Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-18 / 142. szám

2 '"“iüSClrlap 1958. JŰNIUS 18. SZERDA MINT A REUTER JELEN­TI, Washingtonban, a Capitol Színházban hétfőn este lépett fel első ízben a Mojszejev- együttes. Az előadás közben Dulles külügyminiszter meg­lepetésszerű látogatást tett a színfalak mögött és elbeszél­getett az együttes tagjaival. MOKKADEM, tunéziai ál­lamtitkár hétfőn délután Lewis Jonest, az Egyesült Ál­lamok tunéziai nagykövetéi fogadta, jelentette a tájékoz­tatásügyi államtitkárság köz­leménye. A GÖRÖG BELÜGYMI­NISZTÉRIUM nem adott en­gedélyt Kacotasz athéni pol­gármesternek a „ciprusi török kegyetlenkedések ellen tilta­kozásul megszervezendő tün­tetésre”. HAMMARSKJÖLD, az ENSZ főtitkára mielőtt Beirut ba utazott, hétfőn Galop Plazát, az ENSZ libanoni megfigyelő­jét, Szoboljevet, a Szovjet­unió ENSZ-képviselőjét, Rit- chiet, Kanada, Cabot Lodget, az Egyesült Államok, Azpult, Libanon és Lufit, az Egyesüli Arab Köztársaság ENSZ-kép­viselőjét fogadta. FORMOSA VÁROS rádiója szerint — amely város az ar­gentin Formosa tartomány székhelye — harcok folynak a rendfenntartó erők és egy felkelőcsoport között a város mellett, a Rio Parana Para­guays partján. BUKARESTBEN június 16- &n légügyi egyezményt írtak alá a Román Népköztársaság kormányának és Norvégia királyi kormányának képvi­selői. A TÖRÖK PARLAMENT hétfőn este határozatot hozott a világ kormányainak tájékoz­tatásáról, hogy Törökország .gern fogad el más megoldást, csak Ciprus szigetének felosz­tását. | MEGBÍZHATÓ értesülések szerint Macmillan brit mi- I niszterelnök meghívta a gö- \ rög és török miniszterelnököt: látogassanak el Londonba és folytassanak ott tárgyalásokat. Midőn a brit nagykövetség szóvivőjét megkérdezték az állítólagos meghívással kap­csolatban, kijelentette: „Nem tudunk semmit”. Tovább folynak a harcok Bejrutban A kairói rádió beiruti helyzetjelentése Beirut valamennyi városne­gyedében dúlnak a harcok és a golyók süvítése, valamint a robbanások éjjel-nappal vissz­hangoznak az utcákon — je­lenti a kairói rádió. A felkelők hétfőn felgyúj­tották a Chamoun elnökkel rokonszenvező Mahmud Am- ] mar parlamenti képviselő la- I kóházát. A kairói rádió másrészt éle­sen szembehelyezkedett Nagy- Britanniának, az Egyesült Ál­lamoknak és a bagdadi egyez­ményhez tartozó országoknak a libanoni ügyekbe történő beavatkozásával. A kairói rá­dió szerint amerikai tisztek képeznek ki libanoni katoná­kat és a Chamoun elnököt tá­mogató Szíriái Néppárt tag- j jait. Egyébként angol repülő­gépek érkeztek Libanonba J „Polgári ruhás angol tisztek­kel”. Chamoun elnök és a libano- | ni kormány — fűzi hozzá a j kairói rádió — komolyan fon­tolgatja az Irakkal való köl­csönös segélynyújtási egyez­mény megkötését. Chamoun elnök hír szerint a kérdésről már tárgyalt az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia nagykövetével. Ugyancsak az egyiptomi rádió szerint azon­ban a libanoni kormány egyes tagjai elleneznek „egy olyan egyezményt, amely elmérgesí­tené a helyzetet és amely be­láthatatlan következmények- j kel járhatna”. ■ Az E.VSZ megfigyelői megkezdték munkájukat A libanoni kormány elhatá­rozta, hogy felszólítja azoknak a városnegyedeknek lakossá­gát, amelyekbe a felkelők be- j fészkelték magukat: ezentúl minden épületet bombáznak, amelyből tüzelnek a rend- fenntartó erőkre. A szombati és a vasárnapi incidensek megbénították a beiruti kikötőt. A kikötőmun­kások nagy részének távolléte miatt ugyanis tucatnyi hajó készül az elkövetkező 24 órá­ban felszedni horgonyát, mert nincs, aki kirakja Libanonnak szánt rakományát, öt másik teherhajó a napokban ugyan­ezen okból már el is hagyta a libanoni kikötőt. Az ENSZ megfigyelőivel kapcsolatot tartó libanoni kor­mánybizottság Mukheiber egészségügyi miniszter elnök­letével hétfőn délelőtt a kül­ügyminisztériumban ülést tar­tott. Az ülésen áttekintették az ENSZ megfigyelőinek első beiruti és vidéki jelentéseit. Mukheiber az összekötő bi­zottság ülésén kidolgozott je­lentést a hétfőn délután tar­tott minisztertanács elé ter­jesztette. Széljegyzetek Megint csak A megfigyelők kettes cso­portokban végzik munkájukat és első megfigyelői tevékeny­ségüket Tripoliban, Beirutban, valamint a libanoni—szíriai határon végezték. Közben ál­landó rádióösszeköttetést tar­tanak fenn az ENSZ megfi­gyelőinek beiruti központjá­val. A megfigyelők megküldték első napi jelentésüket az ENSZ New York-i székhá­zába.----- 4 . n em sikerült... gy magát Balogh Balázs­nak nevező úriember a Szabad Európa minapi elő­adásában legújabb elmefut­tatását olvasta fel. Témája a Cannes-ban nagydíjat nyert „Szállnak a darvak” című szovjet film budapesti be­mutatója volt. Idézem a kommentátort: „Nem tudom, milyen a film. amely Cannes-ban megnyerte a fesztivál nagy­díját. megbízható kritikus szerint elég jó, megérdemelte a dijat.” Aztán később — most már saját ízlésére hivatkozva — bevallja, hagy neki mindig gyanús ,.az ilyen nyertes film”. Szerinte az európai zsűrikben nem hozzáértő em­berek ülnek. Majd szégyen­kezve azt vallja meg, hogy ő a filmben a filmet szereti, a mozgalmasságot, az izgal­mat, az eredetiséget... Csodálatos felfedezés! Az ember azt várná, hogy a mo­zilátogatók a filmben a moz­dulatlanságot. az unalmat, az ötlettelenséget szeretik. Ö nem. Ö a filmben kifeje­zetten a' filmet szereti és nem valami mást. Ő unja az „agyonrendezett” műreme­ket. Unja. Hát persze, igaz is. A közönség nyilván azt a műremeket szereti, amelyet nem rendeznek és nem fény­képeznek, sőt talán nem is játszanak, mégis műremek lesz. Fontos, hogy mozgal­mas, izgalmas és eredeti le- gyen. Ez csak világos. No de a hírmagyarázatból aztán kiderül, hogy szerzője nem filmesztétikai kiselő­adást akar tartani a hallga­tóinak. A végén, egészen a végén, rátér az ügyre, me­lyet aznapi leckeként gazdái ' előírtak számára. A buda- J pesti bemutatók előzményei­ről azt kellett volna bebizo- j nyítania, hogy a „Szállnak a darvak” őszre tervezett pre­mierjének előrehozatala nem a közvélemény nyomására történt, tehát nem rendsze­rünk demokratizmusáról van szó, hanem egy közönséges reklámtrükkről. Balogh Balázs természete­sen bizonyítani most sem tud, erőlködése átlátszó és ostoba. Ügy gondolja talán, hogy a közvélemény megnyi­latkozása épp úgy lefényké­pezhető valami, mint mond­juk egy futballmeccs közön­sége? És hogy mennyire a közakaratnak tettek eleget a filmszakma vezetői, azt be­szédesen bizonyítja a film rendkívüli sikere. Emberek ezrei képesek órákat álldo­gálni a jegypénztárak előtt (úgy látszik, nekik nem „gya­núsak’’ a nagydijat nyert fil­mek), hogy másfél óráig lé­legzetvisszafojtva figyelhes­sék a főszereplők sorsánálí , alakulását, hogy ők is ré­szesei legyenek a nagy él­ménynek, a szépség, a mű­vészet okozta megrendülés- - nek. Summa summárum: kár volt a gőzért. A Szabad Euró­páiknak — bárhogy is fáj — j megint csak nem sikerült az \ ünneprontás. (andrás) §#mainap 1958. június 18, szerda, Arnold napja. A Nap kél 3,46 órakor, nyugszik 19,44 órakor. A Hold kél 5,03 órakor, nyugszik 20,22 órakor. Várható időjárás: nappali felhőképződés, a Dunántú­lon néhány helyen záporeső, zivatar. A hőmérséklet to­vább emelkedik. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet: 24—27 fok között. — A SZOCIALISTA MUN­KÁÉRT kitüntetést kapta jó munkájáért Keresztes Mi­hály, a dunakeszi művelődé­si ház igazgatója. Ezenkívül 11 napos romániai jutalom­üdülésben is részesül. — ÉRTEKEZLETET tarta­nak ma a gépállomások igazgatói, hogy utoljára kö­zösen megbeszéljék a csép­iéi megkezdésével kapcsola­tos teendőket. — ISKOLA A V ATÖ ÜN­NEPSÉGET rendeznek jú­nius 21-én este 6 órai kez­dettel az Érd-újtelepi álta­lános iskolában. Az iskola­avató és jubileumi ünnepsé­get a szülői munkaközösség rendezi. — MÁR A KIÁLLÍTÁS megnyitása előtt nagy sikere van Lipcsében a magyar silókukoricának. Szombaton nyitja meg kapuit a lipései mezőgazdasági kiállítás. A kiállításon Magyarország kü­lön pavilonnal és szabadtéri bemutatóterülettel szerepel. Már eddig sok tudósító és fotóriporter kereste fel a magyar kísérleti parcellákat. Legnagyobb sikerük a hib­ridkukoricáknak volt. Né­met szakemberek máris ér­deklődtek, hogyan lehetne vásárolni nagyobb .mennyi­ségű vetőmagot. Pályázat. A Nagykőrösi Hegy- község pályázatot hirdet ügyve­zető elnöki állás betöltésére. .Je­lentkezzenek főiskolát végzett személyek, szőlő-gyümölcsterme- lési gyakorlattal. Fizetés: meg­egyezés szerint, a helyszínen-. Je­lentkezni lehet személyesen, vagy írásban a Nagykőrösi Földműves- szövetkezet irodájában, Széchenyi tér 15. sz., július 1-ig. — IGEN ELTERJEDT a váci járás területén az en­gedély nélküli rádiók száma. A Járási Tanács vb. igazga­tási osztálya legutóbb emiatt 22 sződi lakost büntetett meg. — EZER BERVA kismo­tort ad át a kereskedelem­nek az egri Finomszerelvény- gyár. A Berva 49 köbcenti­méteres kismotor. — 55 IDŐS EMBER talál nyugodt otthonra Sződliget— Sződrákoson. A volt Floch- kastélyból átalakított járási szociális otthon július 1-én nyílik meg. — BÉKEGYŰLÉST REN­DEZ a Pest megyei Tanács Nőbizottsága június 23-án, hétfőn délután háromnegyed 5 órai kezdettel a közgyűlési teremben. A békegyűlés után műsor lesz. — ÜNNEPÉLYES fogada­lomtételen vettek részt a budai és gödöllői járás út­törővezetői a megyei taná­cson. A fogadalomtétel után átvették úttörővezetői igazol­ványukat. — ÚJABB TEHETSÉGES gyermekszínjátszók. A vecsé- sl Martinovics téri általános iskola tanulói nagysikerű műsoros estet rendeztek. W-Jelentik« A Nagyvásártelepre kedden reggel 46 vagon és 13 tehergép­kocsi áru érkezett, ebből 23 va­gon vegyes zöldáru, két vagon újburgonya, öt vagon káposzta és öt vagon cseresznye. A környékbeli őstermelők és kertészek árufelhozatalának emelkedésével jobb helyzet ala­kult ki a piacokon. Taksonyból, Soroksárról és Tökölröl újbur­gonya, Csepel-szigetéről kelká­poszta és nagyobb mennyiségű új zöldség és sárgarépa érkezett. Az állami boltokban a váloga­tott, darabos újburgonyát kilón­ként 6.80, az apró, parázs burgo­nyát 4,20 forintért árusították. A szentesi fejeskáposztát 3,40, a mohácsi kelkáposztát 4.60 forin­tért adták. A Heves megyei fő­zőtök 3,60, a csomós karalábé 4—5 forintért került forgalomba, A Szolnok vidéki vajbabot ki* lónként 12 forintért adták. A germesdorfi cseresznyét 8,40, az egyéb fajtájút 6.20. az osztályo­zott szamócát 9,20—15,40 forintért árusították. Az üvegbe való spa­nyolmeggy ára 9,60 forint volt. A szövetkezeti baromfiboltok az élő csirkét kilónként 40. a tyúkot 26.50, a kakast 22,50 forin­tért árusították. Fazekas Mátyás: n)iuwl sÁták Zebegény (2) A török hódoltság alatt so­kat szenvedett a lakosság s a népes település egypár házra ritkult. Ez volt a török felvo­nulási területe Visegrád, Lo­sonc, Esztergom, a Felvidék ellen. (Törökmező viseli a tö­rök időket nevében. Az a fel­tevés, hogy a török innen lőt­te Visegrádot, megdől: az ak­kori ágyúk hordképessége nem terjedt ennyire, ez a rész inkább az ostromló seregek állatainak a legelője lehetett.) A kipusztult magyar lakos­ság helyett szlovákok és né­metek települnek be. 1786-ban már német—szlovák—magyar falunak emlegetik. Érdekes, hogy az 1735-ös német telepí­tés nem azonos a nagymarosi­val. Nincs egy azonos családi név sem köztük. A Fischer, Himmer, Heiszler, Krebsz, Willem nevek csak itt talál­hatók. A szlovák lakosság megho­nosította hegyi építkezési mód, aminek mása a Kárpátokban van, a Kálvária-hegy délnyugati oldalán ma is feltalálható. És ma is megtalálhatók a szlovák családi nevek: Adamek, Ga- bula, Skoda, Pohiba. De nyo­mára bukkanunk ma is élő magyar családoknak: Virágh, Forgács, Kocsis. Rendkívül érdekes a nyelvi (és e mögött nyilván az érzü­leti) átalakulás. A századfor­dulón még mindhárom nem­zetiségű lakosság németül be­szélt. Utána kétnyelvűvé, ma­gyarrá és németté vált. A fa­siszta hullámmal viszont Ze­begény lakossága nem értett egyet s tiltakozása néma je­léül az 1940-es népszámlálás alkalmával a német lakosság is magyarnak vallja magát. Később sincs Volksbund és nem talál ebben a faluban az SS jelentkezőt! A század elején, 1908—1910 között sajátos új magyar stí­lusú templomot építenek, de erről még később szó lesz! Hagy mondjak most el két kiveszőben levő, az öregebbek emlékezetében élő kedves nép­szokást: Szombatonként, késő dél­után, amikor már abbahagyták a munkát, megindul a falu túlsó széléről egy pár összeka­paszkodó fiatal lány és fiú. A Duna felé sétálnak és több szólamban ezt a régi vándor­dalt éneklik: Ein Strauss am Hut und ein Stab in der Hand, so wandert ein Jüngling von Land zu Land. Er besieht manche Stadt, er durchzieht manches Land, aber fort muss er wieder muss weiter ziehen Magyarul: Virág kalapján, bot a kezében. Így jár a legény messze vidéken. Sok várost csodál meg. sok országot jár meg s nem állhat meg soha szüntelen vándorol. Mire a dunapartra érnek, a sugárszerű utcákból velük tart az egész falu ifjúsága. Nyílnak a kis virágos házak kapui s jönnek a vízpartra. Itt nótáz- nak, játszanak, sétálnak, majd rendszerint valamelyik házba hívják be a hazatérő fiatalo­kat s itt folytatódik a szórako. zás, mesélés, zene, tánc. A népszokások külön sora övezte a farsangi szórakozáso­kat. A farsang jellegzetes éte­le a fánk, itala a borsos me­legbor. Fogyasztották is mind­kettőt derekasan. A fiatalok meg persze táncoltak, jellegze­tes helyi táncukat, a Cepped- li-t, a polka egyik egyéni vál­tozatát. (Homéroszért két vá­ros versengett, hogy melyik szülötte, a polkát a germán és szláv népek egész sora vallja magáénak. De valóban egyike a legnépszerűbb táncoknak. A „ceppedli“ ki tudja, hányadik változata? A harmadik napon a legé­nyek állatbőrökbe: ‘kecskebőr­be, rókabőrbe, borjúbőrbe búj­va a lányos házakhoz mennek s tréfásan szórakoztatják a ház népét. Az ifjabb legények, kis süvölvények kosarakkal vonulnak utánuk. Ezekbe a kosarakba kerül az ajándék: kolbász, tojás és szalonna. A lányos házakból a kocsmába vonulnak, ahol az ajándékok­ból hatalmas adag rántotta készül. Végül a „farsang te­metése“ elnevezésű, vaskos tréfákkal tűzdelt szertartásra kerül sor. Mindez ma már a múlté. A régi szokásoknak csak a nyo­ma van meg: az esküvői és disznótoros maszkák szokása maradt fenn, Előbbi leírásokból kitűnik, hogy a község megművelésre alkalmas földterülete vajmi kevés. Ami földművelés a köz­ségben van, az a belterjesség­re törekszik. Egyre inkább szaporodnak a málnaterületek, remélik, hogy be fog válni. Valamikor sok szőleje volt a községnek, de kipusztult. Ma már csak a felszerelés maradt meg, a pincék, régi, még Ausztriában gyalult, hatalmas tölgyfaprések . (Ilyen méretű tölgyfákat mi nem is láttunk!) A másik főtermelvény a sok­féle gyümölcs. Ezekkel a fog­lalkozás annyira kifizető volt, hogy Becsben standjaik voltak s ide hordták hajóval az áru­cikkeket. A közelebbi piac Esztergom volt. Dereglyével mentek át Maróira, lovakkal együtt. Innen a lovak vontat­ták a dereglyét Esztergomig. Unalmas utazás lehetett, mert párnát is vittek magukkal s átaludták az utat. Lefelé a lo­vak is behajóztak“ s az este már Zebegényben találta őket. Sokan azonban a lakosság szaporodásával munkát kellett, hogy keresenek. Kőmunkásaik híresek és keresettek. De so­kan járnak Vácra, Dunakeszi­re. sőt Budapestre is. ami pe­dig nem csekélység: 59 km, két óra utazás oda is, vissza is! És most nézzük a községet, mint üdülőhelyet! A Dunaka­nyarnak 3 nagyon felkapott, látogatott pontja van: Eszter- nom. Visen rád és Zebegény. Beszéljenek az adatok: Zebe­gény két fiatal vezetője: Krebsz István vb-elnök és Gá­bor Pál titkár elém teszik az IBUSZ levelét: május 25-től szevtember 30-in 26 vonat jön Zcbeoénybe. 4 Naavmarnsrn. Ez önmagában 30 000—40 000 látogatót jelent. A vonatjegy a hétvégi vonatokon igen ol­csó, tódulnak a kirándulók, van vonzóerő bőven. A község­nek lépést kell tartani az üdü­lők, kirándulók igényeivel. A község 1957 óta üdülőhellyé van ismét nyilvánítva. A múlt évben 50 000 forint értékben parkosítottak és járdaépítést kezdtek. Ez most folytatódik is, betonszegélyes salakjárdát építenek és folytatják a parko­sítást. Az államkerti sétányt (egy szép park, sétánnyal) vö­rös salakkal töltik fel. Az üdülőházak közelében létesí­tett új sportpályát továbbfej­lesztik. A Balatoni lB-től kap­tak kőpadokat: ezeket legin­kább az állomás melletti, köz­ponti fekvésű Petőfi téren he- lyezik el. Ezt a, teret gyönyö­rűen parkosítják s locsolni ts fogják. Mindez sok pénz. Erre for­dítja a község a községfejlesz­tési alap túlnyomó részét, ezt a célt szolgálja az üdülőhelyi díj. Azaz szolgálná... Az IBUSZ minden vonatjegyhez 1.20-at számol, üdülőhelyi díj címén. Ez az illeték a rendelet szerint a községeket illeti. 1957-re sem kapott még a köz­ség ezekből a pénzekből sem­mit, a Pénzügyminisztériumig ment. de válasz még onnan sem érkezett. Se pénz. pedig ugyancsak iái jönne már az a. 40 000 Ft körüli összeg. Már csak azért is kellene a pénz, mert a pesti kiránduló vrmancsak gondoskodik a pénz felhasználásáról. Arról nem ts beszélve, hoav a határban, az erdőben vandál károkat okoz. da ahol ménfordiil, „még a fák is sírnak“. Tele minden panírrnl. konzervdobozzal, nvií mölősmaradvánnyal. Csak hallanák. miket gondol és mond a zebegényi embertársa, amikor a hét első felében nem győz takarítani! Azelőtt szervezettebb, rende- sebb volt az lBUSZ-vonatok közönsége, rendezők jöttek a vonatokkal s minden valóban rendesebben ment. Lenne egy kérésünk: nyomasson az IBUSZ a jegyekre egy felhí­vást, mely a tisztaság, higiénia és a természetvédelmi szabó- lyok betartására inti az utast, Zebegénynek van egy szép­séghibája: nincs vize elég. Va­sárnaponként kiapadnak a ku­tak, nincs egy korty-, egy kéz- mosásnyi víz. Az állomás víz­ellátására a MÁV-ot kötelez­ték, a község pedig egy mély­fúrási kútra kapott anyagi le­hetőségeket. Szerencsés gon­dolattal a Prindli-forrás vizét befogták és felnyomják a Kál­vária-hegyre, ahonnan ki- apaszthatatlan mennyiségben ömlik a csapokba. A törpe vízierőmű kivitelezője a MÁV. A határidők azonban egyre ki­tolódnak. pedig az idény már megkezdődött. Panaszolják is a helybeliek, hogy a MÁV még itt is késik. Persze öntö­zés hiányában a parkosítást mindig újra kell kezdeni! A község vezetőinek a má­sik kérése a Budapesti Útépí­tőhöz szól: az idén ne az idény végén olajozzanak: az üdülő- házak (az egyébként jó kar­ban levő) országút mellett vannak! ' Zebegény és Pilismarót közt óránként jár a rév. Hétközna­pokon, forgalommentes időben rövid hajdúira viszi az üdülő­ket Szob felé. Hajókikötője nincs Zebegénynek, de a kompkikötőnél vízibuszok ts ki tudnak kötni. Tehát vízi­busz-kirándulások lehetsége­sek. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom