Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-11 / 85. szám

2 ""&Cir!ap 1958. A PRIMS 11. PÉNTEK A Szovjet unió párt- közleménye A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége és személy szerint, N. Sz. Hruscsov elvtárs címére igen sok levél és táv­irat érkezett az állami- és pártszervektől, városok és falvak, vállalatok és szövetkezetek dolgozóitól azzal a kéréssel, hogy látogassák meg őket. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége szívből jövő köszönetét mond a szervezeteknek és a dolgozóknak a forró üdvözletekért és baráti meghívásokért, őszinte sajnálatát fejezi ki, hogy nem tehetett eleget a meghívásoknak, mivel a küldöttség magyarországi tartózkodásának időtartama korlá­tozott volt. Tiszta szívből kívánunk Önöknek kedves elvtársak sike­reket a szocializmus építésében és szerencsét a magánéletben. Viszontlátásra, magyar barátaink. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége Hazaérkezett Moszkvába a szovjet párt- és kormányküldöttség Visszaérkezett Moszkvába a szovjet párt- és kormánykül­döttség, amely Hruscsov veze­tésével látogatást tett Magyar- országon. A vnukovói repülőtéren a küldöttség tagjait a moszkvai dolgozók nagyszámú képvise­lői fogadták. A repülőtéren jelen voltak: A. Arisztov, L, Brezsnyev, N. Bulganyin, J. Furceva, N. Ig­A CSEHSZLOVÁK főváros­ban szerdán nemzetközi víz­szabályozási szeminárium nyílt, amelyen 20 országból 35 szakember jelent meg. A víz­szabályozás, árvízvédelem és öntözés problémáival foglal­kozó szeminárium a hó végéig tart. A CEYLONI KÉPVISFXÖ- HÁZ szerdán egyhangúlag úgy döntött, hogy fokozatosan államosítja a nagy ültetvénye­ket. AZ „ATOMHALÁL ELLE­NI HARC” elnevezésű mozga­natov, A. Kiricsenko, A. Ko­szigin, O. Kuusinen, A. Miko- jan, N. Muhitdinov, P. Posz- pelov, M. Szuszlov és K. Vo- rosilov. A küldöttség fogadá­sára megjelentek a Szovjet­unió miniszterei és a Moszk­vában működő külföldi nagy­követek is. A moszkvai Sporlpalotában csütörtökön több mint 15 000 ember részvételével nagy­gyűlést tartottak abból az al­kalomból, hogy a szovjet párt­ós kormányküldöttség vissza­érkezett Magyarországról. A gyűlésen nagy beszédet mondott Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke. Vorosilov májusban hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában Joszip Broz Tito, jugoszláv köztársasági elnök meghívásá­ra K. J. Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökséginek elnöke ez év má­jusában hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Az ülés első napirendi pontjaként meg­hallgatta a földművelésügyi miniszter tájékoztató jelenté­sét a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek 1957. évi zár­számadásáról. A Minisztertanács a tájékoz­tató jelentést tudomásul vette. A továbbiakban határozatot hozott a személyi tulajdonban levő lakások tulajdonosait megillető felmondási jog érvé­nyesítéséről. Rendeletet hozott a Minisz­tertanács a szörpök, gyümölcs­levek és üdítő italok gyártásá­ra, forgalomba hozására, a magánszemélyek gépkocsi vá­sárlására és használatára. Felhatalmazta a külügymi­nisztert, hogy a január 16-án megkötött magyar—albán pol­gári légiközlekedésre vonatko­zó légügyi egyezmény megerő­sítése ügyében előterjesztést tegyen a Népköztársaság El­nöki Tanácsához, majd a meg­erősítés tényétől értesítse az Albán Népköztársaság kormá­nyát. A Minisztertanács módosí­tásokkal elfogadta a máso­dik negyedéin munkatervet, majd folyó ügyeket tárgyalt. Indonéziai kormánycsapatok újabb sikerei Medanba érkezett hír sze­rint a kormánycsapatok ápri­lis 7-én elfoglalták az Atjeh tartomány Serangdjaja és Li- mau Mungkur városait. Ugyanakkor az észak-szu- mátrai első számú szárazföldi parancsnokság tájékoztató szolgálata közölte, hogy a kor­mánycsapatok egy tüzérségi egysége Lumban Djulban áp­rilis 7-én ágyúval lőtte a fel­kelők erődítményét. A felke­lők egy páncélkocsiját elpusz­tították, s a felkelő csapatokat szétoszlatták. A Forward a csúcstalálkozóról Az angol Munkáspárthoz kö­zelálló Forward írja: A Szovjetunió nagyszerű drámai gesztussal lemondott a további hidrogénbornba-kísér- letekről. A Nyugat válasza erre egy félénk, apró gesztus volt. Azt mondottuk: hajlan­dók vagyunk kitűzni a diplo­máciai megbeszélések időpont­ját egy olyan külügyminiszte­ri értekezlet előkészítésére, amely viszont megvitatná a csúcstalálkozó lehetőségét. Ha ilyen iramban fejlődnek a dolgok, Macmillan földet sep­rő ősz szakállába fog botlani, mielőtt a vénülő Nixon elnö­köt a csúcstalálkozóra vezet­hetné. Ez komédia lenne, ha az ügy nem volna olyan tra­gikusam . komoly. A legsürgősebb feladat: a csúcstalálkozó létrehozása rö­videsen. gyors előkészítéssel, véget nem érő fecsegés, locso­gás nélkül. Még a tory-kor- mány is megtehetné azt az egyetlen lépést, amely javít­hatná a nemzetközi légkört, ha azt mondaná: nem lesz több angol bombakísérlet, a hidro­génbombát szállító repülőgé­pek nem fognak repülni, leg­alább addig nem. amíg vé­get nem ér a csúcstalálkozó. — BOLGÁR—MAGYAR. ESTET rendez vasárnap a Hazafias Népfront felsőgödi ^bizottsága. Az esten Nagy TElemér, « népfront megyei titkára számol be bulgáriai tapasztalatain51. m 1958. április 11, péntek, Leó napja. A Nap kél 5,04 órakor, nyugszik 18,27 órakor. A Hold kél 1,13 órakor, nyugszik 11,02 órakor. Várható időjárás péntek estig: Nappali felhőképződés, több helyen futó eső, a maga­sabb helyeken hózáporok. Mérsékelt szél, a hőmérséklet alig változik. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 7—10 fok között. — „VARÁZSLÓISKOLA ’ címmel műsoros előadást ren­dez az úttörő szövetség megyei elnöksége vasárnap, április 13-án délelőtt a fóti Gyer­mekvárosban. A műsorban fellép Suda bűvész is. — FELOSZLATTA a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága a Kék Duna Halász- szövetkezetet, mert a szövet­kezeti alapszabálytól eltérően működött. — VASÁRNAP ÜNNEP­LI K a budakalászi délszlávok a húsvétot. Ebből az alkalom­ból a budapesti délszláv gim­názium növendékei kultúr­műsorral szórakoztatják a budaka lászialcat. — HÁROMEZER FORINT­TAL támogatja az Abonyi Földművesszövetkezet igaz­gatósága a méhész-szakcso­portot, hogy méztároló edé­nyeket szerezhessen be. — RÓZSAMGETET és béke-kertet létesítenek a sió­foki járás KISZ-fiataljai Ba­latonalmádi legszebb részén, ahol az ifjúsági tábor lesz. Tervek szerint a tábort nem­zetközi ifjúsági táborrá ala­kítják, s a külföldi fiatalok­tól is kérnek egy-egy rózsa­tövet a ligetbe. — ÜLTETIK az előcsíráz­tatott burgonyát Vecsés és Üllő határában. — NEMZETISÉGI BÉKE­ESTET rendez pénteken a csővári népfront-bizottság a szlovák lakosság részvételé­vel. — HARMADIK HELYE­ZÉST ért el Pest megye a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek országos tejter­melési versenyében. A ter­melőszövetkezetek tehenésze­tei országos első lettek. — ÚJFAJTA ÉDESSÉGEK­KEL bővül a Budapesti Cso­koládégyár választéka ebben az évben. Az üzem fennállá­sának 90. évfordulója alkal­mából a többi között meg­kezdik a Kék Balaton táblás csokoládé gyártását, amely­nek burkolata alatt egy-egy balatoni tájképet helyeznek el. Azt a gyermeket, aki a húsz képből álló sorozatot összegyűjti, Balaton körüli utazásra viszik. A Nagyvásártelepre csütörtö­kön reggel 16 vagon és kilenc tehergépkocsi áru érkezett, ebből hat vagon zöldáru, három vagon tojás és két vagon vágott baromfi. Az állami zöldségboltokban a petrezselyem gyökeret kilónként 2.80—3.40, a sárgarépát 2.60—2.80 forintért árusították. A tisztított paraj ára kilónként 50. a gyöke­res parajé 80 fillérrel csökkent. A földművesszövetkezeti árudák­ban a falusi vaj eddig 48 forintos árát kilónként 50 forintra emel­ték. A kertészeti primőrök ár- szlntje csökkent. Az állami bol­tokban a salátát lejenként 2— 2.20, a hónapos retket csomón­ként 1.80—2.40 forintért árusítot­ták. A környékbeli termelőszö­vetkezetek és a kertészek több mint 120 000 csomó vékony zöld­hagymát szállítottak a piacokra. Ara csomónként 50—70 fillér. A dömsödi juhászati szövetkezetek megkezdték a gyenge tavaszt juhtúró szállítását, a földműves- szövetkezeti boltok kilónként 26 forintért árusították. lom területi bizottsága szer­dán Rajna-Pfalz tartomány­ban is megalakult. A területi bizottság megalakulásának kezdeményezője Adolf Lud­wig, a Rajna-Pfalz tartomány szakszervezeti szövetségének elnöke és az SPD parlamenti képviselője. A GÖPPINGENI Schuler gépgyár 1300 dolgozója szer­dán egyórás sztrájkkal tilta­kozott a szövetségi gyűlés atomfelfegyvcrzési határozata ellen. A szakszervezet, az üzemi bizottság és az üzem vezetősége meglepetését fejez­te ki a sztrájk egyöntetűsége felett. EGY AMERIKAI lökhajtá- sos repülőgép a margetei or­szágúton szerdán egy gépko­csira zuhant. A gépkocsi uta­sai — közöttük két gyermek *— azonnal meghaltak. A piló­ta sértetlea A repülőgép az Angliában állomásozó ameri­kai repülőegységek kötelékébe tartozott. AZ OLASZ bányász szak- szervezetek megegyeztek ab­ban, hogy április 21-én általá­nos sztrájkot kezdenek, mert megszakadtak a szakma kol­lektív szerződéseinek megújí­tására vonatkozó tárgyalások. A szakszervezetek azt is elha­tározták, hogy május folya­mán a szakma különböző terü­letein „váltakozó sztrájkokat” kezdenek. Hasonló mozgalom van kifejlődőben most egész Olaszország vegyiparában. AZ HUMANITÉ közli a nyugatnémet szociáldemokrata párt sajtószolgálatának azt az Adenauer-kormányhoz inté­zett kérdését, vajon Nyugat- Németország nem kezdte-e meg a francia atombomba­gyártás költségeinek fedezését. A kérdés felvetésének magya­rázata az, hogy a marcoulei francia atomközpont, amely­nek termelése pénzügyi nehéz­ségek miatt erősen korlátozott volt, hirtelen intenzív műkö­désbe kezdett. Á KŐZETEK KIALAKULÁSA 1 Bár az élővilág tekintélyes I része a vízben s részint a le- § vegében él, mégis a Föld szi- ! lárd kérge az alapja minden sóletnek, így a mi életünknek | és minden gazdasági tevékeny- I ségüwknek. Hogyan keletkezett !a szilárd burok és miből áll? | Rövid feleletünk ez: Földünk I szilárd kérge kőzetekből áll. ! A Seőzeteket ásványok építik | fel. Az ásványok lehetnek | egyszerűek, összetettek, szer- Évesek és szervetlenek. Vissza | kell pillantanunk Földünk | múltjára, hogy megérthessük 1 annak a háromféle kőzetnek I kialakulását, amelyekből an- 1 nak szilárd kérge áll. Ez a három féle kőzet: 11. Magmatikus v. kristályos, 12. üledékes v. szedimentális, 3. 1 átalakult v. metamorf kőzet. 1 Földünk hozzávetőlegesen 32 | milliárd évig légnemű hal- | mazállapotú, izzó gázokból Málló, önfénnyel rendelkező égi- | test volt. Hő- és fényenergid- ! ja lassan csökkent s a lassú | kihűléssel egy vékony, szilárd I kéreg keletkezett, amely pán- ! célként vette körül az izzó | gáztömeget. Ekkoi' elveszti I önfényét s ezzel vége a csillao- I időszaknak. I Az őskor kb. 2660 millió évig 1 tartott. Ez alatt az idő alatt | kialakult a szilárd kéreg, a ! kontinensek magva. A megszi- | lárduló anyagok, a kőzetek 1 mindig fajsúlyúk szerint he- | lyedkednek el. A külső héj | kőzeteiben sók a szilícium, | alumínium, magnézium s be- I felé haladva a króm, nikkel és |a vas az alapásvány. | Az ősmasszívumok I sok vasat, krómot és nikkelt | tartalmaznak. Ilyen ásvány­ig kincseket éppen ilyen erősen | lepusztult ősmasszívumokon | találhatunk nagyobb meny- I nyiségben, mert ezek az ásvá- = nyok közel kerülnek a fel­színhez. Kola félsziget, Ka­nada, a brazíliai Matto Gros­so, Afrika egész törik je. az Ural, a szibériai Angara masz- szívum stb. mind a vas, a nikkel, a króm fő lelőhelyei. Ezek az ősmasszívumok meg­szilárdulásuk és kiemelkedé­sük után azonnal pusztulni kezdtek. Az őskor végén kialakul a Föld egységes, szilárd kérge, a litoszféra. Ennek külső burka Seb. 120 km vastag bazalt- és gránitburok, amely alatt már izzó és képlékeny halmazál­lapotban van az anyag, kb. 1600 íkm-ig. Azután a magma következik, .? legbelül a mag. Keveset tudunk a Föld bel­sejéről. Fúrásainkkal 5000— 6000 méterig jutottunk le. Bányaművelésünk eléri a 2000 méter mélységet. A köz­pont felé haladva, a hőmérsék­let földi átlagban 33 m-ként 1 C-fokkal emelkedik. 4000— 5000 C-fok lehet a magban és többmillió atmoszféra nyo­más. Földünk sugara átlag­ban 6370 km. Így a gránit burok 120 km vastagsága csak egy vékony hártya, amely alatt izzó, képlékeny halmazállapot­ban vannak a kőzetek. Ez a vékony hártya a belső erők hatására emelkedik, süllyed. A felnyomuló magma anyaga közel Ikerül a felszínhez s ott lassú lehűléssel 'kikristályoso­dik, Így keletkezett vl. a grá­nit. Ezek az ún. mélységbeli V. intrwziv ikőzetek. Ilyen, már lepusztult aránittönk a mi Velencei hegységünk. Ha a magma a repedéseken, keresztül a felszínre tör, ak­kor a kitörését v. effuzív kő­zetek keletkeznek. Vulkáni |kőzeteknek is nevezhetjük, mert rendszerint vulkáni je­lenséggel kerülnek a felszín­re. Ezek a kőzetek üveges szerkezetűek, mert gyorsan hűlnek ki, nincs idejük kristályosodni. A vulkános­sággal láva ömlik a felszín­re. Ez a láva kétféle lehet. Kemény, fonatos láva, amely megszilárdulva, hatalmas vul­káni hegyeket hoz létre. Ha­zánkban az andezit láva a legismeretesebb. Ebből épült fel a Börzsöny, a Mátra, a Zempléni hegység. Másik lá­vaféleség a bazalt, amely hi- gan folyó, s hegyeket nem al­kot, hanem széjjelfolyva, a térszínen letakarja azt. Mind a két vulkáni kőzet kemény s az ember gazdálko­dásában jelentős szerepet tölt be. A vulkáni kitöréskor nemcsak láva, hanem hamu, gőz, por, kisebb-nagyobb kő­darabok is a felszínre ke­rülnek. Ezek összecemente- ződnek és vastag rétegben le­rakodnak, egységes, puha kő­zetté válnak. Ezek az ún. vulkáni tufa kőzetek. Vulkánossággal ma is ke­rülnek a felszínre vulkáni kő­zetek. Minden kornak meg­volt a maga vulkánossága. Ma különösen a Csendes-óceán mindkét partján, Európában Olaszországban igen élénk a vulkáni tevékenység. A belső erők által létrehozott kérget és kiemelkedéseket a már em­lített külső erők azonnal meg­támadják. Mállasztják. por­laszt ják. Az elmállott kőzetek közé a növény- és állatvilág szerves málladéka is beke­rülhet. A hegyek lábánál fel- halmozódhatik. tengerben, tó­ban leraikódhatik. Szállító kö­zeg a szél, folyó, jégár. Ezek az üledékek a felszínen vagy a tengerben több ezer méter vastagságban is felhalmozód­hatnak. Ezek az üledékes kőzetek A szárazföldieket törmelékes kőzetéknek is nevezzük. Van tengeri, folyami, tavi üledék. A törmelékes kőzetek a fel­színen képződnek a fizikai és kémiai mállással s a hegyek lábánál, mint törmelékkúpok halmozódnak fel. Ilyen nagy törmelékkúpok sorozata az Északi-Középhegyséa lábainál található. A törmeléket a szél és a folyók elhordják, A por­anyagot a szél nagy területen teríti el. Így keletkeznek a nagy lösztáblák. A folyók ál­tal elhordott törmelék tóba, tengerbe kerül. A tengerben sok mészvázas állatka, csiga él. Sok millió év alatt ezek felhalmozódnak. Az előbbiek­ből a tavi. tengeri homokkő, az utóbbiakból a mészkő és a dolomit keletkezik. Ezeket a sokszor több ezer méter vastagságú üledékeiket a Föld belső erői felgyűrik hatal­mas. sokszor 7000—8000 m ma­gasságú hegyláncokká. Üle­dékképződés állandóan van, de különösen a Föld közép­korában volt nagy. A kéreg besüllyedésével dús növényzetű területek kerül­hetnek a tenger színe alá. Ezek elszenesedéséből kelet­kezett a szén. Elzárt tenger­öblökben, a rossz szellőzés miatt elpusztult állatok hul­lái felhalmozódnak, s ebből a kőolaj keletkezik. Ezek. a szerves üledékek. Ide tar­toznak a korall-állatkák mészvázas építményei is. Az üledékes kőzetek a leg­nagyobb változatosságban ta­lálhatók Földünkön. Eredet­re, szállító és gyűjtő közeg­re való tekintettel még csak felsorolásuk is oldalaikat ten­ne ki. Közös jellemvonásuk, hagu puhák, a belső erők ha­tására gyűrődéses formákat vesznek fel és sokkal gyor­sabban pusztulnak le, mint a. töréses szerkezetű, kristá­lyos kőzetek. Kőolaj, szén, gáz szempontjából igen nagy a gazdasági jelentőségük. Ha ezek az üledékes kőze­tek a mélységbe kerülnek, ak­kor ott a magas nyomás és hő­mérséklet hatására átalakul­nak, kristályosak lesznek. Ezek az átalakult v. meta­morf kőzetek. Ezek már nem gyűrődnek, hanem a kristá­lyos kőzetekhez hasonlóan összetöredeznek a belső erők hatására. Ilyen átalakult kő­zet pl: a mészkőből a már­vány, agyagból a kristályos pala. Híres a hófehér carrri­val márvány Olaszországban; hazánkban Piszkén és Süt- tőn van vöröses színű, de még nem teljesen átkristályo­sodott márvány. Földünk felszínét az elmál­lott kőzetek borítják. Ké­miai, főként biológiai mál­lástermékekkel keverődve be­lőlük keletkezik a talaj, amely a növényi élet alapja. Bizonyos kőzetekből elmállá- suk után kiváló talaj kelet­kezik. Ilyenek pl. a vulkáni kőzetek, a lösz. Hazai szőlő­éi gyümölcstermelésünk lege kiválóbb fajtái nem véletle­nül éppen vulkáni hegysé­geink déli lejtőin virulnak. A Mátra, a Tokaji hegy, a Ba­dacsony stb. mind vulkani­kus eredetűek. A különböző tudományok segítségével birtokba vette az ember a Föld kincseit, ma is folytonosan kutatja, hogy állandóan növekvő szük­ségleteit kielégíthesse. Föl­dünk kőzetei még sok kincset rejtenek. Sokra is van szük­ség, mert a technika állan­dóan fejlődik. Ez a technika nemcsak a 2,5 milliárd, ha nem akár 10 milliárd ember­nek is jólétet biztosítana, ha megszűnne mindenütt az em­ber ember által való kizsák­mányolása. ha egyetemessé válna a szocialista társadalom. Ma. még éles harc folyik a ..kőzetek kincseiért” <7 i.-apita- lista társadalomban, de el kell jönnie annak az idő­nek, amikor mindenki egy­formán meríthet azokból, Lugossv István, a TT1T tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom