Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-27 / 176. szám

1958. JtJLIUS 27. VASÁRNAP erst M L (. a/Cirltw 99A világ nagyobbik fele erkölcsileg Hruscsovol támogatja " — írja a djakariai Observer A Djakartában megjelenő angol nyelvű Observer szom­bati vezércikkében megálla­pítja, amennyiben Hruscsov elutazik az Egyesült Államok­ba, „önbizalomtól eltelten lép majd amerikai földre. A világ nagyobbik fele erkölcsileg ól támogatja'! „Hruscsov eléri ezt az er­kölcsi győzelmet még akkor is, ha egyetlen szót sem szól az értekezleten. Ügy gondolunk majd rá, mint az arab ügy bajnokára" — hangoztatja a lap. AZ HUMANITÉ az algériai eseményekről írva átveszi az Express értesüléseit, amelyek | szerint Algériában újabb kín­zások fordultak elő, Malraux miniszter megnyugtató kije- j lentései ellenére. SZOMBATON REGGEL is- j mét számos görögöt tartóztat- j tak le Ciprus szigetén. Hivata­losan még nem közölték a le­tartóztatottak számát, de cip­rusi görög körök véleménye szerint e héten több mint 1700 embert vettek őrizetbe. A PÁRT FALUSI FELADA­TAIRÓL tanácskozott a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága . TITO ELNÖK Brioni szige­tén szombaton Rankin ameri­kai nagykövettel tanácskozott. A nagykövet hétfőn szabad­ságra utazik. KEREKEN egymillióval több Lengyelországban a nő, mint a férfi. A legújabb adatok sze­rint a férfiak száma 13 800 000, 1 a nőké 14 800 000. A SZERBIAI Szjonica város­kában e hó eleje óta összesén | 19 földrengést észleltek. A föld­lökések különböző erösségüek voltak és kisebb-nagyobb épü­letkárokat okoztak. AZ ARAB LIGA hivatalos körei pénteken bejelentették, | hogy az Arab Liga támogatja j a csúcsértekezletet és ezen Nasszer részvételét. Ml TÖRTÉNT A HÉTEN! | \ „közép-keleti“ csúcstalálkozó előkészületei megkezdődtek, de Washington folytatja halogató politikáját Félmillió munkás sztrájkol Bombay-ben Több mint félmillió bombay-i munkás pénteken egynapos általános sztrájkot kezdett a bombay-i kormány munkásel­lenes politikája miatt. A sztrájkot a szakszervezetek kezdeményezték. A bombay-i kormány nem fogadta el a leg­utóbbi munkáskonferencia ha­tározatait a szakszervezetek elismerésével kapcsolatban. I figyelmen kívül hagyja a I munkások kívánságait. Egész napon át munkások j ezrei vonultak fel az utcákon, I a kikötő teljesen elhagyott volt, az iskolák és üzletek nagy része zárva maradt. Jelentések szerint pénteken Bombay-ben közel száz letar­tóztatás történt. A rendőrség több ízben megzavarta a mun­kások felvonulását. Rendeződik az élet az Iraki Köztársaságban A Tanjug jelentései szerint az Iraki Köztársaságban újból működnek mindazok a távíró és távbeszélő vonaluk, amelye két a forradalom idején biz­tonsági intézkedések miatt ki­iktattak a forgalomból. A bagdadi repülőtéren is­mét. leszabnak a Bagdad—Da­maszkusz—Kairó útvonalon közlekedő gépek. A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében mind­azok az egyetemi hallgatók, akik a régi rendszer alatt po­litikai magatartásuk miatt külföldre kényszerültek, most visszatérhetnek az országba. A pénzügyminisztérium mel­lett úi hivatal kezdi meg mű­ködését, amely a királyi csa­lád vagyonának kezelését vég zi. Ez a hivatal leltárt készít a királyi család vagyonáról és végrehajtja annak jelosztását. A kormány határozata értel­mében betiltották két bagdadi lap megjelenését, egyrészt kor­rupt politikájuk, másrészt pe­dig a volt rendszer támogatása miatt. Bagdadban néhány nap­pal ezelőtt Gumhurija címmel úi lap jelent meg, amely a kormány félhivatalosa. A kormány határozatot ho­zott arról is, hogy a régi rend­szer funkcionáriusait, akik ha­talmukat személyi vagyonszer­zésre is felhasználták, bíróság elé állítják és a bíróság deríti ki vagyonuk eredetét. Bagdadban közölték, hogv a tisztogatási műveletek kereté­ben felmentettek hivatalától két külügyi államtitkárt és több nagykövetet. Leváltották a gazdaságfej­lesztési hivatal funkcionáriu­sait. ckiik az iraki olajforrások ból eredő jövedelemnek 70 százalékát tartották kezükben. Ezzel egyidejűén megalakult az úi gazdaságfejlesztési hiva­tal, amelynek élén Kasszem miniszterelnök áll. Az igazga­tóság helyettes elnöke Aref miniszterelnökhelyettes. Az igazgatósáé új tagjai között van még a pénzügyminiszter és a gazdaság- és fejlesztés­ügyi miniszter is. A kormány ezzel a határo­zatával azt akarta kifejezni, hogy nagy fontosságot tulaj­donít az ország gazdasági fej­lesztésének. A kormány kö­zölte azt is, hogy Irak részt- vesz az arab országok novem­berben megtartandó kairói clajkonferenciáján. Az előző rendszer visszautasított min­den nemzetközi együttműkö­dést az olajkiaknázási koncesz- sziók politikájának egybehan­golására. a közép-keleti kérdés az elmúlt héten fokozatosan a dip­'s- lomáciai csatározások színhelyére terelődött át. A Szovjetunió — erélyes figyelmeztetésével és a konfliktus megoldására irányuló ésszerű javaslataival — továbbra is kezében tartva a kezdeményezést, bejelentette, hogy kész részt venni a Biztonsági Tanács keretében megtartandó csúcstalál- , kozóii. Irakban gyorsan konszolidálódik a helyzet, az országban j az új köztársasági kormány ura a helyzetnek, s ugyanakkor egyre erősödik az Iraki Köztársaság nemzetközi helyzete is: eddig több, mint 25 állam, köztük a Szovjetunió, a népi Kína, Magyarország és a többi szocialista ország, India, az Egyesült Arab Köztársaság, Indonézia, Marokkó ismerték el az új kor­mányt. Az Iraki Köztársaság szoros kapcsolatokat igyekszik kialakítani az EAK-val és a többi arab országgal, ugyanakkor azonban jóviszonyra törekszik a nyugati hatalmakkal is, amennyiben azok tiszteletben tartják szuverenitását, mint ahogyan Irak garantálja a nyugati hatalmakkal régebben kötött olajszerződések tiszteletbentartását is. Libanonban az amerikaiak egyre kényelmetlenebb hely­zetbe kerülnek: csapataik jelenléte csak nehezítette a belső helyzetet, az ellenzék topábbra is bojkottot hirdet az elnök­választással szemben, amelyet július 24-ről 31-re halasztottak. Jordániában recseg-ropog Husszein király (a meggyilkolt I Fejszal iraki király unokatestvérének) trónja. Husszein hírek j szerint az országból való elmenekülését tervezi, s ezt egyelőre | csak az amerikai és az angol követ könyörgése akadályozta meg. Jordániában érik a forradalom, amely heves harcokra vezethet az országot Husszein király kérésére megszállt brit j ejtőernyős csapatokkal. A hét eseményének legfontosabb találkozópontja a szov- | jet—nyugati jegyzékváltáso'kban van. Ezzel foglalkozunk rész­letesebben külpolitikai összefoglalónkban. Az amerikai, az angol és a francia vélemény... A közép-keleti konfliktus körüli diplomáciai helyzetet a következőkben foglalhatjuk össze: a világ megindult a csúcstalálkozó felé, az elő­készületek előrehaladott stá­Libanoni partvidék — ma: amerikai csapatok folytatják partraszállásukat sem, mert egyszer kimondta. Pedig az igaz, hogy kényelme­sebben élnének. Nem kellene Miskát már az állomáson ka­pával várni, hogy egy percet se veszítsenek hiábavalóság­gal! Lassan a kéresztúthoz értek. A két férfi kezetfogott. Elvál­tak. Az asszony alig dünnyö- gött tála mit. A haragos házas­pár csendben tette meg a hát­ralevő utat. Mire a barackfá­hoz értek, kissé megszelídül­tek. Leültek alá. Az asszony kibontotta az ennivalót és most már sietősen harapták a fi~ nőm ételt. Még akkor sem beszéltek, amikor egymás mellé álltak a kukoricasorba. Miska mérge­sen vágott a gazba. A dudván töltötte ki minden bosszúját. Gyorsan haladt. Igyekezett. Ha fárad, legalább haszna is le­gyen. Elégedett volt a kukorica fejlődésével. Ez egy kicsit fel is vidította. Annyira, hogy idoniként még tréfált is asszo­nyával: — Majd otthon alszunk ga­lambom! Most dolgozzunk. Ni, hogy lemaradtál! — Tán azt várnád, hogy én is úgy törjem magam asszony létemre.’Lejárt már az az idő, amikor az asszonyt kihasznál­hatták. — De kiokosított valaki — feleselt vissza. — Ki ám. A rádió is azt ta­nítja. — A rádió? i.. M iska kedve újból lelohadt. A rádióról jutott eszébe, hogy ő soha nem hallgathat­ja... Újságot is csak a vona­ton olvas. Abból is néhány sort, mert máris alábukik a feje. Egy darabig megint hallgat­tak. Az üzemre gondolt, a gép­társára. Az mindig kifenve jön a gyárba. Mindig viccelös. Könnyű neki! Magános ember. Amennyit lkeres, annyit él fel. Annak nem kell tömi magát még munka után is. Hányszor mondja, hogy most színházban volt. Hirtelen elmosolyodott azon, hogy milyen harapós kedvében van ma. Le akarta győzni magát. Vissztakacsintott az asszonyra: — Ha idejönnél, megölelném a derekad. — Gyere te — vette át a tréfát incselkedve Mariska. — Örülj, hogy hívlak! — Mér, olyan csapnivaló asz- szony vagyok én? — Sok szép lány örülne a gyárban, ha hívnám. — Aztán miért nem hívod? — Azért érződött a hangjában a féltékenység. A férfi jól tud­ta ezt. Ismerte a feleségét, akár a saját tenyerét, össze is ne­vettek, azután újból a kapa fölé hajoltak. Az zökkentette ki őket is­mét a munkából, hogy a tsz- beliek mentek el mellettük. Haza igyekeztek. Hangosat kö­szöntek egymásnak. Azok évődve szólították őket: — Te Káposztás, mikor adod be a derekad? Ném félsz, hogy amíg a vonaton döcögsz, ma- yunkhoz édesítjük a menyecs­két? Mit képzelsz, meddig lesz fiatal a karod? Meddig bírsz három műszakot? Egyet a gyárban, egyet a határban, egyet az asszony mellett? Jót nevettek mindannyian. Pedig valahányon tudták, hogy nem tréfa ez: Káposztás Mis­ka idősebbnek, fáradtabbnak látszik negyvenkét événél,.. Tovább kapáltak. Akkor kezdték összeszedni magukat, amikor már lement a nap. A templom esti harangszava is a határban érte őket. 4 tanácsházáról hangos né­zi vetés hallatszott ki. Már egybegyűltek, akik a villany­ról és az Akácfa utcáról ta­nácskoznak. Kiszűrődött az ut­cára Táncos Lajcsi örökké jó­kedvű hangja. Valami olyas­félén nevettek, amit a múltkor hallottak a kxiltúrházban, a pesti színészektől... Miska bárhogy küzdött elle­ne, csak visszatért ahhoz a gondolathoz, ami ma már anu- nyiszor bántotta. Még rágta magát akkor is, amikor hideg vízzel pocs'kolta testét. Azután, ahogy a csorba tükörbe nézett, észrevett egy-két ősz hajszá­lat. Az asszony ügyet sem vetett rá. Előbb az állatokat látta el, azután a gyerekeknek szelt ke­nyeret. Miska bedőlt az ágyba. On­nan nézte Mariskát. Kedve lett volna magához ölelni, mégsem mozdult. Pedig milyen simulós tud lenni ez az asszony! Csak úgy tüzel olyankor a teste. Sok éve élnek így együtt, de az asszony melege, kemény húsa ugyanúgy ingerelte, mint ré­gen. Soha nem volt egyforma az ő felesége. Hoj odaadó, hol játszik csak vele, hol kelleti magát, kényeskedik ... Milyen keveset törődik vele, — érzé- kenyedett el. És már megint az előbbi bajához tért vissza. Durcásan fordult a fal felé... Tán az is bántotta, hegy szo­kásától eltérően ma sok selej­diumban folynak, azonban o hidegháború elkötelezettjei, a Dulles-vezényelte amerikai diplomácia szívós utóvédhar­cokat folytat. Még a nyugati diplomáciát is óriási meg­lepetés érte a szovjet kormány rendkívül gyors, rugalmas dip­lomáciai akciói láttán, ame­lyek úgyszólván „nem hagy­ták levegőhöz jutni” Washing- í tont és szinte rákényszeritet- ték a szovjet ütemet az ameri­kai léire s nyugati partnereik­re. Az amerikaiak úgy gon­dolták, azzal a javaslatukkal, hogy csak az ENSZ, illetve a Biztonsági Tanács keretében hajlandók a közép-keleti hely­zetet megvitató 'csúcstalálko­zóra — olyan féltcteléket. tá­masztanak, amelyeket a Szov­jetunió nőm fogad el, s akikor a Közép-Keleten folytathatják katona; sakkhúzásaikat. vagy legalább is számukra kedve- i zőbb helyzetet alakítanak ki, , „kedvezőbb légkört” a maguk számára a csúcsmegbeszélé­sekhez, ha már végképpen 1 nem tudnak kibúvót találni. Számításuk ezúttal' is cső­döt mondott, minthogy a >r Szovjetunió saját javaslatuk, "§ az amerikai formai elképzelé- f sek alapján tette meg legutób- 1 bi javaslatát, bejelentve, hogy I a Biztonsági Tanács keretében 1 is hajlandó a csúcstalálkozó- | ra elmenni, bármely időpont- ! ban és helyre, a legsürgőseb- I ben. Eisenhower ezúttal nem | utasíthatta vissza saját ja- i vasiatát, s kényszeredetten | bár, haladékot kérve, de be- I jelentette részvételét, hozzá- I járatását a szovjet kormány 1 által javasolt csúcstalálko- I zóhoz. Erre a tervek szerint | New Yorkban kerül sor. a | Szovjetunió, az Egyesült Álla- I mok, Nagy-Britannia, Fran- \ ciaország és India kormány- I főinek, valamint Hammarsk- ! jöld ENSZ-főtitkár és az ér- I dekelt arab államok vezetői- I nek részvételével. A Szovjet- I unió a találkozót július 28- I ra javasolta, azonban a nyuga- ! ti hatalmaik haladékot kér- ! tek, illetve javasoltak a „gon- 1 dós előkészítés” céljára ..: | Elvben tehát minden részve- ! vő a csúcstalálkozó mellett 1 döntött, azonban a megvaló- ! sulóshoz még sok buktatót kell I kikerülni. Érdemes röviden I áttekinteni, melyek ezek az | akadályok? | AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK I kényes helyzetéből alkar sza- | badulni, minthogy jelenleg a 1 világ közvéleménye és az arab 1 népek szemében a fővádlott | szerepében tetszeleg. Ezen I változtatná csak akkor tudna, 1 ha visszavonná csapatait Li- ! banonból, amelyet azonban a | közeljövőben aligha tesz meg, | presztízs okok miatt sem. Sú- ! lyosbítja az amerikai fél hely- ! zetét az is, hogy szövetségesei. | Nagy-Britannia és Franciaor- 1 szag, bizonyos kérdésekben el­it térő véleménnyel vannak a * közép-keleti amerikai tervek iránt. Nem lesz könnyű tehát rövid idő alatt kialakítani a csúcstalálkozón a „nyugati egység-politilcát”. Ezért uta­zott hirtelen Dulles London­ba és Bonnba. s talán Párizsba, is ellátogat, hogy „betömje* a nyugati egységen támadt ré­seket, Ugyanakkor utazása az amerikai halogatás és időhú­zás „demonstrálása" is. NAGY-BRIT ANNI A kor­mánya a brit közvélemény előtt most úgy igyekszik fel­tüntetni magát — nem kismér­tékben választási meggondo­lásokból! — mint a szovjet és az amerikai fél közötti közve­títő. Ugyanis a jelenlegi ter­vezet, hogy a csúcstalálkozót • Biztonsági Tanács keretében rendezzék meg, eredetileg an­gol javaslat, s Dulles csak a nyugati egységet féltve, kény­szeredetten járult hozzá. Va­lójában a Macmillan-kormány ez esetben nem közvetítő, ha­nem kénytelen legalább lát­szólag figyelembe venni a brit érdekeket és igyekszik ki­használni a kínálkozó alkal­mat: kezdeményezőnek mutat­kozni, amikor az amerikaiak szorult helyzetben vannak. DE GAULLE inkább hajlik egy, az ENSZ-től és a Biz­tonsági Tanácstól függetlenül megrendezendő csúcstalálkozó felé, amelyet Genf be vagy esetleg Párizsba hívnának össze. Uutóbbira azért is lehet esélye, mert augusztusban, amikor előreláthatólag sor kerül a csúcsértekezletre, Franciaország, tölti be a Biz­tonsági Tanácsban az elnöki tisztet és igy. mint vendéglá­tó, elképzelhető a kormány­fők Párizsba hívása. De Gaul­le azért húzódik az ENSZ-től, mert a világszervezet már többször elítélte Franciaorszá­got az algériai háború miatt, s ez „rossz emlékeket” jelent... Ezenkívül valószínű,, högjf De Gaulle tábornok nem szívesen hagyná el Franciaországot, amikor belpolitikai helyzete még mindig nem konszolidá­lódott. Egy további megoldatlan kérdés: milyen arab államokat hívnának meg a Biztonsági Tanácsba? Irak a Biztonsági Tanács tagja, azonban a ta­nácsban és az ENSZ egyéb szerveiben még a megdöntött, királyi kormány képviselője ül, azon a nevetséges „alapon”, hogy ő a Jordániát és Irakot magában foglaló (de azóta fel­bomlott!) Arab Államszövet­ség fejétől, Husszein Jordá­niái királytól kapta megbíza­tását. Ez lehetetlenné tenné az alkotó vitát, hacsak az új Iraki Köztársaság képviselője nem foglalja el az őt megil­lető helyet a Biztonsági Ta­nácsban. Ez gyorsan meg­valósulna, ha a nyugati ha­talmak elismernék az új iraki kormányt, amelyet azonban egyelőre halogatnak ..; A töb­bi arab ország meghívásában pedig a kormányfők közösen is megegyezhetnének. Elkép­zelhetetlen azonban a ta­nácskozás Libanon, Jordánia, Irak és az Egyesült Arab Köztársaság részvétele nélkül Nasszer elnök már is beje­lentette, ha meghívják, kész az EAK-t képviselni a kor­mányfők találkozóján. A legfőbb akadály ugyan elhárult a „közép-keleti csúcs­találkozó” útjából, azonban számítani lehet rá, hogy az amerikai kormány tovább ma­nőverezik az értekezlet halo­gatása, esetleges megtorpedó­zása céljából. Mert ha egy­szer a nagyhatalmak kor­mányfői összeülnek és egy kérdésben megegyeznek (már pedig a közép-keleti kérdésben sok minden sürgeti • meg­egyezést), akkor megegyezhet­nének más, fontos kérdések­ben, a leszerelésben, az atom­fegyver eltiltásában stb. is. Ettől pedig nagyon óvakodik az amerikai kormány. A kér­dés az, mennyire sikerül kényszeríteni az Egyesült Ál­lamokat a megegyezésre? Ha sikerült elhárítani az Irak elleni nyugati agressziót, bizo­nyára sikerül további ered­ményeket is elérni. Sebes Tibor i ituMi m MMiiitMtitM mi ttmmiitiiiitiOMtitMltltltlltf ti IIIIM* J tét gyártott. O, aki mindig olyan pontosan illeszti be a munkadarabot a gépbe .,. Azután a kukorica tűnt gyulladt szeme elé .. Gép, kukorica ... Ügy, ahogy az éle­te telik. Kettős a lelke. Fele a gyáré, fele a földé. Egyiké sem egészen és igazán. Meddig le­het ezt csinálni? És érdemes-e? Dehogy érdemes — felelt ma­gának. Valahol olvasta: fontos a pénz, de nem minden! És mennyire igaz. Mostoha élet ez így. Se éjjele, se nappala. Se­hol nem veszik igazán hasznát. Mi tette őt ilyen kapzsivá? Megélhetnének úgy is, ha fel­adnák a földet. Vagy ha be- mennének a Búza kalászba ... Járhatnának a kultúrotthonba. A gyerekek is jobban tanulná­nak, ha több idő jutna rájuk... Hányadszor hányja-veti már meg ugyanezt? Igaz, nem könv- nyű lemondani a földről. Még az apjáé volt..; De a tsz... Tenni kell valamit. De mit?... Ezt már nem dönthette el, mert az álom elnyomta ]\[em hallotta, hogy müven í V híreket mondott be a rá­dió. Azt sem hallotta, hogyan tárgyalják az ablak alatt a fa­lubeliek: mi lesz az Akácfa utcával? Észre sem vette, mi­lyen viháncolást csaptak a gye­rekek még az ágyban is. Ar- i ról sem tudott, hogy Mariska \ felhúzta az óra vekkerjét, \ hogy hajnalban el ne aludják \ a vonat indulását,,. Mert a vonat holnap is in- j dúl, akárcsak ma, meg teg- \ ■nap... Azt is csak álmában érezte, \ hogy az asszony mellébújt és \ hozzá simult. Meg sem moz- j dúlt. Csak álmában mosolyo- \ dott el és egy pici nyál a pár- j nájára csordult... Sági Ágnes i

Next

/
Oldalképek
Tartalom