Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-03 / 182. szám

1958. AUGUSZTUS 3. VASÄRNAP

üMirlao

3

Anti nincs a borítékban

Üzemeinkben a bérezésről tartott előadásokban és beszélgetések során is többször elhangzott már a következő félmondat: „ezenkívül valameny- nyi dolgozónk közvetett jutta- tásokílcal is jelentős összeget kap minden hónapban". A szó elhangzott. Sokan elismerték igazságát, de olyanok is akadtak a dolgozók között, akik így vélekedtek: „hiszem is, nem is”.

A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat párt- szervezete, szakszervezete és mozgalmi szervei, miután több esetben találkoztak a fenti véleménnyel, elhatározták, bebizonyítják az idézett fél mondat igazát. Mivel lehet legjobban bizonyítani valamit? A tényekkel. Ők is

a fényekhez nyúltak

Számokkal álltak az aggályos- kodók elé, mondván: „nézzétek, ezt nyújtja ez üzem a borítékban kezetekbe adott munkabéren kívül.”

Miről beszélnek a számok? Az egész adathalmaz ismertetésének nem sok értelme lenne. Ezért vegyük csak a legfontosabbakat.

' Kezdjük a munkával kapcsolatos költségekkel. Munkaruhára minden dolgozó után 570 forintot költ az üzem évente. Ugyanennyi idő alatt mindenkire 451 forintos költség jut védőöltözetre. A munka természeténél fogva elég sokat költenek védőételekre. Ebből a költségből évente 489 forint jut fejenként. A szabadságok idejére kifizetett munkabérből átlagosan számítva mindenki 1035 forintos arányban részesedik. A kifizetett táppénzből 1225 forint, á családi pótlékból 408 forint, a gyár által térített utazási költségekből 465 forint, a fizetett ünnepek után 573 forint, a fizetett ebédidőből 508 forint, az étkezési hozzájárulásból 325 forint jut egy emberre egyetlen év alatt. S ez nem minden. Még hosszú számoszlopok sorakoznak egymás alatt. A táblázat tartalmazza a különböző segélyekből, bölcsődei, napközi otthoni költségekből, a munkásszállás fenntartásából, a jutalmak összegéből stb. egy-egy dolgozónak jutó összeget.

Summázva az egészet; egy esztendő alatt az összes juttatott költségekből a fizetésen

felül a vállalat valamennyi alkalmazottjának

9845 forint jut.

Csupán a fizikai dolgozókat számítva, havonta 564 forintot fizet ki a gyár közvetve minden munkása után.

Nem kis összeg ez. Ha figyelembe vesszük, hogy 1958. júniusában 1451 forint volt a fizikai dolgozók átlagkeresete, akkor a közvetett juttatásokkal együtt átlag 2015 forintot keresett itt minden hónapban valamennyi fizikai dolgozó.

Hogyan lehet mindezt kézzelfoghatóbbá tenni? A gyár illetékeseivel együtt számítottuk ki, hogy egy-egy család számára mennyi jut a közvetett juttatásokból.

Gacsály István kovács több éve a vállalatnál dolgozik. Felesége a bölcsőde alkalmazottja. Két gyermeküket naponta rendszeresen viszik a bölcsődébe. Mit kap hát a Ga- csály-család? A két gyerek után 75 forint családi pótlékot havonta, ez egy évben 900 forintra rúg. A bölcsődében minden gyerek ellátása (étkezés, ruha, nevelők fizetése, fenntartási költségek, tüzelő stb.) 653 forintba kerül ha- vontfiu Számítsuk ki, mennyit tesz ez ki egy év alatt a két gyerek után? Bizonv, ez az összeg 15 672 forint. De vonjuk le belőle azt a 600 forintot, amit a szülők a két gyermek után egy esztendőre befizetnek a bölcsődébe. így is marad 15 072 forint. Ehhez és a családi pótlékhoz vesvük még hozzá az egy esztendőre kapott munkaruha értékét. 570 forintot. Eredményül 16 542 forintot kapunk. Ennyit kap közvetve Gacsály István egy esztendőben. Az összegből minden hónapra 1378 forint jut.

Varga Imre, az egyes gyáregység alvázműhelyének dolgozója feleségével együtt dolgozik az üzemben. Nekik három gyermekük jár a napközibe. Az előzőek szerint összeadva a költségeket, Vargáék esetéberv >25 278. forintos . eredményt kapunk. Ez égy hónapra számolva 2106 forintot tesz ki. És jónéhány hasonló példát lehetne még felsorolni.

Meggyőztünk-e ezzel mindenkit? Korántsem. Ezek után még akadnak olyanok, akik így beszélnek: „mindez szép, de nekem nincs gyerekem,

nem vagyok beteges, nem kapok jutalmakat, mit kapok hát akkor én?”

Számoljuk ki,

mennyi közvetett juttatásban részesül az ilyen dolgozó.

Vegyük úgy, hogy kérdezőnk nem lakik a lakótelepen, sem | a munkásszálláson, nem utazik munkába jövet, nem étkezik az üzemben stb. így is megmaradnak számára a következő juttatások: fizetett ünnepnap, fizetett ebédidő, a szabadság, a munkaruhajuttatás és a gyár által biztosított tisztálkodási eszközök. A gyár táblázata szerint mindez egy év alatt 2846 forintot tesz kt kérdezőnkre számítva. Tehát havonta még az ilyen dolgozónak is (bár nagyon kevés akad belőlük) 237 forint jut ? közvetett juttatásokból.

A mi vezető szerveinknek nem kenyerük a kérkedés, dicsekvés. Amit itt a járműjaví tóbeli elvtársakkal közreadunk, azt sem ilyesminek szántuk. A kétkedőknek bizonyítjuk be a számok segítségével, hogy a „szociális juttatások” kifejezés nem üres szólam csupán a mi országunkban. A tényeket adjuk közre, szándékosan kerülve a felesleges kommentárokat. A következteté«eket a té nyék birtokában könnyen le vonhatja maga az olvasó is.

F. I.

NSNCS OTOS A LOTTÓN

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztató jelentése szerint a lottó 31. játékhetére 2 558 975 szelvényt küldtek be a fogadók. így egy-egy nyerőosztályra több mint 950 ezer forint jut. Telitalálatos szelvény ezúttal sem akadt, s ezért a négytalálatosok között ismét két osztályra jutó nyereményt osztanak szét.

Négyes találatot 19 fogadó ért el, nyereményük egyenként 101 012 forint.

A háromtalálatos szelvények száma 2637, a nyeremény egyenként 363 forint. A 69 147 kéttalálatos szelvényre egyenként 13,90 forintot fizetnek.

Öt repülőgépről tizenötezer postagalamb röppent fel

A Német Demokratikus Köztársaság sportgalambtenyész- tői ismét nagyszabású röp- tetést rendeztek hazánkban. Pénteken este öt repülőgéppel összesen 15 000 postagalamb érkezett a Ferihegyi repülőtérre. Az első három különlegesen berendezett hatalmas gépmadár „utasait” szombaton hajnalban a Ferihegyi repülőtérről, a másik kettőét pedig ugyancsak a hajnali órákban Szegedről bocsátották útnak, messzi dúcaik felé.

„Éhségsztrájk ?“

Ei a háromnapos kisborjú, nem tudni miért, nem akar szopni. A sóskúti Béke Tsz tagjai azonban nem hagyják annyiban a dolgot. — „Bandikénak” fel kell nőni — mondják. Ezért Sebek Róza és Hetyei Klára Grünwald Ferenc segítségével üvegből táplálják a „sztrájkoló” kisborjút

Márton gazdáék esete

a spontaneitással

A fene látott már olyan gazdát, mint Márton és Bálint, régi szabadcurópás ismerőseink, akik állandóan csak beszélnek. Mikor gazdálkodnak hát, mikor szántanak és vetnek?

Vagy talán az ő vetésük szavakkal történik s az aratás is ezzel folytatódik? Nem tudjuk. Tény az, hogy becsületes magyar parasztembereket „gazdatársainknak” szó- litgatnak, s mint ilyenek beszélnek hozzájuk, mint a minap is.

„Gazdatársainknak — mondják — meg kell ismerniük a párt hivatalos álláspontját a mezőgazdaság jövőjéről.” A szövetkezeti mozgalom fejlődése nem bízható a spontaneitásra, hanem a szocialista nagyüzemek példamutató eredményeire támaszkodva a mezőgazdaság szocialista átalakítását hatásos politikai nevelő- és szervezőmunkával szükséges segíteni ...........Tessék csak jól

m

egfigyelni azt az ellentmondást, ami az önkéntesség elve és a párt hivatalos álláspontja között megmutatkozik” — bíztatják a gazdatársakat Mártonék. Majd így fejezik be: „tudniillik a snontaneitás magyarul önkéntességet jelent”.

„Hogy házsudik” — mondaná a cigány ilyesmiket hallván. Mi azonban, nem tételezzük fel Márton gaz- dáékról, hogy szándékosan félre akarják vezetni hallgatóikat. Egyszerű tudatlanságra gondolunk csupán. Mert aki akarja, erről az egyébként rosszhangzású latin szóról, hogy spontaneitás, könnyen megállapíthatja; nem önkéntességet, hanem ösztönösséget jelent. Mártonék ismeretei azonban nyilván nem terjednek eddig, ezért nevezzük őket tudatlanoknak. S kötelességünknek érézzük, hogy — az olvasó szíves engedelmével — egészen egyszerű (a Mártonék szellemi színvonalának megfelelő) példával világítsunk rá a két fogalom közötti nagy-nagy különbségre.

Példánk bevezető alanya — az ökör. (Jó Aesopus tanítónk is sok szép állatmesévcl gyönyörködtette korát.) Tegyük fel, hogy ezek a jámbor és jószándékú igavonók egy kánikulai délutánra befogadják maguk közé Mártont és Bálintot. Az olvasó képzelje a jármot e két úriember (akarom mondani „gazda”) nyakán, a szekéren pedig ott ül — mondjuk — a Szabad Európa Rádió vezetője. (Ez esetben hajtója.) Egyszer csak Márton meglátja a kukoricatáblát, oldalba böki Bálintot és azt mondja: „Gyere, legeljük le, olyan mint a csalamádé.”

— Te az ösztöneidre hallgatsz, Márton — bőgi szelíden Bálint. — Ha ezt lelegeljük nyersen, csövestől, nem lesz jövőre mag, még csala- mádét sem tudnak nekünk vetni. Mondjunk 1c erről a kukoricáról önként, a saját érdekünkben.

Márton ésszerűnek találja amit hall, s most már a két ökör együtt bőgi a porzó szekér előtt: „Spontaneitás!, spontaneitás!”

Hogy azután ezt a csúnya szót a Szabad Európa Rádiójában mégsem úgy fordítják: ösztönösség, hanem így: önkéntesség, az attól van, hogy ők mégsem ökrök a jószán- dékú és jámbor fajtából. Nem csalamádén és nem is kukoricán élnek, hanem azon, amit a szavak és tények hamis magyarázatáért odalöknek nekik.

(holka)

.........................................................................................................................................................................................................................................................................................

B

ELPOLITIKAI KRÓNIKA

Kánikulát hozott az elmúlt hét is. Különösen az utolsó három-négy napon vált szinte elviselhetetlenné a párával teli forró levegő. Aki csak tehette, a hűvösbe, a strandok hűsítő vizébe menekült a rek- kenő hőség elől. Ugyanakkor a nemzetközi politika hőmérsékletét regisztráló — időjárással kezdtük, maradjunk hát továbbra is a meteorológiai kifejezéseknél — képletes hőmérő higanyszála, ha közben ingadozott is, a hét Végére alaposan lejjebb szállt. Legalább is ami a közel- keleti helyzetet illeti. A <nyugati hatalmak a sok huzavona, halasztgatás után, a világ közvéleményének nyomására, végül is a tárgyalóasztal mellé kényszerülnek, kénytelenek beleegyezni a csúcstalálkozóba. Anglia és Franciaország után Eisenhower amerikai elnök is jelentkezett. Pénteken válaszolt Hruscsov szovjet miniszterelnök levelére, bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült 'Államok kormánya augusztus 12-re, vagy ahhoz közeli időpontra kérte a Biztonsági Tanács rendkívüli csúcsértekez- leti ülésének összehívását.

Tovább csökkent tehát — a Szovjetunió következetes békepolitikája eredményeként >— a nemzetközi feszültség, amely az imperialisták közel- keleti agressziója miatt a közelmúltban már-már robbanással fenyegetett. Az most •már nem vitás, hogy a csúcsértekezlet meglesz. A kérdés

fekörül forog, milyen eredményt hoz majd, hiszen a jelekből következtetve Eisen- 'hoker elnök nyilvánvalóan igyekszik majd megtorpedóz- (ni. Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy az ■amerikai tengerészgyalogosok 'kubai partraszállása nem más, •mint az imperialista körök •újabb próbálkozása az enyhülő nemzetközi feszültség további élezésére.

Mindez külpolitika, mi köze van hozzá a belpolitikai krónikának? — vethetné valaki szemünkre. Igaz, a nemzetközi politikai események ismertetése nem tartozik a belpolitikai krónikás feladatkörébe, itt azonban a békéről van szó, s a béke biztosítása — nálunk is és a világ valamennyi országában — minden becsületes ember legfőbb ügye, a szó legszorosabb értelmében vett belpolitika is. Ép- •pen a Hazafias Népfront budapesti bizottsága által pénteken a Margitszigeten rendezett békenagygyúlés lelkes hangulata, a beszámoló iránt megnyilvánult nagy figyelem mutatta napnál is világosabban, hogy mennyire megnőtt a magyar nép érdeklődése a világpolitika — s egyben a belpolitika — legfontosabb kérdése, a háború és a béke kérdése iránt. Ez a nagygyűlés is kifejezte minden becsületes magyar dolgozó egységes, viharos követelését: békét a világnak!

Igen, béke kell! Béke a világnak, béke a magyar népnek! S nem kétséges, hogy a

béke eszméje végül is diadalmaskodik, hiszen lenyűgöző ereje nemcsak igazságában és a világ népeinek akaratában van, hanem egy másik, mindezt magában foglaló eszme: a szocializmus megvalósulásában is. A szocializmus építéséhez békére van szükség és ugyanakkor a béke védelmében a mi legfontosabb feladatunk: előrehaladni a szocializmus, a jólét .útján, építeni a szocialista hazát, erősíteni a szocializmus táborát.

Népgazdaságunk hároméves terve ezt a célt szolgálja. Miután az országgyűlés alig egy hónappal ezelőtt törvénnyé emelte, sorra készülnek el és látnak napvilágot az egyes népgazdasági ágak, iparágak tervei. A bennük foglalt elgondolások, célok és feladatok ismételten azt bizonyítják, hogy reálisan terveztünk, elkerültük a múltban elkövetett hibákat. Tervünk a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi a hazai adottságokat, számol erőnkkel és lehetőségeinkkel, s ezen túlmenően — sokkal jobban, mint eddig bármikor — épít a szocialista nemzetközi munka- megosztásra. A héten hozták nyilvánosságra a magyar és a csehszlovák kormányküldöttség jelentését az 1965-ig szóló gazdasági együttműködésről, amely beszédes bizonyítéka ennek a szocialista országok közötti munkamegosztásnak. A delegációk összeegyeztették a két ország népgazdasága főbb ágainak fejlesztési irányelveit,

a tárgyalások hozzájárultak a KGST IX. ülésén elhangzott javaslatok megvalósításához és alapul szolgálnak a két ország távlati terveinek összehangolásához. Arról van itt szó, hogy a szocialista országok mindegyike azokat a népgazdasági ágakat és ágazatokat fejleszti elsősorban, amelyekhez a legkedvezőbbek a természeti és termelési adottságai, olyan termékeket gyárt elsősorban, amelyeket ott 1-t 't olcsóbban és kifizetődőbben előállítani és ezekből természetesen kielégíti a baráti országok szükségleteit is.

Mint ismeretes, hároméves népgazdasági tervünk a termelőeszközöket gyártó nehézipar termelésének 28 százalékos, a fogyasztási cikkeket elő- állító iparágak termelésének p. Hg 20 százalékos növelését irányozza elő. Nos, vegyünk néhány adatot az egyes nép- gazdasági ágaknak és iparágaknak a héten nyilvánosságra hozott terveiből arravonat- kozóan, mit is jelent valójában ez a két szám. A Belkereskedelmi Minisztérium hároméves áruforgalmi terve szerint például a kereskedelem 1960- ban mintegy 14 százalékkal több árut értékesít, mint 1957- ben. Csaknem 50 ezer párral több nylonharisnyát, mintegy 3 millió 800 ezer párral több nylonzoknit vásárolhatunk többek között 1960-ban. A tavalyinál mintegy háromezerrel több 250 köbcentiméteres motorkerékpár, több mint 20 ezer MOPED. 5500 törperobogó kerül forgalomba. 1960-ban már 50 ezer televíziós készüléket árusít a kereskedelem. A három év alatt 3580 új általános iskolai, 80 középiskolai tanterem és 110 ezer lakás épül. A lakosság 14 százalékkal több építőanyagot kap magánépítkezésekre, mint az eddigi években.

Megnyugtatóak, lelkesítőek és bizakodást keltőek ezek a s^rámok. Arra ösztönöznek valamennyiünket: fáradhatatlanul munkálkodjunk azon, hogy meg is valósuljanak. Hiszen a terv — legyen bármennyire is megalapozott — csak elgondolás, valósággá mi válthatjuk, a magunk javára, két kezünk munkájával.

Megnyugtatóak azok a jelentések is, amelyek az idei termés betakarításáról: a hordásról, a cséplésről és a felvásárlásról szólnak. Külön öröm számunkra és büszkék vagyunk rá, hogy a Pest megyei kombájnosok járnak élen a kombájnaratásban. Valamennyi megyei kombájnos eddigi teljesítménye jól felette van már a 130 holdnak, míg az országos átlag ennél kevesebb. A verseny végleges értékelésére majd augusztus 20-án kerül sor, amikor a legjobb kombájnosok elismerő oklevelet és pénzjutalmat kapnak. Megérdemlik.

Dolgozó parasztságunk szívesen adja át a betakarított termést a felvásárló szerveknek, ami azt bizonyítja, hogy elégedett a kormány által megállapított árral. A földművesszövetkezetekből érkező jelentések arról számolnak be, hogy nagyon sokan már a cséplés után néhány órával a begyűjtőhelyekre szállítják mind a cséplésért járó díjnak, mind pedig a földadó értékének megfelelő mennyiségű gabonát. Biztatóak az eredmények a szabadfelvásárlást illetően is. Ugyanakkor a felvásárlás eddigi statisztikája azt, is mutatja, hogy hosszú évek óta nem takarítottunk be az ideihez hasonló minőségű gabonát. Az átlagos hektolitersúly, kevés kivételtől eltekintve, meghaladja az elmúlt évek átlagát. A búzánál például a szokványos 82 kilós hektolitersúlyúval szemben eléri a 85—88 kilót.

Viszonylag csendes vo]t az elmúlt hét a belpolitikában. Nem törtéhtek világra szóló események, mégis nagyon sok apróbb-nagyobb dologról kellene még beszámolnia a krónikásnak. Látszólag jelentéktelen dolgokról, amelyek azonban mégis fontosak, hiszen belőlük tevődik össze az élet; Helyszűke miatt azonban csak a sportra térhetünk ki röviden, mert nélküle aztán igazán nem lenne teljes a heti krónika. Az első osztályú labdarú- bó-bajnokság — amely annyi sportrajongó csemegéje — befejeződött. Az MTK végzett az első helyen, a Honvéd és a Ferencváros előtt. Most egy időre elcsendesednek a labdarúgó-pályák, annál jobban zajlik azonban az atlétikai é>et. Kedden és szerdán, a kétnapos nemzetközi atlétakai viadalon valóban „nagyüzem’* lesz a Népstadionban. A Moszkvában és Varsóban szerepelt teljes amerikai férfi és női csapaton kívül a magyarok mellett a kitűnő szovjet és csehszlovák versenyzők is starthoz állnak. Érdekes lesz, izgalmas lesz — de beszámolni róla már a jövő heti krónikás dolga.

Kővári József