Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-05 / 183. szám
X958. AUGUSZTUS 5. KEDD "“hírlap Befejezéshez közeledik a tagtörzskönyvek rendezése M egyénk földművesszövet- j kezeidnél lassan befejeződik a tagtörzskönyvek rendezd- j se. Sok helyen már elvégezték j ezt a munkát, annál is inkább, mert a határidő a félév vége, június 30 volt. Az elhúzódás oka az, hogy a vártnál jóval nagyobb feladatot jelentett a rendezés. Ennek célja kettős: pontosan megállapítani, mennyi tagja van a szövetkezeteknek, másrészről elérni, hogy az alapszabály szerinti részjegyet minden tag befizesse. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nagy szükség volt a tagtörzskönyvek rendezésére. Nem egy helyen olyan tagok is szerepeltek még a nyilvántartásban, akik azóta régen elköltöztek a községből, mások pedig az ellenforradalmi események alatt méltatlanná váltak ahhoz, hogy földmműves- szövetkezeti tagok legyenek. Sóskuton például több kétes egyén is a tagok sorában szerepelt, sőt a Csepeli Vasmüvekben elkövetett kasszafúrás 2 évre elítélt tettese is. De hasonló példák, ha nem is nagy számmal, másutt is előfordultak. A tagtörzskönyvek rendezése során a földművesszövetkezetekbe nem méltó személyek ügyét a taggyűlések elé terjesztik és a taggyűlés hoz határozatot kizárásukról, törlésükről. A tagtörzskönyv rendezés figyelmeztető is. Nem egy szövetkezetnél jóval korábban helyesbíthették volna a nyilvántartást, de elmulasztották. Lehet, a tagtörzskönyvek rendezése után valamivel kevesebb tagja lesz megyénk földművesszövetkezeteinek. Ám mégis ez a jobbik eset. i mert a meglevő tagok olyanok lesznek, akik szívvel-lélekkel fáradoznak a földművesszö- : vetkezeti mozgalom célkitűzé- j seinek megvalósításáért. Ren- i dezni kell a földművesszövetkezeti tagok sorait. Ezt a célt szolgálja a tagtörzskönyvek átvizsgálása, tisztába tevése. A taggyűlések feladata lesz dönteni azok sorsa, tagsága felöl, akik nem méltók a földművesszövetkezeti tagságra, avagy nem hajlandók rendezni részjegybefizetési kötelezettségüket. Sok előnyt jelent földművesszövetkezeti tagnak lenni, mert többek között év végén visszatérítést kapnak a szövetkezti boltokban vásárló tagok, amellett befizetett részjegyeik után is részesülnek visszatérítésben. Nem sok az az ötven forint, amivel minden tagnak hozzá kell járulnia földművesszövetkezete megerősödéséhez, saját anyagi alapja képzéséhez. Nagy feladatokat kell megoldani íöldrpű vessző vetkezete- inknek. Tisztán kell látnunk, hány tagra számíthatunk ebben a munkában. A tagtörzskönyvek rendezése választ ad erre, s akkor jobban meg tudjuk osztani a több mint 130 ezer földművesszövetkezeti tag között a munkát, nagyobb eredményekre lesz képes megyénk földművesszövetkezeli mozgalma. Miért nem foglalkoznak sertéshizlalással a földművesszövetkezetek A nyári hónapokban megyénk sok községében problémát okoz a lakosság friss hússal történő ellátása. Több olvasónk levelet írt szerkesztőségünknek s panaszolta, hogy a falusi húsboltok közül sok helyütt csak hétvégeken árusítanak húst, akkor is keveset, a megnövekedett kereslethez képest. Nem egy olvasónk kérdezte, hogy miért vannak a húsboltok, ha nincs bennük hús, gyakran zárva tartanak. A közvélemény tekintélyes része a földművesszövetkezeteket okolja a falusi húsellátásban tapasztalható zavarokért. Valóban, felelősek-e a földművesszövetkezetek a falusi lakosság húsellátásáért? Mielőtt végleges, egyértelmű választ adnánk a kérdésre, le kell szögeznünk, hogy a föld- művesszöfetkezetek egyik fontos feladata a sertéshizlalás. De csak a hizlalás, és nem az, hogy vágásra kész sertéseket vásároljanak és azt kimérjék húsboltokban. A Szövetkezetek Országos Szövetsége 10/1957. sz. határozatára kapcsolódtak be a földművesszövetkezetek — kisegítő üzemágként — a sertéshizlalásba. Jelenleg hét földművesszövetkezet foglalkozik megyénkben sertéshizlalással: Vácott 1, a da- basi járásban 1, a monori járásban 4, míg a ráckevei járásban 1 földművesszövetkezet hizlal összesen mintegy félezer darab sertést. Ezeken kívül a nagykátai járásban 300, a ceglédi, szobi és szentendrei járásokban 150—150, s a gödöllői járásban 100 férőhelyes hizlalda áll kihasználatlanul. Akár azonnal megkezdhetnék a sertéshizlalást, ha volna hízónakvaló. De nincs. Sokan azt hiszik, azért nem foglalkoznak a földmüvesszö- vetkezetek sertéshizlalással, mert az ráfizetéssel jár. Valóban, az elmúlt években, a túlságosan magas terményárak miatt a legtöbb helyen ráfizettek a hizlalásra. Azóta azonban változott a helyzet. A szövetkezeti darálók vámkeresménye jelenleg biztosítja a hizlaláshoz szükséges takarmány teljes mennyiségét, amint arról tájékoztatott bennünket Kovács József, a Pest megyei MÉK dolgozója. Sőt, a jelenleg működő szövetkezeti sertéshizlaldák nyereségesek, sok szövetkezet szeretne sertéshizlalással foglalkozni, de nem lehet, noha minden előfeltétellel rendelkeznek. A Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalat nem tud egyetlen darab hizlalásra alkalmas sertést sem adni a földművesszövetkezeteknek. Levelek sokasága bizonyítja, hány alkalommal kértek sertést a szövetkezetek részére, de még csak választ sem kaptak a vállalattól. Ez okozta, hogy a megye földművesszövetkezetei a II. negyedévi sertéshizlalási tervüket csak 25 százalékra teljesítették, s ez is oka volt a falusi húsellátásban időnként mutatkozó zavaroknak. S a helyzet ebben a negyedévben semmit sem javul. A megye földművesszövetke- zetei részére még a második negyedévre 400 darab sertést utaltak ki —.papíron. A beígért, kiutalt sertések a mai napig nem érkeztek meg, pedig már a III. negyedévből is eltelt jó hónap. Igaz, a fennálló rendeletek szerint lehetőségük van a íöld- művesszövetkezeteknek arra, hogy közvetlenül a termelőktől vásárolhassanak fel sertéseket, az Állatforgalmi Vállalat számára is érvényes árakon. Süldőért 18 forintot, malacért 20 forintot fizethetnek kilogrammonként. Ám a szövetkezetek csak abban az esetben vásárolhatnak sertéseket hizlaldáik részére a piacokon, vásárokon közvetlenül a termelőktől, ha előzetesen ún. „lemondó nyilatkozatot“ ad az Állatforgalmi Vállalat. De Ilyen nyilatkozatot nem ad, sőt sertéseket sem tud adni a földművesszövetkezetek részére. Bizony, nem könnyű így sertéseket hizlalni, segíteni a falusi húsellátást, hiába a jóakarat, hiába a takarmány és a lehetőség a vásárlásra. Persze, nem is olyan jó dolog ez a menlevél. Képzeljük el, mi'történik, ha az ország valamennyi sertéshizlalással foglalkozó földművesszövetkezete megjelenik a piacokon, vásárokon azzal a céllal, hogy sertéseket vásároljanak. Legtöbbször más megyéket, távoli helyeket keresnek fel, érthető, ha sertések nélkül nem szeretnének hazamenni. Az eredmény az lenne, hogy felhajtanák az árakat, szabálytalanságokat követnének el. Ez pedig sem a népgazdaság, sem a földművesszövetkezet számára nem jelentene előnyt, segítse- ' boltokban, get. KÉSZÜL A JUHTÚRO A Vecsési Földművesszövetkezet például 32 darab sertést vett a közelmúltban, a hivatalos áron alul. Csakhogy 4 sertést „szemre“ mértek, s kiderült, a mérés után, hogy kilónként 19—20 forintot adtak érte. Eredmény: a szövetkezet felelős dolgozóit és vezetőit írásbeli megrovásban részesítették s havi fizetésük lO-j-15; százalékának erejéig pénzbír- i ságot kellett fizetniük. Más szabálytalanság is előfordult. | Üllőn a földművesszövetkezet j két gazdával kötött — sza- I bálytalanul. de jóhiszeműen — i hizlalási szerződést, noha erre j csak az Állatforgalmi Vállalat- | nak van joga. Farmoson is volt hasonló eset. Mindkét szövetkezetét figyelmeztették, s a szerződést érvénytelenítették. Biztosra vehető, hasonló esetek máskor nem fordulnak elő. Bebizonyosodott, hogy a földművesszövetkezetek kisegítő üzemágként működő sertéshizlaldái Tizennyolc tagja van a ceglédi juhtenyésztő szakcsoportnak. A tagok bevitte gomolyából a szakcsoport az idén létesített saját feldolgozó üzemében Bicskei Ferencné és Kenyeres Józsefné készítik az ízletes, zsenge juhtúrót. A darálóból kiszedik a friss túrót eredményesen közreműködnek a falusi lakosság húsellátásának zavartalan kielégítésében Ahol lehet, foglalkoznak is sertéshizlalással, sőt szeretnének még több helyen hizlalni. Nemcsak rajtuk múlik, hogy tervüket nem válthatják valóra. Tudjuk, nem könnyű az Állatforgalmi Vállalat helyzete sem, mégis kellene valami megoldást találni. Megyénkben mintegy félezer darab sertést kérnek a szövetkezeti sertés- hizlaldák negyedévenként. Legalább félezret az Állatforgalmi Vállalattól. Elvégre ennek ők a gazdái. A falusi lakosság még több húst szeretne fogyasztani, a földművesszövetkezetek szeretnének még több sertést hizlalni. Úgy véljük. az Állatforgalmi Vállalaton a sor, hogy ez így is legyen, s vita, panaszcslevelek helyett a mostaninál több friss hús legyen a szövetkezeti húsCsekő Ágoston Kenyeres Józsefné 5 kilogrammos csomagokba méri a juhtúrót. Alighogy készen van a méréssel, máris jönnek a boltok megbízottai és viszik az üzletekbe az ízletes, finom túrót, melyből nem tudnak soha eleget gyártani A termelők figyelmébe! A napokban szakemberek láto- n gatták meg a megye gyümölcstermő helyeit. Megállapították,-hogy a kékszilvánál nyolc napon belül várható a pajzstetű rajKár volt „sírnunk", kifogásokat keresnünk 146 százalékra teljesítette féléves gépi munka tervét a ráckevei járás Négy hónappal ezelőtt a Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ megállapodott abban — a Minisztertanács rendelkezése értelmében —, hogy a földművesszövetkezetek bekapcsolódnak a gépállomások munkájába és vállalják az egyéni termelők és szakcsoportok gépi munka szerződéseinek megkötését, a rendelkezésükre bocsátott gépek irányítását. A rendelkezés helyes volt, mindenképpen előbbre vitte a mezőgazdaság fejlesztésének ügyét. Annál meglepőbb volt azonban, hogy a ráckevei járás följlművesszövetkezetei mégis vonakodtak elfogadni a határozatot, érveket érvekre halmoztak, hogy bebizonyítsák: anyagilag jelentősen károsodnak a földművesszövetkezetek, ha végrehajtják a rendelkezést. Csak azt nézték a szövetkezetek a tervszám kézhezvételekor, hogy előző években a járás területén mindössze 3 ezer holdnyi gépi munkát végeztettek az egyéni termelők. Elfeledkeztek azonban arról, hogy a járás területén 11 ezer földművesszövetkezeti tag munkálkodik, vagyis a földművesszövetkezet a legnagyobb tömegszervezet, s talán legtöbb a felelőssége a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Mégis, a határozatot végre kellett hajtani. A legkisebb hibáról, mulasztásról is vaskos jegyzőkönyvek születtek és járásunk nem egy szövetkezeténél szinte szándékosan keresték a kifogásokat, gyűjtötték a jegyzőkönyveket. Bizony, az idő egy része az ilyenfajta ténykedésre ment el. Mégis, az elért eredmények megcáfolták az előre sírókat. A ráckevei járás az első féléves gépi munka tervét 146,70 százalékra teljesítette, s a megyében kivívta az első helyet. A járási eredmények eltakarják a hibákat. Nem szólnak arról, hogy a „magas tervszám” ellen legjobban ágálok, a dömsödiek. kiskunlacházlak, dunavarsányiak, szigetszent- mártoniak és taksonyiak érték el a legszebb eredményeket, a fent közölt sorrendben. Sőt. a dömsödiek 219 százalékra teljesítették azt a tervüket, amire azt mondták, lehetetlen teljesíteni. Az eredmények mutatják, hogy a földművesszövetkezeti mezőgazdászok becsülettel helytálltak, még akkor is. ha nem érdemelnek dicséretet a munka indulásakor tanúsított magatartásukért. Sokkal szebb eredményeket is elérhettünk volna, ha a kifogások keresése helvett inkább azzal törődött volna be, akad még hiba. javítanivaló. Még ma is gyakran előfordul, hogy a szövetkezeti boltkezelők a friss kenyeret tisztátalan helyre, lapjával egymásra zsúfolják, be- füllesztik. Nem egy helyen ezért szalon- nás a kenyér, alaktalan, leválik a héja. Persze, nemcsak ez a hiba. A sütőipari vállalatok egy része pontatlanul, gyakran nem is friss kenyeret szállít, , Örszentmiklóson a 3. sz. szövetkezeti boltnak a sütőipar nem hajlandó a szállított kenyeret mérve átadni, csak darabszám. Tápiószecsőn napok óta panasz van a kenyér minőségére. Perőcsényre a szövetkezeti boltba a sütőipar rendszeresen este 10 órakor szállítja a kenyeret, zárás után két órával, ami érthetően nem felel meg sem a boltnak, sem a fogyasztóknak. Vácdukán még rósz- szabb a helyzet. A sütőipar csak két naponként szállít, természetesen záróra után, az esti órákban. Emellett a szombati és hétfői kenyeret pénteken esti viszik a boltba. Ez azt jelenti, hogy a községbeliek soha nem ehetnek minden földművesszövetkezet, hogyan lehetne teljesíteni a tervet. A súrlódások magyarázhatók azzal, hogy a feladat új volt a szövetkezeteknél, s az. akadékoskodók féltették szövetkezetüket a ráfizetéstől. A tények azonban igazolták: a tervszámok nem irreálisak, azokat lehet teljesíteni. A második félévben felhasználjuk tapasztalatainkat. Legfontosabb tanulságunk az, hogy egy-egy új feladat megkapásakor nem a kifogásokat kell keresni, hanem azt kell kutatni, hogyan lehet minél gyorsabban, kifogástalanabbul elvégezni a feladatot. Tanultunk saját esetünkből. Nem szégyelljük bevallani, hogy tévedtünk, helytelenül viselkedtünk. Az év további részében fokozottabb lendülettel. tapasztalatainkat felhasználva dolgozunk, s biztos vagyok benne, még szebb eredményeket érünk el. A Pest megyei Hírlap többször bírálta a gépi munkák vállalásakor tanúsított magatartásunkat. Akkor nem mindenben adtunk igazat a lapnak, most férfiasán bevalljuk, tévedtünk, s köszönjük a sokat segítő bírálatokat. Alfandry Sándor járási földművesszövetkezeti főmezőgazdász, Ráckeve zása. Ezúton is felhívják a termelők figyelmét, már most gondoskodjanak a megfelelő védekezésről. Ez annál is inkább indokolt, mert kékszilvából igen jó termés ígérkezik és a jelek szerint kor- "I látlan mennyiségben tudunk ex- í portálni . kékszilvát a nyugati országokba. Az exportképes, pajzstetűmentes kékszilváért a íelvásárlószervek az idén kilogrammonként 2.20 forintot fizetnek a termelőknek. Természetesen, a belföldi célra alkalmas áruért lényegesen kevesebbet tudnak csak fizetni. Nem árt, ha a termelők tudjak _ nem titok —, hogy minél többet tudunk egv cikkből, nevezetesen kékszilvából külföldre szállítani, annál jobb az adott cikk felvásárlási, ára. Mivel kékszllvából a vártnál jobb termés ígérkezik, érdeke » termelőknek, hogy védekezzenek a pajzstetű fertőzés ellen, s Igyekezzenek fertőzésmentes, exportra alkalmas kék- szilvát átadni a felvásárló telepeknek. mert a külföldi megrendelők csak kifogástalan árut vesznek át Előfordulhat, hogy a bő termés következtében problémát okoz belföldön a kékszilva értékesítése. Nem jelent viszont problémát azoknak a termelőknek, akik időben védekeznek a pajzstetű fertőzés ellen, mert azok áruját szinte korlátlanul, kilogrammonként 2.20 forintért átveszik a földművesszrt- vetkezetek. A védekezéshez szükséges szerek minden földműves- szövetkezeti boltban megvásárolhatók. ______________ B efejezték a cséplést A Nagykőrösi Gépállomás gépei befejezték a cséplést a múlt hét végén a csemői Űj Élet Tsz-ben, a nagykőrösi Szabadság Tsz-ben, a kocséri Uj Élet Tsz-ben, a nyársapáti József Attila Tsz-ben és a nagykőrösi Dózsa Tsz-ben. A gépállomás 480 holdon végzett tarlóhántást és a termelőszövetkezetekben 250 holdon másodvetést. Már vásárolhatók az iskolai füzetek a boltokban Alig egy hónap múlva újra benépesülnek az iskolák. A diákok közül sokan már most be akarják szerezni a szükséges iskolaszereket. Közölhetjük, hogy a megye szövetkezeti boltjaiba a szükséges füzet- és tanszermennyiségnek túlnyomó többségét már leszállították és a boltok meg is kezdték azok árusítását. Á legtöbb boltban az egyes osztályoknak megfelelő típus füzetcsomagokat állítottak öszsze, ami meggyorsítja a vásárlást, s biztosítja, a tanuló el ne felejtsen valamit. Noha az előző évinél jóval több tanszer érkezett a boltokba, az igényeket nem tudják kellően kielégíteni körzőkből, tollszárból, kevés az egész szálas pasztellirón és a félíves rajztábla is. A kereskedelmi szervek igyekeznek a hiányzó cikkeket is beszerezni a tanév megkezdéséig, tehát aggodalomra nincsen ok. IIHillHIIMIMHMIlllllllllMiHIIIMIIIIIllllintlIlt friss kenyeret, de annál többet a 2—3 napos kenyérből, aminek minősége még romlik is a helytelen tárolás miatt. Péksüteményekből kielégítő a választék — általában. Érthetetlen például, hogy Visegrádon miért nem lehet zsemlét kapni? Talán kifli- gyártásra specializálta magát a sütőipar? Másutt, mint Vác- bottyánon viszont nagyon kicsik a zsemlék, kiflik. A panaszok ellenére az ara- tás-cséplés ideje alatt kielégítő volt a kenyérellátás. Javítani kellene viszont a még meglevő hibákon, főleg a szállítási problémákon. Jusson friss kenyér minden boltba, időben, bőségesen. <cs) MEGJAVULT A KENYÉRELLÁTÁS A SZÖVETKEZETI BOLTOKBAN A Z utóbbi hónapokban jelentősen megjavult a megye földművesszövetkezeti boltjainak kenyérellátása. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a szövetkezetek szállítási szerződést kötöttek a sütőipari vállalatokkal, másrészt megjavult a sütőipari vállalatok munkája is. A szállítási szerződést nem kötő szövetke. zeti boltokban és ilyen a szövetkezeti boltok mintegy egy- harmada, továbbra is rendszertelen a kenyér és péksütemények kiszállítása, a korábbi panaszok változatlanul fennállnak. Noha a helyszíni ellenőrzések gyors ütemű, kedvező változásról számolnak
