Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-01 / 128. szám

1958. JÜNITJS 1. VASÁRNAP rrrf hegyei k/C irtán 3 A mélyponton túl a Pilisi Szénbánya Vállalat északi mezője „Lehel kürtje“ utazóban Lehel kürtje, a híres bizán­ci mestermunka, elhagyta őr­zési helyét: a jászberényi mú­zeumot. Szakemberek gondo­san becsomagolták, kettős lá­dába zárva Budapestre szál­lították, ahol fényképfelvétele­ket készítettek az ezeréves emlékről, majd szombaton to­vább indítják Debrecenbe. A debreceni múzeumi napok al­kalmából június 1-én nyílik a Lehel kürtjét bemutató kiállí­tás. Ez az első alkalom, hogy . a nagy becsben őrzött ezeréves [remekmű ilyen hosszú útra tá­vozott Motor nélküfi elektromos kávéőrlő A Szombathelyi Öntöde és Fémmegmunkáló Vállalatnál dr. Edelényi László gépész- i mérnök találmánya alapján 1 új fajta kávéőrlőt készítenek. • Az új fajta kávéőrlő elektro- , mos úton, de motor nélkül, ' óránként öt-hat kiló kávét őröl meg. Az új gép minta- í példánya két hónap múlva készül el. Nagyon „nehéz" bánya a pi- lisszentivámi. Tudják ezt a bá­nyászok és a vezető szervek is. Szinte lehetetlen az itteni szén­fejtés gépesítése. A feltárás is eléggé rapsaódikus. Hol itt, hol ott tűnik fel a szén. A rossz helyzet arra kényszeríti a pilisi bányászokat, hogy ré­gebben ott hagyott mezőket is művelés alá vegyenek. Űj fel­tárási lehetőségek kutatására pedig alig van módjuk. Egy ilyen, régebben odaha­gyott és ismét művelés alá vett bányarész az északi mező. Nem véletlen tehát, hogy ez a mező sokáig a bánya leggyengébb pontja volt; 1957. évi tervét csupán 96,1 százalékra teljesítette, 1713 tonna szénnel maradt adós. Pedig ha ez a mennyiségű szén nem maradt volna a földben, az egész bánya 1957. évi 102 százalékos eredménye fél szá­zalékkal lett volna magasabb. még ugyanebben az évben megkezdték ide a csapatok visszatelepítését. De amíg nem művelték, szállító és lég­vágatai tönkrementek, új vá­gatokat kellett kihajtani. A csapatok tevékenysége ar­ra korlátozódott, hogy a vá­gatokhoz közel eső szénkészle­teket fejtsék ki. A hármas fő­siklótól nyugatra levő terület három év alatt kimerült; Ezt követően más, eddig még nem művelt területekre is át kellett menni. A bent hagyott pillérek kiszedése van még hátra, ami azt jelenti, hogy még körülbelül 80 000—90 000 tonna szénkészletet kell fel­színre hozni. Ez két évig biz­tosítja még az északi mező 135 bányászának foglalkoztatá­sát. Már megkezdődött az új — á Delta 3 és a Delta 4 — mezők feltárása. Amikorra kimerült az északi mező, ezeken a he­lyeken már meg lehet kezdeni a fejtést. a hónapban nem tudják telje­síteni tervüket, de ha úgy igyekeznek az itteni bányá­szok,^ mint amióta üzembe he­lyezték az új siklót, az északi mező neve után is háromjegyű szám szerepel teljesítményként a jövő hónapban s esetleg tör­leszteni is tudnak valamit ko­rábbi adósságaikból — farkas — I A szerencseszámok | megszólalnak I A minap hallottam az ut-1 | cán. Két férfi beszélgetett I | s miről másdói, mint a I | lottózásról, hogy: | — Képzeld, qgy szakállas 1 | ember állt elém álmomban1 s és azt mondta, tegyem, meg± | a huszonnégy est, biztosan I 1 nyer. I — És? 1 1 — Megtettem. Sorozatban gyártják i magyar '.elektromos pénztárgépet f Az Irodagépipari és Finom­mechanikai Vállalat múlt év­ben készítette el az első ma­gyar gyártmányú, kézi meg­hajtású pénztárgépet. Ezekből azóta már százat adtak át a kereskedelemnek. Most eat a típust saját gyártmányú vil­lanymotorral szerelték fel, e már. sorozatban gyártják, s júniusig 50, az év végéig pedig 300 pénztárgépet készítenék a belkereskedelem részére. Az idén, egészen napjainkig tartott a kínlódás. A januá­ri tervet 84,2, a februárit 59,4, a márciusit 84, az áprilisit 81,4, a májusit 29-ig 91,9 százalékra teljesítette a mező. Csupán az első negyedévben 3063 tonna szénnel maradtak adósaik az itteni bányászok. Kakas János főmérnököt kértük meg, mondja el, mi okozta ennek a mezőnek hul­lámzó teljesítményét. Elmond­ta. hogy az 1953. évi átszerve­zésnél a szén rossz minősége miatt leállították a mezőt, de immiimiiiiitimiiiimiiiiiiuiiiiimimiiiimNiiiiinHHHititNiinttNniNiiiiiniimmitiiiiitiHHtimHnmiNiHiHiniiiiHiHrmHmuiuri Kirándulók A nagykőrösiek kedvelt kirándulóhelyén — a Pálfájában — | jól esik az uzsonna­(Gáldonyi Béla felv.) = Mindez megmagyarázza ál­talában a mező lemaradását, de még további magyarázatra szorul az idei februári, mély­pontot képező eredmény. En­nek mi az oka? A hármas főszállító siklóban le kellett állítani a csilleszállí- tást, mert a keletkezett nagy nyomás miatt tovább nem le­hetett fenntartani; 140 méte­res három gépegységes rázó­szalagot építettek be. Ez aka­dályozta a munkát. A szalag . gépei már a beépítés előtt elég | rossz állapotban voltak. Pót- ! alkatrészt nem kaptak velük. 1 Mivel a gépesítés gyerekcipő­iben jár még ebben a bá- I nyában, nem állt rendelkezésre | megfelelő kezelőszemélyzet lsem. Nem csoda hát, ha sok [baj származott a rázószalag | miatt. Ha egyetlen gépegység [elromlott — ami gyakran elő- \ fordult —, az egész szalagot [ meg kellett állítani. A ráz- j kódás gyakran meglazította az j ácsolatot, ez is sok kiesésit j okozott. I Május 11-én leszerelték a jsofc baj okozóját. Ez ideig új isiklót hajtottak ki, most már I ezen bonyolítják le a csilleszál- [Utast. Ezzel túljutott a mély- j ponton az északi mező terme­lése. Azóta naponta körülbe­lül egy vagonnal emelkedett itt a kibányászott szén meny- nyisége. Ennek ellenére ebben | Mit gondolsz? Kihúz-1 | fák... hát mégis csak leheti | hinni az álomban.. | Elgondolkodtam. Ha ez! | igaz, akkor ebben az or~ \ | szagban minden héten 31 % millió 214 000 ember szá-1 | mokkái álmodik. Aztán reg. i I 9&1 felkel és nyújtózkodás I | helyett rohan papírért, te-1 | ruzáért és felírja a meg-i | álmodott számokat. S hal | nem nyer? Bizonyára el-1 | felejtette, melyik szám je- i | lent meg álmában. | Már ilyen is előfordult. I = Aztán vannak számok,% | amelyek — hogy úgy mond. | | jam — kddvencei a lottó-1 | zóknak. így például a favo-1 ! rit a 24-es, mert eddig Ili | húzáson került a nyertes 1 | számok közé. Aztán nagyi | űr következik és holtver-1 | senyben a második a 'll, a 1 | 73 és a 7. S most mondja § | valaki, hogy ebben nincs i | valami; mind a három he-1 | tes és nyolcszor húzták ki | | valamennyit. | Olyan számok is vannak, § | amelyek gyakran ismétlőd-1 | nek. Például a 21. héten ki- § 1 húzták a 24-es és a 37-es s 1 számot s aztán a következő | | héten újra kihúzták. Ez 1 1 pedig alighanem azt bizo-1 | nyitja, hogy az álmok visz-§ | szatérnek. | Sajnos, legtöbbször nye-1 | remény nélkül! — e- b. — I Egy hasznos gödöllői kezdemenyezes A nagyobb szaporaságú, 12—18-at malacozó kocák sza­porulatának felnevelésénél gondot okoz a gyengébb ma­lacok első csecsbimbóra való szoktatása. Közismert, hogy az erősebb malacok a gyengébbe­ket a szopásnál elnyomják s ez azt eredményezheti, hogy az amúgy is gyengébb mala­cok még jobban legyengülnek és el is hullhatnak. A lelki- ismeretes gondozónak nem kis fáradságot okoz a gyengébb malacok megvédése és a meg- I felelő csecsbimbóra szokta­tása. Az új módszert azért mutatjuk be, hogy más helyen is, ahol hasonló problémák merülnének fel, alkalmazzák az új eszközt. Lényege, hogy a gyengébb malacokat egy 40—50 cm hosszú, kb. 20—30 cm magas deszkával, amelyet élére állítva balkézzel a koca hasfalához kell szorítani (szük­ség szerint az első vagy máso­dik pár csecsbimbó mögött), így az erősebb malacoktól a gyengébbeket ügyesen el lehet választani, s egyben a legtöbb tejet kiválasztó csecsbimbókra szoktatni. Ezzel az egyszerű, gyalul* deszkával biztosítani lehet a gyengébb malacok felnevelé­sét, valamint az alom kiegyen­lítettségét. így a malacok fel­nevelése gazdaságosabb és lé­nyegesen kevesebb munkával jár. Az ún. elválasztó deszkát kb. 4—5 napig kell használni; Ez alatt az idő alatt a gyen­gébb malacok rendszerint megerősödnek, a többi malac pedig megszokja a már lefog­lalt csecsbimbókat. A mód­szert elsőnek a Tenyészállat­forgalmi Gazdasági Iroda gö­döllői sertéstelepén alkalmaz­ták Takács Barnáné- gondozó javaslata alapján. Az eszköz a gyakorlatban bevált s alkal­mazásával nemcsak a gondozó munkája könnyebbül meg, ha­nem a malacok egyenletes súlygyarapodása is biztosít­ható. Sz. A. Takács Barnáné a gyengébb malacokat az első csecsbim­bókra szoktatja új eszközével az „elválasztó deszkával” Házi vízellátó gépet, saroglyás porozó-permetezőt hoznak forgalomba a földművesszövetkezeti boltok Üj kisgépeiket hoz forgalom­ba a Mezőgazdasági Eszközö­ket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat. Az egyik a három fé­le nagyságban — 80. 100 és 500 literes tartállyal — készü­lő „házi vízellátó" a falusi házak fürdőszoba gondjait, s a termelőszövetkezeti gazdasá­gok vízellátását oldja meg. A korábban forgalomba került hasonló gépekkel szemben az új típusnak igen nagy előnye, hogy a vásárlóik teljesen ösz- szeszerelve kapják, csak a szí­vó és nyomó csővezeték beil­lesztéséről kell gondoskodniok. Rövidesen forgalomba kerül a saroglyás porozó-permetező is. A mindössze 29 kilós, kézben hordozható vagy targoncake­rékkel felszerelt gép a szőlő- és gyümölcstermelőknek nyújt majd segítséget, de felhasznál­ható burgonyaboglár elleni vé­dekezésnél is. Nyolc óránkénti teljesítménye 15—20 hold. BELPOLITIKAI KRÓNIKA Újabb krónikás jelentkezik e hasábokon, hogy a hét ese­ményeit papírra vetve, az ol­vasók közkincsévé tegye. Szerkesztőnk új színt remél, olvasóink új érdekességet vár­nak a heti krónikától. E hét azonban igen csendes és sze­rény hazai események tanúja, így az újságíró is csak hal­kan szólhat a történtekről. A héten verőfényes vasár­napra ébredtünk és szerte az országban gyermekeink napját ünnepeltük; Vidám, önfeledt kacagás töltötte be a tereket, a parkokat, a Városliget fái alatt labdáztak, hintáztak a ki­csik, szállt a léggömb. És ak­kor, séta közben a fiam meg­kérdezte: — Apuka, mondd, ez a béke? Béke.;. négy betű, s mégis milyen jelentősége van e szó­nak! Vajon lesz-e bélke? Csivitelneki a madaraik, ka- carászó gyermekek — önfe- ledtség, boldogság, de vajon köszönthetj ük-e őket, mint jö­vendőnk honfoglalóit? Hiszen a világ ege viharfelhőkkel ter­hes .; j Sötét fellegek gomo­lyognak az életboltozaton, ame­lyek beborítják létünk jövő­jét. A dolgozó ember: a vil­lamoskalauz, a paraszt, a jól öltözött asszony, a gyárba sie­tő munkás, a tisztviselő egy­aránt a béke és a háború le­hetőségeit latolgatja. Igen, ez is belpolitika, mert erről esik a legtöbb szó, Ter­hes a világ. Az algériai neofa­siszták továbbra is provokál­nak. Mi lesz a francia válság kimenetele? De Gaulle jut-e uralomra, vagy a köztársaság hívei győzedelmeskednek? íme, a burzsoázia arca: ami­kor nehéz helyzetbe kerül, sa­ját demokratikus intézményeit falja fel, csakhogy a monopol- kapitalisztikus, imperialista törekvéseket tovább vigye.. És mit szól ehhez a francia munkás, milyen a baloldal ál­láspontja, a szocialisták néze­te és magatartása? — ez fog­lalkoztatja a héten a magyar dolgozóikat. Van. aki már ar­ra esküszik, hogy Franciaor­szágban a polgárháború elke­rülhetetlen ; i s De máshol is próbálkoznak az imperialistáik. Libanonban, In­donéziában, Dél-Amerikában az események mutatják cél­jaikat. S ilyen helyzetben ér­kezett a hír, hogy a varsói szerződésben részvevő orszá­gok békedeklarációt adtak ki Moszkvában, amelyben újra leszögezik a békés egymás mellett élés lehetőségeit. A moszkvai közlemény úgy ha­tott a közhangulatra, mint « májusi eső a kalászba szök­kenő búzára — megnyugta­tóan, jólesően, s üdeséget, bizakodást hozott az emberek gondolkodásába; A nemzetközi esemény vi­lágraszóló, ■ mégis annyira belpolitikai, hogy a heti szem­lénél erről meg kell emlékez­ni. Hiszen az egész ország né­pét élénken foglalkoztatta mindaz a beszéd, amely el­hangzott Moszkvában, s ame­lyet a moszkvai nyilatkozat tartalmaz. Hevesben, Győrben, Pest megyében, szerte az or­szágban a dolgozók békegyűlé­seken beszélték meg a béke- nyilátkozatot. A bélapátfalvi cementgyári dolgozók így nyi­latkoztak: „Ez a történelmi je­lentőségű dokumentum igen világosan beszél és még idejé­ben leleplezi az imperialistá­kat, akik atomháborúval fe­nyegetik az emberiséget.” Vig. vári József, a Nitrochemia dol­gozója így beszél: „A moszk­vai tanácskozásokon megmu­tatkozott, hogy milyen erős testvéri kapcsolat van a szo­cialista országok között és vi­szonyuk egymás között meny­nyire baráti és mennyire az egyenjogúságon alo-pul.” így fonódik össze a magyar élet a nemzetközi élettel, így beszél a világ eseményeiről — amelyek elválaszthatatlanok a mi életünktől — a kisember. A zöldellő lombok alatt nyári szabadságukat töltő, üdülő emberek, a gyárba, mezőkre siető munkások, parasztok kö­zött így válik a nemzetközi politika is belföldi beszéd tár­gyává, mert a nyugalomról, a békéről, az emberiség holnap­járól van szó, Nálunk béke honol és a kör­utak csendjét a szezonvégi ki­árusítást propagáló autók hangszórói verik fel.:. Egyre kevesebb az állványerdő a pesti házak mellett. Egyre több az új ruhába, színbe öltö­zött bérház. A kirakatok ros­kadoznak az árucikkektől és a Budapesti Ipari Vásáron több- százezer ember csodálkozott már el a magyar ipar és a ba­ráti országok termékeinek nagyszerűségén, a technika ro­hamos fejlődésén. A héten folytatódtak a népek barátsága hónapjának a ren­dezvényei. Mongol vendégeink, komszomolista barátaink láto­gatásaik során szerte az or­szágban meggyőződhettek né­pünk alkotó vágyától és azok­ról az eredményekről, amelye­ket az ellenforradalom óta el­értünk. Imponáló az a rend, nyugalom és munkatempó, amely országunkat, népünket eltölti. Mi más ez, mint a szo­cialista építés melletti hitval­lás, s értelmiségünk is egyre inkább felsorakozik e hazát építő program mellett. Ezt példázta a TTIT orszá­gos küldöttgyűlése, ahol az or­szág tudósainak, művészeinek, pedagógusainak — a magyar értelmiségiek — képviselői tet­tek hitet a világnézeti neve­lés, a szocialista ismeretterjesz­tés mellett. A politikai élet zsongott. Űjabb százezreket vonzottak a gyűlések, baráti találkozók. Tájjellegű napokat, kiállítá­sokat rendeztek a héten is, amelyeken az ország vezetői és a dolgozók megbeszélték közös gondjaikat, örömeiket. Vala­hogy úgy adódott, hogy én is ott voltam azon a találkozón, amelyen Dobi István és Mün- nich Ferenc elvtársak beszél­gettek a seiregélyesi dolgozó parasztokkal. Csak látni kel­lett volna azt a szeretetet, azt a közvetlenséget, azt a fesz­telen légkört, amely körülvette a seregélyesi falunapon az or­szág vezetőit. így csak azokat köszönthetí a nép, akiket szív­ből és őszintén tisztel és sze­ret . . ; S mit mond a hétvégi híradás? A hét közepére megérkezett az országos eső. Különösen a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén volt áldásos a májusi csapadék, amely tovább nö­veli az idei terméskilátások le­hetőségeit. Megkezdődött a földieperszedés és a hét végén az első szállítmányt — me­gyénkből útnak inditották kül­földre. Közben az élet hétköznapjai sok olyan apró dolgokat pro­dukáltak, amelyek teljessé te­szik napjainkat. Több vasat, acélt termel a Dunai Vasmű, ötezer gyermeket üdültet a fő­város az ország legszebb üdü­lőhelyein, kínai, szfr képző- művészeti kiállításokat rendez­nek a fővárosban, új regénye­ket, versköteteket ad ki a Szépirodalmi Könyvkiadó. If­júságunk zenei rendezvények­re készül, s az iskolákban az évvégi záróvizsgákra; Ma a pedagógusnapon kö- szöntjük a nevelőket, akik gyermekeinket tanítják, ne­velik a szocializmus szeretett­re. Pest megye nagyobb he­lyiségeiben — például Ceglé­den. Monoion, Szentendrén, Vácott — az iskolák közös ün­nepséget rendeznek, harminc pedagógust tüntetnek ki. A Hazafias Népfront üdvözlő kártyákat küld a népfront­munkában kitűnt pedagógu­soknak. Tisztelet és megbecsü­lés övezi nálunk értelmi­ségünknek ezt a széles rétegét is. Hét nap szaladt el tőlünk... x világban az élet zajlása azt mutatja, hogy a béke erőinek, a szocializmus igazságának szputnyik-csillagai egyre job­ban ragyognak, s ezt még a francia nép egén gyülekező fe­kete fellegek sem takarhatják) el. Idehaza népünk most is megtette kötelességét. Mun­kával, alkotással és szórako­zással töltötte e hetet És ez a hét is még inkább összeková­csolta a dolgozókat, megnöveli te a bizalmat, hogy az időjárás és a nemzetközi helyzet javu­lásával a további beteket is alkotással töltheti. A krónikás leteszi tollát, be­csukja jegyzetfüzetét és a hét végén mi mást kívánhatna, mint további egészséget az alkotni vágyó dolgozóknak, kellemes szórakozást és jő időt a vakációzó,'- üdülő embe­reknek. Gáli Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom