Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-27 / 176. szám

« ”\f£irttw 1958. JÜLIUS 27. VASÄRNAP llárommétcres harcsái fogtak A gyomai Viharsarok Halá­szati Termelőszövetkezet me­zőtúri üzemegysége halászai­nak pénteken ritka fogásuk volt a Sebes-Körösön. Kilenc­vennégy kjlós, háromméteres harcsa került hálójukba, ame­lyet csak három órai küzde­lem után sikerült a partra vonszolni. A ritka zsákmányt a szolnoki vidámkerti ha­lászcsárdába szállították, ahol több mint 300 adag halászlét, halfatányérost és rántott ha­lat készítenek belőle. Megválasztották •: 1959. évi „Miss Universet" Long Beachben, a kaliforniai luxus-üdülőhelyen a döntő- bírák több nap óta tartó mun­kája után szombaton meg­választották a világ szépség­királynőjét az 1959. eszten­dőre. A választás Luz Marina Zuloaga 19 éves colombiai egyetemi hallgatóra esett. A jövő év „Mis® Universe" 162,5 cm magas, súlya 52,7 kilo­gramm, rendkívül szép a já­rása és szeret sportolni. Korszerű, automatizált nagyüzemek lesznek a magyar hibridkukorica-vetőmagot előállító gyárak A hároméves terv időszaká­ban 13 nagyteljesítményű hib­ridkukorica-vetőmag előkészí­tő gyárat építenek és szerel­nek fel az ország különböző vidékein. A gyárak technoló­giáját a Szovjetunió és több nyugati állam tapasztalatai­nak hasznosításával a Mező- gazdasági Gépkísérleti Inté­zet szakemberei dolgozták ki. Az intézetben kapott tájé­koztatás szerint a hazai hib­ridkukorica-vetőmag előkészí­tő gyárak világviszonylatban is korszerű, szinte teljesen automatizált nagyüzemek lesz­nek. Az automatizálás mérté­kére jellemző, hogy a napi 330 mázsa vetőma­got előkészítő üzem ki­szolgálásához mindössze 30—40 munkást kel alkal­mazót A gyárak ellátása általában 60—100 kilométeres körzetből történik. A szállítást billen- tős gépkocsikkal oldják meg, Így nemcsak a vagonbarakás, a kirakás és a lapátolással já­ró költségek csökkennek, ha­nem a kukoricaszemek sérü­lésének arányai is. Billentő* gépkocsi azonban nem áll za­vartalan üzemmenetet bizto­sító mennyiségben rendelke­zésre, ezért a gyárakban hid­raulikus autóbillentőket is fel­szerelnek. A lapátolás és a va- gonírozás kikapcsolásával — a kutatók számítása szerint — 8—10 százalékról 1,5 szá­zalékra csökkentik a szem serülések arányát. A gépkocsiktól szállítószala­gok viszik a kukoricát a szá­rítóba, vagy az előtárolóba. Az előtároló alkalmazása, amely az eddig szokásos szabadtéri tárolás megszüntetésével egy­részt a sérülésveszélyt csök­kenti, másrészt munkaerőt tesz feleslegessé, a magyar tervezők munkáját dicséri. Nemcsak az előtárolóba, hanem onnan a szárítóba vezető utat is emberi kéz érintése nélkül, gombnyo­másra teszi meg a kuko­rica. A szárítóberendezés teljes automatizálását „okos” mű­szerek sokasága biztosítja. Az üzemanyag-adagolást fotocel­lák irányítják. Más műszerek a rendellenességet „figyelik”, s vagy automatikusan meg­szüntetik azt — például a hő­HL/MOR-sarofe KELLEMETLEN Gondolatok az Állatkertben afcitc Ha csak a feleség ért az autószereléshez Női cipődivat Hajnövesztő kapható mérséklet változtatással — vagy működésbe hozzák a riasztó berendezéseket. A szárított — 12 százalékos nedvességtartalmú — kukorica szállítószalagokon a morzsoló- ba, majd az automatikus tisz­títógép rendszerbe kerül. A tisztítás két fokozatban törté­nik. Első fokon a durva szeny- nyezőanyagokat távolítják el, másodfokon pedig megtörténik a kalibrálás. A bonyolult gépek méret és alak, szélesség, hosszú­ság, vastagság és fajsúly szerint nyolc csoportba osztják a vetőmagot, ami ezután a csávázóba kerül. Itt talaj kórokozók és palánta­betegségek ellen részben már eddig is gyártott, részben újon­nan kikísérletezett szerves gombaölő szerekkel kezelik a vetőmagot. A nagyteljesítmé­nyű, speciális csávázógépeket teljes egészében az intézet szakemberei tervezték. A kész vetőmag zsákolása ugyancsak automatikusan tör­ténik. Az autóra rakott kukorica tehát szinte emberi kéz érintése nélkül 100 száza­lékos csíraképességű, fém­zárolt vetőmagként kerül ki a gyárból. A minőség állandó ellenőr­zésére valamennyi gyárban korszerűen felszerelt laborató­rium működik majd. A labora­tóriumok felszerelései között található két különleges ned­vességmérő készülék a magyal ipar büszkesége. Az egyik mű­szerrel már öt órán belül, a másikkal, amelynek szerkesz­tésében a Gabona- és Liszt­kísérleti Intézet szakemberei is közreműködtek, 2—3 perc alatt meg lehet állapítani a kuko­rica nedvességtartalmát. Ha­sonló nedvességméréseknél ez világviszonylatban is rekord­nak számít. A száz százalékos csíra­képességű vetőmag meg­oldhatóvá teszi az egysze- mes fcszkes-vetést. Ez feleslegessé teszi a kuko­rica sok fáradságos munkát igénylő egyelését. Az egysze- mes vetés technikájának töké­letesítése érdekében az inté­zetben már megkezdődtek és sikerrel folynak a kísérletek egy újfajta vetőgép kialakítá­sára. Panasz van a „Panni"­Egyik olvasónk, Sz. J. leve­let írt szerkesztőségünknek. Július 19-én vásárolt egy Cse­pel Panni robogót a Nyugat- Pest megyei Népbolt budaörsi 66-os számú boltjában. Elpa­naszolja, hogy mire Pestre ért, elromlott a „Panni”. Kényte­len volt hazagyalogolni mel­lette. Másnap elvitte „új” gépét a garancialevélben feltüntetett motorjavító ktsz-be, a VI. ke­rület, Rózsa Ferenc utqa 62-be, ahol nagyon előzékenyen fo­gadták és megjavították robo­góját. Miért kell egy új motort mindjárt az első nap után ja­vításba adni? — kérdezi leve­lezőnk. Mi is ezzel a kérdéssel állí­tottunk be a fent említett kis­ipari szövetkezetbe. Polcz Zoltán részlegvezető elmond­ta, hogy sajnos, majdnem minden negyedik „Panni”-t hasonló hibával visznek be, mint amivel levelezőnk be­vitte az övét. Legtöbbnek a se­bességváltójával van baj és folyatják az olajat. Sajnos, elég sok dolguk akad az ilyen garanciális javításokkal, mert az egész gépet szét kell szed­niük. — Miből erednek ezek a hi­bák? — kérdeztük a részleg- vezetőt. Azt válaszolta, hogy a gyárban nem fordítanak kellő gondot a gép összeraká­sára. A konstrukcióra is pa­nasz van. Szép a „Panni” — mondják —, de ha hátsó de- fektje van, tulajdonosa izzad­hat vele egy órát, amire kisze­reli és visszarakja a hátsó ke­reket. Jó lenne, ha a csepeliek megvizsgálnák ezeket a pana­szokat. A boltra is panaszkodott le­velezőnk. Nem adták meg ne­ki a prospektusban a tartozé­kok között szereplő kormány- zárat. Amikor reklamált, azt mondták neki, hogy ez csak a kilométerórás robogókhoz jár. Tizenkét filmújdonságot mutatnak be augusztusban Augusztusban 12 szovjet, csehszlovák, román, francia, német, amerikai, angol és olasz filmet mutatnak be az elsőhetes filmszínházak. Fe- gyin Első örömök című regé­nye szovjet filmváltozatának második részét Rendkívüli nyár címmel tűzik műsorra. Augusztusban láthatja a kö­zönség A fejedelem bajnoka című színes szélesvásznú szovjet filmalkotást is. Mű­sorra tűzik a Fekete arany című román és a Hamis levél című csehszlovák filmeket. A francia filmgyártást a Tájfun Nagaszaki felett című film képviseli, Jean Marais-al és Danielle Darrieux-al a fősze­repben. A Bűn című jugo­szláv—nyugatnémet kopro- dukciós film Maupassant no­vellája alapján készült, az Ak­kor Párizsban című DEFA- film a náci megszállás ide­jén a francia fővárosban ját­szódik. Az örvényben érdekes, izgalmas olasz filmújdonság. Négy filmvígjátékot is be­mutatnak augusztusban. A Chaplin-parádé című össze­állítás a nagy, nevettető ré­gebbi filmjeiből, köztük A csa­vargóból, Az emigránsból mu­tat be részleteket. A Régi idők mozija című olasz filmszatíra a film őskorát eleveníti fel. Ezenkívül bemutatnak egy an­gol és egy amerikai vígjátékot is. elemózsiás szatyor is erről árulkodik... Inkább nem enne csak egy­szer napjában — háborgott magában —■, de ezt az életet nem lehet soká húzni. Két hold föld, meg a naponkénti utazgatások, nyolc óra a gyár­ban ... Kimondani is sok, hát még végezni! Bár, ami igaz, az igaz. Az asszony sokat se­gít. De épp a legnyűvesztöbb melegben van leginkább szük­ség a férfi erejére. nujtor János végre rájött, Jj miért telepedett le közé­jük a hosszú csend. Megér­tőén bólintott, de azért bi­zonyságul megkérdezter — Tán csak nem mész most a határba? — De bizony odamegyünk — csapott le rá mérgesen az asszony. — Úgyis megeszi a gaz azt a kukoricát. Magam nem győzöm. Kell nekem is a segítség. Gyűlésezni télen kell. A dolgos ember ilyenkor nem ér rá papolni. Hiába is édes­geti oda. Azt sem bánta most, ha Buj- tor megsértődik. Egy volt a fontos: ki ne törjön a gyülemlő méreg az urából. Hát tehet ő róla, hogy így élnek? — védte előre magában magát. Kellett a házra is a pénz, most pedig a bútorra. A jószágnak is csak enni kell. A földből nincs min­den hónapban pénz, s ha lenne sem futná mindenre. Mi az a két hold? Ha ketten volnának, még csak valahogy. De öten vannak. így csak pótlásra elég... A termelőszövetkezet­be meg nem megy. Nem és nem. Hogy miért nem, azt nem tudta volna megmagya­rázni. De nem. Már csak azért nol is kezdjek hozzá?. parancsol? a hosszú hajat.. Vendéglátóipar — És tessék kinézni, milyen ragyogó napsütés van. — Látom, és mit számol érte százalékban?... csak olaj a tűzre — beletörő­dött. Igazi nevével, a „Palo- tás”-sal jóformán csak hivata­los írásokban találkozott... S zóval körülnézett, látják-e falubelijei, hogy az ö Ma­riskája még most is kijár elé­je, amikor hazatér a gyárból. Azután Bujtor János felé for­dult, hogy válaszoljon — mit is csinál ma este? — Miért kérded, János? — felelt a kérdésre kérdéssel. — Csak úgy. Lesz ma egy olyan gyűlésféle, inkább be­szélgetés. — Ah. Egész nap a gép mel­lett álltam. Majd letörik a lá­bam. Benn is lett volna ter­melési értekezlet. De kit ér­dekel? Eszemben sem volt ottmaradni. Nem elég a vona­ton órákat döcögnöm? Más­fél órát tart, míg hazaérek. Másfelet, amíg bejutok a vá­rosba. Napi három órával több időm vész így el, mint a töb­bieknek. Ott is. itt is kimara­dok mindenből. —; Hát igen. Nem is tudom hogyan bírod? — Nem is érdemes beszélni róla. — Pedig az Akácfa utca kö­vezéséről lenne szó, meg a vil­lanyról — mondta most már bizonytalanabbul Bujtor. — Tudod, azért kellene ott Tenned — folytatta kissé rá- beszélően —, mert ha többen erősködnénk, tán nagyobb lenne a hatás. Káposztás Miska megtörölte izzadt homlokát, hiszen a nap olyan erősen tűzött, hogy még egy frissen fürdött embert is megizzasztana. — No, majd meglátjuk. Az­tán hánykor gyülekeztek? — Úgy nyolc tájban. — S közben felcsillant Bujtor sze­me. Látta, hogy Miska barátja kedvet kapott az esti találko­zóra. Észre sem vette, hogy micsoda viharfelhő gyűlt ek­korra a Káposztás-házaspár feje fölé. ö nem látta, de Mis­ka valahogy megérezte. Eddig ügyet sem vetett arra, hogy az asszony vállán ott a kapa. Azaz, két kapa. Pedig azok ott voltak. Csak tán nyugodtabban pihentek az Iz­mos, barna vállakon, mint most. Mert mióta Bujtor Já­nos csalogatta Miskát — a kapák olyan türelmetlen tánc­ba kezdtek, hogy lehetetlen volt fel nem figyelni kocogá­sukra. — Az istenségit — káromol­ta el magát Miska. — Tán csak nem azért jött elém ez a cudar asszony, hogy még rá­vegyen: menjek kapálni ezen az istenverte forró napon? S még azt hittem, hogy a nagy szerelemtől kedveskedik! Majd mosolyogna is ilyen negéde­sen. ha nem akarna, tőlem va­lamit! — mérgelődött. Hű. de elpárolgott egyszeriben a jó­kedve. Szívesen odacsapott volna most az asztalra. De itt az utcán semmi Hűen alkal­matosság nem került a keze- ügyébe. Beérte hát csak anv- nyival. hoau villámokat lövellt szeméből Mariska felé. Most már biztos volt benne, hogy csak azért iött ki a vasúthoz. Hiszen a kezében lóbálódzó /4 djon isten, Miska! — Adjon ... — Mit csinálsz ma este? — Ma? Majd meglát... De már a mondatát nem fe­jezhette be. Addigra mellé lé­pett az asszonya. Rámosoly- gott az urára. Az is visszane­vetett rá, hiszen örült, hogy elé jött az állomásra. Hiába, telnek egymás után az évek, mégis jólesik ez a kis figyel­messég. Még egy kicsit körül is nézett: látják-e mások is őket?! Mert Miska, Káposztás Miska rátarti ember volt. A „Káposztás” csak gúny­névként ragadt rajta. Azért \ csúfolták így, mert Miska sze- ; rette a pénzt és a pénzért ; minden fáradságra készen i volt. Esztendőkkel ezelőtt úgy \ esett, hogy paradicsomot ter- | melt. Úgy számította, hogy í annak lesz nagy ára. De akik \ káposztával foglalkoztak, azok l jobban gazdagodtak. Ezért í Miska a másik évben csupor I káposztát termelt. Akkor pe- I dig azt mérték nagyon olcsói I a piacon ... Hiába volt min- I den igyekezete, abban a kap- 1 zsi világban nem boldogulha I tott! Keserves kínjában me( | is esküdött, hogy az ő földjé | ben többé nem terem káposz | ta... Azóta hívják Káposzta: | Miskának. Ezt a nevet mé( | az idő sem mossa le róla. A : | unokáit is csak úgy emlegetil I majd: — Tudjátok, ez a Ká 1 posztás Miska unokája! | Miska eleinte haragudott é. 1 tiltakozott a név ellen, d< ' amikor látta, hogy ellenkezést

Next

/
Oldalképek
Tartalom