Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-27 / 123. szám
1958. MÁJUS 27. KEDD pf.si MEC kJCirlai) Egy pohár bor E nnyi nem árt meg a legtöbb embernek, különösen nem egy traktorosnak. Persze, ha az egy poharat követi a többi, nem is pohár, hanem cfemizson, avagy családi sörösüvegből, akkor már a traktorosnak is megárt a bor. És a tapasztalatok szerint líjra feléledt az ún. „korsós mozgalom“. Hogy ez mi? A gépállomásoknak a földművesszövetkezetek kötik a szerződéseket az egyéni gazdákkal. Kis parcellákon, gyakran 1—3 holdakon kell egy-egy nap szántani. Nem vitás, szorgalmasan dolgoznak a traktorosok, ám mégis akad panasz. Mégpedig a termelők, a szerződést kötők panaszkodnak, szidják a gépállomást, a földművesszövetkezetet, hogy a kiküldött traktoros berúgott, nem végez rendes munkát. Valóban a gépállomás vagy a földművesszövetkezet a hibás? A földeken nincs italbolt, kocsma, mégcsak zug-borkimérés sem. Honnan szerez bort a traktoros? Attól, akinek éppen a földjét szántja. Tévedés ne essék, nem kéri a bort vagy ebédet a traktorosok zöme, még a legborszeretőbbek sem, csakhát amikor megjelennek a gazda földjén, az demizsonnal, csatos üveggel és kis elemózsiával várja. Ha a traktoros nem akarja elfogyasztani a gazda egészségére, családjára a bort, harag lesz a vége. No meg ki tud ellenállni a hajnali hősben a melegítő borocskának, a finom falatoknak? Mert a legtöbb traktoros nem. Amikor az egyik gazdának befejezte munkáját, megy a másikhoz, harmadikhoz és mindenütt várja a gazda borral és ennivalóval. A traktoros pedig eszik, de inkább iszik. A barázdák egyre görbébbek, egyre több a „műszaki -okok miatt bekövetkező“ szünet. És a gazda ilyenkor szid mindenkit, csak saját magát nem okolja. Nem tilthatja meg senki, hogy a traktorosnak a jól vég- ! zett munka után a gazda ne ! adjon bort, menetközben ne kínálja meg ennivalóval — ha j akarja. De saját maga és gaz- j datársai ellen vét, méghozzá j súlyosan, az a gazda, aki borral várja a traktorost, berúgat- ja, mégha jószándékból is, utána meg szidja. Mégis, meg kellene oldani a kérdést. A demizsonok elszaporodtak. Beszélnek az emberek a falvakban arról, hogy a traktoros sötétedéskor nem akar tovább dolgozni, éjjel meg traktorpöfögést hallanak. Sokan példálóznak azzal, hogy annak szántják fel előbb a földjét, aki visz a traktorosnak egy kis bort, de legalább egy litert. Mások azért viszik a de- mizsont, mert így akarják biztosítani, jó mélyen szántson az eke. Nem jól van ez így. Tudunk esetekről, amikor a legnagyobb dologidőben két napig állt a traktor, mert vezetője a gazdák borától eszméletlenségig részeg lett. Ne a gépállomást, meg a földművesszövetkezetet szidják a gazdák, ha a boruktól munka közben berúg a traktoros. Szidják csak meg magukat, de alaposan, mert a berúgás könnyen a traktoros állásába kerül, no meg elmarad a többi gazdánál a szántás, a gépi munka. Ha akarnak, adjanak a traktorosnak bort, de ne a földön, hanem otthon, s ne munkanap, hanem amikor nem kell dolgoznia a traktorosnak. A népi ellenőrző bizottságok tagjai sokat segithetnének, ha munka közben is meg-megnéz- nék a traktorosokat s akit berúgva találnak, azok ellen szigorúan kellene eljárni. Változtatni kell a kialakult gyakorlaton, mert így szembetűnő ered. ményei ellenére is a gépi mun. ka, a gépállomások és földművesszövetkezetek jó híre szenved csorbát, nem is beszélve a traktorosokéról, azokról is, akiket nem érhet szemrehányás. A falusi könyvterjesztés problémái a nagykátai járásban Több szakkönyvet, fiataloknak való olvasnivalót kér a falu — Minden községben van iskolai könyv bizományos Az utóbbi években jelentős előrehaladást értünk el a falusi könyvi erjesztésben. A fejlődés különösen szembetűnő, mióta a falvak konyvellátásá- nak gondját a földművesszövetkezetek vették nyakukba, s a járási székhelyeken létrehozták a járási jellegű könyvesboltokat. Ezekben, mint Nagykátán is, két alkalmazott dolgozik, egyikük a boltban szolgál ki, másikuk a járás községeit járja, terjeszti a könyveket. Kármán Gyulánéval beszélgettünk a napokban, a nagy- kátai könyvesbolt helyettes vezetőjével. Öröm volt látni, milyen lelkesen, szakszerűen ajánlotta az olvasnivalókat a boltba jövőknek. Volt, aki érdeklődni nyitott be csupán, mások új vevők voltak. A szavak helyett beszéljenek a számok. Ez év első három hónapjában a könyvesbolt helyben, Nagykátán. 25 ezer forint értékű könyvet adott e!. A járás községeiben a szövetkezeti boltok — mint bizományosok — 27 ezer forint, az egyéb — iskolai stb. — bizományosok 25 ezer forint értékű könyvet juttattak el a falvak népéhez. Sok ez, vagy kevés ? Az előző évtizedekhez képest hihetetlenül nagy a fejlődés. Ám ha a jelenlegi helyzetet vesszük alapul, akkor sincs okunk szégyenkezni. És mégis. mindezek ellenére jócskán akad panasz, s bizony, az elért eredmény még nagyobb is lehetett volna. Miért? — Azért, mert még mindig kevés a könyvünk — panaszolja Kármán Gyuláné. — Jellemző példának mondom el. hogy a Halálgyár című könyv megjelenésének hírére 57-en jegyeztették elő magu- kát'.' s káptúhk 'egy darabot. Hiába reklamálunk, nem adnak többet. Vagy ott van a fogamzásgátlásról szóló 1,50 forintba kerülő kis füzetecske, néhány nap alatt elfogyott, s mire híre ment a községben, nem tudunk egy darabot sem adni senkinek, mert nem kapunk többet. És több hasonló példát lehetne még mondani, de a lényék ugyanaz: a mi olvasóink olcsó, érdeklődésükhöz közelálló, mai kérdésekkel foglalkozó könyveket kérnek. — A sok panasz mellett tudunk azért dicsekedni is. Naponta 7—9 mezőgazdasági szakkönyvet adunk el, ezek vásárlói kivétel nélkül földdel rendelkező dolgozó parasztok. Főleg az állattenyésztéssel, » helyes műtrágyázással, valamint a szőlőmunkálatokkal foglalkozó szakkönyveket keresik, viszik. Több, újszerűbb és olcsóbb kiadású kellene ezekből is. Vagy beszélhetünk arról, milyen nagy sikere van a nemi felvilágosítással foglalkozó műveknek. Míg volt, naponta 25—30 darabot is eladtunk. És egyre többen keresik, sajnos, csak azt mondhatjuk, hogy egyelőre nem kapunk többet. Úgy gondolom, helyes lenne, ha más könyvek rovására is. de elsősorban ezekből a könyvekből kapnánk mi is többet, s ne csak mutatóba küldjenek a boltba belőlük. Sok igazság van abban, amit Kármánné elpanaszolt, még dicsekvése közben is. A falvak népe szereti a könyvet, különösen a fiatalabbja, de a 20—30 forintos könyveket nehezen. kevesen vásárolják közülük. azokat inkább a pedagógusok, egyéb foglalkozásúak viszik. A Kincses Könyveknek, Olcsó Könyvtár köteteinek hallatlan nagy a sikere, csak hát ezek ritkán jelennek meg. Valahogy itt kellene segíteni, előbbre haladni, kielégítem a keresletet. Hogy milyen írásokat adjanak ki? kérdezzék meg a kiadók a legilletékesebbeket, a falusi könyvesboltosokat és könyvbizományosokat, azok megmondják. A nagykátai járás területén mintegy 150 könyvbizományos foglalkozik jutalékért a könyvek terjesztésével. Ennek a hálózatnak bővítése képezhetné a járási könyvesboltok legfontosabb feladatát, A Tá- piószelei Kísérleti Gazdaságban alig fél éve foglalkozik könyvterjesztéssel a fiatal Sápsi Júlia, s havonta átlagosan 1800 forintért vásárolnak tőle jó olvasni valót a gazdaság dolgozói. Azelőtt a gazdaságban nem nagyon fogyott a könyv. Igaz, ebben ludas az előző -boltvezető-, aki az elad-, hatatlan könyveket küldte ki á 'bízófháhjiósoknak, ám'most a bizományosok maguk válogatják ki. tapasztalatuk alapján. mire van szükségük, s azóta nőtt ugrásszerűen a könyveladás. A bizományosok nemcsak kereseti lehetőséget látnak a könyveladásban. Jól példázza ezt Varsányi Rezső tanár esete, aki a Nagykátai Általános Iskolában tanít. Áprilisban néhány forint híján 4 ezer forint értékű könyvet adott el pedagógus társainak és a tanulóknak, akik szüleiket is hozzászoktatják az olvasáshoz. Nem egy esetben előfordul, hogy a könyvesboltban megjelenik egy-egy tanuló édesapja, vagy anyja, megmutatja, milyen könyvet vett a fia, s kéri, ahhoz hasonló jó könyvet adjanak neki is. S ilyenkor az eladón múlik, rendszeres vevőnek szerzi-e meg az illetőt, avagy nem. Mint mondottuk, elégedettek lehetünk a nagykátai járásban folyó könyvterjesztás- sel. az adott viszonyok közepette. Hogy mégsem teljes megelégedésünk és örömünk, azt az okozza, hogy sok lehetőség vár még kiaknázásra. Tervszerűbb irányítással fejleszteni kellene a falvakban a könyvbizományosi hálózatot, különösen a szövetkezeti bojtokban. Mert az nem elegendő, hogy a boltban hónapokon át bever pár száz forint értékű könyv, azokat ajánlani is kell, kirakatba is ki kell tenni és végül is eladni. Az biztos, mint üzlet, a szövetkezeti rendszer kereskedelmi hálózatán belül van jobb „bolt’1 ! is a könyvnél. Jobb lehet, de fontosabb nem! A könyvek eladásához nemcsak üzleti érzék kell, hanem felelősségérzet is a falu népének felemelkedése iránt. Először a boltossal .kell megsze- -rettetni a könyvet, hogy ajánlani tudja, s a könyv szerelmeseivé tegyen másakat is. És ehhez kell jobb szervezés, nagyobb ügyszeretet, helyesebb irányítás. Csekő Ágoston Csütörtökön ülést tart a megyei választmány A Szövetkezetek Pest megyei Központja választmányát csütörtökön (május 29-én) reggel 9 órára összehívta Takács Gyula, a választmány elnöke. A választmány a MÉSZÖV kultúrtermében ülésezik, Baross tér 19. szám alatt. A választmány megtárgyalja a földművesszövetkezetek vagyonvédelmi helyzetét, határozatot hoznak a vagyonvédelem megszilárdítására. Második napirendi pontként megválasztják a választmányon belül a különböző szakbizottságokat, melyek célja, hogy a földművesszövetkezetek választott vezetői eredményesebben munkálkodjanak a földművesszö vetkezetek előtt álló feladatok megvalósítása érdekében. 2800 kajszibarack csemete - féláron Megyénkben sok tízezer darab kajszibarack csemetét osztottak ki a közelmúltban a földművesszövetkezetek a gazdáknak. A szerződéses telepítésre 11 forint helyett darabonként 5,50 forintért kapták a termelők a csemetéket. A szerződés szerint 5 éven belül minden fa után egy alkalommal Újra termel a nagykátai jégüzem A meleg napok eljöttével megkezdte termelését Nagykátán a földművesszövetkezet aprócska, de a célnak kitűnően megfelelő jégüzeme. A jégüzemet, akárcsak a szikvíz- üz.emet, Bánfalvi István vezeti, hisz mindkettő egy udvarban van. Meleg napokon kétezer üveg szódavizet is gyárt az örökifjú Pista bácsi, s 8 óra alatt 200 kg jeget, egyenként 10 kilós táblákban, 20 téglalapalakú tartályban. Ha éjjel-nappal fagyaszt a jégüzem, mit gyakran megtettek tavaly is, 6 mázsát tudnak előállítani. A kis jégüzem a szövetkezet éttermét, italboltjait, cukrászdáit és húsboltját látja el friss jéggel. Ezekben a napokban már elfogyott a télen gyűjtött természetes jég, megindult a jégüzem. A szövetkezet gondoskodása jóvoltából a nagykátaiak a legforróbb nyárban is jégbehűtött sört ihatnak ... 10 kilogramm kajszibarackot, vagy más gyümölcsöt kell átadni a földművesszövetkezetnek. Nagykátán például 2800 csemetét osztottak ily módon ki. Kármán János, Polónyj Bertalan, 50—50, a helybeli Március 15-e Tsz 430 darabot, Simon István 200, Rigó Mihály 130 darabot vettek át, szerződés alapján. Értesülésünk szerint a szerződéses kajszibarackcseme- te-akció nem fejeződött be. Az érdeklődőknek a földműves- szövetkezet irodáján kell jelentkezniük. Újabb szakcsoport alakul át tszcs-vé rn avaly me- gyénkben is több szakcsoport lépett előre a fejlődés útján, s tszcs-vé alakultak, egyes tagjaik tsz- ekbe léptek. Cse- mőn ebben a gazdasági évben alakult át a Rákóczi szőlőtermelő szakcsoport termelőszövetkezeti csoporttá. Példájukat most mások is követik. A csemői minőségi szőlő-gyümölcs termelő és értékesítő szakcsoport tagjai közgyűlésükön elhatározták, hogy lépnek egyet a fejlődés útján és a megyében ötödiknek ők is termelőszövetkezeti csoporttá alakulnak. A szakcsoport tagjai beadták az engedély iránti kérelmüket. s támogat-» ja őket a földművesszövetkezetek ceglédi járási központja is. Mihelyst megkapják a működési engedélyt, azonnal átalakulnak, mert munkájukat máris úgy végzik, ahogyan az alapszabály azt a tszcs-k számára előírja. A szakcsoportnak Katona Imre az elnöke, száznál több taggal 177 kh — nagyrészt szőlő —■ területen gazdálkodnak. Érdekes, hogy 10 kh földön kollektív gazdálkodást folytatnak. A szakcsoportnak a fővárosban 2. míg Karcagon és Szolnokon egy-egy borkimérése is működik, s itt adják el a szakcsoport tagjainak borát. Tömött üzletek a szezonvégi kiárusítás első napján Szombaton szereztek tudomást az emberek arról, hogy az üzletek hosszú évek óta először az idén rendeznek szezonvégi kiárusítást, olcsóbb árakon. Az első nap tapasztalatai alapján megállapítható, hogy megyénkben nagy tetszést váltott ki a kiárusítás és már az első napon sokan keresték iel az üzleteket. Az ötéves jubileumát ünneplő ceglédi földművesszövetke* zeti nagyáruházba látogattunk el, s néhány sorban, pár képpel beszámolunk az ott látottakról. Az áruház méteráru osztályán nagy a forgalom. Itt dolgozik megyénk legöregebb eladója, a 76 éves, és a szakmában 53 éve működő Klein Jenő. Mellette az áruház legfiatalabb dolgozója, a 10 hónapja tanulóskodó Beliezai Emma figyeli az idős mester gyors, udvarias kiszolgálását A cipőosztályon Farkas Károlyné, az áruház kitüntetett dolgozója alig győzi a tengernyi munkát. A leértékelt árú szandálokat sokan keresik, s mindenki megtalálta, amit akart, 70—90 forinttal olcsóbb áron, mint néhány nappal ezelőtt A játékosztályon is akad munka, hisz jó pár játék ára lett olcsóbb, no meg itt a strandszezon. Szalai Imréné fiatalasszony, az áruházban csak december óta dolgozik, de látható kedvvel ajánlja a szép és olcsó játékokat vevőinek. Sőt. néha-néha még ő is szívesen eljátszadozna a labdákkal, s munka után majd kislányával... A férfiöltönyök közül is soknak olcsóbb lett az ára. Ez a fiatalember az édesanyjával jött vásárolni, s a ruhát próbálva kételkedve kérdi, vajon nem hibás-e az öltöny. Am az úgy állt rajta, mintha ráöntötték volna. Rövidesen fizettek, s a vásárlást beíratták vásárlási könyvükbe, mert a földművesszövetkezet év végén visszatérítést fizet Kép—szöveg: (csekő)
