Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-04 / 156. szám

^/Ctrlap 1958. JÚLIUS 4. PÉNTEK Prágában kedden megkezdő­dött a KGST mezőgazdasági bizottsága állandó munkacso­portjának záróülése. A tízna­pos értekezleten Albánia kivé­telével a KGST valamennyi tagállama képviselteti magát. Szlovákiában az év első felé­ben 243 új termelőszövetkezet alakult. Július 1-éu Szlovákiá­ban 2308 termelőszövetkezet működött és a szocialista szek­tor a termőföld 62,7 százaléká­ra terjedt ki. • Július 1-től kezdve a donyec.i szénmedence bányáiban a kül­színi munkások áttértek a hét­órás munkanapra. Most már a donyeci bányászok minden ka­tegóriája csökkentett munka­időben dolgozik. A kínai vasérctermelés 1960- ra meghaladja a 200 millió tonnát. Uj golyóscsapágy-gyárat avattak Kínában, a Kínai Kommunista Párt megalapítá­sa 37. évfordulója tiszteletére. A gyárban mór tavaly július óta folyik részleges termelés, de a teljes termelés csak most indult meg. A gyár építését, szovjet segítséggel, 1955-ben kezdték meg. Damaszkuszi jelentés sze­rint komoly összetűzésekre ke­rült sor az omani harcosok és angol csapatok között. Számos angol katona elesett, több gépkocsi és fegyver az omani erők kezére került. A párizsi rendirrprefektus betiltatta az antifasiszta ellenállási bizottság július 14-re tervezett nagygyűlését A párizsi rendőrprefektus betiltotta az antifasiszta ellen­állási bizottság által július 14- re, a párizsi Köztársaság térre meghirdetett nagygyűlést. Az antifasiszta ellenállási bi­zottság titkársága közleményt adott ki, és ebben bejelenti, hogy e tilalmat nem hajlandó véglegesnek tekinteni, A baloldali sajtó, az Huma- nité és a Liberation, vezető helyen ad hirt a rendőrprefek­tus döntéséről, amelyen ke­resztül — mint e lapok megál­lapítják — De Gaulle tiltja be a július 14-i párizsi népi meg­mozdulást. Az Humanité leszögezi: — Bárki legyen is az. senki­nek sincs hatalmában meg­akadályozni. hogy július 14 Franciaország-szerte a köz­társaság és a demokratikus szabadságjogok védelmének nagy napja ne legyen. A hírek szerint kedvező légkörben folyik a genfi atomszakértői értekezlet munkája Az emberiség akarata ellenére... Az Egyesült Államok szer­dán délután kísérleti atom­bomba-robbantást hajtott vég­re a Csendes-óceán délnyuga­ti részén fekvő Bikini-szige­ten — jelentette szerdán este az amerikai atomerőbizottság és nemzetvédelmi miniszté­rium közös közleménye. A robbantás része volt annak az atomkísérlet-sorozatnak, amelyet az Egyesült Államok a Csendes-óceán térségében végrehajt. A közlemény a robbantásról további részle­teket nem tartalmaz. A keleti és a nyugati atom- szakértők csütörtökön külön- külön megbeszéléseket foly­tattak egymás között, majd kikérik kormányuknak véle­ményét a kétnapos megbeszé­lésen eddig elért eredmények­ről. Az értekezlet egyik szóvi­vője kijelentettte, hogy a 48 órás megszakításnak nincs más különösebb oka, mint az, hogy a küldötteknek lehető­ségük legyen az eddig elvég­zett munka áttekintésére. Az amerikai képviselőház csökkentette a külföldi segélyprogramot Az amerikai képviselőház szerdán délután megszavazta a külföldi segélyprogram 872 millió dollárral való csökken­tését a július 1-vel kezdődő költségvetési évre. A képviselőház ezzel a döntésével figyelmen kívül hagyta Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter felhí­vását a program teljes össze­gű megszavazására. Tokiói jelentés szerint a Ja­pán kormány felkérte az Egye­sült Államokat, ne tartsa meg július 25-re tervezett nukleá­ris kísérleteit a Johnston szi­getnél. (A sziget Honolulutól délnyugatra terül el.) A japán kormány hangsúlyozza, hogy ha az Egyesült Államok nem | veszi figyelembe a japán ké­rést, a japán kormány fenn­tartja magának a jogot, hogy teljes kártérítést követeljen az Egyesült Államoktól az okozott j károkért. mai nap 1958. július 4., péntek, Ulrik napja. A Nap kél 3.52 árakor, nyugszik 19.45 órakor. A Hold kél 21.21 órakor, nyugszik 7.27 órakor. Várható időjárás: Felhő- átvonulások, több helyen eső, zivatar, mérsékelt délnyu­gati, nyugati szél. A nappali hőmérséklet nyugaton csök­ken, keléten alig változik. Legman sabb nappali hőmér­séklet nyugaton 20—23, kele­ten 24—27 fok között. Ollenhauer: A nyugatnémet költségvetési politika hasonlít a régi jelszóra: „Vaj helyett ágyát!" Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke Güterslohban egy választói „Ahány ház — annyi takarékbetét-könyv” (Folytatás az 1. oldalról) ebben is példát mutattak a ceglédiek, különösen pe­dig a Táncsics általános iskola Megemlítette, véleménye sze­rint el kellene terjeszteni ezt a hasznos kezdeményezést az egész országban. ' Elmondotta, hogy az Orszá­gos Nőtanács mellett megala­kult az országos .takarékossá­gi bizotfság. Szeretnék, ha a közeljövőben a megyei, já­rási és városi takarékossági bizottságok is létrejönnének. A takarékosságnak száz féle módja van — folytatta Ortu- tay Zsuzsa — például meg­szervezhetnék az asszonyok a hulladék gyümölcs feldolgozá­sát. amelyet már nem tudnak értékesíteni, legfeljebb szesz­nek dolgoznák fel. Egyrészt, előmozdítanák a takarékossá­got, másrészt gyümölcsszörp- eilátásunkat javítanák. Nagy érdeklődés kísérte dr. László Andor tájékoztatóját, a takarékosság helyzetéről. Be­vezetőben elmondotta, hogy ma már tízezrével válta­nak takarékbetétkönyvet olyanok, akik korábban nem mertek, vagy nem tudtak takarékoskodni. Számadatokkal bizonyította, hogy mennyire megváltozott a helyzet az utóbbi években. Ha az 1955. december 31-i állapo­tot száz százaléknak vesszük, altkor 1958. június 30-án ez az érték közel háromszorosára emelkedett. Ilyen nagyará­nyú növekedésre — amely különösen az idei évre jellem­ző — még nem volt példa. A takarékossági mozgalom­ban jelentős szerepet töltenek be a kölcsönös segítő taka­rékpénztárak. 1954 végén, amikor meg­alakították az első KST- ket, még csak 38 ezer tag­juk volt, ma több mint 3000 KST kb. 330 000 tag­gal működik az ország­ban. Egymillió tanuló gyűjtött takarékbélyeget. 50 filléres, 1 forintos címletekben és az 1957/58. évi tanévben majd­nem 50 millió forintot taka­rítottak meg a diákok. Most az év végén kivették pénzüket és üdülni mennek, kerékpá­rokat vásárolnak. A parasztok takarékosságá­ról megemlítette László elv­társ. hogy a paraszti betétei? teáma két és fél—háromszoro- tosára növekedett. A bizalom helyreállításában lágy része volt annak, hogy 1956-ban az ellenforradalom alatt és után a takarékpénztá­rak vállalásukhoz híven fizet­tek. Hasonló dologra még nem volt példa a banktörténelem­ben. Vajon melyik kapitalista országban tudták volna ezt hasonló körülmények között megcsinálni? Végezetül elmondotta László elvtárs, hogy nem minden áron végrehajtott takarékosságot akarnak, hanem csakis ésszerű takarékosságot. Ezután értékes ajándéktár­gyakat nyújtottak át a legjobb nőtanácsi dolgozóknak: Benke Lajosnénak, Müller Lászlóné- nak, Erős Jánosnénak, Szelep- csényi Imrénének és Bartók Barnabásnénak. Jellemző, hogy a hozzászólók csaknem va­lamennyien csatlakoztak a ceglédiek kezdeményezésé­hez és már itt határozott vállalásokat tettek. A váci nőtanács elnöke el­mondotta, hogy igen örül a ceglédiek eredményének és azt igyekeznek náluk is meg­valósítani. Nagy taps mellett jelentette be, hogy még ebben az évben legalább 400 taka­rékkönyvet szerveznek. Sze- lepcsényi Imre elvtőrs, a Ceg­lédi Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke meg­ígérte, hogy a továbbiakban is minden segítséget megadnak a nőtanácsnak, hogy az eddigi eredményeket tovább fokoz­zák. A nagykőrösi nőtanács szintén vállalta, hogy olyan munkát végez, amely nem ma­rad el a ceglédiek mögött. Zsadon Miklós elvtárs arra hívta fel az anyákat, hogy a kereső ifjúsággal többet fog­lalkozzanak és neveljék rá őket már kezdetben a takaré­kosságra. Érdekes volt a ceg­lédi járási nőtanács elnökének hozzászólása. Elmondotta, hogy véleményük szerint a takarék- betétek elősegítik a gyárak­ban is a takarékosságot az ál­lami vagyonnal. Mert aki otthon takarékos, az a munkahelyén óvatosan, takarékosan bánik az anyaggal. Javasolta, hogy a ceglédi nő­tanács forduljon felhívással az ország valamennyi nőtanácsá­hoz. A 14 felszólaló után a ceg­lédi nőtanács elnöke felolvasta az országos felhívást: „Cegléd város nőtanácsa összehívta a legjobb takaré­kossági aktíváit és megtár­gyalta a kormány takarékos- sági felhívása alapján az ed­dig végzett munkát. örvendetes eredményt értek el és Cegléden megvalósult az „ahány ház, annyi takarék­betétkönyv" mozgalom cél­kitűzése. Ma Cegléden nincs olyan család, amelyiknek bi­zonyos megtakarítása ne lenne. Azt tapasztaltuk, hogy a takarékosságnak ez az álta­lános helyzete javítja, és se­gíti a családokat, elősegíti a családok célkitűzéseinek meg­valósítását. Ebből az alkolombót felhí­vással fordulunk az ország összes nőtanácsának asszonyai­hoz, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz, kövessék pél­dánkat. Segítsék elő, hogy minden nő megértse, mit je­lent a család szempontjából a beosztó életmód, a félretett forintok. A ceglédi nőtanács” nagygyűlésen hangoztatta: a Genfben megnyílt kelet—nyu­gati atomkonferencia első lé­pés az általános nemzetközi enyhülés útján. Követelte, hogy a nyugatnémet kormány végre saját házatáján is lép­jen az aktív leszerelés politi­kájának útjára és ne növelje a veszélyeket az atomfegyver­kezés őrületének fokozásával. A nyugatnémet kormány pénz­ügyi politikájáról Ollenhauer leszögezte, hogy az erősen hasonlít a Göring-féle jelszó­hoz; „Vaj helyett ágyút!“ A katonai kiadások még az atom­fegyverkezés nagy kiadásai nclküj is az elkövetkező kéj év Wert r felérik ' ä * költségvetés összegének 40 százalékát. Ha el akarják kerülni az inflációt, csak két út lehetséges: az élet- színvonal általános, erős csök­kentése, vagy a szociális és kulturális kiadások javarészé­nek törlése. Ilyen politika azonban nem jelent biztonsá­got, hanem halálos veszélyt — mondotta Ollenhauer. — TIZENHÉT úttörőcsapat rendez önálló táborozást a budai járásban. — A MEGYE EXPORT­BRIGÁDJAINAK versenyé­ben a Csepel Autógyár jár- műgyári alapszervezetének Ságvái'i Endre brigádja ke­rült az első helyre. A nagy­szerű teljesítményt a megyei KISZ-bizottság dicsérő ok­levéllel és 800 forinttal ju­talmazta. A harmadik helyen végzett motorgyári vízszi­vattyúházi exportbrigád ok­levelet és 500 forint pénz­jutalmat kapott. — JÁRÁSI VÁNDOR- TŰRÁRA indulnak a nyári szünidőben a nagykátai já­rás úttörői. — BEFEJEZTÉK a ceglédi kórházban a jelzőberendezé­sek szerelési munkáit. A be­tegszobákban levő jelzőbe­rendezések lényegesen meg­javítják a betegek ellátását. A szerelési munkákra 15 000 forintot költenek. — 500 KŐMŰVES kisipa­rost hívott meg vasárnap délelőttre a megyei tanács építési és közlekedési osztá­lya és a KIOSZ megyei tit­kársága. Az építőiparosok a családiház építkezéssel kap­csolatos problémákról halla­nak, mtjd vetített képekkel illusztrált előadást. — TÍZ ÉV ALATT 2 275 369 forintra növekedett az albertirsai Szabadság Ter­melőszövetkezet közös va­gyona. — HONVÉDELMI NAP lesz július 6-án. vasárnap Budakeszin, a repülőtérrel szemközti területen. A hon­védelmi napon az MHS vala­mennyi szakosztálya bemu­tatja munkáját. — HELYTÖRTÉNETI KI­ÁLLÍTÁS nyílik szeptember­ben a szentendrei múzeum­ban, a kiállítást a Duna­kanyar napokkal együtt ren­dezik meg. — 45 KATASZTRÁLIS HOLDON már learatták az őszi árpát az alsógöii Egye­sült Törekvő Tsz-ben. . Az aratással egyidejűleg elvetet, ték a learatott területen * másodvetést is. — BORRAL ÜZÉRKE­DETT Buzsák Antal nagy­kőrösi önálló kiskereskedő. Üzletében a vevőknek enge­dély nélkül bort adott el. A ceglédi járásbíróság négyhó­napi börtönbüntetésre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte) — ÁTVETTE az Örkényi Községi Tanács a piactéren létesített autóbuszmegálló épületét. A várócsarnokban rövidesen büfé és trafik áll majd az utasok rendelke­zésére. A Nagyvásártelepre csütörtö­kön reggel 98 vagon és 21 teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 80 vagon vegyes darabáru, 29 vagon újburgonya. 26 vagon gyümölcs és hét vagon citrom. Az általános árubőség eredmé­nyeként csütörtökön reggel több fontos cikknek mérsékelték az árát. így a salátának való ubor­kát kilónként 1 forinttal, a főző- tököt 90 fillérrel, a vajbabot 80, az újburgonyát 2». a zöldpaprika darabját 10 _20. a gumószellert p edig 40 till érrel olcsóbban ad­ták. mint szerdán. ' A gyümöl­csök közül a körte és a nyári édesalma 40 fillérrel, az üveg­meggy 1 forinttal, a rekeszes kerti málna 80. a kecskeméti sárgabarack pedig 60 fillérrel lett olcsóbb. A cseresznye, egres, ribiszke és az őszibarack ára nem változott. A Baromfi és Tojásértékesítő Vállalat csütörtöktől szombat délig 450 OOO tojást, 100 mázsa vá­gott- és 800 ketrec élő baromfit oszt el a KÖZÉRT-boltok között. imiiiHHiimtiiiiiHiiMinHnHiHiiiiiHiiHininiininiiiintntttHiiiimnniinitiMnniiiisiiiiiiiiiuitnniiiininHiitiimHiniHiiiiimiHntiHimHinminniHiiimnnimnmmmmiiUiiiiiiiHiiiiiimmmniiimimmiiiimiiimmmMmimiHiimiimimnMMuniHiMmiiiiir SZTROKAY TIBOR: . wnHimmiKMMiiaiammiiimiiüiiüRiHBiu u 19. nöohupb&Lóiid. iiapJJjábél Bokáig érő vízben, mint szi­getek meredeztek a sziklakért dombjai s a diófa összeszab­dal t koronájáról kövér csep­pek cuppogtak a tengerbe, A víz szélein jégsávok sűrűsöd­tek, amelyen lenyúzott színes szirmokból és levelekből a kert szépségének tajtékos ha­lotti 'koszorúja hevert. Könnyet csalt szemünkbe a látvány s azt hittük, hogy minden veszve van. Tört, zúzott, hengerelt a jégzápor sűrűje s legjobban a kaktuszok s többi pozsgások kövér testét szabdalta meg. Ezt is... azt is ... és azt is ... szá­moltam végig. Mintha kést forgattak volna szivemben. Sokat közülük rendbehozott később a jó idő — a termé­szet nem hagyja magát egy­könnyen legyűrni az elemek­től —, és sok érdekes alakzat és bő virágzás fakadt a hege- sedett sebeik nyomán, de jóné- hányat bizony alaktalanná ron­csolt a jég. Akkor azonban azt hittem, hogy egyikből sem lesz soha többé növény és a legkö­zelebbi szombaton neki is ira­modtam. hogy sürgősen pótol­jam a veszteséget. S ha már egyszer ott voltam a forrásnál, újabb fajtákkal is megrakod­tam. Ragyogó arccal állítottam haza. — Ezeket a gyönyörűségeket nézd! — nyitottam iki a dagadt táskákat feleségem előtt. Szép sorban kicsomagoltam tálcákra a növényeket. Ili egy darabig csak szórakozottan nézte, mint gyűlnek katonás sorba a kövér testű érdekességek, aztán egy­szerre csa<k közelebb hajolt hozzájuk. — Hát ezt miért vetted meg? Ilyen már van nekünk. — Van, de tönkretette a jég. — Ilyen is van — mutatott egy gymnocaliciumra. — És ilyen is. Meg ez is... — Van, de azok is megsérül­tek. Ili szeme elborult. — Valamennyi sérült helyett vettél? — Hát hogyne. — Akkor miért vásároltál újakat is? — Miért? Hát te nem örülsz nekik? — É-én? Utálom őket! — robbant ki Iliből a keserűség. — Már régen utálom. Megdöbbenve néztem felesé- ségemre. — Utálod? Vagy nem jól hallok? Hát nem te vittél bele engem a kaktuszozásba? Ki mondta azt, hogy sohasem hitte volna, hogy ilyen szépek a kaktuszok? És az elsőket, nem te személyesen hoztad haza. mintha kisbabák lettek volna? — Azokat szerettem, de eze­ket? ... Nem lehet bírni ezt.,. — Mit? — Még kérded? Majdnem naponta hozol haza újakat... Nem is akarom látni őket! Egy vagyont költesz rájuk! Most már tisztán értettem mindent. Idegzsongító magya­rázatba kezdtem. Nyugtattam, csitítottám, és talán életem legszínesebb kaktuszelőadását tartottam feleségemnek. Kár, hogy nem írtam le azonnal az értekezlet után, mert most, aki csak elolvashatná, menthetetle­nül kaktuszrajongó lenne. Az­zal kezdtem, hogy mennyire igaza volt Ilinek, mikor annak idején gyönyörűeknek találta őket. Aztán vázlatot festettem arról az ősparadicsomról, ahol ezek a csodálatos növények a szabadban élnek. A százmázsás zömök, húsos testekről, a ti­zenhat métert is meghaladó kövér oszlopokról. Majdnem Kolumbus Kristófig visszaka­nyarodtam a kaktuszok törté­netében, de Cortez Ferdinand vad spanyoljairól már biztosan beszéltem. Döbbenetes színék­kel ecseteltem a vad hatszázak megtorpanását, midőn a mexi­kói fennsíkra benyomultak, és ez aztékok tanyáinál megpil­lantották a több méter magas, soha nem látott, nagy, citrom­sárga virágokkal borított, tüs­kés. kövértestű növényeket. És azt is, mennyire meghökken­tek. mikor meglátták a hatal­mas testű élő oszlopokat, me­lyeken piros virágok tündököl­tek. Mintha fáklyák lettek volna. Aztán kezembe vettem az anhalonium williamsit és elmeséltem misztériumát. Meg­elevenítettem a kereszt égisze alatt indult, de kapzsi pénz- vágytól hajtott spanyol hódítók indián-mészárlásait, az őslakók lázadását és végleges letörésü­ket. Beszéltem az indiánok misztikus szertartásairól, ame­lyeknél ennek a kis kaktusz­nak kisajtolt nedve nagy sze­repet játszott. Elgyűrüzött előt­tünk a lobogó tűz sejtelmes világításában a peyotetól meg- részegült, tolldíszes, vadul tán­coló lánc. Aztán a varázsló lépett a középre... — Akkor is kár kidobni rá a pénzt — szólt közbe durcás hangon Ili. Megnémultamegy pillanat­ra. Ilyen száraz megjegyzés, még a zöld vetést is kiaszalta volna. Mély lélegzettel, taktikát változtattam. — Kár a pénzért? — kérdez­tem sokat sejtető hangon — tudod, hogy milyen különleges növények ezek? Értékek! A világ leghidegebb tájain is drága üveg házakat tartanak üzemben értük államok és ma­gánosok. Salm-Dyck hercegnek már száz évvel ezelőtt olyan gyűjteménye volt, amelynek csodájára jártak, fis nem egy újonnan felfedezett fajtát ko­moly, híres tudósokról nevez­nek el. fis örömmel vállalta « keresztapa tisztét bárki. A leuchtenbergia, egy orosz her­ceg nevét, az obregonia pedig, Mexikó egykori államelnökét örökíti meg. Még Mexikó cí­merébe is belekerült a kak­tusz! (Folytatjuk) »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom