Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-30 / 101. szám

4 ^ü/Cirlap 1958. Április so. szerda A SZŐ VOSZ felhívása a termelésre alakult egyszerű szövetkezetek megerősítésére A Szövetkezetek Országos Szövetségének igazgatósága felhívással fordult a szövet­kezeti szervekhez, s a földmű­vesszövetkezetek dolgozóihoz, hogy az eddigieknél nagyobb támogatást nyújtsanak a ter­melésre alakult egyszerű szö­vetkezetek megerősítéséhez. A felhívás megállapítja: növekedett az egyszerű szövetkezetek száma és földterülete, bővült a kö­zös termelési tevékenység, s túlnyomórészt saját erőforrások felhasználásá­val megsokszorozódott a közösségek vagyona. A komoly eredmények mellett azonban hibák is mutatkoz­nak. Számos esetben a mű­ködő szakcsoportok és tár­sulások nem tartják meg az érvényben levő jogszabályo­kat. vagy a választott szö­vetkezeti szervek határozatait. Tapasztalhatók olyan törek­vések, hogy a szakcsoportok és társulások nem a termelés jobb megszervezésével, a ter­méshozamok növelésének, az áruk minőségének javításá­val. hanem spekulációs tevé­kenységgel akarnak nagyobb .jövedelemhez jutni. Egyes szakcsoportok nem gyűjtenek közös vagyont, s ezáltal nem tudják fejleszteni gazdálkodá­sukat. Másutt olyan szemé­lyek is részesülnek a jövede­lemből, akik nem vesznek részt a termelő munkában. Ezek a kedvezőtlen jelenségek gátolják a termelésre alakult egyszerű szövetkezetek fejlő­dését és rontják a szövetkezeti mozgalom jó hírét. A SZÖVOSZ igazgatósága felhívja a szövetkezetek vá­lasztott szerveit, tagjait és dolgozóit, hogy ben kell részesíteni a gyorsan megtérülő olyan beruházáso­kat, amelyek a termékek mi­nőségének javítását vagy a terméshozamok növelését se­gítik elő. A földművesszövetkezetek és a szövetkezeti felvásárló szer­vek a közös értékesítésre te­remtsenek ösztönző feltétele­ket és a felvásárlásoknál a ter­melőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti cso­portok mellett részesítsék előnyben az alacsonyabb típusú társulásokat is. Arra kell törekedni, hogy a különböző kedvezményekből származó javak elsősorban » közös alapok növelését szol­gálják. Nem szabad megen­gedni, hogy a tagok akár a közös gazdaságban, akár egyé­ni gazdaságukban kizsákmá­nyolást folytassanak. Továbbiakban a felhívás hangsúlyozza, hogy a szántóföldi növényter­mesztés terén a géphasz­nálati társulásokat kell alapvető formaként ki­alakítani és erőteljesen fejleszteni. Az öntözött területek össze­fogására vízgazdálkodási és vízhasznosítási társulások szer­vezése célszerű. A nagykiter­jedésű szikes és savanyú ta­lajok megjavításét talajjavító társulások és szakcsoportok segíthetik. A földművesszövet­kezeti szervek tudatosítsák a szőlő- és gyümölcstermelőkkel a hegyközségi szövetkezetek előnyeit. Az eddigieknél na­gyobb súlyt kell helyezni az állattenyésztési szakcsoportok­ra és társulásokra. Az állat- tenyésztési közösségek főként törzskönyvezett állatok be­szerzésével, tenyésztő munká­val, továbbá állathízlalás kö­zös megszervezésével foglal­kozzanak. Ennek során a szak­csoport tevékenységét a közös legeltetés megvalósítására, a közös takarmány termesztés ki­alakítására is ki kell terjesz­teni. Nyomós ok Masamaya japán város ve­zetősége hosszú és viharos vi­ták után elhatározta, hogy lebontatja az Asaha-folyón át­vezető régi fahidat és újat építtet. Az intézkedésben nincs semmi csodálatos, ha megnézzük a helyi statiszti­kát, amely szerint tavaly 42- en fulladtak a folyóba, mert a régi híd résein át a vízbe dfetek. A halottak között van a városi önkormányzat két tagja is. Műszaki filmbemutató A Nehézipari Minisztérium műszaki filmszolgálata új filmjeiből rendezett bemuta­tót tegnap a szakemberek és a sajtó képviselői előtt Buda­pesten a Duna Filmszínház­ban. Műsoron szerepelt a kettes és a hármas számú nehéz­ipari híradó, a Hidasi bánya­rakodógépet bemutató szak­film, a Nincs véletlen és a Legokosabb ember című kis- filmek. A híradók bemutatták a bánpusztai külfejtést, az épü­lő pécsúj helyi erőművet, a SZOT munkavédelmi kiállítá­sát, .ismertették a pécsi szén­mosó rekonstrukciós munká­latait, elvitték a nézőt a tata­bányai meddő-bányaüzembe, s az országos bányászifjúsági tanácskozásra. Láttuk az aj­kai erőmű bővítési munkála­tait, fejlődő bauxitbányásza­tunkat, az új hidasi brikett­gyárat és néhány felvételt a Dorogi Bányász labdarúgó- csapatának egyik mérkőzésé­ről. A filmkockák a néző elé tárták, hogy egyes helyeken mennyi jó faanyag, sín és egyéb anyag hever szerteszét. A híradó felhívta a bányá­szokat, tegyék magukévá kor­mányunk takarékossági felhí­vását és gyűjtsék össze, ment­sék meg a még használható anyagokat, gazdálkodjanak ta­karékosabban a drága bánya­fával. A Nincs véletlen című kis- film Rajz János Kossuth-dí- jas, Sándor Géza és Farkas Antal főszereplésével tanul­ságos történetben hívta fel a figyelmet a bányasújtólég ve­szélyességére. A Legokosabb ember című kisfilm Bilicsi Tivadar, Pethes Ferenc érdé- j mes művész, Lelkes Dalma és Agárdi Gábor főszereplésével derűs perceket szerzett a né­zőknek és a bányagépek hasz­nálata mellett érvelt. Számunkra külön érdekes- \ sége volt a bemutatónak, i hogy a híradóban láthattuk j a váci Forte-gyárat. Annak j is örülünk, hogy a kettes j számú híradót és a Nincs vé- ; letlen című kisfilmet Forte- i filmre vették fel és megje- \ gyezhetjük, hogy ezek a fii- j mek tovább öregbítik a Forte j gyártmányok hírnevét. JAROSLAV HASEK iaídtlíúntk 75. éüf&rduJóia, gondosan tanulmányozzák az MSZMP agrártéziseit, a SZÖVOSZ IV. kongresz- szusa által megszabott me« zőgazdasági termelési, szervezési feladatokat, ^unkájukkal segítsék, elő a mezőgazdasági termelés fel­lendítését. a nagyüzemi szö­vetkezeti gazdálkodás széles­körű kibontakozását. A föld­művesszövetkezetek. a föld­művesszövetkezeti járási és megyei központok tekintsék alapvető feladatuknak a meg­levő szakcsoportok és társu­lások szervezeti és gazdasági megerősítését, továbbá moz­dítsák elő új közösségek alakulását. A termelés növelése érde­kében a szakcsoportok és társulások hiteleket igé­nyelhetnek. Elsősorban olyan beruházá­sokat kell támogatni, ame­lyek közös telepítésekkel, éoü- letek, öntözőtelepek létesíté­sével a nagyüzemi gazdálkodás egy-egv elemét valósítják meg és ezáltal a termelők jelentő­sebb rétegét tudiá.k a szak­csoportokba tömöríteni. Előny­75 ÉVVEL EZELŐTT, 1883. április 30-án született Jaros- lav Hasek, a modem cseh­szlovák irodalom világviszony­latban is egyik legjelentősebb alakja és fiatalon, nem egé­szen 40 éves korában, 1923. január 3-án, tehát 35 évvel ez­előtt halt meg. de Svejk hal­hatatlan alakjában olyan szel­lemi kincset hagyott örökség­képpen népére és az egész em­beriségre, aki a világirodalom­ban máris elfoglalta méltó he­lyét Don Quijote, Harpagon, Shylotík, Tartuffe és a többiek társaságában. Jaroslav Hasek fordulatok­ban annyira gazdag élettörté­nete maga is szerves részlete a letűnt világ és társadalom reá­lis rajzának. Prágában szü­letett, apja kisfizetésű tanár, szürke tagja annak a kispol­gári rétegnek, amely gyámol­AgUSI tálán oszlopa volt a századok óta osztrák uralom alatt ver­gődő Csehország társadalmi struktúrájának. A fiatal Ja­roslav a maga legszűkebb kör­nyezetében ismerhette már meg ezt az akaratnélküli réte­get. az osztrák rendszer, va­lamint az osztrák császár hold­jába szegődött főúri klikk alá­zatos szolgálóját. Látta és fel­ismerte a rendszer hitványsá­gát. embertelenségét, hazug képmutatását, álszenteskedé­sét, de a csillogó felszín alatt nyomorgó tömegek sötét sor­sát is meglátta. A felismerés lázadót nevelt belőle, lázadót mindenki és minden ellen, aki és ami az uralkodó rendszeri szolgálta. A KUK militariz- mus, a klerikal izmus, a sovi­nizmus, a bürokratizmus és a szervilizmus ellen. Mélységes undorral fordult el ettől a tár­sadalomtól és menekült a kis­emberek világába. Prágai kis- kocsmákban, szűk sikátorok­ban, a nyomortanyákon élte a maga életét, amely olyan visszatetszést keltett a finy- nyás „gutgesinnt” polgári társadalomban. És ebben a mély rétegben találkozott elő­ször Sveikkel, a derék kis­polgárral és katonával, aki már régen rájött arra, hogy a nyílt küzdelemnek komoly eredménye ebben a hazug vi­lágban nem lehet. Harcolni azért okvetlenül kell, ha más­képpen nem megy, hát a hü­lyeség minden acélpáncélnál ellenállóbb vértezetében. Túl­zásba kell vinni a kor és a rendszer uralkodó jelszavát, a lojalitást, egészen hülye túl­zásba, ártatlan mosollyal, bár­gyú magatartással. Szó sze­rint kell teljesíteni a polgári és a katonai hatalmasságok minden parancsát, sőt lehe­tőleg túl kell teljesíteni eze­ket az alapjában véve fölöt­tébb bárgyú parancsokat. Túl hangosan kell lelkesedni az agg császárért, a dinasz­tiáért, a világháborúért, an­nak sötét céljaiért, a császári és királyi eszmeideálokért, az összmonarchiáért, amely kor- ruptságában és rothadtságában magában hordja a végpusztu­lás csíráit. HASEKET ez a felismerés i az anarchisták táborába vitte. : Fittyet hányva a fekete-sárga fcgdmegek mindenhatóságá­nak, rendületlenül és szaka­datlanul lázított a fennálló társadalmi rend ellen. Tünte­tésekben, utcai csetepatékban vett részt és meglakta a prá­gai börtönöket, a rendőrségi fogda celláit, de közben sza­kadatlanul írta gyorsan félel­metessé vált szatirikus cik­keit. Kigúnyolt, nevetségessé tett mindent, ami szent volt abban a rendszerben, a része­ges papot, a bornírt katona­tisztet, a félkegyelmű főherce­get, a szenilis császárt, de a gyáva, opportunista kispolgárt is. Az első világháborúban ka­tonai szolgálatra hívták be és az első alkalommal átszökött az oroszokhoz. Világosan lát­ta a hazafias szólamokkal és az imperialista célokért meg­indított tömegmészárlás min­den elvetemültségét. Oroszor­szágban élte át előbb a polgá­ri, majd a proletár forradal­mat, amelynek füzében megol­vadt anarchizmusa, és szív- vel-lélekkel a szocialista tábor­ba állt. A háború után haza­tért az újonnan alakult füg­getlen Csehszlovák Köztársa­ságba. ahol — ha kissé szelídí­tett formában is — de meg­találta újtól mindazt, ami el­len korábban küzdött. A KUK- szellem maradványait, a KUK-rendszer majmolását. Tovább harcolt hát ellenük, de ellene is tovább folyt a pol­gári hajsza. A SOK KÜZDELEM, há­nyattatás. nélkülözés hamar felőrölte szervezetét és fiata­lon sírbadöntötte. De akkor már eleven életet élt halhatat­lan alakja, Svejk, a derék ka­tona és elindult világhódító útjára, szintén folytatva azt a küzdelmet, amelyet megte­remtője kezdett. Svejk azóta diadalmasan be­vonult a világ tudatába. A dol­gozó nép mindenütt szívébe zárta, szeretetébe fogadta és a letűnt világ lassan ködbe­vesző siratói egyre reményte- lenebbül fintorognak ellene. Svejk halhatatlanná nőtt és halhatatlanná tette megterem­tőjét, Jaroslav Haseket is. ci. művész vendéíjséf/hen — Mester, játsszon még valamit! — Helyes! Van itthon egy pakli kártya? Cjf-Jlm, Színház, Jrodalűm IGádor Béla: Néhány első szerelem története | /"iddor Béla, az ismert hu- | Ly morista ezúttal könyvvel 1 jelentkezik a közönség előtt. | A Néhány első szerelem tör- | ténete című munkája különös | jeladat elé állította: gyermek- | kori emlékeiből kiválogatni a | legjellemzőbbeket, elhagyni 1 esetleg olyanokat, amelyekre | bizonyos nosztalgiával gondol 1 vissza az ember. Hiszen a | gyermekkor mindenki számá- I ra úgy él, mint valami, talán | sohasem volt mesevilág — 1 még a legszerencsétlenebb I gyermeki évek eseményeit is | megszépíti az idő, és a vonzó, I a kellemes emlékek emelked- | nek ki a feledékenységből. | Gádor Béla majd négy évti- | zed távlatából tekint vissza I életének erre a korszakára. | Első szerelmek, csókok a kis- | város néptelen kertjében, ön- 1 képzőköri szereplések, feled- 1 hetetlen nyarak, iskolai vi- ! szontagságok, izgalmas csaták | és futball-játékok a grundon, = pesti kabaré vendégszereplése | o vidéki kávéház hirtelen 1 ácsolt színpadán, és ki tudná felsorolni mindazt a rengeteg élményt, amely egyszeriben eszébe jut a visszaemlékező- nek? Gádor Béla, az ember, elérzékenyedik talán, de Gá­dor Béla, a humorista, ezek­ben az emlékekben is a komi- kumot keresi. Szinte könyör­telen kézzel válogatja ki a legjellemzőbbeket, a humoris­ta mondanivalójának legmeg­felelőbb eseményeket. E kettős magatartás ötvöze­te jellemzi ezt az érdekes könyvet. A visszaemlékező ember érzelmessége háttérbe szorul ugyan, alig észrevehető líraisággá halkul, de a humo­rista harsány nevetése is gyakran mosolygássá szelídül, a régmúlt kedves emlékek ha­tására. Egy bizonyos, kitűnő szórakoztató olvasmánnyá vá­lik mindazok kezében, akik szívesen idézik fel gyermek­koruk régi, kedves emlékeit. A könyv a Szépirodalmi Ki­adó gondozásában kerül az olvasó kezébe. (p. P ) (J ILMHIRADO — ......................... A DEFA megkezdte a Dene­vér repülőraj című új filmje forgatását, amely a Vietnam­ban harcolt amerikai pilóták­ról szól, akiket csupán az ér­dekel, milyen összeget kapnak egy-egy bevetés alkalmával. JOHN FORD, a kiváló ame­rikai filmrendező új filmjének címe Az utolsó hurrá. A film főszerepét Spencer Tracy játsz- sza. MOSZKVÁBAN zártkörű I előadáson bemutatták a Csen- 1 des Don III. részét. A film i nagy sikert aratott a szakem- ! berek előtt. 1 YVES MONTAND a Tör- ! vény című filmben egy olasz 1 bandita szerepét alakítja. A | filmet Jules Dassin rendezte, I akinek legutóbb az Akinek | meg kell halnia című filmjét I láttuk. | NÉGYESBEN a címe az új | szovjet színes filmnek, amely | az orvostudomány névtelen | hőseiről szól, azokról, akik az | eddig kevéssé ismert betegsé- s gek kórokozói ellen küzdenek. | AZ AMERIKAI Orson Wel- 1 les elkészíti a Don Quijote cí- 1 mű regény új, televíziós film- ! változatát. A rendező a regény | cselekményét a XX. századba |helyezte: Don Quijote a szél- I malom helyett a mozivászon § ellen hadakozik, a hikaviada- I Ion pedig egy exkavátorral | kerül szembe. Radzs Kapur felesége, Nargisz, az ismert hindu filmszínésznő az India anyánk című filmben egy parasztasszony szerepét játssza. UJ SZÍNES, szélesvásznú francia filmről érkezett hír. Címe. A holdvilág ékszerek Főszereplője Brigitte Bardot. KÉT UJ CSEHSZLOVÁK— JUGOSZLÁV koprodukciós filmkomédia készül, Grand Hotel Stephan és Dél felé megy a csillag címmel. WALT DISNEY Ember a vi­lágűrben címmel színesfilmet forgat. A különleges eljárással készülő film hőse egy „bolygó­közi ember“. CSATORNA ! J\/[ör csak 45-en élnek a szá- ! IVl zadból, a többi mind meg- ! halt. De ez a pár tucat ember a § szívét, a lelkét adja a küzde- | lembe. Pedig mindannyian % emberek, élni szeretnének, 1napfényben járni, alkotni és 1 szeretni, terveik és vágyaik | vannak, mint mindannyiunk- | nak... | Egy zongorista is van a fiúk | között, aki nagyon aggódik | családjáért, de most egy ócska | zongorát fedez fel az egyik | romházban, és játszik; a töb- I biek hallgatják ... Ám de a já- Itékot abba kell hagyni, mert 1 egy másik, egy halálos játék | kezdődik, amelynek kísérőze- ! nejét a tankok dübörgése és a |nehéztüzérség bombázása szol- | gáltatják. | Menekülés csak egy úton le- s hetséges, a csatornán keresz- I tül, talán azon át eljuthatnak ! egy másik városrészbe, amely 1 még a felkelők kezén van ... | Egyikük sem akar ebbe a ször- ! nyűségbe belemenni, nem | akarnak patkányok módjára | elpusztulni. Ám de minden | hiábavaló, állásaikat már lehe- = tetten tovább tartani, felsőbb parancsra a még néhány élő embernek a csatornán keresz­tül kell visszavonulnia... A film alkotói a dicsőséges varsói felkelés egy érdekes, és eddig előttünk ismeretlen rész­letét örökítették meg. Andrzej Wajda rendező érdeme, hogy a harci jelenetek érdekesek, szí­nesek és sokszor újszerűén ter­mészetesek. Nem az ő hibája, hogy a csatornában zajló rész­letek nyomasztóak. A film ér­dekessége, hogy az ellenség — néhány filmkockától eltekintve — nem is jelenik meg a fil­men. A szereplők közül első­sorban Tadeusz Janczvart és Mieczyslaw Glinskit említhet­jük meg. A szerelmes, önfel­áldozó nő nehéz szerepét Te­resa lzewska alakítja, sok ter­mészetességgel. Miközben a Csatorna című filmet megnézzük, nemcsak iz­galmas filmalkotás szemtanúi vagyunk, de akaratlanul is csatlakozunk a film alkotóihoz, akik a varsói hősök emlékének tisztelegtek, amikor a hősies felkelés egyik epizódját vitték filmre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom