Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-16 / 166. szám

ii/ÜIrlap 1938. JÚLIUS 16. SZERDA az égési sebeket A Szovjetunió sebésztudo­mányi kutatóintézetének mun­katársai csehszlovák orvosok segítségével gépeket készítet­tek, amelyek égési sebek gyó­gyítására alkalmasak. A gép feleslegessé teszi a steril-köté­sek alkalmazását. Lényegében véve porlasztott gyógyszere­ket és sebelzáró anyagokat juttat az égési seb felületére. A revolverszerű gép felső részében üvegtartályokban he­lyezik el a gyógyszereket és a sebelzáró anyagokat. Az új gyógyászati készülék főként novokainnal kevert antbioti- kumokat és A-vitamin kon- centrátumokat juttat a sebbe, majd sebelzáró anyagokkal fedi be. Az anyagok teljesen sterilizálják a seb felületét és így a kötés teljesen felesleges­sé válik. Az új gyógyászati se­gédeszközt már sikeresen ki­próbálták. Sorozatgyártása hamarosan megkezdődik. Dönteni emberi sorsok felett... Nemzetközi jazz-fesztivá! Budapesten Pénteken, szombaton és va­sárnap rendezik meg Budapes­ten a nemzetközi jazz feszti­vált, ismert külföldi és hazai tánczenekarok részvételével. A fesztiválon részt vesz a len­gyel HOT jazz-kabaré, A. Won­neberg tánczenekara (Némei Demokratikus Köztársaság), O. Kucera zenekara (Csehszlová­kia), a Die Feet-warmers Együttes (Német Szövetségi Köztársaság), magyar * részről pedig a Holéczy és a Chappy tánczenekar. Az első hangver­seny július 18-án, délután 6 órakor kezdődik a margitszige­ti Dózsa-stadionban, ugyanitt rendezik meg 19-én éjjel 11 órai kezdettel a második kon­certet, míg július 20-án este 8 órakor a Népstadionban lép­nek fel a tánczenekarok. Az ügyészek és bírák mun­kájuk során nem egyszer ta­lálkoznak olyan esetekkel, amikor a jog tételes szabá­lyainak formális alkalmazásá­val olyan embert kell sújta- niok, aki mások vétkei miatt sodródott bele a bűnbe. Na­gyon nehéz olyankor ítéletet hozni, amikor annak is pana- szolnivalója van, aki a vádlot­tak padján ül. Egy ilyen ügy fekszik most Csordás Jánosné ügyész előtt. Csordásné saját maga is fele­ség és anya, aki megértő szív­vel kutatja az igazságot, mielőtt döntene egy szeren­csétlen asszony sorsa felett. Az akta sűrűn teleírt lap­jairól Mészáros Pálné, Hajdú Erzsébet 24 esztendős asszony tragikusan szomorú élete bon­takozik ki. Kisparaszti szülők­től származik, 16 éves koráig Pilisszántón, otthon dolgozott a gazdaságban. 1952-ben ke­rült Miskolcra, a Vegyitermé­kek Gyárába, ahol betanított munkás lett. A gyárban is­merkedett meg férjével. 1956 májusában kötöttek házasságot. Lakásuk azonban nem volt, így a fiatal pár a férfi anyjához költözött. Csak a padláson kaptak he­lyet, de ősszel, amikor már nagyon hideg volt, leköltöz­hettek a lakás egyetlen szobá­jába, ahol négyen aludtak. Ilyen körülmények között igazi házaséletet sem élhettek. A férj és feleség közötti vi­szony napról napra romlott és ehhez hozzájárult az anyós, idős Mészáros Pálné is. Az öregasszony nemcsak a fia, de a menye keresetét is állandóan elvette. A fiatalasz-- szony még egy ruhát sem tu­dott magának venni, holott jól keresett, fizetése havonta 1400 forint volt. Ha pedig ifj. Mészárosné nem akarta egész keresetét az anyósnak átadni, akkor az megverette a fiával. 1957. július 15-én a fiatal- asszonynak lánya született. S ekkor fizetését meg akarta tartani. Erre idős Mészárosné menyét a csecsemővel együtt visszazavarta a szüleihez. Há­rom hét múlva azonban, férje könyörgésére, mégis visszatért a zsarnok anyós házába. Néhány hónap múlva végre külön lakásba költözködhet­tek. A fiatalasszony életében azonban ezután sem történt változás. Keresetükért az anyós a külön lakásba is el­járt. Egy alkalommal ifj. Mé­szárosné vendégségben levő húga hazautazásához pénzt kért kölcsön. Megtudta ezt az anyós, s o fiával megverette a menyét. Hajdú Erzsébet el­keseredésében öngyilkosságot kísérelt meg — mindenféle feltalálható, nagymennyiségű gyógyszert szedett be. De ek­kor megmentették az életnek. Férje az öngyilkossági kísér­let után egy rövid időre meg­változott, a fizetését is mind hazaadta. Aztán megint elhi- degült, a családi otthon nem vonzotta többé. Szenvedélye­sen ivott és más nők után sza­ladgált. Ez év februárjában valamelyik barátnőjétől nemi­betegséget kapott és feleségét is megfertőzte. Emiatt sokat veszekedtek. Végül is a férj április 28-án öt napra eltűnt hazulról. Pes­ten dorbézolt, elmulatta meg­takarított pénzüket, sőt válla­lata pénzét is. Az asszony ke­resésére indult, de hiába járta a fővárosi mulatókat, nem akadt rá. Véletlenül tudta meg, hogy férje többedmagá- val taxival járja már napok óta a szórakozóhelyeket. Az elcsigázott és idegileg kimerült asszony végső elke­seredésében fel akarta akasz­tani magát. Dg eszébe jutott kilenchónapos gyermeke, őt | nem hagyhatja a mostoha 1 kezében, az apja meg úgysem | törődik szegénykével. Ekkor i fogant meg agyában a rette-1 netes elhatározás: pusztuljunk el együtt | a gyerekkel. Hazautazott. A déli órákban \ ért anyósához, aki a kislányra 1 vigyázott. A kicsit éppen etet-1 te. Vad indulattal kikapta | gyermekét az anyós kezéből, | s elrohant vele. idős Mészáros? Pálné rosszat sejtett. A szom-| szédasszonnyal együtt feldúlt | menye után sietett. Lakását | zárva találták. Hiába döröm-| bőitek. Mire pedig behatoltak | a lakásba, a fiatalasszonyt! gyermekével együtt a padlón | fekve találták. Az összetörött | cuclisüveg a pici mellett he-l vert, amiből méreggel kevert | tej szivárgott a padlóra. Az! asztalon egy felbontott hypós-§ üveg. Segítségért kiáltottak és | az anyát meg a gyermekét a 1 mentők vitték el. Életben ma-f r adtak. A fiatal anya most szándé-1 kos emberölés bűntettének ki- | sérlete miatt előzetes letartóz-1 tatásban van. — Bűnösnek csupán annyi-1 ban érzem magam, hogy gyér mekemet is, akit pedig na-1 gyón szeretek, meg akartam | ölni — mondotta vallomása-! ban. — Magammal azért akar-1 tam végezni, mert úgy érez- \ tem, hogy tarthatatlan a hely- | zetem. Nem találtam más ki-1 utat. íme, ez a tényállás. De ■CfiiUn, Színház, -irodalom— A gödöllői balett iskolások — Budapesten ■Kj EM IS OLYAN magától lY értetődő az, ha egy falusi balettiskola színpadot kap a fővárosban és ráadásul „telt ház” fogadja őket. Mert túl a szülők és rokonok körén, az ismerősök és jóbarátok udva­rias megjelenésén, lennie kell már valaminek', ami a „szimp­la” nézőt rokoni, vagy egyéb kapcsolatok nélkül is odacsá­bítja. De nem keressük most az okot — mondanivalónk szem­pontjából ezúttal lényegtelen ■.—, elégedjünk meg a ténnyel: o gödöllői balettiskola növen­dékeit telt ház fogadta Buda­pesten, a Kossuth Klubban év­végi záróvizsgájuk alkalmá­ból. S mondjuk meg azt is, hogy az országban ez az egye­düli olyan balettiskola, ame­lyet hivatásos művészet vezet és amelynek az országban el­sőként adatott meg, hogy — immár másodízben — Buda­pesten is o nyilvánosság elé lépjen. És nem is érdemtelenül. Mert első fellépésük megte­remtette ugyan a második le­hetőségét, de a bizalmat, a kétségkivüli jogosságát csak ez a második fellépés igazolta teljesen, hisz amit most látha­tott a Kassuth Klub közönsé- ga — az túllépte már a kísér­let, a próbálkozás kereteit. Kern, nem. kedves olvasó, szó sincs tökéletességről! A pa­rányi balettcipők nagyon is szabálytalan köröket karcol­tak még a levegőbe, s a moz­dulatokban is inkább csak megsejteni, mintsem meglátni lehetett a szabályt. Zene és tánc, test és akarat, érzés és fantázia úgy tartozott még csak egymáshoz, mint a már egymásba f űzött, de össze meg nem forrasztott láncszemek. De ne csodálkozzunk ezen! Zömében hat-, hét-, nyolcesz­tendős emberpalántákról van sző, akiknek többet jelent még a jelmez, mint Poldini muzsi­kája, s akiknél a művészet még nem jelenthet többet nyelvtani fogalomnál. És mégis ... Túl a tétova mozdu­latokon, egy-egy elvétett rit­muson, ott vibrált már vala­mi a színpad és a nézőtér le­vegőjében, ami a művészet közelségét jelentette .., H ogy mi lesz belőlük? Merre tovább? Korai és nevetséges lenne jósolgatni, még akkor is, ha néhány szembeszökő Ígéret mutatko­zott is. A bájos kis Szentpéteri Vera, a Virágoskert pillangó­ja szerepében, Prém Zsuzsa, Kalmár Marika, Kungel Györ­gyi és Majer Zsuzsa — mind­mind Ígéret. Külön is meg kell említenünk Mihályi Lillát és Dávid Ferencet, akik Poldini Vadrózsa c. gyermekoperája balettbetétében a szólót tán-, colták. Ez a fiatal, ideális fel­építésű aszódi fiú — ugyan­csak Martonyi Alf réd növen­déke — egyik meglepetése volt az iskola műsorának, pe­dig alig egy esztendeje táncol. A hozzá hasonlókra mondják azt. hogy „színpadra szület­tek”. .. Az est „legzajosabb sike­reit” természetesen az időseb­bek aratták — Balázsovics, Csiszér, Déry, Mihályi, Plachi — hiszen ők „már” 16—18 éve­sek. Pedig közös számaikban erre nem is szolgáltak rá! Tő­lük a legkevesebb, amit elvár­hatunk, az önfegyelem! A ba­lett nem rock and roll, amely­nek a fintor, a grimasz a vele­járója és egyáltalán: a balett nem kamaszkodás! Mentségül egyéni számaik fegyelmezett­sége, nívója szolgál, min­den.ekelőtt Csiszár Emese Fú­ria tánca. A tánctechnika ra­gyogó színészi átéléssel páro­sul ebben a fiatal lányban éx szédületes temperamentumá­val szinte elsöpörte a színpad­ról az előző számok nyugodt légkörét. Hasonló szép sikert aratott Déry Éva és Mihályi Anikó a Poloveci leánytánccal és Balázsovics Mityó—Csiszér Emese Sport c. tánca. Ez utób­bi nem balett ugyan, „műso­ron kívüli” szám volt, de ál­lítjuk: bármelyik varietében biztos siker! És végül a mesterről, a fél­világot megjárt művészről, Martonyi Alfrédről. Dicsér­jük? Mondjuk azt, hogy ez az egész gödöllői balettiskoki emberfeletti munka? (Hiszen még csak próbatermük sincs, a lakásán tanít!) Nem, méltat­lan dolog lenne ez. Méltatlan csakúgy, mint a gyöngyhalá­szok dicsérete, akiknek min­den lemerülése egy napot ra­bol el az életükből, s a gyöngy mégsem az övék: mások nya­kán csillog! Nem dicsérjük, hanem kö­szöntjük, segítőtársaival — Remsey András zongoristával és Jakab Tibor konferanszié­val — együtt, úgy, ahogy a nagyszívű embereket illeti csak. köszöntés: tisztelettel. (söptei) ki a bűnös? A szenvedő anya, aki meg­tört idegekkel a halálban ke­resett végső menedéket és gyermekét is magával akarta vinni? Vagy a férj, akinek embertelensége és hűtlensége sodorta a végső kétségbeesés­be? Esetleg az anj'ós, aki meg- rontója volt családi életük­nek? A paragrafusok merev al kalmazásával ném mindig le hét igazságosan dönteni em béri sorsok felett. Ez esetben is jogilag csak az asszony, ifj Mészáros Pálné vonható fele­lősségre. Senki más. De a bírák a körülményeket is mérlegelni fogják. S a gyer­mekgyilkosság kísérletével vá­dolt anya számára ítéletük nyilván olyan hatású lesz hogy a törvény betűi szerint felelősségre nem vonható bű­nösök is okulnak belőle. Dudás János FEKETE ARANY címmel a közeljövőben új, magyarul beszélő román játék­filmet mutatnak be filmszínházaink qntmiii{imitiiMiiutimiimuHiiiniiimiiiiiiiiimiiiiniiiifimiiiiiiiiimtiiiuiiHiiitiiiiiitiiniH!iumiiiiiiMtHitiiiiHiiiiiiiiHiHiiiHiHmimifHiii!imiiiiiiiHHiitiiiiiiiiini;i[ iiHiiuiiiiimmiimiimuiiiiiitfiiimimmiimim ..... F IATAL MÉRNÖKÖK Az egész üzem _ a Csepel Autógyár — fiatal: most lesz kilenc éves. A vezetők közül, aki már majdnem ötven éves, I az a legidősebbek közé számít. Itt is — mint mindenütt — | vannak úgynevezett „régi” és : „új értelmiségiek”. Talán csak i az arány tér el más üzemeké- I tői: az újak mintegy kétszer : annyian vannak, mint a ré- ! giek. Persze, ebből messzeme- j nő politikai következtetése- ; két levonni nem lehet. Nem- ; cáak azért, mert például az II- ; legalitás és kizsákmányolás I iskoláját kijárt régi kommu- inista mérnököt semmiesetro lsem lehet egy kalap alá venni ia volt igazgató főmérnökkel, j mint ahogy a politikailag ta- | pasztalatlan munkás, vagy ; nem is munkás származású i fiatalt sem helyes egy cso- | portba sorolni az idősebb ; munkással, aki a felszabadu- j lás utáni lehetőségekkel élve, í mérnökké küzdötte fel magát. ; Helyesebb — bár nehezebb — ; a munkában megmutatkozó j tudás és a politikai életben ta- I núsított magatartás alapján I megítélni, hogy ki tartozik a ; szocialista értelmiséghez, ki I a burzsoáziához, ki az, aki I hasznosan dolgozik, de még ! nem egészen a mienk, ki szi- jlárd és ki ingadozó? Az autógyárban — kellett a I sok új szakember — a műsza- I ki egyetemnek külön esti ta- jgozata volt, körülbelül 70—80 I részvevővel. Az előadókat úgy I hozták ki kocsin. Itt végzett K. J. is, sok más fiatallal és idősebb volt munkással együtt. DISZ-funkcionárius volt, s a mozgalom hasznát is vette, csak a szakmára nem nagyon jutott ideje a sok szaladgálás mellett. Munkásszállóban la­kik. Ez a néhai csendőrlakta­nyából újjáépített, a gyár fő­kapujától öt percnyire levő, szép, tiszta szállás vagy 150 vidéki munkás és fiatal tech­nikus, mérnök otthona. A nyu­godt, csendes szobák ablakán szúnyogháló: még a légy sem zavarja azt, aki tanulni, dol­gozni akar. Kár, hogy a szóra­kozási, sportolási lehetőség kevés; úgy adtak össze pénzt egy futball-labdára. Hárman jó barátokiaktak egy szobában, de egyikük hűtlen lett: megnősült. Most Harasz- tin fizet havi 200-at egy albér­leti szobáért (van, aki Pesten 500-ért lakik), és döcög ki na­ponta a lassú, pontatlan és ré­gi, rossz HÉV-kocsikon (mikor kap már ez a gyár is gyors- vasutat? — kérdezik lépten- nyomon) Szigethalomra. Mind a hárman tagjai, sőt fő moz­gatói a KISZ műszaki taná­csának. Ez az intézmény szám­talan ötlettel „nyugtalanítja” az üzem vezetőit. Barkácsoló­műhelyt szerveztek a hulla­dékanyag felhasználására. Mikor kész volt, a gyárvezető­ség kivette a • kezükből és öreg, munkaképtelen embe­reket tett ide. Ez rosszul­esett nekik, pedig az intézke­dés minden bizonnyal helyes volt, csak a végrehajtás mód­ja nem: előzetesen meg kellett lett volna beszélni a szellemi szülőkkel (és talán nyilvános dicséretben, esetleg jutalom­ban is lehetett volna őket ré­szesíteni.) Három környező iskolát lát­nak el a politechnikai neve­léshez, barkácsoláshoz szük­séges felszereléssel. Legjelentősebb újításuk az adagolóelem javításának meg­oldása. Ezt a munkát eddig egy szövetkezet végezte és évi 300 ezer forintot vitt el érte. Most a gyárban javítják. A feltalálók azonban szeretnék, ha az így megtakarított pénz­ből nekik is jutna. Nem hiá­bavalóságokra, hanem a mű­szaki tanács egy alapot létesí­tene ebből külföldi utazások finanszírozására. Mert nagyon hasznos az, ha egy fiatalember világot lát. Ezt bizonyítja csehszlovákiai útjuk is. A Prá­ga Autógyárat látogatták meg tizenketten. Sokat tanultak, s még arra is jutott idejük, hogy szemügyre vegyenek egy salaktéglagyártó gépet. Mivel felhasználatlan salak náluk is akad, hazajöttek, megter­vezték, elkészítették a gép mását, s most nagyszabású házépítési akcióba kezdtek. Az első öt családi ház már épül is, illetve szovjet katonák egyengetik alájuk a talajt elv­társi segítségképpen. Az épí­tésben a jövendőbeli boldog tulajdonosokon kívül részt vesznek a KISZ önkéntesei is. K. J.-nsk sok szempontból ellentéte H. I. ö is most vég­zett (méghozzá kitüntetéssel); Az üzem telepén kapott két­szobás szép lakást. A telep modern, emeletes házakból áll, 550 lakás van itt. Az egy­szobásnak 60 forint a bére, a háromszobásnak 100. Csak a szórakozási lehetőségekkel van baj itt is, akár a munkásszál­láson. Nincs kultúrház, könyv­tár, vendéglő, mozi (az iskolá­ban rendeznek időnként film­előadásokat). Egy megállóval arrébb a szállás és a telep között félúton van ugyan a KISZ-nek egy ifjúsági háza, ez azonban sokáig egyszerűen csak kocsma volt. Most már nem az, de még nem is ifjú­sági ház. És semmiesetre sem pótolja a telep kultúrházát; Sajnos, a telep eléggé gazdát­lan. Aki szórakozni akar, be­megy Pestre. H. I.-t azonban nem nagyon érdekli a szóra­kozás. Az egyetemet ugyan el­végezte, igazi tanulásba azon­ban még csak most fogott; Főnöke sokat segíti ebben, ta­pintatosan. Bújja a gyár kiváló, tízezer kötetes szakkönyvtárát. Vagy százféle külföldi szakfolyóirat jár ide. Kár, hogy a régi pél­dányokhoz nehéz hozzájutni, hely- és szekrényhiány miatt bekötetlenül, egymáson hever­nek, megizzad a szegény könyvtáros, míg kikeres egyet- egyet. Egyébként nyilvántart­ják, hogy milyen tárgykörből hol, s mi jelent meg. A láto­gatónak csak meg kell mon­dania, hogy mivel foglalkozik, ANATOL'ÚR kalapja Anatol úr feleségét Helena Makowska alakítja több-keve­sebb sikerrel. haza a feleségével is összeüt­közésbe kerül. A téma tehát vérbő, igazi bűnügyi vígjátékra adna lehe­tőséget, sok-sok iróniával. Saj­nos azonban sem a forgató- könyv írója, sem a fiivá ren­dezője nem él az alapötlet ad­ta lehetőségekkel, s inkább valamiféle bohózatot próbál­nak alkotni. így a film sem nem vígjáték, sem nem izgal­mas bűnügy, s nem is a kettő szerencsés összetétele, hanem valamiféle torz keveréke en­nek is, annak is. S ezen nem segít a főszereplő Fijewski alapjában jó, bár gyakran el­túlzott játéka sem. i napokban mutatták be rí filmszínházaink az Ana­tol úr kalapja című lengyel bűnügyi vígjátékot, amely saj­nos, elmarad a lengyel film­művészet eddigi alkotásaitól. Mint már a film címe is mu­tatja, egy kalap körül bonyo­lódik a cselekmény szála, pon­tosabban Anatol úr, az egy­szerű kishivatalnok kalapja körül. Anatol úr ugyanis hosszú évtizedek óta egyetlen, már szinte teljesen elformátlano­dott kalapot hord, amelyet nem cserélne el a legdrágább nyúlszőr kalapért sem. Fele­sége azonban kifog rajta, s egy óvatlan pillanatban kiha­jítja a robogó autóbuszból az ócska kalapot. így Anatol úr ' kénytelen új kalap vásárlásá­ra adni fejét. Vesz is egyet, azonban szerencsétlenségére. Abból a fajtából ugyanis, amelyet ö vásárol, mindössze nyolc van még forgalomban. 1 S mind a nyolc egy nagystílű tolvajbanda tulajdonában, akiknek éppen ez a kalap az ] ismertető jelük. A konfliktus j tehát máris adva: Amtolt et- < tői kezdve minduntalan össze- t keverik a banda tagjai, s va- i lahányszor autóbuszon uta- 1 zik, mindig az ö zsebébe rak- 1 ják a lopott órákat, karkötő- 1 két. A bonyodalom máris kész. ‘ Anatolt főnöke, mint megbíz- , hatatlan embert — aki után ; már a rendőrség is érdeklődik < — leváltja a pénztárból, soda- i iiiMiiiiuiiimiiiiitii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom