Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-29 / 125. szám

4 1958. MÄJUS 29. CSÜTÖRTÖK sc^íriöP Levelek és emberek... Evangélikus lelkészek | békeg jtű lése SZOCIALISTA rendsze­rünkben egyik jó dolog az, hogy az egyszerű emberek ügyes-bajos gondjaikkal nem maradnak magukra. Törvény biztosította joga a népnek, hogy panasszal élhet minden szerv felé! A dolgozók ezzel a lehetőséggel élnek is. Kérel­mek, panaszok és nem egy esetben tanácsok jutnak fel egészen a legmagasabb fóru­mokig. És ez így is van rend­jén! A népi rendszer éltető eleme az egyszerű emberek millióinak bizalma a nép ál­lama iránt. Ha van is hiba — mert van — azon a téren, hogy néhányan visszaélnek a szocialista demokrácia adta leletőségekkel, úgy nem a jo­gok csonkítása a feladat, ha­nem azok elleni harc, akik a többség rovására visszaélnek a jogokkal. Itt van például a haza fegy­veres szolgálatának kérdése. Az egyszerű és becsületes em­berek sokasága tudja, hogy katonának lenni kell. S ha va­lami, a családot megrázó tra­gédia nincs, vagy ennek a ve­szélye nem fenyeget, úgy nem is kérik a sorkötelesek szolgá­lathalasztását. Sőt, nem egy olyan példát ismerünk, hogy a kiegészítő parancsnokságok — kérelem nélkül — szolgálat- halasztást adnak, mert egyes családok érdekében ezt tart­ják a legszükségesebbnek. Persze van más jellegű példa is ... Miró Józsefné Gödöllő. Sza­badság u. 17. szám alatti lakos férje leszerelését kéri. Leve­lében azt írja, hogy tüdőbe­tegségre hajlamos, terhes és ezért állandóan betegeskedik. Állítása szerint egy olyan ház­ban lakik, amit az összedőlés fenyeget. Mostoha apja nyolc­száznegyven forintot keres és bizony az nem tudja őt eltar­tani. Ö maga Pestre jár dol­gozni — és mint írja — napi 5 órát utazik. Súlyos eset... legalább is a levélben! De mást mutat a valóság. A kivizsgáló közegek megállapí­tották: — Miróné csak abból gondolja, hogy hajlamos a tü­dőbetegségre, mivel a család­jából már haltak meg tbc-ben. Nincs áldott állapotban — csak mint mondotta — „idő­szerű volna már...” Nem is betegeskedik. Munkahetének — Budapesti Villamos- és Kis­motorgyár — igazolása szerint ebben az évben kettő napot volt beteg. Influenzában. A megélhetése biztosítva van. Az üzem igazolása szerint eb­ben az évben a havi átlagke­resete 1124 forint volt. Nem utazik napi 5 órát, mert a gö­döllői lakására egy héten csak egyszer jár haza. A hét többi napjait szülei budapesti laká­sán tölti. Egyszóval Miróné meg tud élni! Ez a valóság. De az is igaz, hogy Miróné indokolat­lan kérelmének kivizsgálása egy ember, egy munkanapjá­ba, útiköltségbe és napidíjba került. Ezt ki fizeti meg? Nyilván az állam! És ha Mi­róné megélhetése biztosítva van, akkor miért kéri férje leszerelését? Ki nem mondot- tan azért, mert más — a fér­jével emávású — fiatalok nem lettek katonák. — „Ha más nem lett katona, a férjem se legyen...” —• gondolja Miró­né. És közben megfeledkezik arról, vagy nem akar tudni róla, hogy férjének bátyja, apósa családjának szociális helyzete miatt kapott szolgá­lathalasztást. NEM EGYEDÜL Miróné gondolkodik így. Külön figyel­met érdemel a Makád, Petőfi köz 17. szám alatti lakos. Do­bos Andrásné esete. Miróné- hoz hasonló meggondolásból fia leszerelését kérte. De ő nem akárhogyan. A levelek sokaságával ostromolta meg a Kádár-titkárságot, a Honvé­delmi Minisztériumot, a ka­tonai ügyészséget, a ráckevei járási kiegészítő parancsnok­ságot ... és még az isten tud­ja miiven szerveket. Ezek a levelek hemzsegnek a vádas­kodásoktól és fenyegetőzések­től. Dobosné állítása szerint a ráckevei járási kiegészítő pa­rancsnokság tisztjei pénzért, meg fél disznóért árulják a „fedmentéseket”. Dobosné azt is megírta, hogy a kiegészítő tisztjei halvacsorákon mulat­nak a ..felmentettekkel”. EDDIG A VADAK. A ki­vizsgálok azonban megállapí­tották ezek alaptalanságát, a tények rosszindulatú elferdí­tését. De Dobosné nyilván nem nyugodott meg. „. • • je­leztem az előző levelemben is, hogy az egekig megyek a fiamért. De meg is teszem, ha én nem vagyok is a pártban név szerint, de érzésben felül­múlom magukat, mert én a demokráciáért élek, de maguk nem...” — írja a ráckevei já­rási kiegészítő parancsnokság­hoz írt levelében. Persze ír még mást is. íme egy fenye­getőzés: „... azt hiszem, a tisz­tikar — a kiegészítő tisztjei — szétszóródna, ha írnék a ka­tonai ügyészségre, mert a mu­latságnak három reakciós ré­szére itthonmaradás lett a vé­ge ...” LÁTHATATLAN OSTOR A Budapesti Ipari Vásár tésre szárit terület engedi, fák- egyik látványossága a villany- ra vagy karókra feszítik ki. pásztor, vagy amint tréfásan Az az állat, amely a huzalt or- nevezik, a „láthatatlan ostor“, rával, testével, vagy taréjával Mivel a vásárra sertéseket egyszer már megérintette, nem nem hajtottak fel, tudósítónk közeledik hozzá többet. Külföl- egy — már használatban levő di adatok arról tanúskodnak, >— villanypásztort mutat be. hogy a villanykerítéssel beke- Külföldön már valamennyi rített baromfifarmokon a ró- nagy állatfajnál, az utóbbi idő. kák által okozott kár is a mi­ben pedig már a baromfite- • nimálisra csökkent. Tehát még nyésztés területén is eredmé- a rókák is respektálják a lát- nyesén alkalmazzák. Sőt any- hatatlan ostort. Az új eljárás- nyira módosították, hogy egyes sal a szakaszos legeltetés kitű- baromfifarmok kifutóinak nőén megoldható, pásztor, ill. költséges ’kerítéseit is „villany- felügyelet nélkül. De komoly pásztorral“ cserélték fel. segítséget jelent a szakadékos Az új eszköz hazánkban is legelőterületeken is. És, hogy Kezd lassan elterjedni. Nagy az állatok mennyire tiszteletben segítséget jelent a munkaerő- tartják a villanypásztort, a kö. hiány leküzdésében. A megöl- zölt kép is igazolja, mert a ser- dás olcsó és tökéletes. Az tések nemcsak, hogy nem kí- egész felszerelés csupán egy sáriik meg az átjutást, hanem száraz elemből, egy transzfor- mint valami árnyat adó fa alá, mátorból és egy megfelelő katonás sorrendben pihenni hosszúságú sima huzalból áll. térnek. Amint látjuk, jó pász- 4 drótlhuzalt, ahogy a legelte- tor a „láthatatlan ostor“. Ezek után már természetes, hogy Dobosné, szavát meg­tartva, valóban írt a katonai ügyészségre is. Bejelentéseit ismét kivizsgálások követték. Ki tudja, már hányadszor? ... S mi lett a vádakkal? 1957 őszén a makádi bevonulok búcsúvacsorára hívták meg a ráckevei járási pártbizottsá- gcrt, a munkásőrség- és a ki­egészítő parancsnokságot, va­lamint a makádi tanács veze­tőit. A meghívásnak eleget téve, a meghívottak elmentek a vacsorára. Csak ott derült ki, hogy a sorköteleseknek csupán egy része van jelen a vacsorán. A meghívottak, — sajnos, nem hagyták ott őket. S ebből kerekedett az a pletyka, amit Dobosné meg­írt. De mi van a pénzzel? Mi van a féldisznókkal? Semmi! Dobosné azt mondta: a vona­ton hallotta ezt. Hallotta... aztán tovább adta. Végül meg­győződés nélkül megírta. A „hallottamból'1 becsületsértés, a hatósági közegek rágalma­zása lett. Miért? DOBOSNÉ maga írja. hogy hét hold földjük, egy szoba- konyhás, közepesen berende­zett házuk van. A családfő, a 60 éves Dobos András egész­séges, és a 16 éves Irén nevű lányával együtt dolgozik ott­hon. A katonafiún kívül még két testvér van a Dobos-csa­ládban, András és Ida, de ezek már a maguk lábán áll­nak. A családnak 3560 Ft tsz- adóssága és 800 Ft adóhátra­léka van. Bár nem könnyű a Dobos-család helyzete, de mégsem olyan súlyos, hogy az a fiú leszerelését indokolná. Egyébként azt igazolja a Ma­kád község tanácsa 1958. feb­ruár 20-i jegyzőkönyve is, amelyben szószerint ez áll: .. Dobos elvtárs ... szintén azon az állásponton volt, hogy amíg a fiú le nem sze­rel, megélhetésüket fenn tud­ják tartani." Mást mond a családfő és mást cselekszik az asszony. Mi mozgatja Dobosné cseleke­deteit? ■ __ A z anyai önzés, amit táplál a gyermeki felelőtlenség! Do­bos István honvéd így hecceli az édesanyját: „...mama, te leszel a megmentőm!" S az anya megy, intézkedik. Ír, s ha kell, rágalmaz is — no persze nem a család — csupán a fia kényelme érdekében. Nem a család érdekében! Ezt szükséges hangsúlyozni, mert — levélmásolatok igazolják — a ráckeve járási kiegészítő pa­rancsnokság több esetben in­tézkedett, hogy a család tsz- adósságát felfüggesszék, és a fiút könnyebb beosztásba he­lyezzék. KÉRDÉS, vajon Dobosné megnyugszik-e abban, hogy a fiát — mivel nem indokolt — nem szerelik le. Aligha!... Szabó Sándor makádi tanács­elnök szerint Dobosné „örökös levelezője” volt a Rákosi-tit- kárságnak is. S az ilyen „örö­kös levelezők’1 hány ember munkáját kötik le? Mennyi felesleges kiadás terhét teszik az államra? S ha egyéni érde­kük úgy kívánja, hány ember becsületébe gázolnak bele? A nép jogaira, a szocialista de­mokráciára hivatkozva. Igen. A mi szocialista rendszerünk­ben a népnek joga van pa­nasszal, kérelemmel fordulni egészen a felső szervekig. A jogokkal azonban élni kell, de nem visszaélni. Szikora István öt egyházmegyéből mint-1 egy 200 evangélikus lelkész 1 részvételével szerdán a Deák- § téri evangélikus templomban | békegyűlést rendezett az Or-1 szágos Béketanács evangélikus 1 békebizottsága. Az egybegyűl-1 tek először Gadó Pál fizikus-1 nak, a Híradástechnikai Ipari | Kutatóintézet munkatársának 1 beszédét hallgatták meg az! atomerő felhasználásáról, | majd Pröhle Károly evangé-l likus teológiai akadémiai pro-i fesszor hangsúlyozta: helyesel 1 minden olyan mozgalmat, § amely arra törekszik, hogy a| népek jobban megismerjék 1 egymást és barátságban éije-l nek egymással. A békegyűlés részvevői vé-1 gül nyilatkozatot fogadtak el. I Százéves barackfák I A száraz homokvidék leg- I elterjedtebb gyümölcsének, a ] kajszibaracknak termelése az | utóbbi két évtizedben hányát-1 lani kezdett. Az ok egy jár-! ványszerű betegség volt, I amelynek következtében a f 6—12 éves fák tömegesen I pusztultak. Kecskemét környékén jelen­leg 150 000 barackfa hozza termését, köztük több mint 500 már 70—80 éves. Kecske­mét határában két, Tiszakécske határában pedig húsznál is több olyan fát tartanak nyil­ván, amely már 100 eszten­dőnél is idősebb. Az idős fák nagy része vörös szilva és besztercei szilva vadalanyon nevelődött. A Duna—Tisza- közi Mezőgazdasági Kutató Intézet kutatói ebből kiin­dulva a barackfa rövid élet­tartamát a rossz alanyok megválasztásának tulajdonít­ják. Az intézet telepén most több mint 100 000 olyan ba­rackfacsemetét nevelnek, amelyet Tiszakécske környéki vörös szilva és besztercei alanyra oltottak. E kis fáknak már hosszabb életet jósolnak az intézet kutatói. A csemeték még az ősszel köztermesztésbe kerülnek. Címlap-sztárok Irsi Gray és Norrie Little fiatal angol nők egy év óta futomodellként dolgoznak Lon­donban. Ez alatt az idő alatt világhírre tettek szert, mert eddig 17 ízben fojtották meg egymást, 12-szer rohantak egy-1 másnak hosszú késekkel és 22-szer cibálták végig egy­mást a fotoműteremben. Aj hölgyek ugyanis olyan fény­képek „sztárjai”, amelyek a temérdek angol ponyvaregény! címlapjait díszítik. TEJKOMBÁJN A Szovjetunióban nemrégen úgynevezett „tejkombájnt” ké­szítettek. A tejkombájnt a bamauli gépgyár gyártotta és főként a nagy kiterjedésű le­gelőgazdaságoknak szánták. A tejkombájn tulajdonképpen egy hatalmas közlekedő gép, amely feji a teheneket, tisz­títja, hűti és pasztőrizálja, s ugyanakkor szállítja is a tejet. A tejkombájn után külföldön is igen nagy az érdeklődés. KÉT KONYAK... CpUni, Színház, íródat ónt J —2 ELŐZETES JELENTÉS Rövidesen bemutatják a filmszínházaink Az időzár című angol filmet uiiiiHHiiiiNiimiiiiinnmmiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifr A PÁRBAJ 4 cári Oroszországban, a ■zl századforduló éveibe, kis \orosz városkába viszi el a né- |zőí ez új, szovjet film, amely- \nek hősei egy fiatal, álmatag, ; tapasztalatlan hadnagy és egy j csinos, szenvedélyes, számító I és nagyravágyó asszony... A hadnagy nem képes a ke­gyetlen cári katonai rendszer­rel kibékülni. Egyetlen viga­sszá Alekszandra Petrovna, \ Nyikolajev főhadnagy felesé- \ ge, akibe tiszta szívvel, igaz szerelemmel beleszeret. Bol­dog. ha csak láthatja az asz- szonyt és a kezét megcsókol­hatja ... A számító asszony egyetlen vágya, hogy miha­marabb elkerüljön férjével ebből a sárfészekből, Petrog- rádra vágyik .., Viszonozza a fiatal fiú szerelmét, de ami­kor férje és a hadnagy között párbajra kerül sor, gyalázato­sán becsapja a naiv fiút, azt a hitet keltve, hogy férje nem lő a hadnagyra, a fiatal had­nagyot is hasonló magatartás­ra bírja. Drága volt a szere­lem. a Tas hadnagy életevei fizet tapasztalatlanságáért és az előző szerelmes éjsza­káért ... A film Kuprin, ismert orosz író elbeszélése nyomán ké­szült. Az iró hangulatos, szó­rakoztató történetét a film al­kotói meglehetősen bonyolul­tan és éppen ezért eléggé filmszerűtlenül vetítik elénk. A szereplők túlzottan szenti­mentális elmélkedései követ­keztében a cselekmény pergé- se lelassul, s a film vontatottá válik. E hibákat néhány jól sikerült felvétel, elsősorban azonban a női főszereplő — a szenvedélyes, nagyratörő asz- szonyt alakító színésznő — Irina Szkobceva játéka enyhí­ti. Az érdekes és megkapó té­ma gondosabb feldolgozást, elmélyültebb munkát igényelt volna. Fenyves Imre imiimmiuimimmmiiiiiimiiiiniimiiimnmmnmmmm ILMHÍRADÓ —~~MimtMuiiuwwiimilintUllUlUU!lllimilltUiimi(Bh^ \ A MOSZKVÁBAN rendezett j filmfesztiválon díjat tűznek ki ja legjobb film, a legjobb ren- ! dezés, a legjobb főszereplő és ja legjobb epizódista részére. ! Ezenkívül díjazzák a legjobb i filmvágást és a legjobb film- I zenét is. A filmfesztivált ez év I június 15-től július 1-ig tart- ! ják. MANILÁBAN az ázsiai film. j fesztiválon India az India ; anyánk eírriű filmmel vesz ; részt. A CANNES-I filmfesztivál \ „Narancs” díját minden évben ; a fesztivál két legkedvesebb \ női vendége kapja. Az idén a \ bíráló bizottság választása \Tatjana Szamojlovára, a Száll- \nak a darvak főszereplőjére él ÍFrancoise Amoul francia film- \ színésznőre esett. i AZ OSLÓI Colosseum film- I színházban mutatták be elő- í szőr Európában a cinemiracle | rendszerű filmet, amely a |cenarama továbbfejlesztése. A Imozi hatalmas vászna oldalt | és fent is a nézőtérbe nyúlik, | s a nézőnek az a benyomása, | hogy maga is részese a cselek- I ménynek. MARIA GIOLDANI az olasz filmek új felfedezettje. BELGRÁDBAN kísérletkép­pen a forgatókönyvírók, ren­dezők és színészek közremű­ködésével lejátszottak egy ké­szülő filmet — színpadon. Apu, cs a mami mit iszik?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom