Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-26 / 200. szám
1958. AUGUSZTUS 26. KEDD _____________•______ U LC kJC irtai) 3 Megalakult a Pest megyei orvosetikai bizottság Az egészségügyi miniszter nemrég megjelent rendelete értelmében Pest megyében is megalakult az orvcsetikai bizottság. Tagjai között olyan kiváló orvosok szerepelnek, mint Czeyda-Pommersheim Ferenc, Rétfii Aurél és Hollán Henrik, aki a megyei kórház helyettes igazgatója és több mint negyven esztendeje praktizál. Személyük biztosítékot nyújt arra, hogy az orvosi etikai kérdésekben hozott döntéseik igazságosak, lesznek. A bizottság a múlt héten tartotta alakuló ülését és az eddig beérkezett egyetlen panasz kivizsgálását rendelte el. Legközelebbi ülésén ebben az ügyben már érdemi döntést fog hozni, ' Évente egymillió dollár kesztyűért Hol viselnek magyar kesztyűket? — erre a kérdésre egyszerűen így felelnek az exportáló TANIMPEX vállalatnál: a világ minden részében és különösen nagy megrendeléseket kapunk rendszeresen Angliából, Nyugat-Németor- szágból, Belgiumból, Hollandiából. Az évi kivitel értéke megközelíti az egymillió dollárt. A kesztyűexportban a hatodik helyen állunk, a franciák és az olaszok vezetnek. Főleg az északi és néhány nyugati államban az irha- és vadbőrkesztyűket is keresik, de zömében hazai nyersanyagot, disznóbőrt használunk fel hozzá. A Magyarországon gyártott kesztyűket azért vásárolják szívesen, mert puhák, köny- nyűek/ szép kivitelezésűek. A TANIMPEX most kezdi meg a különleges báránybőrből készült, úgynevezett nappakesz- tyűk exportját. Megunta a földet a fóti és a mogyoródi paradicsom, a szódia dunakeszi, a csomádi és a veresegyházi uborka ? Egy konzervgyári beszélgetés következtetései Sétára indultunk a Dunakeszi Konzervgyár kereskedelmi osztályának vezetőjével. Miközben nézegettük a serényen dolgozó embereket, elmondta, hogy augusztus 11-én kezdték feldolgozni a paradicsomot. Azóta hetven vagonnyit tartósítottak belőle. Kísérőm azt is elmondta, hogy körülbelül húsz százalékkal több csemegeuborkát tettek el a tervezettnél. — Mégis, valami hiba van — ütötte meg a fülem kísérőm egy mondata. Az is kiderült, hogy mi. Szenkovits György gyártásvezető is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Amint modták, négy-öt év öta figyelik, hogy fokozatosan romlik a fóti és a mogyoródi paradicsom színe. Lassan elveszti mély sötétyörösességét és egyre vi- lágosabbá válik. — A minősége nem romlott — mondják a szakemberek —, mert íze, szárazanyagtartalma megfelelő. Mégis, mi hát a baj? —- Az. hogy a feldolgozott befőtt színe is fakóbb és az itthoni, valamint a külföldi vásárlók nemcsak az ízét, hanem a színét is nézik. No és az uborka? Erről is. tudnak beszélni. Elmondták, hogy: ■— ősidők óta termesztenek uborkát Sződön, Dunakeszin, Csornádon,_ Veresegyházon és még néhány helyen. Pár éve ez a korábban oly szépformájú tennék is fokozatosan formátlanodik. Magam is meggyőződtem róla, amit elmondtak vendéglátóim, színtiszta igazság. Hogy miben látják az okát? Nem mezőgazdasági szakemberek, de érdemes lenne elgondolkodni szavaikon. — Lehetséges, hogy az évek során megunták ugyanazt a talajt ezek a növények, vagy valamiféle elfajzás következet* be. Akármint van is, ez nemcsak a konzervgyár gondja. Nekik baj, ha nem tudják eladni árujukat, de a termelőknek is káruk származik abból, ha idővel nem veszik át tőlük a paradicsomot, uborkát. A mi mezőgazdaságunkat is egyre inkább az előrelátó tervezés jellemzi. Nem lenne helyes, ha szakembereink megvizsgálnák e hagyományos kerti-gyümölcsök termesztési körülményeit és levonnák a megfelelő következtetéseket? Biztosan haszna származa belőle népgazdaságunknak, de a helybeli parasztságnak is —kas— Huszonhét villanylámpával felszerelt ház egy éve várja az áramot Makádon Makódon is van már villany, csak éppen a községen kívül eső településen nincs még. Pedig az Áramszolgáltató Vállalat ráckevei kirendeltségvezetője tavaly őszszel járt ott és megígérte, hogy oda is kivezetik az áramot. Megmondta azonban, előfeltétele van annak, hogy a villanyoszlopok elérjék a falunak ezt a távoli részét: mindenekelőtt a háztulajdonosok készíttessék el házaikban a belső vezetékeket, kapcsolókat, világítótestek helyeit. Mert a villany kivezetése nem két garasba kerül. Drága a pózna, a villanydrót is és a vezeték építői sem ingyen dolgoznak. Mindenekelőtt tehát biztosítani kell, hogy lesznek fogyasztók, csak akkor épülhet meg a költséges vezeték. Belátta mindenki, hogy így igaz ez, s mert bíztak a vállalat vezetőjének ígéretében és mivelhogy éppen kapóra jött, mindjárt kéznél volt Barkóczy Sándor ráckevei villanyszerelő kisiparos is, még tavaly ősszel megállapodott vele a település 27 házának tulajdonosa. Barkö- czy mester azonnal hozzá Is fogott a munkához, sorjában elkészítette minden házban a belső vezetéket, feltette a kapcsolókat, és egyik helyen 800, másutt 1000—1200, vagy még annál is több forintot Nagy sikerrel szerepelt a nagykátai színjátszókor az elmúlt napokban. Vidám kabaréműsort adtak elő, melyet a nagy sikerre való tekintettel megismételtek. A bevételből az iskola felszerelését gyarapítják. vett fel elvégzett munkája arányában. Majdnem mindeki megvette már a csillárt, még az égőket is belecsavarta, úgy varja a villanyt. Sőt, sokan rádiót is vásároltak. Csak éppen áramot nem kaptak és most már nem nagyon hiúnak abban, hogy rövidesen elér hozzájuk a villanyvezeték. Hiszen építését sem kezdte meg még az áramszolgáltató vállalat. Ráckevei vezetője előbb tavaly karácsonyra, aztán idén márciusra ígérte az áramot, amikor az újdonatúj villan y k a peso ló - és csillártuiajdonosok ígérete beváltását sürgették. Üjabban. a. sürgetésre már az a válasz, hogy nincsen oszlop, egyelőre nem lehet megépíteni a vezetékei Csillár alatt petróleumláro- na, vagy , gyertyafény enyb* félhomályában 27 csalód elmélkedik azorr, miért, kinek az érdekében kellett elkészíttetni olyan sürgősen a belső vezetéket? Amikor erre rábeszélték őket, bizonyára megvolt még az 1300 méter vezeték megépítéséhez szükséges pózna, különben csak nem tett volna felelőtlen ígéretet az áramszolgáltatási vállalat ráckevei vezetője? Kétség nem fér hozzá, a póznák akkor még biztosan megvoltak. De hová tűnhettek azóta? Sz. E. javulást. Sőt, a helyzet tovább romlott. A Népszava 1930. március 15-i számában ezt közli: „Hivatalos megállapítás szerint a legnagyobb munkaidőben 250 000 volt a munkanélküli földmunkások száma.“ Az éhség és a tbc tizedelte a népet. S tenni ellene? Védekezni? Kinek a segítségével? Miből? Az állam nem segített. Hiszen olcsó volt az emberélet. Az egészségeseknek sem tudott kenyerét' adni. Hát akkor minek törődjenek a betegekkel? Hogy több legyen a kenyeret kérő száj? Az Üj Nemzedék 1936. november 18-í számában írják: „Kiskunhalas, ahol a hatósági orvosok tudomása szerint is minden 8—10-ik ember tüdővészben hal meg. két évvel ezelőtt kezdte meg a tbc elleni harcot. Rájöttek arra, hogy a tömeggyilkoló ellenség ellen a mostani szociális állapotok és egészségügyi intézmények mellett védekezni nem lehet. A tbc elleni bare holtpontra jutott.“ M ennyire idegenül, mennyire ismeretlenül csengenek ezek a szavak fülünkben. Hová lett a „népbetegség“? S mennyire hihetetlen az a számadat is, melyet a Friss Újság 1938. május 13_i számában közölnek: „Kiderült, hogy Gyula városában a megvizsgált 2174 gyermek közül csak 347 volt teljesen egészséges, a többi mind fertőzésre hajlamos és beteges.“ S mjre szültek volna az anyák? Éhezésre, nyomorra? Csökkent a népszaporulat, mert rettegtek mindenütt a gyerektől, hiszen nem örömet, hanem a lélekőrlő gondok szaporodását jelentette csak az apróság. Az Új Magyarság 1941. február 7-i számában írják: , „Ijesztő számok beszélnek Pest vármegye alispánjának jelentésében arról, hogy az ország legelső és népességére is legnagyobb törvényhatósága milyen gyorsan hanyatlik a születési arányszámok statisztikájában. 1921-ben még 31,8 ezrelék volt a szaporodási arányszám, az 1939-es adatok pedig már arról beszélnek, hogy a vármegye területén minden ezer lélekre csupán 16,2 születés esik.“ A polgári lapok nem akarták megírni az igazat. Csak beismerésekre kényszerültek. Ami már nagyon szemet szúrt, ami már nagyon bántó volt, az került a polgári lapok íróinak tollára. Az igazat, a kegyetlen, a való igazságot nem nyomtathatták ki a Horthy-Magyaror- szágon. Azaz. mégis kinyomtatták. Illegálisan, a rendőr- kopóktól bújva, de mégis sokakhoz eljutott a kommunisták szava, a párt lapján, a Szabad Népen keresztül. 1942. február elsején jelent meg a Szabad Nép első száma. A Kommunisták Magyarországi Pártja hivatalos lapja volt a Szabad Nép, s kézről kézre járt munkások, parasztok között. Végre volt, akadt olyan lap. mely a legsötétebb elnyomás közepette is nyitotta a szemeket, az emberek elé tárta a Horthy-Magyarország igazi arcát. De nemcsak a leplet rántotta le a párt lapja az urak országáról, hanem megmutatta a kivezető utat is, megmutatta, hogyan lehet, s kell harcolni az úri zsiványok, a nép kiszipolyozod ellen. A Szabad Nép első számában írják: „Endre László birodalma. Amikor Endre László — a szabadságnak és a munkás- mozgalomnak ez a vad ellensége — Pest vármegye alispánja lett, kezdetben úgy igyekezett fellépni, mintha a munkások érdekeivel törődne. Gyárakat látogatott és mindenféle ígéretet tett — közben mindent elkövetett, hogy a városok képviselőtestületeiből kinyomja a munkásság képviselőit. Üjabban már a látszatát sem tudja fenntartani annak, hogy a lakosság érdekeit képviseli. Októberben a vármegyeházán javaslat hangzott el. hogy egységesítsék a főváros és Pest környék élelmiszerellátását. Ezt a pesti városházán a leghatározottabban elutasították, mondván, hogy a főváros gondoskodott a lakosság téli szükségleteiről, míg a környéken erről semmiféle gondoskodás nem történt.“ A Szabad Nép második, 1942. március elsején megjelent számában írták: „Kényszermunka a mező- gazdaságban. Szép ajándékot tartogatott a kormány március 15-ére a mezőgazdasági munkások számára. A kormányrendelet szerint a mezőgazdasági munkások, akik e napig nem szerződtek el, az elöljáróság | által kijelölt munkahelyet és 1 bért kötelesek elfogadni. En- | nek visszautasítását eljárással | és munkatáborba utalással to- | rol jak meg. Ez az újabb tá- | madás a legnagyobb figyelmet | érdemli. Nemcsak azért, mert | a legnépesebb magyar mun-1 kásféteget ismerteti meg a| kényszermunkával, mint az | új Európa legújabb „szociá-1 lis vívmányával, hanem azért | is. mert általános rendszer | készül ebből, legalább is a né- | met imperializmus által leigá- | zott népek számára.“ Az éhbérért való dolgozás | megtagadása — munkatábor! 1 Ez volt a jog Horthy-Magyar- | országon. S panaszra men-1 ni? Kihez? A háború őrüle-f te. melybe az uralkodó osz-§ tály esztelw politikája" taszí-1 tóttá a nemzetet, még elvisel- | hetetlenebbé tette a paraszt- | ság életét. | 1 ÓJA tavaszán az ezer-| nyi megpróbáltatás, \ szenvedés véget ért. Véget ért | a megalázottság, a kiszolgálta-1 tottság, s végre a nép lett úr | ebben az országban, ahol min- | den a keze munkája nyomán 1 épült, ahol az ő verejtékéből | vigadtak gondtalanul a nagy- § urak. A föld azé lett. aki .meg- | műveli. S az ezerholdak ár-I nyéka eloszlott a magyar fal-1 vak fölül. Kisütött a nap, a § szabadság napja, s annak me-| legénél, éltető fényénél hajts újabb és újabb, szebbnél szebb, | erősebbnél erősebb hajtásokat | a magyar nép szocialista jö_| vőjének kitéphetetlen, elpusz- | títhatatlan fája. BULGÁRIAI KÉPEK VÁRNA , Az ősi Várná} időszámításunk után a második században erős várfallal vette körül a római uralom. Részlet a műemléknek nyilvánított belső várfalról Kétezer személy befogadására épült a Nemzeti Park szabadtéri színháza Közkút a várnai főposta előtt A Balkanturiszt egyik szállodája, a Hotel Prága Kurorta Várnán Foto: András Endre Tizenkét új „gépi tok“ az Állatkertben Létszámban és a fajok számát tekintve egyaránt szépen gyarapodott az Állatkert állománya ebben az évben. Az emlősosztály csere útján szerzett, vasv szaporulatból származó úi állatai közül az élénk csuklyás malmok, a szépen fejlődő, tavaszi születésű kis benigáli tigris és a nemrég ajándékba érkezett, alig mezei nyúl nagyságú quokka kenguru igen rövid idő alatt a látogatók kedvence lett. Jelentékenyen gyarapodott a madárosztály állománya is. Hosszú évek óta az idén első ízben sikerült keltetőgépben túzok tojásait kikeltetni. Különösen nehéz feladat volt a rendkívül kényes túzokcsibék felnevelése. Szakszerű gondozással sikerült a három öreg túzok mellé 12 idei csibét felnevelni. Az afrikai szenegálger- j lék ugyancsak szaporulattal j leptek meg az Állatkertet látó- ! eató madárkedvelőket és ha- j sonló „eseményre” lehet szá- : mítani a karolinaréce „ottho- I nában“ is. ahova nemrégiben I fiatal gavallér érkezett a tengeren túlról. A trópusi akváriumban fe- ketesujtásos lazacok kaptak otthont, a tengeri akvárium állománya pedig színpompás tengeri halakkal gyarapodott. Rizsescsészéket szállítunk Vietnamba Most kezdenek megélénkülni kereskedelmi kapcsolataink a Vietnami Demokratikus Köztársasággal és a kereskedelmi szakemberek behatóan vizsgálják, milyen magyar árucikkeket tudnának odaszállítani és mit’ vásárolhatnának. így jött létre többek között az a.megállapodás is, amely szerint 400 000 zománcozott, csésze alakú rizsestálat rendeltek, ami megfelel a vietnamiak étkezésének Az első 100 000 ri- zsescsészét még ebben a hónapban útnak indítja a FERU- NION Külkereskedelmi Vállalat és tárgyal arról, hogy jövőre zománcgyáraink egymillió ilyen edényt exportáljanak.
