Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-06 / 132. szám

1958. JÚNIUS 6. PÉNTEK rrrt MEG k/Cirlan 3 Kifizették a közel félmilliós totófőnvereménvt Csütörtökön délelőtt az Or­szágos Takarékpénztár Mó­ricz Zsigmond körtéri fiókjá­ban ünnepélyes keretek kö­zött vette fel közel félmilliós totófőnyereményét Csordás János, a Lágymányosi Do­hánygyár 65 éves raktári dol­gozója. A szerencsés nyertes elmondta, hogy a 428 949 Ft- ból nyugodt öregséget igyek­szik biztosítani magának és családjának. Egyelőre taka­rékbetétben tartja az egész összeget, de az a terve, hogy szülővárosában, Jászberény­ben rokonaitól visszavásárol­ja régi családi házát, 3 hold földjét, amelyhez még egy kis szőlőt is kíván szerezni. KERESLET A párizsi „Le Peuple“ című lapban a következő hirdetést olvastuk: „Megvételre keresek svábbogarat, patkányt és po­loskát, mivel a bérszerződés ér. telmében lakásomat ugyan­olyan állapotban kell átad­nom, mint amilyenben átvet­tem." Legyen az üzemi tanács a munkások okos gyülekezete Kétféle mértékkel? A Vasas Szakszervezet területi bizottsága az elmúlt napokban megvizsgálta a gödöllői Ganz Árammérőgyár, a Gödöllői Gépgyár, a váci Dunai Hajó­gyár, a váci Könnyűipari Ön­töde és Alkatrészgyár, a Diósdi Csapágygyár, a budaörsi Prés- és Kovácsoltárugyár és más gyárak üzemi tanácsainak te­vékenységét. E vizsgálat ta­pasztalatai nagyon tanulságo. sak, megszívlelendők. A megvizsgált megyei üze­mek közül jól dolgozik a Diós- di Csapágygyár és a Ganz Árammérőgyár üzemi tanácsa. Ezeken a helyeken munkaterv szerint dolgoznak, negyed, il­letve fél évre előre megszab­ják a legfontosabb feladatokat. Ezek az üzemi tanácsok meg­alakulásuk óta négyszer ülé­seztek. Valamennyi összejöve­telen csaknem minden tanács­tag megjelent. Ez a tény és az, hogy a tárgyalt témákhoz a . tanácstagok túlnyomó többsé­ge, köztük sok fizikai dolgozó, hozzászólt, azt bizonyítja, hogy ezekben az üzemekben jól vá­lasztottak és komolyan veszik, számítanak az üzemi tanács munkájára. A megtartott ta­Úttörők országos „bakonyi expedíciója" A nyári szünidőben évről évre úttörők százai és ezrei járják be hazánk szépséges tájait. Az országjárást kedvelő pajtásokat ebben az évben nagyszabású túrára hívta a Ma­gyar Üttörők Szövetsége: meghirdette az úttörők országos „bakonyi expedícióját’’. A bátrak túrájának nevezett roman­tikus Bakony járáson az országból több ezer úttörő őrsével vesz majd részt. Tanulságos és szórakoztató feladatuk lesz: „felderíteni” a Bakony vadregényes tájait, sátorverésre alkal­mas erdőrészt, tisztást találni maguknak és a következő évek­ben a Bakonyba induló többi csapatnak, htjukon adatokat gyűjtenek majd a kuruc-kor, a szabadságharc, a Tanácsköz­társaság és a felszabadulás emlékeiből, meghallgatják az idős emberek emlékezetében élő történeteket a falvak múltjáról; felkutatják a környék hagyományait, szokásait, népdalokat tanulnak, eredeti szólás-mondásokat jegyeznek fel. Hogy is- kolájuknak is hasznos legyen az expedíció: növény-, kőzet-, és rovargyűjteménnyel térnek majd haza. XJtjuk nevezetesebb eseményeiről, élményeikről, naplót ve­zetnek a pajtások. A legjobb rajokat és őrsöket a Magyar httörők Szövetsége megajándéközéáT” sátor. ' 'Kiirt. dtíb'~és egyéb tábori felszerelés lesz az eredményes táborozás'jutalma. Az expedíció kutatásainak, munkáinak eredményeiből ez év őszén Budapesten kiállítást rendeznek. Óvjuk a nép vagyonát gadták dolgozótársai. A jövő­ben szembe kell néznünk ezekkel a hibákkal és fel kell számolni azokat. El kell jut­nunk odáig, hogy népünk köz- megvetéssel sújtsa a közös va­gyon fosztogatóit. Pacsa Jánosné j^Tapok óta motorok zajától t' hangos a pócsmegyeri ha­tár. Kora reggel megindulnak már a szivattyúgépek, s késő estig zúgnak, zakatolnak. Majd minden pócsmegyeri gazda földjén. Nagy szükség van most erre. Hetek óta szinte egyetlen csepp eső sem hullott ezen a tájon. Az eper és a pap­rika pedig ugyancsak szereti a vizet. Ha nem kap elegendőt, kisül, elfonnyad. Egyetlen köriilpillantásra tíz­nél több szivattyú-gépet fog az ember tekintete. Mellettük tar­karuhás emberek, asszonyok színes sokasága. Öntöznek. ; Árasztással, vagy éppen lapát­tal hintik szét a földeken az életet adó, hűs vizet. S a tarka sokaságból mesz- szire Ikiviláglik egy könnyű \ kis zöld blúz. egy fehér fürdő- \ nadrág, s benne a lány. Erzsi. ; Zsigmond Erzsébet. Akár a ré- \ ten a feslő, színpompás virág. nácskozások határozatai ezek­ben' az üzemekben a dolgozók többségének egyetértésével ta­lálkoztak. A határozatokat ter­melési értekezleteken és íelira tokon hozták a dolgozók tudo­mására. Miért sikerülhettek iiyen jói ezek a tanácskozások? Ennek érdekében nagyon sokat tettek az említett gyárak üzemi bi­zottságai. Időben elkészítették és négy nappal az ülés előtt valamennyi tanácstaghoz el­juttatták az ülés anyagát. így volt idejük a tanács tagjainak tanulmányozni a tárgyalandó anyagot és felkészülni az ülés­re. De az üzemi tanács összeté­tele is hozzájárult ezeken a he­lyeken az eredményekhez. A tanácsokban tevékenykedő kommunisták is sokat tettek a sikerekért. Mindkét helyen már két esetben tartottak párt- csoport-ülést. Sajnos, a megvizsgált üze­meknek csak kisebbik részénél tapasztalhatók ilyen eredmé. nyék. Azt is csak néhány he­lyen teszik meg, hogy a gazda­sági vezetőket időközönként beszámoltatják a határozatok végrehajtásáról. A többi megvizsgált üzemi tanács nem rendelkezik ilyen eredményekkel. Például a Du­nai Hajógyárban, vagy a Gö­döllői Gépgyárban korántsem mondható kielégítőnek a ta­nácstagok' munkája. Előfor­dult, hogy tizen, tizenketten is hiányoztak a megbeszélések­ről. A Dunai Hajógyárban olyasmi is előfordult, hogy az igazgató nem hajtotta végre a hozott határozatot, amely jogos és törvényszerű volt. A pártcsoportra volt szükség e határozat végrehajtásához. A többi helyen is sok hibát ta­pasztaltak. Nyilvánvaló, hogy a rossz előkészítés az oka, hogy kevesen mondják el vé­leményüket, javaslataikat az üléseken. Nem kielégítő az üzemi tanácsok munkájának propagandája sem. Ilsl keressük a hibák fő okát? A vizsgálat során megkérde­zett párt- és gazdasági veze­tők, de a dolgozók is szinte egyértelműen állították, hogy a sikertelenségek okát a tu­datlanságban kell keresni. Igazuk van. Üzemi taná­csainkba sok olyan dolgozót beválasztottak, aki érti szak­máját, jól is dolgozik, de nem volt módja megismerkednie egy üzem gazdasági vezetésé­nek bonyodalmaival, a gaz­dasági mutatók összefüggései­vel stb., stb. Ezek a derék, becsületes munkásemberek ilyenformán nem nagyon értik meg, ha az igazgató, a főmérnök, a fő­könyvelő, vagy bármelyik gazdasági vezető ilyesmiről beszél nekik. Nem tudják eléggé áttekinteni az egész gyár munkájának összefüggé­seit, érthető hát, hogy meg­felelő javaslatokkal sem tud­nak előállni. Mi hát a megoldás? Hogyan lehet ezen változtatni? Ugy-e, hogy megfelelő képzettségű műszaki emberekkel helyette­sítik a tanácsban a fizikai dolgozókat? Szó sem lehet ró­la! A megvizsgált üzemek húsz százalékánál már megta­lálták a megoldást. Megszer­vezték a tanácstagok szak­mai és műszaki oktatását. 1 Helyes, ha mindenütt, mi­nél gyorsabban követik a jó példát. A fizikai dolgozók is igénylik a tudást, mert az üzemek hozzáértő gazdáivá akarnak válni. Segítsék hozzá ehhez őket, hogy az üzemi ta­nácsok minél hamarabb min­denütt a munkások okos, al­kotó gyülekezetévé váljanak. Farkas István Hat megye rét- és legelőgazdálkodást ankétje Mindszenten Csöngrád megye légjobban gondozott mintalegelőjű köz­ségében, Mindszenten csü­törtökön hat megye: Csong- rád, Békés, Pest, Bács, Hajdú és Szolnok állattenyésztési és mezőgazdasági szakemberei­nek bevonásával rét- és lege­lőgazdálkodási tapasztalatcse- re-ankétot rendeztek. A meg­beszélésen előadások hangzot­tak el a rétek és a legelők népgazdasági jelentősépéről, trágyázásáról, a feltört lege­lők szántóföldi"' hasznosításá­ról. A tapasztalatcserét bemuta­tóval kötötték össze. A meg­jelentek megtekintették .< csaknem félezer holdas mind­szenti mintalegelőt, amelyen a szárazság ellenére bőséges takarmányt találnak az álla­tok. A legelőt — amelyen sza­kaszosan terelik a jószágot — 10 éves telepítésű erdősávok veszik körül, illetve szelik át. „A vizsgálat megállapí­totta, hogy a vállalat fő­könyvelője _ jogosan — felelősségrevonta Sz. E.-né szövőnőt, aki 20 dkg selejt- fonalat akart kivinni az üzemből. .. Ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy igaz az a bejelentés, amely szerint K. T. főkönyvelő vasárnaponként rendszere­sen _ jogtalanul — kirán­dulni jár a vállalat személy­gépkocsiján a Balaton mel­lé.*’ (Idézet egy jegyzőkönyvből) A szocializmus eszméje nem ismer egyenlősdit, de nem ismer funkció adta különbsé­geket sem. A beosztás jogokat ad. De nem előjogokat! S ez kettő. Sokat suttogtak arról, hogy egyes vezetők maguknak min­dent megengedhettek^ Előfor­dult. De ma már tiszta a porta; A forradalmi munkás-paraszt kormány, s a párt Központi Bi. zottsága rendet teremtett. De vajon rend van-e középen és alul? Kiszállások, kijárások, felpén­zek, szocialista összeköttetések hínárja vajon nem nehezíti lépteinket? A „nagy káderezés” sok fej­ről leszaggatta a glóriát. Mind­két oldalon. De, férges akad még a sok-sok egészséges kö­zött. Becsületesek, tántorítha­tatlanok hatalmas táborának hírét, hitelét hányszor mocs­kolja, rántja sárba egy-egy becstelen! Egy kiskirály, egy magának mindent megengedő, száz szerény, száz mértéktartó munkáját, sikerét rombolja össze. S ezért kell kíméletle­nül fellépni a kétféle mérték hazug és álnok „ideológiája” ellen. Vajon szabad-e, lehet-e tűr­ni, hogy egy csomag fonalért elbocsássák a szövőnőt, de a vállalati kocsin vikkendező fő­könyvelő még fricskát sem kap? Büntessék a tolvaj szövőnőt. De büntessék, még jobban bün­tessék a beosztásával visszaélő főkönyvelőt. A szigorúság nem lefelé, hanem éppen felfelé fo­kozódjék. A beosztásnál han­goztatott nagyobb felelősség ne csak a-fizetésben, de a tette­kért vállalt felelősségben és a visszaélésekért kiszabott bün­tetéseknél is nyilvánulj on meg. A beosztás nem menlevél. Nem a különleges jogok okmánya, hanem kötelezvény. Hogy több leszek a munkában, a felelős­ségtől áthatott intézkedéseké ben, az emberekkel való fog­lalkozásban, de nem leszek több a jogokban, nem engedek meg magamnak olyasmit, amit másnak nem engednék meg. A z még hagyján, ha valaki előtt fejetetejére áll a vi­lág, s azt hiszi, hogy ő van legfelül. Ha valaki az íróasz­tal mellett „császárnak” érzi magát. Az ilyen embernek le lehet nyesni a karmát, ha meg kapálódzik ellene, el lehet tes­sékelni az íróasztal mellől. De a kis császárok — ha már ezt a szót vettem — mindig nagyobbak szárnya alá bújnak) Sok trónt, bálványt ledön­töttünk mi 1945 óta. Rosszat soha nem pusztítottak annyit el, mint mi. S jót, szépet soha nem alkottak annyit, mint mi. De minden kornak, minden esz­mének akadnak vámszedői, ka­landorai. S a szemünk láttára, a két kezünk serény munkája mellett faraghatnak-e trónocs- kát maguknak? Nem! De könnyű ezt kimon­dani. A trón előtt sokaknak inába száll a bátorság. S ezt használják ki a tökmagcsászá- rok! Ilyen létrán másznak fel­jebb a uborkafán. De sok színes, cifra szárnyat leégetett, megpörkölt a tűz- próba! De sok pávapille hullt a porba! Ügyeskedő, szemfor­gató, trónféle kapaszkodó azon­ban ma is akad. Aki szerint a sorrend: ő, ő és megint ő. Majd csak azután mások. S ík csatát megvívtunk, s meg kell ezt is vívni. Még akkor is, ha olykor-olykor egyik-másik trón nagyon erős.- Csinált tuón az, ha erős is. S a világon mindennél akad erő­sebb, nagyobb. Csak a becsüle­tesek, a tántoríthatatlanok, az életet ember módra, szocialista módon élőic összefogásánál nincs erősebb, nagyobb. Mészáros Ottó Miért nincs kellő választékban női nyári ruha ? Nyilatkoznak a Könnyűipari Minisztérium ruhaipari igazgatóságán Az áruházak, a ruházati boltok kirakataiban sok ' a csinos, olcsó nyári ruha. A vásárlók többsége szakított a kész ruhákkal szem­A szabályokat emberek csinálják Mintha nem iá ez a gazda­gon termő, paraszti föld te­remtette volna. Inkább a vá­ros magas kőházai, sima asz­falt utcái közé való. Legalább is első pillantásra. A haja rö­vidre vágott, s a könnyű, szel- lős halászblúz, a kicsiny fürdő- nadrág is városi lányról árul­kodik. Pedig nem az. Itt szüle­tett, itt élte le jobbára életét. Egy esztendeig volt csupán a fővárosban, mint a mezőgazda- sági technikum kertészeti ta­gozatának hallgatója. S erre az egy esztendőre fel is költözött. Természetében, vérében azon­ban mindig a föld szerelmese, hűséges gyermeke maradt. a technikumba is csak azért jelentkezett, hogy még jobb barátságba kerüljön a földdel, megismerje minden titkát, rejtett erejét. S ta­nult nagy szorgalommal, ha­tártalan lelkesedéssel. Az el­ső esztendőt sikeresen végez­te el, s beiratkozott a második osztályba is. De az a két esz­tendővel ezelőtti nyár nagy szomorúságot hozott Erzsi szá­mára. Nagyanyja váratlanul, meg­halt. Anyja is ágynak dőlt. s hónapokig betegeskedett. Köz­ben megindult az új tanév. Er­zsi nélkül. Hiába fájt a szíve az iskola után, akarva-akarat- lan be kellett látnia, hogy oda­haza most nagyobb szükség van rá. Apja egyedül nehezen boldogul majd a nyolc hold­dal. Egészséges asszonynép pe­dig csak ő van odahaza egye­dül. Két öccse az általános is­kolába jár még. Onnan egyi­rasztember, de a községi ta­nács tagja és a gazdasági ál­landó bizottság elnöke is. Erzsi válláról lekerül most a gondok egy része, s újra megnyílik előtte a tanulás le­hetősége. A szeme vidáman csillog, az arca mosolyog, ami­kor újságolja, hogy az ősszel talán valóra válik a régi álom: tanulhat tovább. A levelező tagozatra szeretne jelentkezni, hogy azért a tanulás mellett odahaza se hiányozzon egészen két dolgos, serény keze. Egyetlen baj van csupán, s ez az, ami elkeseríti: a tizenhat és fél esztendeje. Attól fél, hogy ilyen fiatalon nem ve­szik majd fel levelező hallga­tónak. Pedig nemcsak a tech­nikum egy esztendeje, de két, gyakorlattal eltöltött év is van már a háta mögött. Ilyet is ritkán hall az ember egy szép, csinos leánytól. hogy nem elégedett tizenhat és fél esztendejével. Az ifjúság leg­szebb évével. Erzsi pedig na­gyon elégedetten. Mert így nem biztos, hogy felveszik. L1 élelme valóban indcfkolt. ' Levelező tagozatra csak tizennyolc esztendőn felülieket vesznek fel — az előírások szerint. De véleményünk sze­rint a szabály ilyen eseteikben nem lehet merev. A szabályo­kat, rendeleteket emberek csi­nálják — embertársaik érdeké­ben. S ha valaki rászolgál ar- \ ra, hogy a mezőgazdasági \ technikum hallgatója legyen, \ akikor Zsigmond Erzsi már \ megszolgálta. Reméljük, hogy őszre már j a technikum hallgatójaként üd- \ vözölhetjülk. Prukner Pál kük sem maradhat ki. S vajon Iki más főzne,mosna, ápolná a beteget, ha nem ő, a nagy­lány. Csendesen kitörölte a szeme savkába lopakodó, árulkodó könnyeket, s búcsút mondott magában az iskolának. Maradt odahaza, s ő vette át a gazd- asszony korántsem könnyű sze­repét. De csinálta teljes szív­vel, minden tudását összeszed­ve — zokszó nélkül. S még ar­ra is jutott mindig ideje, hogy édesapjának segítsen cdakinn a földeken. TA ét esztendő telt el azóta. Az édesanyja meggyó­gyult már. s a nagyobbik fiú ebben a hónapban fejezi be a nyolcadik osztályt. Mindene a gép, s a szíve a továbbtanulás helyett a földhöz húzza. Lesz tehát már segítség az édesapá­nak, akinék a földön kívül igen sok még az elfoglaltsága, hi­szen nem csupán egyszerű pa­A nagykőrösi üzemek, vál­lalatok és intézmények gaz­dasági és szakszervezeti ve­zetői előtt tartott tanulságos előadást a társadalmi tulajdon védelméről dr. Szondi György ceglédi járási ügyész. Bevezetőjében elmondotta, hogy az ellenforradalom okoz­ta súlyos gazdasági károkat: még eredményesebben és gyorsabban kiküszöbölhettük volna, ha a társadalmi tulaj­dont mindenütt a jó gazda gondosságával kezelnék és vé­denék. Csakhogy sok hiba van még. Beszéljenek a tények. Az elmúlt évben csak a ceglédi járásban jóval több mint egymillió forintos káro­sodást szenvedett a társadalmi tulajdon, s ennek csaknem fe­lét Nagykőrös számlájára kell Írni. Tegyük hozzá, hogy ezek csak a büntető eljárással súj­tott ügyek, ehhez hozzá kell még számítani a gondatlan munkából, felelőtlen gondo­zásból származó károkat, amelyek egyenként kicsinyek ugyan, de összességükben nagy összeget tesznek ki. Súlyos hiba, hogy sok he­lyen felelőtlenségből, nemtö­rődömségből korábban elítélt embereket helyeznek olyan beosztásba, ahol újra lehetősé­gük nyílik lovásra. csalásra, sikkasztásra. Ny. J.-t például nemrégiben ítélték el sikkasz­tásért. most pedig felvásárlás­sal bízták meg a konzervgyár­ban. Példákat sorolt fel dr. Szondi György, hogy egyes gazdasági vezetők népszerűt­len feladatnak tartják az eré­lyes fellépést a társadalmi tu­lajdon herdálói ellen. Sokszor a rendőrségnek adják át a’ olyan ügyeket is, amelyekbe'' a helyi fegyelmi eljárás, tár­sadalmi bíráskodás eredmé­nyesebbnek bizonyulna. Végezetül egy ugyancsak he­lyi oéldával bizonvította. hog\ gyakori ielenség: ha a bírósár elítél valakit, sokan sainéPák Így B. R-t. akit csalásért, sík- , kásztásért ítéltek el. kiszaba­dulásakor virágcsokorral fő­ben érzett régi előítélettel, s ez a konfekcióipar dicséretére válik. Gyártmányai szépek, jók. ol­csók. csak éppen nincs belő- ! lük elegendő. : Gyakran előfordult az utóbbi na- : pókban, hogy abból a szabású : ruhából, amelyik megtetszett, a megfelelő méret éppen kifogyott. Nincs kellő választék sem. Mi en­nek az oka, erre kért választ a Könnyűipari Minisztériumban az MTI munkatársa. _ Az elég korán, hirtelenül be­köszöntött, s már heteik óta tartó kánikulával nem számolhatott ugyan a kereskedelem — mondot­ták a Könnyűipari Minisztérium ruhaipari igazgatóságán —, de et­től függetlenül is elég óvatos volt, amikor tavasszal rendeléseit fel­adta. Még a második negyedévre is rendelt néhányezer szövet­ruhát. ami helyett mi szívesen gyártottunk volna kartont. Az állami konfekciógyáraktól 78 000 ruhát kért a belkereskede­lem a második negyedévben, de a kisipari szövetkezetek is sokat szállítanak üzleteinkbe. Miután idénycikkről van szó és a keres­letet erősen befolyásolja az idő­járás — s az előző évektől eltérően most szokatlanul tartós meleg van — az üzleteket megrohanták és a konfekciőosztályokat szinte kifosz­tották a vásárlók. A kereskedelem a gyárakhoz fordult és pótrende­lést adott fel. Ebben a hónapban ilymódon 6000—7000-rel több női ruhát készít. a debreceni, a sop­roni ruhagyár és a Minőségi Női Ruhaüzem. Ezek mind 120—160 fo­rintos könnyű mosóruhák lesznek. Júliusban pedig a szokásos meny- nyiséget gyártják. Szerencséjük van azoknak a fér­fiaknak is, akik pontos méretük szerint az első üzletben találnak nyári öltönyt, mert ebből sincs elegendő, noha 32 000 készül a mostani évnegyedben. Ennél azon­ban _ mint mondották —. az alap- anyaghiány a fésűsfonalak elég­telensége akadályozza, hogy többet varrjanak. Csak tropikál- és vászonöltönyt készítenek, ballont nem hasz­nálnak fel öltönyhöz. mert a sűrűszövésű kelmét nem tartják eléggé szellősnek. higiéni­kusnak. A ballonvászonból hosszú kabátokat, zippzáras kuli és öves kiskabátokat varrnak. Augusztus­ban jelenik meg az üzletekben a szolídárnyalatú sanzsan ballonból készült férfi kulikabát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom