Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-04 / 156. szám
1#S8. JÜUT7S 4. PCUfTRK "i^CMap *7-' " ■ "5« Reggel 6 őrs 40 pere. A .zöld színű villamosvonat a Keleti-pályaudvarról indul Gödöllő felé. Nyolc esztendeje már, hogy egyik budapesti gyár, a Ganz Árammérő kiköltözködött Gödöllőre; aztán egy nagyobb járműjavítóm űhely követte, amelyet a Gödöllői Gépgyárrá fejlesztettek. Mindezen felül ez a község egyetemi falu is — az egyetlen ilyen falu az egész országban —, amióta az Agrártudományi Egyetemet ú kié helyezték. Ulti-parti a UÉV-en Most, hogy dr. Pongrácz ■Kálmán, a fővárosi tanács elnöke legutóbbi parlamenti beszédében szóvátette Budapest túlnépesedését és ezzel kapcsolatiban felvetette a gyárüzemek egy része vidékre helyezésének gondolatát, nem lehet érdektelen Gödöllőt ebből a szempontból közelebbről szemügyre venni. Hogyan élnek és dolgoznak a fővárosból áthelyezett gyár és ■utána vándorló emberek nyolc ,ívvel a költözködés után?' Elindulunk tehát a helyiérdekűn Gödöllőre. Ülőhely már negyedórával a vonatindulás .előtt alig akad a kocsikban. Viszont majd minden kocsiban egy-két négytagú kártyaparti üti a blattot. A mozdony utáni vagonban is négy javakora beli férfi ultizik jókedvűen. Megkérdezzük: — Gödöllőre, a munkahelyükre utaznak? >— Igen — feleli egyikük. Bemutatkozunk: — Blatnícz- ky Gyula járási tanácselnök- helyettes vagyok — mondja. Aztán sorra bemutatja társait is: — Nagy elvtárs, a 20-as Népbolt vezetchelyettese, Poi- j gár elvtárs, a cipőtoolt veze- J tője, Földes elvtárs, a sport- ! és játékbolt vezetője. Minden reggel másfél óra hosszat, dé ! legalább ötnegyed órán át j kártyázunk. Néha filléres, ; ilyenkor, hónap vége felé | már csak tiaedfilléres alapon. Valahogy agyon kell ütni az jdöt... Nem ezen a rázós villamoson ., *— Hányán utaznak Gödöllőre. dolgozni a fővárosból? — érdeklődünk, de a partnerek jókedvűen belefojtják a szót a tanácselnök-helyettesbe, nekünk meg azt tanácsolják, fáradjunk nyolc óra után a járási tanácsházára, most nine* hivatalos idő: — Blartniczky elvtárs és mi mindnyájan az utazással naponta úgyis három órát rádolgozunk a munkaidőnkre* . „Nyugalomba sem vonulok vidékre” így hát leülünk a kocsi másik oldalán az egyetlen üres helyre. Szomszédunk Strehlin- ger elvtárs, a Gödöllőd Sütőipari Vállalat igazgatója, már hatodik éve mindennap megteszi oda-vissza a hosszú vil- lemosutat. Pedig már nem fiatalember. Vajon nem lenne kényelmesebb neki, ha Gödöllőn lakna? — Nem adom fel a pesti lakásomat — mondja. — Még néhány év és nyugdíjba megyek, addig csak kibírom az utazgatást. Világéletemben Pesten laktam, semmi kedvem vidékre menni. Nyugalomba sem vonulok vidékre. Valaha a legtöbb ember arról ábrándozott, hogy ha majd nyugalomba vonul, élete alkonyát valahol vidéken, kis kertes ház békés csendjében éli le. Persze, azért manapság is akadnak ilyenek. Blatniczky tanácselnökhelyettesnek például ez a véleménye: — Szívesen kiköltöznék, csakhgy én itt mindössze nyolc hónapja — megbízás alapján — töltöm be az elnökhelyettesi tisztet. A lakás persze Gödöllőn is nagy probléma. Nekem azonban Pesten kétszobás összkomfortos lakásom van és Ittáris többen kínáltak fel helyette cserébe hasonló kertes házat. Nagyon sok itteni lakos szeretne a fővárosba költözni, a munkájuk köti oda őket \ ' ' Nyolc esztendő alatt hetven lakás Hányán járnak be dolgozni Gödöllőről a fővárosba, nem tudja pontosan, de hogy nagyon sokan, annyi biztos. A községből induló hajnali vonatok és a déliek is mind zsúfoltak. A községi tanács véleménye szerint legalább háromezer a Budapesten dolgozó és naponta beutazó gödöllői lakosok száma. Arról viszont, hogy munkahelyük miatt az utóbbi években hányán költöztek be a fővárosba, még csak hozzávetőleges számot sem tudnak mondani. Valószínűnek tartják, ezernél többen. Hogy a Gödöllőre telepített két gyár és az Agráregyetem után hányán költözködtek a községbe, arra már némileg pontosabb adatokat tudnak adni. A Ganz nyolc esztendő alatt 70 lakást tudott biztosítani utána vándorló dolgozóinak. A gépgyár lakótelepet épített és ebben vagy 200 dolgozójának adott lakást, ugyanennyire tehető az Agráregyetem új lakóházaiban elhelyezett egyetemi tanárok, docensek, tanársegédek és egyéb alkalmazottak száma. Azelőtt valameny- nyien a fővárosban laktak, kiköltözésükkel tehát legfeljebb félezerrel csökkent, de a Gödöllőről beköltözött mintegy ezer ember és családtagja révén jóval többel növekedett Budapest lakosságának száma. Ezer pesli lakos — Gödöllőn Ugyanakkor a gödöllői gyárak, vállalatok, intézmények és hivatalok dolgozói közül közel ezren még mindig fővárosi lakosok. Csak a Ganz Árammérőbe naponta 250, a gépgyárba valamivel kevesebb dolgozó utazik Budapestről, több mint másfélszázan pedig az Agráregyetem tanszemélyzete és egyéb dolgozói közül. Ezenfelül a Kisállattenyésztőnek is van vagy ötven fővárosban lakó dolgozója. A tangazdaság, n fővárosi szociális otthon, a kü lönböző járási hivatalok, intézmények és vállalatok alkalmazottai között is akad jó néhány fővárosi lakos. Számszerűit azonban a Ganz Árammérő dolgozói vállalják legtöbben a ki- és beutazás fáradalmait. Legtöbben közülük kerek nyolc esztendő óta minden munkanapon órákhosszat utaznak oda-vissza és mégsem hagyják el régi munkahelyüket. Vajon a vidéki lakásínség, vagy egyéb okok miatt ragaszkodnak fővárosi lakásukhoz? Erről legközelebbi alkalommal részletesen fogunk beszámolni, hogy a régebben kiköltöztetett gyár dolgozóinál tapasztaltak tanulságul szolgálhassanak a főváros túlnépesedésének levezetésére felmerült gyárkitele- pítésí tervhez. Szokoly Endre Gázszállító Kocsi A Csepel Művek Egyedi | Gépgyára a Wilhelm Pieck f Vagon és Gépgyárral együtt-1 működve, gázszállító kocsi | mintapéldányát készítette el, | amely 25 000 lakosú község 1 egy havi ellátására elegendő | gáz szállítására alkalmas, A | kocsi négy tartályának bunkó- | iatáí különleges acéllemezből | készítették, s acélszalaggal te-| kercselték, hogy 150 at- | moszíérás nyomást is kibír | ion. Az új fajta kocsi egysz« | rűbbé teszi a gáz szállítását ét | módot nyújt nagyobb tközsé | gek gázellátására. A gyár ve- f zetői exportrendelésekre i* 1 számítanak. íiénk awsereforgaími tárgyalások | stinbelye Budapest A dunavarsányi iskolakertnek saját öntözőberendezése van. Képünkön: balról jobbra a helyi tanács dolgozója, Merczel Gyula szakcsoport-elnök, Malmos József iskola- igazgató és a község agronómusa Az elmúlt napokban szovjet, bolgár és román belkereskedelmi szakemberek látogattak hazánkba. Az államközi tárgyalásokon megvitatták a kereskedelmi kapcsolatok szélesítésének további módozatait, A Belkereskedelmi Minisztériummal jelenleg az országuk és hazánk között létesítendő órucsereforgalmi egyezményről tárgyalnak. .3HlllHHIlHIIHHHItHmimHHfUHMHtlW»tWttlllWW>mt>mHfWlWH»niHlWIWH»lWlHWIIHHHIIWHIWWWtWHlim!IUlHHHfflHUHlltmH Tájékoztató a burgonyabogár elleni védekezésről Meghatározzák a termelőszövetkezeti mezőgazdászok jog- és munkakörét A Földművelésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztálya nagyfontosságú rendeletet készít elő, amely országosan egységesen meghatározza a termelőszövetkezeti mezőgazdászok jog- és munkakörét. A termelőszövetkezeti agro- nómusok nyugdíj-helyzetét tisztázó, a közeljövőben megjelenő rendelet utolsó akadáMá Ina min ta-ssá Ilii mán y indul repütógéppel München he Száz vagon málnát vásárolnak fel a Dunakanyarban és a Börzsönyben Harmincöt vagon málna érkezett eddig a Dunakanyarból lehet olvasni | és a Börzsönyből, az ország legjobb málnatermő vidékéről a konzervgyárakba. A megnövekedett termőterület és a jó tér- | més következtében a Pest megyei földművesszövetkezetek az idén a tavalyinál mintegy 30 százalékkal több, összesen száz vagon málnát vásárolnak fel. A Dunakanyarban termelt málna legszebbjéből két ízben már Csehszlovákiába is szállítottak, rövidesen pedig Münchenbe küldenek repülőgéppel minta- szállítmányt. lyát is elhárítja annak, hogy a mezőgazdászok az eddig al- kalmaztatási viszony helyett mindenütt tagjai lehessenek a termelőszövetkezetnek. A kormány ezért javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a mezőgazdászt, miután tagságot vállalt, válasszák a vezetőségbe. A készülő rendelet a mezőgazdászok nagyobbfokú politikai, erkölcsi és anyagi téren is megnyilvánuló megbecsülését írja elő. Ezenkívül intézkedik ,a . njezpgazdászok é’et- és müríkákörülményeinek megjavításáról is. A jog- és munkakör meghatározásával azt a célt kívánják elérni, hogy megszüntetve az eddigi tanácsadó szerepet, az agronómusok valóban szakmai vezetői legyenek annak a termelőszövetkezetnek, amelyben tevékenykednek. A jogkör bővítésével természetszerűleg együtt jár a mezőgazdászok felelősségének növekedése is. A burgonyabogár második nemzedéke az állandó megfigyelők jelzése szerint július 5—10-e körül várhatóan nagy tömegben jelentkezik, ezért az egyöntetű védekezésre már most fel kell készülni. Eredményes védekezés céljából előreláthatólag szükségessé válik az ösz- szes burgonyaültetvény egy meghatározott időben történő levédése azért, hogy a bogarak, lárvák ne találjanak menedéket. A védekezésre fel kell készülniük a termelőknek, de a Éöldművesszövetkezeteknek, népboltoknak, gazdaboltoknak is. A községi gazdasági felügyelők, valamint a földművesszövetkezeti agronómusok segítségével állapítsák meg a községi üzletvezetők az egyéni termelők művelésében álló burgonya összterületének levédéséhez szükséges vegyszert és azt sürgősen rendeljék- meg egy tételben a MÜNÖSZEK Pest megyei kirendeltségénél (Budapest, Csont u. 2.) a szállítás zavartalan biztosítása végett. Minden olyan vegyszert meg kell rendelni, amelyeket használhatóságuk mellett a községi termelők kedvelnek. Általában leghatásosabb, de egyben a legolcsóbb védekezési mód a permetezés. Természetesen hatásos és jó a porozás is, de költségesebb. A Holló 10-ből 5 kilogramm szükséges 1 kh levédéséhez. Csak elkészítésénél kíván egy kis figyelmet. Lágy vízhez kell keverni* különben az olaj kicsapódik és akkor. az olajos része perzsel, a többi pedig hatástalan. A kút- hideg víz alkalmazásánál is hasonlóképpen viselkedik* Megjelent forgalomban az 50 százalékos DDT permetező anyag, amit ez évben először a növényvédő állomás alkalmazott jó eredménnyel. Ka- tasztrális holdanként 1 kilo-; gramm védőszer szükséges, háti permetezőgéppel alkalmazva 300 liter vízzel kell keverni,. Ezenkívül kapható és jó permetező anyag a Pernit Hungária Matador is. Ez 10 százalékos. A Pern it bői 1 kh-ra 1,50— 1.75 kilogramm szükséges 300 liter vízben feloldva. A porozó anyagok közül kiváló a Nikéről, amely 20 százalékos DDT tartalmú vegyszer, ezenkívül a közismert 10 és 5 százalékos Hungária Matador. Termelőink felismerték a védekezés jelentőségét, gondosan vizsgálják burgonya ültetvényeiket és így biztos remény van az ígérkező nagy termés betakarítására^ Fényes József növényvédelmi felügyelő Egy évtized múlt el azóta, hogy az egyik nyárvégi estén tíz egyéni paraszt gyűlt össze Abonyban, a kultúrházban — termelőszövetkezetet alakítani. Sok vitával eltöltött este volt már e szándék mögött. Egymást győzték, bíztatták, hogy közösen biztosan jobb és könnyebb lesz. De hát ki láthatott a jövőbe? Az egykori nehézségeket, akadályokat elfeledteti az idő, s Berta elvtársnak, a tsz elnökének is jól össze kellett szednie emlékezőtehetségét, hogy ezekről beszéljen. Pedig nehézség, akadály bőségesen akadt. Az emberek nem igen tudták, mit jelent a szövetkezet, az ellenség viszont annál inkább. Meg is lovagolták a tájékozatlanságot: csajkáról, közös feleségről és egyéb badarságokról beszéltek. — A szovjet kolhozok eredményei, a kolhozparasztok életéről hallottak és olvasottak adták nekünk az elhatározást és az erőt ahhoz, hogy megalakítsuk szövetkezetünket — emlékezik vissza ezekre az időkre Berta elvtárs. Az alapító tagok között volt cselédembereket és agrár- proletártíkat találunk, akik érezték, hogy a szövetkezetnek jobbnak kell lennie, mint a cseléd- vagy kubikoséletnek. Inkább hittek a pártnak, amely a szövetkezést ajánlotta, mint a mendemondában. A szövetkezet fejlődése, a szövetkezeti tagok élete bizonyítja, hogy nem jártak rósz- szül, amikor az tíkos szóra hallgattak és szövetkezetei alapiMEGÉRETT A GYÜMÖLCS zetben nősült, s itt alapított családot. — össze sem lehet hasonlítani életünket azzal, ahogyan a múltban éltünk, de azzal sem, ahogy a szövetlíezet megalakulása előtt. Sem nekem, sem a szövetkezet tagságának nincsenek anyagi gondjaink -* mondja Virág Béla, Ha valakinek gondja van a szövetkezetben, az Berta Mihály elvtárs, a szövetkezet elnöke. Na, nem a szövetkezet ügyei miatt kell törnie magát. A munkakedvvel, a munkafegyelemmel nincsen semmi baj. A lakásprobléma nehezedik vállaira. Ebben a szövetkezetben ugyanis olyan .,szerencsétlen“ helyzet alakult ki, hogy a házasuló legények és a férjhez menendő lányok mind idehozzák életük párját. Lakás meg a szövetkezet tulajdonában levő két majorban kevés van. Dehát lehet-e elutasítani zgy-egy fiatalt ilyen ok miatt? Addig „spekulál“ az elnök, amíg beköltözhetnek a fiatalok új otthonukba. Persze, a legjobb megoldás az lenne, ha engedélyeznék a tanyaközpont közelében házhelyek parcellázását, mert így nyomban lennének olyan tagok, akik lakásépítéshez kezdenének. Tízéves az Abonyban alakult, de Kőröstetétlen határában gazdálkodó Dózsa Tsz. A szövetkezet tagjai már készülnek az alakulás egy évtizedes megünneplésére. Tíz évvel ezelőtt szegényemberként léptek a szövetkezetbe, s most jómódú, gondnélküli szövetkezeti parasztok. Hát lehet ezt elfelejteni és meg nem ünnepelni? Mihók Sándor Hogyan csökkenthető Q I ■ ■ / I / r ^ DUUIcII36Sb TUinClirvíIkcuCvC • í»ödölhirt> úttvlvpiivit gyárak és dolgozók nyamában tottak. Nem volt ugyan göröngy nélküli az út, amit eddig megtettek, de megérte a kezdeti évek nélkülözése és erőfeszítése. Mert olyan tíz család alapította a szövetkezhet, akik csupán 30 hold földet adtak össze és ezen, valamint munkaerejükön kívül egyebük nem volt. De az első vetőmag, az első állatok mind az állam jóindulatát, segítőkészségét bizonyították. Kölcsönképpen kapták, mégis micsoda öröm volt elhinteni a magot, bevezetni az istállóba az állatokat. Ennyire örülni csak azok tudtak, akik sem földet, sem állatot nem mondhattak magukénak sohasem. A múlt kizsákmányoltjai, nincstelenjei azonban élni tudtak a párt és a kormány adta lehetőséggel. Olyan jól működő mezőgazdasági nagyüzemet teremtettek, amely most már bőségesen gyümölcsözne, s nemcsak a szövetkezeti tagság, hanem az egész ország javára Kamatostól visszaadja a szövetkezet a beléfektetett anyagiakat, s most már képes arra is, hogy saját erőből fejlődjön, erősödjön tovább. Valóban korszerű nagyüzemi termelés folyik a 105 tag szorgalmával, a tulajdonukban levő 831 holdon. A nagyüzemi gazdálkodás egyik legfontosabb jellemzője, hogy többet és jobbat termel, mint az egyéniek a kisparcellákon. Nos, ha ilyen oldalról vizsgáljuk a szövetkezet gazdálkodását, igazán nem mondhatunk róluk rósz- szat. Gabonái kimagaslóan jobbak az egyéniekénél. Talán az ő földjeiken több eső esett? Szó sincs róla, csakhogy a szövetkezet tagsága gépekkel ideiében elvetett tavaly ősszel, s ami ugyancsak nagyon fontos: jól előkészített talajba tették a magot. A trágyát és a műtrágyát sem sajnálták. Az utóbbiból átlagosan 108 kiló jut egy holdra. S hogy jobbat és értékesebbet termelnek, mint az egyéniek, arra is lehet számtalan példát felsorakoztatni. 307 hold gabonájukból 38 holdon másodfokú szaporítású tavaszi árpát és 12 holdon ugyancsak másodfokú szaporítású zabot termelnek. Az ősszel 100 holdon búzát is vetnek vetőmagszaporítás céljából. Tíz évvel ezelőtt még ők kapták a vetőmagot, most pedig ők adnak kiváló minőségűt az egyénieknek és a fiatal tsz-eknek. Íme, egy másik bizonyíték. A szövetkezet hizlaldájában most is 80 hízó van, s az év végéig 134-et adnak el az államnak. Persze, az egyéniek is hizlalnak, csakhogy az egyik ilyen, a másik meg amolyan fajtát. A szövetkezeté azonban fajra is, súlyra is egyöntetű, ezért többet ér és exportra is alkalmas. Pár évvel ezelőtt még egy- egy növényféleségnél elért jó •, terméseredmény híressé tehe- ■ tett egy-egy termelőszövetkezetet. Manapság azonban ahhoz, hogy jónak fogadjanak el . egy szövetkezetei, már kevés az ilyen egyik évről a másikra való tündöklés. Más és igazságosabb mércével mérnék ma. Mégpedig azzal, hogy a szó- banforgó szövetkezet holdanként mennyit ad az országnak, illetve mennyi árut visz piacra. Az egy holdra jutó áruértékesítés számadatai ugyanis sok mindenről árulkodnak. Hiába fizet jól a föld, ha gyengül az állattartás, vagy megfordítva; kevés áru jut piacra, s ilyenkor kevés a jövedelem is. De árulkodnak arról is, hogy a tagság a közösségen, vagyis a szövetkezet fejlődésén keresztül keresi-e . boldogulását, vagy a háztájiban „spekulál1. A kőröstetétle- ni Dózsa Tsz fejlődését az árutermelés mennyisége is dicséri. mert minden holdról 1500 forint értéket visznek piacra, s ez jóval magasabb a járás termelőszövetkezeteinek átlagánál. A 3004-es kormányhatározat még csak jobban ösztönzi erre a tagságot. Azért vásárolnak és azért növelik az állatállományt, hogy a föld termését még jobban kamatoztathassák A fis alapító közül közül Berta Mihály. Virág Béla, Virág Gyula, Fehér József és Magyar Béla ma is tagja a szövetkezetnek. Virág Béla fiatalember még, a szövetke■?
