Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-04 / 156. szám
“hírlap 1958. J ti LIUS 4. PÉNTEK Egy kis pihenő. (Kovács Ernő felv.) •UHMmmttmmtfmiiimtNumiiiiiiiiimiiiiiiiiiHiiimiiiiiiHii Leányifjúsági vezetők táborozása A KISZ a megyei és a járási Iánytanácsok vezetői részére július közepén tíznapos táborozást rendez Budapesten. A táborban részvevő 170 fiatal- asszony és lány többek között azoknak a szakköröknek a munkáját tanulmányozza, amelyeket az ifjúsági szövetség a lánytanácsok és lánykörök részére ősztől kezdve in- í mint egymiiliárdot fordítunk iskolaépítésre HÚSZMILLIÓ FORINT A FOXI GYERMEKVÁROS FEJLESZTÉSÉRE A Hároméves terv művelődési bértshíísásai Cf ibn, Színház-, Qrődaldni ELOZETES JELENTES — *r* dit, Az országgyűlés legutóibbi ülésszakán tárgyalták és elfogadták a magyar művelődésügy hároméves tervét is. Az e célokra szánt jelentős összegek gyakorlati felhasználásáról az MTI munkatársa a Művelődésügyi Minisztérium tervosztályán az alábbi tájékoztatást kapta. — A hároméves terv művelődésügyi céljainak kulcskérdése a nagyszabású iskola- építési munkaterv. A tárca beruházási eszközeinek mintegy 70 százalékát az új lakótelepek iskolaépítkezéseire szánt összeggel együtt összesen több mint egymiiliárdot fordítunk 3500 általános iskolai tanterem építésére és berendezésére. Ez a szám körülbelül 200 új, nagyobb iskola felépítését jelenti. ezenkívül számos kis iskola építésére és bővítésére kerül sor. A 3500 tanterem nagyobb része áilami erőből épül, a többi esetében a terveik és társadalmi erőforrásokra, a községfejlesztési alapokra, a társadalmi munkára támaszkodnak. Meg kell azonban mondani, hogy az állam e második kategóriában is a 1 lehetőségek szerint minden Italbolt helyett családias kisvendéglők Országos vendéglátóipari értekezlet a SZÖVOSZ székházban Csütörtökön a SZÖVOSZ székházban a szövetkezeti vendéglátóipar szakemberei országos konferencián vitatták meg a földiművesszövetkezeti vendéglátóipar helyzetét és legközelebbi feladatait. Megállapította az értekezlet, hogy a földművesszövetkezetek vendéglátóipart hálózata számszerűleg, általában, ki- e’égítőem fejlődött. Egyedül a szállodák számának, befogadó- képességének növelésében mutatkozik elmaradás. Éppen ezért úgy határoztak, hogy a* év végéig a fontosabb mezőgazdasági központokban fokozottabb erőfeszítéseket tesznek a minimális szállodai igények kielégítésére. Határozat születet* arra vonatkozóan is, hogy az italboltokat fokozódó mértékben családias jellegű kisvendéglőkké alakítják át. Ez a típus, mint az előző évek tapasztalatai bizonyítják, jobban megfelel a falu adottságainak. A hálózatfejlesztés egyik legszembetűnőbb hibájaként a számszerűsé'gre törekvést határozták meg. Ezért a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a meglevő üzemek korszerűsítésére. Beruházási célokra ebben az évben 51 millió forint áll rendelkezésre. Ebből az év végéig 580 új vendéglátóipari egység építését és korszerűsítését kell befejezni. Á földművesszövetkezeti éttermekben és kisvendéglőkben étel-választékot állapítanak meg és kötelezővé teszik az étel- és ital-árlapok naponkénti kiállítását. A cukrászdák részére választék minimumot szabnak, mert a nyári időszakban sok helyütt csak fagylaltkészítéssel foglalkoznak. Helyi, vagy országos éttermekben, kisvendéglőkben lehetővé teszik, hogy a sajátosság kifejezésre jusson: tájjellegű ételek rendszeres készítésére és árusítására kapnak lehetőséget. esetben anyagiakkal segíti az iskolaépítkezést. — Ez az iskolaápftési munkaterv, amelyhez hasonló még soha nem volt Magyarországon, természetesen nem oldhatja meg az általános iskolák zsúfoltsága adta problémákat. A hároméves tervidőszakban százhúszezerrel növekszik az általános iskolások száma, s a tanteremépítés biztosítja, hogy az iskolák zsúfoltsága nem fokozódik, a helyzet — a helyi körülményekhez képest — többé-kevésbé javul. — Amint a fentiekből is kitűnik, az általános iskolákra szánt hatalmas összeg folytán — ismerve mezőgazdasá* gunk jelenlegi helyzetét és teherbíró képességét — nem számolhatunk hasonló fejlődéssel az oktatásügy egyéb területein. A középiskolák vonatkozásában befejeződnek a megkezdett új iskolák építkezései, ezenkívül több olyan kisebb gimnázium megfelelő elhelyezéséről gondoskodunk, amely az utóbbi években járási székhelyeken, kisebb helységekben kezdte meg ideiglenes működését. Az óvodáknál ugyancsak szerény mértékű a fejlesztés: három év alatt kétezeregyszázzal növekszik a befogadóképesség száma. Az óvodaépítésnél azonban szintén számítani lehet a társadalmi erőforrásokra. — A hároméves terv a lehetőségekhez képest nem csekély erőfeszítéseket tesz a gyermekvédelem és a gyógypedagógia területén is. Elsősorban a bentlakásos intézmények férőhelyeit bővítjük. A fóti Gyermekvárost mintegy húszmillió forintból fejlesztik tovább, lakóépület, általános isko. | lás diákotthon és egész- 1 ségház épül. A társadalom összefogásával, \ óvodások elhelyezésére szol- i gáló tíz pavilon is elkészül Fó-,| ton, mindegyikben húsz gyér- § mek számára lesz hely. Befe-1 jeződik a 610 személyes kő- | szegi gyógypedagógiai intézet § építkezése. | — A tervidőszak végére | építészetileg elkészül a kor- 1 szerű, új filmlaboratórium, le-1 hetőség adódik filmgyártásunk | technikai felszerelésének javí- | tására is. Zalaegerszegen már | megnyílt az ország egyik | legszebb, szélesvásznú film-1 színháza, a hároméves terv | végére megnyílik a győri szé- | lesvásznú mozi. 1960-ra há-1 rom korszerű színházzal lesz | gazdagabb az ország: felépül | a fővárosi Vígszínház, a mis-1 kolci Nemzeti Színház és a | nyíregyházi színház. Megkez-1 dődik a Fővárosi Operettszín-1 ház és a debreceni Csokonai | Színház korszerűsítése is. Jelenet a rövidesen bemutatásra kerülő Aranybalta című új magyar rövidfilmből Mltltl tilt lllllllflf HMM nílltllllllll Ilii lllltf Pályakezdés előtt Kctsiáz népművelési nraáásí | képezitek tovább Pest megyében | A nyáron kétszáz'Pest me- | gyei népművelési munkás | vesz részt továbbképzésben. | Az öntevékeny művészeti cső-1 portok vezetői és a művelő- | dési otthonok igazgatói részé-§ re a Pest megyei Tanács hat | taníoiyamot rendez. Az idén | először indítanak tanfolya-1 mot a járási tanácsok és ai művelődési házak népművé-1 szeti referensei részére, akik | többek között a helyi hagyó- 1 mányok ápolásáról és a mű- | emlékvédelemről hallgatnak“! majd előadásokat Hogyan kerülhetnek vissza a szputnyikok utasai a világűrből a Főidre? Szabó Ildikót már az Égi madár című filmből ismeri a közönség. Azok, akik érdeklődnek a színészutánpótlás iránt, tudják, milyen nagy sikert aratott vizsgaelőadásán, mint dada, Bródy Sándor színművében. Most a debreceni Csokonai Színház, szerződtette, vőlegényével, Pethes Györggyel együtt, aki szintén az idén kapott diplomát a főiskolán, a rendező szakon. — Nehéz lesz Pestet itthagyni. Szeretnék legalább havonként egyszer feljönni — mondja Szabó Ildikó és így folytatja: — de még ennél is jobban szeretnék már játszani is ezért türelmetlenül várom a* évadkezdést Debrecenben. Igaz, elsőnek nem új feladatot kaptam. A „Dadá”-ban lesz a bemutatkozásom. Szerepformálás szempontjából tanulságos és érdekes lesz majd egy év után újra játszani. Mégis szerettem volna mással, újjal kezdeni színészi pályámat, például Tóth Mari, vagy valamelyik Anouilh-alak, esetleg az „Ilyen nagy szerelem” Lidájának eljátszásával. Talán később sor kerül rá — teszi hozzá nyomban bizakodva. Sok erő gyülemlett fel benne. Ez az erő — mely tehetségéből adódik — ösztökéli. Mögötte két szerep áll. Egyikről, az Égi madár Pannijáróí mondja: — Csodálatos érzés volt, hogy akkor engem választottak. Világra szólón nagyot akartam csinálni belőle. Kicsit elkeseredett vagyok, hogy nem sikerült olyanra. Én más típus vagyok és sokat kínlódtam a szereppel. De úgy hallom, a közönségnek tetszik. • És remélem, majd kiköszörülöm a csorbát. Csak már játszhassak __! M egértjük Szabó Ildikó sóhaját és sok sikert kívánunk eljövendő alakításaihoz. fb. k.) Iszakov szovjet tudós, a biológiai tudományok kandidátusa cikket írt a Krasznaja Zvjezda legutóbbi számában. Megállapítja: A szovjet tudósok kísérletei bebizonyították, hogy 200 kilométeres tengerszint feletti magasságban biztosítani lehet az élőlények életét, valamint azt is, hogy ezek az élőlények földre szállhassanak, miután a rakétának az a része, amelyben az élőlények vannak, elválik a rakétától. A kutatások eredményeinek kétségkívül nagy jelentőségük lesz az ennél is nagyobb magasságokból való visszatérési rendszerek további kidolgozásában, egyebek közt az embereknek a világűrből a földre való visszakozásában is; A szputnyikok személyzetének a földre való visszatérése a legnehezebb problémák egyike. E probléma megoldásában két utat követhetünk. Az egyik: a személyzet visszatérése a szputnyikkal együtt, a másik az, hogy csupán az emberek jöjjenek vissza. A számítások arról tanúskodnak, hogy a második út nyilván egyszerűbb. A szputnyi- kokon katapult-berendezések alkalmazhatók. Ezek a berendezések hasonlítanak a mai nagy sebességű repülőgépeken levő berendezésekhez. De ahhoz, hogy csökkentsük a szputnyikról leváló légmentesen zárt kabin sebességét, amelyben az emberek vannak, hatalmas teljesítő képességű sugár- hajtású motorokat kell használni. Ezek a motorok erősen csökkenthetnék a repülés sebességét, nehogy a kabin is szput- nyikká váljék. Az előzetes számítások bizonysága szerint a rakéták segítségével történő fékezéshez csaknem ugyanannyi üzemanyag kell, mint amennyivel a szputnyikot kilövik a világűrbe. Ahhoz, hogy az említett módon megoldjuk az embereknek a földre való visszahozását, még sok nagyon bonyolult, bár a mai tudomány és technika számára teljesíthető feladatot kell megoldani. Ezért nem véletlen, hogy e feladatok megoldásának más módszerei is felvetődnek; Egy elgondolás szerint a ! szputnyik fékezését a le- ! vegő ellenállásának fel- ! használásával kellene meg- § oldani. 1 Itt elsősorban az atmoszféri- I kus súrlódás következtében 1 keletkező felmelegedés problé- I mája vár megoldásra. Sok tu- 1 dós javasolta az atmoszférába I való „lemerülés” módszerét. ! Ennek a módszernek megoldá- I sához azonban még kiegészítő ! adatokra van szükség. Ezen- I kívül meg kell oldani azt a ! problémát is, amelyet a na- ! gyón magas hőmérsékletnek a 1 szputnyik személyzetére gya- ! korolt hatása okoz, s megfeji lelő védőöltözetet kell készí- ! teni. A másik nehézség az, hogy az ember a szputnyik se- \ bességének csökkenésekor túl- \ terhelést érez, a saját súlyát } többszörösen megnövekedni I érzi. Ez a túlterhelés elég í hosszú ideig tart a szputnyik i fékezése folyamán, s közben i nagyon káros hatással lehet a i szervezetre. Ezzel kapcsolat-; ban a tudósok állhatatosan i keresik azt a módot, amellyel j hathatósan meg lehetne vé- i deni az embereket e túlterhe- i lés hatásával szemben. «tnitiiiiimmiinimmiHiitimitttmit Molfer Károly: Tiboid Márton társasutazás Szocsiba Az IBUSZ az Inturist-tal kötött megállapodás értelmében társasutazást szervez a Fekete-tenger egyik legszebb üdülőhelyére, Szocsiba. Az út részvevői Budapesttől Kijevi« vasúton utaznak, onnan re- = pülőgéppel mennek Szocsiba, ahol tíz napig tartózkodnak. A tizenöt napos út költsége 3971 forint. Az első társasutazás július 25-én indul. Jelentkezni Budapesten és vidéken egyaránt az IBUSZ-irodákhan lehet. UJ NEMZETKÖZI MŰNYELV Mint ismeretes, dr. Magyar Zoltán debreceni középiskolai nyelvtanár több mm» tíz évi munkával új, nemzetközi műnyelvet alkotott. A könnyen elsajátítható nyelv, » romanid elnevezést kapta mivel nyelvtana főleg a román nyelvekre épül. Világszerte nagy az érdeklődés tu* dományos körökben a romanid iránt. Dr. Magyar Zoltán most benyújtotta alkotását — mint békeművet — az egyik indiai társasághoz, amely a világ embereihez felhívást intézett a békét szolgáló művek, vagy elgcxtdolások alkotására. A két világháború közötti erdélyi magyar regényírás egyik legtöbbet olvasott alkotása Moher: Tiboid Mártonja. A könyv számos kiadóst ért meg s népszerűségét minden újabb kiadása csak fokozta. Két forrása van ennek a népszerűségnek: egyik a szerző írásművészete, amellyel élménnyé tudta avatni az olvasóban Tiboid Márton önmagában is érdekes és tanulságos életútját, a másik a regény akkor nagyon időszerű s ma is tanulságos haladó eszmei és politika tartalma, Molter Károly a harmincas években előretörő fasizmus fajehnélet-bűvölete elleni harcos kiállásnak szánta könyvét. Célját elérte, mert Tiboid Márton önéletrajzszerű élménygazdagsággal feltárt életútja, egyrészt a korabeli haladó társadalom és eszmei mozgalmának rajza, másrészt az együttlakó népek bonyolult és mégis békés együttélés felé haladó fejlődésének irodalmi tükröződése. Ezért biztos, hogy a könyv mostani újabb kiadását is ugyanolyan érdeklődéssel és megbecsüléssel fogadja az olvasó, mint a korábbiakat. .................................................................................. Ed dig ismeretlen Lenin-levelet találtak Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő marxizmus—leninizmus intézet értékes dokumentumot kapott; V. I. Leninnek az „Ekonomi- cseszkaja Zsizny” c. folyóirathoz, az Állami Tervbizottsághoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz intézett levelét. A levél 1922. április 10-én kelt. A szovjet kormány vezetője a levélben rámutat arra, hogy a gyakorlati munkában és a sajtóban nem használják fel megfelelően a gazdasági értekezletekről szóló beszámolókat, a helyi tapasztalatok tanulmányozásának ezt a gazdag forrását. Lenin hangsúlyozza, csak a beszámolók helyes és rendszeres tanulmányozásával, a tanulmányozás eredményeinek a sajtóban való közzétételével lehet elérni, hogy ezek a beszámolók valóban értékes anyagokká váljanak, amelyekből hasznos politikai és gazdasági következtetéseket lehet leszűrni. A levéllel egyidejűleg érkezett az intézetbe Leninnek az Állami Tervbizottsághoz intézett rövid, jegyzetfüzet-papírra írt üzenete az országban folyó egyik építkezés problémáival kapcsolatban. A dokumentumok eddig ismeretlenek voltak, s I. G. Alekszandrov akadémikus, a neves szovjet energetikus özvegye küldte őket az intézetnek. Abban az Időben, amikor Lenin a levelet és az üzenetet írta, I. G. Alekszandrov és felesége az Állami Tervbizottságnál dolgozott. 4