Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-18 / 142. szám
1958. JÜNIUS 18. SZERDA MfT tlECY K^Cirlao 3 Virággá fejlődtek a rügyek lj termelőszövetkezetek alakulnak a ceglédi járásban Ha nemrégiben azt írtuk a ceglédi járás szövetkezeti mozgalmáról, hogy új tavaszi rügy- fakadásnak lehet tanúja az ott járt látogató, ma már bízvást elmondhatjuk: ezek a rügyek mind erőteljesebben fejlődnek.. Persze, túlzás lenne valamiféle földindulásról beszélni. De tény az, hogy Ceglédbercelen és Csemőn termelőszövetkezet van alakulóban, Nyársapáton pedig amellett, hogy idén februárban alakult egy tsz, most megint jó néhány családot a közös gazdálkodás gondolata foglalkoztat. Mélyek a gyökerek Nézzük, kik is ezek az emberek. Elsősorban persze azok, akiknek tudatában már mélv gyökeret vert a szövetkezés eszméje, jöhet az egyéni gazdaságok konjunktúrája, számukra a boldogabb jövendőt már a közös nagyüzem jelenti mindörökre. Elsőnek kell megemlíteni a 15 holdas Halász Józsefet, aki régebben egy termelőszövetkezeti csoport, a feloszlott Előre Tszcs elnöke volt. Itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy ez a tszcs sem az ő hibájából oszlott fel. Klein Imre elvtársat szintén mint a szövetkezés régi hívét ismerik Nyársapáton, ö volt az elnöke az ellenforradalom alatt feloszlott „Mészáros János“ Tsz-nek. S rajtuk kívül is csupa olyanok, mint Borbély elvtárs, azután Danka József és még többen, akik részben győződtek meg róla, hogy a társasgazdálkodás előrelépés a középparaszt számára is. Mert meg kell mondani: a között a 14 család között, aki most az új szövetkezet megalakításának gondolatával foglalkozik, egy sem akad tíz holdon aluli. Tizennégyüknek mintegy 160 hold földjük van. S az állam? Nos, az állam helyi képviselői, akikkel beszéltünk: a járási tanács mezőgazdásza, valamint Szűcs Zoltán tanácselnökhelyettes, Vatga József párttitkár, egy pillanatig sem nézik tétlenül az új utat kereső, s biztosabb létre vágyó parasztembereknek a mozgolódását. Tszcs vagy tsz ? •— Most minden attól függ — mondta a múlt hét végén a járási mezőgazdász —, hogyan döntenek. Ha első típusú csoportot alakítanak, akkor is megkapják a 167 holdas állami tartalékterületet a maguké mellé, azután megkapnak egy majort két lakóházzal, tíz- i’agonos magtárral és egy öt Eórőhelyes szarvasmarha istái-1 lóval. Kapnak segítséget nagy f tervük megvalósításához, a jó-1 szághizlaláshoz is. A mezőgazdasági osztály ve- j retője és agronómusa már he-j lek óta el-elbeszélget az ala- í kuló közös gazdaság tagjai- j val. így megtudták terveiket j és azt is, hogyan szándékoznak \ munkához látni. Most a me- i zőgazdasági osztály „meglepe-; lést” készít elő számukra. Az \ előzetes tervezgetések alap- j ián csupán „magánszorgalom- j ból!’ — a járási tanács agro- | nómusa és földrendezője el- j készített az új társulás részé-1 re két üzemtervet. Az egyiket j ahhoz méretezték, ha első ti- j pusú tszcs-t létesítenének, a ) másikat pedig ahhoz, ha még- j is mezőgazdasági termelőszö- j vetkezetet alakítanak. Kira- j gadtunk ebből a két üzemterv- j bői néhány szemléletes adatot. I Néhány szemléletes adat. \ Mindenekelőtt a tszcs-nek I aranykoronánként öt kilo-i gramm búza értékét kell fi- j zetnie haszonbér fejében az i államtól kapott tartalékterületért. Míg ha mezőgazda- sági termelőszövetkezet vesz birtokba ilyen ingatlant, bérleti díj nélkül használhatja. Ez kereken 11 ezer forint megtakarítást jelent a közösségnek. Ennél is jelentősebb talán, hogy a 3004-es rendelet értelmében mintegy egy harmaddal kevesebb a gépi munkák díja a mezőgazdasági termelőszövetkezet számára. Ugyancsak a 3004-es biztosítja. hogy a műtrágyát és növényvédőszereket körülbelül 50 százalékkal olcsóbban szerezheti be a magasabbrendű társulás. S itt még nem beszéltünk talán a legfontosabbról, az értékesítési felárakról. Köztudomású ugyanis, hogy a rendelet értelmében mintegy 60 százalékos árelőlegezés illeti meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Vagyis a már említett 30 hízómarha értékét ha nem becsüljük többre 210— 220 ezer forintnál, akkor is ennek a 60 százalékos árelőlegéből mintegy 120—130 ezer forint forgótőkére tesz szert a fiatal társulás. Persze, ha hizlalnak, pénzhez jutnak a termelőszövetkezeti csoportok is. de csak olyan mértékben, mint az egyéni gazdák. Vagyis 600 forint előleget kapnak szarvas- marhánként, ami 18 ezer forintra rúg, s ami ugyancsak jár akkor is, ha termelőszövetkezet köti a szerződést... Ilyen előzmények után érthető, ha nagy viták, s nagy várakozás előzi meg odakint a faluban a vasárnapi összejövetelt. Egyesek ugyan úgy tudják, hogy ez lesz maga az alakuló gyűlés, de hát vasárnap reggelig még a többség esetleg mást gondol, s elállnak eredeti tervüktől és mégse tszcs-t alakítanak. — Tudják ám nagyon jól, egytől egyig, milyen nagy jövő vár rájuk, ha a fejlettebb mezőgazdasági tsz mellett döntenek — mondja mosolyogva Varga József, a párt- titkár. — Hiszen, hogy egyebet ne említsek, van itt még egy olyan 300 holdas tábla, amelyet pillanatnyilag az állami gazdaság hasznosít, mint volt tsz-területet. Ezen a szép darab és jó fekvésű földön 18 tanya áll, s 18 család lakja. Beszélgettünk már velük és szinte egytől egyig hajlandók lennének szövetkezetbe lépni, ha vihetnék azt a 300 holdas kitűnő táblát... Ehhez azonban az kell, hogy megalakuljon a termelőszövetkezet. Az állami gazdaság hajlandó tárgyalni a 300 hold átadásáról. de csak aäakor, ha visz- szafejlődés nem történik, ha egy tagban marad, mezőgazdasági tsz birtokába kerül a 300 hold. Mi történt vasárnap ? A vasárnapot nem tudtuk kinn tölteni Nyársapáton. Hétfőn reggel azonban felhívtuk telefonon Szűcs Zoltán elvtársat, a járási tanács elnök- helyettesét. Beszélgetésünk igen rövid volt. — Szűcs elvtárs kint járt vasárnap a nyársapátiaknál? ■—- Igen, ott voltam, alá is írták a belépési nyilatkozatot zömmel, az alakuló ülésre azonban nem került sor. Még nem döntöttek: tszcs vágj’ tsz mellett foglalnak állást. Persze, idejük még van, de nem sok. Hisz augusztusra már a működési engedélynek is a kezükben kellene lenni, ekkor kezdődnek az őszi talajmunkák. — Szóval biztos, hogy vagy tszcs, vagy mezőgazdasági ts> alakul? — Ez egészen biztos, mondom, megtörténtek az aláírások. — Ki lesz az elnök? — Vagy Halász, vagy Klein. — A társulás neve? —_ A Kossuth nevet emlegették legtöbben. Egyébként ezen a héten bizonyosra vehető, hogy döntés születik itt is, Bercelen is és Csemőn is. Ha lesz valami, azonnal értesítjük a szerkesztőséget. Mi pedig ígérjük: tüstént értesítjük olvasóinkat az izgalmas események kimeneteléről. Holka Vilmos Ennyit ér a budafoki baromfikeltető vezetőjének szava? Kiskunlacháza baromfitenyésztő mintaközség. Részben innen szerzi be a vérvizsgált tojásokat a Budafoki Baromfi- feldolgozó Vállalat keltető telepe. Legutóbb a keltető vezetője, Novak János személyesen utazott le Kiskunlacházára, hogy összegyűjtse a szükséges tojásmennyiséget. Mivel maguk a gazdák is akkoriban ültették a kotlósokat, a gyűjtés meglehetősen nehezen haladt. Ekkor Novak János nagylelkű ígéretet tett: ne ültessen egy háziasszony se — mondotta —, hisz hatvan tojásért hatvan csibét kap cserébe. (Természetesen az érvényben levő áron.) A termelők összehordták a kért tojásokat, s várták a megígért csibéket. Azt kellett azonban tapasztalniok, hogy a budafoki keltető vezetőjének szava nem sokat ér, ugyanis a megígért csibéknek csak a felét küldte el a községbe. Ez idő szerint nagy a felháborodás Kiskunlacházán és joggal. Az igazságügyi hatóságok befejezték az eljárást ama személyek vezető csoportja ügyében. akik 1956. október 23-án az imperialisták aktív közreműködésével ellenforradalmi fegyveres lázadást, robbantottak ki a Magyar Népköztársaság törvényes rendje megdöntésére. A Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyésze vádiratában Nagy Imrét és bűntársait: Donét h Ferencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maiéter Pált, Kopácsi Sándort, Szilágyi Józsefet, Jánosi Ferencet, Vásárhelyi Miklóst a magyar népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettével, ezenkívül Nagy Imrét hazaárulás. Kopácsi Sándort és Maiéter Pált katonai zendülés bűntettével vádolta meg. Losonczy Géza terhelt ellen az ügyészség a büntető eljárást megszűntette, mert nevezett időközben betegség következtében meghalt. A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa Nagy Imre és társai bűnügyében a vádlottak vallomása. 29 tanú kihallgatása. a vád és védelem meghallgatása, s a széles bizonyítási anyag megvizsgálása alapján megállapította: Nagy Imre és legközvetlenebb bűntársai, Losonczy Géza, Donáth Ferenc. Gimes Miklós, Szilágyi József 1955 decemberében titkos, államellenes szervezkedést hoztak létre abból a célból, hogy erőszakos úton megragadják a hatalmat és megdöntsék a Magyar Nép- köztársaságot. A bűnügy tárgyalása során megállapítást nyert, hogy Nagy Imrének és bűntársainak vezető szerepük volt az 1956 októberi ellenforradalmi felkelés előkészítésében és kirobbantásában. Tildy Zoltán és Maiéter Pál 1956 októberében megismerték Nagy Imre és társai ellenséges célkitűzéseit. azokkal egyetértettek. és cselekvőén bekapcsolódtak az ellenforradalmi felkelésbe. Az összeesküvő csoport tagjai a hazai reakciós erők élén és a külföldi ‘ imperialistákkal szövetségben, a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló puccskísérletet hajtottak végre. A bírósági eljárás peranyaga is megmutatta és bebizonyította, hogy Nagy Imre és társai korábbi revizionista, burzsoá nacionalista politikai beállítottságuknak megfelelően, törvényszerűen jutottak el a burzsoázia legreakciósabb, impe- | rialista erőivel való szövetséghez, a munkáshatalom, a népi demokratikus rendszer, a dolgozó magyar nép és a szocialista haza elárulásához. A bírósági tárgyaláson a vádlottak közül Donáth Ferenc, Gimes Miklós. Tildy Zoltán, Kopácsi Sándor, Jánosi Ferenc, Vásárhelyi Miklós megbánást mutatva, teljes egészében elismerték bűnösségüket, Nagy Imre. Szilágyi József és Maiéter Pál bűnösségüket tagadták, azonban a lefolytatott eljárás során bűntársaik és a tanúk terhelő vallomásai, valamint a tárgyi bizonyítékok nyomán lelepleződtek, és bűncselekményeik tényeire vonatkozóan részleges beismerő vallomást tettek. A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa, mérlegelve t bűncselekmények súlyát, a súlyosbító és enyhítő körülményeket, a lefolytatott tárgyalás alapján a vád tárgyává tett cselekményekben a vádlottakat bűnösnek mondotta ki, éa ezért Nagy Imrét halálra, Donáth Ferencet 12 évi börtönre, Gimes Miklóst halálra, Tildy Zoltánt 6 évi törtönre. Maiéter Pált halálra. Kopácsi Sándort életfogytiglani börtönre, dr. Szilágyi Józsefet halálra, Jánosi Ferencet 8 évi börtönre. Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. A halálos ítéleteket végrehajtották. (MTI) A dunavarsányi iskolakert és növénytermesztési szakcsoportban az öntözést saját öntözőberendezéssel oldják meg. Muskátliültetvény, háttérben a víztorony Virágzik a Santa-Maria nevű, Franciaországból származó viola • Bővül a női mosóruhák választéka Már az őszi forgalomra készül a belkereskedelem Az idei nyár korán bekö- | szöntött. így a nyári öltözékek j jelentékeny részét a vásárlók j M egújult a föld, fű, fa, virág. Üde tisztára mosták \ az esők az erdős dombokat, s cserjéket. Mintha húznák, úgy nőnek a megázott, laza talajban a kukorica-, s burgonyatövek, mélyebbre hajtják fejüket súlyosodó terhük alatt a búza- meg árpalkalászok. A kertekben a rózsák, a falu alatti réten a harsak versenyt ontják bódító illatukat, kínál- gatva mézzel teli kelyhüket a fürge méhek zümmögő seregének. So'kszoknyás kislányok fehértollú libákat terelgetnek az élénk zöld mezőkön, s az első, vizsga utáni nap teljes örömével kergetőznek, futká- roznak, csilingelő kacagásuk messze hangzik a végtelen csöndben. A kiskapukban asszonyok trécselnek a legújabb eseményekről: halálesetről, ruha- varratás ról, holnapi ebédről. Ma még ráérnek, de az udvar végében már készíti a kapákat a gazda, s ha szikkad a föld, indul az egész család a ma- zőre, szétrombolni a talaj csövecskéket, megőrizni az áldást hozó nedvességet. j tanácsház egyik szobájául ban Deszk János bácsi I ecseteli élénken a várva-várt \ eső által remélhető termésho- i zamemelkedést. Tavaly ugyan I szépen termett a föld, bőven I volt búza, kukorica, s most, i hogy kedvezőre fordult az idő, i újból megcsillant a remény: \ tele lesznek ismét a magtárak: \ és hombárok az acsai dombok I alján. — Csak úgy legyen, j:so után... mint tavaly — ez az óhaj, bár ha jobb lesz, az sohse árt. Deszk bácsi nagyban tervezget, hogy jó árat kap a bikájáért, a tejszövetkezet jövedelméből kalapácsos darálót vesznek a falu gazdái, hogy kis szerencsével jó szüret lesz, s a múlt évihez hasonló kukorica- termés. Mivel a szárazságtól, aszálytól való félelmet a vastag porral együtt elmosta a háromnapos eső, bizakodón, őszintén kitárulkozik, megnyílik a falusi ember lelke is. Pedig Deszk Jánost sohasem az úlolsó gazdák iközött tartották számon. S most mégis emlékszik — önmagától — azokra a távoli esztendőkre, amikor természetes volt, hogy hetente kétszer kukoricából készült ételt ettek a faluban, hogy a váci malomból egész évre egy zsák grizes lisztet hoztak el, amihez csak nagy ünnepen nyúlt a gazdasszony, hogy sokszor árpakenyeret sütöttek — amely ha kisült, lapos volt, mint a deszka —, s nem egyszer még lakodalomra is rozslisztből készítették a kalácsot. Akkoriban lakodalomra bodagot sütöttek, meg fánkot. Ahol csöröge volt, az már gazdag helynek számított. Nem szerették talán a tortát, süteményeket? Aligha. Inkább nem futotta a ládafiából. Ma meg — szinte panaszként veti fel Deszk bácsi — annyi tortát, süteményt készítenek az asszonyok, lányok, hogy alig győzi evéssel az ember. Hiába, urasodvk a falu! — Az igaz, most többet is termelünk, mint harminc évvel ezelőtt — vélekedik tovább. — Igaz, műtrágyát használunk, eleinte félt tőle az ember. De ha megszoktuk, kevésnek tartunk minden műtrágyát. Azt tesszük már a szőlő alá, répára, paprikára, én a lucernát is megszórtam vele, az asszonyok még a virágokra is ezt használják. Rájöttünk, hogy hasznunkra válik. — Hát még ha gépekkel termelnének ... közösen összefogva, nagy darab földeken, nem olyan kétlépésnyi parcellákon, mint most, akkor hogy megnövelhetnék a termést — mondja a tanácselnöknö. eszk János bácsi előtt nem új a szövetkezés eszméje, se nem olyan idegen már, mint pár évvel ezelőtt is. Gondolkodva ráncolja össze homlokát: — Csakhogy a mi szövetkezetünk olyan gyenge ... nemigen kívánkoznak bemenni a gazdák. Tudja, érti: a jövő útja a szövetkezeti gazdálkodás. Nem mondja, hogy a szövetkezés rossz, mert Deszk bácsi rádió- hallgató, újságolvasó ember, s el is hiszi: léteznek jó tsz-elc, ha az övék egyelőre nem is mutat példát. Megérti, hogy a világ nagy, történelmi fejlőD( május elején és közepén felvásárolták. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az egyes cikkekből mu- = tatkozó hiányt rövidesen pó- = tolják. Női ruhából újabb harmincezret rendeltek. A ruházati szakemberek véleménye szerint ez a mennyiség elegendő lesz a mosóruhaigény kielégítésére. Igen bő választék áll rendelkezésre női és férfi fürdőruhából is. 1957-hez képest mintegy 70 százalékkal több fürdőruhát rendelt a kereskedelem. Egyedül a lakástextiliák, a bútorszövetek, szőnyegek, függönyök mennyisége és választéka nem kielégítő. Bár történtek lépések, hogy külföldről árucserével pótolják a hiányt, ebben az évben azonban az igények teljes kielégítése mégsem biztosítható. Nagy választék áll rendelkezésre férfi vászonöltönyökből. Az idén mintegy hatvan- ezerrel több öltönyt rendeltek, mint tavaly. Nagy népszerűségnek örvend a több színben készült férfi tropikál öltöny is. örvendetes, hogy az őszi forgalomra a kereskedelem már most megkezdte a felkészülést. A tájékoztatás szerint az eddig hiánycikknek számító ballonból megoldják az ellátást. A harmadik negyedévben mintegy harmincezer ballonkabát kerül forgalomba. Az idén sajnos méteráruként még nem tudjuk árusítani az anyagot, de 1959-től kezdve nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is kielégítő lesz a választék. Bár még pontos kalkuláció nincsen, a ballonkabátok ára nem változik. ítélet Nagy Imre és társai bűnperében déséből kívül esni nem lehet, | még Ácsán sem. Csakhát.. .1 minden újtól fél az ember s| ezer kötéllel vissza húz a régi.l Van egy méhese Deszk bá-\ csinak. Sokszor elnézi ott ba-l rátáival a döngicsélő, szorgal-\ más sereget, milyen óriási | szorgalommal, odaadással dol-í gozik mindegyik egyért, s egy\ mindegyikért. — Hiszen, ha[ ez az odaadás lenne az embe• | vekben is — mondogatják I ilyenkor. — Csakhogy az em- \ béri természet olyan gyarló, I mindegyik mindent magának I kapar. / gaza van, Deszk bácsi, azl emberi társadalom nemi egészen olyan önzetlen, mint f a méhek társadalma, sőt meg-1 lehetősen távol állunk egyelő-1 re az ilyen önzetlen összefo-1 gástól. De, vigasztalásul, s út-\ mutatásul szolgáljon: a mé-\ hek társadalma sem máról 1 holnapra alakult ki, hanem ai fajfenntartás, védekezés ösz-| töne kényszerítette őket a | „szövetkezés” létrehozására. 1 Együttesen könnyebb az éle-l lemszerzés, könnyebben megyí a védekezés a közös ellenségé ellen. S ma már ügye? Egyik % méh sem akar elmaradni a | nagy családtól. így vannakl már a jól gazdálkodó szövet-1 kezetek tagjai is a közös gaz-§ dasággal, s így lennének, így 1 lesznek idővel az acsai gazdák § is. S minél előbb szövethez-1 nek — önkéntes elhatározás-§ sál — annál gyorsabban szere-| tik meg, s annál hamarább él-1 vezik annak előnyeit. S7Phr>lkn ílrvsphpí. 5
