Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-29 / 125. szám

1958. MÁJUS 29. CSÜTÖRTÖK prrr Ml. <L/Cii'lap Két hói, vagy ötmillió forint értékű kő? A Pest megyei kőbányákból jelentik Szentendrén. Dunabagdóny- ban. Márianosztrán, Kóspal- lagon, Szokolyán és Galgamá- csán fejtenek számottevő mennyiségű építő és útburkoló követ megyénkben. A szentendrei bányából épí­tő es faragott követ termel­nek. Az itt bányászott kőből készült a Népstadion öltöző fe­letti részének burkolata. Sza­mosi András műszaki vezető szerint ennek a kőnek „jövője van ’j Különböző faragványok (lépcső, ablakpárkány, útdíszí­tő kő) készülnek belőle. Zöl­desszürke színe tetszetőssé te­szi. Anyaga andezit és andezit tufa. A dunabogdányi kőből nagy- és kislakásépítéshez szüksé­ges faragványokat készítenek. Az itt termelt kő egy részét, valamint a Márianosztrán és Kóspallagon bányászott követ útépítéshez használják. A seo- kolyai kő víz- és mélyépítési, valamint útépítési, a galga- mácsai mélyépítési célokra ki­válóan alkalmas. Kőbányáink az állami ipar­nak háromnegyedes kocka fej­követ. nyerskockákat, szegély­köveket, úgynevezett idomitott köveket, kis kockákat, valamint út alapköveket és vízépítési kö­veket szállítanak. A bányák termelésének 30 százaléka a megyei szükségletet fedezi. A mi bányáinkban fejtett külön­böző kockakövekből készül Vác, Cegléd, Nagykőrös és Szentendre egyes útjainak burkolata. De Veszprémben is használják a mi útburkoló kövünket. A Pest megyei vállalat több fővárosi üzemben is dolgozik. Az üzemek belső burkolatának java részét, egyebek között a Csepel Vés- és Fémművekben, a MÁVAG-ban ők készítet­ték. Megyénk kőbányáinak je­lenlegi kapacitása évente mint egy 11 kilométernyi új maka­dámút és körülbelül nyolc és fél kilométernyi kockaíkőbur- kolat építését teszi lehetővé. Építőkővel a TÜZÉP-en ke­resztül ki tudják elégíteni a magánosok igényeit. A sok jó és szép eredmény mellett azonban a kőbányák élete sem fenékig tejfel. Bosszantó körülmény például, hogy Szo- kolyái'ól a váci erdőgazdaság kisvasútjának magas tarifája miatt drágábban tudják a kö­vet hat kilométernyire elszál­lítani, mintha Szobról, vagy Szentendréről teherautóval szállítanák Szokolyára, vagy Nógrádverőcére. Érdemes len­ne kissé elgondolkodni az il­letékeseknek a megyei kőbá­nyáik vezetőségének ezen a pa­naszán. De legsúlyosabb gondjuk a Szentendrei Kőbánya helyzeté­ből adódott. Két, vagy három ház okozta a bajt, amelyekhez túl közel kerültek már a bá­nyászok. A vezetőség kártala­nítási ajánlatot tett az ott la­kóknak, hogy zavartalanul folytathassák a munkát. Ezt nem fogadták el. Azóta az egyik ház alacsonyabb áron gazdát is cserélt, mint ameny- nvit kártalanítás címén fizet­tek volna érte. A másik ház tulajdonosa pedig beperelte a vállalatot. Bá­a szakemberek úgy látják, hogy veszélytelenül tovább folytathatnák a rob­bantásokat. nem akarják meg- 1 sérteni a magánérdekeket. Ez ; év január közepén a bányamű- ! szaki főfelügyelőség betiltotta ! a robbantásokat. Azóta kézi; fejtéssel jóval kevesebbet tud- í nak termelni, mint annakelőt- te. E hó elején kérte a válla- ! lat, hogy legalább havonta j egyszer engedélyezzenek ki-1 sebb töltetű robbantásokat. A Pest megyei Tanácstól pedig azt kérték, hogy sajátítsa ki a szóbanforgó házakat. Megindo­kolják, hogy ez még akkor is előnyös lenne, ha a kisajátított házak helyett másutt újat épí­tenének. Mert a szóbanforgó épületeket a vállalat szolgálati lakásként tovább tudná hasz­nálni, de ha itt beszüntetik a fejtést, mintegy 4—5 millió fo­rint értékű kőtől fosztják meg a népgazdaságot. Bíznak ben­ne, hogy a négy év óta vajúdó ügy végre elintézést nyer. örömmel hallottuk Táborsz- ki Ferenc igazgatótól és Bellus József munkaügyi előadótó], hogy a kőbányák tervtúlteljesítése „megüti a mértéket.“ ' Ezelőtt három évvel még úgy bányász­tak, mint száz évnek előtte. Azóta javarészt gépesítették a termelést. És itt ismét követ­kezett egy „de“. Amint mondták, nem értenek egyet azzal, hogy amikor a kő országos viszonylatban hiány­cikk, ők abszolút béralappal kénytelenek dolgozni. Ennek módosítására beadványt küld­tek egy hete a megyei tanács­hoz. Még nem kaptak választ, de mi is helyesnek tartanánk, ha a tanács illetékes osztálya megtárgyalná, van-e mód a módosításra, vagy nincs. Segít­senek, hogy a vállalat jobb munkával még több építőanya­got adhasson a népgazdaság­nak a természet kincseiből- Farkas István Eredményes volt a földművesszövetkezeti gépkocsik szemléje A közelmúltban tartották meg — szakemberek részvéte­lével — megyénkben a föld­művesszövetkezetek kezelésé­ben levő gépkocsik tavaszi szemléjét. Ezen 33 tehergépko­csi és sok egyéb jármű vett részt. A tavalyi szemlével ellentét­ben az idén sokkal jobban ké­szültek a gépkocsivezetők a szemlére. Egy-két esettől elte­kintve a bizottság megállapí­totta, hogy a földművesszövet­kezetek gépkocsivezetői lelki- ismeretesen gondozzák a gép­kocsikat. Mégis, a bizottság két tehergépkocsit, a Pilisvörösvári Földművesszövetkezet UB 883 rendszámú kocsiját, és a Cse- mői Földművesszövetkezet SV 015 rendszámú tehergépkocsi­ját „kiállította“, vagyis kivon­ták a forgalomból. A pilisvörösváriak teher­autója törött kormánycsővel és nagyon leromlott külsővel ér­kezett, veszélyeztette az élet és vagyonbiztonságot. A csemőiek gépkocsija is életveszélyes volt, ezért el kellett tiltani a két te­Nem, ez meg nem szerencsétlenség. A megye földműves- szövetkezeteinek gépkocsijait a közelmúltban vizsgálták felül a tavaszi szemlén. Mint látható, a vizsgálat alapos volt dnköltségcsökkentésí verseny, új Technológiai eljárások a Csepel Autógyárban Sódert elsőrendű minőségben, bár­mely mennyiségben azon­nal szállítunk. Megrendelhető: Kordélyosoli és Szekér­fuvarozók Szövetkezeténél. Budapest. VII.. Baross tér 13. Tel.: 426—421. Amikor a kormáhy takaré­kossági felhívása megjelent, a Csepel Autógyár pártszerveze­tének műszaki bizottsága a szakszervezettel közösen, ön­költségcsökkentési ankétot hí. vott össze, melyen kidolgozta a legfontosabb takarékossági teendőket. A javaslatokat ez­után megvitatták az üzemré­szek dolgozóival is és végered­ményben úgy határoztak, hogy a gyárnak 1958-ban — az elmúlt évhez viszonyítva három százalékkal — azaz 11 millió forinttal kell csökkentenie az önköltsé­get. Ezt követően a műszaki bízott, ság részletesen kidolgozta az üzemrészekre háruló takaré­kossági feladatokat és ponto­san meghatározta, hogy az egyes munkaterületeken ho­gyan és mit lehet megtakaríta­ni. Az eddigi intézkedések azt bizonyítják, hogy az önköltség, csökkentési tervezet korántsem volt túlzott. A mozgalom ge­rincét a kimondott önköltség­csökkentési intézkedések, fő­ként az új technológiai eljárá­sok, az ésszerűbb munkaszer­vezések és a különféle újítások alkotják. Például az újfata hengerper- selyöntés bevezetése évenként 800—900 tonna nyersvasmeg- takarítást jelent. Eddig a 4,5 kilós henger­perselyt 18—20 kilósra ön­tötték, melynek csaknem háromnegyedrészét kellett leesztergálni. Az új hengerpersely öntési el­járásnál arra törekszenek, hogy a nyersöntvényen minél kisebb ráhagyás maradjon, az­az, hogy az öntvény minél job­ban megközelítse az alkatrész formáját. Lényegében a centri- fugál-öntést kombinálták az úgynevezett héj-formázással. Az új öntési módszer segítsé­gével, a nyersvasmegtakarítá- son kívül jelentős mennyiségű nemes ötvözőanyagot: krómot, nikkelt, molibdent tudnak megtakarítani. Több százezer forint megta­karítást eredményez a most bevezetett úgynevezett fémszó­rás is. Hazánkban ez az újfajta technológiai eljárás még igen fiatal, a Csepel Autógyárban pedig teljesen új. A fém-szó­rással lényegesen meg tudjuk hosszabbítani a selejtté vált alkatrészek élettartamát. Az átadó-üzemben új festési eljárást vezettek be, amely lé­nyegesen olcsóbb az eddigiek­nél. Az energiafőosztály az ön- költségcsökkentési verseny kapcsán új tüzeléstechni­kai megoldásokkal, külön­böző berendezésekkel segí­ti az energiatakarékossá­got. Fokozott figyelemmel kíséri a víz-, gáz-, gőz- és az áramfel­használást. A gyáron belüli szállítások­nál eddig nem takarékoskod­tak eléggé, most a szállítógé­pek fokozottabb ellenőrzésével és a szállítómunkások átcso­portosításával csökkentik a belső anyagmozgatás rezsikölt­ségét. A szerszámkészítés dol­gozói külön mozgalmat indítot­tak további 2 millió forint megtakarításra, olyan intézke- I désekkel és javaslatokkal, amelyek az eredeti önköltség­csökkentési tervben nem szere­pelnék. A javaslattevők a meg­takarított összeg két százaié-1 kát kapják jutalomképpen. Az értékelés utókalkulációs ala­pon történik. A gyár műszaki szakemberei igen sokat várnak a bevezetés­re kerülő vagy éppen kísérlete­zés alatt levő újabb gyártási eljárásoktól. Most van kidolgozás alatt az úgynevezett hideglölya- tási módszer. Biztató kilá­tásokkal kecsegtet az autó­gyári porkohászán kísérlet !«. Amint, a példák is bizonyítják, a Csepel Autógyárban jó úton halad a takarékossági mozga­lom, és minden remény meg­van arra, hogy sikerül elérni a 3 százalékos önköltségcsökken­tést. A műszaki tanács és a szakszervezet május utolsó he­tében önköltségcsökkentési ku­tatóhetet rendez a rejtett tar­talékok felderítése, az elfekvő, de még használható gépek és anyagok felkutatása érdeké­ben; Az önköltségcsökkentési ver­seny anyagi ösztönzésére a gyárvezetőség a prémiumkere­tet használja fel. Ugyanis a vállalat az önköltségi terv tel­jesítése arányában részesül prémiumban. így tehát elsősor­ban azok a dolgozók kapnak prémiumot, akik leginkább hozzájárulnak az önköltség- csökkentéshez; (s. p.) herautót a forgalomtól. Annak ellenére, hogy általánosságban biztató volt a kép, amit a bi­zottság a szemlén szerzett, el­szomorító, hogy akadnak gép­kocsivezetők, akik hanyagul kezelik autójukat. Előfordult nem egy esetben, hogy olyan teherautókkal jelentkeztek a szemlére, melyek fékberende­zése használhatatlan volt, ami pedig könnyen halálos végű balesetet okozhat. A szemle eredményeképpen a Pest megyei MÉK és a Kis- kunlacházi Földművesszövet­kezet gépkocsivezetőit jutalom­ban és dicséretben részesítet­ték. A legelhanyagoltabb gép­kocsikkal a nógrádverőcei, a maglódi, pomázi, pilisvörösvá­ri, csemői, ceglédi, nagykőrösi és a jászkarajenői földműves­szövetkezetek tehergépkocsijai és vezetői jelentek meg. Itt a vándorólazás ideje A Vecsési Állami Gazdaság baromfitelepén tisztában van­nak a vándorólazás tenyész­tési é_s gazdasági előnyeivel. Éppen ezért a telep mellett elterülő szálfás-erdőben je­lentős mennyiségű baromfit vándorólaznak. így olcsóbb a tartás, az állatok edzettebbek, jobban növekednek mint pl, egy zárt, kopár kifutóban. Egyébként az országban ez az egyetlen fehér Leghorn-telep éíí komoly segítséget jelent a főváros tojásellátásában. A te­lep vezetője Kárpáti György* aki nemcsak tenyésztője, har­cosa ennek a baromfifajtának* hanem kutatója is, mert az antibiotikumok etetése terén* a különleges tenyésztői mun­ka, valamint a takarmányo­zás vonalán igen számottevő eredményeket ért el az egyéb­ként kistesttömegű Leghorn« nál a testsúly gyarapításában, de még a tojástermelés foko­zásában is. A Vecscsi Állami Gazdaság Leghorn-tenyészete H a majd felépül Vácrátóton az orvosi lakás, s a járási tanács elnöke szól a kiszemelt orvosnak: vállalja el Vácrátó­ton a községi orvosi tisztséget —talán az lekicsinylőén vono- gatja a vállát. — Csak 1500 la­kosú hely, alacsony a fizetés, poros fészek... inkább na­gyobb községet választanék ... ... Azután mégis megérkezik Vácrátótra, fürkészi az arco­kat, keresi, vajon mit rejte­nek? Milyenek az emberek? Nem is sejti, hogyan, milyen szeretettel várták őt, mennyi fáradságot, pénzt áldoztak a falubeliek, hogy megteremtsék a lehetőséget az ő jövetelé­nek! ... De honnan is tudhatná ezt az idegen, hogy a lakosság a községfejlesztési járulékhoz még 15 százalékot szavazott meg. Hogy a Tudományos Akadémia Botanikus Intézeté­nek dolgozói 3000 forintot ajánlottak fel; hogy a gyárba járók többsége félhavi kerese­tét fordította az orvosi lakás és rendelő felépítésére; Bo- gyánszki János tanácstag 15 fo­lyóméter drótkerítést készített el; Greth Ottó az egész ház villamosítását végezte... és az egész falu kifejezésre juttatta, milyen sokat remélnek jöven­dő orvosuktól. __Ma még csak a felajánlá­sok történtek meg, s néhányan fizették be a vállalt összeget. Ú gy akarnak élni, mint a városiak! Csak ott tartanak, hogy kijelö­lik: a főtér melyik részén húz­zák fel a falakat... Mégis, a falubeliekkel együtt gondola­tomban már én is ott látom az új házat, szépen, csinosan, fel­épülve. Hiszen a vácrátótiak az utóbbi időben többször bizo­nyították: amit egyszer elha­tároztak, azt meg is valósítják. M ég 1954-ben kezdték a har­cot azért, hogy a falu vé­gén új települést létesítsenek. Idén június első hetében már az új telepen, a társadalmi munkában bevezetett villany bekapcsolását ünneplik meg. Kultúrműsoraik bevételéből a temetőt kerítik be. Hremó Já­nos és két kőművestársa június második hetében 130 méter hosszú betonjárdát épít társa­dalmi munkában. Sorolhat­nánk még a kezdeményezés, a közös munka sok megnyilvá­nulását. Vajon mi hajtja, vezeti az ott lakókat? Hosszú évekig mint maradi és „nehéz“ községet emlegették Vácrátótot. A fel- szabadulás óta több, mint tíz tanácselnök váltotta itt egy­mást. Egy ideje azonban min­den megváltozott. Tamasek Jó- zsefné, a tanács titkára — aki mindössze 24 éves, művelt, okos asszony. — hat hónapja dolgozik a tanács élén, de már­is számtalan tettével tanúsítot­ta: amit egyszer megígért, ab­ban nem kellett kételkedniük a községbelieknek. Egyedül azonban — akármi­lyen vezetésre termett asszony is — nem sokat érne el. Ügyességét, képességét dicséri, hogy nem mindent maga akar végezni, hanem támaszkodik a, község 27 tanácstagjára. Rend­szeresen megtartják a tanács­üléseket és azokon mindig a községet érdeklő problémákat tárgyalják. A hozott határoza­tok végrehajtását a következő tanácsülésen ellenőrzik. A ta­nácstagság ellenőrzi a. végre­hajtó bizottság munkáját. A tanácstagok három-ri/égy kivé­telével valamennyien részt vesznek a munkában. Legin­kább Sebők Pál elvtárs nevét emlegetik, aki bár 59 éves. mindenütt szervez, mindig va­lami újat akar. ináig csak álmodtam arról, 55 milyen szép, boldog lehet­ne a falu élete is. És most, hogy végre tehetek a népért valamit — mondja Sebők —. nem nyugszom, pedig sokszor megfogadtam, amikor valaki megbántott, hogy soha többé nem dolgozom a közért. És másnap mégis újra kezdtem mindent. Hajt valami, hogy még jobbat, szebbet adhassunk — hivatalos szóval élve: elér­jük a város kulturális, művelt­ségi színvonalát.. A másik, sokat emlegetett tanácstag, Juscsák Jánosné, már csaknem egy évtizede dol­gozik szüntelen, mint közéleti személyiség. Hosszú ideje a szociális állandó bizottság el­nöke. Részt vesz a kultúrmű­sor betanításában, holott már nem fiatal: 60 éves. Ezenkívül Kuska András, Grezner Mi­hály és még sok tanácstag ne­vét emlegették, akik élvezik a lakosság szeretetét, bizalmát. Igaz, néha nehéz a. munká­juk. Olykor egyik, vagy másik elveszti a kedvét. Mert olyan még Vácrátóton is akad, aki akadályozza, nehezíti az előre­haladást, zavarja a munkát. Van, akit visszahúz a végi, a megszokotthoz, még akkor, ha az értelmetlen, rossz is. Leg­utóbb a végrehajtó bizottság azt tervezte, hogy a főteret parkosítják. Miért ne lenne Vácrátótnak is szép parkja! Ott a tanácsház, óvoda, iskola, napközi, ott lesz az orvosi ren­delő is. A főteret most porten­ger veszi körül, egészségtelen és csúnya így ez a környék. Tehéncsorda jár át rajta. A zt hinné bárki, egyszerű a Aí megoldás. Hozzá kell kéz- deni a parkosításhoz. De nem lehet! Sok paraszti szájból hallatszik: „öregapáink is a. főtéren hajtották legelőre a te­heneket, miért ne lenne ez most is jó?“ Hogy a nagyapjuknak soha nem volt rádiójuk, hogy hajnali 3 órakor keltek fel — ők pedig már emberi életet él­nek, eszükbe sem jut vissza­hozni a régit, nagyapáik iránti tiszteletből sem — ezt sokszor elfelejtik. De ez csak egy hiba. Gondot okoz a tanácstagságnak az is, hogy egy-egy vb-tag, ha kisebbségben maradt, a hatá­rozat után is hangoztatja egyé­ni véleményét... Be kellene már tölteni a tanácselnöki tisztséget, a vb-titkár nem he­lyettesítheti a végtelenségig. Félő: belefárad. Mind múló hibák, bajok. Olyanok, amelyek fékezőivé válhatnának az előrehaladás­nak, a község fejlődésének, tompíthatnák a lelkesedést, ha ■ • ■ ha a község többsége nem örülne az újnak, nem támogat­ná a haladót és nem állna a tanácstagsága és apparátusa mögé, amelyek önzetlenül, igaz szívvel harcolnak a rátótiak érdekeiért és nem kis érdemük van abban, hogy Vácrátót ma a váci járás legjobb községei közé tartozik. Sági Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom