Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-27 / 176. szám
1958. JtJLIUS 27. VASÁRNAP erst M L (. a/Cirltw 99A világ nagyobbik fele erkölcsileg Hruscsovol támogatja " — írja a djakariai Observer A Djakartában megjelenő angol nyelvű Observer szombati vezércikkében megállapítja, amennyiben Hruscsov elutazik az Egyesült Államokba, „önbizalomtól eltelten lép majd amerikai földre. A világ nagyobbik fele erkölcsileg ól támogatja'! „Hruscsov eléri ezt az erkölcsi győzelmet még akkor is, ha egyetlen szót sem szól az értekezleten. Ügy gondolunk majd rá, mint az arab ügy bajnokára" — hangoztatja a lap. AZ HUMANITÉ az algériai eseményekről írva átveszi az Express értesüléseit, amelyek | szerint Algériában újabb kínzások fordultak elő, Malraux miniszter megnyugtató kije- j lentései ellenére. SZOMBATON REGGEL is- j mét számos görögöt tartóztat- j tak le Ciprus szigetén. Hivatalosan még nem közölték a letartóztatottak számát, de ciprusi görög körök véleménye szerint e héten több mint 1700 embert vettek őrizetbe. A PÁRT FALUSI FELADATAIRÓL tanácskozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága . TITO ELNÖK Brioni szigetén szombaton Rankin amerikai nagykövettel tanácskozott. A nagykövet hétfőn szabadságra utazik. KEREKEN egymillióval több Lengyelországban a nő, mint a férfi. A legújabb adatok szerint a férfiak száma 13 800 000, 1 a nőké 14 800 000. A SZERBIAI Szjonica városkában e hó eleje óta összesén | 19 földrengést észleltek. A földlökések különböző erösségüek voltak és kisebb-nagyobb épületkárokat okoztak. AZ ARAB LIGA hivatalos körei pénteken bejelentették, | hogy az Arab Liga támogatja j a csúcsértekezletet és ezen Nasszer részvételét. Ml TÖRTÉNT A HÉTEN! | \ „közép-keleti“ csúcstalálkozó előkészületei megkezdődtek, de Washington folytatja halogató politikáját Félmillió munkás sztrájkol Bombay-ben Több mint félmillió bombay-i munkás pénteken egynapos általános sztrájkot kezdett a bombay-i kormány munkásellenes politikája miatt. A sztrájkot a szakszervezetek kezdeményezték. A bombay-i kormány nem fogadta el a legutóbbi munkáskonferencia határozatait a szakszervezetek elismerésével kapcsolatban. I figyelmen kívül hagyja a I munkások kívánságait. Egész napon át munkások j ezrei vonultak fel az utcákon, I a kikötő teljesen elhagyott volt, az iskolák és üzletek nagy része zárva maradt. Jelentések szerint pénteken Bombay-ben közel száz letartóztatás történt. A rendőrség több ízben megzavarta a munkások felvonulását. Rendeződik az élet az Iraki Köztársaságban A Tanjug jelentései szerint az Iraki Köztársaságban újból működnek mindazok a távíró és távbeszélő vonaluk, amelye két a forradalom idején biztonsági intézkedések miatt kiiktattak a forgalomból. A bagdadi repülőtéren ismét. leszabnak a Bagdad—Damaszkusz—Kairó útvonalon közlekedő gépek. A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében mindazok az egyetemi hallgatók, akik a régi rendszer alatt politikai magatartásuk miatt külföldre kényszerültek, most visszatérhetnek az országba. A pénzügyminisztérium mellett úi hivatal kezdi meg működését, amely a királyi család vagyonának kezelését vég zi. Ez a hivatal leltárt készít a királyi család vagyonáról és végrehajtja annak jelosztását. A kormány határozata értelmében betiltották két bagdadi lap megjelenését, egyrészt korrupt politikájuk, másrészt pedig a volt rendszer támogatása miatt. Bagdadban néhány nappal ezelőtt Gumhurija címmel úi lap jelent meg, amely a kormány félhivatalosa. A kormány határozatot hozott arról is, hogy a régi rendszer funkcionáriusait, akik hatalmukat személyi vagyonszerzésre is felhasználták, bíróság elé állítják és a bíróság deríti ki vagyonuk eredetét. Bagdadban közölték, hogv a tisztogatási műveletek keretében felmentettek hivatalától két külügyi államtitkárt és több nagykövetet. Leváltották a gazdaságfejlesztési hivatal funkcionáriusait. ckiik az iraki olajforrások ból eredő jövedelemnek 70 százalékát tartották kezükben. Ezzel egyidejűén megalakult az úi gazdaságfejlesztési hivatal, amelynek élén Kasszem miniszterelnök áll. Az igazgatóság helyettes elnöke Aref miniszterelnökhelyettes. Az igazgatósáé új tagjai között van még a pénzügyminiszter és a gazdaság- és fejlesztésügyi miniszter is. A kormány ezzel a határozatával azt akarta kifejezni, hogy nagy fontosságot tulajdonít az ország gazdasági fejlesztésének. A kormány közölte azt is, hogy Irak részt- vesz az arab országok novemberben megtartandó kairói clajkonferenciáján. Az előző rendszer visszautasított minden nemzetközi együttműködést az olajkiaknázási koncesz- sziók politikájának egybehangolására. a közép-keleti kérdés az elmúlt héten fokozatosan a dip's- lomáciai csatározások színhelyére terelődött át. A Szovjetunió — erélyes figyelmeztetésével és a konfliktus megoldására irányuló ésszerű javaslataival — továbbra is kezében tartva a kezdeményezést, bejelentette, hogy kész részt venni a Biztonsági Tanács keretében megtartandó csúcstalál- , kozóii. Irakban gyorsan konszolidálódik a helyzet, az országban j az új köztársasági kormány ura a helyzetnek, s ugyanakkor egyre erősödik az Iraki Köztársaság nemzetközi helyzete is: eddig több, mint 25 állam, köztük a Szovjetunió, a népi Kína, Magyarország és a többi szocialista ország, India, az Egyesült Arab Köztársaság, Indonézia, Marokkó ismerték el az új kormányt. Az Iraki Köztársaság szoros kapcsolatokat igyekszik kialakítani az EAK-val és a többi arab országgal, ugyanakkor azonban jóviszonyra törekszik a nyugati hatalmakkal is, amennyiben azok tiszteletben tartják szuverenitását, mint ahogyan Irak garantálja a nyugati hatalmakkal régebben kötött olajszerződések tiszteletbentartását is. Libanonban az amerikaiak egyre kényelmetlenebb helyzetbe kerülnek: csapataik jelenléte csak nehezítette a belső helyzetet, az ellenzék topábbra is bojkottot hirdet az elnökválasztással szemben, amelyet július 24-ről 31-re halasztottak. Jordániában recseg-ropog Husszein király (a meggyilkolt I Fejszal iraki király unokatestvérének) trónja. Husszein hírek j szerint az országból való elmenekülését tervezi, s ezt egyelőre | csak az amerikai és az angol követ könyörgése akadályozta meg. Jordániában érik a forradalom, amely heves harcokra vezethet az országot Husszein király kérésére megszállt brit j ejtőernyős csapatokkal. A hét eseményének legfontosabb találkozópontja a szov- | jet—nyugati jegyzékváltáso'kban van. Ezzel foglalkozunk részletesebben külpolitikai összefoglalónkban. Az amerikai, az angol és a francia vélemény... A közép-keleti konfliktus körüli diplomáciai helyzetet a következőkben foglalhatjuk össze: a világ megindult a csúcstalálkozó felé, az előkészületek előrehaladott stáLibanoni partvidék — ma: amerikai csapatok folytatják partraszállásukat sem, mert egyszer kimondta. Pedig az igaz, hogy kényelmesebben élnének. Nem kellene Miskát már az állomáson kapával várni, hogy egy percet se veszítsenek hiábavalósággal! Lassan a kéresztúthoz értek. A két férfi kezetfogott. Elváltak. Az asszony alig dünnyö- gött tála mit. A haragos házaspár csendben tette meg a hátralevő utat. Mire a barackfához értek, kissé megszelídültek. Leültek alá. Az asszony kibontotta az ennivalót és most már sietősen harapták a fi~ nőm ételt. Még akkor sem beszéltek, amikor egymás mellé álltak a kukoricasorba. Miska mérgesen vágott a gazba. A dudván töltötte ki minden bosszúját. Gyorsan haladt. Igyekezett. Ha fárad, legalább haszna is legyen. Elégedett volt a kukorica fejlődésével. Ez egy kicsit fel is vidította. Annyira, hogy idoniként még tréfált is asszonyával: — Majd otthon alszunk galambom! Most dolgozzunk. Ni, hogy lemaradtál! — Tán azt várnád, hogy én is úgy törjem magam asszony létemre.’Lejárt már az az idő, amikor az asszonyt kihasználhatták. — De kiokosított valaki — feleselt vissza. — Ki ám. A rádió is azt tanítja. — A rádió? i.. M iska kedve újból lelohadt. A rádióról jutott eszébe, hogy ő soha nem hallgathatja... Újságot is csak a vonaton olvas. Abból is néhány sort, mert máris alábukik a feje. Egy darabig megint hallgattak. Az üzemre gondolt, a géptársára. Az mindig kifenve jön a gyárba. Mindig viccelös. Könnyű neki! Magános ember. Amennyit lkeres, annyit él fel. Annak nem kell tömi magát még munka után is. Hányszor mondja, hogy most színházban volt. Hirtelen elmosolyodott azon, hogy milyen harapós kedvében van ma. Le akarta győzni magát. Vissztakacsintott az asszonyra: — Ha idejönnél, megölelném a derekad. — Gyere te — vette át a tréfát incselkedve Mariska. — Örülj, hogy hívlak! — Mér, olyan csapnivaló asz- szony vagyok én? — Sok szép lány örülne a gyárban, ha hívnám. — Aztán miért nem hívod? — Azért érződött a hangjában a féltékenység. A férfi jól tudta ezt. Ismerte a feleségét, akár a saját tenyerét, össze is nevettek, azután újból a kapa fölé hajoltak. Az zökkentette ki őket ismét a munkából, hogy a tsz- beliek mentek el mellettük. Haza igyekeztek. Hangosat köszöntek egymásnak. Azok évődve szólították őket: — Te Káposztás, mikor adod be a derekad? Ném félsz, hogy amíg a vonaton döcögsz, ma- yunkhoz édesítjük a menyecskét? Mit képzelsz, meddig lesz fiatal a karod? Meddig bírsz három műszakot? Egyet a gyárban, egyet a határban, egyet az asszony mellett? Jót nevettek mindannyian. Pedig valahányon tudták, hogy nem tréfa ez: Káposztás Miska idősebbnek, fáradtabbnak látszik negyvenkét événél,.. Tovább kapáltak. Akkor kezdték összeszedni magukat, amikor már lement a nap. A templom esti harangszava is a határban érte őket. 4 tanácsházáról hangos nézi vetés hallatszott ki. Már egybegyűltek, akik a villanyról és az Akácfa utcáról tanácskoznak. Kiszűrődött az utcára Táncos Lajcsi örökké jókedvű hangja. Valami olyasfélén nevettek, amit a múltkor hallottak a kxiltúrházban, a pesti színészektől... Miska bárhogy küzdött ellene, csak visszatért ahhoz a gondolathoz, ami ma már anu- nyiszor bántotta. Még rágta magát akkor is, amikor hideg vízzel pocs'kolta testét. Azután, ahogy a csorba tükörbe nézett, észrevett egy-két ősz hajszálat. Az asszony ügyet sem vetett rá. Előbb az állatokat látta el, azután a gyerekeknek szelt kenyeret. Miska bedőlt az ágyba. Onnan nézte Mariskát. Kedve lett volna magához ölelni, mégsem mozdult. Pedig milyen simulós tud lenni ez az asszony! Csak úgy tüzel olyankor a teste. Sok éve élnek így együtt, de az asszony melege, kemény húsa ugyanúgy ingerelte, mint régen. Soha nem volt egyforma az ő felesége. Hoj odaadó, hol játszik csak vele, hol kelleti magát, kényeskedik ... Milyen keveset törődik vele, — érzé- kenyedett el. És már megint az előbbi bajához tért vissza. Durcásan fordult a fal felé... Tán az is bántotta, hegy szokásától eltérően ma sok selejdiumban folynak, azonban o hidegháború elkötelezettjei, a Dulles-vezényelte amerikai diplomácia szívós utóvédharcokat folytat. Még a nyugati diplomáciát is óriási meglepetés érte a szovjet kormány rendkívül gyors, rugalmas diplomáciai akciói láttán, amelyek úgyszólván „nem hagyták levegőhöz jutni” Washing- í tont és szinte rákényszeritet- ték a szovjet ütemet az amerikai léire s nyugati partnereikre. Az amerikaiak úgy gondolták, azzal a javaslatukkal, hogy csak az ENSZ, illetve a Biztonsági Tanács keretében hajlandók a közép-keleti helyzetet megvitató 'csúcstalálkozóra — olyan féltcteléket. támasztanak, amelyeket a Szovjetunió nőm fogad el, s akikor a Közép-Keleten folytathatják katona; sakkhúzásaikat. vagy legalább is számukra kedve- i zőbb helyzetet alakítanak ki, , „kedvezőbb légkört” a maguk számára a csúcsmegbeszélésekhez, ha már végképpen 1 nem tudnak kibúvót találni. Számításuk ezúttal' is csődöt mondott, minthogy a >r Szovjetunió saját javaslatuk, "§ az amerikai formai elképzelé- f sek alapján tette meg legutób- 1 bi javaslatát, bejelentve, hogy I a Biztonsági Tanács keretében 1 is hajlandó a csúcstalálkozó- | ra elmenni, bármely időpont- ! ban és helyre, a legsürgőseb- I ben. Eisenhower ezúttal nem | utasíthatta vissza saját ja- i vasiatát, s kényszeredetten | bár, haladékot kérve, de be- I jelentette részvételét, hozzá- I járatását a szovjet kormány 1 által javasolt csúcstalálko- I zóhoz. Erre a tervek szerint | New Yorkban kerül sor. a | Szovjetunió, az Egyesült Álla- I mok, Nagy-Britannia, Fran- \ ciaország és India kormány- I főinek, valamint Hammarsk- ! jöld ENSZ-főtitkár és az ér- I dekelt arab államok vezetői- I nek részvételével. A Szovjet- I unió a találkozót július 28- I ra javasolta, azonban a nyuga- ! ti hatalmaik haladékot kér- ! tek, illetve javasoltak a „gon- 1 dós előkészítés” céljára ..: | Elvben tehát minden részve- ! vő a csúcstalálkozó mellett 1 döntött, azonban a megvaló- ! sulóshoz még sok buktatót kell I kikerülni. Érdemes röviden I áttekinteni, melyek ezek az | akadályok? | AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK I kényes helyzetéből alkar sza- | badulni, minthogy jelenleg a 1 világ közvéleménye és az arab 1 népek szemében a fővádlott | szerepében tetszeleg. Ezen I változtatná csak akkor tudna, 1 ha visszavonná csapatait Li- ! banonból, amelyet azonban a | közeljövőben aligha tesz meg, | presztízs okok miatt sem. Sú- ! lyosbítja az amerikai fél hely- ! zetét az is, hogy szövetségesei. | Nagy-Britannia és Franciaor- 1 szag, bizonyos kérdésekben elit térő véleménnyel vannak a * közép-keleti amerikai tervek iránt. Nem lesz könnyű tehát rövid idő alatt kialakítani a csúcstalálkozón a „nyugati egység-politilcát”. Ezért utazott hirtelen Dulles Londonba és Bonnba. s talán Párizsba, is ellátogat, hogy „betömje* a nyugati egységen támadt réseket, Ugyanakkor utazása az amerikai halogatás és időhúzás „demonstrálása" is. NAGY-BRIT ANNI A kormánya a brit közvélemény előtt most úgy igyekszik feltüntetni magát — nem kismértékben választási meggondolásokból! — mint a szovjet és az amerikai fél közötti közvetítő. Ugyanis a jelenlegi tervezet, hogy a csúcstalálkozót • Biztonsági Tanács keretében rendezzék meg, eredetileg angol javaslat, s Dulles csak a nyugati egységet féltve, kényszeredetten járult hozzá. Valójában a Macmillan-kormány ez esetben nem közvetítő, hanem kénytelen legalább látszólag figyelembe venni a brit érdekeket és igyekszik kihasználni a kínálkozó alkalmat: kezdeményezőnek mutatkozni, amikor az amerikaiak szorult helyzetben vannak. DE GAULLE inkább hajlik egy, az ENSZ-től és a Biztonsági Tanácstól függetlenül megrendezendő csúcstalálkozó felé, amelyet Genf be vagy esetleg Párizsba hívnának össze. Uutóbbira azért is lehet esélye, mert augusztusban, amikor előreláthatólag sor kerül a csúcsértekezletre, Franciaország, tölti be a Biztonsági Tanácsban az elnöki tisztet és igy. mint vendéglátó, elképzelhető a kormányfők Párizsba hívása. De Gaulle azért húzódik az ENSZ-től, mert a világszervezet már többször elítélte Franciaországot az algériai háború miatt, s ez „rossz emlékeket” jelent... Ezenkívül valószínű,, högjf De Gaulle tábornok nem szívesen hagyná el Franciaországot, amikor belpolitikai helyzete még mindig nem konszolidálódott. Egy további megoldatlan kérdés: milyen arab államokat hívnának meg a Biztonsági Tanácsba? Irak a Biztonsági Tanács tagja, azonban a tanácsban és az ENSZ egyéb szerveiben még a megdöntött, királyi kormány képviselője ül, azon a nevetséges „alapon”, hogy ő a Jordániát és Irakot magában foglaló (de azóta felbomlott!) Arab Államszövetség fejétől, Husszein Jordániái királytól kapta megbízatását. Ez lehetetlenné tenné az alkotó vitát, hacsak az új Iraki Köztársaság képviselője nem foglalja el az őt megillető helyet a Biztonsági Tanácsban. Ez gyorsan megvalósulna, ha a nyugati hatalmak elismernék az új iraki kormányt, amelyet azonban egyelőre halogatnak ..; A többi arab ország meghívásában pedig a kormányfők közösen is megegyezhetnének. Elképzelhetetlen azonban a tanácskozás Libanon, Jordánia, Irak és az Egyesült Arab Köztársaság részvétele nélkül Nasszer elnök már is bejelentette, ha meghívják, kész az EAK-t képviselni a kormányfők találkozóján. A legfőbb akadály ugyan elhárult a „közép-keleti csúcstalálkozó” útjából, azonban számítani lehet rá, hogy az amerikai kormány tovább manőverezik az értekezlet halogatása, esetleges megtorpedózása céljából. Mert ha egyszer a nagyhatalmak kormányfői összeülnek és egy kérdésben megegyeznek (már pedig a közép-keleti kérdésben sok minden sürgeti • megegyezést), akkor megegyezhetnének más, fontos kérdésekben, a leszerelésben, az atomfegyver eltiltásában stb. is. Ettől pedig nagyon óvakodik az amerikai kormány. A kérdés az, mennyire sikerül kényszeríteni az Egyesült Államokat a megegyezésre? Ha sikerült elhárítani az Irak elleni nyugati agressziót, bizonyára sikerül további eredményeket is elérni. Sebes Tibor i ituMi m MMiiitMtitM mi ttmmiitiiiitiOMtitMltltltlltf ti IIIIM* J tét gyártott. O, aki mindig olyan pontosan illeszti be a munkadarabot a gépbe .,. Azután a kukorica tűnt gyulladt szeme elé .. Gép, kukorica ... Ügy, ahogy az élete telik. Kettős a lelke. Fele a gyáré, fele a földé. Egyiké sem egészen és igazán. Meddig lehet ezt csinálni? És érdemes-e? Dehogy érdemes — felelt magának. Valahol olvasta: fontos a pénz, de nem minden! És mennyire igaz. Mostoha élet ez így. Se éjjele, se nappala. Sehol nem veszik igazán hasznát. Mi tette őt ilyen kapzsivá? Megélhetnének úgy is, ha feladnák a földet. Vagy ha be- mennének a Búza kalászba ... Járhatnának a kultúrotthonba. A gyerekek is jobban tanulnának, ha több idő jutna rájuk... Hányadszor hányja-veti már meg ugyanezt? Igaz, nem könv- nyű lemondani a földről. Még az apjáé volt..; De a tsz... Tenni kell valamit. De mit?... Ezt már nem dönthette el, mert az álom elnyomta ]\[em hallotta, hogy müven í V híreket mondott be a rádió. Azt sem hallotta, hogyan tárgyalják az ablak alatt a falubeliek: mi lesz az Akácfa utcával? Észre sem vette, milyen viháncolást csaptak a gyerekek még az ágyban is. Ar- i ról sem tudott, hogy Mariska \ felhúzta az óra vekkerjét, \ hogy hajnalban el ne aludják \ a vonat indulását,,. Mert a vonat holnap is in- j dúl, akárcsak ma, meg teg- \ ■nap... Azt is csak álmában érezte, \ hogy az asszony mellébújt és \ hozzá simult. Meg sem moz- j dúlt. Csak álmában mosolyo- \ dott el és egy pici nyál a pár- j nájára csordult... Sági Ágnes i