Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-22 / 119. szám

2 “"c/Cirlap 1958. MÁJUS 22. CSÜTÖRTÖK Indonéziai kormánycsapatok előrenyomulása Íszak-Celebeszen A dzsakartai rádió szerdai jelentése szerint indonéziai kormánycsapatok elfoglalták Gorontalo észak-eelebeszi vá­rost, amely körülbelül 150 mérföldnyire nyugatra fekszik Menadótól. Mint a rádió közölte, a kor­mánycsapatok elfoglalták a felkelők egyik hajóját is. Harminc felkelő csoport fegyverével együtt megadta magát, a többiek elmenekül­tek. Mi a helyzet Franciaországban? A francia nép eltökélten védelmezi a szabadságot és a demokráciát A Pravda és az Izvesztyija hasábjain a két lap párizsi tu­dósítója, Ratyianyi, illetve Zi- kov elemzi a franciaországi helyzetet. Az Ivesztyija tudósítója De Gaulle sajtóértekezletéről írva megállapítja, hogy ez az ér­tekezlet eloszlatta azt a misz­A termelőszövetkezetek megszilárdítása mellett több gondot fordítsunk a fejlesztésre (Folytatás az első oldalról) A pénzben! részesedés aránya az összes részesedésihez viszo­nyítva -19.8 százalék, ami leg­jobb a szövetkezetek fennállá­sa óta. Az előző esztendőben az arány 33 százalék volt. Ez évben több mint 50 millió forint értékű beruházást ter­veznek a megye termelőszövet­kezetei. Ez az összeg a tava­lyi beruházásoknak 322 száza­léka. Az idén a tsz-ek csupán saját erejükből annyit ruház­nak be gazdálkodásuk fej­lesztésére, mint amennyi ta­valy az összes beruházás volt. A legtöbb anyagi erőt az épít­kezésekre és a szarvasmarha- vásárlásra tervezték. Az idén a beruházási tartalék jelentő­sen növekszik, bár még min­dig nem éri el az ajánlatos 17 százalékot. A szövetkezeti demokratizmus kiszélesedett A termelőszövetkezetek rend­kívül nagymértékben megszi­lárdultak az elmúlt évben, s ezt több jelenséggel is lehet bizonyítani. Például csökkent a vezetők fluktuációja. Meg­nőtt a közgyűlések szerepe a szövetkezetek életének irá­nyításában. A tagok részt vettek a tervek készítésében. Megszilárdult a járási és me­gyei szövetkezet-politikai ap­parátus tekintélye. Megszűnt az elmúlt évben sok helyen ki­alakult részesművelési rend­szer. A megye termelőszövetke­zeti mozgalmának erősödése tekintetében is nagy jelentősé­gű volt az 1957-es esztendő. Kedvező volt, hogy az egyé­ni gazdálkodó parasztok előtt széles körben ismertették a párt agrárpolitikáját, a szövet­kezeti parasztság előtt pedig a politikai bizottság augusz­tusi és a megyei pártbizottság szeptember 6-i határozatát. Mindezek kedvező feltételt te­remtettek a szövetkezeti moz­galom számszerű fejlesztésére is. mégis el kell mondani, hogy csökkent a termelőszö­vetkezetek taglétszáma és te­rülete. A csökkenés okai: a fej­lesztés érdekében nem volt célratörő szervező és agitá- ciós munka a járási szervek részéről, a községek többsé­gében opportunista, a jelenle­gi helyzettel békülékeny han­gulat alakult ki, vagyis nem sikerült a községi vezető szer­vekkel, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének je­lentőségét megértetni. Feladat: a továbbfejlesztés A termelőszövetkezetek ez évi nagyarányú gazdasági fej­lődése lehetővé teszi a ter­melőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztését. A je­lentés reális célokat tűz e te­kintetben a párt és a tanácsi szervek, valamint a termelő­szövetkezeti tagok elé. A me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek mellett nagy lehetőség van termelőszövetkezeti cso­portok és különböző társulá­sok létrehozására. A tapasz­talatok azonban azt bizonyít­ják. hogy sok párt- és állami funkcionárius-lebecsüli az ala­csonyabb típusú társulásokat. A megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által készített közös jelentés végül felhívja a párt, a tanács és a tömegszervezetek vezetőinek és tagjainak figyel­mét arra,- hogy céltudatos, szervező és felvilágosító mun­ka induljon meg a megye ter­melőszövetkezeteinek további megszilárdulása és fejlesztése érdekében. tikus ködöt, amely a tábornok személyisége és szándékai kö­rül gomolygott. A tábornok Franciaország válságos ‘pilla­natában csupán azért szólalt meg, hogy igazolja a köztár­sasági rend ellenfeleinek cse­lekedeteit. De e beszéd visz- szahatása gyors és kíméletlen volt. Mindenki, akinek drága a demokrácia és a köztársasá­gi rend, elítélte a tábornok nyilatkozatét. A Pravda tudósítója rámu­tat, hogy a reakciónak a tábor­nok fővárosi utazásához fű­zött reményei nem váltak be. A köztársasági rend ellenfelei elszigetelt helyzetbe jutottak, s ez tehetetlen dühöt keltett bennük. Az összeesküvők ter­veinek kudarca lelohasztotta a puccs-szervezők bátorságát Algériában, s éles nézeteltéré­seket keltett köztük. De a reakció vezetői nem mondtak le terveikről, hanem kerülő úton, a köztársasági többségen belül, végzendő politikai bom­lasztó munkával akarják meg­valósítani azokat.1 De a fran­cia nép eltökélten védelmezi szabadságát, s meghiúsítja az államcsíny szervezőinek szán­dékait. A francia sajtó a politikai helyzetről Az Humanité fő címében emeli -ki, hogy a kommunista képviselő csoport újra a kor­mányra szavazott. Pierre Courtade a lap vezér­cikkében megállapítja, hogy a kommunista csoportnak a Pf limlin-kormányra adott sza­vazata a szó szoros értelmében földhözvágta a párizsi fasisz­tákat és bűntársaikat, az algí­ri gyarmatosítókat. Alig szük­séges azonban kijelenteni — írja a vezércikkében Pierre Courtade —, hogy ez a sza­vazás egyáltalán nem jelenti a különleges hatalom jóváha­gyását. A kommunisták akkor szavaztak a köztársaság törvé­nyes kormányára, amikor e kormány legcsekélyebb gyen- . gülése megnyitotta volna azt a rést, amelyen keresztül De Gaulle készen állt a behatolás­ra: Courtade szellemes hason­lattal él: „Még ha az orvos gyanús is, még ha az orvosi hivatásról hamis elképzelése van is, nem akadályozzák meg abban, hogy segítsen, amikor egy ér elkötéséről van sző és ettől függ a beteg' élete”. A vezércikk a továbbiakban rámutat, hogy a kommunista képviselők szavazása nem volt egyszerű taktika. Egy erős párt politikája ez, amely fel tudja ismerni a lényeget. „A lényeg pedig — húzza alá Courtade — az, hogy legyeü kormány Párizsban és hogy ez a kormány ellen tudjon áll­ni a pártütőknek.” A vezércikk ezután megál­lapítja: amikor Pflimlin ki­jelentette, hogy Sálán tábor­nokra kívánja ruházni a rendkívüli hatalmat, akkor a tábornok nyíltan De Gaulle mellett foglalt állást. A dol­gok így világosabbakká vál­nak. Elkerülhetetlenül köze­ledik az a perc, amikor a kormánynak nyilvánosan meg kell büntetnie azokat a tisz­teket, akik nem tettek eleget kötelességüknek. Ha a kor­mány nem ezt tenné, akkor ezzel a felkelés mellett állna ki, ebben az esetben azon­ban a köztársaság híveivel ta­lálná magát szemben, akik sokkal tudatosabbak, sokkal egységesebbek, mint egy hét­tel ezelőtt voltak. Az Humanité vezércikkírója rendkívül bátorítónak ítéli Mendes-France bátor beszédét és Jules Moch belügyminisz­ter figyelemre méltó felszó­lalását a köztársasági rend vé­delméről. Azzal kapcsolatban, hogyan lehet megszüntetni a „rendkívüli hatalmat” és ugyanakkor megoldani az egyes tisztek és az algériai lázadó csoportok felkelésével felvetődött problémát, A vezércikk kijelenti, hogy „a francia—muzulmán testvé­riség“ torz színjátéka, ame­lyet az algíri pártütők propa­gandaszervei játszanak néhány nap óta, senkit sem téveszthet meg. Algériában a köztársaság teremti meg a békét, nem pe­dig azok az egyének, akik há­rem év óta csak mélyítették a fajgyűlölet szakadékét a mu­zulmánok és a többiek között. De Gaulle sokáig kétértelmű helyzetet tudott teremteni ma­ga körül. Azt mondták róla, hogy Burgiba barátja stb. De hogy lehet valaki Burgibának a barátja, s egyidejűleg hogyan tartozhatik egy táborba azok­kal, akik a szakieti bombázást elhatározták? — veti fel a kér. dést az Humanité cikkírója. A Liberation fő címében emeli ki Mendes-France nem­zetgyűlési felszólalását, amely­ben a volt radikális miniszter- elnök figyelmeztette Pflimlint: cselekedjék több elhatározott­sággal a lázadással szemben. A megyei tanácstagok fogadóórája Május 20—30 között az alábbi megyei tanácstagok tartanak fo­gadóórát a következő helyeken: Május 22-én: Szabó Sándor, Nagykáta, 11—1 óra között, Kudar Ignác, Dömsöd és Erődi Mária, Budaörs, 12—2 óra között. Hliva Gyula. Hernád és Menyhárt Já­nos, Szentlőrinckáta, 9—12 óra között. Május 23-án: Kun Ferencné, Abony. Május 24-én: Esze Béláné, Csemő, 9 óra, Igaz János, Szent­endre. 9 óra, B. Szabó János, Tahitótialu, Bódi József, Tápió- bicske. Május 26-án: Kisák Ferenc, Cso­rnád, 9 óra, Kuti Lajosné, Ipoly- tölgyes, 11 óra és Esze Béláné, Mikebuda. Május 27-én: Tamási Endre, Ve- csés, 16—21 óra között és Kelemen Sándor, Bia, 8—16 óra között. Május 28-án: Rigó Andrásné, Pusztazámor, Farkas István, Jász­karaj enő és Solymári Béláné, Gyál, 12—18 óra között. Május 29-én: Biró Béla, Kós- pallag, 11 óra, Liptai László, Kis- tarcsa, 9 óra, Máté József, Nagy­káta. Május 30-án: Rihó Andrásné, Tárnok, Kiss Ferenc, Abony, 10 óra és Gámán Róza, Cegléd, 17—18 óra között. rmnap 1958. május 22, csütörtök. Júlia napja. A Nap kél 3.59 órakor, nyugszik 19.23 órakor. A Hold kél 7.12 órakor, nyugszik 22.23 óraikor. Várható időjárás csütör­tök estig: a meleg idő to­vább tart. Kisebb felhőátvo­nulások, esetleg délutáni zá­poresővel. Mérsékelt déli szél. Nyugaton a meleg kis­sé mérséklődik. Várható hő­mérséklet nyugaton 22—25, másutt 26—29 fok között. — CSÉVHARASZTON szombaton és vasárnap nagyszabású hétvégi ifjúsági tábort rendez a manori járá­si KISZ-szervezet. — A VÁCI JÁRÁSI TA­NÁCS végrehajtó bizottsága kinevezte a járási testneve­lési és sporttanács elnöksé­gét és tagjait. Az elnökségbe kerültek: Berki József. Jó­nás Zoltán, Novák Imre, Pucher Gyula és Virág Benő. — ÚJJÁALAKULT a zsámbéki Vöröskereszt. Ve­zetője Lőrinc Márta óvónő. — VASÁRNAP nyitja ka­puit a monori-erdöi strand. — MÁR MEGKEZDŐD­TEK az előkészületek a jú­nius elsejei felsőgödi zenei versenyre. — VÁCOTT, a járási mű­velődési házban bolgár kép­zőművészeti reprodukciós kiállítás nyílt. — RÖVIDESEN megnyílik az ezerötszáz személyes nóg- rádverőcei zöldvendéglő. — SZABADTÉRI színpad építését tervezik Piliscsabán. Csodálatos két hét volt Vértes Andor visegrádi plébános a Szovjetunióban tett útjáról A magyar küldöttség látogatása a kaunasi püspöki helynöknél. A KÖZELMÚLTBAN har­minc tagú papi delegáció járt a Szovjetunióban. A delegáció tagja volt Vértes Andor viseg­rádi római katolikus plébános is, akit felkerestünk az el­múlt napokban, hogy megkér­jük, számoljon be lapunk ol­vasóinak szovjetunióbeli uta­zásáról, s mindarról, ami érde­keset látott és tapasztalt ez idő alatt. Amikor váratlan látogató­ként betoppantunk a parókiá­ra, nyomban igen kedves él­ményben volt részünk. A nagy dolgozószobában vagy tizen­öten ülték körül Vértes Andor plébánost, valamennyien az egyházkerület idős tagjai, akik eljöttek, hogy meghall­gassák plébánosuk beszámoló, ját a Szovjetunióban szerzett élményeiről. S míg Vértes Andor szinte kifogyhatatlanul beszélt, közben eredeti fény­képek, képes albumok, sőt még egy nagy doboz eredeti szov­jet csokoládé is körbe járt — bizonyítva szavai igazát. A vilniuszi csokoládégyárban kapta ajándékba. íme néhány érdekes mozaik abból a gazdag élményanyag- ból, amely még nagyon sokáig megmarad majd Vértes An­dor visegrádi plébános emlé­kezetében. * MÁR MAGA AZ UTAZÁS is csodálatos volt. Moszkva légvonalban ezerhétszáz kilo­méterre esik Budapesttől, s ml ezt a hatalmas távolságot alig több mint két óra alatt tettük meg a TU 104-es óriás repülőgépen. Szinte arra is alig maradt időnk, hogy meg­ebédeljünk ez idő alatt. S a fogadtatás! Leírni sem tud­nám azt a nagy szeretetet és megbecsülést, amellyel körül­vettek bennünket. Bár küldött­ségünk minden meghatározott cél nélkül indult erre a két­hetes látogatásra — legfeljebb annyi volt a ki nem mondott cél: módot adni elfogulatlan embereknek arra, hogy saját szemükkel győződhessenek meg olyan dolgokról, ame­lyekről még ma is sok rá­galom és gyanú él az embe­rek között — mégis annyi mindent láttunk, amennyit csak látni lehet egy ilyen ha­talmas országból ennyi idő alatt. MÁR AZ IS igen meglepő volt számunkra, hogy nem elő­re kidolgozott programmal vártak bennünket. Amikor megérkeztünk, minket kértek meg arra. hogy mondjuk el, hova akarunk menni, mit szeretnénk megtekinteni az el­következő két hét alatt. Te­hát nem előre gondosan elké­szített helyekre mentünk, ha­nem oda, ahova küldöttségünk tagjai kívánták. S mi éltünk is ezzel a nagyszerű lehető­séggel. A MÁSIK igen különös do­log. amire már az első napok­ban felfigyeltünk, az volt, hogy Moszkvában római kato­likus templom is van. Ez azért érdekes, mert a cár ideje alatt itt elképzelhetetlen volt a katolikus hitélet. Most pedig van. Küldöttségünk néhány tagja misézett is a moszkvai Szent Lajos templomban. A SZOVJETUNIÓBAN a legelterjedtebb vallás a görög­keleti. Csak Moszkvában hu­szonöt templomuk van, a Szovjetunió területén pedig számuk eléri a húszezret. Harmincötezer görögkeleti fe­lekezetű pap folytat tevékeny­séget az ország területén. KATOLIKUS HITÉLET el­sősorban a litván területeken van. A fővárosban, Vilniusz- ban maga a ‘ püspök látott vendégül minket. Jártunk a másik püspöki székhelyen, Kaunasban is. Itt kétszázezer katolikus hívő él. Tizenegy temploma, negyven papja és papnevelő intézete is van, ahol tizennyolc teológiai ta­nár neveli a jövendő papokat. JÁRTUNK a kaunasi poli- klinikán. Ebben a hatalmas, korszerű egészségügyi komp­lexumban kétszáznegyven or­vos és hatszáz segédszemélyzet dolgozik. Minden kórházi szol­gáltatás ingyenes. A poliklini- kának három saját — beteg- szállításra alkalmas — repü­lőgépe és atomizotópokkal fel­szerelt laboratóriuma is van. A LEGCSODÁLATOSABB élményt mégis talán a moszk­vai Lomonoszov-egyetem meg­tekintése jelentette számunk­ra. Ez a hatalmas és lenyűgö­ző, harmincöt emeletes épület 1949-től 1953-ig épült. Negy­venötezer terem van benne, köztük ezer laboratórium! Ezenkívül modem sportcsar­nok, uszoda, s egy ötmillió kétszázezer kötetes könyvtár. Harminchárom országból 66 nemzet huszonháromezer diák­ja tanul itt. A ^hallgatók nyolcvan százaléka ösztöndí­jas, Hatezer diáik lakik benn az egyetemen, valamennyinek külön szobája van! A szobák­ban rádió és telefon, s mind­egyikhez fürdőszoba is tarto­zik. Tizenhárom fakultás működik itt, az egyetemen. SOK HELYÜTT megfordul-1 tunk még e felejthetetlen két | hét alatt. Jártunk a Kreml-1 ben, a moszkvai Nagy Szín- | házban, a Sztaniszlavszkij I Színházban, a leningrádi Téli | Palotában és az Ermitázsfoan. | Megtekintettük a Lenin—Sztá- 1 lin-mauzóleumot, a Kaunasi mellett épülő hatalmas vízi- \ erőművet — eddig négyszáz- f ezer köbméter földet mozgat- | tak meg itt. Ellátogattunk a | vilniuszi csdkoládégyárba és I az ottani operába. S láttuk a 1 csodálatos május elsejei § moszkvai felvonulást is. Ne- | héz lenne mindazt a szépet és 1 nagyszerűt most szavaikban | visszaadni, amiben részünk | volt a Szovjetunióban. A SZOVJET EMBEREKRŐL f külön fejezetet lehetne írni. 1 De talán egyetlen példa is | igen sokat mond nemes szere- l tetükről, irántunk érzett mély, 1 testvéri barátsáigukról. Néhány I napig Borisz Osztyapenko volt f a tolmácsunk. Annak az Ősz- § tyapenko kapitánynak az unó- | kaöcese, akit 1945-ben Buda-§ pest határánál oly orvul és I gáládul meggyilkoltak a né-1 metek. A mi népünk szabad- I ságáért, boldogságáért adta | hős életét. S' mi akaratlanul is | arra gondoltunk, hogy rossz § szemmel néz majd ránk Bo- § risz, hiszen mi, magyarok is 1 okai vagyunk annak, hogy | nagybátyja már nem él. Bo- | risz Osztyapenko azonban oly | végtelenül kedvesen, szeretet- 1 teljesen beszélt velünk, hogy | nyomban eloszlott minden ké- | telyünk. Úgy bánt velünk. | mint testvér a testvérével. S | talán éppen ez a találkozás | lesz az, amely örök életemre | megmarad majd emlékezetem-1 ben; s — A RÁCKEVEI JÁRÁSI TANÁCS végrehajtó bizott­sága pénteken május 23-án ülést tart. A napirendi pon­tok között szerepel az álla­mosított házak kérdése, a költségvetési beszámoló és a gépállomások munkája. — DUNAHARASZTIBAN vízlevezető csöveket helyez- nek el a községié jlesrtési alapból a Stromfeld utcában. A cement már megérkezett. a csöveket házilag gyártják és a munkát még idén befe­jezik. — 800 FM JÁRDA épül Taksonyban a Lenin utcá­ban, melyre p községi tanács mintegy 15 000 forintot for­dít. Ezenkívül fölhasználják a fellelhető anyagot és a falu lakosai társadalmi mun­kában is segítenek. — ZÖLDKERESZTES or­vosi rendelőt építenek Duna- varsányban 70 000 forin .os költségael n községi tanács­háza mellett. — A BUGYI Földműves­szövetkezetnek tavaly egy év alatt 166 taggal emelkedett a létszáma. A tagság rész­jegyre több mint 21 000 fo­rintot fizetett be és a föld­művesszövetkezetnek jelenleg 902 tagja van. A Nagyvásártelepre szerdán reggel 38 vagon és 14 tehergép­kocsi áru érkezett, egyebek kö­zött öt vagon burgonya, 22 va­gon vegyes zöldáru, egy vagon cukorborsó és öt vagon tojás. Az állami zöldségboltokban szerdán reggel megjelent az idei cukorborsó. Az első szállít­mányt a Pécsi Földművesszö­vetkezet küldte a fővárosba. Az értékes primőr árát kilónként 14 forintban állapították meg. Az áralakulást erősen befolyá­solta az a körülmény, hogy a borsó-táblákon még csak „bön­gészni” lehet a kifejlődött hüve­lyeket, egy-egy munkaerő tehát csak kis mennyiséget tud szed­ni, ez pedig megdrágítja a sze­dést költséget. A második újdonság a piacon a melegágyi tisztított karfiol, en­nek ára 10 dekánként 2 formt. A szövetkezeti baromfiboltok kilónként átlagosan 1_2 forint­tal mérsékelték a vágott baromfi árát. A hízott libát 30, a kacsát 31 forintért adták. A bontott liba vagy kacsa zsiradékot 32, a liba­vagy kacsahúst ugyancsak 32, a liba- vagy kacsaaprólékot 19 fo­rintért árusítják. Az élő baromfi és a tisztított idei liba ára nem változott. Haszonvas csövek gyári hosszban, lemezek, idomvasak, középlemezek, szögvasak, 15-30 mm-es bálaabroncs, 4.5 mm-es, betonozáshoz alkalmas báladrót állandóan kapható a Pest—Bács—Nógrád me­gyei MÉH Vállalat telepein: Budapest, XIII., Vise ídi u. 86. Tel.: 200—112. Ceg­léd, Dunaharaszti, Érd, Gö­döllő. Monar, Nagykőrös, Szentendre, Vác.

Next

/
Oldalképek
Tartalom