Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-06 / 132. szám

4 ®«€lrlop 1958. JUNTOS 6. PENTEK A Mars-repülés reálissá válik Szedov szovjet akadémikus nyilatkozata (Rövidítés) Nyugaton ma nagyon sokat beszélnek az olyan mestersé­ges hold felépítéséről, amely embert is visz a kozmikus űrbe. Az Egyesült Államok hadügyminisztériumának szak­értői úgy vélik, hogy 10 esz­tendő múlva megépíthető az ilyen mesterséges hold. Nem akarok az időpontokról vi­tázni, de megmondom, hogy e mesterséges hold felrepíté- sét a kozmoszba a biológiai kísérletek egész sora előzi meg. Lajka útja megadta az első és igen fontos adatokat, ám a Földön kívüli élet prob­lémája igen sok rejtélyt tar­talmaz. Teljesen világos, hogy e rejtélyeket meg kell oldani, mielőtt az ember eljut a koz­mikus űrbe. Szerintem a nagyszerű kí­sérlet fő akadályát nem bio­lógiai veszélyek, hanem a mesterséges hold visszahozá- sának bonyolult feladata ké­pezi. Ma ez a legnehezebb probléma Még korai lenne megmon­dani, hogyan folytatjuk a koz­mosz meghódítását azután, hogy a mesterséges holdak ré­vén már alaposan megismer­tük a kozmosz „kapuját” — a földi atmoszféra határait. Ma már több tervet dolgoztak ki az űrhajó-állomások létreho­zására. Az űrhajók ezeken az állomásokon kiegészíthetik majd üzemanyagkészleteiket, s folytathatják útjukat. Nemrég még sok szakember figy vélte, hogy csupán atom­hajtóművel ellátott rakéták­kal lehet a Földről közvetle­nül a bolygóközi űrbe repülni. Meg kell mondanom, hogy a rakétatechnika mai állapota lehetővé teszi, hogy a bolygó­közi teret atomrakéták nélkül -is elérjük-. Műszakilag a boly­góközi repülések ma már reá- lisnák mondhatók. Sőt, tovább megyek: a technika mai ered­ményei alapján már most ko­molyan beszélhetünk arról, hogy rakétát küldjünk a Marsra. A Hold és a Mars kutatása kozmikus rakéták segítségével lehetővé teszi egész sor olyan feladat megoldását, amely semmiféle más eszközzel meg nem oldható. Van-e élet a Marson? E kérdésre már évtizedek óta igyekeznek választ adni, de a tudósok aligha képesek az űrhajózás felhasználása nélkül vitathatatlan és egy­öntetű feleletre, ügy gondo­lom, hogy a mai ifjú nemze­dék szemtanúja lesz a Mars titkai feltárásának. Szerin­tem 20 esztendőn belül meg­valósul a Mars-repülés. Barcelonában a legutóbbi nemzetközi űrhajózási kong­resszuson a Hold „megroha­mozásának” különféle terveit vitatták meg. Az egyik terv szerint rakéta útján hidrogén­bombát kell fellőni a Holdra. A hidrogén bomba robbanása a Hold felületén az anyagok bizonyos részének elpárolgá­sára vezetne. E fellobbanást a Földön a színképelemzéssel ta­nulmányozva, meg lehetne ál­lapítani a Hold vegyi össze­tételét. A hidrogénbomba- robbanás azonban csupán igen rövid időre tenné lehetővé a felvillanás megfigyelését, mi­vel a Holdnak nincs légköre. Ezenkívül a Hold színkép re­gisztrálása nem egyszerű do­log. A hidrogénbomba robba­nása következtében képződő kráter nem lenne olyan nagy, hogy optikai műszerekkel ta­nulmányozhatnánk. Úgy gondolom, hogy az emberek kiszállása a Holdon, amelyet sok fantasztikus re­gény oly aprólékosan leír, ir­reális. Arról nem is beszélve, hogy a Hold felületének fel­építése számunkra ismeretlen, gondolnunk kell arra, hogy a Hold hőmérséklete nappal 100—120 fokra emelkedik, éj­szaka pedig körülbelül mínusz 160 fokra süllyed. Mindez lé­nyegesen megnehezíti a Föld küldötteinek „partraszállá­sát” a Holdon. Sok országban ma Igen ér­A művelődési házak helyzeté­vel foglalkozó vitaindító cikk — mint annyi más e téren dol­gozó munkatársamat — engem is megnyilatkozásra késztet. Az adminisztratív és pénz­ügyi szervek — úgy fent, mint lent — kategorikus rö­vidséggel mondanak véle­ményt a művelődési házak panaszairól, kéréseiről: „Mást se tudnak azok, csak örökösen pénzért sírni 1“ Ha egészed vi­lágosan, tényekkel és szám­szerű adatokkal próbáljuk bi­zonyítani, hogy miért van szüksége a művelődési háznak megfelelő anyagi támogatás­ra, akkor még tömörebb vá­laszt kapunk biztatásul: „Nö­velni kell a működési bevéte­leket!“ Érthetőbben mond­va: Működtessétek a műve­lődési házaikat a piaci keres­let és kínálat törvényeinek megfelelően. Ha kapitalista társadalom­ban élnénk, igen helyénvaló volna a kitétel. No, nem a művelődésügy fenntartására és fejlesztésére, hanem csu­pán az abból való jövedelem- szerzésre. Igen ám! De éppen élenjáró kultúrpolitikusaink állapították meg perdöntőén, hogy a kultúra a kapitalista társadalomban akkor került posványba, amikor piaci áru­ként kezdték forgalmazni és fenntartásánál a jövedelmező­sége került előtérbe! k higgye senki, hogy elképze­lésemben olyan gondolat él, dekes munkálatok folynak kü­lönféle típusú kutatórakéták és mesterséges holdak létre­hozására. E munkálatok ered­ményei közé tartozik az ame­rikai mesterséges holdak fel­bocsátása. Meggyőződésem, hogy a legközelebbi időben az amerikai tudósok nagymé­retű súlyú mesterséges holda­kat is képesek felbocsátani, s ezáltal egész sor fontos kuta­tást végezni. Az űrhajózás problémáinak megoldásában, a Mars-repülés előkészítésé­ben az embereknek óriási ki­adásokkal, a legkülönfélébb tudományágakban dolgozó szakemberek tudományos munkájának összehangolásá­val kell számolniok. Kétség­telen, hogy e problémák jóval hamarabb és teljesebben meg­oldást nyernének, ha egyesíte­nék a különböző országok anyagi erőforrásait és a leg­szorosabb kapcsolatot hoznák létre a tudósok között. Az ilyen munka más területeken is jó példaként és alapul szol­gálna az együttműködésre. Az űrhajózás és a rakétatechnika területén dolgozó tudósok ez­zel nagymértékben hozzájá­rulnának a népek közötti béke megszilárdításához. hogy indokolatlan célú és mennyiségű pénz álljon a művelődési házak rendelke­zésére. Nincsenek ilyen áb­rándjaim. De: a függetlenített, vagy félfüggetlenített alkal­mazottaknak — mint minde­nütt. más intézményeinknél — amíg munkaviszonya fennáll, biztosítva legyen a fizetése. Mert jelenleg nincs. A nehe­zen létrehozott és fejlődésnek induló szakkörök és művészeti csoportok ne legyenek kényte­lenek felbomlani azért, mert — anyagiak híján — részükre nem tudunk megfelelő szak­oktatókat és eszközöket bizto­sítani A művelődési házak belső és külső állapotát leg­alább olyan színvonalra kell emelni, hogy az oda betérők kényelmes és üdítő fogadtatás­ra találjanak. (Ha már eszp­resszóinknál ezt az elvet oly­kor túlságosan is megvalósít­juk.) Azt hiszem, ezek a meg­jelölések elég reálisak és nem egy fantaszta elképzelései. Ha azt az elvet akarjuk <— persze, józan realitással •— megközelíteni 'hogy a műve­lődési házak önfenntartóak le­gyenek, mindenképpen meg kell valósítani, hogy rendez­vényeik számára korszerű felszerelésű, a mai igényeket kielégítő színpad, előadóterem, filmvetítés, szakköri felszere­lés legyen biztosítva. A falusi művelődési házak mellett a járási művelődési házak gondjáról-bajárói még külpn is kell szólnom. Általá­ban tapasztalható, hogy a járási művelődési házak az utóbbi időben megmutatko­zó magukrahagyatotíságukban egyre jobban eltávolodtak ere­deti hivatásuktól. Ezeknek az intézményeknek működése — hogy járási jellegüket gyakor­latban is bizonyítsák — nem korlátozódhat a maguk sző­kébb községére, városára, an­nak területére. A művelődés sokféle ágazatának életrehí- vása, ébrentartása mellett já­rásaiknak módszertani köz­pontjává kell válniok. Kísér­letező, példamutató ered­ményeikkel segíteni kell a pe­rifériális intézményeket, eredményeikkel gazdagítani, frissíteni kell a művelődés or­szágos vérkeringését..: Kel­lene! Bizonyára így kiáltanak fel velem együtt még jó né- hányan, művelődési munkát végző emberek. De rögtön hozzá is tesszük: mivel és miből? A1 általam vezetett ráckevei járási művelődési házat em­lítem ide vonatkozó példa­ként. 200 főre engedélyezett „nagytermem” van. Padlóza­tát a szú tartja össze. Szín­Szigorií törvények Lengyelországban a huligánok ellen | A lengyel szejm szigorú tör-1 vényt fogadott el a garázda! bűncselekmények ellen A tör-1 vény szerint a garázda bűncse- | lekmények elkövetőivel szem-1 ben a bíróság általában soha| sem fogja alkalmazni a bünte-l tés (eltételes felfüggesztését. A| garázda bűncselekményekre | kiszabott büntetés alsó határát | hat hónapi börtönre emelték! fel, bizonyos meghatározott ga. | rázda bűncselekményeknél pe-1 dig egy évre. Magasabb bünte-§ tést rónak ki ezentúl a mások I egészségét és életét veszélyez- | tető bűncselekményekre. Aki | hatósági közeget támad meg, I ötévi börtönnel bűnhődik. A törvény felhatalmazza a| bíróságokat, hogy a garázda! bűncselekményekben hozott | jogerős ítéletet a huligán költ-| ségére közzétegyék a sajtóban! vagy más módon. Hetven kötetes mű Kína flórájáról A kínai tudományos akadó- ! mia botanikai intézete és ai mankingi Szun Jat-szen füvész-1 kert kiadásában jövő év októ-| herében megjelenik a „Flora | Reipublicae Populáris Chinen-1 sis“ című hatalmas botanikai mű hét első kötete. A mammutmunka hetven kö-1 tétből fog állani, 3000 képpel | padja 4x3 méteres játszóterű, | 2,4 méter magassággal, csa- | pott, eresz formájú mennyezet- | tel, a „nagyterem“ végéhez | ragasztva. De már ez se so- | káig, mert szégyenében a szín- | padi rész le akar szakadni az 1 anyatestről. Fenti adottságok § miatt a saját rendezvények | éppen hogy fedezik az örukölt-1 séget. Vendégcsoport alig vál- f lal közreműködést, mert nor-1 mái díszlettel nem fér be | a primitív színpadra. A né-1 zőtéri befogadóképesség pedig | nem elégíti ki anyagi számító- | sát. Hiszen ő is önfenntartó! | Jellemző, hogy az Állami Fa-1 luszínház — kétszeri kísérlet | után — nem hajlandó újabb | előadást hozni járási székbe- | lyünk művelődési házába. A | fenti okok miatt. És még akad | jó néhány művelődési ház ha-1 sonló körülmények között ver-| gődve. i Tudom, hogy az ellenforra- | dalom nehéz anyagi helyzetbe | sodorta népgazdaságunkat. A § kilábolás nem megy máról | holnapra. De, ha a nehézségek § mellett egyes szervek téves 1 szemléletből közelítik meg a ! művelődési házak működésé- | nek kérdését, nem sok jó szü- | letik abból. A mmelődés Ügyének fenn-1 tartása, fejlesztése pénz és § szabad idő kérdése volt min-1 den időben. A mindenkori | uralkodó osztályok — pénzzel 1 és szabad idővel rendelkezve | — kedvük és céljuk szerint | formálták a művelődés ügyét, \ vették ki belőle részüket. Vál-1 hat ez az ügy a mi társadal-1 murikban elhanyagoltabbá? A| művelődési házakon belül —| az örökségül kapott haladó | mellett — nekünk az új, a | szocialista kultúrát is meg | kell teremtenünk. Egy felsőbb-1 rendű emberi magatartásra, 1 életformára nevelőt. Megva-1 lósíthatjuk ezt filléres gon-| dókba nyomorítva, szegényes I eszközeinkkel ? Senki se hi-l heti el. Nem mondom, hogy! mindent az államkasszából ki-1 markolt anyagi segítséggel ja-| vítsunk meg. A nép állama va- 1 gyünk. Közösek gondjaink és § örömeink. Annak kell lenni! | Nagyfokú társadalmi összefo-1 gásra is szükség van. De en- § nek az összefogásnak az élén | álljanak a nép választott ve- I zetői: a párt és tanácsok leg-1 jobb jai. Helyezzék végre a | művelődés ügyét rangjának és! társadalmi fontosságának meg-1 felelő helyre! Minél előbb' | Amíg nem késő Kuti Mihály járási művelődési ház 1 igazgató ! Ráckeve I BiiiimiiiiiiummiHiiiiiiimimuimuuiuiiiiniimiiiimiiiiuHiiiiiuntnmiuimimmHiiiuüinuimniimiiiiiiiiiiiiiiiiimnmiiii Főzőkombináfot" gyártunk Dehogy veszek, sokszor úgysem tudom mit raksz elém. most meg ráfognád, hogy egybefőtt! és tíz év alatt készül el. VITAFÓRUM KÖZÖS GONDJAINKRÓL Cfiihn, Színház, QrűdaJötn J_a Apák I ]\jsm könnyű dolog apának ÍV lenni! Különösen annak, aki anya nélkül neveli serdülő leányát, amellett maga sem veti meg a gyengébb nemet és ráadásul van egy nagy fia, aki­nek szigorától még a papa ts tart. S ez még talán egymagá­ban elviselhető volna, de mindennek tetejében kislánya beleszeret a híres orvosprof esz- szor gimnazista fiába. így kezdődik ez a nagysze­rű olasz film, amelynek során öt csalód sorsával ismerke­dünk. öt család életútja vonul el előttünk, oly egyszerűen és természetesen, ahogyan az csak a mindennapi életben lehetsé­ges. A film egymásmellé sora­koztatott történetei során nem történik semmi különös, sem­mi nagyszerű. Egyszerű embe­rek élik a szürke hétközna­pok megszokott, fordulók nél­küli életét, mégis, egyetlen pil­lanatig sem állíthatjuk, hogy unatkoztunk volna a film meg­tekintése közben. A forgató•» könyvírók annyi nagyszerű öt­letet, a hétköznapok esemé­nyeinek annyi megkapó báját vonultatják el szemünk előtt, hogy azon unatkozni egyszerű­en nem lehet. S ez a forgató­könyvírókon túl, elsősorban a kitűnő rendező, Mario Monicel- li szakavatott kezét dicséri. De beszélni kell a népes sze­replőgárdáról is. Elsősorban Vittorio de Sica kiemelkedő alakításáról, Corallo szerepé­ben. Annyi finom árnyalat rejtőzik játékában, amennyi csak egy szerető szívű apában lehetséges. Nehezen akarja tu­domásul venni, hogy Marcella, a kislánya nővé érett már. Szinte csökönyösen ragaszko­és fiúk Lorella de Luca dik saját meglátásához, mig egy napon végül is rá kell döb- bennie a valóságra. Az öt érdekes történetet Ines Snaterelli ápolónő fűzi össze egységes cselekménnyé, s eb­ben a szerepben jól megállja helyét a tehetséges Marisa Merlini. Ugyancsak jó alakí­tást nyújt Giulia szerepében Antonella Lualdi, a gyermek­telen Marchetti házaspárt ala­kító Fiorella Mari és Marcello Mastroianni. A serdülő Mar* cella szerepében Lorella da Luca bájos jelenség. A film, amely rövidesen a normál mozik műsorára kerül, tanulságos és szórakoztató egy. aránt. Alakjai sokáig megma* radnak még emlékezetünkben, (P. P ) Filmújdonságok a harmadik negyedévben Júliusban, augusztusban _ és szeptemberben több külföldi •film jelenik ■ meg . a ...mozük v ásznán: köztük hét szovjet, öt csehszlovák, három-három amerikai, illetve olasz, két-két NDK. jugoszláv, francia és angol, valamint egy-egy len­gyel, romén, spanyol és svéd. Az új filmek közül tizenegy színes, hetet pedig magyarra szinkronizáltak. — A harmadik negyedév új szovjet filmjei közül az Ég a föld között címűt Ribakov ren­dező készítette. A film az úgy­nevezett berepülő pilóták éle­I tét mutatja be. Az Amiről az utca beszél című színes szov­jet film egy fiatal rendőr kalandjait örökítette meg, Konsztantyin Fégyin hazánk­ban is ismert egyik regényé­ből készült az Első örömök című színes szovjet filmalko­tás. Az Első örömök című film folytatását ugyancsak a har­madik negyedévben mutatják be, Rendkívüli nyár címmel. A Tizenkettedik órában című al­kotás a fiatalok pályaválasztá­sáról és nevelésének kérdései­ről szól. A szélesvásznú mozik tűzik műsorra a Fejedelem bajnoka című szovjet filmet, amelynek főhősét, a legendás hírű Hja Muromecet, Borisz Andrejev személyesíti meg. Bemutatják a Csendes Don trilógia első részét. — A harmadik negyedévben Nazim Hikmet: Legenda a szerelemről című drámájának csehszlovák’—bolgár filmválto­zatát is megismerheti a kö­zönség. Műsorra tűzik a Svejk második részét és a Bomba című filmalkotást, amely arról szól, hogy a vá­ratlan veszélyben hogyan mu­tatkozik meg az emberek igazi énje. A Hamis levél című film mai témájú. Bemutatják még a Világ teremtése című cseh szlovák filmet, amely hazánk­ban is jól ismert francia raj zoló. Jean Eff el karikatúrái nak felhasználásával készült; — Az amerikai filmek közül a Római vakáció és a Kopogd le a fán című vígjátékot tűzik műsorra. A Chaplin parádé című amerikai összeállítás pe dig a nagy nevettető régebbi filmjeiből mutat be részlete két. Az olasz filmgyártást a Szerelem és a fecsegés című film képviseli amelynek for gat ókönyvét Zavattini írta rendezője Blasetti. A fősze repet Vittorio de Sica játsz sza. Ugyancsak olasz film ft Régi idők mozija című alko­tás, amely a film őskorának derűs története. Bemutatják az Országúton című. világsikert aratott és a filmfesztiválokon több díjat nyert olasz filmet is. Ennek rendezője Fellini, a női főszereplő Giulietta Mas- sirta. — A francia filmek közül A királyasszonv lovagja címűi Victor Hugo dráma filmválto­zatát Jean Marais-val a fősze­repben, az Átkelés Párizson magyarul beszélő francia film­ben pedig Jean Gafoint lát­hatja ismét a közönség. — Az angol filmgyártást a Betörő az albérlőm című víg­játék és Priestley Váratlan vendég című színdarabjának filmváltozata képviseli. A két jugoszláv filmújdonság közül a Bűn című, Maupassant no­vellából, jugoszláv—nyugatné­met koprodukcióban készült; A városi asszony című pedig egy mémökházaspár életének válságáról szól. — A harmadik negyedévben mutatják be. A tett színhely® Berlip című bűnügyi és az Akikor Párizsban című ellenál­lási filmeket. DEFA-produk- cióban. Műsorra tűzik még az Anatol úr kalapja című lengyel vígjátékot, a Gyermekkori sze­relem miatt című svéd és A fe­kete arany című román filme­ket. A Fő utca című spanyol filmet Barden rendezte; a fő­szerepet Betsy Blair játssza. \ világ legkisebb órája A brüsszeli világkiállítás svájci pavilonjában sorbanáll- nak az emberek, hogy óriási nagyító alatt megbámulhassák a világ legkisebb óráját, amely- a reklám szerint garantáltan pontosan jár. A miniatűr óra átmérője 15 milliméter, „vas­tagsága” pedig 1,3 milliméter. A luxustípus természetesen — női karóra. Tevék az eke előtt Kínában, belső mongol tar­tományban egy takarmány­központban próbát tettek, nem lehetne a földet ökrök helyett tevékkel felszánt* ti. Tevéket fogtak hát be a kétpengés ekékbe és kiderült, hogy a te­ve háromszor annyit dolgozik, mint az ökör Mindegyik teve naponta közei egy hektárt tud felszántani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom