Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-21 / 118. szám

1958. MÁJUS 21. SZERDA Nlt •Í£C irta p Gondos kutatással több mint kétmillió forintot „találtak“ a Budakalászi Textiiműrekben Korábban is létezett takaré­kossági mozgalom üzemeink­ben. Az egyes kezdeményezé­seknek voltak is eredményei. De olyanfajta takarékossági akciót nemigen kezdeményez­tek, amely az egész üzemi ke­resztmetszetet átfogta volna. Annak idején a gyárakban készült takarékossági terveze- tekbén is túltengett az általá­nos megállapítás, annál keve­sebb kézzelfogható intézkedést tartalmaztak; Most, kormányunk takaré­kossági határozata és felhí­vása nyomán új típusú taka­rékossági mozgalom kezd kialakulni.- Üzemeink vezető­ségei tényleg a dolgozókra és a dolgozók által választott szervekre támaszkodva készí­tik el tervezeteiket; Elkészült a Budakalászi Textilmű­vek 1958. évi takarékos­sági terve is. A tervezetet az elmúlt napokban a vállalat üzemi tanácsa el­fogadta és kötelezően elő­írta végrehajtását. Az első, ami szembetűnik a 12 oldalas tervezet olvasása közben, hogy elmaradt belőle a szokásos bevezető. Az első oldal az „Előkészítő” címet viseli. Utána azonnal az első intézkedési pont következik. Ebből megtudjuk, hogy az előkészítő üzemrészben a maradék len x cséve fonalak fonalszámonkénti átorsózása, valamint felhasználása révén 70 000 forintot takarítanak meg; A végrehajtásért felelős dr. Spáth. Az elsőt újabb 25 pont követi, minden körítés nélkül, csak a végrehaj­tandó intézkedésre és an­nak hasznára hivatkozva. Minden végrehajtandó intéz­Több mint 1600 új vöröskeresztes aktíva másfél év alatt A járások közötti tisztasági verseny győztese: a budai járás Mintegy százhetvenen vettek részt a Vöröskereszt Pest me­gyei szervezetének első aktíva­értekezletén. Az értekezleten jelen volt Kárpáti József rend­kívüli követ és meghatalma­zott miniszter is, a Vöröske­reszt országos főtitkára. Első napirendi pontként Né­meth Veronika megyei titkár ismertette a szervezet működé­sét Pest megyében. — Az 1951-es országos érte­kezlet — mondotta a többi, kö­zött — igen sok feladatot tű­zött a tömegszervezetté ala­kult Vöröskereszt elé. Például, hogy megtanítsuk az embereket az egészséges életmódra, a betegségek megelőzésére, hogy újabb aktívákat nyerjünk meg az állami egészségügyi szolgálat ön­kéntes segítőtársainak, s hogy építsük ki helyi cso­portjainkat a falvakban, váro­sokban, üzemekben, termelő, szövetkezetekben és iskolák­ban. — Ezeket a feladatokat me­gyei szervezetünk többé-kevés- bé megoldotta. Az ellenforra­dalom előtt Pest megyében 176 helyi csoport működött 11 290 taggal. Az ellenforradalom után azonban — amely leg­jobban Pest megyét sújtotta az országban — helyi csoport­jaink egy része szétesett, mindössze 92 maradt, 4208 tag­gal. Újult erővel kellett hoz­zálátnunk a szervezéshez. Ennek eredményeként másfél év alatt 33 új cso­portunk alakult meg, s a tagok száma 1635-tel növe­kedett. A kezdet tehát biz tató. Ahhoz azonban, hogy az áprili­si országos értekezlet határoza. ta értelmében a lakosság 10 százalékát bevonjuk szerveze­kedés mellett ott szerepel a felelős neve. A tervben nemcsak 200 000, 112 000, 50 000 forintos tételek szerepelnek, hanem ezer fo­rintosak is. Például a felvető­ben, a lánchengerek henger­csövébe bedugott láncfonalak­nál az ún. bajusz minimá­lisra való csökkentése révén ezer forintot takarítanak meg. Ugyancsak ezer forint megta­karítást eredményez a zett- lizőgépen készült előhengerek tárolásának megjavítása is. Ez azt bizonyítja, hogy a leg­aprólékosabb részleteket is figyelembe vették a tervezet elkészítésekor. A szövődében egyebek kö­zött 62 000 forintot takarítanak meg azzal, hogy minimá­lisra csökkentik a lánc­hengerek befűzésénél és a kötözésnél levágott lánc- fonalhosszúságot. A szövődéi nyersáruk minősé­gének megjavítása érdekében a nyersáruátvevőben fokozzák az ellenőrzést. Azonnal in­tézkednek a tapasztalt hibák kijavítása érdekében, hogy a többi szövőgépen már hasonló hiányosságok ne forduljanak elő. Ezáltal 16 000 forint meg­takarítást érnek el. További 25 000 forint megtakarítást eredményez az importanyagok megtakarítása céljából előírt magas fonalszámokból előállí­tott szövetek gyártása. A továbbiakban részletesen felsorolják a kikészítőben, a fonodában, az ü~ * -ntartá- son, a munkaügyeknél és egyéb helyeken foganatosí­tandó takarékossági intézke­déseket. összegezve az intézkedé­sek eredményeit, ebben az esztendőben kétmillió százkilencvenezer forintot takarítanak meg a Buda­kalászi Tetilművekben. Nem kis összeg ez. Mégsem elég ahhoz, hogy ennek nyo­mán jövőre ugyanannyi nye­reségrészesedést oszthassanak, mint az idén. Tudják ezt a gyár vezetői és a dolgozók is. Éppen ezért vállalták, hogy á takarékossági tervben előír­takat túlteljesítik és még to­vábbi javaslatokat tesznek majd a gazdaságosabb terme­lés érdekében; —kas— MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK? Mint mindenkor, ezen a hé­ten is számos levelet hozott a posta szerkesztőségünkbe. Be­jelentések, panaszok, kérel­mek váltogatják egymást, de a tudósítások sem hiányoznak. Nézzünk meg egy párat, mi foglalkoztatja a levelezőket? Juhász József is a szorgal­masak közé tartozik. Most pl. arról adott számot, hogy Erd- ligeten a községfejlesztés ke­retén belül több száz méteren fejlesztik a vízvezetékhálóza­tot. Az érintett utcák lakos­sága társadalmi munkában végzi az árokásást, majd a csövek lefektetése után a be­temetést is. Ezzel tetemes ösz- szeget takarítanak meg, me­lyet további hálózatfejlesz­tésre használhatnak fel. Leve­lében a továbbiakban arról ír, hogy míg egy rész építi, szé­píti lakóhelyét, mások, felelőt­len kártevők, rombolnak. A nemrég elültetett kis fács- lcákról van szó, melyeket le­tördelik, nem ápolják, sőt so­kan azokhoz kötik a kecské­jüket. Nem nehéz elképzelni, hogy egy jóétvágyú kecske után mi marad a fából. Erre a községi tanácsnak kellene ügyelni, no meg minden jó­érzésű embernek. Gáli Józsefné Kiskunlac- házáról írt levelében segítsé­get kér a répabarkó ellen, amely már megjelent s nagy­ban tizedeli a termést. Nem kapnak elegendő védőszert s igy csak kézi szedést végez­nek, ami nagyon szaporátlan munka, főleg most, a nagy do­logidőben. Kérdezi, nem biz­tosíthatna az állam több gépi védekezési lehetőséget? A le­vél alapján felhívtuk a Me­gyei Földművesszövetkezeti Központot. Szerintük megfe­lelő mennyiségű Darsin, Ma­tador áll rendelkezésre, nem­csak 20, de 50%-os hatófokkal is. Most külön megvizsgálják a lacházi helyzetet, elegendő-e az oda kiszállított mennyiség? Nem tudjuk, szokás-e arrafelé, de eredményes az is, ha puly­kákat engednek a fertőzött te* rületre, az egy szálig össze­szedi a répabarkót. Természe­tesen ezt csak ott lehet meg­tenni, ahol az idegmérget még 350 sertés hízna Tápiószelén, ha... A nagykátai járás vesszövetkezetei íöldmű- az or­szággyűlés ülése után úgy ha­tároztak, hogy Tápiószelén kö­zös sertéshizlaldát létesítenek. A járási tanács segítséget adott a hizlalda számára szük­séges helyiség megszerzésénél, hiszen az itt hizlalt sertések húsát a járás területén a föld- müvesszövetkezeti húsboltok hozzák majd forgalomba. Ám a 350 férőhelyes sertéshizlalda eddig csak terv. Nem tud a földművesszövet­kezet sehol sem süldőket vásá­rolni. Ulviczki József, a járási központ igazgatóságának elnö­ke már járt a süldők ügyében a Pest, a Nógrád és a Szol­nok megyei Állatforgalmi Vál­lalatoknál, azonban egyikük sem tud 350 darab süldőt biz­tosítani. A szövetkezet egy héten belül megkezdhetné a sertések hizlalását, már a ta­karmányt is beszerezték. Csak- hát süldők nélkül nem lehet sertéseket hizlalni. Remélik, azért csak akad az országban olyan állatforgalmi vállalat, mely rendelkezésükre tudja bocsátani minél előbb a 350 darab süldőt. S akkor a nagy- kátai járás lakossai friss ser­téshúst fogyaszthatnak min­den héten. A gyerekek nyereségrészesedése A nyereségrészesedéSéket ki­osztották üzemeinkben. Álta­lában mindenütt tartalékoltak a rendelkezésre álló összegből szociális célokra és jutalmazá­sokra. A Pomázi Posztógyár­ban 19 napi fizetésüknek meg­felelő nyereségrészesedést kan­ták a dolgozók. A tartalékolt összegből Ba- latonszéplakon kibéreltek egy üdülőt. Ebben az üdülőben huszas csoportokban nyaral­nak majd a dolgozók gyerme­kei; Ez lesz az ő nyereség- részesedésük. Egy-egy csoport 6—8 kellemes napot tölt majd a magyar tenger partján. Az első csoport a közeli napok­ban indul a Balaton mellé; A gyerekek után a felnőttek veszik majd birtokukba az üdülőt. Az üzem azzal is biz­tosítani akarja a gyerekek és a felnőttek zavartalan pihené­sét, hogy saját konyhát vezet­nek az üdülőben. SZOKOLYAN a kirándulók kíváncsian figyelik a strandot, a gyerekek is szívesen pancsolnának már a vízben. Egyelőre azonban nem telik meg a medence, mert télen a felduzzadt patak elvitte a duzzasztógátat, amely a strand vízét felfogta. A közeljövőben pótolják ezt a hiányosságot. Nemcsak ezt a munkát tervezik a helybeliek. A községfejlesztési alapból egy hónapon belül elkészül az aradi utcai híd, befestik a kultúrotthon helyiségeit, s egy új közkutat is építenek a Fő utcában a malom előtt (Reitter László felvétele) Q-li'llak. nap ja­a tanácsterem, virág­füzérbe a vörös teri- tős elnöki asztal. Már a kezdet is szokatlan volt. Nem tudom, mennyi idős szokás — de szép szo­kás! — hogy a fér­fiak virágot ajándé­koznak a nőknek. Most ez fordítva tör­tént: amint egy fér­fi belépett az előcsar­nokba, fürge kislány ujjak tűznek apró szegfűcsokrot a ka­bátjára. Megfigyel­tem, a legtöbb férfi meglepődött. De egyet sem láttam, hogy tiltakozott vol­na. Ellenkezőleg, olyan büszkén visel­ték a virágjukat, mint éltes arisztokra­ta hölgyek egykor a Csillag-keresztet. legszebb, és leg­kedvesebb még­is a műsor volt. Olyan szép és olyan kedves, amilyet csak asszonyok tudnak összeállítani a fér­fiaknak, a férfiakról. Nem is tudom, mi tetszett legjobban: a négyéves Dénárt Ka­tika köszöntője az édesapákhoz, vagy Földes Mihály tró egyszerű, őszinte sza­vai a férfibecsületről, a hűségről, a szere­tettől, s az apai hiva­tásról? Vagy talán A azok a parányi — itt- ott rágott körmű — ujjak, amelyek olyan mesterien bántak a mesterüknél is na­gyobb harmonikák billentyűivel? Az Ér­di Földművesszövet­kezet úttörőzenekara ugyanis operettegyve­leggel és operarészle­tekkel szórakoztatta a vendégeket. S bár a világért sem szeret­nék csorbát ejteni a férfibüszkeségen, de meg kell mondanom: mindenfelől fátyolos szempárak figyeltek, (Imikor a csöppnyi ujjak alatt felcsen­dült a Nabucco kórus örökszép dallama. Azt szokták mon­dani, hogy borúra jön a derű. A kedves, meghatott perceket itt is felváltotta a vi­dámság, a kacagás. Köszönet érte a tá- piószecsői és a galga- hévízi népi együttes tagjainak. Vagy ahogy ők mondták: az öregasszonyok rig­musbrigádjának. Bár ami ezt az öregasz- szonyságot illeti, ma­gam részéről nem tu­dom, minek higgyek: a fekete fejkendők­nek, vagy inkább azoknak a fáradha­tatlan, táncos lábak­nak, amelyek olyan tüzesen ropták a csór-§ iást a műsor után? | j-izt látni, hallani 1 L kellett volna! 1 Azt a friss, játékos § könnyedséget, ami § ezeknek az asszo-1 nyoknak minden § mozdulatából áradt: 1 azokat a cseppet sem 1 öregasszonyosan ■ 1 csengő hangokat, | amellyel a magúkkal. | tötte rigmusokat éne- | kelték az apák napjá-1 ról; azt a kedves | csipkelődést, amely-1 lyel a veszekedő, a 1 lusta, vagy a tutyi-1 mutyi férfiakat csú- \ folták ki dalaikban. | Hadd mutassak be | egyet saját dalaik-1 bál: Mikor mentem haza- | felé Szecső falujába, | — Páros csillag ra-1 gyogott az égen sor-§ jába’ — Páros csillag i repedezzen ezerfelé, | — Hazamegyek, le-1 fekszem a nagybaja- | szú öreg mellé. ... Miről írjak | még? Arról a hatál-1 más virágcsokorról, | amelyet a szecső i | asszonyok ajándékoz- :| tak a megyei tanács- 3 elnöknek? Vagy arról § a jókedvű nótázásról, | amely versenyre kelts a tánczenekar meló-% diáival? Úgysem tud-§ nék mindent leírni. | Ezért csak annyit:§ szép volt, felejthetet-1 len volt. Másoknak is| ajánljuk... Nyíri Éva I nem szórták ki, nehogy a ba­romfi elpusztuljon. Raksányi Sándorné óvónő Dunavarsányban. Megírja* hogy vasárnap bábelőadást tartottak a gyermekeknek. Ott volt az egész falu apró népe s a jó szórakozást az sem za­varta, hogy időközben kialudt a villany s öt szál gyertya fé­nyénél folytatták a mesejáté­kot. Sőt, a siker oly nagy volt* hogy jövő vasárnap Kiskun- lacházán megismétlik az elő­adást a helyi nőtanács meg­hívására. Markos Kornél, Ceglédről furcsa esetről számol be. Mint írja, többekkel szemtanúja volt, amikor a megyei egész­ségügyi kocsiból a városi egészségügyi osztályvezető la­kása előtt csinos kis malacok szálltak ki víg röfögéssel, mi­vel épp akkor vásárolták őket a helybeli vásáron. Kí­váncsiak vagyunk a vizsgálat eredményére! Farkas Bálint újlengyeli ol­vasónk Örömmel közli, hogy az általános iskola színjátszó csoportja milyen nagy tetszést ért el a Hófehérke és a hét törpe c. darab előadásával. Mi sem bizonyítja ezt jobban* minthogy vasárnap épp ne­gyedszer játszották el újra a darabot telt ház előtt. Marosi Antal Inárcsról más témájú levelet írt. Leveléből megtudtuk, hogy május 16-án* a délutáni órákban nagy­erejű orkán volt határukban* hatalmas jégesővel, mely az ú. n. zsidóhegyi szőlőket tönk­reverte. Bizonyságul mintát is küldött. Kéri, hassunk oda* hogy p járási pénzügyi osztály adjon adómérséklést a kárval­lottaknak. Nincs szükség arra, hogy mi kérjünk külön kedvezményt az inárcsi sző­lősgazdák számára. Az Állami Biztosító kárbecslői a községi tanáccsal egyetemben felmé­rik a kárt. megállapítják, ki mennyi kártérítést kap s ■ járási tanács az általuk adott jelentés alapján automatiku­san mérsékli az adót, ha a kárösszeg egji bizonyos száza­lékot meghalad. A nógrádverőtei Porcelán­gyárból küldte Veröczei Béla bejelentését. Községükben egyetlen mozi működik, az is kicsi, korszerűtlen helyiség­ben. Sok panaszra ad ez okot* hisz Nógrádverőce egyúttal üdülőhely is, s a Dunakanyar fejlesztési tervben — remélik — még tovább fejlődik. Kü­lönösen .nyáron sok nya­raló s ilyenkor még job­ban érzik a megfelelő szó­rakozóhelyek, köztük a mo­zi hiányát. Szeretnék, ha a Pest megyei Moziüzemi Vál­lalat szívén viselné ezt az ügyet s ha a helyiséget egye­lőre anyagi okok miatt nem is lehet kibővíteni, de a napi előadások számát növelni le­hetne s ezzel enyhítenék a helyzetet. A legifjabb fotoriporter tünkbe, még nagyon sokat kel' tennünk;-— Többször felvetődött már az a kérdés, hogy ki lehet a Vöröskereszt tagja? Erre azt válaszoljuk: mindenki, aki sze­reti a családját, embertársait, s a békét. Mindenki, aki ma» gáénak vallja a szocialista hu manizmus és a proletár nem­zetköziség eszméjét. Mindenki, akinek szívügye a szocialista egészségügyi politika megváló sítása, A soronkövetkező feladatok­ról szólva a megyei titkár kér­te, hogy a régi és az újonnan ala­kult helyi csoportok ké szüljenek fel a nyári mező­gazdasági munkák idejére. A Vöröskereszt tagjainak kell majd ellenőrizniük a fokozott tisztaságot, a he­lyes ételkezelést, a megfe­lelő ivóvízellátást) a munkásszállások és az üzemi konyhák tisztaságát. A titkári beszámoló után számos felszólalás hangzott el a helyi csoportok munkájáról Befejezésül a megyei titkárság ismertette a tisztasági hónap eredményeit. A járások között indított tisztasági versenyben az első díjat — a zászlót és egy men- tőtáskát — a budai járás nyer-1 te. A járási titkárok között j Mika Istvánná (szobi járás) \ lett az első. Az iskolák verse- j nyéből a pilisi általános iskola \ került kj győztesen; Jutalma:: egy röplabda-felszerelés és egy: mentőtáska. Ugyancsak ez a,V: kálómmal került sor a tisztásé- j gi hónap folyamán rendezeti! dolgozat, és rajgpályózat ered- j ményhirdetésére is. Az első dí­jat — egy fényképezőgépet »- Kloczka József, a kakucsi álta­lános iskola tanulója nyerte rajzával. Tíz a nap is ügy J-t kezdődött, mint a töbjji. Korai felke­léssel, egy kis nosz­talgiával az oly ha­mar elszaladt vasár­nap után, egy kis zsörtolődéssel, hogy már megint hétfő van, újból megkezdő­dik egy hét.. s Nem jelezte piros betű a naptárban má­jus 19-ét, pedig ün­nep volt. Méghozzá ritka ünnep: férfiak napja. Igaz, nem is szerepelhet még a naptárban, hiszen az idén ünnepelték elő­ször. De meg kell ad­ni, a premier nagy­szerűen sikerült. Nem is tudnám megmondani hirte­len, hogy miből volt több a megyei tanács díszt érmé ben: fé rfi- akból, zászlókból vagy virágokból? Ma­radjunk tehát abban, hogy rengeteg volt ebből is, abból is. \ Délután 5 órára min- ; denesetre „telt ház“ \volt. A sok férfizakó í között csak itt-ott i villant meg egy fehér \ blúz vagy színes j szoknya, jelezve, \ hogy a vendéglátók i ezen a napon kisebb­ségben vannak. A | vendéglátók, vagyis iaz asszonyok. Mert l ők tették ünneppé ezt I a máskor oly szerény, I szürke hétköznapot. lAz ő kezük nyomán = öltözött zászlódíszbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom