Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-30 / 101. szám
1958. ÁPRILIS 30. SZERDA ME er El ü/C irl 3 •PT Az üzemi pártszervezetek legfontosabb feladata A család, amj,jtor házat épít magának, már jó eleve számba veszi a hozzá szükséges anyagi fedezetet és a családtagok munkaerejét. A fészekrakásnak ez az íratlan, ősi törvénye szigorú rendként követeli meg az építkező család valamennyi tagjától, hogy dolgát összhangban, szorgalmasan végezze el. S vajon adhat-e a család feje felmentést véreinek, ha azok bármelyike hanyagságból vagy kénye- i lemből lemarad a munkában, késleltetve ezzel az otthon megteremtésének alapját? Aligha... önkéntelenül is ilyen gondolatsor támad az ember agyában, amikor Pest megye múlt évi ipari termeléséről készült jelentést olvassa. A tájékoztató hat vállalatot említ, amely adósa maradt 1957. évi terve teljesítésének. Az üzemek, vállalatok sokaságában ez a szám csupán törpe kisebbséget tesz ki. s általában az elmaradás százaléka is töredéknyi. (Kivétel csupán az Ikladi Műszergyár, valamint a Nagykőrösi Konzervgyár, amelynél , nem éppen töredékekről van szó.) A hat üzem termelési kiesése forintban mégis a sokmillió érték elvesztését jelenti, amit népgazdaságunk nem engedhet meg magának. * Nem célunk felhánytorgatni Jt múltat s arra sincs módunk most. hogy részletesebben foglalkozzunk a tervteljesítést akadályozó tényezők elemzésével. Ezt a munkát országos, megyei, valamint üzemi szinten bizonyára elvégezték az arra illetékesek, joggal reméljük hát. hogy a drága tandíj mégsem veszett teljesen kárba. A legfontosabb tanulság azonban az üzemi párt- szervezeteké. a kommunistáké kell, hogy legyen. És itt nemcsak az említett üzemekre gondolunk. v^T >r 3*J>1 Sokszorta elmondott Igazság. hogy egy üzemi pártszervezet jó vagy rossz munkája elsősorban abból állapítható meg. hogy hatása mennyiben befolyásolja a termelést, a termelékenységet, vagy másképpen szólva: érvényesül, s hasznosnak bizonyul-e a párt A tavasz a horgászokat is kicsalogatta a dunapartra •Jelentősen csökkeni a iöménysiesz fogyasztás Érdekes számok a kereskedelem három hónapos munkájáról A Belkereskedelmi Minisztérium tervgazdasági főosztálya elkészítette az első negyedév áruforgalmának értékelését. Eszerint a kiskereskedelem az év első három hónapjában több mint 8 százalékkal forgalmazott többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. 1956 első negyedévéhez képest pedig körülbelül 18 százalékos a forgalom emelkedése. Az összáruforgalmon belül az elmúlt évhez képest valamelyest növekedett az élelmiszerek aránya az iparcikkek rovására. Az élelmiszerek közül jelentős mennyiségben vásároltak vajat, húst, csokoládét, déligyümölcsöt, gyarmatárut. A bérből és fizetésből élők reáljövedelmének emelkedése folytán a városi forgalom gyorsabban növekedett, azaz az állami kiskereskedelem áruforgalmának növekedési üteme meghaladta a szövetkezeti kereskedelemét. A jelentés röviden értékeli a húsvét előtti forgalmat. A nyereségrészesedések kifizetése a tavasz beköszöntése, valamint a szokásos búsvét előtti forgalom mjnden eddiginél nagyobb forgalmat jelentett. Egyes ruházati szaküzletek és áruházak forgalma nemcsak az előző hetek átlagos napi forgalmát, hanem az elmúlt év karácsony előtti csúcsforgalmi napjait is túlszárnyalta. Ennek ellenére a forgalmat a kereskedelem zavartalanul, általában a lakosság megelégedésére bonyolította le. 1958 első negyedévében tovább csökkent a töményszesz fogyasztása. 1956 első három hónapjához viszonyítva a kereskedelem mintegy 10 százalékkal kevesebb rumot, pálinkát, stb. szerzett be. Ezzel szemben mintegy 10 millió literrel több sör fogyott. A vendéglátó főigazgatóság és a vendéglátóipari vállalatok több intézkedést tettek, amelyek a lakosság jobb ellátását és az alkoholfogyasztás további csökkentését célozzák. így például több helyen létesítettek alacsony osztályba sorolású zene nélküli éttermeket és megszüntettek több italboltot. Hatezer váiidorméhész a Duna és a Tisza partján A Kiskunság nagykiterjedésű gyümölcsöseinek virágzása szinte vonzza a méhészeket, az.ország más megyéiből is sokán jönnek ide. Ez ideig már hatezer vándonméhész telepedett meg a Duna és a Tisza partján. A füzesek elvirágzása utón a most nyíló gyümölcsfákról kezdik a hordást a méhek. Az akácvirágzás idejére újabb nagyszámú vándor- méhészt várnak a Kiskunságba. szervező, irányító, ellenőrző és nevelő szerepe? Ügy véljük, ha megkérdeznénk bármely üzem pártvezetőségét, a fenti ismérveket hibátlanul elsorolnák. Ugyanakkor az is tény. hogy még kevés helyen tesznek eleget annak az elvnek, hogy a pártszervezet legfőbb gondja a termelés. Igaz, nem könnyű feladat ez. Akkor sem volt gyerekjáték, amikor a párt mindennapi munkájának gyakorlatában erősen érvényesült az adminisztratív jelleg, amikor a sokoldalú felvilágosítás és meggyőzés helyett első helyen a közvetlen utasítgatások szerepeltek. Ma talán nincs is olyan üzemi pártszervezet megyénkben, ahol a kommunisták a régi rossz módszereket próbálnák alkalmazni a termelés párt- irányításában. Nem is ez a probléma. Sokkal inkább az, hogy pártszervezeteink csak lassan tanulják meg az MSZMP új munkastílusát, sőt nemcsak a „hogyan" okoz gondot legtöbbjüknek, hanem a „mit” is. Sok helyütt nagyon leegyszerűsítve fogják fel a termelés pártellenőrzésének funkcióját. A munkatervekben gyakran lehet ilyeneket olvasni: „beszámoltatjuk a vállalat igazgatóját az éves terv (esedékes) állásáról”, vagy: „az üzem főmérnöke beszámol az új gyártmányok bevezetése óta elért eredményeikről” stb., stb. Mindez nagyon fontos része a pártszervezet tevékenységének. Nagyon szükséges, hogy a pártvezetőség s általa a tagság hű képet kapjon a terrpelés helyzetéről, a gyár problémáiról. Ahhoz azonban, hogy a kép kerek legyen, nem kevésbé szükséges azoknak a tapasztalatoknak összegyűjtése, amelyeket a termelés bonyolult viszonyaiban jártas kommunisták szereznek munkájuk során. Az; a pártvezetőség irányít jól, amely a két oldalról érkezett információkat össze- &yűjti és feldolgozza, az a pártszervezet tölti be jól feladatát, amelynek összehangolt erőfeszítése a termelés akadályainak leküzdésére, a tervfeladatok sikeres elvégzésére irányul. Amióta megjelent a kormány takarékosságról szóló határozata és azt követőleg a párt felhívása az ország népéhez, az üzemek ezreiben egészséges pezsgés indult meg. A gazdasági vezetők, a párt- szervezetek, az üzemi tanácsok mind azt kutatják, hogyan tudnák gazdaságosabbá tenni a termelést, ami a népgazdaság stabilitásának s egy ben a dolgozók életszínvonala emeléséneik egyedüli alapja. Sorra hangzottak el felajánlások, amelyek az üzem, a gyár s más vállalat gazdaság' viszonyainak reális felméréséből erednek. Vannak üzp mek, iparágak, amelyek a még ki nem használt, rejtett tar. talékok feltárásával, a terv- fegyelem megszilárdításává'1 már ebben az esztendőben sok millió forinttal többet akarnak visszaadni a népgazdaságnak. mint a korább* években. A Csepel Autógyár például 14 millió forint megtakarítást tűzött célul maga elé. A legszerényebb megtakarítások is hatalmas érték kel növelik államunk javait S hogy mik lehetnek ezek ? megtakarítások? Erre itt csal általánosságban lehet válaszol ni. Mindenekelőtt az anyaggal. különösen az importanyaggal, valamint a munka idővel és az energiával való takarékosság. Mindezt tér mészetesen úgy, hogy az ön- költségcsökkenés ne menjen a minőség rovására, ne szaporítsa, hanem éppen minimálisra szorítsa le a selejtet. A taka- rékosság nagy feladatát szolgálja a társadalmi tulajdon fc> kozott megbecsülése, a gyárts mányok, termékek, gépek éa más berendezések, valamint az üzem épületeinek gazda módjára történő gondozása stb. Ebben a nagy_ hosszú időre szóló munkában a pártszervezeteknek,- , a kommunistáknak kell élenjárniuk. Példamutatásuk, kezdeményezésük erkölcsi alapot nyújt arra, hogy bátran és következetesen fellépjenek a lazaságok ellen, hogy ellenőrző, felvilágosító, ösztönző szerepüket eredményesen betölthessék. De ehhez az is hozzátartozik, hogy a kommunisták alaposan ismerjék üzemük belső viszonyait, j a főbb tervszámokat, a tér I melés mindenkori helyzetét. ; Ennek tárgyi feltétele viszont \ az, hogy a pártvezetőségek \ tartsák kézben aktíváikat, i rendiszeresen lássák el őket I információval, feladatokkal. András Endre Az őrmester úr vigyázba merevedik, úgy jelent. — Kovács XIII. János őrmester a Pokol-majorból alázatosan jelentkezik. Sürgős segítséget kérek! Hallgat, láthatóan feleletet vár, majd belesápad a válaszul kapott szóba. — Értettem! — rebegi csendesen, s mint akinek hite omlott össze, teszi a helyére a telefon kagylóját. — Nem adnak! — fordul segédjéhez. — A városban is mozgolódnak az emberek. Hogy a fene esne már a sok kenyérpusztítóba! Klára szeme felcsillan a szóra. Ha fél is az elkövetkező percektől, a szíve mélyén mégis csak örül. Az egységnek. Ami ezekben az órákban teremtődik. Városon és falun. A kakastólI acélkék fénye felvillan előtte. — Ki vagy? Honnan kerülsz ide? — reccsen durván arcába a szó, amelyet nyomban pofon kísér. A vér kiserken az orrán, de azért hallgat keményen. Nem árulhatja el a városi elvtársakat. Még ha agyonverik, akkor sem! A szavát adta erre, amikor jelentkezett. Az őrmester úr újra kísérletezett. De megint csak hasztalan. Véres kezét a pofon után a lány ruhájába kente, aztán átadta a segédjének. — Szedj ki belőle valamit! — s dobta felé az asztalon fekvő lovaglópálcát. — Én addig a megyeházán próbálkozom. Bizton megörülnek majd egy ilyen jó fogásnak! — s véreres szeme tűzben égett. — Talán még kitüntetés is jár érte ... Klára a testére tapadó vizes ruhában megborzongott, amikor a marcona legény kituszkolta maga előtt az ajtón. Amaz észrevette, s gúnyosan az arcába röhögött, — Fázunk, tubicám? MaJd mindjárt melegünk lesz, no félj! — s azzal belökte a pajta szélesre tárt ajtaján, — Neved? Hallgatás. — Irataid? — s durva kezek siklottak végig testén, kutatva valami kézzelfogható bizonyíték után. — Gondoltam mindjárt! Az ilyen kiruccanásokhoz nincs szükség az iratokra. Mi? A lábával belökte az ajtót, s a sarokból valamiféle lócát ráncigáit elő. — Hasra! — rivallt a lányra, de Klára ágy állt továbbra is, akár a kőszobor. S amikor az újabb parancsra sem engedelmeskedett, a hajánál fogva rántotta le. Ügy maradt moccanatlanul. A legény újra matatni kezdett a sarokban, s amikor visz- szatért, kötelet tartott a kezében. Először a két karját fűzte össze, hogy a vékony kötél a húsába mart, majd a derekát is odahurkolta a pádhoz. — Nos? Még mindig hallgatunk? — hullottak ajkáról a gúnyoros szavak, de válasz egyikre sem érkezett, mire megvonta a vállát. — Nekem így is jó! A pálca lesújtott. Egyszer, kétszer, háromszor — irgalmatlanul. Klára összeharapta keskeny ajkát, hogy ne törhessen elő a sikoly. A félelem szava. Vagy az árulásé. Csák a teste rándult össze, amikor a pálca rácsapott. A segédcsendőr már tajtékzott a dühtől. Csak nem fog ki egy ilyen taknyos kölyöklány őrajta? Hogy az isten pusztítaná el, valahány is van ezen a földön. Miattuk nem emelkedhet magasabbra. Lehajolt, s vadul ráncigálta feljebb az átázott ruhát. — Majd megtanitlak én a magyarok istenére! — sziszegte a lány fiilébe, s izmos markában sercenve szakadt a ruha,. Felvillant a lány combja. A bot surrogva hasította a levegőt, s éles csattanással hullott a meztelen, gyönge testre. Klára felsikoltott. — Hé! — dörrent válaszként odakintröl. — Indulunk. A majorban vas villára kaptak a paras ztdk! A pálca még egyszer lesújtott, csak aztán hullott a földre. Az ajtó becsukódott a legény mögött. Klára jól hallotta nemcsak a zár csikordu- lását, de az őrmester úr szavait is. — Mozgás, az anyád keserves istenit! Még egy órát kell kitartanunk. Addigra megérkezik a segítség is. A megyeházról. A csizmák mind távolabb dobbantak, majd lassan egészen elhalt zajuk. Aktkor valaki megkocogtatta a pajta ajtaját. — Itt van? Nehezen jött ajkára a szó — Itt. Hallotta, hogy valaki nékifeszül a gyönge tákolmánynak. aztán nagy robajjal tört be a pajtába. Az egyik legény- ke volt, akit melléje rendeltek. Amikor az megpillantotta, meghökkent, s nagy zavarában a kabátját dobta fedetlen combjára. Aztán sietős mozdulattal megoldotta: a, kötelet — Ne haragudjon — mondta egyszerűen. — Előbb nem jöhettem. Klára teste sajgott a kegyetlen botozástól, s fájdalmasan felszisszent, amikor keze u combjához ért, de az ajka \ ■már mosolygott. — Elmentek? — El. Amikor észrevettük, \ hogy magát elfogták, Pista \ nyomban az emberekhez sie- \ tett. Én meg idejöttem. — \ Csendesen lehajtotta a fejét. \ — És hallottam mindent. Ma- \ ga egy hős! A lány véres arcát törölgel \ ve a fiúra nevetett. t— Mi újság odakinn? — Az emberek énekelnek. \ Az Internacionálét. Pista i mondta nekik. Hogy elcsalja \ innen a fogdmegeket. Most.! aztán bottal üthetik a nyo- \ mát. Kileptek a pajtából, s a \ fiú egy kerékpárt tolt a lány elé. Isten tudja, honnan szerezhette. — Fel tud ülni? — Megpróbálom. — Aztán siessen. Ha erre megy — mutatta az irányt —, senki sem veszi észre. — Köszönöm. De figyelmeztesse az embereket. Erősítést várnak a városból. Csak semmi rendbontás! — Attól ne féljen! Hiszen ünnep van ma! — Igen. Gyönyörű szép ünnep. 1931 május elseje — s búcsúzóul még egy pillantást vetett a fehéren izzó feliratra. Világ proletárjai egyesüljetek! A kerékpár gumija sisteregve perdült a dűlőút lágy porán. Aztán csönd lett. Csak a tavaszba zsendülő határ ezer színű muzsikája csendült. Ujjongva, reménytkel- tön. Mintha maga a természet, is meghajolt volna az új törvény előtt. Az égen magasan járt már a Nap, minden fénybe, aranyba borult, boldog lett. Ifjúsági társasutalások Csehszlovákiába A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, a CEDOK és az „Express” Utazási Iroda között létrejött megállapodás értelmében 500 magyar fiatal turista utazik a tavasszal és a nyáron Csehszlovákiába. A tavaszi utazások útvonala a következő: Pozsony—Brünn—• Prága, Prága—Sobesin— Pozsony—Oravske Podzamok —Magas Tátra. A csoportok műsorában városnézések, kulturális emlékhelyek megtekintése, üzemlátogatások is szerepelnek. A Sobesinbe ellátogató fiatalok egy nagy nemzetközi turista-találkozó vendégei lesznek. További tárgyalások folynak a három-négynapos utazások szervezésére, Pozsonyba, Kassára és más felvidéki városokba. ] A legfontosabb alapanyagokból és legkeresettebb cikkekből túlteljesíti tervét ti könnyűipar Súlyos egyéniség Jugoszlávia „legsúlyosabb” nője az észak-szerbiai Belji- nában élő, 25 éves özvegy P. Carvicné. Százharminc kilója egy csöppet sem akadályozza rendes háziasszonyi tevékenységében vagy a mezei munkában. Amikor moziba megy, saját ülőalkalmatosságot visz magával. Textilszükséglete is tekintélyes, mert pontosan kétszer annyi anyagra van szüksége, mint más nőnek. A tiszteletreméltó özvegy a legjobb egészségnek örvend és állandó víg kedélye miatt közszeretetben áll. Fekete Zoltán: Talajtan és trágyázástan ' A mű a termőtalaj kialakulásának ismertetésével kezdődik, ezután a talajképződés abiotikus előzményeit és tényezőit mutatja be a talaj fizikai-kémiai viszonyain keresztül. A talaj képződés biológiai folyamata a következő fejezet tárgya. A mű második részében szerző a talajtan alkalmazásának területeivel ismerteti meg az olvasó^,.. Ezen bé^ül a kertészét -és szőlészet ilyen irány’ú tud¥í#a- a Jéázletesen. Különösén a ‘.szőlőtermesztés talajtani vonatkozásai” című fejezet értékes. További fejezeteiben a tála j javítással, a talaj műveléssel kapcsolatos talajtani fogalmakkal* a talajvédelemmel és a talaj víz- gazdálkodása és öntözése problé*» máival foglalkozik. A mű harmadik részében a talaj termelékenységének fokozásával, a trágyázástannal ismerkedünk meg. Ez a rész négy fejezetben tárgyalja a műtrágyázást, a szervestrágyázást, valamint a trágyázás! szaktanácsadást és a szabadföldi kísérletezést. A szerző minden fejezet végén részletes szakirodalmi tájékoztatást ad. A könyv az Agrártudományi Egyetem tankönyve, agronómusok továbbképzésére is kiváló eszköz. Földvári Ferenc több lesz a nagy gyapjútartalmú szövet. A könnyűiparban fő cél, hogy ugyanannyi késztermék előállításához fél vagy egy százalékkal kevesebb nyersanyagot használjanak fel, anélkül, hogy az áru minősége romlana, tehát csupán a hulladék, s a gyártás közben veszendőbe menő anyagok csökkentésével. Még pontos, részletes adatok nincsenek erről a minisztérium birtokában, de úgy látják, hogy ezt a célt eddig sikerült megvalósítani. A minisztérium vezetői most ismételten felhívták a gyárigazgatók figyelmét, hogy csak azt az árut gyártsák, amire rendelésük van és igyekezzenek új, keresett cikkeket forgalomba hozni. Az idei új gyártmányok között lesz a régóta nem kapható selyemballon, a szintetikus szállal erősített gyermek tréningruha, a gyermek nylon fehérnemű. Megkétszerezik a tűsarkú cipők gyártását és az üzletekbe kerülnek a műszállal erősített bútorszövetek, a ruhaanyagok közül a bársonyutánzatok, a fémszálas taftok és a hernyóselymek, a len-kenderipar újfajta csíkos divatszövetei. [ Amikor a Könnyűipari Mi- jnisztérium vezetői az 1958-as ; tervet ismertették^ irányelv- j ként szabták meg, hogy csak j azokat a cikkeket és annyi i árut készítsenek a gyárak, I amennyi tervükben szerepel. ! Csupán az úgynevezett hiánya j cikkekből és az importmegta- I hárítást jelentő alapanya-gok- | ból gyárthatnak többet. | Az első negyedévet a köny- [ nyűipar 103,7 százalékos terv- j teljesítéssel zárta és most meg- [ vizsgálták, hogy hol és miből I adódott ez a többlet. Megálla- I pították, hogy | azokban az iparágakban i fokozódott a termelés | mennyisége, ahol ez kívánatos volt. 1 Terven felül adott fonalat a | pamutipar, a rostipar pedig a | kenderfonal-gyártáshoz adott |több alapanyagot, s ezzel csök- |kenthetik , a len-kenderipar ! nyersanyag-importját. 6,1 szá- ! zalékkal több cipőfelsőbőr és 1 ugyanennyivel több papír is | készült. A készáruk közül ki- ! emelkedő a bútoripar 110,2 | százalékos tervteljesítése, 4.2 | százalékkal növelték a fino- ! mabb szövetek alapanyagául | szolgáló fésűs gyapjúfonal | mennyiségét és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben
