Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-11 / 85. szám
1958. Április ii péntek «s? Mf;c yCiriao 7? I Festői környezetben áll Mátyás király szobra Viseg- rádon Százötvenmillió forint az egészségügyi ellátásra Nagyarányú egészségügy! beruházások megyénkben-MiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiuniiiitiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiHiiiiiiiuiiiiiiniiiiiiniiiiiuiiii I JÓZSEF A FTIIA Négy évvel ezelőtt, 1954-ben Pest megye évi költségvetésében az egészségügyi intézmények pénzügyi kerete 62 millió forint volt. Azóta sokat fejlődött a megye egészségügyi szervezete és ezt a fejlődést szemléltető módon mutatja az, hogy a megyéi egészségügyi intézmények költségvetési kerete az idén meghaladja már a százmillió forintot. 1954-ben a gyógyszertár vállalat még nem tartozott a megyéhez, nem is szerepelt a költségvetésben, most azonban a megye területén működő 111 gyógyszertárnak, valamint a körzeti orvosoknál elhelyezett 51 kézi gyógyszertárnak is a megye a gazdája és a megyei gyógyszertár vállalat központi irányítása alatt áll. A gyógyszertár vállalat egymaga külön 56 millió forinttal szerepel az idei költségvetésben, így az egészségügyi szolgálat cvi költségvetése meghaladja a 150 millió forintot. Ez a hatalmas költségvetési keret nyújt módot számos olyan új intézmény életrehivá- sára, amely nagy mértékben javítja a megye egészségügyi helyzetét. A vendéglátóhelyek többféle, az italboltok kétféle bort kötelesek tartani A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főigazgatósága utasította az úgynevezett ge- bines — szabadkasszás — állami italboltokat, Ihogv április 20-tól kétféle hordós bort kötelesek tartani. Az egyik ezek közül feltétlen olcsó siller vörös bor lehet, a másik pedig jobb minőségű. A többi állami vendéglátó- helyek többféle bort kötelesek tartani. Az enyhe tél miatt nagyobb rovarkárokra lehet számítani Növényvédelmi szakemberek országos megbeszélése Csütörtökön a Földművelés- ügyi Minisztériumiban a megyei növényvédő állomások igazgatói, főagronómusai, mérnökei, vezető könyvelői és a megyei tanácsok növényvédelmi felügyelői megbeszélést tartottak. A növényvédelmi vezető szakemberek értékelték a múlt évi munkát és megtárgyalták a növényvédő állomásokra háruló feladatokat. Hollósi Mihály, a Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálatának igazgatója előadásában bejelentette. hogy az enyhe tél miatt a növényvédő állomásoknak, de az állami gazdaságoknak. a termelőszövetkezeteknek és az egyéni dolgozó parasztoknak is jobban fel kell készülni a növényvédelemre, mert a kártevő rovarok átteleltek. s a késői kitavaszodás miatt a kora tavaszi növényvédelmi munkákat nem lehetett teljesen elvégezni. Különösen a kolorádóbogár és az amerikai szövőlepke veszélyeztet. A növényvédő állomások mindent elkövetnek, hogy a várható nagyobb károkat megelőzzék, de a munka eredményességéhez szükséges, hogy mind az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyénileg dolgozó parasztok saját érdekükben szerezzék be időben a megfelelő növényvédelmi szerekéf 'és eWej$2pdk a szükséges fatisztogatásokat, permetezéseket. A növényvédő állomásoknak nagy szüksége van arra, hogy a községi és a földműves- szövetkezeti mezőgazdászok az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek mezőgazdászaival karöltve kísérjék figyelemmel a rovarkártevők megjelenését és arról a lehető leggyorsabban értesítsék az illetékes szerveket. A továbbiakban arról beszélt Hollós! Mihály, hogy az idén országosan 350 000 holdon végeznek vegyszeres gyomirtást a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és az egyénileg dolgozó parasztok földjein. A tavalyi területekhez képest ez. 40 százalékos emelkedést jelent. Arra törekednek, hogy az egyénileg dolgozó parasztok az idén már legalább 100 _£zer holdon saját maguk alkalmazzák a gyomirtó vegyszert, s ennek elősegítésére minden növényvédő állomás három-négy vegyszeres gyomirtó bemutatót rendez az ország különböző vidékein. Bejelentette az előadó, hogy a növényvédő állomások jobb munkaszervezés révén az idén az egy holdra eső ön költs Éget 130 forintról 123 forintra csökkentik. • Érd és Nagykáta — amint arról a Pest megyei Hírlap már beszámolt — új orvosi rendelőintézetet kap. Uj, modern helyiségbe költözik még ebben az évben a váci rendelőintézet, amely eddig rendeltetésének egyáltalában nem megfelelő 'helyiségekben működött. A Piac téren levő egykori Kúria-szállót alakítják át a rendelőintézet számára. Az átalakítási munkálatok már befejezéshez közelednek és így semmi akadálya nem lesz annak, hogy a rendelőintézet még ebben az évben elfoglalja korszerű új hajlékát. Gyors ütemben halad a Pest megyei gyógyszertári központ Uzsoki úti építkezése is. Ez a munka már eddig hárommillió forintba került — az építkezés 1955-ben kezdődött meg —, a hátralevő munkálatok költségére még körülbelül ötmillió forint szükséges. A megyei költségvetés ezt az összeget biztosította, és így a munkálatokat még ebben az esztendőben befejezik. Csaknem egymillió forintos költséggel négy modern röntgen- készüléket rendelt a megye. Ezeket a két munkahelyes, gördülő, négy ven- til csöves diagnosztikai készülékeket a törökbálinti megyei tüdőkórház, a váei rendelőintézet, a nagykőrösi rendelőintézet és kórház és a gödöllői rendelőintézet kapja. A Röntgengyár júliusban kezdi meg az új készülékek leszállítását. A kilencven férőhelyes nagykőrösi csecsemőotthonban bővítési munkálatok kezdődtek, hogy itt kapjon helyett a* a negyvenhárom elhagyott gyermek, aki eddig a péceü csecsemőotthonnak volt a lakója. A megyei költségvetés erre az évre közel három és félmillió forintot biztosított az egészségügyi épületek tatarozására .és felújítására, ’ a megyei gyógyszertárak felújítására pedig kiilön 738 000 forintot. A munkálatok már mindenütt megindultak és gyors ütemben haladnak előre. Uj mosókonyhát és mellék- épületet kap az abonyi szociális otthon, Albertirsán pedig egy bedőlt gyógyszertárat építenek újjá. „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam’’ — írta József Attila Curriculum vitae-jében néhány hónappal rettenetes halála előtt, amikor magántisztviselői állásért folyamodott, hogy végre egyszer mégis meglegyen az a „havi kétszáz”, amelyre olyan hiába áhítozott élete végéig. Mélységes megrendülés nélkül lehetetlen végigolvasni ezt a rövid önéletrajzot, pedig el kell olvasni, mert a döbbenetes erejű önvallomás megfellebbezhetet- . len ítélet a két világháború közötti korszak politikai, tár- ; sadalmi és gazdasági rendszere fölött. József Attila költészetének már semmi szüksége arra, hogy szövegmagya- rázók és kommentátorok hámozzanak ki belőle újabb és újabb értelmezéseket, versei zsoltárokként élnek és lobognak a dolgozó .nép szívében, önéletrajzának reflektor- fénye mégis kiemeli világ- és életszemléletének határozott körvonalait. De ugyanez a reflektorfény élesen megvilágítja a letűnt rendszer minden gonoszságát, minden képmutató hazugságát. József Attila verseiben a szabadságra és igazságra szomjazó milliók jajszava sír és forradalma dübörög fennséges erővel, elnémíthatatlanul. A költő, akinek páratlan tehetsége proletárnépe fájdalmától és lázadó szabadság-akaratától kapott szárnyakat, valóban árva volt: a reakciós rendszer megcsúfolt, eltaszított árvája. De a városok peremén, a gyárak mélyén, a zsellér-kunyhók homályában feléje dobogtak a szívek, amelyekben örökös meleg otthonra talált az üldözött költő. Ma már az egész magyar nép szíve dobog verseinek ritmusára, amikor megilletödve idézi emlékét, a halhatatlanét, aki — ha élne — ma lenne ötvenhárom esztendős. Magyar László Monoron és Törteién egy-egy orvosi lakást épít a megye. A megyei kórház új, modern röntgen-felszerelést kapott. A szerelési és átalakítási munkálatok már megindultak és hamarosan megkezdik egy új felvonó építését is a röntgen-osztály betegei számára. Júliusban megnyílik a Sződ- ligeten épülő új, ötvenágyas szociális otthon Kis-Iexikont adnak ki Jugoszláviában A belgrádi Proszveta könyvkiadó vállalat. 1600 oldalas, 40 000 fogalmat magyarázó kislexikont ad ki. A lexikon elkészítése öt évig tartott, s ebben a munkában több mint száz kiváló jugoszláv tudós, kultúr- munkás és publicista vett részt. A könyv az év végén vagy a jövő év elején jelenik meg, egyelőre 20 000 példányban. Nagyok a lehetőségek megyénkben a zöldség- és gyümölcstermesztésre A magyar—szovjet barátsági agrárhónap keretében nagy fontosságú tanácskozás színhelye volt a megyeháza. Megyénk legkiválóbb zöldség- és gyümölcstermelő szakemberei jelentek itt meg, de részt vettek az ankéten régi zöldségtermelő egyéni gazdák, termelő- szövetkezetek is. Cselőtei László elvtárs, az Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszékvezetője bevezető előadásában rámutatott, hogy megyénknek eleve nagy lehetőségei vannak a zöldségtermesztésre. A.legfőbb tennivaló a közeljövőben, hogy a termelést meny- nyiségíleg fokozzuk, főleg azokon a területeken, ahol már történelmileg kifejlődött ez a kultúra. Leginkább a korai félék termesztésére kell törekednlök a megye zöldségtermesztőinek. Ez nemcsak Budapest ellátása, de az export szempontjából is fontos. Ami a paradicsomtermesztést illeti, egyik legjelentősebb feladat a korai kipalántázás. Hogy a paradicsompalánta már áprilisban kint legyen, annak feltétele: ne féljünk az esetleges fagyveszélytől, hiszen mire a májusi fagyok jönnek, az ilyen korán kipalántázott növény már megerősödik. Na és persze jelentős feltétel az is, hogy időben legyen elegendő, s arra alkalmas palántánk. Kitért az előadó arra, hogy a termesztés plcsóbbátételének útját a társulásokban keresték és találták nie,g a zöldség- termesztők. Számos szakcsoport és .alacsonyabb típusú zöldség-^ termesztő társulás működik sikerrel a megyénkben. A hozzászólók megemlítették, hogy megyénkben sok olyan jó fekvésű talajtípus található, amelyen például a Ju- liska-bab nagyszerűen megterem. A Galga völgyében különösen jó az öntözés lehetősége, s itt tanácsos a boldogi öntözési módszer alkalmazása; Többen nagyon helyesen rámutattak, hogy a zöldségfélék, mint trágyaigényes növények igazán nagy hozamokat csak annak a gazdának adnak, aki az állattenyésztésről, a trágyatermelésről sem feledkezik meg. E két üzemág szinte elválaszthatatlan egymástól. • Az ankét részvevői megállapodtak abban, hogy megyénk paprikatermesztését nem befolyásolhatja kedvezőtlenül az a tény, hogy az elmúlt években hibák történtek a szerződéses paprika átvételénél. Többen hangsúlyozták, hogy a’z'cper-j termesztés lehetőségeit is sok-] kai jobban lehetne hasznosíta4 ni Pest megyében, különösen a] váci, a gödöllői és a szentendrei járásban. Az epertermesztésben korlátlanok a lehetőségek, akár a megye éghajlati és talajadottságait, akár a belföldi szükségletet, vagy az exportlehetőségeket nézzük. Az exportról lévén szó, igen súlyos bírálatok érték a Jona- thán-almatermesztést. Ha gyümölcsöt termesztünk, nemcsak azt kell néznünk, milyen fajtát ültessünk és milyen módon, de szinte elsősorban kell figyelembe vennünk a világpiacot. A téli almaféleségeket és elsősorban a Jonathánt már kül földön is igen széles körben termesztik, s így nagyon erős a konkurenciánk a világpiacon. Ezzel szemben sok nyári fogyasztásra termesztett gyümölcsből még ma sem tudjuk kielégíteni a külföld keresletét. így elsősorban kajszibarackból, meggyből és csemegeszőlőből. Ha gyorsabban és olcsóbban tudjuk eljuttatni külföldre ezeket az árukat, az északi és nyugati országok korlátlan mennyiséget felvesznek belőlük, s jó valutát adnak értük. Ez azonban már a külkereskedelmi szervekre is komoly feladatokat ró. Ez a jól sikerült, s véleményünk szerint igen hasznos ankét a Hazpíias Népfront szervező készségét bizonyítja, s kívánatos, hogy hasonló kezdeményezésekre a jövőben is sor kerüljön. ___________ (h. v.) M egkezdődött az idei primőrsaláta exportja A HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat megkezdte az idei első primőráru. a friss saláta exportálását Naponta több repülőgéppel küld Csehszlovákiába. A salátát a gyulai és a békéscsabai földművesszövetkezetek. valamint a Pest környéki termelők szállították. Sorsdöntő nadrág A gödöllői gyógyszertárban is sok ember g: őgyulámt segítik elő a zt hiszem a nad- rágok különböző válfaját mindenki ismeri vagy saját használatából, vagy látásból, esetleg éppen csak hírből, a csőnadrágtól a halásznadrágig, de sorsdöntő nadrágról nemigen hallott még senki. Megvallom, idáig én magam sem. Pedig varu ilyen, hacsak az taz egy is, amelynek a történetével most ismerkedtem meg. A nevezetes nadrág tulajdonosa fiatal tanító a Csepel- sziget egyik kis faluiában. Munkásból lett tanító. Hogy hogyan döntötte el az ő sorsát az a bizonyos rtMrág, azt mesélem el az alábbiakban. Történetünk hőse — nevezzük Miklósnak —, mint ifjúmunkás az ország egyik legnagyobb építkezésén dolgozott. Jó munkás volt, keresett szépen, jóval az átlagon felül. De értelmes, törekvő lévén, látta, hogy a mi rendszerünkben minden út nyitva áll a fiatalok előtt. Régi, eltemetett álma volt, hogy tanító lehessen. Ügy érezte, most közel áll az álom megvalósításához, s nem is habozott sokáig. Tanulni kezdett. Szakérettségit tett, majd eljött az idő. hogy mint magyarirodalomtörténeti szaktanító jelentkezhetett a ráckevei járás oktatásügyi osztályán. Örömmel fogadták, s azonnal ki is helyezték a kis szigeti faluba. Boldogan, lelkesen vetette magát az új munkába s csakhamar elismerés kísérte mindenfelől munkáját. Csak egy ürömesepp keseredett egyre jobban Miklósban: nagyon kevés volt a fizetés. Addig-addig forogtak gondolatai ebben az egyre szűkülő körben, míg egy szép nap beállított ismét a járási oktatási osztályra, s vezetőjének előadta nagy kérelmét: — Engedjetek el engem innen, Tóni bácsi! Tudod, hogy szeretem a tanítást, hiszen magam választottam hivatásomul. Azért tanultam felnőtt fejjel az iskolapadban, hogy majd én is tovább adhassam a tudásomat. De most már látom, ez nem megy így tovább! T óni bácsi meghökkent. Ismerte ő az emberét, tudta, hogy „nagy- szívű gyerek”, csak most valami nagyon megkeserítette a szívét. Nem nagyon próbált a lelkére beszélni, csak azt kérdezte: — Jól van Miklós- kám, de mi lesz a kis magyarokkal? Most Miklós hökkent meg. De csak megmakacsolta magát: — Értsd meg Tóni bácsi, nem maradhatok itt. Én az édesanyámat is eltartom, s nősülni szeretnék. És fizetésem olyan kevés, hogy nem tudok magamnak egy nadrágot venni. — Elkeseredett méreggel nyitotta szét kabátját s megmutatta két jókora folttal díszelgő nadrágját. — Látod, hogy igazat mondok? Én szív- vel-lélekkel jöttem ide, de azt hittem, jobban megbecsülnek. Az építésen százszor jobban kerestem, mint itt, visszamegyek munkásnak. Ott nem lesznek ilyen problémáim! Morcosán vonta össze szemöldökeit, hogy minél jobban mutassa sérelmét, de Tóni bácsi már megnyugodva mosolygott. — Csak ez a baj Miklós fiam? — Ézl — Nohát ezért igazán kár lenne elhagynod <a kis magyarjaidat! Menj szépen vissza, s én meg- | ígérem neked, hogy 1 nadrág lesz! Nemso-1 kára, olyan, hogy | mindenki irigyelni | fog érte! — Viccelsz, Tóni | bácsi?! — kérdezted gyanakvóan a tani-1 tó, de a szíve már | csitulni kezdett. — Mondtam, amit | mondtam! Nadrág 1 lesz! Menj haza | nyugodtan! M iklós hazament, f s nemsokára ka- = pott egy nyolcszáz 1 forintos rendkívüli I segélyösszeget. Mellé | Tóni bácsi telefon-1 hívását: — Na, Miklós fiam, 1 most aztán szaladj, I vedd meg a nadrá-i got! De olyan legyen, § hogy na! Majd mu-1 tasd meg nekem isii A fiatal tanító § megvette a nadrá- § got, bement járás-1 hoz is megmutatni. | Nemsokára aztán | rendezték a pedagó-1 gus-fizetéseket, s hő-1 sünk még a mai napig | is tanítja kis ma-1 gyarjait. íme, a sorsdöntő § nadrág története. § Egyszerű történet, 1 de tanulsága nagy. § Szívvel, megértéssel, 1 jóakarattal a legne-1 hezebb porblémát is 1 meg lehet oldani. Sl nem kell hozzá sem-% mi nagy dolog, csak § ez a három. Esetleg | néha valami kicsi-1 ség, mint jelen eset-1 ben a nadrág. Madácsy Magda |
