Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-01 / 102. szám

r«*r MBCrtl WC írlap 1958. MÄJUS 1. CSÜTÖRTÖK A takarékossági mozgalom helyzete üzemeinkben Március 23-án jelent meg kormányunk takarékossági fel­hívása. Az egész ország lakos­ságához szól, de külön felhív­ja üzemeink figyelmét a foko­zottabb takarékosságra. Erre vonatkozóan a következőket: tartalmazza: „Kutassuk fel és hasznosítsuk az üzemekben a takarékosság minden lehetősé­gét! Legyen minden üzemben pontos és szigorúan megvaló­sított anyagnorma. Szervezzük meg az anyagok helyes tárolá­sát, a felhasználás lelkiisme­retes ellenőrzését. Az üzemek­ben feleslegesen tárolt anya­góléit, valamint a hasznosít­ható maradék- és hulladék­anyagokat juttassuk vissza a népgazdaság vérkeringésébe." Ebben a takarékossági fel­hívásban egy nagy család: az egész ország dolgozóinak tö­rekvései jutnak kifejezésre Ezért fogadták megyénk üze­mi dolgozói is — vezetők és fizikai dolgozók egyaránt — magukénak ezt a fontos kez­deményezést és ezért válik egyre inkább a takarékosság az üzemi dolgozók tömegmoz­galmává. A járási pártbizottságok tö­rekednek a takarékossági in­tézkedések szervezetté tételére. A gödöllői járási pártbizottság határozata a takarékossági el­vek érvényrejuttatását a járási kommunista vezetők köteles­ségévé teszi. Ugyanakkor na­gyon helyesen hangsúlyozza; a takarékossági mozgalomban elsősorban a dolgozókra kell támaszkodni. A váci és a szentendrei járási pártbizott­ság széles aktíva előtt, kibőví­tett jb-ülésen vitatta meg a tennivalókat. Ezek eredményeképpen, a hozott határozatok alapján intézkedési terveket dolgoznak ki üzemeink. Ebben a mun­kában a párttagok mellett nagy lelkesedéssel és szaktu­dással tevékenykedtek a pár- tonkívüli műszaki dolgozók és -értelmiségiek is. Az üzemek nagy része az anyagnormák .helyes megállapításával, az anyaggal való elszámoltatás bevezetésével kíván komoly megtakarítást elérni. Megyéhk legnagyobb üzeme, á Csepel Autógyár az elsők között dolgozta ki takarékos- sági tervét az önköltség há­rom százalékos csökkentése érdekében. Mér eddig is sok hasznos intézkedést foganato­sítottak, amelyeknek megvaló­sítása érdekében a műszaki és fizikai dolgozók közösen mun­kálkodnak. A gyárban a taka­rékossággal kapcsolatos fel­adatokat megbeszélték az üzem dolgozóival és a lehető­ségek felmérése után 14 millió forintos anyagmegtakarítás* irányoztak elő 1958-ra. Ezt kö­vetően üzemrészenként is megtárgyalták a terveket, amelynek következtében a 14 millió forintos megtakarítási 16,5 millió forintra emelték Ez a szám ékesen bizonyítja, hogy a kormány felhívásának eredményessége döntő mér tékben függ a dolgozók be­kapcsolódásától. hogy a felhívás tényleg vissz­hangot keltett az üzemi dolgo­zók körében és ez forintban, anyagban, energiában is mér­hető. Például a Váci Kötött­árugyárban ésszerűsítések és ötletek alapján a szabászat­ban egyszázalékos anyagmeg­takarítást érnek el. Ennek ér­téke körülbelül százezer fo­rint körül lesz. A tréningru­hák kiszabása után visszama­radt hulladékokból — amit ed­dig nem használtak fel — két- hároméves gyermekek részére készítenek mackóruhát. A MÁV Dunakeszi Jármű­javító dolgozói takarékossági versenyre hívták az ország va­lamennyi MÁV járműjavítóját. Vállalták, hogy a teljes terme­lési tervüket 101 százalékra, termelékenységi tervüket pe­dig 102 százalékra teljesítik. Ezenkívül 97 százalékos terv- szerűséget vállaltak. Elhatároz­ták továbbá, hogy egy száza­lékkal növelik az alapjövedel­mezőséget és egy százalékkal csökkentik az anyaghányadot. Jó néhány üzemünkben azon­ban még nagyobbak lehetnének az eredmények, ha üzemi párt- szervezeteink jobban számítás­ba vették volna a dolgozók se­gítőkészségét. A mi dolgozóink igenis készek arra, hogy napi munkájuk becsületes elvégzé­sén túl is mindenben támogas­sák a kormány törekvéseit. Er­ről egyik-másik üzem politikai és gazdasági vezetői megfeled­keztek. Előfordult, hogy a ki­dolgozott intézkedési tervet nem vitatták meg termelési ta­nácskozásokon, nem kérték hozzá a dolgozók véleményét, javaslatát, nem kapcsolták be a munkába a szakszervezeti bizalmiak hálózatát. így az üzemekben a munkásoknak ez- irányú aktivitása nem is tu­dott kellően kibontakozni. Erre pedig annál inkább szükség van, mert az eddigi jó tapasztalatok mellett több üzemben nem használták ki kellőképpen az üzem jellegé­ből fakadó takarékossági lehe­tőségeket. Ezeken a helyeken nem eléggé gondolták át, hogy mit jelent voltaképpen az álló- és forgóeszközökkel való foko­zottabb takarékoskodás. Néhol még olyan egyszerű dolgokról is megfeledkeztek, hogy az elő­írásoknak megfelelően ápolják és használják ki a gépeket, hogy a lehető legtöbb jóminő­ségű készterméket állíthassák elő a rendelkezésre álló anyag­ból. Olyan üzemeket is találunk, ahol a selejt elleni fokozottabb harcról feledkeztek meg. Külö­nösen az anyagigényes, főleg az importanyagokkal dolgozó üzemekben származnak nagy veszteségek a selejtgyártásból. A körültekintőbben kidolgozott technológiai eljárások, a fi­gyelmesebb munka, a kármeg­térítés szigorúbb alkalmazása az ilyen üzemekben is biztosí­taná a termékek minőségének megjavítását. Ezek a hiányosságok meg­szüntethetek. Üzemeink mű­szaki és gazdasági Vezetőinek a műszaki és fizikai dolgozók bekapcsolásával, a termelési tanácskozások tapasztalatai­nak felhasználásával még to­vább kell kutatni a takarékos- sági lehetőségeket. Ha szüksé­ges, esetleg az intézkedési ter­veket is módosíthatják, hogy még több anyagot, energiát ta­karíthassanak meg a népgaz­daságnak, s ezáltal a nyereség- részesedést is növeljék. Üzemi pártszervezeteinknek pedig az a fontos feladata, hogy a kormány felhívása nyo­mán kidolgozott üzemi intéz­kedési terveket a legkisebb üzemegységekben is vitassák meg a dolgozókkal. Ismertes­sék ezek jelentőségét. így ér­hetjük el, hogy az üzem min­den becsületes dolgozója a ma­ga munkaterületén munkájá­val és gondolataival támogat­ja a kormány felhívását. Nagy feladat vár itt az ifjú­ságra. Ezt üzemeink jó részében meg is értették. Takarékossági számlát vezettek be, ahol a fiatalok által elért takarékos­ság forintértékével mutatják meg munkájuk eredményessé­gét. Vetélkedés indult meg üzemeken belül és üzemek kö­zött, hogy melyik ifjúsági bri­gád tud komolyabb eredményt elérni. Például a már említett Váci Kötöttárugyár KISZ-tag- jai vállalták, hogy munkaidő után a csévézésnél hulladékba került fonalat feldolgozzák, így egy év alatt 72 kilogramm fonalat mentenek meg. A mun­kadíj értékét a KlSZ-szerve- zetnek ajánlották fel. A társadalmi tulajdon fosz­togatói is sok kárt okoznak népgazdaságunknak. Az elle­nük való harc közérdek. Ha ez ellen nem lépünk fel kellően, az évi mérlegzárásoknál a lo­pásokból eredő kár is hiány­ként jelentkezik, ami végső soron a nyereségrészesedést i? csökkenti. A takarékosság fogalma szerteágazó. Itt csak az ezze1 kapcsolatos legfontosabb fel­adatokról esett sző. Az iparbaD is, de az élet minden terüle­tén számos módja van még a takarékosságnak. Ahhoz, hogy valamennyit érvényesíteni tud­juk, a párt és a szakszerveze­tek, az ifjúsági szövetség és valamennyi tömegszervezet összehangolt irányításával az egész társadalomnak közre kell működnie. Bérces Jenő, a Pest megyei Pártbizottság ipari osztályának vezetője £itiuiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiumiiiitiiiiitiiittiiiitiiiiiiitiiiiiiiiir£ (Bátrabb kezdeményezést!) 1 Sok a panasz megyeszer-1 | te amiatt, hogy sütőipari 1 | vállalataink a nappali kéz-1 | dés miatt nem tudnak meg-1 | felelő időben kenyeret és | | véksüteményt szállítani az | | üzletekbe. | Vajon abban kell-e ke-1 = resni ennek okát, hogy éj- i | szaka nem sütnek a válla• § | latok? Szó sincs róla. Más-1 | hol kell tehát a hiba fórrá-1 | sát, de a megoldást is ke-1 | resni. | Ugyanis egy rendelet le-1 | hetővé teszi, hogy a sütő-1 | ipari vállalatok saját min-1 | taboltot létesítsenek. Ez 1 | azért hasznos, mert ha ki- I | sül a kenyér és a süte-1 | mény, azonal átvihetik az I | üzletbe és időben, frissen 1 | adhatják a vásárlóknak. \ | Megyénkben viszont kevés § 1 az ilyen mintabolt. A ke- \ | mencéktöl a legtöbb helyen | 1 elég messzire kell szállítani | | a kenyeret és a süteménye-1 | két, ami időt vesz igénybe. 1 | Sok helyen emiatt csak a | | délelőtti órákban lehet | | friss kenyeret és süteményt | | kapni. 1 Talán nincs mód több | | mintabolt létesítésére? = | Akad olyan hely is, ahol | | tényleg így van, de számos é | helyen van lehetőség arra, 1 | hogy saját üzletet nyissa-1 | nak a sütőipari vállalatok, | | Csak — a tapasztalatoki | szerint — nemigen merik í | kihasználni az adott lehe-1 | tőséget. Bátrabb kezdemé-\ | nyezésre van tehát szükség1 | ahhoz, hogy egy sor he-i I lyen megjavíthassák a la-\ | kosság ellátását. jiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiimiimimiiiKiimuimiiiimmr Gabonafuvató gép helyettesíti a zsákolást A kicsépelt gabona magtár­ba, főleg emeleti helyiségekbe szállítása hosszadalmas, és ne­héz fizikai munkával jár. Ács Lajos mérnök most a zsákó-? lás helyettesítésére gabona- fúvató gépet szerkesztett.' A gépet a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet is elismerte. A MEZöSZÖV megrendelésére a győri Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat száz ilyen gé­pet készít a harmadik negyed­év-ben az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek részére. A gabonát a villanymotorral hajtott gép tartályába öntik, ahonnan magasnyomású levegő fémcsöveken át juttatja el * magtárhelyiségbe. Közös tanácskozás a KISZ takarékossági mozgalmáról A KISZ Pest megyéi Bizott­sága és a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa május 3-án, szombaton reggel 9 órai kez­dettel a megyei tanács nagy­termében (Bp., V., Városház u. 7.) kibővített megyebizottsági ülést tart. A tanácskozás napi­rendjén a KISZ Központi Bi­zottságának az ifjúság takaré­kossági mozgalmáról szóló ha­tározata szerepel. rrwnap 1958. május 1, csütörtök. Munka ünnepe. A Nap kél 4.28, nyugszik 18.56 órakor. A Hold kél 16.32, nyugszik 3.09 órakor. Várható időjárás: Nappali felhőképződés, néhány helyen délutáni záporeső. Mérsék­lődő északi-észaikkeleti szél. A nappali felmelegedés kissé föltozódik. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet: 16—19 fok között. Távolabbi kilátások: a hőmérséklet emelkedik. — A TÁRNOKI Augusztus 29 Termelőszövetkezet tagjai elvégezték az összes tavaszi vetést, s a kukorica és az őszi kalászosok fejtrágyázá­sát. — KARÁCSONYFA-LIGE­TEKET telepít a cserháti er­dőgazdaság. összesen 150 000 apró fenyőcsemetét ültetnek el a tavasszal. Tíz év múlva ezekről a telepekről árusít­hatják^ karácsonyfát. — „EGY Tő VIRÁG” moz­galmat indított a kiskunlac- házi nőtanács a tisztasági hónap keretében: az asszo­nyok egy-egy virágtövet ül­tetnek el a községi parkok­ban az iskolák, az óvoda és a bölcsőde kertjében. — KEDDEN a Néphadse­reg Központi Tiszti Házában az Országos Gyermek- es If­júságvédelmi Tanács szak- bizottsága megbeszélést tar­tott a 14—18 éves fiatalok elhelyezkedésének kérdésé­ről. — MÄJUS ELSEJE TISZ­TELETÉRE vállalták a Hajó-. Gép- és Kazán javító Válla­lat dolgozói, hogy május 10-e; helyett már április 30»-ra be­fejezik a ViségfáiT’ szérftély- síállító hajó nagyjavítását. A 850 személyes hajó május első napjaiban ismét meg­indul szokásos útvonalán, Budapest és Dömös között. — TÍZ SZÁZALÉKRÓL 15-re emelték Újlengyelen a községfejlesztési hozzájáru­lást. A felemelt összegből fe­dezik az épülő tanácsháza költségeit. — CSAKNEM 200 GÉPET KAP a Szovjetuniótól a Kle- ment Gottwald Villamossági Gyár, a 300 millió rubeles hosszúlejáratú beruházási hi­tel 'keretében. Az új szovjet gépek mintegy másfél évti­zedre kielégítik a gyár gép­igényét és lehetővé teszik a kiöregedett gépek kicserélé­sét. — EPER-, GESZTENYE- ÉS JAPÁN AKÁCFÁKAT ültetnek a fásítási hónap ke­retében a szobi úttörők, a KISZ-szervezet, és a társa­dalmi szervek tagjai. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT országos tanácsának elnöksége szerdán ütést tar­tott. — NYÁRI TÁBOROZÁS­RA készülnek a kiskunlac- házi úttörők. A költségek fe­dezésére nemrégiben rende­zett műsoros estjük bevéte­lét fordítják. — PARKOT ÉS JÁTSZÓ­TERET létesített a vecsésl lakosság társadalmi munká­val a Halmi-telepen. A nép­front kezdeményezésére több mint 30 000 facsemetét ültet­tek el a községben. — NAGY IDEGENFOR­GALOMRA készül fel az „Expressz” Ifjúsági Utazási Iroda: 200 autóbusz- és 500 villamos-különjárat áll majd a külföldi fiatalok rendelke­zésére. A fiatalok fogadását, kalauzolását 150 tolmács végzi. — A ZENGŐ ZENEISKO­LA fennállásának 25. éves évfordulója alkalmából jubi­leumi hangversenyt ad 1958. május 4-én délelőtt 10 órakor a Zeneakadémia nagytermé­ben. A jubiláló tanárok mel­lett kitüntetett növendékek is fellépnek. Jegyek az Or­szágos Filharmóniánál korlá­tozott számban még kapha­tók. — ÚJLENGYELBEN meg­kezdték egy pedagógus iker­ház építését. A kétlakásos ház 260 000 forintos költség­gel készül és részben meg­oldja a pedagógusok lakás- problémáit. Megyei tanácstagok fogadóórái Május 2—10 között az aláb­bi megyei tanácstagok tarta­nak fogadóórát: Május 2-án: Palotás Károly Szigejszentmiklós, Nagy <Mi- Hálfrfe' ‘Nagytarcsa 1Ó—12 óráig. Május 3-án: Balogh György Nagykőrös, Alsónyársapáti is­kola 18—20 óráig, Megyeri András Táborfalva, Nagy Mi- hályné Isaiszeg 10—12 óráig, Túri Mihály Tápiószele 9—12 óráig. Május 4-én: Bada Gyula Kiskunlachúza, Közp. isk. 8— 12 óráig. Május 5-én: Pappert Ádám Pilisborosjsnő 17—19 óráig. Május 6-án: Lapusnyik And­rás Budajenő, Telki. Május 7-én: Gyarmati Ist­ván Örkény, Fazekas Ernő Mende 10—14 óráig, Laczi Ká­roly Ócsa 9 órakor. Május 8-án: R. Mészáros Sándor Vasad 10—12 óráig. Május 10-én: Balogh György Nagykőrös, Árbózi isk. 18—20 óráig, Gyarmati István Pusz- tavacs, Megyeri András Tatár- szentgyörgy, Tóth István Pilis- szentiván 10 órakor. oooo-ooooo-o-oooo-ooooooot iUIHinilUIIIIIIIHIIIIIIIHIIIMHIIIIIIIIIIIIIIHIIiniMIUIIIIIIIIMUHIIIIIIIIHMIIIIIIIIIIIII|llllllllll|||lllillllllllllllllMIMIIIiniltllllllllllllllUIHIIIIIIHnilllllllllllllllHilUIIHI1IIIIHIIIIIIIIIIIIHIinillHUIIMIIIIMnilMMnilllllllMIIUIIIIIIIIIIIIUIIIIHHIIIIHUIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIinillllillll'£ \W" A HÍRNÉV FELÉ F életlenül vetődtünk el a Szentmártowkátai Állami Gazdaság szőlőtelepére. Férfia­sán be kell azonban vallanom, nem bántuk meg, hogy elté­vedtünk. Ügy történt, hogy az állami gazdaság holléte felől érdek­lődtünk a faluban, s bárkitől tudakolóztunk, mindenki 'kész­ségesen irányított bennünket a I vasútállomáson túlra. Csakha- \ mar fel is tűnt a nagy szőlő- : táblák között a domboldalon \ egy fehér kastélyforma épület. ; Az irodában a-z igazgatót ke- \ restük, de „csak" az üzemegy- \ séa vezetőivel tudtak „szol- \ gálni". Ö mondta el. hogy a | központ innét jó öt kilométerre \ van, a község túlsó oldalán. I Na, ha már így jártun'1:, még- \ sem megyünk el üres kézzel 1 — gondoltuk és faggatni kezd- i tűk Gedai Andrást, az üzem- I egység vezetőjét. \ — Mit csinálnak, mi újság? | fl« sem természetesebb an- \ nál, hogy a gazdaember elő- ! szőr az időjárást szidja. Az I idős szakember is ezzel kezdte. | Aztán elmondta, hoan azért I nem hagvtak magukkal kibab- | -dini mert csak meatörtént a | nnitás és mos* végzik a met- 1 szést. Mert nekik a legfőbb gondjuk a szőlő; 220 holdjuk van egy tagban. Az itt dolgozó munkásókat egytől-egyig kiké­pezték a szőlőművelés titkaira. 4 tápióságban nagy kiterje­di désű szőlők vannak, s jó borok teremnek, de ami egy bornak nagyon fontos — sok­szor lényegesebb, mint a za­mat —, hiányzik az „ajánló­levél", a hírnév. Nem is tit­koltuk ezt a vélerríényünket a szőlész, szakember előtt. So­katmondóén mosolyog erre, az­tán invitál bennünket a mere­dek lépcsőjű pincébe. Gyűl a gyufa, lángrakap a gyertya, s az imbolygó fényben a létrán felmászik egy „ki­sebbfajta" hordó oldalára. Ke­zünkbe kerül a pohár, s pár pillanat múlva csorog a „sla­gon" a gyöngyöző, aranysárga bor. Hiába szabadkozunk, hogy nem azért jöttünk, meg nem azért mondtuk — kóstolni kel­lett. — Ejha! Ez aztán igen! — csúszott ki szánkból az elisme­rés a pohárürítés után. — Nem osztogatták könnyen az első díjat a járási borverse­nyen — jegyzi meg Gedai bá­csi. Tehát ezért volt a sokaimon, dó mosoly. — Talán kóstolják meg a második helyezettet is, a po­zsonyit — indítványozza. — Hát olyan is van? — Miért ne lenne. > Csordultig a pohár s amíg a markunkban „melengetjük" a poharat, <5 harmadik hordóba dugja a gumicsövet. — Csak nem a harmadik dí­jas? — kérdezzük nevetve. — Az bizony. A három első díjat mi hoztuk el a járási bor­versenyről — mondja nem kis büszkeséggel, s hogy nagyobb nyomatékot adjon szavának, ezt is hozzáteszi; — Pedig ott volt a tápiá- szelei pincegazdaság is. Belül van már a harmadik pohár is, s következik az ilyen alkalmakkor elmaradhatatlan kérdés. — Mo melyik ízlett legjob­ban? — Fogas kérdés — vakargat- juk a fülünk tövét. a z ízlelgetés során aztán ab- \ ÁL ban állapodunk meg, \ hogy bizony bármelyikből elfő- j gadnánk egy olyan „kis hor- i dóval", mint amelyikekből \ Gedai bácsi szippantott. Mert \ ha ilyen bort ihatna az ember j élete végéig, biztos, hogy tíz; évvel tovább élne. — De hiszen van már hímé- \ ve a kátai bornak, ha járási \ versenyt is nyertek — fordu- \ lünk Gedai bácsihoz. — Reméljük, a megyei bor- versenyről sem térünk haza: üres kézzel. — Aztán már csak az orszá­goson teremjen „babér" — toldjuk meg szavait. Férfias bevallással ltezdtem a riportot, s ugyanígy el kell mondani: olyan jó leedvünk kerekedett a „bírálgatás" köz­ben, hogy már az országos első i dijat is odaítéltük volna a ká­tai állami gazdaság kövidinká- \ jának, pozsonyijának, vagy i rizlingjének. A véletlen furcsa \ játékot űz néha — mint a mi esetünkben is — s lehet, hogy \ a bíráló bizottságnak „véletle­nül" ugyanaz lesz az ízlése,! mint nekünk, s akkor igazán i lesz hírneve a kátai bornak. Mihók Sándor ha termeset jég­verés után akarja biztosítani, ideje- oen kössön íés- üiztositasl. meri Kara csak ig> térülhet meg A kormány felhívása széles-1 körűen részletezi azokat a le-1 hetőségeket, amelyek révén | fokozottabban takarékoskod- 1 hatnak üzemeink. Többek kö-1 zött kihangsúlyozza az ügyvi-1 teli és bizonylati fegyelem f megjavítását. Kiemeli a gé-1 pék és berendezések üzemeié- \ si idejének növelését, figyel- \ meztet a munkaidő kihaszná- j lására, a munka- és technoló- i giai fegyelem megvalósítására I Fontos része a felhívásnak a j felesleges beruházások elkerü- ! lésére, a rezsikiadások csökken- \ tésére, a felesleges munkahe \ lyek megszüntetésére, az tize-1 mi adminisztráció lesgyszerű-; sí lésére vonatkozó figyelmez- i tetés. A kormány ebben a fel- ; hívásban is bebizonyítja, hogy ] éberen őrködik a dolgozók szo­ciális helyzetének további ja­vításán és korábban tett ígé­reteinek a megtartásán. Töb­bek között ezárt mondja a fel­hívás: „a kormány továbbra is biztosítja, hogy az üzemek . dolgozói a többletnyereségből közvetlenül is részesedjenek Minden forint megtakarítás­sal a nyereségrészesedést nö­veljük'. A takarékossági mozgalom eddigi eredményei is igazolják,

Next

/
Oldalképek
Tartalom