Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-04 / 156. szám

“hírlap 1958. J ti LIUS 4. PÉNTEK Egy kis pihenő. (Kovács Ernő felv.) •UHMmmttmmtfmiiimtNumiiiiiiiiimiiiiiiiiiHiiimiiiiiiHii Leányifjúsági vezetők táborozása A KISZ a megyei és a járási Iánytanácsok vezetői részére július közepén tíznapos tábo­rozást rendez Budapesten. A táborban részvevő 170 fiatal- asszony és lány többek között azoknak a szakköröknek a munkáját tanulmányozza, amelyeket az ifjúsági szövet­ség a lánytanácsok és lánykö­rök részére ősztől kezdve in- í mint egymiiliárdot fordítunk iskolaépítésre HÚSZMILLIÓ FORINT A FOXI GYERMEKVÁROS FEJLESZTÉSÉRE A Hároméves terv művelődési bértshíísásai Cf ibn, Színház-, Qrődaldni ­ELOZETES JELENTES — *r* dit, Az országgyűlés legutóibbi ülésszakán tárgyalták és el­fogadták a magyar művelő­désügy hároméves tervét is. Az e célokra szánt jelentős összegek gyakorlati felhasz­nálásáról az MTI munkatár­sa a Művelődésügyi Miniszté­rium tervosztályán az alábbi tájékoztatást kapta. — A hároméves terv műve­lődésügyi céljainak kulcskér­dése a nagyszabású iskola- építési munkaterv. A tárca be­ruházási eszközeinek mintegy 70 százalékát az új lakótele­pek iskolaépítkezéseire szánt összeggel együtt összesen több mint egymii­liárdot fordítunk 3500 ál­talános iskolai tanterem építésére és berendezésére. Ez a szám körülbelül 200 új, nagyobb iskola felépítését je­lenti. ezenkívül számos kis is­kola építésére és bővítésére kerül sor. A 3500 tanterem na­gyobb része áilami erőből épül, a többi esetében a ter­veik és társadalmi erőforrások­ra, a községfejlesztési alapok­ra, a társadalmi munkára tá­maszkodnak. Meg kell azon­ban mondani, hogy az állam e második kategóriában is a 1 lehetőségek szerint minden Italbolt helyett családias kisvendéglők Országos vendéglátóipari értekezlet a SZÖVOSZ székházban Csütörtökön a SZÖVOSZ székházban a szövetkezeti ven­déglátóipar szakemberei or­szágos konferencián vitatták meg a földiművesszövetkezeti vendéglátóipar helyzetét és legközelebbi feladatait. Megállapította az értekezlet, hogy a földművesszövetkeze­tek vendéglátóipart hálózata számszerűleg, általában, ki- e’égítőem fejlődött. Egyedül a szállodák számának, befogadó- képességének növelésében mu­tatkozik elmaradás. Éppen ezért úgy határoztak, hogy a* év végéig a fontosabb mezőgazdasági központok­ban fokozottabb erőfeszí­téseket tesznek a mini­mális szállodai igények kielégítésére. Határozat születet* arra vo­natkozóan is, hogy az ital­boltokat fokozódó mértékben családias jellegű kisvendég­lőkké alakítják át. Ez a tí­pus, mint az előző évek ta­pasztalatai bizonyítják, job­ban megfelel a falu adottsá­gainak. A hálózatfejlesztés egyik legszembetűnőbb hibájaként a számszerűsé'gre törekvést határozták meg. Ezért a jö­vőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a meglevő üze­mek korszerűsítésére. Beruhá­zási célokra ebben az évben 51 millió forint áll rendelke­zésre. Ebből az év végéig 580 új ven­déglátóipari egység épí­tését és korszerűsítését kell befejezni. Á földművesszövetkezeti ét­termekben és kisvendéglőkben étel-választékot állapítanak meg és kötelezővé teszik az étel- és ital-árlapok napon­kénti kiállítását. A cukrász­dák részére választék mini­mumot szabnak, mert a nyári időszakban sok helyütt csak fagylaltkészítéssel foglalkoz­nak. Helyi, vagy országos éttermekben, kisvendéglőkben lehetővé teszik, hogy a sajá­tosság kifejezésre jusson: táj­jellegű ételek rendszeres ké­szítésére és árusítására kap­nak lehetőséget. esetben anyagiakkal segíti az iskolaépítkezést. — Ez az iskolaápftési mun­katerv, amelyhez hasonló még soha nem volt Magyarorszá­gon, természetesen nem old­hatja meg az általános isko­lák zsúfoltsága adta problémá­kat. A hároméves tervidőszak­ban százhúszezerrel növek­szik az általános iskolások száma, s a tanteremépítés biztosítja, hogy az iskolák zsúfoltsága nem fokozódik, a helyzet — a helyi körülményekhez ké­pest — többé-kevésbé javul. — Amint a fentiekből is kitűnik, az általános iskolákra szánt hatalmas összeg foly­tán — ismerve mezőgazdasá* gunk jelenlegi helyzetét és te­herbíró képességét — nem szá­molhatunk hasonló fejlődés­sel az oktatásügy egyéb terü­letein. A középiskolák vonatkozá­sában befejeződnek a meg­kezdett új iskolák építke­zései, ezenkívül több olyan kisebb gimnázium megfelelő elhelye­zéséről gondoskodunk, amely az utóbbi években járási szék­helyeken, kisebb helységekben kezdte meg ideiglenes műkö­dését. Az óvodáknál ugyan­csak szerény mértékű a fej­lesztés: három év alatt két­ezeregyszázzal növekszik a befogadóképesség száma. Az óvodaépítésnél azonban szin­tén számítani lehet a társadal­mi erőforrásokra. — A hároméves terv a le­hetőségekhez képest nem cse­kély erőfeszítéseket tesz a gyermekvédelem és a gyógy­pedagógia területén is. Első­sorban a bentlakásos intézmé­nyek férőhelyeit bővítjük. A fóti Gyermekvárost mintegy húszmillió forint­ból fejlesztik tovább, la­kóépület, általános isko. | lás diákotthon és egész- 1 ségház épül. A társadalom összefogásával, \ óvodások elhelyezésére szol- i gáló tíz pavilon is elkészül Fó-,| ton, mindegyikben húsz gyér- § mek számára lesz hely. Befe-1 jeződik a 610 személyes kő- | szegi gyógypedagógiai intézet § építkezése. | — A tervidőszak végére | építészetileg elkészül a kor- 1 szerű, új filmlaboratórium, le-1 hetőség adódik filmgyártásunk | technikai felszerelésének javí- | tására is. Zalaegerszegen már | megnyílt az ország egyik | legszebb, szélesvásznú film-1 színháza, a hároméves terv | végére megnyílik a győri szé- | lesvásznú mozi. 1960-ra há-1 rom korszerű színházzal lesz | gazdagabb az ország: felépül | a fővárosi Vígszínház, a mis-1 kolci Nemzeti Színház és a | nyíregyházi színház. Megkez-1 dődik a Fővárosi Operettszín-1 ház és a debreceni Csokonai | Színház korszerűsítése is. Jelenet a rövidesen bemutatásra kerülő Aranybalta című új magyar rövidfilmből Mltltl tilt lllllllflf HMM nílltllllllll Ilii lllltf Pályakezdés előtt Kctsiáz népművelési nraáásí | képezitek tovább Pest megyében | A nyáron kétszáz'Pest me- | gyei népművelési munkás | vesz részt továbbképzésben. | Az öntevékeny művészeti cső-1 portok vezetői és a művelő- | dési otthonok igazgatói részé-§ re a Pest megyei Tanács hat | taníoiyamot rendez. Az idén | először indítanak tanfolya-1 mot a járási tanácsok és ai művelődési házak népművé-1 szeti referensei részére, akik | többek között a helyi hagyó- 1 mányok ápolásáról és a mű- | emlékvédelemről hallgatnak“! majd előadásokat Hogyan kerülhetnek vissza a szputnyikok utasai a világűrből a Főidre? Szabó Ildikót már az Égi madár című filmből ismeri a közönség. Azok, akik érdek­lődnek a színészutánpótlás iránt, tudják, milyen nagy si­kert aratott vizsgaelőadásán, mint dada, Bródy Sándor színművében. Most a debre­ceni Csokonai Színház, szer­ződtette, vőlegényével, Pethes Györggyel együtt, aki szintén az idén kapott diplomát a fő­iskolán, a rendező szakon. — Nehéz lesz Pestet itthagy­ni. Szeretnék legalább havon­ként egyszer feljönni — mond­ja Szabó Ildikó és így foly­tatja: — de még ennél is job­ban szeretnék már játszani is ezért türelmetlenül várom a* évadkezdést Debrecenben. Igaz, elsőnek nem új feladatot kaptam. A „Dadá”-ban lesz a bemutatkozásom. Szerepfor­málás szempontjából tanulsá­gos és érdekes lesz majd egy év után újra játszani. Mégis szerettem volna mással, újjal kezdeni színészi pályámat, például Tóth Mari, vagy va­lamelyik Anouilh-alak, eset­leg az „Ilyen nagy szerelem” Lidájának eljátszásával. Ta­lán később sor kerül rá — te­szi hozzá nyomban bizakodva. Sok erő gyülemlett fel ben­ne. Ez az erő — mely tehetsé­géből adódik — ösztökéli. Mö­götte két szerep áll. Egyikről, az Égi madár Pannijáróí mondja: — Csodálatos érzés volt, hogy akkor engem választot­tak. Világra szólón nagyot akartam csinálni belőle. Ki­csit elkeseredett vagyok, hogy nem sikerült olyanra. Én más típus vagyok és sokat kínlód­tam a szereppel. De úgy hal­lom, a közönségnek tetszik. • És remélem, majd kiköszörü­löm a csorbát. Csak már játsz­hassak __! M egértjük Szabó Ildikó só­haját és sok sikert kívánunk eljövendő alakításaihoz. fb. k.) Iszakov szovjet tudós, a bio­lógiai tudományok kandidá­tusa cikket írt a Krasznaja Zvjezda legutóbbi számában. Megállapítja: A szovjet tudó­sok kísérletei bebizonyították, hogy 200 kilométeres tengerszint feletti magasságban bizto­sítani lehet az élőlények életét, valamint azt is, hogy ezek az élőlények földre szállhassanak, miután a rakétának az a ré­sze, amelyben az élőlények vannak, elválik a rakétától. A kutatások eredményeinek kétségkívül nagy jelentőségük lesz az ennél is nagyobb ma­gasságokból való visszatérési rendszerek további kidolgozá­sában, egyebek közt az embe­reknek a világűrből a földre való visszakozásában is; A szputnyikok személyzeté­nek a földre való visszatérése a legnehezebb problémák egyi­ke. E probléma megoldásában két utat követhetünk. Az egyik: a személyzet visszaté­rése a szputnyikkal együtt, a másik az, hogy csupán az em­berek jöjjenek vissza. A számítások arról tanús­kodnak, hogy a második út nyil­ván egyszerűbb. A szputnyi- kokon katapult-berendezések alkalmazhatók. Ezek a beren­dezések hasonlítanak a mai nagy sebességű repülőgépeken levő berendezésekhez. De ahhoz, hogy csökkentsük a szputnyikról leváló lég­mentesen zárt kabin se­bességét, amelyben az emberek vannak, hatalmas teljesítő képességű sugár- hajtású motorokat kell használni. Ezek a motorok erősen csök­kenthetnék a repülés sebessé­gét, nehogy a kabin is szput- nyikká váljék. Az előzetes számítások bizonysága szerint a rakéták segítségével történő fékezéshez csaknem ugyan­annyi üzemanyag kell, mint amennyivel a szputnyikot ki­lövik a világűrbe. Ahhoz, hogy az említett mó­don megoldjuk az embereknek a földre való visszahozását, még sok nagyon bonyolult, bár a mai tudomány és tech­nika számára teljesíthető fel­adatot kell megoldani. Ezért nem véletlen, hogy e feladatok megoldásának más módszerei is felvetődnek; Egy elgondolás szerint a ! szputnyik fékezését a le- ! vegő ellenállásának fel- ! használásával kellene meg- § oldani. 1 Itt elsősorban az atmoszféri- I kus súrlódás következtében 1 keletkező felmelegedés problé- I mája vár megoldásra. Sok tu- 1 dós javasolta az atmoszférába I való „lemerülés” módszerét. ! Ennek a módszernek megoldá- I sához azonban még kiegészítő ! adatokra van szükség. Ezen- I kívül meg kell oldani azt a ! problémát is, amelyet a na- ! gyón magas hőmérsékletnek a 1 szputnyik személyzetére gya- ! korolt hatása okoz, s megfe­ji lelő védőöltözetet kell készí- ! teni. A másik nehézség az, hogy az ember a szputnyik se- \ bességének csökkenésekor túl- \ terhelést érez, a saját súlyát } többszörösen megnövekedni I érzi. Ez a túlterhelés elég í hosszú ideig tart a szputnyik i fékezése folyamán, s közben i nagyon káros hatással lehet a i szervezetre. Ezzel kapcsolat-; ban a tudósok állhatatosan i keresik azt a módot, amellyel j hathatósan meg lehetne vé- i deni az embereket e túlterhe- i lés hatásával szemben. «tnitiiiiimmiinimmiHiitimitttmit Molfer Károly: Tiboid Márton társasutazás Szocsiba Az IBUSZ az Inturist-tal kötött megállapodás értelmé­ben társasutazást szervez a Fe­kete-tenger egyik legszebb üdülőhelyére, Szocsiba. Az út részvevői Budapesttől Kijevi« vasúton utaznak, onnan re- = pülőgéppel mennek Szocsiba, ahol tíz napig tartózkodnak. A tizenöt napos út költsége 3971 forint. Az első társasuta­zás július 25-én indul. Jelent­kezni Budapesten és vidéken egyaránt az IBUSZ-irodákhan lehet. UJ NEMZETKÖZI MŰNYELV Mint ismeretes, dr. Ma­gyar Zoltán debreceni közép­iskolai nyelvtanár több mm» tíz évi munkával új, nem­zetközi műnyelvet alkotott. A könnyen elsajátítható nyelv, » romanid elnevezést kapta mivel nyelvtana főleg a ro­mán nyelvekre épül. Világ­szerte nagy az érdeklődés tu* dományos körökben a romanid iránt. Dr. Magyar Zoltán most benyújtotta alkotását — mint békeművet — az egyik indiai társasághoz, amely a világ embereihez felhívást intézett a békét szolgáló művek, vagy elgcxtdolások alkotására. A két világháború közötti erdélyi magyar regényírás egyik legtöbbet olvasott alko­tása Moher: Tiboid Mártonja. A könyv számos kiadóst ért meg s népszerűségét minden újabb kiadása csak fokozta. Két forrása van ennek a nép­szerűségnek: egyik a szerző írásművészete, amellyel él­ménnyé tudta avatni az olva­sóban Tiboid Márton önmagá­ban is érdekes és tanulságos életútját, a másik a regény ak­kor nagyon időszerű s ma is tanulságos haladó eszmei és politika tartalma, Molter Károly a harmincas években előretörő fasizmus fajehnélet-bűvölete elleni har­cos kiállásnak szánta könyvét. Célját elérte, mert Tiboid Márton önéletrajzszerű él­ménygazdagsággal feltárt élet­útja, egyrészt a korabeli hala­dó társadalom és eszmei moz­galmának rajza, másrészt az együttlakó népek bonyolult és mégis békés együttélés felé haladó fejlődésének irodalmi tükröződése. Ezért biztos, hogy a könyv mostani újabb kiadá­sát is ugyanolyan érdeklődés­sel és megbecsüléssel fogadja az olvasó, mint a korábbiakat. .................................................................................. Ed dig ismeretlen Lenin-levelet találtak Az SZKP Központi Bizott­sága mellett működő marxiz­mus—leninizmus intézet érté­kes dokumentumot kapott; V. I. Leninnek az „Ekonomi- cseszkaja Zsizny” c. folyóirat­hoz, az Állami Tervbizottság­hoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz intézett levelét. A levél 1922. április 10-én kelt. A szovjet kormány vezetője a levélben rámutat arra, hogy a gyakorlati munkában és a sajtóban nem használják fel megfelelően a gazdasági érte­kezletekről szóló beszámoló­kat, a helyi tapasztalatok ta­nulmányozásának ezt a gaz­dag forrását. Lenin hangsú­lyozza, csak a beszámolók he­lyes és rendszeres tanulmá­nyozásával, a tanulmányozás eredményeinek a sajtóban va­ló közzétételével lehet elérni, hogy ezek a beszámolók való­ban értékes anyagokká válja­nak, amelyekből hasznos po­litikai és gazdasági következ­tetéseket lehet leszűrni. A levéllel egyidejűleg érke­zett az intézetbe Leninnek az Állami Tervbizottsághoz inté­zett rövid, jegyzetfüzet-papír­ra írt üzenete az országban fo­lyó egyik építkezés problémái­val kapcsolatban. A dokumentumok eddig is­meretlenek voltak, s I. G. Alekszandrov akadémikus, a neves szovjet energetikus öz­vegye küldte őket az intézet­nek. Abban az Időben, amikor Lenin a levelet és az üzenetet írta, I. G. Alekszandrov és fe­lesége az Állami Tervbizott­ságnál dolgozott. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom