Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 170. szám

6 “i^ClHap *958. JÚLIUS 20. VASÁRNAP Cegléd közegészségügyi helyzetéről, az ellenőrzések fontosságáról n i/i/alfiOSOl/ 4M li»ffl2 84>fJMM ff ff í ÍV / ríff ff 4>l4M A város közegészségügyi helyzetéről, a járványos beteg­ségek elleni küzdelemről s a gyógyszerellátásról kértünk felvilágosítást Szántó Andor doktortól, Cegléd város köz­egészségügyi felügyelőjétől. — Mielőtt a fentiekre vá­laszolna, hadd kérdezzem meg először, hogy mivel foglalkozik a városi tanács egészségügyi osztálya? — Örülök ennek a kérdés­nek, s megragadom az alkal­mat, hogy eloszlassam azt a téves hiedelmet, mely szerint az egészségügyi osztályon nem orvosok vannak, hanem ad­minisztrátorok, akik csupán ..papírmunkával” töltik nap­jaikat — kezdte nyilatkozatát dr. Szántó Andor. ítélje meg mindenki: „papírmunka”-e az, amit végzünk, vagy sem? — Az osztály feladatai közé tartozik az egészségügyi igaz­gatás, amelyen a kórházak, rendelőintézetek, bölcsődék, szociális otthonok, iskolaorvosi rendelők és iskolai fogászatok költségvetési, személyi és igaz­gatási ügyeinek intézését ért­jük. A mi hatáskörünkbe tar­tozik a kábítószerek, mérgek kiírásának engedélyezése, s mindenfajta építkezés egész­ségügyi vonatkozású engedé­lyezése. Jelentős feladatot ró ránk a közegészségügyi és járványügyi tevékenység, amely elsősorban a piacok, üzletek, vendéglátói pari objek­tumok és a környezet — ut­cák, csatornázás, árnyékszékek — ellenőrzéséből áll. Hozzánk tartoznak ezenkívül az élelmp- zésegészségügy. az iskola- é« üzemegészségügy problémái. — Milyen gyakorlati fel­adattal jár mindez? — Állandó, lelkiismeretes ellenőrzéssel. így derítettük ki például, hogy a város terüle­tén működő állami gazdaságok egyikében sincs egyetlen ki­képzett elsősegélynyújtó sem, pedig rendelet írja elő. —- Nemrégiben ellenőrzést végeztem a strandfürdőben. Megtudtam, hogy a büfé veze­tőnője nem végzett egészség­ügyi-minimum tanfolyamot, két éve nem volt orvosi vizs­gán — holott félévenként kö­telező —, s hogy ráadásul a nővére segít neki a kiszolgá­lásban. A nővére „természete­sen” előzetes orvosi vizsgán sem volt, egészségügyi könyve sincsen, hiszen nem a vállalat alkalmazottja, csupán segít. A legnagyobb baj az, hogy a Vendéglátóipari Vállalat veze­tői mindezt eltűrték. — Könnyen komoly követ­kezményekkel járhatott volna az az eset is, amely a napközi otthonos óvodában történt nemrégiben. Rájöttünk, hogy a gondnok egy asszonyt vett fel dolgozni a konyhára — ahol 280 gyermeknek főznek! — orvosi vizsgálat nélkül. Egy hónapja dolgozott már ott, amikor megvizsgáltattuk, s ki­derült, hogy tifusz-bacillus- gazda! Arról, hogy mi lehetett volna ennek az egészségügyi következménye — úgy hiszem —, felesleges beszélnem. — Sok példát tudnék felso­rolni, amely mind azt igazolja, hogy igenis, szükség van a szi­gorú ellenőrzésre. A múltkori­ban a disznópiacon ellenőriz­tük a Vendéglátóipari Vállalat elárusítóbódéját, ahol sü'lt kol­bász, egyéb élelmiszer és csa­polt sör kapható. Megdöbben­ve tapasztaltuk, hogy a kol­bászárut letakaratlanul tartják a földön, egy ládafedelen, a söröspoharakat pedig órákon át ugyanabba a veidiing víz­be mártogatják, kimosás cí­mén. Az ilyen esetekben jegy­zőkönyvet veszünk fel s a hiá­nyosság megszüntetésére köte­lezzük a vállalat vezetőjét. i Amennyiben a figyelmeztetés j nem használ, — s erre is van j példa a közelmúltból —, ak- ! kor pénzbüntetéshez folyamo­dunk. — A gyakori és lelkiismere- I tes ellenőrzésnek is szerepe van I abban, hogy az utóbbi hóna- I pókban jelentkezett járványok kivétel nélkül megszűnőben vannak. Lezajlóban van pél­dául a tavaszi kanyaró és sza­márköhögés járvány, valamint a vörheny, amelynek egyik legfőbb terjesztője az állóvíz­ben mosott — és felületesen mosott — vendéglői pohár. Külterületeken szinte gócsze- rűen jelentkezett az elmúlt hó­napokban a járványos máj- gyulladás, szerencsére ma már alig fordul elő újabb meg­betegedés, járványról tehát nem beszélhetünk. — Örömmel közölhetem, hogy ebben az évben egyetlen járványos gyermekbénulás sem fordult elő városunkban. Az oltások rendben lezajlottak, a szülők mindenütt megértet­ték ennek a fontosságát. — Milyen a város egészség­ügyi ellátottsága? — Általában jó. Hiányzik azonban a kórházi fertőzőosz­tály, amelyet nemrégiben meg­szüntettek. A fertőző betege­ket azóta Pesthidegkútra va­gyunk kénytelenek beutalni — ha elmennek. Mert vannak, akik nem mennek. Lakásukon feküsznek, ami azzal jár, hogy családtagjaikat — amennyiben az élelmiszeriparban, a ven­déglátóiparban, a fodrászat­ban, gvermekközösségben, a kozmetikai iparban vagy más speciális munkakörben dolgoz­nak — szintén vesztegzár alá kell vonnunk. — A körzeti orvosi hálózat tunk egy fővel kiegészítésre szorulna. Jelenleg 10 körze­tünk van, de nagyon indokolt lenne a legnagyobbat két részre bontani. — Van-e panasz a gyógy­szerellátásra? — Nem hallottunk még egyet sem. Arról azonban igen, hogy a város négy gyógyszertára egymáshoz közel, egyrakáson létesült. Emiatt az oncsatelepi és az újvárosi lakosságnak 2—3 kilométert is kell gyalo­golnia a legközelebbi gyógy­szertárig. Bízunk benne, hogy a városfejlesztési tervek meg­valósítása során ezt a problé­mát is orvosolni fogják — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Szántó Andor. Ny. É. Kupaktanács a hegyoldalon (Szurok János felv.) iiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiimimitmiimiimitiiiiiiiimiii Új méhfajta Alsó-Szászországban, a cel- lei kutatóintézetben újfajta „kaukázusi méheket” tenyész­tettek ki, amelyek jóformán sohasem csípnek és nagyban megkönnyítik a méhészek munkáját azáital, hogy „raj­zásra lusták”. Hormongyár veszélye férfiakra Az ipari vonalon dolgozó orvosok szövetségének július 18-án Nottinghamban tartott értekezletén elmondották, hogy egy nottinghami gyógyszer- gyárban, ahol hormontablettá­kat gyártottak, a férfi dolgo­zóik egyszer csak mellesedni kezdtek. A gyógyszergyár or­vosa azt mondotta, hogy a fér­fiak mellkasi fájdalmakra pa­naszkodtak és észrevették, hogy mellük mind jobban erősödik. A' feleségek körében í riadalom támadt, mert attól ! féltek, hogy férjük nemet vál- j toztat. A férfi dolgozókat ez- j után más munkabeosztásokba j helyezték és rövidesen vissza- i tértek normális állapotukhoz. Jelenleg védőruhákkal látják ! el azokat, akik a hormontah- ' letták gyártásánál dolgoznak és hazamenésük előtt forró I fürdőket vesznek. Ne csak a normálhoidak számítsanak Az első termelőszövetkezetek megalakulásával egyidőben a párt és a kormány határozat­ban mondotta ki, hogy a mező- gazdaság átszervezésének meg­könnyítése és meggyorsítása érdekében gépállomásokat kell létrehozni. A határozatot tett követte és 1949 végére már több mint 200 gépállomás mű­ködött az országban. A gépállomási vezetők, trak­torosok sokszor igen nehéz körülmények között végezték fáradságos munkájukat. És nemcsak a szántóföldeken se­gítették a termelőszövetkezete­ket, hanem igen lelkesen részt vettek a termelőszövetkezetek szervezésében, s nem egy ter­melőszövetkezet megalakítása fűződik egy-egy gépállomási vezető, vagy kollektíva mun­kájához. Ahogy a szövetkeze­tek fejlődtek, ahogy a gépál­lomás gépparkja nőtt, úgy fo­nódott össze a két szocialista szektor, (néhány kirívó hibá­tól eltekintve). 1955/56-ban a gépállomások vezetői már nem csak mint vezetők szemlélték a tsz-ek fejlődését, hanem a gazda szemével is. Az ellenforradalom leverése után azonban ez a kapcsolat — néhány gépállomás kivéte­lével — igen rossz útra tere­lődött. Szerintem ennek két oka van. Az ellenforradalom után a gépállomások vezetői­nek a saját portájukat kellett rendbehozniok, másrészt 1957 első felében önelszámoló vál­lalattá alakultak az ÁMG-k. Ez az új gazdálkodási for­ma ösztönzi a gépállomás ve­zetőit, hogy a megkapott terv­számokat — a költségtényezők figyelembevételével — időben és jó minőségben teljesítsék. Ezt igazolták a tavaszi tervek teljesítéséért folytatott erő­feszítések is. A megye gép­állomásai 100,5 százalékra tel­jesítették a tervet, s ezen be­lül a talajmunkák tervét 113,7 százalékra. De van ennek káros oldala is. A minden áron való terv- teljesítés, (mert csak ezt kérik tőlük számon), arra készteti a gépállomási vezetőket: ha a körzetükben nem tudnak ele­gendő munkát biztosítani, útra kelnek és az ország különböző területén igyekeznek munkát biztosítani, s a tervet teljesí­teni. így adódik, hogy a drága pénzen vásárolt lánctalpas traktorok többsége nem a mezőgazdaságban dolgozik, hanem vasútépítésnél, útépí­tésnél, vagy bányákban. Ha csak a szabad kapacitást he­lyeznék így el, nem is volna baj, de a különböző Vállalatok csak úgy hajlandók a gépet foglalkoztatni, ha éves szerző­dést köt velük a gépállomás. S így előfordul, ha a tsz, vagy az egyéni paraszt szőlő vagy gyümölcsös alá akar fordíttat- ni, a gépállomás nem tudja az igényét teljesíteni, vagy végső esetben más gépállomás kör­zetéből irányítanak oda gépet; A másik baj az, hogy a gép­állomási vezetők igen keveset tudnak foglalkozni a termelő- szövetkezetek problémáival. A megyei pártbizottság már a tavaszi munkák meg­kezdése előtt felhívta a gép­állomások megyei igazgatósá­gának figyelmét erre a jelen­ségre és igyekezett oly irány­ba terelni a gépállomási veze­tők munkáját, hogy érezzék a felelősséget a tsz-ek fejlődé­séért is. Az elmúlt igazgatói értekezleten ennek jelei már mutatkoztak is és helyesen javasolták, hogy a termelő- szövetkezetben értékeljük a gépállomás és a tsz-ek közötti kapcsolatot. Az Abonyi Gép­állomás pártszervezete a gaz­dasági vezetőkkel munkater­vet dolgozott ki a termelő­szövetkezeti fejlesztés és meg­erősítés elősegítésére. De ez ma még ritka jelenség. A gépállomások igazgatói­nak újból el kell indulniok azon az úton, amelyet a párt, a kormány megszabott szá­mukra a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének előse­gítése érdekében. De nem ele­gendő erre csupán megyei szinten intézkedést hozni. Ide­je volna, hogy a Földművelés- ügyi Minisztérium ÁMG fő­igazgatósága ezt is követelje meg a gépállomások igazgató­ságától s ne csak a normál­hold teljesítése vagy nem tel­jesítése legyen a fontos. Bcne Mihály, a megyei pártbizottság mg. o. munkatársa J'flNIttlIIIMimiHllllimHIHIHIIIIIIllllilllllllllHHilllllllllllllltlIIIIIIIIIIINItlIHimHItlIIIIIMIIItIJJIimilltHIIIIIHIIIIIIIIIIIMiniimHtIllllllinmttimillMIIIIIIIMiimtIIIIIIIIIIII ............................................­«****MM. jjlffif Bflfl A. 9 "wWnTrfr r LÁTJA CSILIKE, MILYEN HÁLÁTLANOK AZ EMBEREK, MOST MEG A Tél VT AN SÓHAJTOZNAK nem APÓK TÖBBET , MERT MEG KÖHÖGNI FOGSZ MONDJA KARTARSAM, HOGYAN BÍRTA hvfaj VIDÁMAN EZT 4 HŐSÉGET * * A LYEN ^ or u Ar A 7 fn \ TUD0D ANYv K NAPOM ^ IDŐMBEN OUAN SZÉP SIQUP VOLT A HtlEG- VOL T NA A KISZÁLLÁSON.^ a Á . fa /h/'ivyi fyj\ íwlih/VM M A (WW flvwf f1 ^ íwl '/] VÉGRE LÁTNI SORT Ja k * \jtN) [Khn (fa /K/bi) n

Next

/
Oldalképek
Tartalom