Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-01 / 128. szám

2 "x/Firlap 1958. JÜNIUS 1. VASÁRNAP Javítsuk meg a falusi pártszervezetek munkastílusát (Folytatás az első oldalról) i az osztályharcról, sokszor meg. alkusznak az osztályellenség­gel, nem leplezik le tevékeny­ségét. Az alapszervezetek ve­zetőségeinek jelentős része nem ismeri a felsőbb szervek határozatait, sokszor nem azok alapján dolgozik, s ezért mun­kájában téved. Nemrégen Vecsésen egy népfrontgyűlésen valaki felszólalt, s néhány szektásnak nem tetszett a be­széde, ezért a felszólalót eltá­volították a népfrontból. A tévedéseknek legtöbbször az az oka, hogy helyi vezetők nem elég felkészültek, nem képezik eléggé magukat. Ne­künk jelenleg nem fegyverek­kel kell harcolnunk, hanem érvekkel kell meggyőznünk az embereket. Párttagjaink egy része azonban a szabad viták­ban bizony néha alulmarad. A ráckevei járásban a múlt hé­ten a kétfrontos harcról vitáz­tak, s kiderült, hogy néhány felszólaló enyhének, megalku­vónak ítéli a Központi Bizott­ság parasztpolitikáját, mintha hazánkban csak erőszakos úton volna megvalósítható a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. Az elméleti tudás gyengesé­ge, a munka alacsony színvo­nala miatt jó néhány pártszer­vezetünk szervezetileg sem tu­dott megerősödni. Kiskunlac- házán például 12 ezer lakos él. Igaz, sokán járnak be on­nan Budapestre dolgozni — mégis rendkívül alacsony a községi párttagság száma. Önzetlen falusi vezetőket! A falu népe, a falusi értel­miséget is beleértve, bízik ve­zetőiben és szívesen segíti a párt- és tanácsvezetők munká­ját. Tiszteli a szerény, áldo­zatkész, önzetlen, becsületes elvtársainkat. De őszintén meg kell mondani, hogy na­gyon elítéli azokat, akik kis- királyosikodnak, s vezető be­osztásukat arra használják fel, hogy maguk számára előnyö­ket szerezzenek, igyekeznék rokonaikat, ismerőseiket kü­lönböző posztokba ültetni, megszerezni a bolbvezetést stb. Nem értik meg ezek a pártta­gok, hogy hazánkban nem aszerint kívánunk pozícióba ültetni embereket, hogy azo'k párttagok-e vagy sem, hanem aszerint; mennyire képzettek és rátermették. Nálunk van­nak pártonlkávüli miniszterek is, s ne akarják egyes elvtár­sak elhitetni a néppel, hogy italbolt, vagy népbolt vezetésé­re csak párttag alkalmas! Az ilyen jelenségek elszigetelik a népet tőlünk, félnek az ilyen hatalomra törő párttagoktól, akik saját pártszervezetük te­kintélyét játsszák el helytelen magatartásukkal. Sóikat foglalkoztak az elv­társiak a termelőszövetkezetek meigerősítésével, fejlesztésével is. Hangsúlyozták, hogy a \ tsz-ek fejlesztése az egész fa- \ lusi pártmunka megerősítésé- \ töl függ. Gyenge, felkészületlen j pártszervezetek, olyan köz- j ségek, amelyekben nincs te­kintélye a vezetőknek — nem halad előre a tsz-mozgalom. A tsz-agitáciő néhány kérdése Továbbfejlődésünk során so­kat jelent a jelenlegi termelő- szövetkezetek gazdasági és po­litikai munkája. Ezzel kap­csolatban elmondották az elv­társak, hogy a tsz-ek szerve­zeti helyzetében, szakszerű ve­zetésében, valamint a pénz­ügyi fegyelem megszilárdítása, ban jelentős javulás követke­zett be az elmúlt évekhez ké­pest. Csökkent a vezetők fluk­tuációja, jobban támaszkod­nak a szakvezetők tanácsaira, bizonyítja ezt az is, hogy me­gyénkben 53 ötszáz kh-on fe­lüli tsz működik, s azok kö­zül 49-ben már biztosították a szakvezetést. A szövetkezeti mozgalom megerősödése szem­pontjából nagy jelentőségű volt az 1957-es esztendő. Ked­vező volt, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok előtt is­mertettük a párt agrárpolitiká­ját, a szövetkezeti parasztság előtt pedig a Politikai Bizott­ság mezőgazdaságáról szóló határozatait. A szövetkezeti mozgalom fej. lődésének kedvező feltételeit azonban szervezeteink nem eléggé használták ki. Ennek oka: a járási szervek jelentős részénél nem volt célratörő, szervező és agitációs munka. A dolgozó parasztok hangoztat­ják ugyan, hogy a jövő útja a nagyüzemi gazdálkodás, ok maguk azonban elégedettek a jelenlegi helyzettel, s nem is akarnak változtatni rajta, A tsz-ek erősítésével együtt a fejlesztésre is fordítsunk gondot Pártszervezeteink az ilyen nézetek ellen nem harcoltak következetesen. Egy évvel ezelőtt ennek nem is volt meg a reális feltétele, hiszen akkor a hatalom megszer­zéséért folyt a harc, nem a gazdasági szerkezet megváltoz­tatása volt a fő cél. Jelenleg is sok erőt kell ahhoz gyűjte­nünk még, hogy mindenütt megteremtsük a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit, s meg­induljon a magyar parasztság is a szövetkezés útján. A tsz-mozgalom fejlődését azonban sok helytelen nézet is akadályozza. Egyesek sze­rint örülni kell a jelenlegi „megnyugvó” hangulatnak, s várni kell, amíg a jelenlegi tsz-ek olyan erősek lesznek, hogy maguktól is vonzzák majd a dolgozó parasztokat a közös felé. A felszólaló elvtár­sak egyöntetű véleménye az volt, hogy erre nem várha­tunk, nékünk a meglevő tsz-ek erősítésével, a pártszervezetek munkájának megjavításával egyidőben állandó felvilágosító munkát kell végeznünk az egyénilég gazdálkodók köré­ben. Akadályozzák a helyes falusi politika kialakulását a szektás állásfoglalások is, amelyek szerint — mint már írtuk — erőszak nélkül nem tudunk előbbre jutni. A példamutatás hiánya is nehezíti a felvilágosító munka fokozását. Sok olyan tanács­funkcionáriusunk van, akik saját maguk, vagy akiknek családtagjai kisparaszti gaz­dálkodást folytatnak. Földjü­ket vagy haszonbérben művel­tetek, másokat dolgoztatnak saját hasznukra, vagy család­tagjaik, mint egyénileg dolgo­zók végzik el a munkát. Az ilyen tanácsvezetők, tanács­tagok azután hiába agitálnak a termelőszövetkezet érdeké­ben — szavuknak liem lehet foganatja. A megyében 19 ta­nácselnök és 51 elnökhelyettes folytat kisparaszti gazdálko­dást. A falusi pártmunka meg­javításáért elsősorban a járási pártbizottságokat kell meg­erősíteni, mind számszerűleg, mind minőségileg. A járási pártbizottságoknál, de az alap­szervezeteknél is meg kell valósítani, hogy az oda ném való, képzetlen vagy önző, a maguk hasznát leső funk­cionáriusokat jobbakkal, veze­tésre alkalmas elvtársakkal kell kicserélni. Művelt, okos, megfontolt vezetést Állandóan gondot kell fordí­tani a párttagság, de különö­sen a pártvezetőségi tagok képzésére, műveltségi szín­vonalának emelésére. Ezért felvilágosító munkával el kell érni, hogy minél többen olvas­sák a sajtót, ismerjék a párt és a kormány határozatait. A tömegkapcsolat érdekében fel kell karolni az olyan kezde­ményezést, mint a ráckevei já­rási pártbizottságé, amely sze­rint néhány vezető elvtárs fi­zikai munkára ment a termelő- szövetkezetbe, saját példájával bizonyítva, hogy mennyivel több eredményt lehet elérni, ha szívüket-lelküket is belead­ják a munkába. Ilyen alkal­makkor közelebb lehet kerülni a dolgozókhoz, hiszen szívesen elmondják problémáikat. Számos javaslat hangzott el a pártbizottsági ülésen. Ezek közül külön kiemelkedik az a javaslat, hogy beszélgessenek el a felsőbb szervek vezetői a termelőszövetkezeti elnökök­kel, szakvezetőkkel a tsz pers­pektíváiról: mivel foglalkoznak a tsz-ek, hogy ne történjen az meg, mint az egyik tsz-ben is: halastóra alkalmas medencét fürdőnek akartak használni, vagy egy másik tsz-ben, ahol szarvasmarhát ugyan nem tar­tottak, de azt tervezték, hogy kerámiaüzemet létesítenek ... Minden elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy támogatni kell az ala­csonyabb társulási formákat, hiszen azok az alapjai a maga­sabb típusú tsz-eknek. A pártbizottság ülését mind­végig élénk figyelem, érdeklő­dés és aktivitás jellemezte, iga­zolva azt. hogy minden elvtárs tisztában van azzal: jelenlegi politikai munkánk legfonto­sabb feladata megjavítani a fa­lusi pártszervezetek munkastí­lusát és elősegíteni a nagyüze­mi gazdálkodás fejlődését. Sági Agnes Nincs telitalálat a lottón A 24 négytalálatos egyenként 89 167 forintot kap A Sportfogadási és Lottó' Igaz­gatóság tájékoztató jelentése sze­rint a lottó 22. játékhetére 2 853 350 szelvényt küldtek be a fogadók, így egy-egy nyerőosztályra több mint egymillió forint jut. Teli- találatos szelvény ezúttal sem akadt. Négy találatot 24 fogadó ért el, nyereményük egyenként 89 167 fo­rint. A négytalálatos szelvények sorszámai a következők: LA 237 108. EL 461 398, 1 223 940, 1 342 127, 1 746 215, 2 088 128, 2 107 914,, 2 159 512, 2 801 889, 2 810 074, 2 864 617, 2 959 491, 3 006 448, 3 228 014, 3 239 609, 3 497 132. 3 526 072, 3 657 006. 5 067 622, 5 215 353, 5 234 781, 6 (HO 607, 6 *46 908, 7 021 884. A háromtalálatos szelvények szá­ma 2903, a nyeremény egyenként 368 forint. A 84 854 kéttalálatos szelvényre egyenként 12.60 forintot fizetnek. Jelentéseink a francia helyzetről (Folytatás az első oldalról) pártiak parlamenti csoportja Isorni kivételével szintén megszavazta De Gaulle beik­tatását. A köztársasági szocialisták, a baloldali köztársasági tö­mörülés (RGR) és a demokrati­kus baloldal (a Queulle—Móri­cé irányzat radikálisai) parla­menti csoportja ugyancsak De Gaulle tábornok beiktatása mellett szavaz. A népi köztársasági mozga­lom (MRP) végrehajtó bizott­sága és parlamenti csoportja 79 szavazattal 7 ellenében és 11 tartózkodással határozta el, hogy megszavazza De Gaulle beiktatását. Szintén a beiktatás mellett foglalt állást az UDSR (de­mokratikus és szocialista el­lenállási unió) parlamenti cso­portja is. Az Humanité fő címében emeli ki Maurice Thoreznak és Jacques Duclosnak a köz- társasági elnökhöz intézett le­velében tett kijelentését: nem akarjuk a törvényesség látsza­tával fedezni az algíri és ajaccioi államcsíny előtti ka­pitulációt. Étienne Fajon a kommunis­ta párt vezetőinek levelét kom. mentáivá rámutat, hogy Tho­reznak és Duclos-nak az Ély- sée-palotában történt látogatá­sa igen nagy szolgálatot tett volna azoknak, akik a diktatú­ra felé hajlanak. Segített volna De Gaulle- nak és híveinek abban, hogy elrejtsék a munkás­osztály előtt azt a súlyos veszélyt, amelyet éppen ők jelentenek. E látogatás hozzájárult volna az antifasiszták demoralizálá- sához és megzavarta volna az anti,fasiszta erők növekvő moz­galmát, amely célul tűzte ki a köztársaság megvédését. Pierre Courtade az Huma- nitében a De Gaulle program­járól elterjedt híreket magya­rázza. A teljhatalmat De Gaul­le meghatározott időre kéri és ez megfelel minden diktátor gyakorlatának. Kezdetben nem akar sokat kérni. A cikkíró Napóleonhoz hasonlítja De Gaulle-t és Napoleon példáját mutatja be, hogy a kezdetben kért teljhatalom után jön az életfogytig tartó konzulátus, utána pedig a császárság. mainap Június 1, vasárnap. Tünde napja. A Nap kél 3.51 órakor, nyugszik 19.33 órakor. A Hold kél 19.05 órakor, nyugszik 3.39 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: nappali felhőképződés, néhány helyen záporeső. zi­vatar. Mérsékelt délnyugati, nyugati szél. A felmelegedés nyugaton erősödik, máshol alig változik. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let vasárnap: 24—27, keleten helyenként 27 fok felett. Tá­volabbi kilátások, mérsékel­ten meleg idő. — A CEGLÉDI művelődési házban ma délelőtt nagy­szabású pedagógusnapi ün­nepségek kezdődnek. — EGY HÉT MÚLVA ér­keznek az első külföldi ven­dégek az Express nógrád- verőcei sátortáborába. — EZER FORINT értékű könyvvel bővült a közel- rhúltban a váci Finomoa- mutfonó- és Cérnázógyár üzemi könyvtára. — SZOMBATON ESTE mutatta be a Fővárosi Ope- l'ettszínház. Farkas Ferenc--. Török Rezső—Innocent Vin­ce Ernő Vők iskolája című kétrészes operettjét. — AZ ELMÚLT NAPOK­BAN hetven taggal megala­kult a ceglédi művelődési ház KISZ-szervezete. — CSEH—MORVA kiál­lítás nyílik ma a váci járási művelődési házban. — KOVÁCS KÁLMÁN kőműves az elmúlt napok­ban a ráckevei Kerekzátony- szigeten harminchatkilós harcsát fogott. — MA FELSÖGÖDÖN rendezik a Bartók Béla ze­neiskola növendékeinek ze­nei versenyét. — VÁCOTT SZEREPEL ma a Déryné Színház, s a Pataki szüret című szinmű- Vet mutatja be. — A RÁCKEVEI JÁRÁSI VÖRÖSKERESZT Dömsöd községben június 8-án egész­ségügyi napot rendez, amely­nek során egészségügyi kiál­lítás nyílik. A nap program­ját este színielőadás zárja be. — VARÁZSLÓISKOLA lesz június 5-én Abonyban, ahol Suda, „a gyermekek va­rázslója” minden gyereket, aki a Gyermekvárosért 5 fo­rintot áldoz, megtanít vará- zsolni. _______ A gyapjúnál tartósabb kupráma műszálból készül takaró A Bajai Gyapjúszövet Gyár­ban már két éve foglalkoznak a műszál felhasználásával. Ed­dig viscozából készítették a színes takarókat. A múlt év végén kezdték meg a viscozá- nál jóval tetszetősebb és tar­tósabb kupráma műszál fel­használását. Az eredményes kísérletek után az elmúlt na­pokban kezdték meg az új­fajta takarók üzemszerű gyár­tását. A tíz féle színben ké­szülő műszál takarók sokkal tetszetősebbek és tartósabbak a gyapjútakarónál. Egyelőre exportra gyártják. Megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének küldöttközgyűlése Szombaton megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének küldöttközgyű­lése az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A kül­E’iiiHiiiimiiitiiiinmiimiiiiiiiiiitniiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiittiiiii'iiiiiitiiiiiitiiiiiiiiiiiiiitmiimiitiiiiiiiiiiiiifitiiiiiitiiiiiiiiiin iiHiiiiiiiimiininiiiiHiiuimiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiMiiiiiiiiimiiiimiMni:iiiuiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimmiHniiimniimimuiimiimnimmmiiiimir TV<71/ kezdhetném, mint egy Cl balladát... Kilencen voltak testvérek. i Kilenc eleven, lármás kis ke- l nyérpusztító pedig még ott is \ nagy dolog, ahol van mit aprí- : tani a tejbe. Hát még ott, ahol \ egyetlen fizetésből kell győz- I ni mindent: egyszerre kilenc \ karéj kenyeret, kilenc pár ci- \ pót, kilenc ruhácskát! Talán l még a halál is sokallta, mert \ mind sűrűbben jelent meg ná- \ luk: először a kilencből vitt \ magával négyet, aztán elvitte a \ kenyérkeresőt, az apát. Soha 1 nem gyógyuló seb maradt utá- | nuk. [ Ha addig nehezen, azután | kínlódva éltek. Talán köny- 1 nyebben is lehetett volna, ha I az özvegy a nagyobbakat dol- i gozni küldi. De nem küldte: | mind az ötöt iskoláztatta. Né- l gyet pedagógusnak, egyet ag- | rármérnöknek. Még szerencse, íhogy jő tanulók, tandíjmente- ísek voltak. így „csak“ kenyér­iről, ruháról kellett számukra | gondoskodnia. Hogyan csinálta ! ez a sokat próbált, sokat szen- ! vedett asszony? Senki sem | tudja... És most már meg sem I tudhatja, mert titkát magával | vitte a sírba. Akkor halt meg, I amikor a gyermekei élete l egyenesbe jutott, amikor rajta [ is többet segíthettek volna. f Nem várta meg. Mint aki min. I dent elvégzett, elment.,, C7& igxLzg,at(í néni &ok esztendeje már ennek, de Tóth Györgynének ma is fátyolos a szeme, ha erről beszél. Nagyon szerette az édesanyját, akitől az első lépé­seken, az első szón kívül meg­tanulta a legnagyobbat is; az áldozatvállalást. Ez hajtja, vi­szi előre fáradhatatlanul; ez segít neki legyőzni a beteg test gyengeségeit. Ez ad erőt, türel­met a legszebb és legnehezebb hivatáshoz. Mert Tóth György- né pedagógus. A fóti általános iskola igazgatója. Neki nem adatott meg a leg­nagyobb boldogság, az anyaság öröme. Mégis ismeri ezt az ér­zést, mert nagy családja van: a gyerekek, a tanítványai. Köztük, értük él, rájuk paza­rolja minden szeretetét. Reggel még alig robog ki az aprócska állomásról a bejáró munkáso­kat szállító korai vonat, ő már dolgozik. Este, amikor a falu szorgos népe pihenni tér, az is­kolaépületen egy ablak vilá­gít: az igazgatói irodáé. A gyerekek jelentik az éle- tét, az iskola az igazi otthonát. Mesélik, hogy tavaly összesze­dett egy osztályra való cigány- gyereket, s iskolába szoktatta őket. Amikor észrevette, hogy milyen vágyakozva nézik a szünetben vidáman falatozó társaikat, saját pénzéből vett uzsonnát nekik. Aztán hol az egyiket lepte meg egy pár ha­risnyával, hol a másikat zseb­kendővel. a szülők is szeretik. Az asz- zí szonyok minden problé­májukkal szívesen fordulnak hozzá segítségért, tanácsért. Mindenkihez van egy kedves, megnyugtató szava, derűs mo­solya. Ezt a derűt semmi sem tudta letörölni áz arcáról. Sem a betegség, sem a harmincas évek hosszú munkanélkülisé­ge: amikor úrigyerekeket bor­repetáit ebédért, vacsoráért, uraságoktól levetett ruháért. Akkor sem roppant össze, ami­kor az ellenforradalmat követő súlyos hónapokban néhányon a tanári karból intrikáltak el­lene. Megvívta ezt a harcot is, s ma már nem szívesen beszél róla. Sokkal nagyobb gondok foglalkoztatják, mintsem a tör­ténteken rágódjon. Ismét csak a gyermekeiről s az iskoláról van szó. Bizony, ezzel az iskolával baj van. Ezer gyermeket kellene befogadnia, ugyanannyi férőhellyel, mint 10 évvel ezelőtt. Pedig azóta három ezerrel nőtt a lakosság száma. Az egykori zárdaépület­ben — ahol most a központi is­kola székel — még a mosó­konyhát is tanteremnek kellett berendezni. Ebben a tenyérnyi ablakos, alacsony, levegőtlen helyiségben 20 gyermek tanul­ja az írás-olvasás tudományát. Az egyik sarokban — az ajtó mögött — áll a tanári katedrát helyettesítő rádióasztalka, s háttal az osztálynak a tanári szék. De csak nyáron; mert té­len még ezt is ki kell vinni, hogy helye legyen a húsz gyer­mekkabátnak. A többi terem valamivel nagyobb ugyan, de semmivel sem világosabb, le- vegősebb: hiszen mellékhelyi­ség volt valamennyi. a mikor erről beszél, az igaz- zí gató néni, nem mosolyog. Saját ügyében soha nem tett egy lépést sem, soha nem ki­lincselt. De most megtette, ed­dig — sajnos — eredménytele­nül. Pedig már van bontott, építőanyaguk; a lakosság ősz- \ szeadott 10 000 forintot, s vál­lalt 130 munkanapot, 60 fuvart.; Most már csak valami hivata­los támogatás kellene a megyé­től, hogy felépülhessen az igaz­gató néni álma: két új, kényel­mes tanterem. Több is kellene, de egyelőre legalább kettő. Akkor megnyugodna. Talán még pihenne is egy keveset. Hat-nyolc társadalmi funkció­ja mellett rá is férne. De addig nem lehet: küzdeni, dolgozni kell a gyermekekért. Nyíri Éva döttközgyűlésen részt vettKál. lai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Szir­mai István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Gyáros László, a kormány Tájékoztatási Hivatalának el­nöke. Jelen voltak a küldöttköz­gyűlésen a külföldi sajtó kép­viselői is. A referátumok elhangzása után megkezdődött a vita, amely ma folytatódik. 1 Ötször ismétlő ébresztőóra 1 Az Óragyárban új típusú éb- ! resztőóra gyártását készítik lelő. Az óra húsz másodpercen- ! ként ötször ismétli az ébresztő 1 berregését. A világító számla- 1 pos órát mindenféle színben, I több féle műbőrbevonattal is 1 készítik. Ára 180—200 forint I lesz. Az üzem rövidesen meg- ! kezdi a sorozatgyártást, s még I az idén harmincezret ad át a I belkereskedelemnek. A kül- ! kereskedelem érdeklődésére az 1 ismétlő ébresztőórát exportra 1 ;s gyártják majd. Felveszünk motorkerékpár jogosítvánnyal rendelkező gumiszerelőt lovas-gumis-kocsik karbantar­tásához. Fizetés: kollektív sze­rint. Jelentkezés: É. M. 2. sz. Szekérfuvarozási Vállalat, Vác. Miklós-major.

Next

/
Oldalképek
Tartalom