Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-27 / 123. szám
" hírlap 1958. MÄJITS 27. KEDD A gépállomás és a földművesszövetkezetek együttműködésének tapasztalatai a ráckevei járásban A földművelésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnökségének együttes utasítása az egyéni parasztokkal való szerződéskötés rendszerének megváltoztatására szorosan összekapcsolta a földművesszövetkezeteket a gépállomásokkal és viszont. Érdemes megnézni, hogy a tavaszi munkák idején ez az összefogás milyen eredményeket hozott, s mik a tapasztalatok, hol kellene még javítani, hogy az együttműködés még eredményesebb, még gyümölcsözőbb legyen? A ráckevei járás földművesszövetkezete a Kiskunlacházi Gépállomással került kapcsolatba; Elöljáróban meg kell azonban mondani, hogy az egészséges viszony nagyon nehezen akar kialakulni, s ennek okát mindkét fél hibáiban lehet keresni. Kezdetben az ellentétek abból adódtak, hogy a földművesszövetkezetek sokallták a gépállomás által kiadott terveket. Alapos érvük is volt a terv „megvétózására", mert az figyelembe vette ugyan a gépállomás gépparkjának kapacitását, de teljesen figyelmen kívül hagyta az egyéni parasztoknak az előző esztendőkben végzett munka meny- nyiségét. A gépállomás ugyanis, amint a járás földművesszövetkezeteinek vezetői mondják, tavaly nem a járásban teljesítette tervét. Budapesten, az ellenforradalom által okozott károk rendbehozásánál és Komlón is dolgoztak a gépállomás traktorai. A kötbértől való félelem óvatossá tette a földművesszövetkezetek vezetőit és ez nagymértékben gátolta a szerződés megkezdését. Akadt olyan földművesszövetkezeti igazgatóság, ahol kimondták, hogy nem fogadják el a tervet. Amikór kénytelenek voltak ázt mégis elfogadni, az a vélemény alakult ki, hogy „úgysem tudjuk a tervet teljesíteni”. Ez a hiedelem sugallta áztán azt a gondolatot, hogy jobb, ha áthárítják a tervteljesítésben mutatkozó lemaradás felelősségét a gépállomásra. Szakmánybán készültek a jegyzőkönyvek, amelyekben a gépállomás legkisebb hibáit is rögzítették. Kell a jegyzőkönyv, legalább az év végén lesz mire hivatkozni — mondták a íöldrrjűvesszövetkezeti vezetők; Az eddigiekből úgy tűnik, hogy a földművesszövetkezetek voltak a hibásak azért, hogy nem közeledtek a gépállomáshoz. Korántsem. A gépállomás vezetői sem értelmezték helyesen az együttes utasítást. Az előírja ugyanis, hogy a gépállomáson a földművesszövetkezethez kell kihelyezni a gépeket, s a földművesszövetkezet irányítja ezeket. A gépállomás vezetői azonban görcsösen ragaszkodtak a gépek irányításának jogához. És ebből sok baj keletkezett. Dömsödön például a traktoros brigádvezető figyelembe sem vette a földművesszövetkezet vezetőségének határozatát és más községbe irányította el a Dömsödre beosztott gépeket. Elég sok panasz hangzott el azért is, mert sok volt a műszaki hiba és ami még bosszantóbb volt, lassan, körülményesen történt ezek javítása. Dömsödön például hatvan órát állt üzemanyaghiány miatt a' traktor. Ráckevén éppen a rossz munkaszervezés miatt lassan haladt a szántás, és több egyéni paraszt visszakérte pénzét, mert nem győzte kivárni, amíg felszántják földjüket. Késlekedtek a szántással, de ugyanakkor több esetet is' feljegyeztek a földművesszövetkezetek vezetői, amikor a traktorosok „fekete fuvart” csináltak. Lehet-e ilyen körülmények között eredményes munkát várni? Bizony nem. Az elmérgesedett helyzetben csak egy megoldást lehetett találni — amit az FJK vezetősége meg is tett — összehívni az érdekelt feleket, fejükre olvasni az igazságot, hogy mindenki a maga szénáját tegye rendbe és közös nevezőre hozzák a véleményeket. Eredményes is volt éz a megbeszélés, amelyen megjelentek a gépállomás vezetői, a földművesszövetkezetek ügyvezető elnökei és a földművesszövetkezeti agronó- musok. A vita során belátták, hogy jegyzőkönyvekkel, vágy egymás hibáztatásával nem lehet a tervet teljesíteni, s a felelősség alól' sem lehet teljesen kibújni. A megbeszélés nyomán a gépállomás vezetői is belátták, hogy túlzott ragaszkodás a gépekhez káros, s bár későn, de átadták ezeket a földművesszövetkezeteknek. A tavaszi tervet mintegy 30 százalékra teljesítették a ráckevei járás földművesszövetkezetei; Ez is mutatja, hogy nem volt minden rendben. A gyenge tervteljesítés ellenére is az a véleményük a földművesszövetkezetek vezetőinek, hogy „nem fogunk több bért fizetni". Ezt mondja Lipták József elvtárs is, a ráckevei járás FJK elnöke. Az első hallásra úgy értettük, hogy „felhasználják” az elkészült jegyzőkönyveket a „kötbérveszély” elhárítására. Lipták elvtárs azonban elmondja terveiket. Mindegyik földművesszövetkezetnél széleskörű aktívahálózatot szerveznek, amelyek segítenek a szerződéskötésben. A, jelenlegi lemaradás ellenére is bíznak abban, hogy a nyáron és az ősszel pótolják a hiányokat. Különösen a tarlóhántásnál akarnak sokat pótolni. Az utóbbi időben sokat javult a gépállomás és földművesszövetkezet közötti viszony, s ez biztosítéka lehet az eredményes munkának. Megköny- nyíti a szerződéskötést az is, hogy azok az egyéni parasztok, akik dolgoztattak a gépállomással, elégedettek a szántás minőségével. Az ilyen parasztok pedig „agitátorai" a gépi munkának. A kedvező előjelek ellenére is vannak azonban problémái a földművesszövetkezeteknek. Legfájóbb a szállítási szerződés tervének lemaradása. Különösen azt kifogásolják, hogy a közületekkel nem köthetnek szállítási szerződést. Elvileg lehet ugyan szerződést kötni — ha a TEFU engedélyt ad erre —, a gyakorlatban azonban teljesen lehetetlenné teszi ezt. Az egyéni parasztok pedig csak ritka esetben veszik igénybe a vontatót. Nagy megnyugvást keltene a földmfi- vesszövetkezeteknél, ha meg- lcőnnyítenék a közületekkel kötendő szállítási szerződések módját. A pár hónapos együttműködésnek ézelí a tapasztalatai a ráckevei járásban. A legfőbb tanulság — amelyet mind a földművesszövetkezetek, mind a gépállomás Vezetői levontak —, hogy egymástól elszakadva nem lehet eredményes munkát végezni. m. s. Készülődés a megyei borversenyre A bortermelő gazdák megyeszerte készülődnek a néhány nap múlva megnyíló megyei borkiállításra és versenyre. Kinek lesz a legjobb bora? Még nem tudni. A vetélkedés nagyon nagy lesz. Csak Csémőről mintegy 27 termelő jelentkezett. Az Uj élet, a Fenyvesi, a Szabadság Termelő- szövetkezeteken kívül részt vesznek a Minőségi és az Ezerjó szőlőtermelő szakcsoportok tagjai is, tizenheten. Tavaly több díjat nyertek a szakcsoportok tagjai, valószínű, az idén sem marad el a díj. CfrlLm, Színház, Qr&dai&ni Bum, a katona H—a Tu! az ezredik belépőn A közelmúltban írtunk pár sort arról, hogy a Ko- cseri Földművesszövetkezet megjutalmazza az ezredik tagját, mivelhogy éppen 999 volt a szövetkezet taglétszáma. A minap levelet kaptunk Tatai Istvántól, a szövetkezet ügyvezetőjétől, aki örömmel újságolta, hogy ezredik tagjuk Horka István földműves volt, akit kis ünnepség utári megajándékoztak. Belépése óta újabb 17 taggal erősödött a Kocséri Földművesszövetkezet, s legközelebb az 1500. belépőt jutalmazzák meg. a címe annak a svéd filmvígjátéknak, amelyet rövidesen a magyar filmszínházak is műsorukra tűznek MiiiiifiituimiiiitiiiiitiiminiftiiiiitiiiiiiiimiHttittiiiiiiiittMi Veljko Pefrovics: TAVASZI TEMETÉS Cikkünk nyomán Néhány héttel ezelőtt cikkben írtunk a földművesszö- i vetkezet kezelésében levő Dabasi: csárdáról. Kifogásoltuk, hogy az evőeszközök tisztátlanok, piszkos a csárda fala is. A napokban Hizsnyai elvtárs, a Földművesszövetkezetek Dabasl Járási Központjának kereskedelmi felügyelője hívott, látogassunk el a csárdába. A meghívásnak eleget tettünk. Megelégedéssel vettük tudomásul. hogy a bírálat használt, a földművesszövetkezet megszívlelte lapunk bírálatát. A csárdát gyönyörűen kifestették, az eszpresszógép fölé gőzterelőt szereltek, a csárda konyhája is új köntöst öltött, s többé nem fordulhat elő, hogy a vendég elé piszkos, mosatlan evőeszközt tegyenek, íme, megírtuk a rosszat is. most megírjuk a jót is. Négy lépés a fellegekben Miért fóldgázszagú a szódavíz?. Több olvasónk panaszkodott levelében. hogy a íöldművesszövet- kezet szikvízüzeméből kapott szódavíz földgázszagú volt, nem lehetett meginni. Érdeklődésünkre illetékes helyen elmondták, hogv a földgázszagú szódáért nem a szikvízüzemet kell okolni. Nagyon ritkán fordul elő. Oka: a szódavizet természetesen szénsavval töl» tik. s megtörténik, hogy a töltő- telepen valami ok miatt elégtelen 7\rem vitás, bőven akad ■íY munka a földművesszövetkezeteknél. Van mit csinálnia a szövetkezetek igazgatósági elnökeinek is. Sőt, a munka terhe az ő vállukat nyomja, ők a felelősek a rendelkezések végrehajtásáért. A tengernyi feladat hibátlan elvégzése egyebek között gyakorlatot és hozzáértést is megkövetel. A legfrissebb tapasztalataink szerint akad e téren hiba jócskán. A vezetéshez kevés a jóakarat, jóindulat. Érteni kell hozzá, menetközben kell megtanulni, mit, hogyan és mikor szükséges elvégezni. Nem boszorkányság a jó, eredményeket felmutató vezetés, erről tanúskodik, hogy megyénk száznál is több szövetkezeti elnöke, ügyvezetője közül csak egyeseknél — főleg az utóbbi időben — fordul elő, hogy hozzá nem értésük miatt kárt okoznak szövetkezetüknek, megcsorbítják dolgozóik jogait. Most csak egy dologról szólunk, a munkaügyi kérdésekről. A dabasi járásban az egyik földművesszövetkezetnél 00 ezer forinttal nem tudott elszámolni egy dolgozó. Elbocsátották, majd később, saját kérésére a szövetkezet elnöke „jóindulatból” munkakönyvét „hozzájárulással” távozottra javította ki. Ez szabálytalan is, törvénytelen is volt, s sok j Tjjra egy Femandel-film, s ; Ll nem is a leggyengébbek \ közül való. Bár története nem I új, nem egyszer feldolgozták \ filmen, regényben, színpadon a \megesett leány történetét, a \Négy lépés a fellegekben há- í rom írója — köztük Zavattini :— mégis tud újat mondani. f A film története egyetlen \ mondatban összefoglalható. ! Fernandel véletlenül metté- I pottyant útitársnőjét hazakísé- | ri falujába a zord atyához, s a | leány hűtlen szerelmese he- l Ivett egyetlen napra férjének, é.s leendő gyermeke apjának ha- \zudja magát. Nagyszerű bohó- \ zati téma ez, ám a három szakiavatott forgatókönyvíró kezé- I ben mégsem válik azzá. Bohó- 1 zat helyett inkább az érdekes k RtitimmmiimiiiittiiiA Bárd os Lajos vezényelt Vácott Szombaton este zsúfolt ház hallgatta végig Vácott az országos hírű Vox Humana énekkar műsorát. A hangversenyen megjelent Bárdos Lajos Kossuth-díjas karnagy is és elvezényelte „Tavaszi álom” című szerzeményét (Foto: Cserny Gábor) konfliktus lírai oldalát rajzolták meg, kerülve minden felesleges bohózati bonyodalmat, pedig olykor szinte csábít a történet, hogy erre az útra térjenek. Mégsem így történik." Fernandel mindvégig megmarad a „nemes lovag‘‘-nak, s egyetlen pillanatra sem él visz- sza helyzetével. Újra a régi Fernandelt látjuk a filmben, s mégis mást. Bár a kitűnő francia filmszínész maga-magát semmiféle alakban nem tudja feledtetni, játékában mégis annyi az új vonás, s annyiféle arca vám, hogy mindig tud valami újat, eredetit adni a nézőnek. Ebben a filmben elsősorban nem mint komikus, inkább mint egy egy. szerű, póz nélküli jellemszínész bukkan fel a mozi vásznán, s az is marad mindvégig, akár látszatszerepet játszik — a férj alakjában — akár igazi önmagát adja — amikor hite és szíve szerint védőbeszédet tart a leány mellett. _ Ha másért nem, már egymagában ezért is meg kell nézni ezt a filmet. Igaz, vannak a filmnek hibái is. Hosszú a bevezetés, amíg a való konfliktus elérkezik, néhány jelenet és dialógus pedig szükségtelenül késlelteti a cselekmény kibontakozását. A forgatókönyv hibái közé tartozik az is, hogy olykor érzelgősségbe torkollik. Mégis, mindent egybevéve, sikeres és kellemes szórakozást jelentő a Négy lépés a fellegekben című francia —olasz koprodukciós film. iiiiiinmiiiifiiiiiiiiiiini» JEAN-LOUIS BARRAULT és Madelaine Renaud társulatának egyik legnagyobb idei sikere Franz Kafka „A kastély* című írása Max Brod dramati- zálásában. A darabot Pol Quentin alkalmazta francia színpadra, P etrovics neve már nem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. A Tavaszi temetés című kötet most a neves jugoszláv írót új oldaláról, mint novellistát mutatja be, s válogatott elbeszéléseit tartalmazza. Az író Zomborban született, a monarchia idejében nőtt fel, így érthető hát, hogy elbeszéléseiben igen sok a magyar vonatkozás, ami külön érdekességet ad kötetének. A rendkívül változatos témájú, színes elbeszélések hiteles tükrét adják a hajdani bácskai dzsentri-típusoknak. Bemutatják a gazdag parasztokat és az elnyomott, kiseműtízett népet. Szinte az olvasó szeme láttára bontakozik ki egy letűnt világ megannyi gazsága, gyilkos korrupciója, egy önmagát túlélt társadalmi osztály hanyatlása és bukása. Mindezt megkapó, művészi eszközökkel tárja Petrovics az olvasók elé. Későbbi elbeszéléseiben a két világháború közötti, egyre keservesebb, kilátástalanabb élet epizódjait eleveníti meg, majd a német megszállás alatt szenvedő ország töretlen ellenállását rajzolja meg nagy kifejező erővel. Talán a legmegrázóbb valamennyi között Mujko és Fräulein Gertrud macskája című elbeszélése, mely egy, a Gestapo fogságába esett szerb legény szörnyű megkínzatását és halálát írja meg, s közben az elbeszélés főhősének ellenpólusaként Fräulein Gertrudot, a német gépírónőt állítja, s ezzel szinte kimondhatatlanul oly mélységes gyűlöletet kelt az önmagukból kivetkőzött német fenevadak iránt, hogy az olvasónak akaratlanul is ökölbe szorul a keze e kicsiny, de annál tömörebb dráma olvasásakor. Veljko Petrovics írásait efc sősorban mély humanizmusa, témaválasztásának változatossága és nagy gazdasága, s történeteinek szép leírásai teszik vonzóvá és olvasmányossá. A kötetet az Európa kiadó adta ki. (n. p.) A jóakarat nem elég a jó munkához ezer forintjába került a szövetkezetnek. Az Úcsai Földművesszövetkezet mintegy 20 ezer forintot fizetett ki azoknak a dolgozóknak, akiket jogtalanul, a törvények ismerete nélkül küldtek el. j\i emrégen történt, hogy (szintén a dabasi járásban) az egyik földművesszövetkezetnél tényleg csapnivalóan rosszul dolgozott a felvásárló. Az elnök ezt nem merte neki megmondani, írásba adni. Meg akart szabadulni tőle, felmondott neki, s munkakönyvébe azt írta be, hogy a munkaviszony „átszervezés” miatt szűnt meg. A dolgozó ezzel nem értett egyet, visszaküldte munkakönyvét, kérve, javítsák ki a bejegyzést. Az elnök nem javította ki, nem értette meg. hogy hibát követett el, a. könyvet nem küldte vissza, gondolta, nem sürgős neki. Az eredmény: a két hónapig visszatartott munkakönyv miatt megint a szövetkezetnek kellett fizetni. Más szövetkezetnél, pár héttel ezelőtt, felmondtak egy dolgozónak, azon a napon, amikor az visszatért betegállományából, s újból munkára jelentkezett. Először igyekeztek rábeszélni, mondjon fel, majd mikor az vonakodott, azt mondta az elnök, hogy nem is szükséges, majd ő felmond. És felmondott. Ki fizetett megint? A szövetkezet. Meggyőződésünk, hogy egyik szövetkezet elnöke sem akart ártani a szövetkezetnek, ió- indulatúak voltak, mégis rosz- szul dolgoztak. Ismerniök kellene az érvényes rendelkezéseket, jogszabályokat. Azért vezetők, hogy vezessenek, irányítsanak, az érvényben levő rendelkezések, törvények figyelembevételével. Ám, ha az elnök — sok munkájára való hivatkozással — nem olvassa el a rendeleteket, nem is vezethet jól. Rossz az a vezető is, aki állandóan a „területen” van, de nem jobb az sem, aki odaragad Íróasztalához. Módjával mind a kettőt. Legyen ideje elvégezni az íróasztal-munkát is. de meggyőződni arról is, a helyszínen hogyan halad egy- egy munkának a végrehajtása. A munkaügyi vitáknál pedig ismerni kell a munka törvénykönyvét, a szabályokat Az elnök őrködjön azon, senki ne követhessen el törvénytelenséget, szabálytalanságot. Senki nem kételkedik a fenti eseteket elkövető vezetők jóindulatában, hűségében Csakhát épven jó vezetőknek nem tartjuk őket. mert nem ismerik feladatukat, a rendeleteket. És ezen mielőbb változtatni kellene, mert az nem igazságos, hogy az elnök, vagy más dolgozó hanyagsága miatt a szövetkezet és mások szenvedjenek erkölcsi, vagy anyagi kárt. (cs) a szűrés, e akkor 100 közül 1—2 tartálynak földgáz szaga van. Az ilyen szagú szódavíz az egészségre nem ártalmas. Ám ha a vevő azt nem tudja elfogyasztani, Idegenkedik tőle, vigye vissza a szikvízüzembe. ahol azt azonnal kicserélik. El kell mondanunk, nagyon ritkán fordul elő, hogy földgázszagú lenne a szódavíz. A jövőben ilyen panaszok még ritkábban fordulnak elő.
