Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

1938. ÁPRILIS 1. KEDD FP*I ME( K^Ciríap .itiiifiimnniimimiHMmmninimmmtnmiifrmimnmiiin* EGYÉVES I A CEGLÉDI HEGYKÖZSÉG I A földművesszövetkezetek Pest megyei választmánya hozzájárult a MÉK-szövetkezet megalakításához I 1957. év tavaszán 15 ceg-z I lédt szőlőtermelő 12 katasz-s | téri hold szőlővel megalakí-s | totto Pest megye első hegy-i I községét, a földművesszö-1 ^vetkezet segítségével. Tet-E 1 szett a gazdáknak a társu-i | lás, s a tagok száma most cz§ ! egyéves évfordulón meg-% 1 haladja a hétszázat, míg o| | kezelésükben levő, saját tu-\ | lajdonukat képező szőlő-1 | terület a 950 kataszteri hől-% I dat. Az egy év alatt mind-^ 1 össze két tag lépett ki o | 1 hegyközségből. | Alakuláskor nem volts | semmi közös vagyonuk, míg | ! most csaknem 60 ezer fo-§ 1 rintnyi közös vagyonnal | | rendelkeznek. Közösen állt-1 1 tottak fel öt peronoszpóra | 1 jelzőállomást, s a védeke-1 1 léshez közösen szereztek be | | félezer mázsa égetett me-% fizet. Megtermett borukból= | íöO hl-t, a földművesszövet-i Ékezeti rendszeren keresztül § I értékesítettek, míg mintegy § ! 200 hl-t Cegléden, saját bor-% Ekimérésükben adtak el. 1 A hegyközség tagjai egy§ Eév alatt hat alkalommali 1 vettek részt tapasztalatcsere. | | látogatáson és a télen 16 § | szakjnai előadásból álló elő-1 1 adássorozatot hallgattak vé-1 1 gig. Az előadásokon mint-1 !egy 1120 szőlősgazda vettl | részt. Az idén havonta 1—11 1 tapasztalatcserét szervez-1 | nek, 1 Az idén e tagok közösen | | rendeltek meg 30 ezer ma-1 | zsa istállótrágyát és 200 hl | I bor befogadására alltalmasi I tárolópincét létesítettek. A | | napokban a tanáccsal közö-1 1 sen öt permetező brigádot | I szerveznek és három újabb | I peronoszpóra jelzőállomást | I létesítenek. Közösen vásá-1 1 rolnak 500 hl űrtartalmú | 1 hordót, s ezt a tagok cse-| I leélj/ kölcsönétj ellenében | | használhatják. A Tiszán-1 I tálon gyümölcsértékesitő | I helyet létesítenek. A tervek | | szerint ez évben 120 ezer | 1 forint értékű közös beruhá- \ 1 zást végeznek. A szükséges | | növényvédőszereket, műtrá-1 | gyát közösen szerzik be a % | földmüvesszövetkezettől. | 1 A hegyközség tagjai hol-1 | dánként 30 forintot fizetnek § | tagsági díjként, míg a meg-% | termett közepes termés ése-1 I tén mintegy hétezer hl bo-| 1 rulfc eladási árának 6—7 szá. | 1 zalékát fizetik be a közös \ | alapra. A hegyközség mun-1 1 káját Bódizs Antal mező-1 | gazdász hegyközségi elnök | | irányításával 11 tagú veze-§ | tőség intézi. A vezetőséget a § | nyáron újjáválasztják. 345 EZER NORMÁLHOLD­RA kötnek szántási, vetési, szállítási és egyéb traktormun­ka-szerződést a Pest megyei földmű vessző vetkezetek 1958- ban. Március 25-ig 22 ezer nh. gépi munkára kötöttünk szer­ződést az egyéni gazdákkal és a termelői társulásokkal, szak­csoportokkal. Szombaton egésznapos ülést tartott a Szövetkezetek Pest megyei Központja választmá­nya. Az ülésen megjelent Bo­kor József, a MÉSZÖV igazga­tóságának elnöke, Jámbor Miklós, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának osztályve­zetője, Dajka Balázs, a megyei tanács elnökhelyettese. Wirth Adám, a Hazafias Népfront megyei irodájának munkatár­sa, országgyűlési képviselő, Kókai Jánosné, a Termelőszö­vetkezeti Tanács Pest megyei megbízottja, országgyűlési képviselő. Komor Béla és Sza­bó Elemér, a megyei tanács osztályvezetői, a megyei vá­lasztmány és felügyelő bizott­ság tagjai, és a meghívott ven­dégek, összesen mintegy nyolc- vanan. A választmányi ülést Takács Gyula, a megyei választmány elnöke nyitotta meg, majd Dinnyés József, a MÉSZÖV igazgatóságának elnökihelyet­tese ismertette az igazgatóság javaslatát a MÉK és ZÖLDÉRT megszüntetéséről, illetve a Szövetkezetek Pest megyei Ér­tékesítési Központja megalakí­tásáról. Dinnyés elvtárs beszámoló, jában részletesen kifejtette, miért vált szükségessé a Pest megyei MÉK és ZÖLDÉRT központok összevonása és új néven szövetkezetté való át­alakítása. A MÉK szövetkezet ápri­lis 1-től választott szerv­ként működik, legfőbb szerve a közgyűlés lesz. A közgyűlés dönt kizárólagos hatáskörrel az alapszabály megállapításában és módosí­tásában, az éves mérleg és eredmény megállapításában, felhasználásában stb. A SZÖVOSZ igazgatósága hatá­rozata értelmében 1958-ban a közgyűlés funkcióit a MÉ­SZÖV választmányának kell ellátnia. A MÉK szövetkezetét 11 tagú igazgatóság (Ideiglenes jelle­gű) vezeti, élén az ügyvezető igazgató áll, aki az egyszemé­lyi felelősség alapján irányítja a MÉK szövetkezet operatív tevékenységét. Az igazgatósági ülések kö­zötti időszak alatt végzett munkájáról köteles be­számolni a* igazgatóság­nak. A tagszövetkezetek küldöttei­ből választott 7 tagú felügyelő bizottság is működik. Amint az elmondottakból is kitűnik — mondotta a továbbiakban Dinnyés elvtárs —, az új szö­vetkezet szervezete az eddigi­eknél sokkal eredményesebb munkát tud biztosítani, hiszen a földmű vessző vetkezetek nem állnak a MÉK t evékenységével érdekellentétben, hanem a MÉK tagszöveíkezeteként egy­ségesen tudnak közreműködni a felvásárlás problémáinak megoldásában. A földművesszövetkezetek feladata, hogy a MÉK diszpo­zíciója alapján közreműködje- nék az áru útjának lerövidíté­sében, vagyis a diszpozíció szerint közvetlenül a fogyasz­tóhoz, kiskereskedelmi egység­hez szállítsák az árut. A fel­vásárlók munkájával kapcso­latban elmondotta, hogy a földművesszövetkezetek felelő­sek a felvásárolt áruk minősé­géért. Ha e téren mulasztás történik, az okozott kárt a szö­vetfcezetnek. illetve a felvásár­lónak kell megtéríteni. A mi­nőségi ellenőrzés hatékonyab­bá tétele érdekében a Nagv. vásártelepen és a nagyobb fogyasztási gócokon ismét lét­rehozzák a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézetet. Je­lentős károkat okoz saját ma­gának az a szövetkezet, mely indokolatlanul lazítja a minő­sítést. A MÉK feladata jelentősen megnövekszik. A MÉK-nek kell biztosí­tani a megye zöldség-gyü­mölcs ellátását, de nagy mértékben közre kell működnie a főváros ellá­tásában is. A MÉK a termény, valamint a tojás-baromfi fel­vásárlása terén ellátja a föld­művesszövetkezetek érdekkép­viseletét. A földiművesszövet- kezetek megbízójaként végzi a szálastakarmány értékesíté­sét és ellátja áruval az olaj- cseretelepeket. Továbbra is fenntart kisegítő üzemeket (tartósító üzemek, szeszfőzdék, palackozó üzem), ezenkívül diótörőt és baromfikeltetőt is. A megye területén működő szakcsoportok felesleges bor- mennyiségét a bizományi bor­kimérésekben hozzák forga­lomba. Tanácsadást nyújt a MÉK a gyógynövényfeivásár- lók és termelők, valamint a szövetkezeti szeszfőzdék részé­re. Üzemelteti tejtermék fel­dolgozó telepét és diszpozíciós feladatot végez a rizsnél, cu­kornál és füstölthúsféléknél. Nagy feladataink vannak a társadalmi tulajdon védelme területén. Részben a szövetke­zetek ellenőreinek, dolgozói­nak, részben a társadalmi szervek, elsősorban a népi el­lenőrzési bizottságok bevoná­sával kell gondoskodni a fel- vásárlási munka ellenőrzésé­ről. a visszaélések leleplezésé­ről, a társadalmi tulajdon elle­ni bűncselekmények megelőzé­séről. Összefoglalva megállapíthat­juk — mondotta befejezésül Dinnyés elvtárs —, hogy ez évben igen nagy felada­tok előtt áll a földműves- szövetkezeti felvásárlási rendszer. Komoly nehézségekkel kell megküzdenünk célkitűzéseink megvalósítása érdekében. Meg kell azonban állapítanunk, hogy megvannak a szükséges előfeltételek arra. hogy közre­működjünk és eredményesen munkálkodjunk pártunk ag­rárpolitikai téziseinek megva­lósításéban. A beszámoló után Mile László, a MÉSZÖV főkönyve­lője az 1957. év mérlegét, Szi­kom Pál a felügyelő bizottság jelentését, míg Keszthelyi Im­re a MÉSZÖV pénzügyi tervét ismertette. A vitában tizenkilencen vet­tek részt. A hozzászólásokra Bokor József, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke vála­szolt. Utolsó napirendi pontként a választmány megválasztotta a MÉK szövetkezet 11 tagú igaz­gatóságát és 7 tagú felügyelő bizottságát. Ki kiért ran ? Az ember társas lény, egy­máshoz való viszonyát írott és íratlan törvények szabá­lyozzák. Van udvariassági szabály is. Ezt tudja min­denki? Nem hinném, mert van olyan ember, aki fel­rúgja ezt az egyszerű sza­bályt, sőt meg a társadalom­ban vállalt kötelezettségének sem tesz eleget. Ilyen a nagykátai 1. számú földművesszövetkezeti ital­bolt vezetője is. Legelemibb kötelességének sem tesz ele­get. Szabó úrnak tudni kellene: 1. a vendég kérésére vála­szolni; 2. az érdeklődésre reagálni; 3. felvilágosítással szol­gálni; 4. a vendéget udvariasan kiszolgálni. A történetet Szabó úr is­meri. Nem akartunk mást, mint a vendéglő éttermében megebédelni. De: 1. déli 12 órakor még jég­hideg volt az étterem; 2. italt nem szolgáltak ki és nem adtak felvilágosítást; 3. az érdeklődésre a válasz helyett goromba, elutasító feleletet kaptunk. Úgy, mintha az üzletvezető volna a császár és a vendég az alattvaló. Nem, Szabó uram! Önt a társadalom bizalma állította erre a posztra, arra vállalko­zott, hogy mint üzletvezető feleljen a vendéglő rendjéért, az udvarias, szolid kiszolgá­lásért. Tudom, hogy nemcsak velünk, hanem másokkal is gorombáskodott már. A MÉSZÖV ellenőrét például egyszerűen kirúgta a vendég­lőből. Hogyan? Honnan veszi magának ezt a bátorságot? Mit gondol, a vendéglőbe be­térő, ebédelni vágyó vendég van-c önért, vagy megfordít­va? Nem válik becsületére a flegma, goromba viselkedés. Szíves figyelmébe ajánljuk, ha már vállalkozott erre a munkára, tanulja meg az udvariasság elemi szabá­lyait ... Rendkívül gyümölcsöző a kapcsolatunk a szovjet mezőgazdasággal DR. SOMOS ANDRÁS NYILATKOZATA Dr. Somos András, Kos- suth-díjas akadémikus, egye­temi tanár a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökségének tagja nyilatkozott az MTI munkatársának a szovjet és a magyar mezőgazdaság együtt­működésének 13 esztendejéről. — A kapcsolat szilárd alap­ját az teremtette meg, hogy talpraállásunkhoz vetőmag­vakot, állatokat, üzemanyago­kat és gépeket kaptunk a Szovjetuniótól. A kezdeti ne­hézségek leküzdése ut,án kap­csolataink nemcsak fennma­Csak négy helyen vásárol fel a MÉK ez évben A Szövetkezetek Pest me­gyei Központja igazgatóságá­nak határozata értelmében a volt ZÖLDÉRT Központ nosztró-telepeit fokozatosan át kell adni a helyi földműves­szövetkezeteknek. E határozat értelmében április 1-töl mint földművesszövetkezeti felvá­sárlótelep működik a dabasi, a gödöllői, a halászteleid nosztró-telep, valamint Nagy­kőrösön nyolc, a nagytétényi őszibarackos övezetben 21 fel­vásárlóhely. Előreláthatólag, még a sze­zon beindulása előtt a föld­művesszövetkezetek veszik át a monori, nagykátai és a tá- piószelei nosztró-telepeket. Ebben az évben, 1958-ban te­hát az újonnan alakult MÉK szövetkezet csupán négy olyan helyen vásárol fel önállóan, éspedig olyan helyeken, ahol a technikai, vagy személyi feltételek miatt ez évben nem képesek a földművesszövetke­zetek átvenni a telepeket. Milyen árukat vesz át a szövetkezet ? Aprilis 1-től megyénkben a MÉK-szövetkezet révén kerül a megtermelt mezőgazdasági jellegű áru a fogyasztóhoz, a bel- és külföldi piacokra. Ez a diszpozíciós rendszer útján ál­talában úgy történik, hogy a MÉK a szállítás napját meg­előző 24 órával szállítási ren­delkezést ad a földművesszö­vetkezetnek. A rendelkezés megszabja a szállítandó áru mennyiségét, minőségét és át­vételi árát is. A földművesszö­vetkezet köteles — kötbérfi­zetési kötelezettség mellett —j a megadott áruk szállítását a kívánt helyre, időben és minő­ségben biztosítani. Nem engedik meg, hogy az előző évekhez hasonlóan, egye« földművesszövetkezetek csak akkor kérjenek diszpozíciót áruféleségek értékesítésére, ha azt maguk sehol nem tudják értékesíteni. Meg kell érteni, hogy az ország ellátási szük­séglete, az exportérdekek és az ipar nyersanyaggal történő ellátásának feladata megköve­teli: minden árut, amit a földművesszövetkezetek fel tudnak vásárolni, előzetesen be kell jelenteni s azt a disz­pozíció alapján ott kell érté­kesíteni, ahol arra a legna­gyobb szükség van. Az ellenforradalom utáni időkben a földművesszövetke­zeteknél meglehetősen megla­zult a minőségi fegyelem és az átvételeknél eltekintettek mind a termelői, mind a fo­gyasztói érdekektől. Ebben a* évben a földművesszövetkeze­tek kötelesek minden olyan: szerződéssel lekötött, beüteme­zett, minőségileg megfeleld* árut a termelőktől átvenni, amennyit az átvételre felajánl. radtak, hanem mind szaro­sabbakká lettek. Különösen felbecsülhetetlen értékű volt számunkra az a segítség, ame­lyet a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság építésének ta­pasztalataiból kaptunk a Szovjetuniótól. Az a körül­mény, hogy jelenleg állami gazdaságaink és termelőszö­vetkezeteink többsége szépen jövedelmező termelést foly­tat, hogy gépállomásaink a legfontosabb talajmunkákat gépesítették, beszédes bizo­nyítéka a szovjet tapasztala­tok helyes, magyar viszonyok­nak megfelelő felhasználási­nak. — A növénytermesztés min­den ágában találunk olyan módszereket, amelyeket ér­demes volt alaposan tanulmá­nyozni. A tiszántúli nagy ön­tözőcsatorna-rendszer meg­építésével bekövetkezett nagy­arányú öntözéses termesztési lehetőségeink gazdaságos ki­használásához például átvet­tük a Szovjetunióban bevált öntözőtelep-építési módszert. A gazdaságosabb vízhasználó* és talajszerkezet-kímélés ér­dekében áttértünk a kertésze­ti növények barázdás öntözé­sére. Most, amikor takar- mánybázisunk bővítésére nagy mértékben kiterjesztjük a hibridkukorica-termesztést, a magvak előkészítését gazda­ságosan végző, úgynevezett „hibridüzemekef’ elsősorban a Szovjetunióban kialakult üzemtípusok alapján építjük­— Az állattenyésztésben messzemenő hatása volt a ter­mészetszerű állatnevelési mód­szernek, az itatásos borjúneve­lésnek, a mesterséges megter­mékenyítés bevezetésének, va­lamint az állatok jó takarmá­nyozását nagy mértékben elő­segítő nagyüzemi silózás beve­zetésének. Mezőgazdasági gép. parkunk fejlesztéséhez a Szov­jetuniótól úgyszólván vala­mennyi géptípusból kaptunk mintapéldányokat, valamint műszaki leírásokat. A ma már nemzetközileg is elismert AC 400-as magyar gabonakom­bájntípus kialakításához szov­jet kombájn adta az alapok Ugyanígy szovjet műszaki ta­pasztalatok felhasználásával gyártjuk a silókombájnt és kukoricakombájnt is. A ha­zánknak átadott különböző mezőgazdasági vonógépek, ekék, vetők és betakarítógépek száma meghaladja a háromez­ret. — Tudományos kutatómun­kánk megszervezésében érté­kesen használtuk fel a Szov­jetunióban járt magyar kuta­tók tapasztalatait, s a nálunk járt vendégek tanácsára mező- gazdasági kutatási intézmé­nyeink hálózatát termesztési tájakra építettük. Létrehívtuk az intézeti tudományos taná­csot, a nemesített fajták kor­szerű minősítésére országos fajtaminősítő tanácsot létesí­tettünk. Kiépítettük a fajta­minősítés országos kísérleti hálózatát. — Ugyanakkor túlzás és di­csekvés nélkül rhondhatjuk, hogy együttműködésünk a szovjet mezőgazdasággal, tá­volról sem volt egyoldalú. A szovjet tudósok például nagyra becsülik és tanulmányozzák a talajtani tudományokban elért magyar eredményeket, s külö­nösen nagy érdeklődést tanú­sítanak a szikesek és homok­talajok javításának hazánkban kialakított módszerei iránt. Nagyra értékelik a magyar növénynemesítési eredménye­ket is. Az állattenyésztési munkában felhasználják mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a magyartarka te­hén, a mangalica és híres ló­fajtáink tenyésztésével kapcsa, latban nyújtani tudunk. A kereskedelem és az ipar mindéit megtesz, hogy zavartalan legyen az ünnep előtti bevásárlás — kéri, hogy a lakosság is járuljon hozzá Visszavonhatatlanul itt a tavasz. Az újhartyáni földmű­vesszövetkezeti bolt elé már kirakták a mezőgazdasági kisgépeket, hadd lássák a gazdák, hogy mi van a boltban jjj Az élelmiszer- és húsboltok | szombaton is nyitva tartanak, így | azok, akiknek pénteken, április |4-én az ünnep alatt elfogy az 1 ennivalójuk, szombaton megvehe- ! tik a vasárnapi ebédhezvalót. | Szombaton ugyanis többek között | 43 vagon kenyér kerül a boltokba, fa tejipar friss tejet szállít az üzle­tieknek, a húsboltok pedig már 1 csütörtökön estig feltöltik raktá- I raikat. A vágóhídon szombaton ügyeletet tartanak és azok a hús­boltok, amelyekből szombaton dél­előtt elfogy az áru, rövid időn be­lül közvetlen szállítással utánpót­lást kapnak a vágóhídról. A fűszer-, tej- és kenyérboltok szombaton reggel 7-től délután 2 óráig kötelesek nyitvatartani a piacokkal együtt. A húsboltok reg­gel 8-tól délig lesznek nyitva. Cukorkát, s egyéb édességet szom­baton és vasárnap a rendes nyitva­tartási idő alatt lehet vásárolni, A sződligeti általános iskolások féltő szeretettel díszítik iskolaszövetkezeti boltjukat, melyben az ő forintjaik is benne vannak V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom