Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-06 / 132. szám

1958. JÜNIUS 6. PÉNTEK ‘k/Cirlap 5 T-ANTENNA A NAGYBÖRZSÖNYI MŰVELŐDÉSI HÁZ TETEJÉN Kéiklő hegyek, szőlőpászták, karcsú hajlatok, váltakozó dombok között fekszik Nagy- börzsöny, a szobi járás egyik kis községe. Csendes, szerény «hely, csak a turisták látogat­ják, még az újságíró is ritkán vetődik erre. A falusiak azt tartják, hogy a rosisz utak miatt kerülik a községet a me­gye vezetői. Lehet, hogy eb­ben van valami igazság. Az élet pedig ugyanúgy zajlik itt is. mint a megye többi közsé­gében. Miénk lesz a vízió? Egy hétköznap delén érkez­tünk a községibe. Csend van mindenfelé. A lakók a ha­tárban szorgoskodnak. A ta­nácsházán az ablakból néz ki Balogi István elnök. A gép­kocsi-zajra lett figyelmes. Azon tűnődött: vajon ki az, aki ebben a nagy melegben idejött? Szíve örömmel telik meg, amint megtudja, hogy a tele­víziót hoztuk ki. — Néhány nap múlva jön­nek a szerelők, s akkor hiva­talosan is átadjuk a falunak a Hírlap ajándékát. — Hát mégis érdemes volt dolgozni — mondja Balogi —, mi nyertük .meg az előfizetés­gyűjtési versenyt. Minden má­sodik család Pest megyei Hír­lapot olvas. Százhetvenen fi­zettek elő a pártszervezet fel­hívására. Mondták is: miénk lesz a vízió. így mond­ták... S hozzátették: igaz-e, hogy mozi és rádió is egyben? Mondtam, hogy igaz. Megértik egymást Kedélyesen beszélt Balogi az előfizetésgyűjtésről, majd szép sorjában sorjázza közsé­ge „eseményeit*’, amelyek per­sze nem jelentenek szenzációt. A faluban mindössze kétez­ren laknak, s ennek hatvan százaléka földműveléssel fog­lalkozik, húsz százalék pedig erdei munkás. Kenyérgabona és szőlő a fő termelési ág. Ve­gyes lakosú község: németaj- kűak, telepesek és börzsönyi magyarok. — Néhány éve még nagy volt itt az ellentét. Mára azon­ban elsimítódtak, kiegyenlítőd­tek a véleménykülönbségek. A fiatalok kezdték, összeháza­sodtak. Hiába, a szerelern nem ismer határokat, nyelv- és te­rületi különbségeket. S a fia­talok nyomán az öregek is egy­re jobban megértik egymást... Segítenek magukon Erős a társadalmi Összefo­gás. A pártszervezet, a tömeg- szervezetek vezetői, a falu ér­telmiségi rétege megérti egy­dokol ide. Nemcsak nyáron, hanem máskor is. Vágyódnak a szépre — Nagyon kellett ide ez a televízió — mondja újra a ta­nácselnök — hiszen nemigen van lehetőség a művelődésre. Pedig a falu értelmisége min­dent megtesz, hogy tanuljanak az emberek. Az orvos, a posta­mester, a tanító mozgatják a társadalmi életet... Ezután azt is megtudjuk, hogy van egy művelődési há­zuk, ahová a televízió is kerül Itt van a mozi. Időszakonként, főleg télen van színjátszó csn portjuk is a fiatalokból. Elő­adásokat is szerveznek a mű­velődési házban — ez az egész lehetőség. A gyerekeik helyzete már jobb, mert nyolc osztályba jár­hatnak. A pedagógusok azon­ban hallatlan nehézségekkel küszködve nevelik a gyerme­keket. Nyolc tanító három tan­teremben tanít, a tanterem még felszabadulás előtti. Azóta az iskolába járók száma meg­duplázódott, a nevelői létszám is megkétszereződött, de tan­terem maradt a régi. Ügy segítettek magukon, hogy pa­raszti házakban bérelnek szo­bákat, amelyeket átalakítottak tanteremmé és itt folytatják a tanítást. Remélik, hogy majd ők is sorra kerülnek egyszer, s nekik is lesz szép, modernül berendezett iskolájuk. Addig úgy segítenek magukon, ahogy tudnak. Pedig nagy a szomjú­ság a tudás, a művelődés iránt Ezt mutatja, hogy 170-en ren­delték meg a Pest megyei Hír­lapot, hetven dolgozónak jár a Tanácsok Lapja, ezenkívül 30 Népszabadság és számos más újság terjeszti a tudást... Most, hogy megnyerték a megyei előfizetési versenyt, a művelődési házra felkerül a T-antenna, amely hozzájárul a műveltség, a tudás terjesz­téséhez ... A legfontosabbakról adtunk hírt, legközelebb az emberek­ről írunk, akik szorgalmasan dolgoznak a mezőn és szabad­idejükben rendkívül érdeklőd­nek a világ dolgai iránt.. Így már jövedelmezőbb a tehenészet Gáli Sándor Jól Vizet az aneßarazs (Tudósítónktól.) Valamikor szálanként — egyenként — gyűjtötték az anyarozsot, most tíz holdakon termesztik — szerződésre. A ceglédi Kossuth Termelőszö­vetkezet is — idén először és kísérletképpen — 10 holdon termeszt anyarozsot szerző­désre. A vetés fertőzésére a hely­beli mezőgazdasági techni­kum harmadéves tanulóit kérték meg. Számukra ez na­gyon hasznos volt. mert amit az-iskolában elméletben elsa­játítottak, azt most gyakor­latban is végrehajthatták. De jól jött a segítség a termelő- szövetkezetnek is, mert ez idő alatt a tagság más munkával foglalatoskodott. A termelőszövetkezet veze­tői kiszámolták az anyarozs­vetés hasznát. Egy holdról másfél mázsa anyarozst ter­veznek betakarítani. Mázsáját 8100 forintért vásárolják fol- Igy tehát, ha a kísérlet sike­rül. az anyarozsért 121500 fo­rintot kapnak. Ugyanakkor megmarad még a rozstermés, valamint a szalma. Azt is ti- gvelembe kell venni, hogy az anyarozsot homokföldön ter­mesztik, ahol máskülönben 7 —8 mázsánál több termést nem tudnának betakarítani. Ha az első év kísérletei be­válnak, akkor minden eszten­dőben foglalkoznak szerződé­ses anyarozstermesztéssel. Söl, már azt is eltervezték, hogy jövőre másképpen vetik. Uta­kat hagynak közte, hogy a fertőzésnél ne kelljen belegá­zolni a vetésbe. A nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezetből jelen­tették, hogy április végén 10.7 liter volt a fejési átlag. Ha nem is kimagasló eredmény ez, mégis említésre méltó, hi­szen 1957 januárjában a tsz fejési átlaga mindössze 0.3 li­ter volt Akkor 60 tehenet gondoztak a termelőszövetke­zetben, és bizony volt olyan nap, hogy két liter tejnél több nem jött össze. — A következő hónapokban — különösen nyáron — emelke­dett a fejési átlag és október elejére már 4,2 liter volt. Mindez — maguk a Szabad­ság Tsz vezetői is hangoztat­ják — a nyár eredménye, a jobb takarmányozásé. Ekkor határozta el a vezető­ség, hogy az istállóátlagot 6— 7 literre kell növelni. Gondosabban készítették elő a vemhes teheneket a kö­vetkező lactációra. Szaksze­rűbben . állították össze a ta­karmányozást, különösen nagy súlyt fektettek a kemé­nyítő és a fehérje helyes ará­nyára. Úgy takarmányozták a teheneket, hogy elsősorban a kondíciót növeljék, de emel­kedjék a tejhozam is. Űj istállórendet vezettek be. Naponta kétszer fejnek. Télen reggel és este 5 órakor, nyáron pedig fél órával ko­rábban. Minden 10 napban próbafejést végeznek és így ellenőrzik egyedenként a tej­hozamot. Az abrakolást is egyedenként határozzák meg. Az alap hét liter tejre elegendő, ezenkívül AZ UTOLSÓ SIMÍTÁSOK Még néhány nap, s megnyílik az Express ifjúsági utazási iroda nógrádverőcei sátortábora, (Foto Prukner) minden — hét literen felüli — liter tejre 40 deka pótabrakot kap a tehén. így elérték, hogy míg egy évvel ezelőtt a leg­jobb tehén sem adott 9 liter­nél többet, ma már 18 literes tehenük is van. Változtattak a tehenészet­ben a gondozók munkáján is. Korábban 16—20 tehenet gon­dozott egy tehenész, ami na­gyon lekötötte idejét, és nem tudott annyi gondot fordítani egy-egv iószágra. Most csak 12-őt kell gondoznia, s ez meg­látszik az állatokon is. Érdekeltté tették a gondozó­kat a tejtermelés növelésében. Munkaegységüket a term irt tej mennyisége és a borjak súlygyarapodása után kaplak. A súlygyarapodást átszámít­ják tejbe. így egy kiló súly- gyarapodás után nyolc liter tejet írnak jóvá munkaegység­ben a gondozó könyvében. A tehenészet jövedelmező­ségét, a haszon növelését biz­tosítja ­a borjak mesterséges nevelése. Ugyanis kiszámolták, hogy 90 nap alatt a borjú 720 liter te­jet szopik el, és ez 2200 forint­ba kerül. A mesterséges neve­léssel csökkenthetik ezt az összeget. Jelenleg 45 tehenet gondoz­nak a Szabadság Tsz tehené­szetében és naponta 310—320 liter tejet szállítanak a csar­nokba. Míg 1957 januárjában» februárjábun — tehát két hó­nap alatt — mindössze 2500— 3000 forint volt a bevételük tejből, most egy hónap alatt 24 000 forintot is elkönyvel­hetnek. Az áprilisi jelentés óta to­vább növekedett a fejési átlag a nagykőrösi tsz-ben, s az el­következendő hetekben a ta­karmányozás további javítá­sával arra törekszenek, hogy még jövedelmezőbbé, hasz­nosabbá tegyék a tehenésze­tet. Gáldonyi Béla NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSADÓ Védekezés a burgonyabogár, a kukoricamoly és a peronoszpóra eilen Megyénk területén min­denütt fellépett a burgonya­bogár. Az utóbbi meleg na­pokban a bogarak lepetéztek és a lárvák már megjelentek. A kézi szedés most már nem elég, haladéktalanul meg kell kezdeni a vegyi védekezést. Termelőszövetkezeteknél, szak­csoportoknál a védekezés ál­lami feladat, a növényvédő ál­lomás díjmentesen elvégzi. Az egyéni termelőknek a vé­dekezést. saját költségükön kell elvégezni. Egyébként ösz- szefüggő területeken térítés ellenében a növényvédő állo­más segítséget nyújt az egyéni gazdáknak is, ha ez nem hát­ráltatja a termelőszövetkeze­teknél végzendő munkáját. Egy-két sajnálatos kivételtől eltekintve, a földművesszövet­kezetek és népboltok most már beszerezték a szükséges vegyszereket. A védekezésre alkalmas és rendelkezésre ál­ló vegyszerek: Holló 10 és DDT. A burgonyabogár elleni védekezés minden termelő számára kötelező. Ha a véde­kezés időben megtörténik, terméskieséstől nem kell tar­tanunk. * A kukoricaszárat május 15- ig meg kellett semmisíteni, hogy a kukoricamoly elsza­porodását ezzel gátoljuk. Akad azonban néhány olyan község, illetve termelő is, aki az erre vonatkozó rendeletet semmibe veszi. Kiskunlacházán pél­dául arra hivatkozva, hogy takarmánynak használják a kukoricaszárat, sok termelő [ nem semmisítette azt meg. j Ilyen jelenség a ráckevei já- | rás több községében is ta- j pasztaiható, s ez nyilvánva- j lóan büntetést von maga után. j Ha ugyanis a termelőnek tü- j zelési, vagy egyéb célra szük- ; sége van a szárra, akkor is i köteles azt légmentesen le- I földelni és majd csak a nyá- j ron bonthatja ki, amikor a i molyveszély már elmúlt, ★ A peronoszpóra elleni vé­dekezés csaknem tökéletes­nek mondható, ha időben és jól elkészített bordóilével permetezünk. A rosszul elké­szített permetezőanyag ugyan­A világ legszebb állatni mást. Közösen csinálnak miin-' dent." Az előfizetésigyűjtást is, most meg a Kossuth utcát kö­vezik társadalmi úton. Akinek igaereje volt. az kocsifuvart tett, akinek nem volt, az gya­lognapszámot töltött az útkö- vezósnél. 150 méter utat csi­nálnak így, s ha az aratással, a be hord ássál meglesznek, ak­kor a József Attila utca köve­zése kerül sorra. Turislagondok Ezt meg tudják saját erejük­ből csinálni. A kirándulókat azonban már nem tudják meg­felelően fogadni. Pedig szép turistautak vezetnek át a fa­lun. A kék-piros-fehér jelzé­sek az útszéli fákon, mutatják a kirándulóknak a Börzsönybe vezető utakat. A faluban azon­ban nincs lehetőség étkezésre, pihenésre. A lakást még meg­oldanák valahogy. Sokan vál­lalták, hogy egyik szobájukat kiadnák a turistáknak, de az étkezést, az itallal való ellá­tást nem tudják megoldani. Nincs vendéglő. Turistaház kellene ide, de a járási szö­vetkezet nem akar erre köl­teni, mivel csak nyáron van forgalom. Arra nem is gon­dolnak, hogy állandó lehetne ez a forgalom, ha a kirándu­lók megszoknak a vendégfoga­dást, hiszen a Börzsöny nem­csak nyáron, hanem télen is szép. Meg itt van a falu szé­lén egy 900 éves templom, amely a maga nemében párat­lan szépség. S aki a műemlé­ket szereti, szívesen elzarán­i tudósok, akik \ zi. mikroszkóppal í vizsgálják a szemmel \ nem látható állatpa- \ rányokat, csodákat \ írnak le ezek szépsé- \ géről. Raoul Francé \ a természet műreme. \ keinek nevezi őket i munkájában. Azt ir- I ja, hogy a világ leg­'s szebb állatai a Radio­'s láriák. A legtöbb era­'s bér talán soha nem is \ hallota ezt a nevet s \ talán csak pár ezren látták. Az Adriában, \ Szicília partjain, a [ Messzinai szorosban, \ az Atlanti-óceán déli \ részén, a Csendes- \ óceánban, az egyen- \ ütő körül valósággal 1 ékszeresbolt látható a \ tengerben, billi&nyi | állatka úszik a vízen, í A magyar neve su- I gárállatka, mely he- | gyi kristályból vagy l gipszből álló átlátszó, I fénylő vázat választ I ki. Hatezer különféle | ilyen váz van, szépsé- I gük szavakkal leirha- I tatlan. Volt már Né- ! metországban éksze- ! rész, aki szép, mel- \ lenfüggő ékszert vagy | fülönfüggőt készített | ezek képei alapján, | amelyeket néhány hi- ! rés természetbúvár, 1 különösen a híres 1 Ernst Haeckel rajzolt róluk. Ki is adott egy munkát és azt aján­lotta az iparművé­szeiknek, hogy hasz­nálják fel ezeket a modelleket. így is történt és a művésze­ti formák rendkívüli mértékben gazdagod­tak az állatvilág me­séskönyvéből. M iért csinálja a kis sugárállatka ezeket a pazar váza­kat? Az élő anyag apró cseppjének tá­maszul szolgál az a sok kovasavas nyíl, rácsozat, sugár és rúd, amelyből a váz épül. Nagyon tévedne azonban bárki, aki azt hinné, hogy ezek a vázak csak úgy fan- táziaszerűen épülnek fel. Ellenkezőleg! A műszaki tudomány törvényei szerint. Ko­ronájukban nem sza­bad, hiányoznia sem­minek, egy ágacská­nak és fogacskának sem. mert akkor meg­billenne az egyen­súly. a váz nem vol­na már szilárdságá­nak tetőpontján, mely biztosítja a finom, Gyönge testecske biz­tonságát a hullámok hintáján. Itt minden vonal szükséges és szükséget is elégít ki, A másik ilyen szép­ség, amelyről France ír. az élő gyémántok. A Mexikói-öbölben látta földöntúli szép­ségüket. Éjjel az egész tenger kék­ezüstös fényben csil­log, Melyben nem látszik semmiféle részlet, legfeljebb minden cseppben fénylő pontok. A gyö­nyörű látvány oka: az infuzórium, egy szép­nevű hólyagocska, melynek a tudomány a Noctiluca, azaz éj­jeli mécs nevet adta. Az utasok, akik elő­ször látták, azt mond­ják: ez a legszebb az egész utazásban. M ég talán ennél is szebb „az élő pa­rázsTengeri tűz­nek is nevezik. Az Indiai-óceánban, de a Vörös-tengeren is, holdas estéken gyé- mántos csillogás özönlik a hajók felé. Olyan sok a fény, hogy a tenger szinte átlátszóvá válik. Az Indiai-óceán is hatástalan, mégis gyakran előfordul, hogy kellő szakérte­lem nélkül rossz szert hasz­nálnak a termelők. Az 1 szá­zalékos bordőilé helyes elké­szítési módja: 100 liter ví% 1 kilogramm rézgálic, 1 kilo­gramm oltatlan, vagy két ki­logramm oltott mész. Külön kell feloldani a rézgálicot é« külön edényben, állandó ke­verés közben a mésztejet. Amikor a két anyag feloldó­dott, állandó keverés közben a mésztejhez öntsük hozzá a rézgálic-oldatot. Az elkészült permetezőanyag akkor jó, ha a körmünkre cseppentve nem folyik szét. Ha szétfolyik, me- szet kell még hozzá tenni, ne­hogy perzseljen. A jó bordói- lé a lakmuszpapírt pirosra festi. Fényes József megyei növényvédelmi felügyelő A. C. Kruzsilin: Az öntözéses termelés biológiai vonatkozásai Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1958. 324 lap, 29 forint. A növényi élet egyik legfonto­sabb tényezője a viz. Az élő sejt protoplazmája több mint 80 száza­lék vizet tartalmaz és a nagy víz­tartalom a folyamatos anyagcsere előfeltétele. Minden élettani folya­mat, a biokémiai folyamatokat le Ideértve, zavartalanul csak bizo­nyos minimális viz jelenlétében megy végbe. Az öntözés jelentő­sége ezért évezredek óta döntő as emberiség táplálkozását biztosító növénytermesztésben. Ennek elle­nére. az öntözéses termesztés csaknem napjainkig egyedül a ta­pasztalatból merítette ismereteit és alig egy-két évtizede annak, hogy az öntözés, mint termeléstechntkai eljárás, természettudományi alapot kapott. Kruzsilin munkája a Szovjet­unió változatos, adottságok tekin­tetében igen eltérő tájain elért eredmények feldolgozásával ad képet az öntözéses termeléstech­nika természettudományi alapjai­ról. Müvét a magyar kutatómunka eredményeivel is kiegészítette a kiadó, és pedig nem külön fejeze­tek formájában, hanem a meg­felelő eredeti fejezetekbe Illesztett kiegészítő szöveg alakjában. A mű elsősorban tudományos kutatók és agronómusok számára készült, de haszonnal forgathatja a mezőgazdaság minden szak­embere. Földvári Ferene ÍZLÉSESEBB csomagolásban a tavalyinál 60 százalékai több mézet hoznak foryalomba ízlésesebb lesz a csomagolás: új címkékkel és műanyagfe­dőkkel látják el az üvegeket. Turisták részére kisebb súlyú — 5—12 dekás — üvegekben is árusítanak mézet. A minő­séget, ettől az évtől, a nem­zetközi szabványnak megfele­lően jelzik az üvegeken. Kül­földre eddig csak 25 literes alumínium, vagv ónozott kan­nákban szállítottuk a mézet. Ebben az évben először mű- anyagfedős, félliteres üvegek­ben is exportálunk. egyik legszebb állata a Szifonofóra, a tár­sas medúza, mert elektromos kékellő tüzet áraszt. Ugyan­olyan szép a tüzes hömpöly. Parázs fé­nye van, szinte szik­rázik, mintha a víz­ben lent fahasábok égnének Bámulatosan szép a kis rákok sugárzása. Fényük hasonló a borszeszlángba tartott rézdrót színeihez. A fátyolos medúzák ke­cses lila vagy üveg­szerű ernyőjük szin­tén világít. Aranyos tüze lángokban ég, mert éz az ernyő mo­zog. a legmegkapóbb zí látvány a ten­geren a csigák ván­dorlása. Szinte repül­nek a vizen, ezért tengeri pillangóknak is hívják. Sokféle pasztellszínük van, és ha sokan vannak együtt, úgy tetszik, mintha ékes és sok színű, lángoló sző­nyeg hánykolódna a víz mélyében, néha bíbortíízben égő ibo­lyaszínt sugározva. Valóságos tűzijáték ez a tengeren. Van­nak tájak, ahol egész éven át mindennap ég a tenger. A késői kitavaszodás, a ked vezőtlen időjárás országosat mintegy 20 százalékos állo- tnányveszteséget okozott a mé- nészeknek. A bőséges akác­virágzás. a hosszú — 11 napos — hordási idő, azonban kár­pótolta őket a veszteségért óvatos becslések szerint £ méhek a múlt évinél K<»+ven százalékkal több mézet gyűj­tenek be. A belföldi kereskedelem a múlt évinél 60 százalékkal több mézet hoz forgalomba,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom