Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-31 / 179. szám

+t91 u Ecrer WCfrlap 1938. JÚLIUS 31. CSÜTÖRTÖK jwHHWmiiiininmiiiHiuiiimnimMimiiiMmiiiiiiiiiniTr-_. Öreg ember I - nem vén ember | s § | A 83 éves Ladislas Rivgs § | Carujo, 143 gyermek — akik | I közül 106 életben van — ! | atyja, teleséiül veszi a vele | | közös háztartásban élő 19 E | éves bájos venezuelai haja■ | | dönt, aki nemrég ikrekkel | | ajándékozta meg őt, | Mint az öregember el- i % mondotta, életerejének tit- | | ka az, hogy egy pohár bor 1 | ban minden reggel lenyel | | két bika szemet, majd egy E 1 liter friss vért iszik. 1 CSERBENHAGYÓ BARÁTOK Egy szörnyű tragédia tanulságai | Szuilt/fZ, ejródalóm szétszéledtek a parton. Virá­got szedegettek. Amikor K. Laci felnézett, Robi már a 13 méter magas fa legtetején járt. S ebben a pil­lanatban valami szörnyű tör­tént. Róbert éppen le akart szólni a fiúknak, amikor a száraz ág, amelyben meg­kapaszkodott, letörött és a pa­takba zuhant. Öjabb társasutazások Csehszlovákiába és a Szovjetunióba- Az IBUSZ szeptember else­jén, 22-én és 29-én nyolcnapos utakat szervez- Prágába. Az utat a részvevők oda-vissza repülőgépen teszik meg. A részvételi díj 2015 forint. Szep­temberben minden kedden öt­napos, minden szombaton pe­dig négynapos prágai kirándu­lásra indul repülőgép. A négy­napos út ára 1335 forint, az ötnaposé 1497 forint. Előjegy­zést az IBUSZ-irodák fogad­nak el. Pozsonyba szeptember 6-án és 20-án háromnapos ki­rándulásra indul különvonat. A Szovjetunióba szeptember 8-án és szeptember 24-én in­dul egy-egy csoport. Az IBUSZ tervbe vette ok­tóber, november és december folyamán egyhetes társasuta­zások rendezését a Magas Tátrába. H. Robi, amióta édesany­ját elvesztette, Szentendrén élt a nagymamánál. A múlt év őszén már itt is iratkozott be az általános iskola hatodik osztályába. Apját ritkán látta, mert ö Budapesten dolgozott. Bi­zony elunta magát. Szerette a nagymamit, de azért szíve a barátokhoz is húzta. Május 4-én, vasárnap reg­gel elkéredzkedett K. Laciék- hoz. Lacival először közösen megcsinálták a házi feladatot, azután játszadoztak. Gyönyörű volt az idő. A megkésett tavaszi napfény, a zöldbeborult vidék csaloga- tóan hívott ki a szabadba. A kis Kobi érzékeny lelkét való­sággal megragadta ez a csábos csalogató. — Te Laci — szólalt meg játék közben —, menjünk ki a patakpartra, gyöngyvirágot szedni. A nagymami is örülni fog neki. Robi, Laci beleegyezésére, valósággal szárnyra kapott. Elfutott E.-ékhez, hogy Sa­nyit is magukkal vigyék. Köz­ben H. Feri is megérkezett. S aztán a négy barát elindult a- Sztelin partjára, virágot szed­ni. Útközben a fékevesztett jó­kedvében levő Robi egy ma­gas nyárfa tetején madárfész­ket pillantott meg. — Fiúk, én fölugrom érte. Megnézem, mekkorák a fió­kák. Rá sem hederített pajtásai figyelmeztető szavára, neki­vágott. Fel a fára. A többiek Liszt Ferenc megy, ahol nyolc évig élt. Élete végén a budapesti Zene- akadémia elnöke. Egy regé­nyes emberi élet, egy tündöklő művészpálya szakadt meg 1S86 július 31-én Beyreuthban. A magyar parazsa nem hagyta el hosszú pályáján, a magyar föld sugalló ereje th- lette meg művészetét és Liszt Ferenc mindvégig hálás, hű és rajongó fia maradt hazájának, nemzetének. Liszt Ferenc 1811-ben szüle­tett Doborjánban. Születésének századik évfordulóján a Sze­gedi Városi Zeneiskola Liszt­ünnepséget rendezett. Az inté­zet igazgatója: Király-Kánig Péter Juhász Gyulát kérte fel egy Liszt-óda írására. Juhász Gyulal egyébként sógora is volt Király Péternek, s a család különös izgalcnrnnal várta a» óda megszületését. Ismeretes, hogy Juhász Gyula mély vonzalmat érzett a művészetek iránt. Mint egé­szen fiatal költő és a pesti egyetem nagyreményű böl­csészhallgatója, órákig elálldo­gált kiállításokon egy arckép, egy festmény, egy szobor szemlélésében. Lelke szomja­san kívánkozott a szépség-adta gyönyörűség felé, amely akár képzőművészet i alkotásokból, akár a színpad forró levegőjé­ből vactV a hangversenytermek dobogójáról áradt. A zene sze­reted emiébként is jellegzetes vonás Juhász Gyula családjá­ban. Liszt Ferenc emlékezete című költői szépségektől átszőtt szárnyaló ódája méltó a nagy magyar zeneköltő hatalmas al­kotásaihoz: A rettenetes látvány meg­rémítette valamennyijüket. Mind a hárman odaszaladtak. Róbert egy kősziklára esett. A fején lyuk tátongott, az egyik szemét elöntötte a vér, a má­sik szeme fennakadt. Azt hit­ték meghalt. A váratlan esemény, a bor­zalmas jelenet valósággal el­vette az eszüket. Félelmükben elfutottak. Tanakodtak. — Ha ezt megtudják a szü­lei, bennünket halálra vernek. Biztosan minket fognak okolni érte — villant át lázas agyu­kon a gondolat. Egy óra múlva azonban újra visszatértek. De Róbert most is ugyanabban a helyzetben feküdt. Semmilyen életjelt nem észleltek rajta. S ekkor elhatározták, hogy a holttestet otthagyják és senkinek nem szólnak róla. — Ha itt marad egy-két na­pig — szólalt meg az egyik barát —, akkor úgy is elválto­zik annyira, hogy senki sem fogja felismerni. S ezzel nyugodtan hazatér­tek. Robikát a nagymama hiába •i várta. Amikor elment a fiúk- I hoz érdeklődni, azok semmit sem tudva válaszolták: — Ne keresse rajtunk, el­ment a kirándulókkal Viseg- rádra. Az eltűnt gyereket hiába köröztették, kutatták — nyo­ma veszett. A három fiú közül elsőnek | H. Ferenc lelkiismerete moz- = dúlt meg. A gyötrő titkot nem j tudta tovább tartani. Négy { nappal az eset után az édes- ! anyjának mindent elmondott. \ így akadtak rá Hütli Róbert \ holttestére. K. László és E. Sándor a kö- j zeli napokban állnak a bírák; elé a baleset áldozatának cser-; benhagyása bűntette miatt. Kimondhatatlanul súlyos j ez az ügy. Nincsen szó, nincs oly \ paragragus, amely érdemileg j megtorolhatná ezt a szinte j egyedülálló emberi hútlensé- j get. Az eset megdöbbentő tra- \ gikumát az orvosszakértő j megalapítása jelentette, amely j szerint H. Róbert a baleset \ után még 24 óráig életben \ volt. Orvosi beavatkozás ese- \ tén ma már újra pajtásai kö- j rében lehetne. De a cserben- j hagyó barátok 13 éves korá-! val a temetőbe juttatták. Elgondolkodtató ez az ügy. j Vajon mi válthatta ki a há-1 rom fiúból azt az elhatározást, j hogy az áldozatot magára j hagyva, csupán saját bőrük j mentésével törődjenek? A j nagyfokú ijedtség? Ez ugyani feltehető, de kielégítő magya- | rázatot nem ad. A dolog nyit- j ja máshol keresendő. A baj- j társi szellem, az együvétarto- j zás érzése, a lelkiismeret ve- j szett ki ezekből a fiúkból, j amelyek hiányában sohasem j válhatnak az emberi közösség \ teljesértékú tagjaivá. E bűntett tárgyalása folya- [ mán a bírákra erőt megfeszítő | feladatok várnak. Amit a csa- i ládi környezet, az iskola el- \ mulasztott, azt most nekik j kell pótolniuk. E tragikus ügy j során kell e fiatal lelkekben a I becsület, a lelkiismeret érzé- I sét, a bajtársias szellemet fel- ] ébreszteniük. Talán még nem lesz késő. j Dudás János I FÖLDEÁK JÁNOS: KÜLVÁROSI KIÁLTÁS T?ÚV híján negyven verset-E/ tartalmaz Földeák Já­nos legújabb verseskötete. A külvárosi kiáltás ugyanazt bi­zonyítja, mint a József Attila- díjas író legutóbbi prózai mü­ve, a Férfiút: a politikus szán­dék gondolati és világnézeti biztonságát, az emberi és köl­tői magatartás meggyőző hi­telességét. Földeák költészete kezdettől fogva határozottan politikai költészet. Tematikáját, mon­danivalóját, sőt hangját is társadalmi igények, a mai ma­gyar élet problémái határoz­zák meg. Olyan költő, akinek minden szava a máról és a mához szól — ez a magyará­zata Földeák János költői je­lentőségének. A versolvasó embert elgondolkodásra kész­teti e versek mondanivalójá­nak meggyőző logikája, e köl­tészetből a kommunista em­ber felelős szava csendül ki. Földeák János költészetében mm» HiiKiimiiimiiiiiiimtiiiimiiimiiiimiftfiiiHiiimHi BOMBA Emlékezés, te halvány szőke nemtő, Sírok fölött borongó géniusz, Kinek tanyája csöndes cipruserdő, Hisz élni szép és emlékezni bús! Ó, légy ma vidám, ujjongó, szökellö, És ajkad zengjen, mint a zongora, Rapszódiát dalol ma égi nemtő, Mely visszhangot ver s nem szűnik soha: Mert bár sok század száll és tűnik ezred, El nem viszi hírével Liszt Ferencet. O, nagy világnak hírhedett zenésze, Kinek csodás és gazdag húrokon A legnagyobb költő hódolt szerényen, Lélekben és zenében oly rokon; A kései kor bánatos művésze, Hogy emlékezzek méltón vissza rád. Ki egykor lázban és gyönyörben égve, Világot járva hóditól hazát, S míg arany és taps váltakozód csengett. Magyarnak tudták ott künn Liszt Ferencet! Liszt Ferenc Iében találkoztak. és Juhász Gyula a magyar föld s~ere‘e- V. J. Könyvek 100000 forintért Az idei ünnepi könyvhéten megyénkben mintegy tíz­ezer darab értékes olvasnivalót adtak el a földműves- szövetkezeti könyvesboltok és a szövetkezetek könyvbizo­mányosai, százezer forintot meghaladó összegben. Külö­nösen szép eredményt értek el Kiskunlacházán, Dömsö- dön, Szigetszentmiklóson és Nagykátán. A szép eredmé­nyek mellett azonban jogosan kifogásolták a vásárlók, hogy kevés mezőgazdasági szakkönyvet árusítanak a könyvesboltok. Különösen a szőlő kezelésével, és az őszi­barack termesztésével foglalkozó könyvekből kapnak keveset a boltok. Ma mutatják be filmszínházaink a Bomba című csehszlovák játékfilmet HtiHimmiiiiiiHmmiiiiiiiiHiHiiiiiiiimiHiiiiiiiiiuiHiH DON JUAN PÓRUL JÁR a Hunnia filmstúdióban Teljesül az Örkényi gépészhallgatók kívánsága A napokban szerény hangú levél érkezett az Örkényi Me­zőgazdasági Gépészképző Szakiskolából a Diósdi Csap­ágygyárba. „Arra kérjük az igazgató elvtársat — írja többek között a gépéazhallgatók nevében Hoffmann Gábor oktatómér­nök —, hogy amennyiben le­hetséges, szíveskedjék szá­munkra néhány darab selej­tes, vagy erősen használt csapágytípust biztosítani. Is­kolánk érettségizettek részé­re indult, ahol a mezőgazda­ság részére általános szere­lőket képezünk ki. Sajnos, szemléltető eszközeink még hiányosak, s a Gépelemek cí­mű tantárgyat a csapágyak nélkül nem tudjuk megfelelő színvonalon oktatni. Kérem az igazgató elvtársat, ha lehetsé­ges kérésünket teljesíteni, er­ről levélben értesíteni szíves­kedjék. Szíveskedjék még kö­zölni, hogy mennyibe kerül ezeknek a csapágyaknak az önöktől való beszerzése Az Örkényi gépészhallgatók kérésére Gáti Ferenc, a Diósdi Csapágygyár igazgatója az alábbi választ adta: „A magam részéről is rend­kívül fontosnak tartom, hogy a mezőgazdaság gépészeti szakemberei alaposan ismer­jék a csapágyakat, azok szak­szerű kezelését és a helyes üzembentartás előfeltételeit. Éppen ezért bármikor szíve­sen látom önt üzemünkben, egy előre jelzett időpontban és a kívánt mintadarabokat kész­séggel bocsátom rendelkezé­sükre. Ezen túlmenően a fen­tiekre vonatkozó írásos és áb­rás dokumentációt szívesen odaadjuk. Amennyiben egyet­ért vele, a jövő tanévben szí­vesen fogadunk egy, vagy több tanulmányi csoportot, s amennyiben ezzel segítségükre lehetünk •— adandó alkalom­mal egyik szakmérnökünk szí­vesen tart előadást az önök intézetében. Természetesen mindézt térítés nélkül, a szo­cialista segítségnyújtás szelle­mében tesszük. Ejnye! — Magának van három nagy leánya és itthon is laknak? — Egyik sem, még nincse­nek férjnél... \ Ti linden másirányú hireszte- | tri léssel ellentétben — Don \Juan nem halt meg valamikor \a XVII. század végén. Átok l sújtja, amely szerint mindad- 1 dig kell éljen, amíg egy olyan | nőre nem talál, ákit nem si- 1 kerül meghódítania. S mivel la nők erénye mit sem válto- \zott a lovagok kora óta, Don ÍJuan még napjainkban is ke- l resi ezt az eszményi hölgyet. I Több évszázados bolyongásai I során bejárta már az egész | világot és most Magyaror- 1 szagra vetődött. Éppen itt, Bu- | dapesten teszi próbára a höl- \ gyek szívét, s megy keresztül 1 számtalan mulatságos kalan- I dón. De pórul jár, mert amire I nem talált három évszázadon | keresztül, itt akad egy szende l orvosnő, aki elutasítja. Hő- I sünk tehát — űz átok feltéte- ! leinek megfelelően — szobor- I rá változik. I Ez az alapötlete Szász Pétér I filmkomédiájának, amely a I Don Juan utolsó kalandja ide- 1 iglenes címet viseli. I A Hunnia Filmstúdió 11. I műtermében pazar, ultramo- I demül berendezett, előkelő | szálloda fejedelmi lakosztá- I lyában vagyunk. A szoba la­skája, Don Juan balszerencsó- I sen végződő kalandról tér ha- ! za, s a fürdőszobából egymás I után repülnek be a kaland fo- I lyamán bepiszkolódott, víztől | cse--aő ruhadarabok a hű szol- l ga, Leporello kezébe. Majd {megjelenik az ajtóban Don ! Juan is, egyszál lepedőben, I csapzotlan. papucsban és büsz- I kén kijelenti: e 1 — „Don Juan a régi!“... | A körülállókbói — díszlete- I zök, kellékesek és más film­gyári dolgozókból — hanoo- san kitör a nevetés. Keleti Márton rendezőnek is tetszett a jelenet, mert elé­gedetten szólt: — Dudát ké­rek! Felvétel! Hegyi Barnabás, az opera­tőr beköti fekete kendővel a félszemét, s elindítja a felve­vőgépet ... Kevéssel utóbb a következő jelenet beállításának félperces szünetében Várkonyi Zoltánt, Don Juan alakítóját szerepe felől kérdezzük. — Nagy öröm számomra egy ilyen bővérű figura megfor­málása, mint ennek a filmnek a modern Don Jüanja — vála­szolja. — Hosszú évekig nem jilmeztem, s most egymásután ez már a második filmszere­pein a Vasvirág mosodása után. Ez azonban egészen más karakterű és alkatú figura... Páger Antal, Leporello, a főhős elválaszthatatlan kísérő­jének alakítója, mielőtt felve- vögép elé hívnák, csak néhány szót szól: — Leporello alakja filmen az első komikus szerepem, mi­óta hazajöttem. Régen több- 8zör játszottan ilyen jellegű szerepet, tehát nem szokatlan számomra ennek az alaknak a megformálása. Egyébként is — nekem nincs szerepkö­röm!... A burleszkbe hajló, jó szó­rakozást ígérő filmben jelen­tős szerepet kapott még Barn Margit, Kiss Manyi, Schubert Éva és Pálos György. A film zenéjét Polgár Tibor kompo­nálta, a dalszövegeket Darvas Szilárd irta. Zsugán István M inden idők egyik legna-' gyobb zeneköltőjének: Liszt Ferencnek a pályája a csodagyermek indulásával kez­dődött. Kilencéves korában; hangversenyt adott Bécsben. [ 183Srban már mint kiforrott művész. briliáns játékórái ke­rül a világvárosi hangverseny- termek fénykörébe, Párizsba, j ahol nagyszerű sikert arat. | Azután az olasz városokban mámorosítja meg a hallgatósá­got. Velencében éri a hír, hogy hazája fővárosát romba dön­tötte az árvíz. Az immár nem­zetközivé vált nagymesterben felébred a magyar lélek, min­den tervét elejti, Bécsbe siet, hangversenyeket ad s ezek jö­vedelmét az árvízkárosultak­nak küldi. Liszt Ferenc, mint már az egész világon ünnepelt művész. 1840-ben érkezik hazájába és első hangversenyét Budapes­ten, a Nemzeti Színház alapja javára adja. 1846-ban jön is­mét Pestre s ekkor nagyobb körutat tesz az országban. Min­denütt forró lelkesedéssel ün­nepük s ebben az időpontban írfa hozzá Vörösmarty hires ódáját. A már öregedő Liszt befelezi a hangversenyezést és Wei- marba. költözik. Itt írta sok munkája közepette magyar rapszódiáit, amelyekben a ma­gyar föld dallama szólal meg Liszt Ferenc sohasem feledte el, hogy apjának, a doborjáni tiszttartónak,fhagyar föld adott kenyeret ér dédapja még ura­dalmi zr/fllér volt. Lis^y tizenöt esztendei wei- trj/í tartózkodás után Rómába a szocialista Ura nemes és értékes művészi hagyományai élnek, amelyet egy markáns költői egyéniség hasonlított a maga sajátos hangjához. KöU tészete a külvárosok, a gyár* negyedek világát idézi, a vá­ros peremén élők napjairól vall, s verseiben ott izzik az ő örömük, bánatuk — az egész életük: ,,i Aki türelmetlen, az még f nem eretnek! ■ Értitek elvtársak?,.. — vall címadó költeményé-1 ben, s hangjában mégsem a türelmetlenség, hanem csupán a jobb, még szebb és boldo­gabb élet akarása csendül. S ez a hangvétel végigkíséri va­lamennyi versét. Dicséret illeti a Magvető Ki­adót, amely útjára bocsátotta ezt a kicsiny, de ízléses kiállí­tású, gazdag tartalmú verses­kötetet. (P- P.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom