Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-10 / 109. szám

1958. MÁJUS 10. SZOMBAT Wít MEG C/f irtai) 3 A gépi munka jelentőségéről nyilatkozott a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának vezetője A napokban felkerestük Jó- zsa György elvtársat, a ME. SZÖV mezőgazdasági osztályá­nak vezetőjét és felkértük, nyilatkozzon a gépi munka szerződéskötés néhány kérdé­séről. — Munkánkat megnehezítet­te az a körülmény, hogy a kor­mányzat csak ez év februárjá­ban bízta meg a földműves- szövetkezeteket azzal, hogy gépi munkára szerződjenek az egyéni parasztokkal. A gép­állomások az ősszel jelentős területen végezték el a szán­tást, s így a tavaszi terv telje­sítése sok nehézségbe ütközött. A gépállomások megyei igaz­gatóságával való egyetértés alapján ez évben 310 411 nor- mállholdnak megfelelő gépi munkára kell a földművesszö­vetkezeteknek szerződést köt­niük. A tavaszi terv 112 131 normálhold. Ebből már 34 609 normálhold talajmunkát a gépállomások elvégeztek és 14 500 holdnak megfelelő trak­tor és szállítási munkát vé­geztek. — Józsa elvtárs hogyan lát­ja a tavaszi terv teljesítésének a lehetőségét? — Mint már mondottam, a tavaszi terv teljesítését nehe­zíti, hogy a télen nem tudtunk szerződést kötni az egyéni pa­rasztokkal. így is mintegy 80 százalékban teljesíteni tud­juk a tervet. A talajmunkát akadályozta a késői tavasz, s így nagyon sok egyéni paraszt saját igaerejével végezte el a szántást, a talajmwnkát és mindjárt a vetést is. Igaz, hogy gumikerekes traktorok­kal már korábban is lehetett talajmunkát végezni, de ilyen kevés van a megyében, a kor­mos traktor pedig kora ta­vasszal nem mehetett a föl­dekre. mert elsüllyedt volna. I az 1—3 holdasoké. Részben az adásvétel folytán, részben pedig a termelőszövetkezetek­ből való kilépés során. Igen sok megyénkben a kétlaki munkás, számukra nehéz gépi munkát végezni, mert a meg­adott időben nem. tudnak oda­haza tartózkodni, vagy éppen a traktor nem ér rá, amikor a munkaadó odahaza volna. — Mint már említette, a ta­vaszi terv teljesítésében van lemaradás, van-e lehetőség ar­ra, hogy az éves tervet teljesít­sék? — Igen. van. Földművesszö­vetkezeteink mindent elkövet­nek. hogy a szerződéskötés je­lentőségét megértessék a dol­gozó parasztokkal és felvilágo­sító munkát végeznek, hogy a dolgozó parasztok igénybe vegyék a gépállomások gé­peit. Nyáron és ősszel a mező­gazdasági munkák összetor­lódnak, ilyenkor jobban igény­be veszik a gépeket, s ekkor lehetővé válik, hogy a tervet teljesítsük. Szükséges azon­ban, hogy a földművesszövet­kezeteket megfelelően támo­gassák a gépállomások, mert csakis együttes erővel lehetsé­ges a dolgozó parasztok igé­nyeinek kielégítése, a terv­szerű minőségi munka bizto­sítása. Összefoglalva, vélemé­nyem szerint a gépi munkára való szerződéskötésnek ez a formája bevált, s a földműves- szövetkezeték összekötő ka­pocsként jelentkeznek az egyéni parasztok és a szocia­lista szektor között. Eredmé­nyeink azt bizonyítják, hogy helyes volt kormányunknak ez az intézkedése, a továbbiak­ban azonban arra van szük­ség, hogy a földmű vessző vet­kezet i apparátus, elsősorban a földmű vesszövetkezeteto vá­lasztott vezető szervei jobb felvilágosító munkát végezze­nek a gépi munka érdekében. A kivezető utat a földműves­szövetkezetek keretén belül alakuló gépi társulások oldják meg. Ha ilyen társulások jöt­tek volna létre, az eredmény máris jobb volna. Vélemé­nyem szerint az apparátus egyedül nem képes megoldani a feladatát, csak a dolgozó pa­rasztok bevonásával, ezért a földművesszövetkezetbe tömö­rült egyéni termelők töreked­jenek arra. hogy minél több helyen a gépi munka végezte­tésére társuljanak. Ez is egy lépcsőfok ahhoz, hogy mind a mezőgazdasági termelést nö­veljük, mind pedig az egyéni parasztok közelebb kerüljenek a nagyüzemi gazdálkodáshoz — fejezte be nyilatkozatát Jó- zsa György elvtárs. Eltévedt a gyorsvonat. Az olasz államvasutak története újabb eseménnyel gazdagodott: „eltévedt” egy gyorsvonat. A. napokban történt, hogy Milánóból kiindult a 637. számú gyorsvonat. A gyorsvonatnak Bergamoba kellet volna mennie, de út­közben a mozdonyvezető egyszer csak arra lett fi­gyelmes, hogy Bologna felé tart. A mozdonyvezető nem vesztette el nyugalmát, le­kapcsolta a mozdonyt, amellyel előre ment a kö­vetkező váltóig, majd visz- szatolatott és a nyílt pá­lyán veszteglő szerelvény másik végéhez szerelte a mozdonyt és visszautazott Milánóba. Szinte csodálatos, hogy közben nem történt baleset. SE PÉNZ, SE POSZTÓ Május lí-én nyílik az aszódi Petőfi Múzeum Május 11-én, vasárnap nyí­lik az aszódi Petőfi Múzeum. A múzeumot abban a hajdani gimnázium épületében ren­dezték be, ahol annakidején a költő diákoskodott. Az egyik teremben Petőfi-emlékekből, a másikban népművészeti al­kotásokból rendeznek kiállí­tást. H a szokás volna az ilyesmit jubileummal ünnepelni, Kosa Mátyásék rövidesen ju­bilálhatnának: egy éve lesz lassan annak, hogy 6000 forint­tal szegényebbek, s egy keserű tapasztalattal gazdagabbak let­tek, A dolog így történt: Kosa Mátyás és kollégája. Gergye László — mindketten szobi pe­dagógusok — tavaly nyáron bútort rendeltek Papp Gyula váci kisiparosnál. Egyikük egy hálógarnitúrát, másikuk egy kombinált bútort. Ketten kifi­zettek összesen 6100 forint elő­leget. A megrendelés határ­ideje 1957. szeptember 15, illet­ve október 1 volt; a bútorokat azonban a mai napig sem kap­ták meg. Papp Gyula ugyanis azok közé tartozik, akik job­ban szeretik az italt a munká­nál. Olyannyira, hogy nemcsak az előleget itta el, de az egész I műhelyberendezés árát is. Az- { óta se pénz, se posztó ... Itt tulajdonképpen véget is i érne a történet. Csakhogy Kó- ! sa Mátyás makacs ember, aki ] elhatározta, hogy visszaszerzi I összekuporgatott pénzét. Be- J utazott hát Vácra s fizetési meghagyás kibocsátását kérte a járásbíróságtól. Mindez az útiköltségen kívül 300 forint bélyegilletékbe került. A fize- [ tési meghagyást kiadták, s kö­telezték Papp Gyulát a 6100 fo­rintos tőke és bizonyos kamat 15 napon belüli megtérítésére. Mondanom sem kell, hogy sem a tőke, sem a kamat nem té­rült meg. Kósáék ekkor végre­hajtást kértek. Százhúsz forint lefizetése ellenében megtud­ták, hogy a Váci Járásbíróság­nak nem áll jogában végrehaj­tást foganatosítani... Ezek után — mit tehettek volna? — beperelték Papp Gyulát. A tárgyalás ez év feb­ruár 10-én zajlott le, kissé szo­katlan körülmények között. A csaló kisiparos siránkozása ugyanis annyira meghatotta a tárgyalás vezetőt, hogy Papp Gyulát felmentették. Mivel a szabály az szabály, s a törvény szigorát valakivel szemben mégiscsak éreztetni kell, kár­pótlásul rendkívül barátságta­lanul kezelték a két károsul­tat... Most aztán csakugyan véget, ért a történet. Papp Gyula ugyan dolgozik Budapesten a VII. kerület, Nyár utca 10, szám alatti Portálépítő Ktsz- ben. Saját bevallása szerint a fizetése 1600 forint, tehát volna mód a fizetési meghagyás vég­rehajtására. Hogy miért nem tiltják le mégsem a fizetése bi­zonyos százalékát? Arra talán feleljenek az illetékesek: a Váci Járásbíróság érintett dol­gozói. Ny. É. Tízéves a mentőszolgalat — Tapasztaltunk olyan je­lenségeket. hogy a földműves­szövetkezet vezetői, az appará­tus nem szívesen foglalkozik a szerződéskötéssel. Mi ebből az Igaz? — Kétségtelen, hogy egyes helyeken megijedtek a fel­adat nagyságától és húzódoz­tak a munkától. Később azon­ban sikerült megértetni, hogy a földművesszövetkezeteknek a kereskedelmi tevékenység mellett legfontosabb felada­tuk a dolgozó parasztok terme­lési megsegítése. Most már keresik azt a formát, amely- lyel helyi viszonylatban meg­oldhatják az egyéni parasztok géppel való ellátását. Mond­hatnám úgy is, hogy nem a szerződés ellen volt kifogá­suk, mert ezt az intézkedést hasznosnak és célszerűnek tar­tották és tartják, hanem a magas tervszámok ellen. Da- bayan például az elmúlt évek­ben a gépállomás egyéni pa­rasztoknak 25—30 holdon vég­zett gépi munkát, most pedig 180 hold földterületre kötött szerződést a földművesszövet­kezet. Korábban a termelő- szövetkezeteket szolgálta ki a gépállomás, egyéni parasztok­nak nemigen végzett gépi munkát és most, mivel a ter­melőszövetkezetek földterülete csökkent, lehetővé vált az egyéni parasztok kiszolgálása is. lényegében a gépállomá­sok felszabadult gépparkja ré­szére köt szerződést a föld­művesszövetkezet, vagyis biz­tosít munkát. Pécelen a ter­vet a földművesszövetkezet 100 százalékban teljesítette. A földművesszövetkezetek vég­zik a szerződést az állami gaz­daságok részére is, de az álla­mi gazdaságok gépparkja az Utóbbi években megnöveke­dőit, s így nemigen szorulnak a gépállomásokra. — Milyen nagy területen vé. géz a gépállomás gépi munkát a megyében? — Megyénkben 406 ezer ka- tasztrális hold az egyéni szán­tó. Ebből — mint már mondot­tam — 310 411 normálholdra kötünk szerződést. A mun­kát megnehezíti az is. hogy az ellenforradalom óta megnőtt a kisparcellá'k száma, különösen EGY ESZTENDEJE lesz jú. nius 29-én, hogy a budaörsi re­pülőtér kifutójáról magasba emelkedett először a vöröske­resztes jelzésű, betegszállító repülő. Első útja Miskolc volt. Gyermekparalízisben szenvedő csemetét kellett gyorsan Buda­pestre szállítania. Akkoriban még új volt a légügyi mentőszolgálat. Sokan vonakodtak tőle még akkor is, amikor a beteg élete már csak órákon múlott. Egyik pilóta ma is emlékszik még, hogyan ag­gódott a vidéki édesanya. Na­gyon a lelkére kötötte: „Na­gyon vigyázzon egyetlen gyer­mekemre.“ Csak akkor nyugo­dott meg az asszony, amikor a gép vezetője így vigasztalta: „Nekem is van kisfiam, s a maga gyermekére éppen úgy vigyázok, mintha az enyém feküdne mögöttem.“ Teltek, múltak a napok. A budaörsi repülőtér egészség- ügyi csoportjának szobájában egyre gyakrabban csörgött a telefon. Pécsre, Szegedre, Szol­nokra és Szombathelyre kérték sürgősen a gépet. Sokszor a pi­lóta élete is veszélyben forgott, de a gép startolt. — Tavaly történt — emlék­szik vissza az egyik piióta — Szegedre mentem. Odafelé gyönyörű idő volt, mire azon­ban visszaindultam, erős vihar kerekedett. Az ottani repülő­térparancsnok nem akart en­gedélyt adni a felszállásra. Azt mondta, a saját felelőssé­gemre indulhatok. A gyerek viszont már nagyon rosszul volt a gépben. Nem várhattam. Dobált egy „kicsit“ a szél, de a gyermek életét megmentet­tük, .... Megtenné ezt a mentőcso­port minden pilótája. Vala­mennyiük gyermekszerető em­ber, jól képzett pilóta. A RÖVID EGY ÉV alatt kö­zel százezer kilométert repül­tek már az Országos Mentő­szolgálat gépei. Azóta mennyi beleget kíméltek meg a hosszú, rázós úttól? Nehéz volna hir- telenében megmondani. Több százat. S a betegek között olyanok is akadtak, akiket ha mentőautóval hoztak volna Miskolcról vagy Debrecenből, tálára az életüket vesztik, Sar- kadi Lajos, a kilencéves Fora Misi szülei, Bencsik Pálné hoz. A lakóházépítések és a magasfeszültségű távvezeték A Pest megyei Hírlap né­hány nappal ezelőtt foglal­kozott a nógrádveröcei la­kásépítések körül mutat­kozó visszásságokkal. Meg­írtuk, hogy az évekkel ko­rábban kiosztott házhelyek fölött az ÉDÁSZ magas- feszültségű távvezetéket épített, tie időközben a ki­osztott házhelyeken az ér­dekeltek is megkezdték tervezett lakóházuk építési munkálatait. Most azután annak a rendeletnek az alapján, amely kimondja, hogy magasfeszültségű ve­zeték alatt lakóépületek nem lehetnek, a hatóságok az építkezőket az építés abbahagyására, sőt a már felépített épületrészek le­bontására akarja kötelezni. Közleményünkre érdekes hozzászólást kaptunk Nie- dermüller Ferenctöl, a Szo­bi Járási Tanács ipar-mű­szaki csoportjának vezető­mérnökétől, aki a követ­kezőket írja: Nógrádverőcén 1948-ban házhelyeket osztottunk ki az arra rászorulók részére. 1953- ban (tehát 5 év múlva) terv­bevették Vác és Nagymaros között egy 35 kW-os távveze­ték építését. Az építés meg­kezdése előtt a Pest megyei Tanács műszaki bejárásra hívott össze egy bizottságot. Hibát követett el azonban az­zal, hogy az érdekelt községek egyikét sem hívta meg erre a műszaki bejárásra. AzÉDÁSZ tehát nem tudott arról, hogy a tervezett vezetéket már ki­osztott házhelyek felett fog­ják elvezetni és a vezeték ma­gasságát úgy állapította meg, mintha az szabad szántóterü­let fölött vonulna el. Csak az építkezés megkezdése után jöttünk rá erre a hibára. Azon­nal érintkezésbe léptünk, több ízben személyesen is az ÉDÁSZ vezetőségével, ahol közölték, hogy hajlandók a vezetéket felemelni a kellő biztonság érdekében, ha a munka díját, tekintettel ar­ra, hogy nem az ő hibájukból történt a mulasztás, a Pest megyei Tanács fedezi. A mun­ka körülbelül 20 000—25 000 forintba került volna. Ezt a problémát több íz­ben felvetettük a megyei ta­nács építési osztálya előtt, mivel azonban nem volt rá pénzügyi fedezet, az ÉDÁSZ által javasolt megoldást nem fogadhatták el. Márciusban egyik munkaértekezletünkön megjelent az Elnöki Tanács titkárságának egy képviselője, aki előtt magam vetettem fel ezt a kérdést és Ígéretet is kaptam tőle, hogy sürgősen intézkedik és erről majd érte­sítést küld. Sajnos, eddig nem kaptam tőle értesítést. A probléma különben nem­csak Nógrádverőcét érinti, ha­nem Kismarost is, ahol a táv­vezeték miatt hasonló a hely­zet. Niedermüller Ferenc a Szobi Járási Tanács vezető mérnöke Miért zsúfolt a ceglédi váróterem ? zátartozói soha nem felejtik el, mennyit köszönhetnek ők a légügyi mentőszolgálatnak. Sok beteget hoztak már Szol­nokról, köztük több Pest me­gyeit is. Jelenleg négy üzemképes gép sorakozik a kifutó szélén. Reggelenként a szerelők tüze­tesen ellenőrzik őket, hogy bármely percben készen le­gyenek az indulásra. Ha érte­sítés jön, néhány pillanat múl­va már (forognak a légcsava­rok. Két modern, rádióval is felszerelt Super AERO gépet januárban kaplak. Ezzel to­vább gyorsult a légi mentő- szolgálat. A népi demokratikus országok közül Lengyelország dicsekedhet még olyan nagy­szerűen megszervezett repülő mentőszolgálattal, amilyen ná­lunk is van. Az egészségügyi csoportnak balesete nem volt még. A géphez, vagy a géptől való betegszállítás csupán né­hány percig tart. A pilóták elmondták azt is; megtörtént már, hogy fölösle­gesen hívták le vidékre a gé­peket, vagy a beteg nem akart repülővel utazni, vagy pedig nem volt annyira szükséges a gyors beavatkozás. Arra kérik a vidéki orvosokat, a betegek hozzátartozóit: mindig gondol-1 jak meg, hogy okvetlen szüksé-1 ges-e repülőt- hívni. Miért úgy | lehet, ezek miatt más közsé-1 gekben súlyosabb betegeknek | kell várniok. AZ EDDIGI tapasztalatok | azt bizonyítják, érdemes volt| létrehozni a légi mentőszolgá-1 latot. Hamarosan tárgyalások | kezdődnek a Szovjetunióval — | erről egyébként az Országos | Mentőszolgálat kongresszusán 1 is szó lesz —, AN 14-es „Mé- | hecske“ típusú gépek behoza-l taláról. Az újfajta gép kikísér-1 letezése most folyik. Betegszál-1 lításon és hasonló feladatok | megoldásán próbálják ki. Azji eddigi tapasztalatok szerint a| gép kitűnően bevált. Egyszerre = több beteget lehet vele szállí-I tani, a fel és leszálláshoz egy | labdarúgópálya is elég. Tízéves a magyar mentőszol- \ gálát. Legifjabb csoportja al légi. De máris sok betegen se-1 gített. Reméljük, így lesz a jö-1 vőben is. I Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy legyenek segít- ségünkré abban, hogy a ceglé­di vasútállomáson levő kultúr­termet egész nap igénybeve- hessük, úgy, mint eddig. Rö­vid idő óta csak délután van nyitva, holott sokan vagyunk, akik a két budapesti vonat közötti időben, vagy a lefelé járó vonatok esetében kényte­lenek vagyunk a kultúrváró- termet igénybevenni, mert nem bírjuk a cigaretta- és do­hányfüstöt a rendes váróte­remben, ahol nekem pl. há­rom és fél órát kell várni a legközelebbi vonatra. A ceglé­di állomásfőnök indokolásul azt mondja, hogy személyzet- hiány miatt kell a várótermet zárva tartani. Cegléden sok intézmény van (járási székház, iskolák, SZTK, kórház, bíróság stb.), amelyek­ben a Ceglédre utazó dolgozók dolgukat több-kevesebb idő alatt elintézhetik és azután nincs hová menniük, mert vagy nincs pénzük vendéglő­be, cukrászdába beülni s nem bírják á várótermi rossz levegőt. Én Álbertirsáról já­rok be a gyermékgondozónő képzőbe, s a vonatra várako­zás ideje alatt tanulok. Ed­dig a kultúrterembe jártam, a mivel az most nincs nyitva* kinn kell ácsorognom a folyo­són. De ez nemcsak velem* hanem igen sok más útitár­sammal is így van. Nagyon kérem, legyenek se­gítségemre, hisz az így elért megtakarítás a MÁV szem­pontjából oly csekély, hogy az számításba sem jöhet s viszont nagyon sok embernek nehezíti meg az amúgy sem könnyű na­ponkénti utazást. Had as Irén beteggondozónő Albertirsa Békenagygyölés lesz vasárnap Vácott A váci városi nőtanács má­jusi munkatervében szerepel egy békenagygyűlés megren­dezése. A nőtanács most küld­te szét meghívóit, mely sze­rint a nagygyűlés 11-én, va­sárnap délután 5 órakor kez­dődik a tisztiklub színházter­mében (Mártírok útja 37.) Előadó az Országos Nőtanács munkatársa lesz. A MAI MOSZKVA A balszerencsés adófizető f Tabatznik telavivi polgár | minden jogi eszközt igénybe | vett, hogy érvénytelenítse a| reá kivetett adót, de szándékai nem sikerült, mert végül is a| bíróság a teljes adó megfizeté-1 sére kötelezte. Erre éjszaka | belopódzott az adóhivatalba | és felgyújtotta. Mire a tűzoltó-1 ság kivonult, 500 akta a Ián- | gok martaléka lett. A kisszá-1 mú sértetlenül maradt irat | között ott volt az övé is, I A Kijevi-pályaudvar környéke I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom