Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-01 / 77. szám
4 Ma p 1958. ÁPRILIS 1. KEDD Levelek ä földmüvesszövetkeietek életéből Számvetés — hasznos tanulsággal Az Űihartyán és vidéke Körzeti Földm ű vessző vetkezet március 22-én tartatta küldöttgyűlését. Űihartyán és Újlengyel földművesszövetke- zeti tagságát száz küldött képviselte és rajtuk kívül még mintegy 30 vendég is megjelent. Forgács György ügyvezető elnök számolt be a földművesszövetkezet 1957. évi munkájáról és számadatokkal bizonyította, hogy eredményes volt az elmúlt év. Tavaly 8 673 300 forintot forgalmazott a földművesszövetkezet. A tiszta jövedelem pedig 149 589 forint volt. Azért is szépnek lehet mondani ezt az eredményt, mert az 1956. évet megelőző időikben mindig deficittel zárult a földműves- szövetkezet mérlege. A jövedelem növekedésén kívül ugyancsak sikernek lehet elkönyvelni azt is, hogy tavaly 39 taggal 13 hold földön egy Ifj. Petrák János, szadai levelező • Gödöllő és vidéke Körzeti Földművesszövetkezet küldöttgyűlésétől számol be. A küldötteik és a vendégek nagy számú megjelenéséből, Szeibert Ferenc ügyvezető al- elnök beszámolójából, az értékes hozzászólásokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a mi földművesszövetke- zetünk is egyre jobban -fejlődik. Nagy örömet váltott ki az ügyvezetőnek az a bejelentése, hogy már a tavasszal mind a Nagyon tanulságos és megszívlelendő levelet kaptunk a Nagykátai Járási Tűzrendészet! Kirendeltségtől, amelyben a Nagykátai Földművesszövetkezetben végzett ellenőrzés tapasztalatait közük a földműves- szövetkezetekkel. Mint a Pest megyei Hírlap olvasója, azt látom, hogy az újság foglalkozik a földművesszövetkezetek problémáival. eredményeivel, de sajnos, a legfontosabbak egyikéről. a tűzrendészetről, nem esik szó. Pedig e téren is volna mit tenniök a földművesszövetkezeteknek. A SZÖVOSZ értesítő 1955. évi 43. számában találkozunk a kereskedelemszervezési és technikai főosztály 21/1955. évi rendeletével, ami általános előírásokat határoz meg a tűzrendészettel kapcsolatcukkorrépa-termelő szakcsoport alakult. A beszámolót vita követte, amelynek során Farkas István elvtárs. az MSZMP járási bizottságának másodtitkára, a íöldművesszövetkezet jövőbeni feladatairól beszélt. Jeszen- szki József igazgatósági tag javasolta, hogy a szövetkezet létesítsen jégüzemet és a község homokos részén mész- tégla-készítő üzemet Többen kérték, hogy javítson a vezetőség a kisgép ellátáson. Bot- lit Ferenc a társadalmi tulajdon fokozott védelméről beszélt. Ezek után került sor a vezetőségválasztásra. Forgács György lett ismét az ügyvezető elnök, s vezetőségbe került még Jeszenszki József, Marosi István, Miták Pál. Kalde- neczker György és Ménich Mátyás szövetkezeti tagok. Tóth Béla levelező gödöllői, mmd a szadai tagszövetkezet egy-egy vetőgépet és egy-egy magasnyomású permetezőgépet kap, amelyeket a gazdáknak kölcsönöznek. A küldöttgyűlésen kiváló munkájukért Szeibert Ferenc ügyvezető elnök Szarka János vezetőségi tag. Vigyázó Nándor gödöllői boltvezető és özv. Bíró Béláné, a szadai italbolt vezetője díszoklevelet kaptak. A gyűlés után a föld- művesszövetkezet megvendégelte a küldötteket. ban. Ez nagyon szükséges is, csupán ott a hiba. hogy az illetékesek ezt nem ismerik, vagy az előírtakat nem tekintik fontosnak. Az előbbi meghatározást természetesen nem mondhatjuk általánosan, vagyis akinek nem inge, nem veszi magára. De sajnos, itt, a nagykátai járásban a hanyagság elég gyakori eset. így hát a járás székhelyéről, Nagykátáról kívánunk néhány sort írni, hogy ezzel is felhívjuk az illetékesek figyelmét. A földművesszövetkezet központi raktárában semmiféle tűzvédelmi felszerelés nincs, a legkisebb beruházást igénylő oltóhomok sem található, de a dohányzást, illetve a nyílt láng használatát tiltó tábla sem látható egy helyiségben sem. Viszont találhatunk mintegy négy vagon tűzifát, továbbá azon helyiségben, ahol a már felaprított fát tárolják, benzint is. De más hanyagságokat is fel lehet fedezni A 9. számú üzletben például a füstcső rögzítését papírzsineggel oldották meg. A 7. számú üzletben a használaton kívüli füstjárat nyílását fával zárták el A raktárhelyiségre sem mondható az a közmondás, hogy'"„rend a lelke min1- dennek". A petróleum tárolásáról a következőket tapasztaltuk: a 7. számú üzletben szénnel, fával körülbarikádoz- va van a nyitott petróleumos hordó, s felette a már említett, fával bedugott kéménynyílás. Sajnos, járásunk területén találkoztunk még néhány községben hasonló esettel. így például Farmoson és Tápió- szecsőn. Tudjuk azt, hogy a földművesszövetkezet vezetőire sok feladat hárul, de ezek között nem a legutolsó feladatnak kell tekinteni a tűzvédelmet. Legeredményesebb tűzoltás a megelőző tűzrendészet betartása. Egyes hiányosságok pótlására pedig nem kell nagyobb összegeket befektetni, hisz a homok, egy-egy szórólapát. vagy egy-egy felirat nem kerül nagyobb összegbe. ★ Amint megtudtuk, a Nagykátai Földművesszövetkezet vezetősége tett már egyet s mást az említett hiányosságok megszüntetésére. így többi között a járási tűzrendészed kirendeltség szakelőadást tartott a földművesszövetkezet dolgozói részére a tűzvédelemről. Ennek ellenére szükségesnek tartottuk a levelet közölni, hiszen a Nagykátai Földművesszövetkezetnél tapasztalt hibák alapján a többi földművesszövetkezet is magára ismerhet, s cselekedhet még addig, amíg nem késő. Szerkesztőség A Pest megyei földművesszövetkezetek termelési üzemágainak javaslatára 1958-ban a meg,Tei földművesszövetkezetek másfélmillió forintot fordítanak a szövetkezeti kisgépek fejlesztésére. A mezőgazdasági kisgépeket a földművesszövetkezetek csekély kölcsöndíj ellenében tagjaik rendelkezésére Tanulmány a magyar—jugoszláv baráti kapcsolatokról Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia történet- tudományi sorozatának legújabb száma, Kovács Endre Kossuth-díjas történész munkája: Magyar—délszláv megbékélési törekvések 1848— 1849-ben. A szerző sok új adattal világítja meg a szabadságharc időszakában lefolyt magyar—délszláv békéltető tárgyalásokat és közeledési kísérleteket. Jól Irányít a Ceglédi FöJdmmes- szövetkeret termelési üzemága Pest megyében a földművesszövetkezetek különböző szerződéskötési munkálatainál a Ceglédi Földművesszövetkezet dolgozik a legeredményesebben. A szövetkezet 23 ezer nh gépi talaj művelésre, 185 kh. aprómag, 413 vegyeszöldság és 170 kh. cukorrépa termelésére kapott tervet. Az üzemág a szerződésköté sen kívül saját kezelésében 5 kh-,jj kertészkedéssel és 30 kh-n szántóföldi növénytermeléssel is foglalkozik. A helyiiparban az idén megkétszerezik a cserép- gyártást A tanácsok irányítása alatt az ország különböző részén 128 kisebb téglagyár működik, s hozzájárul, hogy több tégla és cserép álljon a lakásépítők rendelkezésére. A helyiipari üzemek ebben az évben 362,5 millió téglát szándékoznak gyártani, 12,5 millióval többet, mint tavaly. Mivel a cserépre különösen nagy szükség van, gyártását megkétszerezik és a múlt évi kétmillió helyett az idén négymilliót égetnek. bocsátják. A kisegítő üzem- ágak fejlesztésére 561 ezer forintot juttatnak, míg az. alapszabály szerint működő szakcsoportok beruházásainak elősegítésére 240 ezer forintot adnak. Ezzel az összeggel együtt a megye 182 szakcsoportja 1958-ban mintegy 600 ezer forint értékben végez beruházást. Fejlődik szövetke zef'ünk Akinek nem inge... Több mint 2 millió forintot fordítaná mezőgazdasági jeliegű beruházásokra ez évben megyénk földmú'vesszövetkezetei Új feladatok, új módszerek a szövetkezeti felvásárlásban Irta: dinnyés József Mióta országunkban mami és szövetkezeti szerveink foglalkoznak a felvásárlással, mindig problémát okozott ennek a szövevényes kérdésnek a megoldása. Ez nem kismértékben abból származik, hogy hazánkban — különösen a zöldség, gyümölcs termelése —, még alapvetően a kisáru- termelők munkájának eredménye, és itt a tervgazdálkodás kívánalmai nehezen biztosíthatók. Lényegében tehát a nem szocialista, tervszerűtlen termelés ellenére a megtermelt mezőgazdasági jellegű áruféleségeket tervszerűen kell elosztani. A feladatot korábban nem tudta megoldani az állami ke- deslkedelem. mert,— többek között — nem volt közvetlen kapcsolata a parasztsággal, ezért a termelés anarchikussá vált és kidomborodott a termelők és a kereskedelem gazdasági érdekellentéte. A földművesszövetkezeti rendszer ilyen előzmények után vette át 1955-ben « felvásárlási funkciókat. Igaz, az első két évben itt sem a felvásárlás megszervezése, hanem a kereskedelmi jelleg domborodott ki Okszerűen következett éhből, hogy a kérdés megnyugtató rendezése érdekében a szövetkezeti rendszeren belül nagyobb teret kell biztosítani az áruforgalom terén való szövetkezésnek, mert ily módon jelentős paraszti tömegeket lehet elindítani a termelési szövetkezés útján. Fokozatosan el kell tehát érnünk, hogy a föld- művesszövetkezeték mind a mezőgazdasági termelésben, mind a megtermelt áruik értékesítésében betöltsék jelle. Bükből adódó hivatásukat. A korábbi évek gyakorlatától eltérően új feladatot képez a felvásárlás a földművesszövetkezeti rendszer tevékenységében. A cél az, hogy a földművesszövetkezetek alapvető szerepet játsszanak a mezőgazdasági termékek felvásárlásában és értékesítésében. Persze. a szövetkezetek felvásárlási tevékenységének kiszélesítése nem okozhatja az állami készletek csökkentését, hanem a belső ellátási és az export feladatok tökéletes megoldását kell szolgálnia. A földművesszövetkezeteknek a parasztság termelését közvetlenül kell befolyásolni, hogy a termelési és fogyasztási szükségletek összehangolódjanak. s a megtermelt áruk maradéktalanul felvásárlásra kerüljenek. Ezen túlmenően törekedni kell a felvásárlás költségeinek csökkentésére s arra. hogy — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — alacsonyabb legyen a különbség a felvásárlási és fogyasztói árak között. Az ellenforradalmat követő igen nehéz időszakban jelentős mennyiségű árut vásároltunk fel a falvakban. Noha a beszolgáltatása kötelezettség eltörlése a burgonya felvásárlás terén 30 százalékos kiesést jelentett, felvásárlási terveinkét teljesítettük és az előző évinél nagyobb mennyiségű árut vásároltunk fel. Ez azért is jelentős eredmény, mert 1957-ben valamennyi nagykereskedelmi szerv végzett felvásárlást megyénkben, sőt a magánkereskedelem is sokban zavarta a szövetkezeti szervek felvásárlási munkáját. Különösen jelentős volt mindezek ellenére, hogy csaknem ezer vagonnal több árut juttattunk a külföldi viacok számára, mint az előző évben. A terményfelvásárlás terén is előrehaladtunk, s több mint öt járásban a földművesszövetkezetek bonyolították le — eredményesen — a terményfelvásárlást \i eredmények mellett sok hibát is elkövettünk. Rendkívül nagy visszatetszést keltett a parasztság körében, hogy a szerződött termelvémyek egy részét a szövetkezeti felvásárlók nem tudták átvenni. Hinnék oka az volt, hogy a termelők nem tartották be a szerződés pontjait, s csak akkor vitték a szövetkezethez az árut, amikor azt másutt már nem tudták értékesíteni. Megnehezítette az áruforgalom sikeres lebonyolítását az is. hogy a termelő és a fogyasztó közé gyakran a szükségesnél több közvetítői kéz iktatődott. Tehát az 1957-ben bekövetkezett új árühelyzet szinte megkövetelte a felvásárló kereskedelem országos átszervezését. Az illetékes szervek — a népgazdaság és a termelők érdekeinek nagyobb összhangba hozására — eldöntötték: a zöldség-, gyümölcsfelvásárlásnak egy gazdája legyen, a földműves- szövetkezeti rendszer. így vált szükségessé Pest megyében a MÉK és a ZÖLDÉRT összevonása, és egyidejűleg átszervezése szövetkezeti jellegű szervvé. így jött létre — a MÉSZÖV választmányának döntésére — a Szövetkezetek- Pest megyei Értékesítő Központja, vagy röviden: MÉK. A mai naptól, április 1-től munkához lát a MÉK, melynek tagjai lesznek a földművesszövetkezetek, szakszövetkezetek, termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportúk, saját elhatározásuk alapján. Eddig a megye 104 földművesszövetkezete közül 91 bejelentette a szövetkezetbe való • belépését, és megkezdődött a szervező munka a tez-eknél is. A MÉK-szövetkezet egy ik alapvető feladatát képezi a lakosság tervszerű ellátása, az ipar nyersanyag-szükségletének biztosítása, és az export céljait szolgáló árualapok felvásárlása. A MÉK a belföldi áruforgalomban általában csak irányító, diszpozíciós tevékenységet végez és így árréssel az ilyen áruforgalomban nem vesz részt. A földművesszövetkezetek a zöldség-, gyümölcsfelvásárlás kizárólagos gazdáivá váltak a falvakban. Ez jelentős falCJ-ilni, (Színház-, Qrődatatn ELŐZETES JELENTÉS A spanyol kertész című angol filmet rövidesen nálunk is bemutatják HiiiiiHmiimiiiiiiuiiiii'iiiiminifiiimiMmiiiiiiimiiiiiiiiiiiitmn Sós György: PETTYES KALANDJAI P ettyes régi ismerősünk már. Akik annak idején a színpadon megismerkedtek vele, nagyon megszerették ezt a kedvesen ügyefogyott, dadogó, szeplős kis katonát, aki bár minden tettét jóakarat vezérli, mégis mindig csak kellemetlenséget okoz környezetének és önmagának is. Sok forró sikert aratott színházi szereplése után most itt táblából vézna alakjával a könyv lapjain és kalandjaival, ap- róbb-nagyobb bukásaival derűt, vidámságot, hol pedig tűnő bánatot kelt az olvasó szívében. Pettyes tiszta szívű és jó szándékú katona. Segíteni akar a rekkenő nyári hőségben posztoló őrön, az eltávozásból megkésve érkező társán, parancsnokán, aki mindig elégedetlen vele, a szombat délután szolgálatot teljesítő telefonistán — ám mindig pórul jár. Túléri éppen ezért, társai kezdetben isten- csapásnak tekintik, mert Pety- tyes ügyetlenségének legtöbbször ők isszák meg a levét. A hetek és hónapok múlásával azután társai is megszeretik és az ugratások, goromba tréfák helyett most már talpraesett embert próbálnak faragni belőle. De amíg ez sikerül, sok-sok hónapnak kell eltelnie. Ezekről a hónapokról szól Sós György könyve, amelyet hol humorosan, hol édes-bús formában át- meg átsző egy bontakozó szerelem, Erzsiké és Pettyes mély, emberi érzelmei. Mindvégig igaz emberség s meleg szeretet jellemzi Pety- tyes kalandjait. Az író többnyire jól sikerült alakjaival, ízes történeteivel mulatságos képet fest a katonák életéről. Kár, hogy a könyv stílusa olykor-olykor még döccen, mint a púpozott szekér a rázós úton. Nagyobb figyelemmel, alaposabb gondossággal ezeket a stiláris zökkenőket is elkerülhette volna a tehetséges fiatal író. annál is inkább, mert a regény a színdarab történése körül épült. (P- P) •HiiiiimiiiiiiiiiiiimitiiiiiHHiiiiiiitiiiiiiiiiiitfimiiuiHiiimtif & LMHIRADO ..................... A BUDAPEST FILMSTUDIO két munkatársa utazik majd a brüsszeli kiállításra, hogy megörökítsék a kiállítás legfrissebb eseményeit. adatokat ró földművesszövet- kezeteinkre. Az eddiginél is fokozottabb támogatást kell adn-iok a mezőgazdaság szocialista szektorának és az egyéni termelőknek. Őszintén és érthetően meg kell momda- niok a parasztságnak, hogy mit és hogyan termeljenek. Tanácsadásuknak párosulnia kell a gyakorlati segítségnyújtással is (gépi munka szerződéskötés, műtrágya-ellátás slb.) Új dolog lesz, hogy a szövetkezetek az idén minden szerződésileg előre lekötött árumennyiséget, a szerződés feltételeinek megfelelően, átvesznek, méghozzá minden körülmények között. Nagyobb gonddal ,kell ápol_ niok szövetkezeteinknek a már meglevő termelői társulásokat és segíteni kell újabbak megalakítását. A szervezettebb termelés érdekében szélesíteni kell a termelési szerződéses rendszert. Az idén például mintegy 50 százalékkal nagyobb területre szerződtünk zöldségfélékre, mint a korábbi években. Ezenkívül az elhatárolt ipari területről, kétezer holdról is a földművesszövetkezeteknek kell felvásá- rolniok a termést, ami kb. ezer vagon többletfelvásárlást eredményez. Munka tehát van bőven. Az idei év nagy erőpróbája lesz a földmüvesszövetkezeti rendszernek. Az új feladatokat űj, jobb módszerek alkalmazásával tudjuk csak megoldani. Bízunk benne, hogy az 1958-as évet megnyugtató eredményekkel. sikerekkel zárjuk, hiszen ez mind annyiunk közös szándéka, akarata. A PANNÓNIA FILMSTÚDIÓBAN megkezdték az Ulja- nov-család című szovjet film feliratozását. Az ifjú Leninről és családjáról szóló játékfilm áprilisban, Lenin születésnapjának évfordulóján kerül bemutatásra. Ugyancsak feliratozzák már a „Mégis szép az élet“ című német filmet, amely egy boldogságra váró fiatal özvegy életútját mutatja be. PRÁGÁBAN egész estét betöltő rajzfilmet mutattak be, amelyet Leo Janacsek, a Ravasz rókácska című operája nyomán készítettek. A MOSZKVAI ÚJSÁGÍRÓK központi székházában bemutatták a MOSZFILM stúdióban készült Elbeszélések Leninről című új filmet. A JUGOSZLÁV LOVCSEN film egyik forgatócsoportja Prágába utazott, hogy a csehekkel együtt megkezdjék A csillagok délre tartanak című koprodukciós film felvételeit. PÁRIZSBAN közkívánatra újból vetítik a mozik a Romeo és Júlia című szovjet balettfilmet. GERARD PHILIPPET legközelebb Az éjszakai szépei című francia filmben látja vP szont a magyar mozilátogatá közönség.
