Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-04 / 156. szám

1958. JtLIUS 1. PÉNTEK rtn •itt ifJCirlap Ötvenkét kétszobás családi házhoz elegendő tégla terven felül 104,6 százalékra teljesítette féléves tervét a Pest megyei Téglagyári Egyesülés A tavasz késlekedése, a ké­sői fagyök sokáig akadályoz­ták a megye téglagyárai­nak munkáját. Április hú­szadika körül tudtak csak teljes üzemmel megindulni. Ilyen előzmények után nem várhattunk valami kimagasló teljesítményt téglagyáraink­tól. Annál nagyobb öröm hal­lani, hogy szorgalmas munkájuk vá­rakozáson felüli ered­ményt hozott. Megyénk tíz téglagyára nemcsak pótolta első negyed­évi elmaradását, hanem je­lentősen túl is teljesítette fél­éves tervét. Téglagyáraink 41 millió 300 ezer nyers téglát gyártottak az idei első hat hó­nap alatt, a tervben előírt 39 millió 600 ezerrel szemben. Összesen 35 millió 266 ezer téglát égettek ki fél év alatt, egymillió 566 ezerrel *öbbet, mint amennyi ter­vükben szerepelt. Ez a telje­sítmény 104,6 százalékos ered­ményt jelent. A terven felül égetett tég­lamennyiségből 52 két­szobás családi házai le­hetne felépíteni. Téglagyáraink a számukra előírt termelési értéket 699 ezer forintal teljesaítették túl. Minden téglagyárunk meg­tette a magáét az elmaradás pótlásáért, de a jók között is a legjobban dolgoztak az órszentmiklósi és a törökbá­linti téglagyárak. Az utolsó két hónapban nagyon szépen fejlődött az erdőkertesi tégla­gyár. A jó eredményekhez jelen­tősen hozzásegítette tég­lagyárainkat a már ha­gyományossá vált páros­verseny. Nemcsak egymással verse­nyeznek, hanem Komárom, j Szolnok és Veszprém megyék ! téglagyáraival is. A négy megye közötti versenyben áp­rilisban még a harmadik he­lyen szerepeltek a Pest me­gyeiek, de júniusban már az első helyre küzdöttek fel ma­gukat. A félévi eredmények értékelése még nem fejeződött be. ezért még nem tudják, hogy a mostani eredményekkel is tarthatják-e az első helye­zést, vagy esetleg más me­gye hódítja el tőlük. A dolgozók termelési ked­vét növelte a téglagyárakban kialakított darabbérezés. Ez már tavaly is éreztette kedve­ző hatását. Tavaly 116.2 szá­zalékra teljesítették a nyers­tégla termelési tervet tégla­gyáraink. égetett téglából pedig több mint hétmillióval termet­tek többet a tervezettnél. A téglagyárak a számukra eléggé megcsonkított fél év alatt éves tervüknek csaknem felét végrehajtották. Ez a biztosíték arra, hogy az év végén is túlteljesítésről ad­hatnak majd számot. Kétszáz hold őszibarack fordult termőre az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban az idén 200 hold fiatal őszibarac­kos fordult termőre. Főleg Törökbálint, Somodor-puszta, Balatonboglár környékéről szállítanak sok őszibarackot az első termésből. Az új barac­kosok az idén 20 vagon gyü­mölcsöt adnak. A szedés már megkezdődött és csütörtökön a Balatonboglári Állami Gaz­daságból elküldték az első exportszállítmányt — egy va­gon őszibarackot — a Német Szövetségi Köztársaságba. Akadályozzuk meg a szénakazlak öngyulladását Az eső mindig aranyat ér, de a jó széna készítését a nedves időjárás mégis káro­san befolyásolja. Esős időben a lekaszált fű száradása lassú és nem tökéletes. Az ilyen szénánál a kazlazáshoz szük­séges 15—20 százalékos ned­vességtartalom elérését sem lehet biztosítani. Márpedig, ha a kazlazásnál nem járunk el szakszerűen, könnyen előfor­dul a kazal öngyulladása. A széna rossz hővezető, s így a kazalban a fent írt okok következtében fejlődő hőt nem adja le. A széna gombákat és baktériumokat nagy mennyi­ségben tartalmaz, s ezek a nedvesség és meleg hatására Megmozdult az ország ifjúsága A fiatalok ezrei mennek ezen a nyáron a Hanság­ba. Munkájukkal bizonyítják: a ha­za mindenkor számíthat rájuk. Az ő nevükhöz fűződik majd sok ezer hold termő­vé tétele. Az el­ső harci csoport már dolgozik. Néhányuknak az ásó nyele feltörte a kezét, volt aki nehezen viselte a csizmát, de va­lamennyien kedv­vel, lelkesedéssel végzik feladatu­kat. Fáradságos mun­kájuk után ten­gernyi sport- és szórakozási lehe­tőség várja a fia­talokat. Estén­ként távoli vidé­kekre is ellátszik az a hatalmas tá­bortűz, amellyel a napot búcsúz­tatják. Sokan vágytak a Hanságba a fia­talok közül, akik az idén már nem jutnak el, mert az előre megha­tározott létszá­mot nem lehet fe­lülmúlni. Ezért a KISZ Központi Bizottsága mó­dot nyújt arra, hogy vasárna­ponként roham­brigádok utazza­nak Győr me­gyébe és egyna­pos rohammun­kában vegyenek részt. Ezen a vasárna­pon is több mint 500 fiatal indul útnak. A roham­munkában nem­csak középisko­lások, egyetemis­ták, pedagógusok vesznek részt. Va­sárnapra virradó éjjel három óra­kor a KISZ Köz­ponti Bizottságá­nak tagjai és a bizottság egész apparátusa gyü­lekezik, hogy ver­senyre indulja­nak a már „be­dolgozott” csa­pattal és meg­mutassák: nem­csak a szellemi, hanem a fizikai munkában is meg­állják a helyü­ket, példát mutat­nak. A KISZ Köz­ponti Bizottságát sok más szerve­zet is követi a rohammunká­ban. Pest me­gyéből például július 12-én egy 350 tagú csoport utazik a Hanság­ba. erőteljesen fejlődnek és sza­porodnak. A bemelegedés nélkül szá­radt széna kellemes illatú. 4 C-foknál illóaromás illatot ve­hetünk észre, mint a frissen sült kenyérnél. 60 C-foknál a kellemes illat eltűnik és szú­rós, savanykás szag váltja fel. 80 C-foknál a szag kifeje­zetten pörkölt (égett) szaggá válik. A felmelegedés folytán a széna összetétele is megvál­tozik, csökken a cukor- és ke­ményítőtartalma. A nyers rost nyers és tiszta proteintartal­mát a változás nem érinti lé­nyegesen. A tiszta protein emészthetősége azonban je­lentősen romlik, A .széna öngyulladása meg­akadályozható, ha teljesen szá­radt szénát kazalozunk, vagy ha nagyobb méretű kazlakban levegőcserét előmozdítható, úgynevezett kürtőket képe­zünk ki. A kürtő kiképzése egyszerű. A 20—25 százalék nedvességet tartalmazó szé­nát úgy kazalozzuk, hogy 2— 3 méterenként szalmával ke­ményen megtömött gyapjús vagy rizses zsákot állítunk és ezek köré helyezzük a szénát. A szénarétegek magasodásá- val emeljük a zsákokat is, hogy a kazal befejezésekor a kazalban szellőző kürtő kelet­kezzék. A kürtőkön keresztül­hatoló erőteljes légáramlás a nedvesség elpárolgását, a szé­na száradását és levegőzését segíti elő. Ezáltal a kazlak ön­gyulladását meg lehet akadá­lyozni és nagy mennyiségű szénát menthetünk meg állat- állománylink'-’ részére. Szikéra András VÉDŐGÁT jt/f ohácsszigetet jártam, ami- -'1 |kor kiszakadt medréből a Duna. és elözönlötte a beve­tett földeket, a bogárhátú ta­nyákat. A megvadult víz életet követelt, birtokba vette azt, ami addig az emberé volt. És csónakkal, tutajjal, desz­kából. teknőböl eszlcábált tá­kolmányokkal jártuk a vizet ott, ahol nemrégiben még gya­logszerrel, kerékpárral vagy éppen autóbusszal közleked­tünk. A rémület, a fájdalom és a tehetetlenség érzése vert ta­nyát az emberekben. A szi­getiek azt hajtogatták: itt már sohasem lesz többé élet, itt már sohasem telepszik meg ember. Azóta — két év pergett le — ismét virágzik a sziget, a ta­nyák helyett szívet gyönyör­ködtető falvak nőttek, az em­berek pedig új reménységgel, újult bizalommal a szívük­ben élnek a megerősített gát mögött. Egyet azonban jól megje gyeztek: azt, hogy a víz ellen gát kell, erős gát, amelyen nem törhet át semmiféle jeges ár. És még valamit: azt, hogy a gát ellenére is számolni kell az ár veszélyével, mert a víz alattomos, és ha éjjel, ál­mában tör az emberre, el­pusztítja őt, szép álmaival egyetemben. Manapság az emberék világ­szerte gátat építenek, össze­tett és komplikált gátat, alá­írásokból, tanácskozásokból, jegyzékekből, tüntetésekből és tiltakozásokból, valamint — és ez is kell — iszonyatos ere­jű védőfegyverekből rakják gátjukat a legfenyegetőbb ve­szedelem, a megvadult Duná­nál tízezerre, százezerte pusz­tító bb atomhalál ellen. Az emberek — és nemcsak a mohácsszigetiek — már jól tudják: az ár ellen nem a tes- pedés, a belenyugvás, a színes álomkép, hanem a gát védel­mezheti csak meg őket, és szá­molnak is az ár veszedelmével. A világ, népei különböző szí­nűek. fajtájúnk, vérmérsékle- tűek, vallásnak; más és más eszméket Vallanak; más és más nyelven beszélnek. A le­gendabeli Bábel tornya azért maradt befejezetlen, mert az összekeveredett nyelvű embe­rek nem értették ' meg egy­mást: ha az egyik téglát kért, a másik vizet cipelt neki épí­tőanyag helyett... A népek százmilliói azonban ezekben a napokban — minden külön­bözőségük, egymás számára érthetetlen nyelvük ellenére is — megtalálják egymást, megtalálják a közös nyelvet, hogy a gát, a nagy gát köveit egymáshoz illeszthessék. Akadnak, akik saját testük­kel állják útját a veszedelem, nek. A Phoenix nevű amerikai yacht — Reynold nevű tulaj­donosával. annak feleségé­vel. két gyermekével és egy japán nemzetiségű tengerész­szel a fedélzetén — behatolt az amerikai atombombakísér­letek miatt tiltottnak nyilvání­tott tengerövezetbe. Az is­mert pacifista így tiltakozik a halálkísérletek ellen, kockára vetve életét, családját — hogy sok millió élet és sok millió család pusztulását megelőzze. Az 57 esztendős Donald A. Franders, aki részt vett az amerikai atombomba-fejleszté­si kísérletekben, pénteken — éppen egy hete — öngyilkos lett, hogy ne kényszeríthessék az emberi faj pusztulását cél­zó kísérletekre. És készül a gát más módon is. Az emberek hallatják sza­vukat. mert az erdész meg akarja élni, hogy a facseme­tékből szálfák nőj jenek: mert a földműves azért gyökerezteti a szőlővesszőt, hogy szüretel­hessen; mert a pedagógus nemcsak az összeadásra és ki­vonásra. hanem az integrál­ás differenciálszámításra is megszeretné tanítani nebulóit; mert a ikiskereskedő lökni akarja most épülő házát; és mert az anya nemcsak dajkál­ni akarja gyermekét, hanem felágaskodva meg is simogat­ná szöghaját akkor, amikor az már „a fejére nőtt” ... Az emberek hallatják szavu­kat, mert szeretik az életet, a levegőt és a napfényt, mert szeretik otthonukat, mert nyu­godtan akarnák aludni, és bé­kességre ébredni. Genfben a tudósok — nyolc ország, kelet és nyugat atom­fizikusai — tanácskoznak ezekben a napokban a nukleá­ris kísérletek ellenőrzésének lehetőségeiről. Ez is egy kő­kocka a nagy gáton. De az is, hogy egyszerű emberek — ki­lenc vallásos francia pacifis­ta — tábort ütött a genfi Nem­zetek Palotájával szemközt, ahonnan szemmel tarthatják az értekezlet színhelyét, és két­hetes éhségsztrájkba kezdtek, ezzel is kényszerítve a tudó­sokat. a közvéleményt és nem utolsósorban az értekezlet po­litikai jellegét cáfoló ameri­kai kormányköröket arra, hogy vegyék fontolóra a né­pek szavát. És nem ez az egyedüli ilyen „éhségtábor”. Más tüntető franciák a Marcoule városbeli atomenergia állomással szem­ben táboroztak le, kezdtek éh­ségsztrájkot, hasonló céllal, hasonló gondolatokkal. A japán kormány — amely­ről még ellenségei sem mond­hatják, hogy kommunistabarát — is jegyzéket intézett a mi­nap az amerikai kormányhoz: követelve, hogy szüntessék be a csendes-óceáni atomfegy­ver-kísérleteket. Igen, már nemcsak az egy­szerű emberek, nemcsak a béketábor népei és vezetőik látják, mit rejt magában az atomfelfegyverkezés sötét fel­hője, hanem látják a veszélyt egyes nyugati államok vezető köret is. Tudják: ia frontra nem kell kimenniök, de az atombomba, a hidrogénfegyver A legifjabb táncosok A ceglédi művelődési ház gyermek-tánccsoportja a nyá­ron is szorgalmasan próbál Vargha Katalin tánctanárnő vezetésével Most tért haza a Ganz Árammérőgyár tíz boldog fiatalja Kelet-Németországból. A gyárvezetés méltányolva azt az eredményt, amelyet a kisze­dek takarékossági mozgalmuk­kal elérték, jutalmul tíz fia­talt külföldre küldött. A Váci Híradóstechnikai Gyárban 3000 forint jutal­mat kaptak a fiatalok a taka­rékosságért. Az egész megyé­ben jelentősen fejlődött a ta­karékossági mozgalom. Az if­júság felkutatta, hol van leginkább lehetőség üzemük­ben, gyárukban a takarékos­ságra. S ahol komolyan vet­ték feladatukat — kivált ahol a pártszervezet és gazdaságve­zetők is segítették Őket —, máris jó eredményekkel büsz­kélkedhetnek. A Budakalászi Textilüzemben például hadat üzentek az anyagpazarlásnak, a hamyagságnák. Az előkészítő üzemben működő fonalmentőbri- gád május végéig 176 ezer forintot takarított meg, az exportbrigád pedig 16 ezer forintot. A Pestvidéki Gépgyár fiatal­jai is több ezer forint érté­ket mentettek meg gondosko­dásukkal a népgazdaságnak. Az isaszegi területi KlSZ-szer- vezet 28 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát ajánlott fel, az Abonyi Gépállomáson 102,7 százalékos üzemanyagmegta­karításról számolhatnak be A KISZ megyei végrehajtó bizottsága megtárgyalta ezeket az eredményeket, de felhívta a figyelmet arra. hogy a Köz­ponti Bizottság határozatának egyes fontos részleteiről meg­feledkeznek a szervezetek. Elő­fordul például, hogy a ta­karékosságért kapott jutalmai a fiatalok még aznap este elmulatták. A Keményfémipari Vállalatnál szintén említésre méltó a takarékossági mozga­lom. de a szervezetek már nem figyelnek fel arra, hogy ugyanazok, akik di. cséretet érdemelnek a ..kö­zös“ védelméért, milyen könnyen költik el saját keresetüket liaszontalansá- gokra Egyes helyeken csupán azért takarékoskodnak, mert mun­kájukért pénzbeli jutalmat re­mélnek és nem gondolnak ar­ra, hogy a takarékossági moz­galom célja az ifjúság formá­lása. nevelése. A végrehajtó bizottság ülé­sén szó volt arról is, hogy nem minden járási vagy váro­si szervezet kezdte meg a ha­tározat végrehajtását. A váci bizottság még meg sem tár­gyalta a Központi Bizottság határozatát. Hiba az is, hogy a járásokban megtartott ak­tívákra. ahol a takarékossági mozgalomról tárgyaltak, meg­hívták az illetékes szakembe­reket, de azok sok helyen nem jelentek meg. Az a tévhit ural- ! íródik közöttük: a takarékosság 1 csak az ifjúság feladata és nem értik, hogy csak akkor számíthatunk igazán eredményekre, ha a KISZ-t, a pártszerveze­tek, más társadalmi szer­vek és a szakemberek is támogatják. Mert a pazarlás, pocsékolás megszüntetése csak akkor le­hetséges, ha a takarékoskodás társadalmi mozgalommá szé­lesül. S. Á. nem válogat; munkást, gyá­rost, politikust, miniszterelnö­köt egyaránt fenyeget. És tud­ják, hogy az atomfelhőből nem termékenyítő eső hull a földre. Japánban különösen tudják ezt, hiszen éppen kedden halt meg még az 1945-ös Hirosimái atomtámadás következtében egy Kavasze nevű ötvennégy esztendős parasztember. Tizenhárom esztendő telt el azóta, és az egyszer felrobbant atom or>mba tizenhárom év után is öl,.. De az atomhalál ellen épüt a nemzetközi gát. És ahogyan a Dunagát építkezésének, úgy ennek is van vezetője. Tudjuk jól, a Szovjetunió ez a vezető, És amikor a Szovjetunió a csúcstalálkozót sürgeti, amikor ennek akadályait igyekezik le­küzdeni, amikor nem üres kéz­zel, de ereje — és saját atom­bombájának ereje — tudatá­ban kijelenti, hogy az agresZ- szort azzal a fegyverrel üti vissza, amellyel támad — ak­kor a gátat erősíti. És nekünk, valamennyiünk­nek építenünk kell A jeges Duna ellen minden szál ember harcolt. Ősz öreg asszonykával találkoztam Du- naszekcsőn, Horváth Józsefné- vel. Jónéhány gyermekének ki­hordásától megvastagodott de­rekához apró dagasztótekenőt szorított, abban hordta a föl­det a nyűlgáthoz, hogy házát, otthonát védje a jeges ártól. És hány ilyen embert láttam akkor! Hányán hordták a föl­det taligával, zsákkal, ha kel­lett, marokban! Ehhez a gáthoz is mindegyi­künk hordja a földetl Nálunk könnyebb ez, mint nyugaton. Bennünket segítenek, buzdí­tanak az építésre. Amazokat sokszor akadályozzák benne, mert minden vésznek — az ár­víznek is, az atomtámadásnak úgyszintén — vannak vámsze­dői. Egyiknek a zűrzavarban fosztogatók a hiénái, másik­nak a nyerészkedő fegyver­gyárosok, akik— jól tudjuk■—- helyenként azonosak a kor­mányférfiakkal. És mégis, az egyszerű embe­rek ott is békét akarnak. Az asszonyok egészséges gyerme­keket akarnak szülni, a fér­fiak pedig nem kérnek a tűzhalálból, még a Phoenix hajó utasai sem, akik a tiltott övezetben hajóznak. Öle tudják, hogy a főnix­madár lengendája — csak le­genda, ők tudják, hogy a tűz­halálból nincs feltámadás. De ennyi erős kéz ne tudná lefogni annak a néhány gyúj- togatónak a karját?! Bizzunk abban, hogy le tud­juk fogni. Bizzunk, és tegyünk érte, ami csak tőlünk telik. Az árvizet is meg lehet előz­ni, ha nem hanyagoljuk el a gátakat, ha erőssé tesszük őket. De ezt nem akkor kell ten­nünk, amikor már nyakunkon■ a víz, amikor már a ház falát nyaldossák a hullámok. Előbb kell védekezni, és egyesíteni kell az erőt a védekezéshez! Az atombomba elleni gát alapja: a szocialista országok ereje. Az atomtámadás elleni erőegyesítés: a varsói szerző­dés. Ezt az erőt kell növelnünk, ezt kell gyarapítanunk. Ha a szocializmust építjük, a béke gátját emeljük magasabbra. E két dolog — a szocializmus építése és a béke védelme —>■ nálunk elválaszthatatlan. Valamikor azt mondották, hogy a politika csak a „feje­sek.” dolga. A béke vagy há­ború ügyében az övék a döntő szó. Nem így igaz. A béke vagy háború ügye — a mi ügyünk, nekünk van szavunk ükkor, ha döntenek róla. És a mi politikusaink a mi szavunkat, akaratunkat tolmácsolják. Az atomzónában hajózó yacht utasai, a pacifista fran­ciák kilenctagú csoportja, az atomfegyverkezés ellen szava­zó nyugatnémetek tízezrei, a szocialista országok százmilliói teszik le most szavukat és tet­teiket a béke mérlegére. Az emberek, nagy dolgok idején — megértik egymást. Garami László A takarékossági határozat végrehajtása nyomában

Next

/
Oldalképek
Tartalom