Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-03 / 129. szám
1958. JÜNIUS 3. KEDD PEST utcn K^Clrlav 3 Tovább kell javítani a szövetkezeti vagyonvédelmet és meg kell erősíteni a gazdálkodási fegye Imet Az elmúlt hét végéin tartotta ülését a MÉSZÖV választmánya, melyet nagy érdeklődés kísért. Takács Gyula választmányi elnök bevezető szavai után Bokor József, a Szövetkezetek Pest megyei Központja igazgatóságának elnöke számolt be az igazgatóság nevében a megye földmű vesszövetkezeti vagyonvédelmi helyzetéről és a megteendő intézkedésekről. A beszámolót látható tetszéssel hallgatták a jelenlevők. Bokor elvtárs elmondta, hogy javult megyénkben a szövetkezeti vagyonvédelem helyzete. A földművesszövetkezetek vezetői érettek a demokratikus igazgatásra, s az ő érdemük elsősorban, hogy kevesebb rosszat lehet mondani a vagyonvédelemről. Á beszámoló részletesen ismertette, mik okozzák a hibákat, mik a közvetlen okai a szövetkezeti vagyon megkárosításának. Első helyen szerepel az, hogy egyes boltok túlzott árukészleteket tartanak, ahol a megyei szinten 65—70 napos forgási sebesség lelassul, s akadnak helyek, ahol a forgási sebesség 300 napos. Ez tűrhetetlen és megengedhetetlen. A felelőtlen gazdálkodás okozza, hogy sok boltban nem megfelelőek a készletek, egyes árucikkekből 5—6 évi áru- mennyiséget tárolnak. Ennek egy része az évek folyamán elavul, minőségi változást szenved, s általa károsodik a szövetkezet. Sok hibát okoz az is, hogy felelőtlen létszámgazdálkodást folytatnak több helyen, s így kapun belüli munkanélküliséget idéznek elő. Különösen a szövetkezeti vendéglátóiparnál tapasztalható, hogy a szükségesnél több embert tartanak egy-egy egységben, ami deficitessé teszi az üzleteket. A szövetkezeteknek felül kell vizsgálni létszámgazdálkodásukat s csak annyi dolgozót szabad tarta- niok, amennyire a rnunka^ zavartalan elvégzéséhez feltétlenül szükség van. Rontja a szövetkezetek eredményességét a szállítási költségek rendkívül magas aránya. A földművesszövetkezeteknek a megyében mintegy 65 tehergépkocsijuk van, s ezek lényegében kihasználatlanok, előfordult, hogy fekete fuvarokat végeztek, ingyen fuvaroztak a szövetkezet számlájára. Nem egy esetben tapasztaltuk, hogy gazdaságtalanul használják ki a kocsikat. Noha sok tehergépkocsi van a szövetkezet birtokában, nagyon magas az idegen fuvarok igénybevétele. Szigetszentmik- lóson például annak ellenére, hogy saját autójuk van, két maszek fuvarost is foglalkoztatnak, amire nincs szükség. A magas igazgatási költségek, napidíjak, szükségtelen kiszállások, túlzott reprezentációs költségek kedvezőtlenül befolyásolják a szövetkezet gazdálkodását. Különösen a ráckevei járásban tapasztalható, hogy felelőtlenül az ésszerűtlen beruházások tömegét végezték el, kihasználva, hogy nagyobb önállóságot kaptak a szövetkezetek e téren is. Erre ezután nem lesz mód, mert a MÉSZÖV csa«’ azokat a beruházásokat hagv- ja jóvá, és engedélyezi, melyekre feltétlenül szükség van Sok helyen túl magasak a reprezentációs költségek, felelőtlenül osztiák fel az igazga tói alapot. A ráckevei járás szövetkezetei például a Balaton partján üdülőt vásároltak, csaknem félmillió forintért, * nem tudják megfelelően kihasználni. Igaz, javaslatunkra most eladták az üdülőt. A leírásoknál is gyakran tapasztalható liberalizmus. Szentendrén 1957-ben például 44 ezer forint értékű árut írtak le, többek között 183 kilogramm zsírt. 1639 forint értékű pirospaprikát, Szigetszent- mártonban 2 darab vaskaput, 3 darab demizsont stb. Természetes. ezek tűrhetetlenek, mert ha megromlik az áru, azért elsősorban a boltvezető a felelős, s az okozott kárt meg kell vele fizettetni. Sokszor tapasztalni, hogy egyes leírásokat utólag, minden ellenőrzés nélkül jóváhagynak a szövetkezetek. Hatásosak a meglepetésszerű leltározások, ellenőrzések. Sajnos, a tapasztalat szerint a szövetkezetek előre tudják, mikor lesz váratlan ellenőrzés, s ezekre alaposan felkészülnek, szabálytalanságokat is elkövetnek. A szövetkezeti vagyon védelmét akadályozza, hogy sok helyen a legalapvetőbb biztonsági intézkedéseket sem hajtják végre. Hiányoznak a biztonsági zárak, rácsok stb. Ellenőrzéseink során többször tapasztaltuk, hogy a szövetkezeti boltosok egy része tiltott hitelezést követ el. Szi- getszentmártonban 3 kerékpárt, Sóskuton az 1. sz. boltban 21 ezer forint értékű árut adtak ki szabályellenesen hitelbe. Az előzőek is hozzájárultak ahhoz, hogy veszteségesek voltak a szövetkezetek. Az első negyedévben a megyében 14 szövetkezet működött veszteségesen, 600 ezer forint ráfizetéssel zártak. Jellemző, hogy ebből az összegből egyedül a ráckevei járás 214 ezer forintot mondhat magáénak. Ez is jelzi, hogy meglazult a gazdálkodási fegyelem a ráckevei járásban. Sok szó esik a többletekről is. Ezek zöme a vevők megkárosításából származik, és nem engedhető meg. Súlyt csonkítanak, pontatlanul mérnek, az árakat nem tüntetik fel, s az osztályos áruk árát sem közlik a vevővel, s azt elsőosztályú árakon adják el. Előfordul minőségrontás, bor. pálinka vizezése. Dunakeszin a borban 28 százalék vizet állapított meg az ellenőrzés, sőt itt még a szörpöshordó kimosásából származó levet is kimérték, szörpként. A korrupció, tiltott ajándékozás is sok szabálytalanságnak a forrása. Elvtelen jutalmazások, jogtalan prémiumkifizetések is megtörténtek, A gépkocsik javításánál megtörténik, hogy a maszek kisiparostól a gépkocsivezetők sápot húznak, csak oda viszik meg javíttatni a rossz kocsit, ahol a kisiparos a javítási összeg 10—15 százalékát a sofőrnek fizeti ki. Félreértés ne essék, ezek a hibák, szabálytalanságok nem jellemzőek megyénk földművesszövetkezeteire, de előfordulnak, s ezek ellen kíméletlenül kell ktizdenünk. Azért fordulnak elő, mert az ellenforradalmat követően meglazultak az erkölcsök. Oka az is, hogy meglazult az alapszabályszerű centralizmus, sőt egyes helyeken meg is szűnt, nem akarják végrehajtani a felsőbb szervek intézkedéseit, rendeletéit. Hiba volt, hogy a vagyonvédelmet leszűkítve értelmezték. Aki lopott, sikkasztott, azt felelősségre vonták, de nem figyeltek fel arra, hogy a felelőtlen, hozzá nem értő gazdálkodás teszi lehetővé a visszaéléseket. A jó határozatokat elbürokratizálták, nem hajtották végre. Ezen akar segíteni a közelmúltban létrehozott kiskörzeti ellenőrzési forma. Sokan támadják, azt állítják, nem képes megfelelni feladatának Ezeknek nincs igazuk. Véleményünk szerint a kiskörzeti ellenőri rendszer máris bevált. A kiskörzeti ellenőrök kitűnően képzett számszaki, pénzügyi emberek, s ha a kereskedelmi téren szükséges ismereteket is megszerzik, kifogástalan lesz munkájuk, megjavul a szövetkezeti vagyonvédelem, s már csírájában elejét lehet venni a visszaéléseknek. A főkönyvelőkre hárul a munka neheze. Ma még megtörténik, hogy mechanikusan, kritikátlanul fogadnak el minden számlát, csak a formaságokat vizsgálják, de azt már kevesen nézik meg, szükséges volt-e elvégezni azt a munkát, amiért fizetni kell. Az ellenőrzésnek akkor van igazán hatása, ha a hivatali apparátus ellenőrzése kiegészül a népi ellenőrzéssel, a választott szervek és a tagság ellenőrzésével. Módot kell arra találni, hogy a népi ellenőrök, a felügyelő bizottságok tagjai gyakrabban végezzenek közös ellenőrzést. A szakszervezeti bizottságokat felkérjük arra, foglalkozzanak többet gazdasági, gazdálkodási kérdésekkel, végezzenek oktató, felvilágosító munkát és támogassák az intrika, a fúrás, alaptalan rágalmazás elleni harcunkat. Segítsenek abban, hogy megszilárdíthassuk a gazdálkodási és munki fegyelmet,. a rendeleteket és határozatokat maradéktalanul végrehajtassuk. Követeljék meg azok felelősségrevonását, akik tudatosan, vagy hozzá nem értésből megkárosítják a föld- művesszövetkezetet. Bízunk benne, hogy dolgozóink segítségével még nagyobb előrehaladást tudunk tenni a szövetkezeti vagyon megszilárdítása terén — fejezte be értékes beszámolóját Bokor elvtárs. A beszámolóhoz tizenöten szóltak hozzá. Gecser Sándor- né kérte, a bíróságok kötelezzék a visszaélőt, sikkasztót az okozott teljes kár megtérítésére is, az elzáráson kívül. Kovacsik Béla arról beszélt, hogy sok üzletben túlzott a készletezés. Monoron például a 3. sz. bolt árukészlete a szükségesnél egymillió forinttal nagyobb. Pécelen elfekszik a felelőtlen megrendelésből származó 15 darab 5 literes alumínium tejeskanna, 10 egyforma ételhordó, félszáz nagy ruháskosár, stb. Egyetértünk a boltvezetők önállóságával — mondotta többek között —. harcolunk is ezért, de az önállóság nem mehet a szövetkezet rovására. Erélyes • intézkedéseket kell hozni a felelőtlen gazdálkodás megszüntetésére. Bregovits Imre azt kérte, hogy a hivatali ellenőrök is, a felügyelő bizottságok is ellenőrizzék jobban a leírásokat, s ha valamely áru a felelőtlen, gondatlan tárolás miatt ment tönkre, az okozott kárt meg kell téríttetni a kárt okozóval. Szokodi Sándor, a megyei népi ellenőrzési bizottság tagja elmondta, hogy a MÉSZÖV igazgatóságának tapasztalataival megegyezik a népi ellenőrök véleménye. Megállapítható, hogy komoly javulás tapasztalható a megye földművesszövetkezetei vagyonvédelmi munkájában, azonban a meglazult fegyelem szinte kínálja az alkalmat a visszaélésekre. Személyi felelősségrevonáso- kat kell alkalmazni azokkal szemben, akik tudatosan, vagy hanyagságból, gondatlanságból okoznak kárt. Az elfekvő árukészletekért a MÉSZÖV szakemberei is felelősek, s azért van lehetőség a túl magas árukészletek kialakítására, mert gyenge e téren a szakirányítás. A népi ellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében a Belkereskedelmi Minisztériumnak gondoskodni kellene arról, hogy a társadalmi ellenőrök pontosan ellenőrizhessék az árakat. Kovács Pál Monorról elmondta, hogy míg 1957-ben járásuk területén a földművesszövetkezeteknél a leltári hiányok összege 457 ezer forintot tett ki, 1958. első negyedévében mindössze 38 ezer forint a leltárhiányok ösz- szege, ezek is kis tételekből tevődnek össze, s megtérülnek, mert a vétkesek befizetik a szövetkezetnek. A hozzászólásokra Bokor József adta meg a válaszokat. A vita után határozatot fogadtak el a választmány tagjai a szövetkezeti vagyonvédelem fokozásáról és a gazdálkodási fegyelem további megerősítéséről, majd a többi napirendi pontot tárgyalták meg, melyekről lapunk már beszámolt olvasóinknak. Gazdagon fizetnek a méhek A méhészekre rendkívül kellemes tavasz köszöntött, mintegy kipótolta az idő a tavalyi hibát. A ráckevei járás méhészei Kunpeszér környékére vándoroltak, akácvirágzásra. Telt kaptárakkal érkeztek meg s a szakcsoportok tagjai már átadták a gyűjtött illatos akácméz egy részét a íöldművesszövetkezetnek. Ráckevén alig 3 óra alatt 24 mázsa mézet vettek át a méhészektől A dömsödi szakcsoportok nehézségei DÖMSÖDÖN a legfejlettebb típusú Dózsa Mezőigazdasági Termelőszövetkezet mellett öt alacsonyabb fokú társulás, úgynevezett szakcsoport működik. Taglétszámuk meghaladja a kétszázat, s nem közömbös az, hogy milyen gyorsan fejlődnek és milyen eredményeket érnek el. A méhészeti szakcsoport kivételével ugyanis bánmelyik a négy közül alapja lehet a jövőben egy jól működő mezőgazdasági te rmelőszö vetkezetnek. Ami a szakcsoportok munkáját illeti, el lehet mondani, hogy jól gazdálkodnak és szép eredményeket érnek el. Megtaláljuk a közös tevékenységet, a közös beruházást stb., vagyis mindazt, ami feljogosíthatja őket arra. hogy panaszaikkal és problémáikkal is a nyilvánosság elé állhassanak. ílolczmann Károly elv- társsal, a Dömsödi Földműves- szövetkezet ügyvezető elnökével beszélgettünk ezekről. — Ami a földművesszövetkezet erejéből telik, mi minden segítséget és támogatást megadunk szakcsoportjaink- nak. Sajnos, számos olyan _ problémájuk van, amelyeknek | megoldásához már nincs ele- | gendő erőnk — mondja az 1 ügyvezető elnök. Hogy szavait bizonyítsa, elmondja: a jól működő juhász | szakcsoport részére ez évben 1 a földművesszövetkezet átadja I a juh túró-üzemet. A szakcso- 1 port tagjai, látva a földműves- I szövetkezet támogatását, mind- 1 járt „bátrabbak1’ lettek és je- I lentős beruházással közös ka- 1 rámofcat építenek. A II. sző- i lő- és gyümölcstermelő szakcsoport problémájának meg-1 oldása már nem ilyen köny- I nyű. — Amíg az I. szőlő- és gyű- | mölcstermelő szakcsoport ré-1 szere ki tudtuk járni Budapes- § ten a közös értékesítés lehető- r ségét, addig a II. részére bármennyit talpalunk is, nem tu- a dunk engedélyt és helyiséget | kiharcolni — folytatja az ügy- I , vezető elnök. | MEGTUDJUK, hogy ennek I a szakcsoportnak tekintélyes I mennyiségű — 1500 hektoliter 1 — bora van. Az ígérgetések és I hitegetések miatt nem szerződ- 1 tek le a borforgalmi vállalattal I értékesítésre, így elestek a 11- 1 terenikéníi 60 filléres felártól, f ami számukra nem kevesebb, f mint 90 ezer forint veszteséget 1 jelent. S ami a legfontosabb, I ez a szakcsoport a sok huza- 1 vona miatt megállt a fejlődés- | ben. Komoly tervek voltak | ugyanis azzal kapcsolatosan, 1 hogy a két gyümölcs- és szőlő- termelő szakcsoport hegyközséget alakít. Elképzelések voltak arra is, hogy palackozási jogot szereznek. Boraikat egy pincében, egyöntetűen kezelik. Ez még közelebb hozná egymáshoz a szakcsoport tagjait, de ez a gondolat az egyéni parasztok előtt is népszerű. Amint Holczmarm elvtárs mondja, a hegyközség megalakításával a község szőlőterületének mintegy 60—70 százalékát be lehetne vonni a közös gazdálkodásba; Amiről ezután beszél a földművesszövetkezet ügyvezető elnöke, az valamennyi áruját közösen értékesítő szakcsoportnak problémája. Egy nemrégiben megjelent rendelet ugyanis sikként intézkedik, hogy a szakcsoportok a közösen értékesített áruikért ka-' pott pénzt a ráckevei bankban kapják meg. Ide kell beutalni, ha bármelyik szakcsoport budapesti elárusítóhelyén elad árut. A nehézkes ügykezelés, miatt 4—5 napot kell várni, amíg a pénzt megkapják, ezet^ kívül ‘bármilyen csekély ösz- szegű pénz felvételéhez is négy ember aláírása szükséges. A szakcsoportok tagjai azt szeretnék. ha a földművesszövetkeze thez, de még inkább azt, hogy a községben nemrégiben alakult takarékszövetkezethez jönne a pénz, s itt vehetnék fel. Ez utóbbi azért is előnyös lenne, mert sok szakcsoport tag — ha nincs a pénzre szüksége — a takarékban tartaná a pénzét. SZÉP EREDMÉNYEKET ér* tek el már a dömsödi szakcsoportok, s éppen ezért lenne szükség arra, hogy a meglevő nehézségeiket mielőbb orvosol, náik. Életképes, fejlődni szándékozó szakcsoportokról van ugyanis szó, amelyeknek tagjai eh' .urban a maguk-munka- erejére támaszkodnak. A megértés és a jó szándékú támogatás csak mégerősítené a szakcsoportok tagjait abban az érzésükben, hogy a szakcsoport is szövetkezet és érdemes ezen az úton járni, m. s. A ráckevei mezőgazdasági szaküzletben mövényvédőszere- ket, rézgálicot vásárolnak az emberek. A szövetkezet dolgozói minden szükséges növényvédőszert beszereztek, van miből válogatni Rézmentes permetezőszerekkel kísérleteznek A Növényvédelmi Kutató In. tézet és több kiváló vegyészünk permetezőszereivel kísérleteznek a Szőlészeti Kutatóintézet egri telepén. Ezek a szereik rézmentesék, vagy’ csak igen csekély rezet tartalmaznak, ugyanakkor hatásukban egyenrangúak a bordói | lével. Az olcsón előállítható | szerekkel az egri telep parcel- | Iáin befejezték az első perme- | tezést. A munkát ebben az év- | ben máig hatszor-hétszer meg- § ismétlik, hogy a hatást alapo-1 san szemügyre vegyék. A burgonyabogár ellen mindenki védekezik. Szinte percenként méri a szövetkezeti boltos a Holló 10-es elnevezésű védőszert, mely elpusztítja a burgonya!}»garat
