Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-08 / 159. szám

195*. JULIUS 8. KEDD

"v/(f tritt 0

A nemzetközi szövetkezeti napot ünnepelték Cegléden

lúcitiiLnuu ttő(Folytatás az 1. oldalról)

tásával jöttek létre a tagság és vezetőség kezdeményezésére, példamutatására az első termelőszövetkezetek.

Sokoldalúan

hozzájárult

népi demokráciánk fejlődéséhez a földművesszövetkezeti rendszer, elősegítette a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását, sok tízezernyi vezetőt és szövetkezeti dolgozót nevelt ki a dolgozó parasztság soraiból, bevonva őket saját ügyeik intézésébe. Jólesik látni, hogy a szövetkezeti mozgalom sok ezer tagja megszerette a szövetkezetét, a közös utat és boldogabb jövőjét már a termelőszövetkezetekben építi. Örömmel szólunk as elmúlt években épült szövetkezeti áruházakról, szaküzletekről, vendéglőkről, felvásárlóhelyekről és

■zetőinek és tagjainak. Cegléden, ünnepségünk helyén jól dolgozik a földművesszövetkezet. Tavaly a szövetkezet bevétele meghaladta a 100 millió forintot és tagjai részére 300 000 Ft-ot fizetett vissza visszatérítés címén. A párt és a kormány (határozatának megfelelően

igen eredményes munkát végzett a mezőgazdasági feladatok megvalósításában is a Ceglédi Földmű- vesszövétkezet.

Az fmsz keretén belül tíz szakcsoport és egy hegyközség működik. Tagjaik szívükben hordozzák a termelőszövetkezeti gondolatot. így alakultak meg 1949-ben az fmsz-ek keretein belül a jelenlegi termelőszövetkezetek.

— Mint mondottam, megyénkben 198 termelőszövetkezet végzi eredményes munkáját. Ez évben megalakulásuk 10 éves évfordulóját ünnepük

Az ünneplők egy csoportja

a termelőszövetkezeti mozgalom érdekében végzett eredményes munkáról.

Nagy öröm számot adni arról, hogy a földművesszövetkezetek napról napra emelkedő forgalma a dolgozó parasztok felszabadult életét, állandóan növekvő jólétét mutatja.

— Szövetkezeteink eredményei közelebb hozták egymáshoz a dolgozó parasztságot. Szorosabbá vált ez a kapcsolat, amit kifejez az is, hogy az elmúlt évben több mint tízezren léptek be a földművesszövetkezetekbe a megyénk területén. Az MSZMP agrárpolitikai célkitűzéseinek megvalósításában is igen fontos szerepet töltenek be a földművesszövet, kezetek, melyek

ais utóbbi két évben nagy- gondot fordítottak az egyszerűbb, alacsonyabb fokú termelői társulások szervezésére, s ma már 195 ilyen társulás működik megyénkben.

Az fmsz-ek termelést szervező tevékenysége is gazdag eredményekről ad számot. A megye területén csaknem 4000 kh-ra kötöttek cukorrépa termelési szerződést, több mint 1500 kh-ra aprómagtermelési szerződést és 7200 kh-n konyhakerti zöldségfélére szerződést. A szövetkezeten belül létrehozott

termelési üzemagak

révén nagy lépéssel jutottak előbbre a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatok megoldásában. A termelési tagbizottságokon keresztül segítik a dolgozó parasztságot szakmai ismereteinek bővítésében és a nagyobb terméshozamok elérésében.

Ez évben 4,5 millió forintot biztosítottunk megyei szinten beruházási hitelként a mezőgazdaság fejlesztésére.

— Megyénkben 1200 kiskereskedelmi üzlettel rendelkeznek az fmsz-ek. Köztük példás, a fővárosba is beillő szaküzletek és áruházak találhatók. A lakosság igényeinek kielégítését szolgálja a 383 szövetkezeti vendéglátóipari egység. A dolgozó parasztság terményeinek átvételét megyénkben 412 felvásári óhely végzi el és 1957- ben 618 millió forint forgalmat értek el. Az eredmények elérésében jelentős szerepe volt és van az fmsz-ek választott vemezőgazdasági termelőszövetkezeteink. Az első termelőszövetkezetek szintén Cegléd környékén alakultak meg, a Vörös Csillag, a Petőfi, a Kossuth és a Dózsa. 1956 októberéin az1 elJénfoVyadaltnárok csúfos kudarcot' szenvedtek Cegléden is, nem tudták, nem is tudhatták bebizonyítani, hogy minden termelőszövetkezetet erőszakkal szerveztek. Maguk a szövetkezet tagjai védték meg a szövetkezet vagyonát a támadásokkal szemben, az ellenforradalom óta

egyre inkább erősödnek

termelőszövetkezeteink, ezt bizonyítja az is, hogy néhány kivételével állatállományuk részére maguk biztosítják a takarmányt, a talajerő pótlására tavaly 68 kg műtrágyát szórtak ki kh-ként, az idén már 123 kg-ot terveznek.

— Nagy léptekkel haladnak előre termelőszövetkezeteink

a belterjes gazdálkodás felé, ami a jövedelmezőbb gazdálkodást biztosítja részükre.

A zárszámadás adatai szerint 1957-ben az előző évhez viszonyítva mintegy 900 Ft-tal nő- ,, vekedett a szövetkezetek 1 kh| összterületre jutó összes va-| gyona. Egy munkaegység átla-s gos értéke 1956-ban 28,90 Fti volt, 1957-ban pedig 35,93 Ft. | Megyénk tsz-r ; csak 52 millió | Ft értékű beruházást tervez-1 nek ebben az évben és ebből | 15 millió forintot saját erőből | ruháznak be, ez meghaladja az| elmúlt évi összberuházást, be-| leértve a tavalyi állami támo-| gatást is. Államunk továbbra | is komoly segítséget ad a ter-| melőszövetkezeteknek, ez azon-1 ban nem olyan, mint a koráb-| bi években volt.

Kormányzatunk csak |

olyan termelőszövetkezete- § két segít, amelynek tagjai | példát mutatnak és megbe- § csülik a szövetkezeti va- | gyónt.

Rövidlejáratú hitelt csak ab-| ban az esetben kapnak, | amennyiben az a termelés cél-1 jait szolgálja és mögötte fede-| zet is van. Erősödő termelőszö-| vetkezeteink iránt nagy érdek-1 lődést mutatnak a ma még| egyénileg dolgozó parasztok és| egyre inkább belátják, hogy| saját érdekükben is a szövet-1 k.ezetben találhatják meg biz-| tos jövőjüket. I

— Kisipari szövetkezeteink 10 évvel ezelőtt alakultak meg megyénkben. Akkor 10 szövetkezet 450 taggal kezdte meg működését, ma viszont pontosan 100 kisipari szövetkezet tevékenykedik 5000 dolgozóval. Noha ünnepiünk ma, néhány bíráló szót kell mondani a kisipari szövetkezetek munkájáról.

Termelésük ugyanis eltolódott a tömegtermelés irányába, Az egyéni megrendelők számára készült áruk termelése, javító és szolgáltató tevékenységük kissé háttérbe szorult.

Meg kell érteni, hogy kisipari szövetkezeteink célja nem az, hogy vállalatoknak, üzemeknek tömegben készítsék az árukat, hanem az, hogy kielégítsék a lakosság közvetlen szükségleteit, méghozzá helyben, Bízunk benne, hogy maguk a szövetkezetek tagjai és vezetői is belátják, hogy más módon kell folytatni tevékenységüket.

— Ezután Szabó elvtárs a szövetkezeti mozgalom feladatairól beszélt, majd így folytatta: A termelőszövetkezeti, földművesszövetkezeti és kisipari szövetkezeti tagok összefogása, munkájuknak összehangolása

fokozza

eredményeinket

és feljogosít arra, hogy jövőre a legközelebbi nemzetközi szövetkezeti nap ünnepségén még több eredményről, kevesebb hibáról tudjunk beszámolni. Ehhez a munkához kívánok a megye valamennyi választott vezetőségi tagjának, valamennyi szövetkezeti tagnak jó egészséget és eredményes munkát.

A beszéd elhangzása után Boros Gyuláné mondott zárszót.

A kultúrház udvarán a szünetben beszélgető csoportok alakultak ki, ismerkedtek, barátkoztak egymással a szövetkezetek -tagja:. A. színpadról lehozták az asztalokat, székeket és az elnökség helyét a ceglédi szövetkezesek kultúr- csoportjai foglalták el. A bemutatott műsoroknak sokat tapsoltak a megjelentek. A tetszéssel fogadott kultúrműsor után látható jó étvággyal fogyasztották a szövetkezeti tagok a hatalmas edényekben az udvaron főzött forró virslit és kortyolgatták a hűsítő sört. Alig-alig akartak eltávozni az udvarról, olyan jól érezték magukat. Délután sportműsorokat néztek végig.

— Este 8 órakor a földmű- vesszövetkezet kultúrtermében kezdetét vette a hajnalig tartó bál, amelyen - vidám kedvvel ropták a táncot á szövetkezeti tagok. Ezt megelőzően

a városi kultúrház dísztermében a megye szövetkezeti mozgalmának vezetői és legjobb harcosai, mintegy százan, ünnepi ülésre ültek össze.

Elsőnek Bene István, a Ceglédi Földművesszövetkezet elnöke mint házigazda mondott pohárköszöntőt. Utána Nyers Rezső, a SZÖVOSZ elnöke emelkedett szólásra és többek között ezeket mondotta:

— Ezen a napon a világ minden országéban síkra szállnak a haladó szövetkezeti mozgalmak tagjai, vezetői a béke ügyéért. Mi, magyar szövetkezők is kinyilvánítjuk béke- akaratunkat és követeljük, kérjük, egyezzenek meg a nagyhatalmak, váljon valóra a népsk régi kívánsága, óhaja,

szüntessék be az atomfegyverekkel végzett kísérleteket, ne gyártsanak többé tömegpusztító fegyvereket és egyezzenek meg a leszerelés kérdésében is.

1

A népeknek és nekünk is igazi béke kell, olyan, ahol egyetlen népnek sem kell félnie a holnaptól, a háború pusztításától. A fegyverkezésre költött összegeket mindenütt használják fel a nép érdekében.

Ezután Nyers elvtárs arról beszélt, hogy hazánkban a párttagok és pártonkívüliek egyaránt segítik a szocializmus megvalósítását, azonban, mint mondotta', sókan vannak ma még olyanok is, akik nem mindenben értenek egyet velünk. Nem mindenki ellenség, akinek kételyei vannak egyes kérdésekben.

Leninista módon

türelmes, szívós felvilágosító munkával meg kell magyaráznunk a jóindulatú, de téves felfogásokat valló embereknek a mi célkitűzéseinket. Bizonyos, hogy végül győzelemre jut a mi igazságunk.

Nem könnyű a ma emberének az új társadalmat építeni, de biztos, hogy jó úton haladunk.

Gyarapszik a szövetkezők tábora. Rajtunk múlik, hogyan irányítjuk a szövetkezeti mozgalmat. Úgy kell végezni feladatainkat, ■ hogy a. párton- kívüliek is velünk tartsanak és megértsenek bennünket. Érjük el és küzdjünk érte, hogy a szövetkezők ügye legyen a földművesszövetkezeti mozgalom. Sok feladat hárul a szövetkezetekre, azonban eredményeket érünk el, ha mindenkor a Párt célkitűzéseit követjük, annak megvalósításáért dolgozunk nap mint nap. Új, a mezőgazdaság fejlesztését elősegítő feladataink kapcsán észrevehető egyes szövetkezeteinknél, hogy kezdik lebecsülni a kereskedelmi tevékenységet. Ez helytelen. A dolgozók életszínvonalának fejlődésével egyre inkább előtérbe kerül a jól irányított, helyesen szervezett szocialista szövetkezeti kereskedelem. A kereskedelmet nem lebecsülni kell, hanem meg kell tanulnunk jól kereskedni, mert itt van hiba, pótolnivaló és tanulni- való — mondotta Nyers elvtárs, majd sok sikert kívánt megyénk szövetkezőinek további munkájukhoz.

F

öldművesszövetkezeteinknek mindennapi feladataik megoldásához jelentős segítségre van szükségük. A falu szocialista átalakítása nem könnyű, s nem rövid ideig tartó feladat. S ennek a feladatnak a megoldása jelentős részben a földművesszövetkezetek feladata is, hiszen a szövetkezés előiskolái, az alacsonyabb szövetkezeti társulások melengetői. támogatói

földművesszövetkezeteink. A napi feladatok, de a távolabbi feladatok megoldása napról napra rengeteg problémát vet fel, s nem elegendő, ha a földművesszövetkezeti tagság úgy-ahogy támogatja csak az igazgatóságot, nem elegendő az igazgatóság politikai ereje sem ahhoz, hogy sikerrel oldja meg a kérdéseket.

Kit lehet segítségül hívni? Elsősorban a földművesszövetkezetben levő kommunistákat, azokat, akik nemcsak politikailag jelentik a legfejlettebb rétegét a tagságnak, hanem egyben gazdasági téren is tisztában vannak a földműves- szövetkezetek feladataival, s akik tisztában vannak azzal is, hogy milyen munka, milyen foglalkozás szükséges az emberekkel ahhoz, hogy előbbre lépjen a szövetkezeti mozgalom, hogy ne csak a napi feladatok oldódjanak meg, hanem a távolabbi, a nagyobb célok elérése is sikerrel haladjon előre.

A kommunisták ereje, támogatása hatalmas erő, melyet nem nélkülözhet egyetlen földművesszövetkezet sem. Nem nélkülözheti, hiszen nem egy helyen bebizonyosodott, hogy a földművesszövetkezeti pártszervezetek, pártcsoportok szinte motorjaivá válnak az előrehaladásnak, egy-egy kátyúba rekedt feladatnál őik azok, akik kirántják azt a sárból, s biztosítják a további előrejutást. De nagyon sok helyen nincsen a földműves- szövetkezetben pártszervezet, sőt még pártcsoport sem. Vannak azoptjgp kommunisták, f- akikr szervezetileg ugyan á i község pártszervezetéhez tartoznak. de akik szívesen végzik pártmunkájukat a földművesszövetkezet keretein belül. Ezekre a kommunistákra is lehet és kell számítani, hiszen legtöbbször nem az dönti el a munka eredményességét, hogy azt milyen szervezeti keretek között végzik, hanem az, hogy a munka tartalma, magva milyen.

E

lsősorban az kell ehhez a munkához, hogy a földművesszövetkezetek igényeljék, kívánják a kommunisták segítségét, de kell az is, hogy a községi pártszervezetek megértsék: nemcsak az számít pár tanunkénak, amit a párt- szervezeten belül végeznek a párttagok, hanem az is, amit más szerveknél. így a íöld művesszövetkezetnél. Nagyon sök kommunista tagja a földművesszövetkezetnek. De politikai munkát másutt végez. Nagyon sok kommunista

SEGÍT A GÉP

%‘ -■ » pvvi'Wtyo, </*- ~—T 1 “•* * Ww'7h"’ ■*"' ~rrrr" ' --- 11J

Az abonyl Petőfi Termelőszövetkezetben egy 43 holdas lucernatáblán magot fognak. Ilyen 1 nagy táblán nehéz lenne a védekezés kézi erővel a lucerna kártevői ellen, ezért igénybe 1 vették a Pest megyei Növényvédő Állomás porozógépét. Gépi erővel három-négy óra I

alatt elvégezték a védekezést i

tagja a földművesszövetkezetnek, de agitációs, nevelő munkáját nem ott fejti ki. Már pedig akkor kik tegyék ezt meg a földművesszövetkezeten belül, ha éppen a politikailag legfejlettebb, a legtisztábban látó tagok nincsenek ott, azok nem dolgoznak? Ilyen körülmények között nem tudja sikerrel megoldani feladatát egyetlen földművesszövetkezet sem.

A boltok tervét sikerré! lehet teljesíteni, sikerrel lehet a felvásárlást is lebonyolítani a kommunisták segítsége nélkül, de a politikai feladatokat sikerrel megoldani, a földmű- vesszövetkezetek igazi, s alapvető feladatát, a szövetkezetnek a szövetkezés előiskolájá- vá tételét a kommunisták segítsége nélkül megoldani nem lehet! Nem lehet, mert a kommunisták nemcsak agitációs érveket tudnak elmondani, hanem személyes példamutatásukkal is jelentősen befolyásolni tudják a többieket, s nem lehet (kihasználatlanul, parlagon hagyni ennyi erőt.

Több helyen előfordult — nagyon helyes, s követendő kezdeményezésiként —, hogy pártszervezeti vezetőségi ülé- seken, de taggyűléseken is foglalkoztak a földművesszövetkezetben levő kommunisták helyzetével, munkájával, s feladataival. Nemcsak a kommunistáknak jelent ez segítséget, hanem elsősorban a földművesszövetkezetnek, mely nem adminisztratív úton kap pártirányítást — mely a múltban nem egyszer előfordult — hanem így. S ez az új fajta irányítás, ez az új fajta módszer nagyon helyes, bevált. s nem nélkülözhető.

Most a nyári feladatok megoldása megkíván minden erőt; Nem könnyű a földművesszövetkezetek dolga, s éppen ezért szükség van minden „rejtett” tartalékra, s elsősorban arra a „rejtett” tartalékra, amit . a kommunisták ereje jelent.

V

annak olyan dolgok, me- ,„.rlyeket elkezdeni, alkalmazni soha nem késő. írjeit a kommunisták aktivizálása, bevonása a politikai, de napi feladatok megoldásába is a földművesszövetkezet keretein belül, s ilyen feladat az is, hogy a földművesszövetkezetek igazgatósága kérje meg a községi pártszervezet vezetőségét: üljenek össze, s beszéljék meg, hogyan és mit lehet tenni, hogyan lehet hasznosítani mindkét, félnek megfelelően, gyümölcsözően a kommunisták erejét.

Minden kezdet nehéz. Ez sem megy könnyen. Minden úton vannak buktatók is* s illúzió lenne arra gondolni, hogy a kommunisták bevonásával egy csapásra megoldódik minden. Nem csodaszer, nem varázsszer a kommunisták munkája. Lassan, de nagyon alaposan ható erő, mely, mint a vér, ezernyi úton árad szét a földművesszövetkezeti élet minden területére, s mely bizonyos idő után bőséges termést hoz.

A konkrét feladatok, a kézzel fogható megbízatások érdekessé. vonzóvá teszik a kommunisták számára is ezt a munkát. Ha csak általánosságokat mondanak nekik, ha annyit mondanak: dolgozz a földművesszövetkezeten belül, akkor nem sok teteje lesz a munkának. De ha azt mondják, hogy segíts a felvásárlás megszervezésénél, vagy azt, hogy járj el a gyümölcstermelő szakcsoport üléseire, foglalkozz a tagokkal, s ha kell, mondd el bátran a véleményedet, akkor a kommunista látja, hogy mit kell tennie, érzi felelősségét á konkrét feladatért, s minden erejével azon lesz, hogy a kapott jeladatnak sikerrel eleget is tegyen.

Ezek a kérdések fontosak. Fontosak a pártszervezetek számára is, akik irányítói, vezetői, segítői a falu szocialista átalakításának, de elsősorban a földművesszövetkezetek- nek fontosak, melyek olyan új erőhöz, olyan új Iendítőhöz jutnak, mely nemcsak meny- nyiségében viszi előbbre a munkát, hanem jelentősen megjavítja azt minőségében is.

— sz — t —