Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-01 / 77. szám
1958. ÁPRILIS 1. KEDD K%AC irtán s A gépállomások területi igazgatója összefoglalja a vitát: Jó példával akarunk előljárni a mezőgazdaság szocialista átszervezésében A Pest-Nógrád megyei állami gazdaságok igazgatóságához tartozó Pest megyei gazdaságok közül öt igazgató nyílt vitát folytatott, hogy az agrártézisek értelmében hogyan mehetnek tovább a jövedelmezőség útján. A vitanyitó törökbálinti igazgató. Lőrinc elvtárs cikkét a magam részéről helyesnek tartom. Nagy részben egyet is értek vele. Általánosságban elmondhatom, hogy az igazgató elvtársak okos és bölcs gondolatokat vetettek fel a vita során. Helyeseltem volna azonban azt is. ha több élenjáró gazdaság igazgatója. így például a cifrakerti, a dánszentmiikló- si és a kátai állami gazdaság vezetője is bekapcsolódott volna a vitába. Továbbá szívesem láttam volna, ha egykét fő&granómus elvtárs is vitatkozik azokról a témákról, amelyeket az igazgatók felvetettek. Annál is inkább, mert a főigazgatói határozat kimondja, hogv az önköltség alakulásáért a főagronómusok is felelősek. B. Kiss elvtárs, a Nagykőrösi Állami Gazdaság igazgatója vitacikkének azt a címet adta: „Az évvégi mérleg majd megmutatja’1. Hát igen. Az éwégi mérleg sokat megmutat majd és sokat megmutatott már 1957 végén is. Megmutatta például, hogy az igazgatósághoz tartozó 14 gazdaság közül még jó néhánynak vannak alapvető tennivalói a nyereségesség eléréséhez. A vitatkozó igazgatók közül Mondok elvtárs. vecsési gazdaságunk vezetője, s még másak is felvetették a szociális és gépi beruházások kérdését. Nem vitatom, ezen a területen sok tennivaló van még. de megfeledkeztek az elvtársak róla, milyen nagy összegeikkel sújtotta népgazdaságunkat az ellenforradalmi kár. S ilyen értelemben többet kellett volna beszélni a munkafegyelem megszilárdításáról, a társadalmi tulajdon védelméről. Azt is meg kell állapítani. hogy területünkön a munkásszállások karbantartása sok kívánni valót hagy maga után. Már pedig amíg az igazgató nem tartja fontos kérdésnek a munkásszállások karbantartását, hogy a dolgozók otthonosan érezzék magukat. a munkásvándorlást megszüntetni nemigen lehet. A gépi beruházásról csak an.y- nyit. hogv több mint egy éve beszélünk a meglevő gépek karbantartásáról, de ezt egyes igazgatók nem veszik komolyan. Alapvető hiba az is, hogy az anyaggazdálkodás és a nyilvántartás egyes gazdaságokban kritikán aluli. Ha a Pest megyei gazdaságok nagy arányú eredmény- romlását elemezzük, könnyen kimutatható: körülbelül 82 kétszobás házat, vagy 18 darab 200 férőhelyes üzemi konyhát, vagy 13 darab száz férőhelyes tehéniistállót. vagy 44 darab SZ—80-as traktort tudtunk volna vásárolni, illetve építeni abból az összegből. amit a gazdaságok jövedelmezőségén egy év alatt elveszítettünk. Ezek 9 számok fényt vetnek arra. hogyan nem szabad gazdálkodni. Könnyen ki tudnám mutatná, hogy a vitatkozó igazgatók gazdaságaiban is milyen hatalmas volt az eredményromlás. Persze, itt lehet vitatkozni abban az értelemben. hogy objektív tényezők befolyásolták-e a veszteségeket. vagy nem. Az én véleményem az. hogy olyan dolgokkal állunk szemben, amelyeket nem lehet objektív tényezőkkel megmagyarázni, s minden ilyen kísérlet csak mellébeszélés. A több évi mérlegbeszámolók tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gazdaságok vezetőinek egy része mondvacsinált elméletekkel próbálja önmagát megnyugtatni. s azzal ámítja magát és feletteseit, hogy a gyenge eredményeket bizonyos tárgyi feltételek eredményezték. Népgazdasági szempontból tekintve. ez a mellébeszélés mindenképpen káros. A vitatkozó igazgatók egybehangzóan megállapították, hogy ió dolog az önállóság, ez a döntő tényezője az eredményes gazdálkodásnak. Ehhez persze kétség sem férhet. Ám egészen más kérdés, hogy egyes gazdasági vezetők tudnak-e megfelelően élni a számukra biztosított önállósággal? Az állami gazdaságok fő_ igazgatója a közelmúltban tartotta meg a mérlegbeszámolót. Ennek lényege vonatkozott a termelési igazgatókra és a gazdaságok igazgatóira is. Az ugyanis, hogy az 1958- as évben az igazgatók jó vagy rossz gazdálkodása dönti el, alkalmasak-e a párt mezőgazdasági téziseinek a rájuk vonatkozó részét megvalósítani vagy sem. Bízunk benne, hogy a Pest megyei Hírlapban lefolytatott vita termékeny lesz és hozzájárul majd állami gazdaságaink jövedelmezővé tételéhez. s így jó példával járhatunk elöl a falu szocialista átszervezésében. Ragó Antal, a Pest—Nógrád megyei „■állami,gazdaságok.. ' területi igazgatója Csap Magdolna még csak tanuló az alsónémedi szövetkezeti boltban, de úgy dolgozik, mintha évek óta segéd lenne. Büszkék is rá szülei, tanítói! iniMiiMniHtttHMiimiiiimiiimmititMmmiiHMmtHimiimfin AUTÓBUSZ - VEZETŐ NÉLKÜL Érdekes kísérletről ad hírt a Trud szombati száma: a le- ningrádi elektrotechnikai intézetben elkészítették a „vezető nélküli autóbusz” mintapéldányát. Az autóbuszmodellt elektronikus készülék „vezeti”. A különleges készülék fényelemei reagálnak a közlekedési lámpa jelzéseire, sőt az úttesten áthaladó járókelőkre, járművekre, az útvonal változásaira is. A berendezéshez csatolt mikrofon' a közlekedési rendőrök sípjeleit továbbítja az elektronikus géphez, amelv a fény- és hangjelzéseknek megfelelően szabályozza a kocsi sebességét, ha szükséges, lefékezi és meg is állítja azt az észlelt jelzések alapján. A kísérlet teljes sikerrel bizonyította be, milyen széles körben alkalmazhatók az elektronikus berendezések a közlekedésben is. Törökbálinti Vegyes Ktsz Törökbálint, Munkácsy u. 22. Tel.: 268—928/1. Epedakészítő részlegünkben vállaljuk epeda rugópárna készítését, bármilyen fazonban és méretben, a megrendelő kívánsága szerint. Parafinozással tesszük rozsda- és zörgésmentessé. Reszelővágó részlegünk reszelék újravágását, bérmunkában történő kovácsolását, vágását és edzését végzi. Rugóskalapácsra bármilyen bérmunkát elfogadunk. Orvosi műszerész részlegünk orvosi és állatorvosi műszerek készítését, javítását vállalja. Bérmunkát vállalunk revolveresztergapadra 14 mm-ig. Lakatosüzemünk végzi a helyi lakosság részéről felmerülő javító és szolgáltató munkákat. Vállalja lakatos tömegáru készítését. Cipészműhelyünk a lakosság részére végez lábbeli javítási munkát. Férfi- és női fodrászatunk korszerűen berendezett üzletekkel áll a lakosság rendelkezésére. Emblémafestő részlegünk telefon, vagy levélrendelésre a megrendelő telephelyén vállalja orvosi, fodrász, kórházi köpenyek, lepedők stb embléma festését. SittiHiiiiniKimitiiiiiHmiiiiiiiumNiiiHHiiiiitiiiiinuutinttitiitiniiituiiitintmuiiiiiiniimHiiMiiniiiiiiiHiimniüMiiitmiiNiii^ 1 I Mai és következő lapszámainkban bemutatjuk olva- 1 = 5 i sóinknak a megye kisipari szövetkezeteit. Közöljük = I i I pontos címüket, ismertetjük főbb gyártmányaikat, i valamint, hogy milyen szakmába vágó munkát | vállalnak. | E E Kérjük olvasóinkat, őrizzék meg ezt az oldalt, mert mindenkor tájékozódhatnak, hogy milyen munkát hol, f melyik kisipari szövetkezetné] végeztethetnek el leg- 1 előnyösebben I I = | ^(iiutiiiHiimiiiiiiiimiiiiiitiniiiitiiinimnmnumitmffTmitttmmiNtfnmiittummitiimitiiiimuiitittmiiHnnmnninfHiiitnic Rosszul sikerült házasság S ajnos, nem ritkaság a rosszul sikerült házasság. Bőven lehetne írni esetekről, amikor két ember szerelme hosszabb, rövidebb együttélés után gyűlöletté fajul, de most egy nem mindennapi, mondhatnám úgy is, hogy egy „különleges házasság” belső életét tárjuk a közvélemény elé. Házastársak: a tápiószelei és a budapesti, pontosabban a 6. számú Autójavító Vállalat vadászai. A frigy kötés tavaly szeptemberben történt, a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Nem egy életre, hanem „csupán” tíz évre kötötték össze életútjukat — ennyi időre veszi ugyanis bérbe egy-egy vadásztársaság a vadászterületet. Röviddel a házasságkötés után kiderült, hogy a felek nem tudnak „együtt élni”. Az „egyszerű“ házasságoknál a válniakaró fél felkeresi az ügyvédet, következik a bírósági tárgyalás, aztán az esetek többségében megtörténik a válás. A szóbanforgó ügy azonban nem olyan egyszerű, mert egyelőre nem akad olyan fórum, amely kimondaná a végső szót, pedig már nyilvánvalóvá vált, hogy a békés együttélés tovább lehetetlen. Miről is van szó? T ápiószele, Tápiószent- márton és Tápiógyörgye határában mintegy 32 ezer hodas összefüggő vadászterület van, amelyet régebben a Honvédelmi Gépjármű Vadásztársulat bérelt (ez a szerv azonban beolvadt a 6. sz. Autójavító Vállalatba). A vadásztársaságon belül négy brigád alakult. Két brigádban, a tápiószentmártoniban és a györgyeiben békés nyugalom van, hanem a tápiószelei és a budapesti brigádokban állandó a veszekedés, a torzsalkodás. Különösen akkor lángolt fel az ellentét, amikor szóbakerült, hogy a 6. számú Autójavító Vállalat akarja patronálni a továbbiakban a vadásztársaságot, A tápiószelei vadászoknak ugyanis az a véleményük, hogy miért ne alakíthatnának külön, önálló vadásztársaságot, miért kell nekik elfogad- niok a pestiek gyámkodását. Az utóbbi állításukat a következőkkel indokolják: A vadásztársaság pesti tagjai kisajátítják maguknak a vezetést. Mind a négy brigádnak ugyanis pesti vezetője van. Kifogásolják azt is, hogy egy- egy vadászat alkalmával nagyon sok vendéget visznek magukkal a pestiek és sok vadat kilőnek. M i sem volna egyszerűbb, mint engedélyezni a tá- piószeleiek különválását. Ezt azonban szinte lehetetlenné teszi a tavaly ősszel megkötött szerződés, amely úgy rendelkezik, hogy a tápiószelei és a budapesti brigádban 50 százalékban helyi és 50 százalékban pesti vadásznak kell lenni. Talán még így is meg lehetne oldani a különválást, ha a két vadászbrigád területe között nem lenne jelentős minőségi különbség. Mindegyik fél a jobbik, az 1581-es területet követeli magának. A terület szétválasztására pedig nincs lehetőség. Tavaly őszszer már-már úgy látszott, hogy megoldódik a probléma, a pestiek ugyanis megunva az állandó torzsalkodást, egy november 1-i keltezésű jegyzőkönyvben lemondtak az 1581-es területről és elfogadták a különválást. Később azonban semmisnek mondták ki az akkori határozatot, s ismét tovább folyik az áldatlan vita. A rosszul sikerült házasság ügyével foglalkozott már a megyei tanács vadászati felügyelője és az országos vadászszövetség is, de döntést még nem hoztak az ügyben. Az nyilvánvaló, hogy békesség úgysem lesz addig a két vadásztársaság tagjai között, amíg külön-külön nem válnak. Tudják ezt a megyei tanácsnál és az Országos Vadászati Szövetségnél is, —de mégsem cselekednék. Meddig várakoznak még? m. s. Solymári Vegyes Ktsz Solymár, József u. 26. Tel: 164—048, 8-as mellék. Cipész részlegeink Pilisboros jenön. Nagykovácsiban és Solymáron mindenféle lábbelijavíiást vállalnak. Mikroporózus talpú cipők, gumicsizmák, hó- és sárcipők szakszerű javítása. Bőrdíszműves részlegünk minden szakmába vágó munkát elsőrendű kivitelben végez! Szabóságunkban készült gyermeknadrágokat a megye állami és szövetkezeti üzleteiben vásárolhatja meg. Pilisvörösvári Vegyes Ktsz Férfi- és női fodrászatunk modern hajvágással, hajápolással, hideg- meleg dauerrel. előzékeny kiszolgálással áll a közönség rendelkezésére. Cipészműhelyünkben minőségi munkával készítünk férfi és női. valamint gyermekcipőket. Javítást, gumitalpai ást vállalunk. Tímár részlegünk bőrkikészítést, bélésbőrök készítését végzi az egész ország cipész ktsz-ei részére. Aszódi Vegyesipari Ktsz Cipészműhelyünkben elsőrendű kivitelben vállaljuk méretes lábbelik készítését, oldalvarrott férfi-, női és gyermekcsizmák közismerten jó minőségben készülnek Lábbelijavítást vállalunk. Lakatosüzemünk a lakosság részére, valamint közületek számára minden szakmába vágó munkát végezi Férfi- és női szabóságunk mérték után szép kivitelben készít férfi öltönyöket, zakókat, külön nadrágokat, női ruhákat, kiskosztümöket, felöltőket, kabátokat. Férfi- és női fodrászatunk modern munkákkal, előzékeny kiszolgálással áll a nagyközönség rendelkezésére. ZsámbékésVidékeVegyes Ktsz Zsámbék, Akadémia u. 8. Telefon: 813. Asztalos, cipész, fodrász, faesztergályos, lakatos, fémszivacs, kefekötő, gumijavító részlegeivel közvetlenül és közvetett úton a lakosság szolgálatában áll. Készít: épületasztalos munkát, háló- és konyhabútort, fémszivacsot, mindenfajta kefeárut, fából fürdőszoba és lábráesot, vaslábrácsot, hurkatöltőt, sakkfigurát, mc- . retes cipőt, cipőjavitást, regenerált gumicsizmát. épületbádogos munkát, fémtömegcikkeket.
