Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-26 / 200. szám

fflt mECVEt CMaö I95S. AUGUSZTUS 36. KEDD Megjelent az első magyar népességtudományi folyóirat Többszáz külföldi tudományos intézet érdeklődik a kiadvány iránt A Központi Statisztikai Hivatal és a népességtudományi szakem­berek kezdeményezésére Demográ­fia címmel új tímományos folyó­irat jelent meg. Ebből az alkalom­ból Szabady Egon felelős szerkesz­tő hétfőn tájékoztatta az újságíró­kat az új kiadvány tudományos jelentőségéről. Elmondotta, hogy a népesség- tudomány — demográfia — világ­szerte egyre nélkülözhetetlenebb részévé válik a tervezésnek, az évekre, vagy évtizedekre előre­tekintő gazdasági és egyéb progra­mok kialakításának. Ez a tudo­mányág nemcsak arra ad csaknem teljes biztonsággal választ, hogy egy-egy országnak előreláthatólag hány lakosa lesz például 1975-ben, milyen az ipari munkásság össze­tétele, hanem mélyreható elemzést nyújt egyebek között a válások okairól, az emberi életkor alakulá­sáról, az idős korban fellépő leg­gyakoribb betegségekről és más, a mindennapi élethez közelálló kér. dés ékről. A most megjelent folyóirat az első ilyen természetű magyar kiad­vány, s nemcsak belföldi, hanem külföldi szakkörökben is igen nagy érdeklődést váltott ki. Jel­lemző. hogy eddig mintegy két­száz külföldi statisztikai tudomá­nyos intézet kérte a demográfia számainak megküldését, amelyért cserébe saját kiadványaikat juttat­ják el a magyar statisztikusoknak A népességtudomány új forrna egyébként nemcsak a magyar, ha­nem a baráti államok és a nyu­gati országok haladó szakemberei­nek is lehetőségét nyújt legújabb eredményeik közzétételére. A kö­vetkező negyedévben megjelenő számban például a párizsi statisz­tikai hivatal főigazgatója, a Cseh­szlovák Állami Statisztikai Hivatal elnöke és a Német Demokratikus Köztársaság egyik vezető statiszti­kusa ir cikket. Elkészült a Kossuth Kiadó jövő évi tervjavaslata A végleges tervet véleménykutatás után állítják össze A Kossuth Kiadó elkészítet­te 1959. évi kiadási tervjavas­latát, amelyet véleményadás céljából most megkapnak a pártapparátusok munkatársai, a megyei és kerületi könyvtá­rosok, elküldik 35 üzemi könyvtárba, s egy nagyüzem dolgozóihoz. Véleményük meg­hallgatása után. állítják össze a végleges tervet. A tervjavaslatba foglalt klasszikus művek sorából ki­emelkedik Marx—Engels mű­veinek harmadik, illetve ne­gyedik kötete, Lenin műveinek 37. kötete, valamint egy gyűj­temény Leninnek az Imperia­lizmus a kapitalizmus legfel­sőbb foka című művéhez ké­szített vázlataiból, előtanulmá­nyaiból, kivonataiból. Az elmé­leti művek csoportjában szere­pel Plehanov több irodalmi ta­nulmánya, mégpedig a Tolsz­tojról, a XVIII. századi fran­ÜRESNEK LÁTSZOTT a hatalmas, gondozott udvar közepén gazdasági épületek­kel körülvett csinos, kényel­mesnek tűnő ház. Már jó tíz perce fáztuk a kilincset, zör­gettük a kaput, mégsem je­lentkezett a ház gazdája, csu­pán a portát hűségesen őrző kutya csaholt egyre veszet­tebben. Dolgavégezejlenül éppen indulni akartunklumi- kor egy, a kutyát csendesítő ember tűnt jel a ház mögötti szőlőskert kapujában. Mezít­láb, rövid alsónadrágban kí­váncsian közeledett, s kinyi­totta előttünk a kaput. Bemutatkoztunk. A házi­gazdát Beszteri Ferencnek hívják. Egyik-e T ápiósüly- Szölősnyaraló legjobb gaz­dáinak. A hús szobában, M nagy asztal körül telepedtünk le. Amíg kabátunkat levetet­tük, a házigazda térült-for- dúlt, boroskancsóval, poha­rakkal kezében tért vissza. — Kóstolják meg saját ter­mésű boromat, még van ke­vés a kisebb hordóban. Hiába szabadkoztunk, koc­cintanunk kellett. Könnyeb­ben folyt a szó hús szobában, pohár bor mellett. Kis idő múlva a cukorrépára került a szó.-*Nekem 12 hold földem van, nagyobb része szántó — magyarázta Beszteri Ferenc. í— Von öí és fél hold szőlőm is, igaz, ebből 2 hold új ül­tetés. Kitűnően fizet szőlőm, leszüretelt bortton szá.mítva, megad holdanként 35—iO hek­tót. Mégis azt mondom, leg­érdemesebb cukorrépát ter­melni. — SOK MUNKÁVAL JÁR AZ — vetjük közbe. — Már annak, aki nem ért hozzá — pattan fel. — Az idén 250 mázsát várok hol­danként, pedig nem a legjobb volt az időjárás. Jövőre még több lesz, a 300 mázsáig nem akarok megállni. Tizedik éve termelek cukorrépát, 1—2 hol­don, de most a legtöbbet, 3.5 holdon, mert érdemes vele foglalkozni. Mázsánként mint­egy 47 forintot kapok a ré­páért. Ha csak 200 mázsa is terem a 3,5 holdon holdan­ként, akkor is 30 ezer forint­nál többet kapok összesen. szik az árumat, előre megálla­pított áron. így lehet számol­ni, tervezni. Már megkötöt­tem a szerződést 40 hl mustra és 100 hl kétszer fejtett borra. Ha szerződést kötöttem, nem érhet meglepetés, nem dolgo­zom potyára. Az biztos, Beszteri Ferenc ügyes, hozzáértő gazdálkodá­sának meg is van a látszatja. A pompás rádió mellett kis asztalkán telefonkészülék fe­ketéink. Nagy hasznát veszi. Van ugyan motorkerékpárja is, lova is, de miért menjen fölöslegesen, ha el lehet azt telefonon is intézni. Munkája akad bőven, mert tagja a köz­ségi tanács végrehajtó bizott­ságának, felesége a földmií- vesszövetkezet igazgatóságá­nak. Értelmes, eszes gazda Besz­teri Ferenc. Azt szeretné, ha minden gazdatársa okosabb, jobb művelője lenne földjé­nek, mint ő. Kár, hogy sokan nem értik meg, s akadályoz­zák abban, hogy szakcsoport­ba, hegyközségbe tömörítse a község szőlőtermelő gazdáit. Azért bízik benne, megkapják majd a működési engedélyt, s akkor sok olyan gazda lesz a községben, mint Beszteri Fe­renc. Ez pedig mindenképpen hasznos lenne. Csekő Ágoston A TÖRVÉNY ff r ;uf Most forgatják A törvény című új olasz—francia filmet, amelynek három olyan kiváló főszereplője van, mint Gina Lollobrigida, Marcello Mastroianni és Yves Montand. Ké­pünk a készülő film egyik jelenetét mutatja be HiiiiiiiiiiiititiiiiiiiiiiiiiiimiiitiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiMi Mirko Pasek: GYÖNGYHALÁSZOK A tenger lenekén tömérdek SÍ gyöngykagyló éli a maga titokzatos életét és számos kagyló ölében ott szunnyad az értékes igazgyöngy: évezredek óta az uralkodók koronáinak dísze, királynők nyakéke, gaz­dag és előkelő úri dámák egyik legkeresettebb és legdrágább ékszere. Sok vállalkozó, ügy­nök. gyöngykereskedő és ék­szerész egész vagyonokat: keres a gyöngyökön, csak azok nem gazdagodnak meg soha. akik a gyöngyöket felhozzák a nap­világra, a százezernyi névte­len „barkalé“, nyomorult, fél­meztelen. bennszülött gyöngy­halász. Életük kockáztatásáral számtalanszor buknak alá na­ponta a tenger rejtelmes mély­ségébe. hogy minél több gyöngykagylót hozzanak fel a tengerfenékről, a lelketlen vállalkozók mégis úgy bánnak a búvárokkal, mint a tébszöl- gákkal. Mirko Pasék, az ismert cseh regényíró nem véletlenül vá­lasztotta ezt a témát kalandos regénye tárgyául. Jól ismeri keletet, a tündérmesék és a feneketlen emberi nyomorúság földjét, kelet népeinek életét, szokásait és mondavilágát. Különösen lebilincselte az Ali Szaid gyöngyeiről szóló rege, melyet széltében hosszában mesélgetnek a Vörös-tenger partjain a halászok tüzei mél­lett vagy csillagfényes éjsza­kákon a hajók fedélzetén. Ezt a regét dolgozta fel az író eb­ben az elejétől végig érdekfe- szíí/ö ifjúsági regényben. Meg­rázó képekben vetíti elénk a Vörös-tenger gyöngyhalászai­nak életveszélyes munkáját, küzdelmes életét, jogfosztott­ságát, kiszolgáltatottságát, va­lamint első sikertelen lázado- zási kísérletük történetét. Egy szomáli bennszülött bú­vár, Szaffar-El Szelt a regény hőse, aki az igazság erejének felismerése által fokozatosan lerázza magáról a fatalizmus bilincseit. Azt a nemzedékek­ről örökölt, emberöltőkön át beléje nevelt babonás hitet, hogy a világon egyedül csak a Kiszmet és Allah akarata irá­nyít mindent, s ebbe minden embernek megadással-bele kell törődnie. Száj far szabadságra és em­berhez méltó életre akarja ve­zetni kizsákmányolt sorstár­sait. A felszabadított gyöngy­halászok maroknyi csoportjá­val együtt elkezdett hajóútja a „boldog vartok felé, ahol nincsenek sem elnyomók, sem hajcsárok", árulás folytán ku­darcba fullad. Maga a hős is elpusztul, de neve és hősi tet­te a rege szárnyán örökké él a Vörös-tenger vidékét lakó ösz- szes elnyomott népek szivé­ben. Beszteri Ferenc szőlőjében A meztelen valóságot semmi esetre sem. De még a fél igaz­ságok is sokat, nagyon sokat mondanak. Jog? Földreform? A Nagy­atádi-féle hírhedt földosztás vajon mihez juttatta a föl­det akaró, földet vágyó ma­gyar parasztot? Az Est 1928. március 23-i számában írják: „A nemzetgyűlés mai ülé­sén Dénes István személyes megtámadtatás címén szólalt fel... Itt a nemzetgyűlés előtt mondtam el, hogy a YYeiss Manfréd-uradalom 69 magyar családot dobott ki, mert földet mertek igényelni. Most a földművelésügyi mi­niszter úr engem aposztrofál, mintha én izgatnék. Kijelen­tem. hogy a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt átló mezőhegyesi uradalom­ban éppúgy járnak el a mun­kásokkal, mint Weiss Man- fréd derekegyházi uradalmá­ban.“ A gépek ma már nem je­lentenek újdonságot földjein­ken. Sőt: még több kellene. Mert sok a munka. S akkor? A Világ 1925. január 27—i szá­mában olvashatjuk: „A földművelési miniszter az aratógépek lomtárba helyezé­sét óhajtja. Azt ajánlja a mi­niszter. hogy az aratógépeket mindaddig ne vegyék igény­be, míg megfelelő számban munkaerő áll rendelkezésre.“ D£ ie vajon megfogadták a földesurak a miniszter tanácsát? Bolondok lettek volna. Hiszen olcsóbb volt a gép. S hogy emiatt sokaknak nem jutott kenyér? No hiszen, ennyi gond már nem fért az urak szívébe. Az éhség nem az ő hasukat marta. A Nép­szava 1925. május 6-i számá­ban írták: „Éhínség Hajdúságban. A szegénységnek nincs már mit ennie, a legtöbb család egy nap eszik, két napig meg nem eszik. 1300 vagyontalan föld­munkása van Kábának. Ezek közül legföljebb 250-nek van aratási szerződése és ugyan­ennyinek részes kukoricája. Az emberekről rongyokban lóg le a ruha. a gyermekek nem tudnak iskolába járni. Nincs lábbelijük, amiben kimehetné­nek az utcára.“ Mit lehet az éhség ellen ten­ni? A nyomor ellen? Amikor nincs, nem; jut munka? Segí­tettek az urak. Felvették a gyereket dolgozni. De csak a gyereket. Hogy miért? A Nép­szava 1925. május 26-i számá­ban megírják: „Endrőd községben járunk. Sehol sincs otthon a gyerek. Csak a gyerekek dolgoznak. Azok keresnek. Java ferfiko- rukban levő apjukra és kicsi testvéreikre. Van olyan is, aki felnó'tt bátyját is eltartja, mert ezen a tájékon mihelyt eléri a fiú a legénysort, már csak nehezen jut munkához. Azt már jobban kellene meg­fizetni, annak már bővebb koszt járna és főképpen pe­dig nem lehetne úgy „haj- kázni“ a munkában, mint az apróságot.“ Ma. amikor nem lehet nap­számost kapni a falvakban, amikor 100—120 forint nap­számért nem áll el senki, szin­te hihetetlennek tűnik, amit a Friss Újság 1928. január 25-i számában írnak: „Nagy munkanélküliség a mezőgazdaságban. Az ősz fo­lyamán fokozódott a munkás­kínálat és a munkanélküliség jelei mutatkoznak, A Felső- dunántúlon egyáltalán nincs napszámos munka.“ Erről ír a Kis Újság 1929 január 24-i számában is, te­hát nem változott semmit a helyzet egy esztendő alatt sem: „A földmunkások országos gyűlése ezernél jóval több részvevővel két napon át cj- jel-nappal folyt Hódmezővá­sárhelyen. Domonkos Rókus Csongrádról arról panaszko­dott. hogy annyi a felesleges munkaerő, hogy a napszámot már egy pengőre nyomták le. Fehér János azt panaszolta, hogy a mezőgazdasági munká­sok istállókban pihenik ki a napi munka fáradalmait, szal­mán. mint az állatok. A ku­bikos munkások az árokparton pusztulnak el.“ S a további évek sem hoztak Á CUIKOIRIRIÉPÁTERMEILÉS MISTERE — Ez igaz, de sok a ráfor­dítás, a munkabér. — Nem sok az, sőt az a leg­kevesebb, ha ésszel .csinálja az ember. A szántás holdanként 200 forint. Felhasználok min­den évben holdanként leg­alább 200 mázsa szervestrá­gyát és 4—5 mázsa vegyes műtrágyát, ami belekerül mondjuk ezer forintba. A két­szeri kézi és a hatszori lóka­pálás 2 ezer forintot tesz ki. Egy hold így is megad tisz­tán legalább 7 ezer forintot. Ha ugyanezen a földön búzát termelnék, s teremne 12 má­zsa, összesen kapnék érte 2500 forintot. Nem vitás, vala­mivel több munka van a ré­pával, de megéri, hisz majd­nem négyszeres pénzt fizet. Ésszel kell dolgozni, no meg papírral, ceruzával. — Mégis, mi lehet az oka, hogy sok gazdának, valóság­gal könyörögni kell: termel­jen cukorrépát. — Mondtam már, hogy nem értenek hozzá. Elhanyagolják az egyelést, pedig ez a nyitja az egésznek. Mihelyst a répa kibújt a földből, neki kell áll­ni, hogy egy szem gaz ne le­gyen benne, míg ki nem sze­dik. Én vetés után olyan je­get kaptam, hogy nem lát­szott a répám. Mégis meg- lókapáztam, s olyan gyönyörű lett, alig van párja. Mert tudják, ha nem is gépesíteni, de lovasítani kell a répa mű-1 velését. Én 43—50 cm sortá | volságra vetem a répát, gon- § dósán egyelem, de csak két-1 szer kapálom kézzel. A töb- 1 bit, legalább hatszor lókapá- | val, méghozzá hármas lókapá-§ val. Ha kell, még többször is § Nem szabad egy csirkének | való füvet benne hagyni, ál- \ landóan simogatni kell a föl-1 det. — JÖVŐRE ÚJRA TER-1 MEL CUKORRÉPÁT? — Ez természetes. Csakhogy § nem 3,5 holdon, hanem 5 hol-§ dón. Nemsokára jó mélyen | megforgatom a földet, ahová | kerül, s akkor szerződést kö- § tök a földművesszövetkezet-§ tel. Mert szerződni kell. Ennél § nincs jobb a világon. Előleget | is kapok, meg biztosan átve- i M últat idézni, emlékeztetőt írni soha nem könnyű feladat. Az embereik szívé­ben, fejében egy kissé meg­változik a múlt. Szebbé lesz. Hiszen a rosszra, a kegyetlen évekre nem szívesen emlékez­nek az emberek. A szenvedés nyomai a ma szebbjénél, jobb­jánál lassan eltűnnek. De olykor mégis kell az emléke­zés. Kell a múltat idézni. Azért, hogy tisztán és világosan le­mérhessük: hol tartunk ma, hová jutottunk. öreg újságok lapjait böngé­szem. Friss Üjság, Kis Üjság. Esti Kurír. Sokan olvasták ak­koriban. Olyanok is, akik most ezt az újságlapot is vé­gigolvassák. De vajon emlé­keznek-e ezeknek a régi la­poknak a betűire? S a be­tűk mélyén rejlő keserű, fáj­dalmas igazságokra? Az akko­ri életre? Parasztnak lenni mindig ke­serves volt a .magyar ugaron. Keserves, mert másé volt a kalász, s csak titkon érezhet­ték, hogy övék, egyszer övék lesz a dús élet. Jobbágyok sarja zsellér lett. Egyik nyo­morúságból a másikba. Csak a név változott, a nyomor, az éhség, a jogtalanság ugyanaz maradt. Király helyett kor­mányzó parancsnokolt a gő­gös budai várban. De a robot, az éhezés ugyanúgy sorvasz­tott csontot és velőt. Mit írnak az akkori lapok? EZERHOLDAK ÁRNYÉKÁBAN cia drámairodalom és a szocio­lógia kapcsolatáról Ibsen és Knut Hamsun munkásságáról szóló fejtegetések. Jövő évre megjelenik az 1956 október—novemberi el­lenforradalom egyes elvi prob­lémáit tartalmazó tanulmány­sorozat második kötete. A ma­gyar szerzők művei közül ki­adják Molnár Erik, Szigeti Jó­zsef, Háy László. Heller Ágnes és Herman István egy-egy el­méleti munkáját. A művek harmadik csoport­jába tartoznak a nemzetközi munkásmozgalomról, a szocia­lista tábor országairól, a né­pek imperializmus elleni har­cairól, a nemzetközi kérdések­ről szóló tanulmányok, váloga­tások dokumentumkötetek. Ezek között szerepel Nehru műve, az India felfedezése, Lissagaravtól a Párizsi Kom­mun története, Krausz—Kulka riportkönyve a náci kontcent- rációs táborokról Ködös éj­szaka címmel. Igen tanulságo­sak azok a kötetek és füzetek, amelyek különböző országok történelmére és mai helyzeté­re, illetve egyes politikai kér­désekre vonatkozó kérdéseket és feleleteket tartalmaznak. Több könyvvel, összeállítással emlékezik a kiadó a magyar munkásmozgalom múltjára, megjelennek például Landler Jenő válogatott beszédei és cikkei, Szabó Ervin válogatott levelei, s a Magyar Tanács- köztársaság korszakával, har­cosaival kapcsolatos különböző gyűjtemények. Több mű fog­lalkozik a szocializmus építésé­vel Magyarországon, így pél­dául Fehér Lajos, Varga Ist­ván, Bognár József, Erdei Fe­renc könyvei és tanulmányai. A politikai és ismeretterjesztő sorozatok között nemzetközi kérdéseket taglaló agitációs fü­zetek jelennek meg. A Hétköz­napok című sorozat napjaink különböző időszerű kérdéseire világít rá. Dezséry László szer­kesztésében folytatják az ifjú­ság erkölcsi, nevelési problé­máiról szóló kiskönyvek ki­adását. Uj sorozat indul Mi a szocializmus? címmel, ennek célja a szocializmus különböző elméleti és gyakorlati kérdé­seinek népszerű magyarázata. A szociográfiai sorozatban a széles olvasórétegekkel megis­mertetik hazánk jellegzetes vidékeit, nagyobb és kisebb településeit, s így adnak képet a népi demokratikus rendszer alatt végbement fejlődésről, egyes rétegek, családok sorsá­nak alakuláséról. Több értékes mű lát majd napvilágot a szép- irodalom haza; és külföldi al­kotása közül is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom