Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-01 / 102. szám
h II. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM ARA 60 FILLER 1958. MÁJUS 1. CSÜTÖRTÖK A tizennegyedik szabad május írta: Horváth András, az MSZMP Pest megyei bizottságának első titkára Tizenhárom évvel ezelőtt, A 1945. május 1-én Budapesten százezrek, az országban milliók ünnepelték a munkás- osztály, a dolgozó nép ünnepét, május elsejét. Budapesten és az ország egész területén még füstölögtek a romok. A gyárakban gyéren álltak a megmaradt gépek, népünk is csak egyszer-egyszer lakhatott jól, de vidám volt, szabad volt, bízott saját erejében, tudta, hogy a szabadság birtokában eltünteti a romokat, felépíti az országot, megszünteti a kizsákmányolást és soha nem látott távlatokat nyit maga előtt. Nyugaton még dörögtek az ágyúk, a fasiszta Németország utolsó napjait élte, de az imperializmus ragaszkodott a hatalomhoz, utolsó leheletéig védte a kizsákmányolást, a burzsoá jólétet, a burzsoá hatalmat. A népek minden emberi méltóságát semmibevevő fasiszta imperializmus, amely az emberiséget nemzeti, nyelvi, faji, vallási megkülönböztetések alapján ítélte pusztulásra. elsősorban a szovjet nép fegyveres erejének csapásai alatt összeomlott, megsemmisült. A gyakorlat igazolta a kommunisták meggyőződését; ha az imperialista hatalmak valamelyike, vagy valamelyik csoportja, fegyverrel támad a munkások első hatalmára, a Szovjetunióra, az csúfos vereséget fog szenvedni, a harcból a szocializmus országa fog győztesen kikerülni. A szovjet fegyveres erők győzelme következtében lehetőség nyílt arra, ''hogy több európai országban, köztük hazánkban is a több évtizedes szabadságharc, a kommumsták vezetésével, sikerrel záruljon. Létrejöttek a független, szabad országok és lehetővé vált, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztsággal karöltve, kitaszítsa a hatalomból a burzsoáziát s a szocializmus építésének útjára lépjen. A z imperialisták és min- ** denféle, hatalmuktól és vagyonuktól megfosztott burzsoá elemek azonban nem mondtak le arról a vágyukról és tervükről, hogy régi hatalmukat és dologtalan, javakban dúskáló lehetőségeiket visszaszerezzék. így 1956 októberében úgy láttáik, hogv a pártunk előbbi vezetése által elkövetett súlyos hibák következtében országunk az a gyenge láncszem, amelynek megragadásával kísérletet, tehetnek régi hatalmuk visszaszerzésére, hazánkban a kapitalista rend visszaállítására. összefogtak a munkáshatalom ellen amerikai, német és más imperialisták, magyar emigránsokkal, itthon levő reakciós, ellenforradalmi elemekkel, a munkásmozgalom árulóival a munkáshatalom megdöntésére. Újra bebizonyosodott a marxizmus—leninizmus igazsága: a burzsoázia nemzetközi, s amikor a munkásság ellen, vagy éppen a munkáshatalom ellen kell harcba menni, ott félreteszik az egyébként egymás között fennálló ellentéteket, az általuk fő ellenségként kezelt munkás- osztállyal, munkásfiatalommal szemben. Megtették ezt már 1871-ben. A párizsi Kommün ellen együtt menetelt a porosz militarizmus és a francia burzsoázia. jóllehet háborúban álltak .. Megtették ezt 1917- ben, amikor Nyugaton a francia és angol—amerikai seregek vpres harcban álltak a német militaristákkal, ugyanakkor Murmanszkban, a Fekete-tenger partján az angol, amerikai, francia seregek a szovjet köztársaság ellen harcoltak fegyveresen, amelyet Leningrádban és Ukrajnában a német militaristák is rohamoztak. De ismerjük mi a nemzetközi imperializmus ösz- szefogását 1919-ből, amikor a fiatal magyar Tanácsköztársaságot ugyancsak a burzsoázia nemzetközi összefogása fojtotta vérbe. Nem is beszélve 1956-ról, amikor a szándék ugyanaz volt, csak az eredmény, a megváltozott nemzetközi viszonyok következtében, nem egészen az imperialisták tervei szerint alakult. A burzsoázia nemzetközi ** összefogását felismerve, a munkásosztály már jó száz évvel ezelőtt hozzáfogott, hogy saját erőit összehangolva, a szervezett burzsoá erőkikel szemben a munkásosztály szervezett erőit állítsa. Az 1848-ban megjelent Kommunist a Kiáltvány által útjára indított eszme anyagi erővé változott és az akkor még kis csoportokat jelentő munkásszervezetek hatalmas, milliós szervezetekké váltak. A munkások 1864-ben az első, 1889- beri a második Internaeienálé megalakításával megteremtették a munkásosztály nemzetközi szervezetét és 1889-ben elhatározták, hogy május elsejét a nemzetközi munkás- osztály nemzetközi harci napjává nyilvánítják. Ezen a napon a szervezett munkások százezrei sztrájkolnak, tüntetnek, felvonulnak: demonstrálják, hogy a nemzetközi tőkével szemben a munkásmozgalom nemzetközi erői sorakoznak fel. Akkor százezrek tüntettek. Azóta, bár a tőkés társadalom talpnyalói számtalanszor megjósolták, hogy a munkásmozgalom világnézete, a marxizmus elavult, csődbe jutott, a munkásosztály harci szervezetei nap mint nap nőttek, erősödtek és míg 1914— 1916-ban 15—16 millió szervezett munkás volt, ma a szervezett munkások száma 170— 180 millió, akiknek több mint fele a kommunisták által irányított szakszervezetekhez tartozik. A világ majd minden országában marxista—leninista kommunista pártok működnek.. vezetik, szervezik a dolgozókat. A felszabadult országok népeit a szocializmus építésének útján, a kapitalizmus kizsákmányolásában élő népeket a kapitalista iga lerázásának útján, a gyarmati népeket a nemzeti függetlenség kivívásának útján. Mint látjuk, a nemzetközi erőviszonyok megváltoztak, a munkásmozgalom hallatlanul megerősödött, a kapitalizmus világrendszeréből előbb egy ország, a Szovjetunió vált ki. majd a második világháborút követően számos más ország népe is megdöntötte a kapitalista kizsákmányolás hatalmát. s ma az emberiség több mint egyharmada szocialista világrendszert alkotva építi szocialista termelési, rendjét, utat mutatva a kizsákmányolás különböző formáiban sínylődő népeknek, bátorítva, segítve azokat. A két világrend- szer között folyik a verseny, a küzdelem végső szakaszára kerül sor..; M egszűnt már az a világ. amikor tőkés, imperialista csoportok büntetlenül kezet emelhettek szocialista népekre. szabad országokra. Ezt világosan és az imperialisták által is érzékenyen bizonyította 1956 októbere és ami azután következett. Ha a szabad népek családján belül valamelyik „családtag” az imperialisták és zsoldosaik támadásának áldozatává válik, a család többi tagja segítségére siet a támogatás minden módjával, ha kell, fegyverrel is. A kommunista pártok 1957 nyarán megtartott nagy tanácskozásán világosan és félreérthetetlenül megmondották, hogv bár mindenkivel szemben békés szándékaink vannak és a békés egymás mellett élés hívei vagyunk, minden támadással szemben egységesen lépünk fel és van erőnk hozzá, hogy minden ártó kísérletet meghiúsítsunk. A szocialista országok, erejük és igazuk tudatában, a békás egymás mellett élés útján kívánnak haladni. Szocializmust építő népeink békében akarják gazdagítani, fejleszteni országukat Meg vagyunk győződve arról, hogy békés gazdasági versenyben legyőzzük a tőkés termelési rendet, hogy belátható időn belül, bár igen alacsony szintről indultunk, az egy főre eső termelésben és az eg,j főre jutó javakban is túlszárnyaljuk a legfr^ettebb kapitalista országokat is. Igaz, ezt a valóságot már egyes kapitalista vezetők is kezdik belátni. Egy részük ebből arra a következtetésre jut, hogy mivel a szocializmus úgyis legyőzhetetlen, helyes lenne békében együtt élni. kereskedni. A militarista, agresszor csoportok viszont atomháborúra készülnek, remélve, hogy megsemmisítik a szocializmus országainak népét, gazdaságát, s így megszabadulnak a kommunizmus kisértetétől, amely ime már több mint száz éve rémisztgeti őket, zavarja nyugodt emésztésüket és immár világrendszerré vált. A szocialista tábor, a Szovjetunió vezetésével, az ag- resszorok atomháborús álláspontjával szemben a népek békéjének, összefogásának álláspontján van. A Szovjetunió leszerelési javaslataival, hadserege egy részének leszere’é- sével az atom. és hidrogénrobbantási kísérletek megszüntetésével is bizonyítja, hogy országaink minden áldozatra készek, ami a nép biztonsága és a rendszer veszélyeztetése nélkül meghozható a tartós békéért. Az agresz- sziós imperialista csoportok ma még vissza tudják utasítani békeajánlatainJkat, de az egész világon nő a népek békevágya, mindinkább nyilvánvalóvá válik a kapitalista országok népei előtt is. hogy a békét, az együttműködést saját uraik, kapitalistáik akadályozzák. Mind nagyobb nyomást gyakorolnak a népek saját. uraikra, ezért a nagy kapkodás az ellenség táborában, a kétszínűség, a képmutatás, a szavakban való békepártolás, lyyfost, amikor mi a tizenne- gyedik szabad május elsejét ünnepeljük. Franciaországnak nincs kormánya és a polgári szabadság úgynevezett .klasszikus hazájában megtiltották a munkásoknak, hogy május 1-én felvonuljanak. rohamrendőrök készülődnek. hogy a polgári szabadság érzékelteíő hatásaként gumibottal bizonyítsák: a burzsoá társadalomban csak a burzsoának van szabadsága, a munkásnak annyi, amennyit szervezett, harcos erővel magának ki tud verekedni. iiiiiiiiuitHiiMiiiiHmmiiiiitiiiiiimiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiimmiiiiiHimiiiiiiiiuiiiiiimHiiiiUHHiiitiiiimiumiiiiMiiiiiiiiiiHHiimiiiiiifiiiimiimimiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiumimiiiiiHiiiimini Kitüntették a nép ha te lom védelmében elesett és megsebesült hős katonákat Szerdán délelőtt meghitt ünnepség színhelye volt a Pest megyei Tanács épülete. A megyei kiegészítő parancsnokság és a Vöröskereszt rendezésében ünnepség keretében adták ál az ellenforradalom idején a néphatalom védelmében hősi halált halt és megsebesült, a megye területéről bevonult katonák kitüntetéseit. A kiegészítő parancsnokság nevében Sinka István elvtárs üdvözölte a megjelenteket. — Most itt ülnek közöttünk azok az édesanyák, édesapák és fiatalon özvegyen maradt feleségek, akiknek katonafia, férje az ellenforradalom vér- zivatarában a hazáért áldozta ifjú életét — kezdte beszédét Sinka elvtárs. — S itt vannak közöttünk azok is, akiken súlyos sebeket ütött az ellenforradalmárok fegyvereinek pólyája. Nevüket, s emléküket örökre megőrizzük. A rövid ünnepi beszéd után felolvasták Révész Géza vezér- ezredes elvtárs parancsát, amelynek értelmében a hősi halált halt Kanyó György és Cs. Kiss Albert alhadnagyoknak a Vörös Csillag Érdemrend és a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérem kitüntetést adományozta a honvédelmi miniszter. Az ugyancsak hősi halált halt Bihari Sándor főhadnagy és Kopp István alhadnagy Kiváló Szolgálatért Érdemérmet és a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet kapott. Az ellenforradalom elleni' harcokban megsebesült Sellei Ferenc tizedes és a most előléptetett Rácz József szakaszvezető a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremben részesült. A honvédelmi miniszter a hősi halált halt, illetve megsebesült volt honvédszemélyek hozzátartozói részére jelentős pénzsegélyt is adományozott. így Kanyó György szülei 2000, a vácdukai Horák László édesapja 6000, a gyöm- rői Borbély János szülei 5000 forintos segélyben részesültek. míg többen 2000—2000 forintos gyorssegélyt kaptak. Mindez azt bizonyítja, hogy a munkásparaszt kormány megbecsüli és messzemenően támogatja az ellenforradalmi harcokban elesett katonák hozzátartozóit. A rövid ünnepség után baráti beszélgetés kezdődött a megyei kiegészítő parancsnokság tisztjei, a Vöröskereszt, a tanács és a meghívott vendégek között, amelynek során fájó, de mégis szép emlékeket elevenítettek fel a fiatalon elhúnyt hősök ifjúkoráról, élményeiről. (p. P-) Ismertetni kell a vásárlóval a cipők minőségét A Belkereskedelmi Minise.* tórium megállapította, hogy a cipőboltokban nem fordítanak elég gondot az áruk ismertetésére, nem hívják fel a vevők figyelmét egy-egy jobb minőségű anyagból készült cipőre. Ez onnan adódik, hogy korábban nem volt kielégítő a választék. Jelenleg a helyzeti sokkal kedvezőbb, mivel különféle kivitelű és minőségű lábbeliket lehet kapni. A minisztérium illetékes szerve; felhívták a cipőüzletek vezetőinek és dolgozóinak figyelmét, hogy ezt a hibát javítsák ki és törekedjenek arra, hogy a kirakatokba is ízléses cipők kerüljenek. Kellemes, szép idő ígérkezik az ünnepre Április 30-án a szokottnál is sűrűbben keresték fel a Meteorológiai Intézetet. Valóságos telefoninvázió indult, s mint Aujeszky László osztályvezető elmondotta — óránkint legalább ötven-hatvan érdeklődőnek felelték igen készségesen és örömmel az alábbiakat: A május 1-i ünnepre kellemes, napfényes, jó idő ígérkezik. Az ünnepi nap délelőttje valószínűleg teljesen derült lesz, a hőmérséklet eléri a 16—19 fokott, s csak a késő délutáni órákban kell számolni erősebb felhősödéssel. Az éjszaka már a keleti megyékben sem lesznek talajmenti fagyok, s a jó, kellemesen meleg idő előreláthatólag az ünnepet követő napokra is megmarad. Előadás az MSZMP kulturális politikájáról Az MSZMP Politikai Akadémiájának következő előadását május 5-én, hétfőn délután fél 6 órakor Budapesten a Néphadsereg Központi Tiszti Házában rendezik, ahol Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP kulturális politikája címmel tart előadást. Pénteken Újpesten sorsolják a lottót A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ezen a héten ismét kettős sorsolást rendez. A lottó 18. játékhetének nyerőszámait és az áprilisi tárgyjutalmakat május 2-án. pénteken Újpesten a Munkásotthonban (Munkás, otthon u. 55. szám) húzzák. A tárgynyereménysorsoláson a 16. játékhét szelvényei vesznek részt. A húzás délelőtt 10 órakor kezdődik, előtte 9 órakor pedig Dupla vagy semmi játékot rendeznek, amelyen „külön pénzhez” is juthatnak a sorsoláson részvevők. Együtt ünnepelünk május 1-én a szocializmust ünnep’ő szabad népekkel, a szocializmus után sóvárgó dolgozókkal. Ünnepeljük szabadságunkat, elért gazdasági és kulturális eredményeinket. Ugyanezen a napon a kapitalista országok munkásai harci felvonulásokkal. tüntetéssel, sztrájkkal védik vagy bővítik szabadságukat, rendezik soraikat, készülnek a kizsákmányolok lerázására, szabadságuk kivívására. Ünnepelnek a gyarmati népek is, a gyarmati munkások is. Készülnek nemzeti függetlenségük kivívására. A mi példánk mozgásba hozta az egész világot, a kapitalizmusnak nincs többé egyetlen percre sem nyugta, a történelem hatalmas kereke megindult, nincs visszafelé út sem atombombával, sem anélkül. Történelmi korban élünk. Minden, ami történik, végső fokon a szocializmus, a társadalmi haladás erőinek megerősödéséhez kell, hogy vezessen. Az emberiség gyors léptekkel megindult azon a történelmi úton amelyen a szükségszerűségek birodalmából a szabadság birodalmába jut.: f