Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-26 / 200. szám

1958. AUGUSZTUS 26. KEDD _____________•______ U LC kJC irtai) 3 Megalakult a Pest megyei orvosetikai bizottság Az egészségügyi miniszter nemrég megjelent rendelete értelmében Pest megyében is megalakult az orvcsetikai bi­zottság. Tagjai között olyan kiváló orvosok szerepelnek, mint Czeyda-Pommersheim Fe­renc, Rétfii Aurél és Hollán Henrik, aki a megyei kórház helyettes igazgatója és több mint negyven esztendeje prak­tizál. Személyük biztosítékot nyújt arra, hogy az orvosi eti­kai kérdésekben hozott dönté­seik igazságosak, lesznek. A bizottság a múlt héten tartotta alakuló ülését és az eddig beérkezett egyetlen pa­nasz kivizsgálását rendelte el. Legközelebbi ülésén ebben az ügyben már érdemi döntést fog hozni, ' Évente egymillió dollár kesztyűért Hol viselnek magyar kesz­tyűket? — erre a kérdésre egyszerűen így felelnek az ex­portáló TANIMPEX vállalat­nál: a világ minden részében és különösen nagy megrende­léseket kapunk rendszeresen Angliából, Nyugat-Németor- szágból, Belgiumból, Hollan­diából. Az évi kivitel értéke megközelíti az egymillió dol­lárt. A kesztyűexportban a ha­todik helyen állunk, a franciák és az olaszok vezetnek. Főleg az északi és néhány nyugati államban az irha- és vadbőr­kesztyűket is keresik, de zö­mében hazai nyersanyagot, disznóbőrt használunk fel hoz­zá. A Magyarországon gyártott kesztyűket azért vásárolják szívesen, mert puhák, köny- nyűek/ szép kivitelezésűek. A TANIMPEX most kezdi meg a különleges báránybőrből ké­szült, úgynevezett nappakesz- tyűk exportját. Megunta a földet a fóti és a mogyoródi paradicsom, a szódia dunakeszi, a csomádi és a veresegyházi uborka ? Egy konzervgyári beszélgetés következtetései Sétára indultunk a Duna­keszi Konzervgyár kereskedel­mi osztályának vezetőjével. Miközben nézegettük a se­rényen dolgozó embereket, el­mondta, hogy augusztus 11-én kezdték feldolgozni a paradi­csomot. Azóta hetven vagon­nyit tartósítottak belőle. Kísé­rőm azt is elmondta, hogy körülbelül húsz százalék­kal több csemegeuborkát tettek el a tervezettnél. — Mégis, valami hiba van — ütötte meg a fülem kísé­rőm egy mondata. Az is kide­rült, hogy mi. Szenkovits György gyártásvezető is be­kapcsolódott a beszélgetésbe. Amint modták, négy-öt év öta figyelik, hogy fokozatosan romlik a fóti és a mogyoródi paradicsom színe. Lassan elveszti mély sö­tétyörösességét és egyre vi- lágosabbá válik. — A minősége nem romlott — mondják a szakemberek —, mert íze, szárazanyagtartalma megfelelő. Mégis, mi hát a baj? —- Az. hogy a feldolgozott befőtt színe is fakóbb és az itthoni, valamint a külföldi vásárlók nemcsak az ízét, ha­nem a színét is nézik. No és az uborka? Erről is. tudnak beszélni. Elmondták, hogy: ■— ősidők óta termesztenek uborkát Sződön, Dunakeszin, Csornádon,_ Veresegyházon és még néhány helyen. Pár éve ez a korábban oly szépformájú tennék is fo­kozatosan formátlanodik. Magam is meggyőződtem ró­la, amit elmondtak vendéglá­tóim, színtiszta igazság. Hogy miben látják az okát? Nem mezőgazdasági szakemberek, de érdemes lenne elgondolkod­ni szavaikon. — Lehetséges, hogy az évek során megunták ugyanazt a talajt ezek a növények, vagy valamiféle elfajzás következet* be. Akármint van is, ez nem­csak a konzervgyár gondja. Nekik baj, ha nem tudják eladni árujukat, de a ter­melőknek is káruk szár­mazik abból, ha idővel nem veszik át tőlük a pa­radicsomot, uborkát. A mi mezőgazdaságunkat is egyre inkább az előrelátó ter­vezés jellemzi. Nem lenne he­lyes, ha szakembereink meg­vizsgálnák e hagyományos kerti-gyümölcsök termesztési körülményeit és levonnák a megfelelő következtetéseket? Biztosan haszna származa be­lőle népgazdaságunknak, de a helybeli parasztságnak is —kas— Huszonhét villanylámpával felszerelt ház egy éve várja az áramot Makádon Makódon is van már vil­lany, csak éppen a községen kívül eső településen nincs még. Pedig az Áramszolgál­tató Vállalat ráckevei ki­rendeltségvezetője tavaly ősz­szel járt ott és megígérte, hogy oda is kivezetik az áramot. Megmondta azonban, előfel­tétele van annak, hogy a vil­lanyoszlopok elérjék a falu­nak ezt a távoli részét: min­denekelőtt a háztulajdonosok készíttessék el házaikban a belső vezetékeket, kapcsoló­kat, világítótestek helyeit. Mert a villany kivezetése nem két garasba kerül. Drága a pózna, a villanydrót is és a vezeték építői sem ingyen dolgoznak. Mindenekelőtt te­hát biztosítani kell, hogy lesznek fogyasztók, csak akkor épülhet meg a költséges vezeték. Belátta mindenki, hogy így igaz ez, s mert bíztak a vál­lalat vezetőjének ígéretében és mivelhogy éppen kapóra jött, mindjárt kéznél volt Barkóczy Sándor ráckevei villanyszerelő kisiparos is, még tavaly ősszel megálla­podott vele a település 27 házának tulajdonosa. Barkö- czy mester azonnal hozzá Is fogott a munkához, sorjában elkészítette minden házban a belső vezetéket, feltette a kapcsolókat, és egyik helyen 800, másutt 1000—1200, vagy még annál is több forintot Nagy sikerrel szerepelt a nagykátai színjátszókor az el­múlt napokban. Vidám kabaréműsort adtak elő, melyet a nagy sikerre való tekintettel megismételtek. A bevételből az iskola felszerelését gyarapítják. vett fel elvégzett munkája arányában. Majdnem mindeki meg­vette már a csillárt, még az égőket is belecsavarta, úgy varja a villanyt. Sőt, sokan rádiót is vásároltak. Csak ép­pen áramot nem kaptak és most már nem nagyon hiú­nak abban, hogy rövidesen el­ér hozzájuk a villanyvezeték. Hiszen építését sem kezdte meg még az áramszolgáltató vállalat. Ráckevei vezetője előbb tavaly karácsonyra, aztán idén márciusra ígérte az áramot, amikor az új­donatúj villan y k a peso ló - és csillártuiajdonosok ígérete be­váltását sürgették. Üjabban. a. sürgetésre már az a válasz, hogy nincsen oszlop, egyelőre nem lehet megépíteni a veze­tékei Csillár alatt petróleumláro- na, vagy , gyertyafény enyb* félhomályában 27 csalód el­mélkedik azorr, miért, kinek az érdekében kellett elkészít­tetni olyan sürgősen a belső vezetéket? Amikor erre rá­beszélték őket, bizonyára meg­volt még az 1300 méter veze­ték megépítéséhez szükséges pózna, különben csak nem tett volna felelőtlen ígére­tet az áramszolgáltatási válla­lat ráckevei vezetője? Két­ség nem fér hozzá, a póznák akkor még biztosan megvol­tak. De hová tűnhettek az­óta? Sz. E. javulást. Sőt, a helyzet tovább romlott. A Népszava 1930. március 15-i számában ezt közli: „Hivatalos megállapítás sze­rint a legnagyobb munkaidő­ben 250 000 volt a munkanél­küli földmunkások száma.“ Az éhség és a tbc tizedelte a népet. S tenni ellene? Vé­dekezni? Kinek a segítségé­vel? Miből? Az állam nem segített. Hiszen olcsó volt az emberélet. Az egészségesek­nek sem tudott kenyerét' adni. Hát akkor minek törődjenek a betegekkel? Hogy több le­gyen a kenyeret kérő száj? Az Üj Nemzedék 1936. november 18-í számában írják: „Kiskunhalas, ahol a ható­sági orvosok tudomása sze­rint is minden 8—10-ik em­ber tüdővészben hal meg. két évvel ezelőtt kezdte meg a tbc elleni harcot. Rájöttek arra, hogy a tömeggyilkoló el­lenség ellen a mostani szociá­lis állapotok és egészségügyi intézmények mellett védekez­ni nem lehet. A tbc elleni bare holtpontra jutott.“ M ennyire idegenül, mennyi­re ismeretlenül csenge­nek ezek a szavak fülünkben. Hová lett a „népbetegség“? S mennyire hihetetlen az a számadat is, melyet a Friss Újság 1938. május 13_i számá­ban közölnek: „Kiderült, hogy Gyula vá­rosában a megvizsgált 2174 gyermek közül csak 347 volt teljesen egészséges, a többi mind fertőzésre hajlamos és beteges.“ S mjre szültek volna az anyák? Éhezésre, nyomorra? Csökkent a népszaporulat, mert rettegtek mindenütt a gyerektől, hiszen nem örö­met, hanem a lélekőrlő gon­dok szaporodását jelentette csak az apróság. Az Új Magyarság 1941. február 7-i számában írják: , „Ijesztő számok beszélnek Pest vármegye alispánjának jelentésében arról, hogy az ország legelső és népességére is legnagyobb törvényhatósága milyen gyorsan hanyatlik a születési arányszámok statisz­tikájában. 1921-ben még 31,8 ezrelék volt a szaporodási arányszám, az 1939-es ada­tok pedig már arról beszélnek, hogy a vármegye területén minden ezer lélekre csupán 16,2 születés esik.“ A polgári lapok nem akar­ták megírni az igazat. Csak beismerésekre kényszerültek. Ami már nagyon szemet szúrt, ami már nagyon bántó volt, az került a polgári lapok íróinak tollára. Az igazat, a kegyetlen, a való igazságot nem nyomtat­hatták ki a Horthy-Magyaror- szágon. Azaz. mégis kinyom­tatták. Illegálisan, a rendőr- kopóktól bújva, de mégis so­kakhoz eljutott a kommunis­ták szava, a párt lapján, a Szabad Népen keresztül. 1942. február elsején jelent meg a Szabad Nép első száma. A Kommunisták Magyarországi Pártja hivatalos lapja volt a Szabad Nép, s kézről kézre járt munkások, parasztok kö­zött. Végre volt, akadt olyan lap. mely a legsötétebb el­nyomás közepette is nyitotta a szemeket, az emberek elé tár­ta a Horthy-Magyarország iga­zi arcát. De nemcsak a leplet rántotta le a párt lapja az urak orszá­gáról, hanem megmutatta a ki­vezető utat is, megmutatta, hogyan lehet, s kell harcolni az úri zsiványok, a nép ki­szipolyozod ellen. A Szabad Nép első számában írják: „Endre László birodalma. Amikor Endre László — a szabadságnak és a munkás- mozgalomnak ez a vad ellen­sége — Pest vármegye al­ispánja lett, kezdetben úgy igyekezett fellépni, mintha a munkások érdekeivel törődne. Gyárakat látogatott és min­denféle ígéretet tett — köz­ben mindent elkövetett, hogy a városok képviselőtestületei­ből kinyomja a munkásság képviselőit. Üjabban már a látszatát sem tudja fenntar­tani annak, hogy a lakos­ság érdekeit képviseli. Októ­berben a vármegyeházán ja­vaslat hangzott el. hogy egy­ségesítsék a főváros és Pest környék élelmiszerellátását. Ezt a pesti városházán a leg­határozottabban elutasították, mondván, hogy a főváros gon­doskodott a lakosság téli szükségleteiről, míg a kör­nyéken erről semmiféle gon­doskodás nem történt.“ A Szabad Nép második, 1942. március elsején megje­lent számában írták: „Kényszermunka a mező- gazdaságban. Szép ajándékot tartogatott a kormány március 15-ére a mezőgazdasági mun­kások számára. A kormányren­delet szerint a mezőgazdasági munkások, akik e napig nem szerződtek el, az elöljáróság | által kijelölt munkahelyet és 1 bért kötelesek elfogadni. En- | nek visszautasítását eljárással | és munkatáborba utalással to- | rol jak meg. Ez az újabb tá- | madás a legnagyobb figyelmet | érdemli. Nemcsak azért, mert | a legnépesebb magyar mun-1 kásféteget ismerteti meg a| kényszermunkával, mint az | új Európa legújabb „szociá-1 lis vívmányával, hanem azért | is. mert általános rendszer | készül ebből, legalább is a né- | met imperializmus által leigá- | zott népek számára.“ Az éhbérért való dolgozás | megtagadása — munkatábor! 1 Ez volt a jog Horthy-Magyar- | országon. S panaszra men-1 ni? Kihez? A háború őrüle-f te. melybe az uralkodó osz-§ tály esztelw politikája" taszí-1 tóttá a nemzetet, még elvisel- | hetetlenebbé tette a paraszt- | ság életét. | 1 ÓJA tavaszán az ezer-| nyi megpróbáltatás, \ szenvedés véget ért. Véget ért | a megalázottság, a kiszolgálta-1 tottság, s végre a nép lett úr | ebben az országban, ahol min- | den a keze munkája nyomán 1 épült, ahol az ő verejtékéből | vigadtak gondtalanul a nagy- § urak. A föld azé lett. aki .meg- | műveli. S az ezerholdak ár-I nyéka eloszlott a magyar fal-1 vak fölül. Kisütött a nap, a § szabadság napja, s annak me-| legénél, éltető fényénél hajts újabb és újabb, szebbnél szebb, | erősebbnél erősebb hajtásokat | a magyar nép szocialista jö_| vőjének kitéphetetlen, elpusz- | títhatatlan fája. BULGÁRIAI KÉPEK VÁRNA , Az ősi Várná} időszámításunk után a második században erős várfallal vette körül a római uralom. Részlet a mű­emléknek nyilvánított belső várfalról Kétezer személy befogadására épült a Nemzeti Park sza­badtéri színháza Közkút a várnai főposta előtt A Balkanturiszt egyik szállodája, a Hotel Prága Kurorta Várnán Foto: András Endre Tizenkét új „gépi tok“ az Állatkertben Létszámban és a fajok szá­mát tekintve egyaránt szépen gyarapodott az Állatkert állo­mánya ebben az évben. Az em­lősosztály csere útján szerzett, vasv szaporulatból származó úi állatai közül az élénk csuk­lyás malmok, a szépen fejlődő, tavaszi születésű kis benigáli tigris és a nemrég ajándékba érkezett, alig mezei nyúl nagy­ságú quokka kenguru igen rö­vid idő alatt a látogatók ked­vence lett. Jelentékenyen gyarapodott a madárosztály állománya is. Hosszú évek óta az idén első ízben sikerült keltetőgépben túzok tojásait kikeltetni. Külö­nösen nehéz feladat volt a rendkívül kényes túzokcsibék felnevelése. Szakszerű gondo­zással sikerült a három öreg tú­zok mellé 12 idei csibét felne­velni. Az afrikai szenegálger- j lék ugyancsak szaporulattal j leptek meg az Állatkertet látó- ! eató madárkedvelőket és ha- j sonló „eseményre” lehet szá- : mítani a karolinaréce „ottho- I nában“ is. ahova nemrégiben I fiatal gavallér érkezett a ten­geren túlról. A trópusi akváriumban fe- ketesujtásos lazacok kaptak otthont, a tengeri akvárium ál­lománya pedig színpompás tengeri halakkal gyarapodott. Rizsescsészéket szállítunk Vietnamba Most kezdenek megélénkül­ni kereskedelmi kapcsolataink a Vietnami Demokratikus Köz­társasággal és a kereskedelmi szakemberek behatóan vizsgál­ják, milyen magyar árucikke­ket tudnának odaszállítani és mit’ vásárolhatnának. így jött létre többek között az a.meg­állapodás is, amely szerint 400 000 zománcozott, csésze alakú rizsestálat rendeltek, ami megfelel a vietnamiak ét­kezésének Az első 100 000 ri- zsescsészét még ebben a hó­napban útnak indítja a FERU- NION Külkereskedelmi Válla­lat és tárgyal arról, hogy jö­vőre zománcgyáraink egymillió ilyen edényt exportáljanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom