Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-22 / 94. szám
ü/Cirlap 1958. Április 22. kedd CÉLRÉSZJEGYBŐL NAGYOBB ÜST Kis szeszfőzdéje van Üllőn a földművesszövetlkezetnek. Sőt, nemcsak kicsi, hanem régi, rossz is. Sokba kerül az állandó javítás, s emiatt neheztelnek is a termelők. Sajnos, a földművesszövetkezetnek nincs pénze, nem tud új üstöt beszerezni, a meglevő elavultat pedig már nem nagyon érdemes megjavíttatni. Mit lehet itt tenni? A szeszfőzde vezetője gondolt egy nagyot, s megkérdezte a gazdák, a földművesszövetkezet tagjainak véleményét. Azok azt válaszolták, hogy szívesen áldoznának 50—100 forintot, csak szerezzék be az új, nagyobb üstöt, mert úgy gyorsabb lesz a munka, jobb minőségű a pálinka'. Most ez ügyben fáradoznak. A szeszfőzde lelkes vezetője járja a házakat, gyűjti a tagoktól a célrészjegyet és annak összegéből megveszik majd a nagyobb üstöt. | Mégis lesz üzemképes szesz- ! íőzde Üllőn, mert a tagok ösz- szeadják a hozzávaló pénzt. Nem elvarázsolt község Csemő — ahol rossz szervezés miatt nem megy a gépi munka szerződéskötése CfJUm, Színház, Q-redaJLómA jelentés szűkszavúan csak annyit mond:. Csemőn a föld- művesiszövetkezet az idén eddig 35 normálhold gépi talaj- munkára és 38 normálholdnak megfelelő gépi szállításra kötött szerződést. Ez nagyon kevés, különösen, ha a tervhez mérjük. A tavaszi idényben 1300 normálhold gépi talaj- munkát és 610 normálhold egyéb gépi munkát kellene leszerződni a mintegy négyezer lakosú község termelőivel. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy az ember megállapítsa: a tervet, legalább is a tavaszi idényre, Csemőn nem tudja teljesíteni a földművesszövetkezet. Tehát nem az a fő probléma, amit Csemőn, a földművesszövetkezet irodájában mondanak, nevezetesen azt, hogy túlságosan magas a terv. A tények azt mutatják, ha a terv felét el is vetnénk, akkor is gyászoAki szerződést köt, annak kötelezettsége is van 1' Évek óta visszatérő problémát okozott az, hogy a termelők egy része csak akkor viszi áruját á földművesszövetkezethez eladni, ha azt másutt már nem tudja értékesíteni. A termelési előlegeket felveszik a termelők, ám első termésüket, amiért jobb pénzt fizetne a földművesszövetkezet is, nagyobb áron a piacon értékesítik, vagy magánkiskereskedőknek adják eL Az elmúlt héten újra megtörtént ez az eset a monori járásban. Az egyik első típusú tszcs több cikk termelésére kötött szerződést a földművesszövetkezettel. Ismerték a szerződés feltételeit, átvették a termelési előleget is. A napokban piacképes lett salátájuk, melyre szerződést kötöttek. Ám a salátát nem a földművesszövetkezetnek adták át, hanem a piacra vitték. Érthető, hogy ez nem tetszik a földművesszövetkezetnek és a szerződés felbontásával fenyegetőznek. (Ez egyébként teljesen jogos lenne.) Bíznak azonban abban, hogy a tszcs először és utoljára követte el a szerződésszegést s ezután minden szerződésileg lekötött árujukat a szövetkezetnek adják át — ahogyan azt a szerződés megkötésekor vállalták. És a tszcs-nek is állnia kell ígéretét, rá is vonatkozik a szerződés. Összefogásból — kerítés Hosszú évek óta sérelmezték a vecsésiek is, a felettes szervek is, hogy a helyi földművesszövetkezet 3. sz. nagy boltja körül nincs kerítés. Őrizetlenül álltak ott a különböző göngyölegek, áruk, s bizony nem valami hatásosan védték a szövetkezet vagyonát. Igaz, a földművesszövetkezet már nemegyszer akarta a kerítést megcsináltatni, azonban nem jutott rá sosem pénz. Mégis, ezekben a napokban szorgos kezek serénykednek a bolt körül. Beton alapzata vas oszlopokat ásnak a földbe, a kerítés néhány hónap múlva — ha az idő engedi — állni fog. Most sincs rá pénze a földművesszövetkezetnek, hanem társadalmi munkában csinálják. Az igazgatóság tagjai és a szövetkezet dolgozói szabadidejükben építik a kerítést. Eredetileg részjegyet akartak jegyezni, hogy majd annak összegéből végeztesse el a szövetkezet a munkát. Aztán gondoltaik egyet és mivel maguknak készül a kerítés, magúik készítik el. Amennyibe kerülne, azon részjegyet jegyeznek. A szövetkezet csupán a szükséges anyagokat biztosítja, a munkát az igazgatóság tagjai és a szövetkezet tagjai közös erővel, társadalmi úton végzik. Az összefogás nagy dolgokra teszi képessé az embert. A kerítés talán kis dolognak tűnik, de ha tudjuk, hogy csináltak már Vecsésen társadalmi munkában szabadtéri színpadot, meg sok egyebet, a kerítés építése nem tekinthető véletlennek. Igazolja, hogy Vecsé- sen a földművesszövetkezet tagjai tudják: ha összefognak, egyesítik erőiket, nem létezik számukra . lehetetlen feladat. san kevés eredményt tudnak felmutatni. Nincs talán ember hozzá, aki végezze? Van, január óta fiatal mezőgazdászt alkalmaznak, Pánczél István személyében. Igaz, az ügyvezető. Kollár József csak április eleje óta tevékenykedik a szövetkezetnél, tehát lett volna kinek segíteni. Nem vitás, nehéz propagandát kifejteni a községben a gépi munka népszerűsítésére, mert Csemő tanyavilág, fiatal község. Központi helye, hangosanbeszélője, dobosa nincsen. A szomszédos tanya legalább kilométerre van. Nehézséget okoz az is, hogy a földrendezés még nem fejeződött be a községben. Ezekkel szinte minden ellenérvet felsoroltunk, annak bizonyítására, miért nem lehet Csemőn gépi munkatervet teljesíteni. Mégis, azt kell mondanunk, hogy ezek az ellenérvek nem állják meg helyüket, s ha megmérjük őket, bizony könnyűnek találtatnák; Csupán megnehezítik a földmű- vesszövetkezet munkáját., de ilyen gyenge eredmény igazolására elégtelenek. Az ügyvezető, Kollár József azt mondta, hogy május közepéig talán 150—200 normálholdnyi munkát leszerződnek. Többet nem lehet. Meg kell jegyeznünk, őt nem lehet okolni a gyenge eredményért, hisz mikor idejött, alig két hete, csupán 17 normálhold szerződéssel „dicsekedhetett’“ a szövetkezet. A gépi munka szerződéskötés a földművesszövetkezetnek nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is érdeke, hiszen kötbért kell fizetniük, ha a tervben előírt és Vállalt területre nem köttetnek szerződést a gazdákkal. Az pedig nem hihető, hogy oly kifejezetten mezőgazdasági jellegű községben, vagy inkább tanyavilágban, mint Csemő, a gazdák nem akarják igénybe venni a gépi munka segítségét. Tetszetős, hangzaELŐZETES JELENTES Apák és fiúk címmel kerül rövidesen a magyar mozilátogató közönség elé Vittorio de Sica új olasz filmje, amelynek most egyik jelenetét mutatjuk be olvasóinknak UIMIimnlllllllllllllllllMlllllllllllillltlIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIHIIIIIIUU Lukianosz: Istenek, halottak, hetérák tos kifogásokat — a felsorol- j takon kívül is — özönével le- i hetne még felsorolni. Ám a i hiba nem a termelőkben, ha- j nem a földművesszövetkezet i szervező munkájában keresendő. A földművesszövetkezeti me- zőgazdász fiatal ember, lassan fél éve dolgozik a községben. Igaz, szőlészeti-borászati szakképzettsége van, nem jártas a gépi munkában, no meg kellő szervezőkészsége sincs, s bizony gyakorlati szakismerete is édeskevés. Motorkerékpárjával járja a tanyavilágot, s hogy tapasztalatlansága miatt nem sok eredmény- nyel, arról a tények tanúskodnak. Több segítséget kellene kapnia, sőt, időnként helyes lemre ellenőrizni munkáját, munkamódszerét és munkabeosztását is. Furcsának tartjuk, hogy mindezek tudatában a járási főmezőgazdász április első 17 napjában egyetlen alkalommal sem volt a községben, pedig a leggyengébbnek illene a legtöbb segítséget adni; Ügy tűnik, egyedül a mezőgazdász végzi a gépi munka szerződések dolgát, ami nagyon kevés, nem is vezethet eredményre. Csemőn 1400 tagja van a földművesszövetkezetnek, akik közül az igazgatás Egon kívül számosán szívesen segítenének a gépi munka propagálásában is — ha a földművesszövetkezet erre kérné őket. De nem kéri. Megkönnyítené íredig az új elnök, no meg a mezőgazdász munkáját is, sőt minden bizonnyal a termelők is örömmel vennék az így nyújtott segítséget. Nem elvarázsolt község Cse- mő, még ha tanyavilág is. Jobb szervezéssel, a földművesszövetkezeti tagság egy részének bevonásával még sok sikerről tudna számot adni Csemőn a földművesszövetkezet. De a jelenlegi szervezéssel, munkamódszerrel mielőbb szakítani kell. Ezt kívánja mind a földművessző- vet&ezet, mind tagjai, a termelők érdeke is. (csá) Kaphat-e az anyagbeszerző vásárlási visszatérítést a f öldművesszövetkezettői ? Köztudomású, hogy megyénkben most folyik annak a négy és félmillió forintnak a visszafizetése, amit vásárlási-értékesítési visszatérítés címén kapnak a földművesszövetkezetek tagjai. Azok kaphatnak most visszatérítést az 1957. évi nyereségből, akik tagjai községük földművesszövetkezetének, s legalább egy ötven forintos részjegyet váltottak, és persze, ha beíratták vásárlásaikat, eladásaikat a vásárlási könyvecskébe. A földművesszövetkezetek tagjainak többsége 200— 400 forint körüli összeget kapott, de volt jó pár ezer, aki csak kisebb összeget, de olyanok is szép számmal, akik 1—3 ezer forintot is zsebre tesznek. Érthető és természetes, hogy ezeket az előnyöket, a nyereségből való részesedést csak azok a földművesszövetkezeti tagok élvezik, akik a szövetkezettől vásároltak, s megtermelt áruikat is a szövetkezetnek adták el. Akadnak persze kevesen, akik nem íratják be könyvecskéjükbe a vásárlást, eladást, de megtörténik ennek az ellenkezője is. Monoron például az egyik Sokan és népi kívül is. Zsiga Pista a rádióban szerepel ismerik Zsiga Pistát zenekarát Cegléden Az idén a földműves- szövetkezeti népi zenekarok országos versenyén megérdemelten szerezte meg az első helyet. Most, április 26-án este újabb érdekes eseménynek lesz színhelye Cegléden a földművesszövetkezet étterme, ahol Zsiga Pistáék muzsikálnak minden este, már évek óta. A rádió helyszíni felvételt készít az étteremben Zsiga Pistáról és zenekaráról. A műsorban fellép Dóré József ma- gyamóta-énekes is. Az étteremben rekordforgalomra számítanak és néhány új, ritkábban készített ételféleséggel kedveskednek a vendégeknek. ktsz anyagbeszerzője — jogosan — belépett a földművesszövetkezet tagjai közé, s váltott részjegyet is. A ktsz vásárlásait a földművesszövetkezeti boltokban bonyolította le, s a vásárolt áruk ellenértékét beíratta saját vásárlási könyvecskéjébe. A napokban jelentkezett visszatérítéséért, 2200 forintért. A földművesszövetkezet nem tudja, mit csináljon. Kifizesse-e a pénzt, vagy ne, hiszen csak azt a vásárlást lehet a könyvbe beíratni, amit a könyv tulajdonosa saját családja, vagy gazdasága számára vásárolt. Itt pedig más volt a helyzet. Az anyagbeszerző azzal érvelt, hogy az áruk egy részét saját magának vásárolta. Ugyancsak Monoron történt, hogy az egyik gépállomósi dolgozó belépett a földművesszövetkezetbe, részjegyet váltott, vásárlási könyvet kapott és a gépállomás részére történt vásárlásokat is beíratta. Természetesen nem kapta meg a visszatérítést, mert az szabálytalan lett volna és semmiképpen nem erkölcsös. Amit Pilisen csinálnak, az viszont helyes, és választ ad a monoriak kérdésére is. Pilisen a ktsz, mint jogi személy, belépett a földműves- szövetkezetbe, ezer forint értékben részjegyet váltott, s érthető, kaptak vásárlási könyvet is. A ktsz a földművesszövetkezeti boltokban szerzi be szükségleteit, s most több ezer forintot kaptak visszatérítésként, ami a ktsz dolgozói, tagjai jövedelmét növeli. Ily módon jogosan megilleti a földmüvesszövetkezetbe belépett ktsz-t, gépállomást, termelőszövetkezetet, kisipari szövetkezetét a vásárlási visz- szatérítés, amely nem kis összeg. De ha valamely gyár, üzem vagy ktsz, gépállomás anyagbeszerzője saját vásárlási könyvecskéjébe íratja be az öt alkalmazó cég számlájára vásárolt áruk értékét, nem járhat részére visszatérítés. Persze, a visszatérítés nem fizethető ki ez esetben a ktsz- nek sem Monoron, hiszen visz- szatérítést csak szövetkezeti tag (természetes, vagy jogi személy) kaphat. ta nekik a bájt, a szellemességet, sőt olykor-olykor még a fenséget is. Valóban kedvesek, bűbájosak, isteniek! Csak hát nem lehet rajtuk segíteni: Zeusz, a mindenség ura csél- csap, felelőtlen, Artemisz em- berevő, Dionüszosz korhely, Priaposz felháborítóan szemérmetlen. A Halottak párbeszédei-ben Lukianosz nem az égre, a földre lövelli hegyes nyilait. Mert nemcsak az istenek szolgáltak rá az emberek megvetésére, hanem a világ nagyjai: a királyok, a dicső hadvezérek, a nagyhírű bölcs filozófusok, a dölyfös gazdagok, az elkényeztetett szépek. Amint belépnek az alvilágba — hatalmi jelvények, kincsek, szép ruhák, díszes fegyverek nélkül — gyáván nyüszítő, rémülettől remegő, szánalmas tömeg válik be. lőlük. A Hetérák párbeszédei más nézőpontból ugyan, de az eddigiekhez hasonló szellemességgel leplezi le kora társadalmának visszásságait. Őszinte, egészséges megnyilatkozása ez a ciklus is, a képmutatást gyűlölő, az igazságot szenvedélyesen kereső pompás írói egyéniségnek. Kérlelhetetlenül szereti az igazságot és van bátorsága ki is mondani, mert undorodik az álszentségtől, a hazudozástól, a felfújt tekintélyektől és legfőképpen a nagyképűségtől. A mű hű és kitűnő tolmácsolása Jánosy Istvánt, a megjelentetése pedig az Európa Kiadót dicséri. Nagy részvét mellett temették el hétfőn a szegedi Móra Ferenc Múzeum oszlopcsarnokából Dinnyés Ferenc festőművészt, a szegedi képzőművészet doyenjét, a magyar festőtársadalom egyik legegyénibb és legszerényebb tagját. Egyike volt azoknak a nagy művészeknek, akik a két viSZEMORVOSNÁL Tényleg, igaza, van, C betű iiiimiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiitiii Egy igaz művész halála lágháború között a reakció korszakában is nyíltan állást foglaltak a szocializmus eszméje mellett és vállalták ennek az állásfoglalásnak minden súlyos következményét, Többször bebörtönözték, in« ternálták és évekig élt rendőri felügyelet alatt, de a legkegyetlenebb üldözéssel sem tudták megtörni. Erős lélek« kel járta a maga útját és fes- ! tette remek képeinek egész so- ! rát. Minden alkotásáról ren- ! díthetetlen optimizmusa su* ! gárzik. Kedvenc témája az | erős napsütésben szikrázó t.i« ! szai táj, a külváros, de lesfő- ! képpen az ember volt, a sze- ! gény, egyszerű munkásemberi | A szegedi paprikapiacról, a | paprikahasító lányokról al- ! kötött munkái a magyar pik« | túra legjelesebb alkotásai kö- |zé tartoznak. | Politikai meggyőződéséért | egy teljes negyedszázadon át | üldözték, és ez az üldözés ki- ! terjedt művészi pályájára is. | Képeit száműzték az ..előkelő" | pesti tárlatokról, az állami | megrendelésekből kizárták, | és leírhatatlan szegénységre | kárhoztatták. A második vi- 1 lágháború után figyeltek csak | fel rá és kezdték értékelni mű. ! vészeiét, de a sablonos mű« | vésztragédiák alapszabályai | szerint majd csak most, halála | után kerül művészete arra a | helyre, amely méltán megil« I leti. I M. L. i z időszámításunk utáni zi. második évszázadban élt a rómaiak legnagyobb költője és írója: Lukianosz, aki valamennyi művében a mindennapi valóságot ábrázolta. Sasszemű volt és kérlelhetetlen. Sasszemű megfigyelő — a korának leg jelentéktelenebb mozzanata sem kerülte el fi~ gyeimét. És kérlelhetetlen — amit egyszer meglátott, konok igazmondással ki is mondta. Életműve nagy tehetséggel, szellemes humorral és elbűvölő kedvességgel mutatja be, hogyan döngeti, tépázza és győzi le a fejlődő új világ a makacsul ellenálló régit. Művei közül legjelentősebbek párbeszédei, amelyek a korabeli társadalmi viszonyokra alkalmazott éles kritikával tűntek ki. Ebben a kötetben az istenek, a halottak és a hetérák párbeszédeit adta közre az Európa Kiadó. Ezekben a. dialógusokban megmutatkoznak a korszak mély társadalmi ellentmondásai, kiviláglik belőlük Lukianosz csillogó emberi és írói egyénisége, csípős, bíráló szelleme. „Hogyan várjunk az emberektől magosabb erkölcsiséget, ha az istenek erkölcstelenek! — ez a ki nem mondott, de annál erősebben érezhető alap- gondolata az Istenek párbeszé- dei-nek. Már maga az ötlet zseniális, de a kivitel még inkább az. Nem gúnyolja ki őket, hanem szigorúan ügyel arra, hogy tárgyilagos maradjon, Nem rosszhiszemű az istenekkel szemben: bőven oszt-
