Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-18 / 142. szám

1958. JÜNIUS 18. SZERDA MfT tlECY K^Cirlao 3 Virággá fejlődtek a rügyek lj termelőszövetkezetek alakulnak a ceglédi járásban Ha nemrégiben azt írtuk a ceglédi járás szövetkezeti moz­galmáról, hogy új tavaszi rügy- fakadásnak lehet tanúja az ott járt látogató, ma már bízvást elmondhatjuk: ezek a rügyek mind erőteljesebben fejlődnek.. Persze, túlzás lenne valami­féle földindulásról beszélni. De tény az, hogy Ceglédbercelen és Csemőn termelőszövetkezet van alakulóban, Nyársapáton pedig amellett, hogy idén feb­ruárban alakult egy tsz, most megint jó néhány családot a közös gazdálkodás gondolata foglalkoztat. Mélyek a gyökerek Nézzük, kik is ezek az embe­rek. Elsősorban persze azok, akiknek tudatában már mélv gyökeret vert a szövetkezés eszméje, jöhet az egyéni gaz­daságok konjunktúrája, szá­mukra a boldogabb jövendőt már a közös nagyüzem jelenti mindörökre. Elsőnek kell megemlíteni a 15 holdas Ha­lász Józsefet, aki régebben egy termelőszövetkezeti cso­port, a feloszlott Előre Tszcs elnöke volt. Itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy ez a tszcs sem az ő hibájából osz­lott fel. Klein Imre elvtársat szintén mint a szövetkezés ré­gi hívét ismerik Nyársapáton, ö volt az elnöke az ellenforra­dalom alatt feloszlott „Mészá­ros János“ Tsz-nek. S rajtuk kívül is csupa olyanok, mint Borbély elvtárs, azután Danka József és még többen, akik részben győződtek meg róla, hogy a társasgazdálkodás elő­relépés a középparaszt számá­ra is. Mert meg kell mondani: a között a 14 család között, aki most az új szövetkezet megala­kításának gondolatával foglal­kozik, egy sem akad tíz hol­don aluli. Tizennégyüknek mintegy 160 hold földjük van. S az állam? Nos, az állam helyi képviselői, akikkel be­széltünk: a járási tanács me­zőgazdásza, valamint Szűcs Zoltán tanácselnökhelyettes, Vatga József párttitkár, egy pillanatig sem nézik tétlenül az új utat kereső, s biztosabb létre vágyó parasztemberek­nek a mozgolódását. Tszcs vagy tsz ? •— Most minden attól függ — mondta a múlt hét végén a já­rási mezőgazdász —, hogyan döntenek. Ha első típusú cso­portot alakítanak, akkor is megkapják a 167 holdas álla­mi tartalékterületet a maguké mellé, azután megkapnak egy majort két lakóházzal, tíz- i’agonos magtárral és egy öt Eórőhelyes szarvasmarha istái-1 lóval. Kapnak segítséget nagy f tervük megvalósításához, a jó-1 szághizlaláshoz is. A mezőgazdasági osztály ve- j retője és agronómusa már he-j lek óta el-elbeszélget az ala- í kuló közös gazdaság tagjai- j val. így megtudták terveiket j és azt is, hogyan szándékoznak \ munkához látni. Most a me- i zőgazdasági osztály „meglepe-; lést” készít elő számukra. Az \ előzetes tervezgetések alap- j ián csupán „magánszorgalom- j ból!’ — a járási tanács agro- | nómusa és földrendezője el- j készített az új társulás részé-1 re két üzemtervet. Az egyiket j ahhoz méretezték, ha első ti- j pusú tszcs-t létesítenének, a ) másikat pedig ahhoz, ha még- j is mezőgazdasági termelőszö- j vetkezetet alakítanak. Kira- j gadtunk ebből a két üzemterv- j bői néhány szemléletes adatot. I Néhány szemléletes adat. \ Mindenekelőtt a tszcs-nek I aranykoronánként öt kilo-i gramm búza értékét kell fi- j zetnie haszonbér fejében az i államtól kapott tartalékterü­letért. Míg ha mezőgazda- sági termelőszövetkezet vesz birtokba ilyen ingatlant, bér­leti díj nélkül használhatja. Ez kereken 11 ezer forint meg­takarítást jelent a közösség­nek. Ennél is jelentősebb ta­lán, hogy a 3004-es rendelet értelmében mintegy egy har­maddal kevesebb a gépi mun­kák díja a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet számára. Ugyancsak a 3004-es biztosít­ja. hogy a műtrágyát és nö­vényvédőszereket körülbelül 50 százalékkal olcsóbban sze­rezheti be a magasabbrendű társulás. S itt még nem beszél­tünk talán a legfontosabbról, az értékesítési felárakról. Köztudomású ugyanis, hogy a rendelet értelmében mintegy 60 százalékos árelőlegezés illeti meg a mezőgazdasági termelő­szövetkezetet. Vagyis a már említett 30 hízómarha értékét ha nem becsüljük többre 210— 220 ezer forintnál, akkor is ennek a 60 százalékos árelőle­géből mintegy 120—130 ezer forint forgótőkére tesz szert a fiatal társulás. Persze, ha hiz­lalnak, pénzhez jutnak a ter­melőszövetkezeti csoportok is. de csak olyan mértékben, mint az egyéni gazdák. Vagyis 600 forint előleget kapnak szarvas- marhánként, ami 18 ezer fo­rintra rúg, s ami ugyancsak jár akkor is, ha termelőszövet­kezet köti a szerződést... Ilyen előzmények után ért­hető, ha nagy viták, s nagy vá­rakozás előzi meg odakint a faluban a vasárnapi összejö­vetelt. Egyesek ugyan úgy tudják, hogy ez lesz maga az alakuló gyűlés, de hát va­sárnap reggelig még a több­ség esetleg mást gondol, s el­állnak eredeti tervüktől és mégse tszcs-t alakítanak. — Tudják ám nagyon jól, egytől egyig, milyen nagy jövő vár rájuk, ha a fejlet­tebb mezőgazdasági tsz mel­lett döntenek — mondja mo­solyogva Varga József, a párt- titkár. — Hiszen, hogy egye­bet ne említsek, van itt még egy olyan 300 holdas tábla, amelyet pillanatnyilag az ál­lami gazdaság hasznosít, mint volt tsz-területet. Ezen a szép darab és jó fekvésű föl­dön 18 tanya áll, s 18 család lakja. Beszélgettünk már ve­lük és szinte egytől egyig haj­landók lennének szövetkezetbe lépni, ha vihetnék azt a 300 holdas kitűnő táblát... Ehhez azonban az kell, hogy megala­kuljon a termelőszövetkezet. Az állami gazdaság hajlandó tárgyalni a 300 hold átadásá­ról. de csak aäakor, ha visz- szafejlődés nem történik, ha egy tagban marad, mezőgaz­dasági tsz birtokába kerül a 300 hold. Mi történt vasárnap ? A vasárnapot nem tudtuk kinn tölteni Nyársapáton. Hét­főn reggel azonban felhívtuk telefonon Szűcs Zoltán elv­társat, a járási tanács elnök- helyettesét. Beszélgetésünk igen rövid volt. — Szűcs elvtárs kint járt vasárnap a nyársapátiaknál? ■—- Igen, ott voltam, alá is írták a belépési nyilatkozatot zömmel, az alakuló ülésre azonban nem került sor. Még nem döntöttek: tszcs vágj’ tsz mellett foglalnak állást. Per­sze, idejük még van, de nem sok. Hisz augusztusra már a működési engedélynek is a ke­zükben kellene lenni, ekkor kezdődnek az őszi talajmun­kák. — Szóval biztos, hogy vagy tszcs, vagy mezőgazdasági ts> alakul? — Ez egészen biztos, mon­dom, megtörténtek az aláírá­sok. — Ki lesz az elnök? — Vagy Halász, vagy Klein. — A társulás neve? —_ A Kossuth nevet emle­gették legtöbben. Egyébként ezen a héten bizonyosra ve­hető, hogy döntés születik itt is, Bercelen is és Csemőn is. Ha lesz valami, azonnal érte­sítjük a szerkesztőséget. Mi pedig ígérjük: tüstént értesítjük olvasóinkat az izgal­mas események kimeneteléről. Holka Vilmos Ennyit ér a budafoki baromfikeltető vezetőjének szava? Kiskunlacháza baromfitenyésztő mintaközség. Részben innen szerzi be a vérvizsgált tojásokat a Budafoki Baromfi- feldolgozó Vállalat keltető telepe. Legutóbb a keltető vezetője, Novak János személyesen utazott le Kiskunlacházára, hogy összegyűjtse a szükséges tojásmennyiséget. Mivel maguk a gaz­dák is akkoriban ültették a kotlósokat, a gyűjtés meglehetősen nehezen haladt. Ekkor Novak János nagylelkű ígéretet tett: ne ültessen egy háziasszony se — mondotta —, hisz hatvan tojá­sért hatvan csibét kap cserébe. (Természetesen az érvényben levő áron.) A termelők összehordták a kért tojásokat, s várták a meg­ígért csibéket. Azt kellett azonban tapasztalniok, hogy a buda­foki keltető vezetőjének szava nem sokat ér, ugyanis a meg­ígért csibéknek csak a felét küldte el a községbe. Ez idő sze­rint nagy a felháborodás Kiskunlacházán és joggal. Az igazságügyi hatóságok be­fejezték az eljárást ama sze­mélyek vezető csoportja ügyé­ben. akik 1956. október 23-án az imperialisták aktív közre­működésével ellenforradalmi fegyveres lázadást, robbantot­tak ki a Magyar Népköztársa­ság törvényes rendje megdön­tésére. A Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyésze vádiratában Nagy Imrét és bűntársait: Do­nét h Ferencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maiéter Pált, Kopácsi Sándort, Szilágyi Jó­zsefet, Jánosi Ferencet, Vásár­helyi Miklóst a magyar népi demokratikus államrend meg­döntésére irányuló szervezke­dés bűntettével, ezenkívül Nagy Imrét hazaárulás. Kopá­csi Sándort és Maiéter Pált ka­tonai zendülés bűntettével vá­dolta meg. Losonczy Géza ter­helt ellen az ügyészség a bün­tető eljárást megszűntette, mert nevezett időközben beteg­ség következtében meghalt. A Legfelsőbb Bíróság nép­bírósági tanácsa Nagy Imre és társai bűnügyében a vádlot­tak vallomása. 29 tanú kihall­gatása. a vád és védelem meg­hallgatása, s a széles bizonyí­tási anyag megvizsgálása alap­ján megállapította: Nagy Imre és legközvetle­nebb bűntársai, Losonczy Gé­za, Donáth Ferenc. Gimes Mik­lós, Szilágyi József 1955 decem­berében titkos, államellenes szervezkedést hoztak létre ab­ból a célból, hogy erőszakos úton megragadják a hatalmat és megdöntsék a Magyar Nép- köztársaságot. A bűnügy tár­gyalása során megállapítást nyert, hogy Nagy Imrének és bűntársainak vezető szerepük volt az 1956 októberi ellenfor­radalmi felkelés előkészítésé­ben és kirobbantásában. Tildy Zoltán és Maiéter Pál 1956 ok­tóberében megismerték Nagy Imre és társai ellenséges cél­kitűzéseit. azokkal egyetértet­tek. és cselekvőén bekapcso­lódtak az ellenforradalmi fel­kelésbe. Az összeesküvő cso­port tagjai a hazai reakciós erők élén és a külföldi ‘ impe­rialistákkal szövetségben, a Magyar Népköztársaság meg­döntésére irányuló puccskísér­letet hajtottak végre. A bírósági eljárás peranyaga is megmutatta és bebizonyítot­ta, hogy Nagy Imre és társai korábbi revizionista, burzsoá nacionalista politikai beállított­ságuknak megfelelően, tör­vényszerűen jutottak el a bur­zsoázia legreakciósabb, impe- | rialista erőivel való szövetség­hez, a munkáshatalom, a népi demokratikus rendszer, a dol­gozó magyar nép és a szocia­lista haza elárulásához. A bírósági tárgyaláson a vádlottak közül Donáth Ferenc, Gimes Miklós. Tildy Zoltán, Kopácsi Sándor, Jánosi Ferenc, Vásárhelyi Miklós megbánást mutatva, teljes egészében elis­merték bűnösségüket, Nagy Imre. Szilágyi József és Maié­ter Pál bűnösségüket tagadták, azonban a lefolytatott eljárás során bűntársaik és a tanúk terhelő vallomásai, valamint a tárgyi bizonyítékok nyomán le­lepleződtek, és bűncselekmé­nyeik tényeire vonatkozóan részleges beismerő vallomást tettek. A Legfelsőbb Bíróság nép­bírósági tanácsa, mérlegelve t bűncselekmények súlyát, a sú­lyosbító és enyhítő körülmé­nyeket, a lefolytatott tárgyalás alapján a vád tárgyává tett cselekményekben a vádlotta­kat bűnösnek mondotta ki, éa ezért Nagy Imrét halálra, Do­náth Ferencet 12 évi börtönre, Gimes Miklóst halálra, Tildy Zoltánt 6 évi törtönre. Maiéter Pált halálra. Kopácsi Sándort életfogytiglani börtönre, dr. Szilágyi Józsefet halálra, Já­nosi Ferencet 8 évi börtönre. Vásárhelyi Miklóst 5 évi bör­tönre ítélte. Az ítélet jogerős. A halálos ítéleteket végrehajtották. (MTI) A dunavarsányi iskolakert és növénytermesztési szakcso­portban az öntözést saját öntözőberendezéssel oldják meg. Muskátliültetvény, háttérben a víztorony Virágzik a Santa-Maria nevű, Franciaországból származó viola • Bővül a női mosóruhák választéka Már az őszi forgalomra készül a belkereskedelem Az idei nyár korán bekö- | szöntött. így a nyári öltözékek j jelentékeny részét a vásárlók j M egújult a föld, fű, fa, vi­rág. Üde tisztára mosták \ az esők az erdős dombokat, s cserjéket. Mintha húznák, úgy nőnek a megázott, laza talaj­ban a kukorica-, s burgonya­tövek, mélyebbre hajtják fe­jüket súlyosodó terhük alatt a búza- meg árpalkalászok. A kertekben a rózsák, a falu alatti réten a harsak versenyt ontják bódító illatukat, kínál- gatva mézzel teli kelyhüket a fürge méhek zümmögő seregé­nek. So'kszoknyás kislányok fehértollú libákat terelgetnek az élénk zöld mezőkön, s az első, vizsga utáni nap teljes örömével kergetőznek, futká- roznak, csilingelő kacagásuk messze hangzik a végtelen csöndben. A kiskapukban asszonyok trécselnek a legújabb esemé­nyekről: halálesetről, ruha- varratás ról, holnapi ebédről. Ma még ráérnek, de az udvar végében már készíti a kapákat a gazda, s ha szikkad a föld, indul az egész család a ma- zőre, szétrombolni a talaj csö­vecskéket, megőrizni az áldást hozó nedvességet. j tanácsház egyik szobájá­ul ban Deszk János bácsi I ecseteli élénken a várva-várt \ eső által remélhető termésho- i zamemelkedést. Tavaly ugyan I szépen termett a föld, bőven I volt búza, kukorica, s most, i hogy kedvezőre fordult az idő, i újból megcsillant a remény: \ tele lesznek ismét a magtárak: \ és hombárok az acsai dombok I alján. — Csak úgy legyen, j:so után... mint tavaly — ez az óhaj, bár ha jobb lesz, az sohse árt. Deszk bácsi nagyban tervez­get, hogy jó árat kap a biká­jáért, a tejszövetkezet jövedel­méből kalapácsos darálót vesz­nek a falu gazdái, hogy kis szerencsével jó szüret lesz, s a múlt évihez hasonló kukorica- termés. Mivel a szárazságtól, aszálytól való félelmet a vas­tag porral együtt elmosta a háromnapos eső, bizakodón, őszintén kitárulkozik, megnyí­lik a falusi ember lelke is. Pedig Deszk Jánost soha­sem az úlolsó gazdák iközött tartották számon. S most mégis emlékszik — önmagától — azokra a távoli esztendőkre, amikor természetes volt, hogy hetente kétszer kukoricából készült ételt ettek a faluban, hogy a váci malomból egész évre egy zsák grizes lisztet hoztak el, amihez csak nagy ünnepen nyúlt a gazdasszony, hogy sokszor árpakenyeret sü­töttek — amely ha kisült, la­pos volt, mint a deszka —, s nem egyszer még lakodalomra is rozslisztből készítették a kalácsot. Akkoriban lakoda­lomra bodagot sütöttek, meg fánkot. Ahol csöröge volt, az már gazdag helynek számí­tott. Nem szerették talán a tortát, süteményeket? Aligha. Inkább nem futotta a láda­fiából. Ma meg — szinte pa­naszként veti fel Deszk bácsi — annyi tortát, süteményt ké­szítenek az asszonyok, lányok, hogy alig győzi evéssel az em­ber. Hiába, urasodvk a falu! — Az igaz, most többet is termelünk, mint harminc év­vel ezelőtt — vélekedik to­vább. — Igaz, műtrágyát haszná­lunk, eleinte félt tőle az em­ber. De ha megszoktuk, ke­vésnek tartunk minden mű­trágyát. Azt tesszük már a szőlő alá, répára, paprikára, én a lucernát is megszórtam vele, az asszonyok még a virá­gokra is ezt használják. Rá­jöttünk, hogy hasznunkra vá­lik. — Hát még ha gépekkel ter­melnének ... közösen össze­fogva, nagy darab földeken, nem olyan kétlépésnyi parcel­lákon, mint most, akkor hogy megnövelhetnék a termést — mondja a tanácselnöknö. eszk János bácsi előtt nem új a szövetkezés eszmé­je, se nem olyan idegen már, mint pár évvel ezelőtt is. Gondolkodva ráncolja össze homlokát: — Csakhogy a mi szövetke­zetünk olyan gyenge ... nem­igen kívánkoznak bemenni a gazdák. Tudja, érti: a jövő útja a szövetkezeti gazdálkodás. Nem mondja, hogy a szövetkezés rossz, mert Deszk bácsi rádió- hallgató, újságolvasó ember, s el is hiszi: léteznek jó tsz-elc, ha az övék egyelőre nem is mutat példát. Megérti, hogy a világ nagy, történelmi fejlő­D( május elején és közepén fel­vásárolták. A Belkereskedel­mi Minisztérium tájékoztatása szerint az egyes cikkekből mu- = tatkozó hiányt rövidesen pó- = tolják. Női ruhából újabb harmincezret rendeltek. A ruházati szakemberek véle­ménye szerint ez a mennyiség elegendő lesz a mosóruha­igény kielégítésére. Igen bő választék áll ren­delkezésre női és férfi fürdő­ruhából is. 1957-hez képest mintegy 70 százalékkal több fürdőruhát rendelt a kereske­delem. Egyedül a lakástexti­liák, a bútorszövetek, szőnye­gek, függönyök mennyisége és választéka nem kielégítő. Bár történtek lépések, hogy kül­földről árucserével pótolják a hiányt, ebben az évben azon­ban az igények teljes kielégí­tése mégsem biztosítható. Nagy választék áll rendel­kezésre férfi vászonöltönyök­ből. Az idén mintegy hatvan- ezerrel több öltönyt rendel­tek, mint tavaly. Nagy nép­szerűségnek örvend a több színben készült férfi tropikál öltöny is. örvendetes, hogy az őszi forgalomra a kereskedelem már most megkezdte a felké­szülést. A tájékoztatás sze­rint az eddig hiánycikknek számító ballonból megoldják az ellátást. A harmadik ne­gyedévben mintegy harminc­ezer ballonkabát kerül forga­lomba. Az idén sajnos méter­áruként még nem tudjuk áru­sítani az anyagot, de 1959-től kezdve nemcsak mennyiségi­leg, hanem minőségileg is ki­elégítő lesz a választék. Bár még pontos kalkuláció nin­csen, a ballonkabátok ára nem változik. ítélet Nagy Imre és társai bűnperében déséből kívül esni nem lehet, | még Ácsán sem. Csakhát.. .1 minden újtól fél az ember s| ezer kötéllel vissza húz a régi.l Van egy méhese Deszk bá-\ csinak. Sokszor elnézi ott ba-l rátáival a döngicsélő, szorgal-\ más sereget, milyen óriási | szorgalommal, odaadással dol-í gozik mindegyik egyért, s egy\ mindegyikért. — Hiszen, ha[ ez az odaadás lenne az embe• | vekben is — mondogatják I ilyenkor. — Csakhogy az em- \ béri természet olyan gyarló, I mindegyik mindent magának I kapar. / gaza van, Deszk bácsi, azl emberi társadalom nemi egészen olyan önzetlen, mint f a méhek társadalma, sőt meg-1 lehetősen távol állunk egyelő-1 re az ilyen önzetlen összefo-1 gástól. De, vigasztalásul, s út-\ mutatásul szolgáljon: a mé-\ hek társadalma sem máról 1 holnapra alakult ki, hanem ai fajfenntartás, védekezés ösz-| töne kényszerítette őket a | „szövetkezés” létrehozására. 1 Együttesen könnyebb az éle-l lemszerzés, könnyebben megyí a védekezés a közös ellenségé ellen. S ma már ügye? Egyik % méh sem akar elmaradni a | nagy családtól. így vannakl már a jól gazdálkodó szövet-1 kezetek tagjai is a közös gaz-§ dasággal, s így lennének, így 1 lesznek idővel az acsai gazdák § is. S minél előbb szövethez-1 nek — önkéntes elhatározás-§ sál — annál gyorsabban szere-| tik meg, s annál hamarább él-1 vezik annak előnyeit. S7Phr>lkn ílrvsphpí. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom