Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-22 / 94. szám
1958. ÁPRILIS 22. KEDD rrrr ♦/£ c tzLCirlap 3 Kétfelé ? ¥ ] lviczky József elvtárssal, a nagykátai járási szövetkezeti központ elnökével beszélgettem. Sokféle dologról került szó, s az ember örömmel hallgatta, hogyan dolgoznak újszerűén a földművesszövetkezetek, hogyan kezdik valóban betölteni a falu szocialista átalakításában játszott fontos szerepüket. Sok a jó eredmény, akad mivel büszkélkedni, de ugyanakkor akad szép számmal gond is, melyek között elsőként említette Ul- viczky elvtárs a gépállomásokat. A földművesszövetkezetek örömmel vették tudomásul, hogy a gépállomások munkáját igénybe vehetik, szerződéssel vagy szerződés nélkül is sok segítségre számíthatnak. Az öröm azonban korai volt. Jelenleg az a helyzet, hogy a gépállomások még a szerződésben vállalt kötelességüket sem szívesen teljesítik, olykor valósággal könyörögniük kell a földművesszövetkezeteknek, hogy a papíron lefektetett — tehát mindkét fél számára kötelező — dolgoknak a gépállomás eleget is tegyen. Nem egy esetben előfordul, hogyha már nagyon sürgetik a földművesszövetkezetek, akkor végre kapnak egy vontatót, de „természetesen” a legrosszabbat, ami egy órán belül felmondja a szolgálatot, s akkor fuccs a munkának, a földművesszövetkezet marad szégyenben, mert nem tudja teljesíteni a gazdákkal szembeni kötelezettségét. Vajon csak azzal állunk szemben, hogy egyes gépállomások hanyagul dolgoznak? Sajnos, nemcsak ezzel, hanem egy hamis, sok kárt okozó szemlélettel, mely megfogalmazva valahogy így hangzik: először ez, másodszor az, harmadszor amaz, s majd végül, nagyon végül jöhet a földművesszövetkezet. Vajon helyes-e, hogy kétfelé húzzák a szekeret, melynek egyfelé kellene haladnia? Nem helyes. De könnyű ezt jpondani! Sokkal nehezebb az emberek szemléletében elérni, hogy így is gondolkodjanak, s főként így is cselekedjenek! Gépállomásaink igen sokat tettek a falu szocialista átalakításáért. S nyilván még igen sokat fognak is tenni. De éppen ezért érthetetlen az a memtörődömség. ahogyan a földmüvesszövetkezetekkel való kapcsolatot értelmezik, ahogyan a földművesszövetkezetek munkamegrendeléseit kezelik. A be nem tartott Ígéretek rontják a földmüvesszövetke- zetek hitelét a gazdák, a falu előtt, de rontják a gépállomásét is. S akkor kinek használ ez a dolog? Napról napra több és több a munka falun. Több és több tehát a gépállomások dolga is. De a földművesszövetkezeteké is! S a sok munkának csak úgy tudnak eleget tenni, ha mindketten segítik egymást, s nem szitkokat szórnak a másikra, nem gáncsot vetnek egymás elé. Ideje lenne, hogy megyei szinten a két szerv vezetői foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, mert nagyon sok a panasz. De mégsincs késő, lehet — és kell is! — segíteni! S akkor sokkal könnyebb, gyorsabb lesz egyfelé haladni, mint kétfelé húzni, de nem mozdulni élőre egy tapodtat sem. — sz — t Lesz-e vendéglője PiU Pilisszentlászló — ez a Szentendrétől 12 kilométerre eső kis falu — egyik gyönyörűsége a Dunakanyarnak, Hegyeikkel erdőkkel, zúgó patakkal ékes vidékét kora tavasztól késő őszig ellepi a kirándulók, I turisták tömege. A falu lakói büszkék is e nagy érdeklődés- \ re. Völgyekre ékelt takaros há ! zaikat egyre meszelgetdk, íes- tegetik, csinosítják: nehogy azt mondhassa akárki is, hogy a szép környéket elcsúfítja egy csúnya falu. Egyedül a főtéren van egy épület, amely meglehetősen kirí a csinos, tiszta házaik közül. Ez a földművesszövetkezeti italbolt. Pedig nem így volt ez hajdanán! 15—20 évvel ezelőtt fe- hérabroszos asztaloknál, cigányzene és }ó bor mellett mulatoztak a vendégek a na?v üveges verandán. Ma is erre vágynak a pilisszentlász- lóiak. Mert a turisták minden évben ellátogatnak ide most is. Dohát a vendéglőbe betérni nem sok hangulatuk van. Nem is csoda. A dohos termekben ket-három asztal, s ugyanany- nyi törtlábú, ócska szék búslakodik. Nemhogy ínycsiklandó pörkölt, vagy jóféle ízes kadarka csalogatná őket, de még azért is hálát adhatnak, ha egy-egy pohár szódavíz jut nekik. Ugyanis a szikvízüzem nem műkö'dik, sört, s kiváltképpen bort csak néha-néha kap az italbolt. S miért van ez így? Hiszen másfelé nincs hiány a borban. A falu lakosai minden baj okozójának a körzeti földműves- szövetkezetet mondják, amely nagyon-nagyon mostoha gye. rétként kezeli Pilisszentlász- lot. De mj a véleménye minderről a körzeti föltíművesszö- vebkezetnek? Madarász Sándor ügyvezető így válaszol: — Nem mostoha gyerek nekünk Pilisszentlászló, dehát nehéz helyzetben vagyunk Nincsen pénzünk arra, hogy rendbehozassuk az ottani boltot és vendéglőt. Majd akikor beszélhetünk renoválásról, ha annyit jövedelmeznek a szövetkezeti üzletek, hogy telik belőle. Valóban, a beruházás nagyon szűkre méretezett, de az is igaz, addig nem számíthatnak nagyobb bevételre az üzletek sem, ameddig nincs megfelelő árualap, i — Szódavíz hamarosan lesz — ígéri az ügyvezető. Nemrég építettünk egy új kutat, amelyből majd szódavizet gyártunk, de jelenleg a vegyvizsgálat eredményét várjuk a tisztiorvostól. — A borügyben nem mi vagyunk a felelősek — mondja Madarász Sándor. — Legszívesebben annyit szállítanánk oda, amennyit kémek. De mi sem kapunk. Negyedévenként 160 hektó bor lenne a körzetünkbe tartozó italboltok szükséglete. de mindössze 24 hektót kaptunk. Tavaly a környék borforgalmának 60 százalékát mi bonyolítottuk le, most ennék felét kaptuk. A tőlünk elvett mennyiséget pedig az állami boltoknak juttatták. Ugyanakkor felemelték pénzügyi tervünket. Őszintén szólva nem csupán Mészáros Sándornak, do nekünk is furcsa és teljesen érthetetlen ez az intézkedés Persze — mondhatnák egyesek — az állami boltok bora éppen olyan jó, mint a földmű- yesszöveCkezeteké. Igen ám! De Pilisszentlászlón csak föld- művesszövetkezeti boltok van. nak. Az emberek pedig itt is inni akarnak valamit, s ha nem kapnak bort, pálinkát isznak. Márpedig kormányunk azzal a célzattal emelte nemrégiben az égetett italok árát, hogy helyette inkább bort, sört igyanak, hiszen mindenki előtt ismeretes a pálinka, rum egészségre ártalmas hatása. Ajánlatos lenne tehát sürgősen felülvizsgálni ezt az intézkedést. Abban viszont a pilisszent- lászlóiaknak van igazuk, hogy egy olyan vigasztalan vendéglőben, mint az övék, jó bor mellett is meggondolnák az emberek, hogy beüljenek-e oda. Pedig — ha ügyesen megszerveznék — egy kellemes kis vendéglő egy esztendő alatt visszatérítené a beruházási költségeket. Madarász Sándor elmondta, hogy hamarosan 18 000 forintot kapnak a vendéglő rendbehozására. Ha okosan használják fel ezt az összeget, segíthetnek a legfőbb bajokon. A falu lakói pedig ne várjanak mindent a szövetkezettől. Ha olyan kényesek a csinos külsőre, fogjanak ösz- sze, közösen, társadalmi munkában egyetlen nap elegyengethetik a vendéglő udvarát olyannyira, hogy akár táncolhatnak is rajta. (—sz—) Cegléden a földművesszövetkezet felvásárló telepén 50 000 darab exportreteszt állítanak össze Példamutató vállalás Miért szűnt meg a dánszentmiklósi gyümölcstermelő szakcsoport ? Értekezletet tartottak az elmúlt hét végén Monoron a já- fás földművesszövetkezeteinek ügyvezető elnökei. Arról beszéltek, hogy részjegyjegyzési kampányt indítanak április közepétől május közepéig. Az 1957-ben megrendezett részjegyjegyzési versenyben a megye legjobb járásának bizonyultak, megszerezték az első helyet, s a több ezer forintos pénzjutalmat. Nagy tétről van tehát szó, meg kell tartani az első helyet az idén is. Ez a verseny nem öncélú, hiszen elsősorban a földiművesszövetkezet érdeke, hogy minél nagyobb legyen saját vagyona. No meg az sem mellékes, hogy az idén jegyzett részjegyek összegének erejéig tetszésük szerint valósíthatnak meg fontos beruházásokat, beszerzéseket. És ilyen munka hol ne lenne? Egymás után álltait fel a földművesszövetkezetek ügyvezetői és bejelentették, hogy igazgatóságuknak és dolgozóiknak megkérdezése után milyen vállalást tesznek. A mendeiek, vecsésiek. üllőiek 10—10 ezer forint, a pilisiek 15 ezer forint befizettetését vállalták. S hogy eredményesebb legyen a munka, segítségül hívják a szövetkezeti nőbizottságok és a földművesszövetkezetek KISZ-tagjait is. A verseny megkezdődött. Tavaly a monori járás lett az első. Nagyon bíznak, az idén is a legjobbak lesznek. A Földmüvesszövetkczetek Ceglédi Járási Központja a napokban közölte a Szövetkezetek Pest megyei Központjával, hogy a dánszentmiklósi tanács v. b. feloszlatta a községben 1957 elején alakult gyümölcstermelő társulást. Pontosabban az 1957. február 2-án megkötött haszonbérleti szerződéssel bérbeadott csaknem 20 kh ingatlant visszavonta, pedig erre a területre a szakcsoport a tanáccsal 5 éves szerződést kötött. Szépséghibája az intézkedésnek, hogy a községi tanács a földbérlet visszavonásáról sem a földművesszövet- kezetet, sem annak járási központját nem értesítette. Ellenben a Pest megyei* Növényvédő Állomással 1958. március 20-án a szakcsoport bérletében levő területre 1 éves kényszerhaszonbérleti szerződést kötött. A szakcsoport 1957. januárjában alakult 10 taggal. Köztük volt 4 olyan tag is. akiknek nem főfoglalkozása a földművelés, illetve gyümölcstermesztés. Ezek között volt Papp József, a jelenlegi vb-titkár édesapja. Papp András, a vb-titkár öccse, szövetkezeti kocsmakezelő és Papp Károly állami gazdasági dolgozó. A szakcsoport munkájában fentiek nem vettek részt, maguk helyett napszámosokat, iskolás gyerekeket küldtek, s bizony a talajmunka nem volt kifogástalan. A szakcsoport a növényvédelmi munkákat a gépállomástól bérbevett motoros gépekkel végezte. 1957 végén meghalt a szakcsoport régi elnöke, s a csoportban bizonytalanság ütötte fel fejét. Ám 1958. február 28-án, csoportértekezlctükön határozatot hoztak, kizárták azt a négy tagot, aki nem dolgozott a szakcsoportnak, helyettük olyan dolgozó parasztokat vettek be, akiknek fő foglalkozásuk a mezőgazdasági munka. Horváth Ferenc személyében új elnököt is választottak. Határoztak abban is, hogy megkezdik és március 20-ig befejezik a gyümölcsösben az esedékes növényápolási munkákat. Ezután a tanács vb-titkára beszélgetett a csoport tagjaival és közölte velük, hogy a munkához nem foghatnak hozzá, mert a bérletet másnak adta a tanács. Scholz Nándor, községi gazdasági felügyelő szerint semmit nem lehet tenni a v. b. döntése ellen. Pedig érdemes lenne. Tavaly, a rossz évben, a gyümölcsös ugyanis nagyon elhanyagolt állapotban került a szakcsoport birtokába, a tagok bevételük 80 százalékát a gyümölcsös rendbehozására fordították. A földművesszövetkezetek felülvizsgálták az elmúlt év végén a szakcsoportot és engedélyezték további működését. A szakcsoport tagjai, Maláta Ferenc, Horváth Ferenc és a többiek nem nagyon reménykednek a szakcsoport újbóli megalakításában, mert mint mondják, nem mernek ujjat húzni a tanáccsal, no meg az idő is előrehaladt. Egyesek azt mondják — és ez a MÉSZÖV véleménye is —, hogy a helyi tanács törvénysértést követett el, mivel nem volt jogában a v. b.- nek felbontani minden alap nélkül az 5 évre szóló bérleti szerződést. Különben is a tanács előzetesen senkinek nem szólt döntéséről, még csak fel sem szólította a földmű- vesszövetkezetet az esetleg tapasztalt visszásságokra. Annál is inkább, mert a csoport tagjai tavaly a gyümölcsös termését a földműves- szövetkezeten keresztül értékesítették, tehát nem spekuláltak, megvolt bennük a törekvés az alapszabály szerinti ténykedésre, a közös alap képzésére. Úgy tűnik, a bérlet visszavonása azért történt, mert a szakcsoport kizárta tagjai közül azokat, köztük a vb-titkár rokonságát is, akik nem vettek részt a termelőmunkában, csak az osztozkodásnál jelentek meg. A megyei tanács V. b. minden bizonnyal foglalkozik az üggyel és igazságos döntést hoz. Cs. A. Miért akadályoz bennünket a tervező vállalót és a beruházási bank? Levelezőnk, Kiss Ferenc, az aszódi járás beruházási előadója a következő észrevételeit írja lapunknak: Az MSZMP agrárpolitikája előírja, hogy a beruházások ésszerű felhasználásával is csökkenteni kell a mezőgazda- sági termelés költségeit. Ez a megállapítás különösen a tsz- ekre vonatkozik, ahol nem mindig az adottságoknak megfelelő beruházásokat eszközölték, s ezért sok esetben nem megerősödésüket segítették elő, hanem a beruházási célok gondatlan kitűzésével újabb terheket róttak rájuk. Az aszódi járás termelőszövetkezeteiben például az 1952- ben épített istállókat most renoválni kell. A rossz tervezés, s a még rosszabb kivitelezés miatt jelenleg olyan állapotban vannak, hogy bennük nemcsak az elhelyezett állatok nincsenek biztonságban, hanem az állatgondozók testi épsége is veszélyeztetve van. Járásunkban 4 istálló helyreállítására, illetve átalakítására kaptak a termelőszövetkezetek állami támogatást. Bár kormányzatunk lehetőséget adott az átalakításra, ezt zavarják még egyes körülmények. A helyreállítási munkákat késlelteti a meg nem értés. A felsőbb szervek ugyanis engedélyezték az egyedi tervek igénybevételét, a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja azonban a területi iroda utasítására csak a Földművelésügyi Minisztérium tervező vállalata által készített tervek alapján biztosít hitelkeretet. Tekintve, hogy' az istállók helyreállítását, illetve átalakítását ez év októberéig be kell fejezni, érthetetlen a bank ilyen állásfoglalása, mivel a tervező vállalat csak május végére vállalta a tervek elkészítését. Egyedi tervet nem fogad el a bank még akkor sem, Nagy sikere van a vetőburgonyának, amelyet a földművesszövetkezet szerzett be és oszt szét a termelőknek. Erről számol be két képünk is. ha az szakszempontból kifogástalan. Például a bagi Vörös Csillag, Termelőszövetkezetnek a kivitelező térítés nélkül bocsátotta volna rendelkezésére a terveket, de a bank visszautasította. A termelőszövetkezetnek ebből hátránya származhat, mert tervezési díjként a tervezési vállalatnak a költségvetés 5—10 százalékát kell kifizetni, s a tervek csak májusban készülnek el. Nem biztos viszont, hogy a munkákat októberig el tudják végezni, mivel nyáron és nyár végén a sok mezőgazdasági munka miatt nincs munkaerő az építkezéshez. A közeli vállalatok kapacitás hiányában nem vállalják a helyreállítási munkákat, így ezt a termelő- szövetkezeteknek kell elvégeztetni szakiparosokkal. Hasonló a helyzet a hévíz- györki Dózsa Tsz-nél is. Itt még a múlt év decemberében megkezdték a helyreállítási munkálatokat, az akkor megjelenő rendelet értelmében, amely szerint állami támogatást csak a megrongálódott istállók helyreállítására kap a tsz. Egy újabb rendelet módot nyújtott a vonóvasas istálló födémes istállókká történő átépítésére. Ezt a lehetőséget azonban a termelőszövetkezet nem használhatja, mivel a rendelet megjelenéséig felhúzott falakra vasbetonfödém nem építhető. Így az igen gazdaságos magtár- padlásos istálló megépítése a hévízgyörki Dózsánál már szinte megvalósíthatatlan, oly nagy költségeket jelentene. Ezt a veszteséget a különböző időben megjelenő két azonos tárgyú rendelet okozta. Most nem tudják befejezni az építkezést, mert a Magyar Nemzeti Bank 2. számú területi iroda műszaki revizorai az átépítési munkát felfüggesztették azzal, hogy a kivitelező a még fel nem használt anyagokra is felvette a pénzt. Különös Indokolás ez. Talán pénz nélkül is szerezhetett volna anyagot a tsz? Különben a kivitelezés módját a bank 2. számú területi irodája előzőleg már jóváhagyta. Jelenleg a munka áll, a tehenek a baromfiólban vannak elhelyezve. A rossz elhelyezés a tejtermelésben már jelzi negatív hatását. S ha ez az állapot sokáig megmarad, veszélyeztetve van a törzskönyvi ellenőrzés fenntartása. Kívánatos lenne, hogy egy- egy mezőgazdasági építkezés ne csupán a pénzügyi bürokráciának legyen kitéve, hanem hallgassák meg a szak- véleményeket is, hiszen köny- nyen előfordulhat, hogy ez a túlzott pontosság tízezreibe kerülhet a tsz-nek és ezen keresztül a népgazdaságnak. Egy hasznos kezdeményezés Évekkel ezelőtt csaknem minden földművesszövetkezet foglalkozott scrtésfoizlalással. Az elmúlt két évben nagyon visszafejlődött ez, sőt, a legtöbb helyen ráfizetéses volt a hizlalás. A kedvező termény- felvásárlási lehetőségek miatt napról napra több földműves- szövetkezet állítja fel újra sertéshizlalási üzemágát. Pilisen a napokban vettek húsz sertést, Gyónón korábban, s biztositék nyílik arra, csakhamar a legtöbb földművesszövetkezet, ahol arra lehetőség van, hizlal sertést. Az így hizlalt sertéseket a szövetkezetek saját húsboltjaikban mérik ki községük lakosságának. v
