Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-31 / 179. szám

1958. JÚLIUS 31. CSÜTÖRTÖK "‘if&irlap \ \ Akik, ,cik cakkban ’ ’ járnak a Dunán Sok leírás, riport, elbeszé­lés mutatta már be az olvasó­nak a folyami hajósok életét. Most azokról szól riportunk, akikről eddig még nem esett ezó: akik keresztben hajózzák a Dunát. Megyénkben a Duna átkelő­helyei Szobtól Dömsodig ter­jednek. Ezeknek az átkelőhe­lyeknek a gazdája a Pest me­gyei Kishajózási és Javító Vál­lalat (de szeretjük a hosszú vállalati neveket!...) nemrég ünnepelte egyéves fennállását, helyesebben önállóságát. A vállalat központjában Be^ rénvi István igazgató ismerteti a vállalat tevékenységét: — A vállalatnak két profilja van; a hajózás és a javítás. A megyében jelenleg 19 he­lyen bonyolítjuk le az átkelést, ezek közül 11 helyen komppal, vagyis járművek átszállítására is berendezkedve. Vállalatunk mintegy 100 hajósa 1957-ben hozzávetőlegesen egymillió embert és ötvenezer járművet szállított át az egyik partról a másikra. Ez a szám egyre na­gyobb, ami elsősorban a Du­nakanyar növekvő forgalmá­val függ össze. A csúcsforgal­mat a Nagymaros és Visegrád közti átkelés érte el, azután a Vác és Pokolsziget közötti át­kelőhely forgalma jelentős. A forgalom télen is alig szüne­tel. Sokszor a zajló Dunán történik az átkelés, s csak ak­kor áll a forgalom, ha telje­sen befagyott a Duna. Nem könnyű hát a kishajózók élete. Horányban egy kis „hajógyá­ra” van a -vállalatnak, itt vég­zik a hajókkal, kompokkal, pontonokkal kapcsolatos javí­tási munkákat. És most induljunk el ide, a helyszínre. Első megállónk Taksony. A keskeny Dunán át a kis komp középkori módszerekkel közlekedik. A Duna fene­kén egy drótkötél fekszik. Eb­be-;,, fűzték bele'-’ a -kompot. A kötelet a hajó oldalán a hajós egy. kis tiúzófával hátrálva húzza. A komp végébe érve elölről kezdi, mindaddig, míg át nem ér. Elfogy a kötél — partot ért a komp. Elveszem a révésztől, Laczkovics László­tól a húzófát és kipróbálok egy utat. Üres a -komp, nincs hullámverés, mégis alaposan megizzadok vele. Most átszeljük a Csepel-szi- getet, hogy megnézzük a Ló­rév—Adony átkelőhelyet. Itt már motor pöfög. Velícskó Péter brigádvezető meséli ennek az érdekes köz­ségnek és az átkelőhelynek a történetét. Lórév község mai lakói a török idők alatt itt le­telepedett szerbek utódai. Ab­ban az időben még a szem­közti Adonymak is Dzsuntaran volt a neve. A kis Lórév népe oda járt kereskedni. Mivel az átkelőhely ferdén szeli át a Dunát, lefelé evezővel keltek át, felfelé betanított „csacsi” (azért Ló-rév?) húzta á kom­pot. Gázló volt itt az 1848— 49-es szabadságharc idején is. Dömsödön újabb fcülönle-. gességgel ismerkedünk meg: al védi Ízessel. A komp odaát van Makád-rév- I nél, így hát csónakkal me-1 gyünk átérte. Nagyistók Fe- = renc, a révész, visszafelé a § ■.komphoz köti a csónakot. | Hosszúszárú evezőjét a komp [ farába levő vájatba illeszti | és merőleges mozgatással l hajtja az ormótlan alkot-j mányt. A vállalat déli szakaszáról \ Szentendrére menet azon el- j mélkedem, hogy a taksony) j köteles átkelés, a dömsödi I védlizés is, újságtémának ki- \ tűnő, de közlekedésnek an- j nál kevésbé ... Az északi terület két- i ségkívül fejlettebb. A Szent- j endre hajóállomás—Horányi út j közötti átkelést 30 személyes motoros : végzi. Golmitz Rudolf bácsi, a i vállalat régi dolgozója el- j mondja, hogy a szerdai piac- j kor, no meg szombat-vasár- ) nap megnő a forgalom, amely ; a Határcsárda és Szigetmonos- i tor, valamint Leányfalu és: Pócsmegyer közt sem cse­kély. Most a legforgalmasabb át­kelőhely következik: Visegrád —Nagymaros. A fedett-tetős motoros tele gyerekekkel, de jut belőlük bőven a kompra, a járművek közé is. Kirándu­lásról hazatérő úttörőcsapat. Ez itt megszokott, hiszen az ország egyik legnépszerűbb ki­rándulóhelye Visegrád. Ez a járat mindig forgalmas; haj­nalban munkásokat visz a vo­nathoz, napköziben a kirándu­lókat hordja egyik partról a másikra. A másik nagyforgalmú állo­más: Vác következik. A pokolszigeti átkelőhely mintegy vízi folytatása Vác felé a szentendrei szigetet át­szelő országúinak. Érthető te­hát, miért olyan nagy ennek az átkelőhelynek a kocsifor­galma. De jelentős az utasfor­galom is, különösen hét végén, amikor csupán Vácról több ezer pihenni, szórakozni vágyó ember keresi fel a'Pokolszi­getet és a romantikus Pokol­csárdát. Ilyenkor Adsmcsek Béla bácsi alig győzi tépni a jegyeket. Talán Vácott a legkiépültebb a partvédelem és a révház. Hiába, városban vagyunk. Vi­szont szemben, a Pckolszige- ten. amint .. normán felüli” a vízállás, át kell (helyezni a ki­kötőt, mert az országút vége víz alá kerül, A dunakeszi révnél kelünk át Horányba. Nagy meglepetés a dunakeszi révház: ragyogó tisztaság, vadásztrófeák, ké­pek, falvédők a falon, terítő, rádió. Barátságos ez a kis rév- ház. A vállalat szívébe... a horányi telepre, utunk vég­céljához kelünk át. Esteledik. Dobránszkv József üzemveze­tőt úgy kell elökeríteni. A 38 éves, magas, őszülő halántókú férfi, büszkén piutgti;* a nagy szerelőcsarnokot és a kisebb szerelőműhelyt (ahová' azért befér eev hajó), az eszterga- műhelyt, asztalosműhelyt, a személyzeti étkezdét, öltözőt, zuhanyozót. — Az az irányzat, hogy a fahajókat, amelyeket kétéven­ként kell felújítani, lassan mindenütt az ötévenikint fel­újítandó vastestűvel cseréljük fel, s a'oenzintmoíorokat üzem- biztosabb, erősebb — és ér­tékben mintegy a tizedét fo­gyasztó — dieselmotorokkal cseréljük fel — mondja. — Szóval: dieselesítós. — Igen, ez a jövő! Most már folyik a SÖLYOM hajó átépí­tése és az öt legnagyobb ha­jóink dieselmotort kap: há­rom új és két felújított Cse pel dieselmotorunk van. — Szeretjük a szakmánkat — ezt már a szomszédos Ho- ránv Gyöngye étteremben, egy pohár sör mellett mondja Dobránszky József. — Sokszor hideg télben dolgozunk, hajó­saink zimankós, nemszeretem- időtoen is járják a vizet, telje­sítik szolgálatukat. Körülbelül ez utunk tanul­sága is. Sok hiányossággal, sok elmaradottsággal találkoztunk, de találkoztunk a kibontako­zással is — és mindenek felett végtelen sok akarással, köte­lességtudással, a szakma, a Duna, a hajózás szeretetével. Ezek a dolgozóik mindent meg­tesznek, hogy megyénk közle­kedésének ez. az igen fontos része minél zavartalanabb le­gyen. Fazekas Mátyás Új típusú therápiás | röntgen készülék A MEDICOR Röntgen Mű- | vek az új vizsgálati röntgen- 1 készülék után most új típusú | therápiás berendezés minta- | példányát állította elő. Ez a 1 röntgenkészülék magyar sza- f badalom alapján készült, s | teljesen automatikusan, táv-1 vezérléssel működik. A therápiás berendezéshez | mozgó besugárzó készüléket is | gyártanak majd. Ez biztosít- § ja, hogy a beteg testrész ál- | landóan a szükséges, az egész-1 séges rész azonban csak mi-1 nimális besugárzást kapjon. | Ebből a berendezésből még | az idén Kínába szállít néha- § nyat az üzem. — Mikor kerülünk sorra? — kérdik sóvár pillantással a kezdő növendékek. Derült, tiszta az ég Sári felett. Most a teljesítmény repülőkön a sor, pihen a Vöcsök (Gábor Viktor felvétele) TmiiiiiiiiiiiiitiiimiimimiiiiiitmiiiMUHimiiiiitiiHHiuiinimMiuHimiiiiiitniiimiHHiimiiiHinmHmHiiimiiimiitiiiUlitHiHiiHHi Csaknem kétmillió forint jutalom a könnyűiparban az ipar fejlesztését szolgáló felad átok megvalósítóinak Akinek hasznos, jó ötlete van különböző műszaki fel­adatok megvalósítására a könnyűiparban, bátran fordul­hat az iparigazgatóságokhoz és ha elgondolását meg is való­sítja, jelentős összegű juta­lomban részesül. A miniszté­riumnak csaknem kétmillió forint áll rendelkezésére cél­prémiumként, amelyet az ipar fejlesztését szolgáló műszaki megoldásokért osztanak ki. A feladatokat az iparigazga- tók jelöljék ki iparáganként és hozzájuk tartozik a végre­hajtás elbírálása is. Eddig más­félmillió forint célprémiumot Ezerötszáz fele tropikus növény Váerátóton ötszáz délszaki növényfajtával gyarapodott az idén a Tudományos Akadémia vácrátóti botanikus kertjének gyűjte­ménye. Az év elején épült, 120 négyzetméteres üvegházban már ezrötszáz féle trópusi növény díszük. A kávé-, a vanília-, a gyömbér-, banán- és ananászcserjék mellett most kezd ki­csirázni hatvan 'különböző pálmafaj, amelynek magjait az idén vetették el. A vácrátóti botanikus kertben több olyan trópusi VcÖV.ény.t i$ pf veinek^,fl-mely nemcsak, az országban egyedülálló, hanem egesz Erürópában is ritkWáószárnbÚmegy. Ilyen pél­dául az Indiából származó, piros bogyójü Ranwolfk. Canesens, amelyről nemrégen fedezték fel hazájában, hogy nagyhatású szívgyógyszer alapanyagát tartalmazza. A Paulinia — amely­nek magja a Gyógynövénykutató Intézetből került Vácrátótra, de csak itt fejlődött ki valamennyire — állítólag sokkal több koffeint tartalmaz, mint a kávé. Huszonhat országban szabadalmaztatnak egy nagyjelentőségű magyar találmányt Világszerte nagy érdeklő­déssel fogadta a műszaki köz­vélemény a Szabó István-féle új eke-találményt, amely for­radalmasítja a szántás műve­letét. Kisebb vonóerővel, ke­vesebb üzemanyaggal, csak­A kislány: Szép a hangja, de mi van, ha összegömbö­lyödik. Egyébként remek szá­rítókötél lenne a babakony­hában. A fiú: Minden egyes szála egy-egy remek csúzli! nem háromszoros teljesítmény érhető el az új ekékkel, me­lyek nemcsak a szántás mun­káját, de mindjárt a boroná- lást is elvégzik. A nagy jelen­tőségű találmányt huszonhat országban szabadalmaztatják. Különösen nagy az érdeklődés a Szovjetunióból, Argentíná­ból. Franciaországból és Spa­nyolországból. A Szovjetunió­ban — ahol az előkészítő mun­kák tárgyalásáról éppen a közelmúltban tért vissza a feltaláló — hamarosan hozzá is fognak az új ekék nagytö­megű gyártásához. tűztek ki és így még majdnem félmillió forinttal rendelkez­nek és ennyit juttathatnak azoknak, akik újabb ötletek­kel jelentkeznek. . A papírgyártóknak 105, a nyomdászoknak 170, a bőr-, cipőipar dolgozóinak 130 ezer forintot tűztek ki, A bútor­iparban 147 000 forintot kap­nak a műszaki vezetők és dol­gozók, ha növelik a bútorgyár­tást, bevezetik a munkafolya­matokat gyorsító hidraulikus préselést, a műgyantás ragasz­tást, egyes gyárakban meg­szervezik a két műszakot, va­lamint azért, hogy pozdorjale- mezből gyártanak bútorokat. A minisztérium előcsarnoká­ban már kiállítottak két szek­rényt, amely pozdorjalemez- ből készült, nagyon szép és a szakemberek véleménye sze­rint, ugyanolyan jó, mintha falemezből lenne. A köt-szö- vőiparban jutalmat kapnak a szintétikus fehérnemű és gyapjúszerű felsőruházati cik­kek nagyüzemi gyártásának megszervezői, a szembiztos kötés® ha-risnvák kikíséílefe- zői. Százezer vendég Harkányban Az ország különböző vidé­keiről az idén már több mint százezer vendég kereste fel Harkányt. A harkányi Üdülő Vállalat bevétele meghaladja a kétmillió forintot, ami öt­szöröse a múlt évi időszak forgalmának. A rekord a leg­utóbbi szombat-vasárnap volt, amikor 13 000 vendég 230 000 forintot költött a fürdőben és a szórakozóhelyeken. A tervek szerint még az idén további másfél millió fo­rintot fordítanak a strandfür­dő korszerűsítésére, a vendég­látó és szórakozóhelyek beren­dezésére. KIVÉGEZTÉK A SZŐNYI GYERMEKGYILKOST Mint ismeretes, a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa hétfői tárgyalásán helyben­hagyta a szőnyi gyermekgyil­kossal, Pente Bélával szem­ben hozott elsőfokú halálos ítéletet. Az elítélt által előter­jesztett kegyelmi kérelmet el­utasították, mert' nem bizo­nyult kegyelemre méltónak. Enn^k alapján a halálos ítéle­tét á gy érmekg y ilk oson szer- 1 dán reggel végrehajtották. Káros-e a vakond ? A HARANGSZO ÖSSZEDÖNTHET EGY TORNYOT gosan látták azon­ban, hogy mégis fennáll annak ve­szélye, hogy a to­rony a harang rezgésszámait kö­vetve, olyan len­gésbe jön, hogy vé­gül össze kell omla- nia. Ha ugyanis a torony ugyanakkor és ugyanolyan rezgé­seket kap, mint a harang, akkor egy­szerre lendülnek és egy irányban mozog­nak. Igaz, hogy a ha­rang ilyenkor csak apró lengéseket ad át a toronynak, de ha a lengések párhu­zamosakká válnak, a torony veszélybe jut. Itt is attól tartottak, hogy a torony len­gésperiódusa éppen többszöröse lesz a harang rezgésszámá­nak. Lehetetlen volt ki­számítani, hogy ha a torony felépült, mek­kora lesz a saját lengése. Nem tudtak okosabbat kitalálni, mint hogy a kész tornyot gyakorlati kísérlettel lendítsék ki nyugalmi helyze­téből és így pontosan megállapítsák a to­rony saját periódu­sát. A kísérletet egy­szerű módon hajtot­ták végre. Kötelet erősítettek a torony felső végéhez, másik végét a földön felte­kerték, alaposan megfeszítették és hirtelen elengedték a földön a kötél vé­gét. Sikerült a mun­kásoknak egy millí- méternyire elhajlí­tani a tornyot. A laki. Sok érvet lehetne felhoz­ni a tévedés helyes megmagya­rázására, de .elégedjünk meg azzal, hogy amely udvarban vakond túr. ott bizony vagy lusta, vagy beteg a gazda..* A vakond nemcsak hazánk területén él, hanem egész Európában elterjedt. Írország, a Hebridák és az Ork n ey-szLg etek kivételével mindenütt megtalálhatjuk. Ázsiában a Lénáig található meg. Mivel a földben él, szervezete ehhez alkalmazko­dott. Elterjedése összeesik a megművelt föld területével. Bundája selyemszőrű s több­nyire fekete, de van gyöngy­szürke, zsemleszínű, pettyes, sőt fehérszínű is. A föld alatt erős fizikai munkája végzésé­hez rendkívül sok rovart pusz­tít, sőt, ha az egér a járataiba téved, azt is elfogyasztja. A veteményeskertekben kárt okoz ugyan turkálá- sával, de itt is, az erdők­ben is a sok pajor elpusz­tításával igen nagy hasz­not hajt. Ezért keltünk hát a vakond védelmére s ismételjük: el­pusztítása helyett inkább vá­lasszuk a kertekből való elűzé­sét a fentebb ismertetett eljá­rásokkal. v Sz. A. Sziken nevelt magyar lovak Egyiptomban A Borsod-Heves megyei ál­lami gazdaságok igazgatóságá­hoz tartozó Poroszlói Állami Gazdaság 1950 óta foglalkozik lótenyésztéssel és csikóneve­léssel. Az angol telivér mén és magyar félvér kanca kereszte­zéséből kialakított magas fél­vér ménesből korábban Iz­raelbe adtak el lovakat. A sziki legelőkön nevelt ed­zett, kitartó, gyors, sportcé­lokra kiválóan alkalmas lo­vakból most adnak át tizenegy hároméves kancát és heréit csikót egyiptomi exportra. A kérdésre a válasz koránt­sem egyszerű. Részben azért, mert a természet íratlan tör­vényei alapján a vakondnak (Talpa európaea) az a szerep jutott, hogy a talajréteg^ bio­lógiai egyensúlyát biztosítsa. A természeti törvények megfi­gyelése során láthatjuk, hogy az állattársadalomiban egy­mással szemben álló felek, il­letve fajok vannak. Ahhoz, hogy az egyik faj túlzásba ne vigye szaporodását, egy másik faj feladata ennek fékezése. Például: ha sok a dúvad (szarka, héja, vércse, karvaly stb.) s kevés a hasznos, rovar­evő madár, ennek következmé­nye a sok rovar, a kevés gyü­mölcs. így van ez a vakond esetében is. A vakondnak az a rendel­tetése, hogy a talajban élő és elszaporodásuk folytán jelentős károkat okozó ro­varokat pusztítsa, szaporo­dásukat egyensúlyban tartsa. Annyi bizonyos, hogy a konyhakertészetekben — ahoi talán legnagyobb szükség len­ne rá — kórt okoz a turkálá- sával és ezért kegyetlenül ül­dözik. irtják. Pedig a vakond mégis hasznos állat, mert igen sok pajort, lótetűt, csigát és sok másféle kártevőt pusztít el. Mi hát a teendő, hogy a hasznos munkája során vég­zett turkálását megakadályoz­zuk? Ne pusztítsuk el, válasszuk inkább az elüldözését. En­nek érdekében célszerű a vakondtúrásba seprűnyél- leí, vagy bottal lyukat fúr­ni és ebbe petróleumot ön­teni. Igen jól beválik, ha a lyukba kátrányba mártott rongyot he­lyezünk. Ettől a vakond fél és rövidesen elvándorol kony­hakertünkből. Előfordul sok helyen az is. hogy babonából is pusztítják, mert abban a tévhitben élnek, hogy amely udvarban vakond túr, ott rövidesen meghal va­lengéseket a torony­ban elhelyezett mű­szerekkel pontosan mérték. Megállapí­tották, hogy fél per­cig tartott, míg a to­rony nyugalomba ke­rült. A műszerméré­sek alapján a mér­nökök most már pontosan kiszámítot­ták, hogy a torony lengési ideje egy má­sodperc. A többi már gyer­mekjáték volt. A ha­rang rezgésszámát úgy szabályozták, hogy ne hasonlítson a toronyéhoz és így a hatalmas harang kongásától legfel­jebb egy millimétert tért ki a torony a függőleges irányból. Ha azonban nem vé­gezték volna az elő­zetes kísérleteket, méréseket és számí­tásokat, könnyen megtörténhetett vol­na, hogy a harangszó összedönti a tornyot. Az ember azt hin­né, hogy ha egy tor­nyot, jó építész szak­emberek előzetes pontos számítások alapján felépítenek, annak aztán már \ semmi baja sem le- \ hét, még a vihar sem \ árthat neki. A kér- \ dés azonban nem i ilyen egyszerű. Erre \ érdekes példát mutat \ a berlini olimpiai já- j tékok idején épített \ torony. Az építészek aggo-% \ dalmaskodni kezd- \ tek, vajon ez a to- \ rony kibírja-e az ! olimpiai harang rez- í géseit. Fennállott az I a veszély, hogy a ha- \ rang „szava" össze- \ döntheti a tornyot. \ Dr. Rausch építész- \ mérnök volt a ter- l vező, kitűnő szak- \ ember, aki lelkiisme- \ rétes számításokat \ végzett, amelyek \ pontosságát többen ■ is ellenőrizték. Vilá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom