aki országa megbízásából körutazásra indult. Egymást követik a fogadások, díszva­csorák, bemutatkozások. így aztán nem csoda, hogy amire Rómába érnek, Anne már na­gyon fáradt és halálosan unja a sok ceremóniát. Amikor el­ső este ágyba kerül és felol­vassák neki a másnapi prog­ramot, sírógörcsöt kap. Sze­retné egyetlen egyszer azt csi­nálni, amit. ő akar, nem nya­kig zárt hálóingben, hanem pizsamában aludni, kíséret nélkül kószálni az utcákon, egyszóval úgy élni, mint más fiatal leány. Ezért még ezen az éjszakán megszökik és be­leszeret egy amerikai újság­íróba. A csinos, szimpatikus fiú felismeri és a kínálkozó helyzetben nyomban meglátja a nagy riportot is: megírja a hercegnő titkos vágyait, ma­gánéletét. A nagyszerű üzlet­ből mégsem lesz semmi, mert közbeszól a szerelem. Ám ez a boldogság rövid. A hercegnő elnyomja érzéseit, visszamegy a palotába uralkodni, nehogy népét károsodás érje. A történet tanulsága túlsá­gosan naiv és átlátszó és ezt nem is próbálják leplezni a film alkotói, akiket egy ki­csit talán megihletett egy ha* sonló valódi történet is. De félre a tréfával, a Római vakáció célzatossága ellenére is felülemelkedik az átlagvig- játékok színvonalán, és kelle- mes másfélórás szórakozást kínál. Ennek kettős oka van. Az egyik: a jó ötletek, kedves emberi közvetlenség, eredeti humor, mulatságosan kalan- dós helyzetek s nem egy mű- vészi részletmegoldás. A má­sik: három kitűnő színész nagyszerű játéka. Elsősorban Audrey Hepburné„ a dicséret, aki kislányos bájával, s ugyan- akkor nagyszerű művészi já­tékával már az első percek után belopja magát a nézők szívébe. Eddig csupán hírből ismertük a tehetséges fiatal színésznőt, s nyugodt szívvel elmondhatjuk: nem csalód­tunk benne. Gregory Peck — az újsáaíró alakítója — nem ismeretlen már a magyar kö­zönség előtt. Az Egymilliófon­tos bankjegy című angol film­ben találkoztunk már vele. s most is csak annyit mondha­tunk róla: kitűnő színész. Igen jó karakter-figura Eddie Al­bert a fotoriporter szerepé­ben. (prukner) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom