Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-19 / 66. szám

1958. MÁRCIUS 19. SZERDA “íL-JCirtap 3 1 A váci járás talán az \ | egész ország legkülönösebb | | közigazgatási egysége. Je- § 1 lentösebb üzeme cstupán 1 | kettő van: egy vagongyár és | I egy konzervgyár, mindkét- | | tő Dunakeszin. A járás te-§ | hát mezőgazdasági jellegű, I | mégis van olyan községe, | | ahol a lakosságnak mind- 1 | össze hét százaléka paraszt. § | Vác és elsősorban Budapest 1 | üzemei foglalkoztatják az | 1 itt lakók jó részét, ami ter- l | mészetes is. Hiszen 30 ezer | 1 holdnyi szántóterület sem- l | miképpen sem tudna eltar- | 1 tani 54 ezer embert. | Meg kell azonban jegyez- § 1 tii, hogy a nagyvárosok kö- I I zelsége, a nagy piaci lehe- f 1 tőség igen számottevő kert- | | kultúrát fejlesztett ki a jár- \ | rásban. A művelt terület- 1 | nek kereken 10 százalékán | | kertészkednek, öt százaléka | 1 szőlő, s igen erősen felien- | 1 dűlőben van a málna- és a l 1 földiepertermesztés. Nem is 1 I egy olyan község akad, ahol \ I tíz éve még egy szem földi- | I epret sem termesztettek, * | | ma már vagontételben szál- § 1 titják exportra és a fővárosi | I piacra ezt az értékes OVÜ- 1 I mölcsöt. | A bejáró munkások hely- f | zetét nagyon megkönnyítik | ! a rendkívül jó közlekedési | | viszonyok. A gyakori vonat- | | járat melleit Vác és Buda- | | pest között például órán- | I ként autóbusz közlekedik. | 1 A járás északi fekvésű köz- í | ségei sem panaszkodhatnak. 1 | néhány kivétel azonban § I mégis van. Ezek Itözött el- | 1 sőnek Rádot kell említeni. 1 | Bár Rád olyan vízcsepp, | | amely nem tükrözi hűen az | | egész járás tengerét, mégis | 1 jellemzően rámutat, milyen | 1 fontos probléma ebben a I 1 járásban a jövedelmező ter- 1 I melési ágak kiszélesítése és | 1 a közlekedés. AVÁCI JÁRÁSBAN iiiiiiiiiiiiniiiiiiiniiniiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiniiiiiiiiiiiiinininiiiiininiHiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiiiiiiiiiii A fóti Gyermekváros új la­kói: Budai Ilonka és Balogh Sanyi örömmel adják le régi ruhájukat, hiszen Siteri Aa- talné nevelőnő vadonatújat ad helyette. A Váekríyáiii Gépállomás siemíüks veielői Pápai György, a penci ta­nács mezőgazdasági felügye­lője elmondta, hogy közsé­gükben a filoxera pusztítása előtt 1200 hold. tehát az egész határ szőlővel volt betelepít­ve. Jelenleg csupán 75 hold a szőlőterület, de további te­lepítésre számítanak. A tíz évvel ezelőtt még is­meretlen málnatermesztés­nek is sok híve van már a faluban: mintegy 25 gaz­da foglalkozik vele. ■— Hej. csak készüljön el a Váchartyáni Gépállomás for­dítóekéje! — sóhajtott fel a mezőgazdasági felügyelő, s hir- telenében mindjárt összeszá­molta, hogy mintegy 15 hold iraélyforgatásra lenne szükség a faluiban akár ebben a pilla­natban is. Amikor később megemlítet­Panasz a Veresegyházi Földművesszövetkezetre Megyénk földművesszövet­kezetei igen nagy érdemeket szereztek az alacsonyabb típu­sú termelési társulások létre­hozásával. segítésével. Annál furcsább dolog, hogy Veres­egyházon éppen a földműves- szövetkezet rossz munkája gátolja egy földieper-termesztő szakcsoport megalakulását. A rendkívüli hideg március miatt bizony meg kihalt a határ. Cseppet sem lepődtünk meg, amikor Rád és Fene határán tavaszi vetés helyett az erdőtisztogatás ugyancsak télies mun­kájában találtuk a dolgozó parasztokat. Szinte hihetetlennek hangza­na ez. ha nem olyan tekinté­lyes emberek állítanák, mint Dudás Lajos tanácselnök és Bihercz László tanácstitkár. Miről is van szó? Arról, hogy a községben az utóbbi esztendőkben hallatlanul fel­lendült' a földieper-termesz- tés. Mintegy 100—120 holdnyi területen termesztik a gazdák ezt a gyümölcsöt, s most föl- dieper-termesztő szakcsoport is alakulna, ha a földművesszö­vetkezeti felvásárlók lépést tudnának tartani a termelés­sel, s jobban megszervezné a földművesszövetkezet az áru átvételét és továbbítását. A „szezonban’1 van olyan nap, hogy'120—130 mázafa «Hiep- rét" Is” átadnak a termelők, Ám joggal elvárnák, hogy ne kell­jen kora reggeltől éjfélig sor­ba állniok az átvevőhelyen. Ezúton kérjük a Veresegyházi Földművesszövetkezet veze­tőit, létesítsenek legalább még egy átvevőhelyet, hogy bizto* sítani tudják a gyümölcs el­szállítását. s kedvet adjanak az értékes földieper még na gyobb területeken történő ter­mesztéséhez. ÜZENET A RÁDI SZAKCSOPORTNAK Ha Sándor Gábor tanács- élnök szemszögéből nézzük a rádi helyzetet, ma három nagy gond nyomja a vállát. Az egyik a földügy, a másik a közleke­dés megjavítása, a harmadik a szakcsoportnak szaporító­anyag beszerzése, A földhistória már igen régi keletű. A község határának régebben mintegy 80 százaléka nagybirtok volt. A fokozatosan eladósodó földbir­tokosok egyre feljebb és fel­jebb emeltették földjeik arany, korona értékét, mert így több kölcsönt vehettek fel a bir­tokra. Azután a földesurak el­tűntek. az arany koronáért ék viszont megmaradt, s most az a furcsa helyzet áll fönn, hogy egy dűlőútnak a Váchoz tar­tozó oldalán tíz aranykoroná­saik a földek, míg a rádi gaz­dák ugyanolyan minőségű föld­jei a dűlőút másik oldalán 18—22 aranykoronásak. Tudo­másunk szerint az illetékes kor­mányszervek számontartják az ilyen ügyeket és utóbb vagy előbb sor kerül az aranykorona értekek felülvizsgálására — Ennél is nagyobb gon­dunk pillanatnyilag a közlekedés. Hétfőn reggel 7 óra tájban a buszmegállónál találtam nagy mérgelődés közepette Jánosi Dánielt, Teknős Mihályt, Kraics Mihályt, Ripper Józse­fet, Kozár Lászlót és még egy csapat embert, akik a hatórás busszal szerettek volna mun­kába menni, de Csővár és Penc felől olyan zsúfoltan ér­kezett az autóbusz, hogy egyetlen utast nem tudott már nálunk felvenni. Nagyon nagy segítség lenne, ha Vác és Rád között reggel 6 és 7 óra között egy helyi járatot bekapcsolná­nak. Megemlítettük a panaszt a járási tanács vezetőinek, akik közölték, hogy már a minisz­tériumba továbbították a ké­relmet. Minden remény meg­van rá, hogy a község 120 .be­járó munkása új autóbuszjá­ratot kap. Míg a járás más községei­ben a földieper- és a málna­termesztés hódít egyre na­gyobb teret, Rádon egy új növényíéle. a fekete ribizli termesztésére alakult egy szakcsoport. Nagy problémá­juk azonban, hogy nem tudják hol beszerezni a telepítéshez szükséges dugványokat. Be­széltünk az ügyben Murányi Istvánnal, a Pest—Nógrád megyei állami gazdaságok te­rületi igazgatóságának osz­tályvezetőjével és határozott segítséget ígért. A megyében ugyanis Nagykőrösön, sőt a váci járásban Sződligeten is állít elő fekete ribizli dugványt az állami gazdaság. Murányi elvtárs kéri a rádi szakcso­portot: mielőbb keressék fel személyesen, vagy levélben, s azonnal intézkedik, hogy hoz­zájussanak a szükséges dug­ványmennyiséghez. tűk ezt Lavók Józsefnek, a Váchartyáni Gépállomás fő- egr onómusá n ak, óvatosan megjegyezte: — Bár már látnánk, hogy olyan sokat várnak tőlünk a penciek. Amikor ugyanis ott Űj főtengelyt szereltek a gép­állomás dolgozói a mélyfor­gató ekére. Eddig ugyanig a nehéz, helyenként köves tala­jok forgatása közben állandó­an hátráltatta a munkát a gyakori tengelytörés. Egyéb­ként az ekét is a műhely dol­gozói készítették a képen is látható Köller Ferenc vezeté­sével. volt náluk a gép. jó ideig nem tudtak munkát adni neki. Lavók elvtárs egyébként megmutatta a most elké­szült mólyforgató ekét, s a műhelyben láthattuk, hogy még egy másikat is készítenek. Meg is jegyezték a gépállomás dolgozói: jkár, hogy a nagy teljesítményű erőgépekhez I nem kapnak megfelelő mun- I kagépeket. de még a szüksé­ges rajzok sem állnak ren­delkezésre, teljesen a saját elképzeléseik szerint, „házilag’’ kell elkészíteniük azokat. Egyébként a gépállomás dol­gozói a „szemléltető agitáció“ hívei: mélyforgatásra a szer­ződések zömét kinn a földe­ken. munka közben kötik. Amikor Kisnémedin és Vác- rátóton megnézték a gazdák, hogyan dolgozik a mélyforgató eke, igen sokan jelentkeztek szerződéskötésre. Persze, ez érthető: kézi forgatással körülbe­lül hat forintba kerül a munka minden négyszög­öle, míg a gépi forgatás díja alig éri ej az 1 forin­tot négyszögölenként, nein beszél­ve arról, hogy a gép tökéle­tesebb munkát is végez. A nagv érdeklődés ellenére sem tudná azonban a gépál­lomás a járás területén kihasz­nálni mind a két mélyforgató eke teljes kapacitását. Ezért a gépállomás igazgatója és fő- agronómusa a napokban át- rándul Debrecen környéké­re, ahol a rizstelepeken pró­bálnak munkát szerezni egyik ekéjüknek. — Ja, kérem, önállóak va­gyunk, valamiből élni kell nekünk is — mondta nevetve a szemfüles agronómus. HÍREK A MÁV Dunakeszi Jármfl­javítógyér dolgozói április 4> tiszteletére ünnepi munkaver­senyt indítottak. ALSÖGÖD ebben az évben egy orvost és két mentőáJlo. mást kap a járási községfej­lesztési beruházásból. A VÁCI JÁRÁS egyetlen községében, Csőváron hiányzik még a villany. A Tervhivatal és a Pest megyei Tanács kö­zös megegyezése alapján 1959* re villamosítják e helységet. A csőváriak eddig 40 ezer forint* nyi társadalmi munkát aján. lottak fel a falu villamosításá­hoz. ERDŐKERTES még ebben az évben 300 személyes kultúr* otthont kap, SZERDÁN ESTE közgyűlést tartott a járás legjobb termelő­szövetkezete, az alsógödi Egye­sült Törekvő Tsz. ALSOGÖD KÍVÁNSÁGA Valamikor régen Alsógöd- nél is lehorgonyoztak a sze­mélyszállító hajók. Most Buda* pesttől Vácig egyetlen hajóál­lomás sincs ezen a 35 kilomé­ternyi folyamszakaszon. Az al­sógödiek nagyon szeretnék, ha Ismét visszakaphatnák kikö­tőjüket, mert ez jelentékenyen tehermentesítené a zsúfolt vo­nat- és autóbuszközlekedést. Sőt, még a súlyosabb közleke­dési helyzetben levő Dunake­szit is. Úgy véljük, nem árta­na foglalkozni az alsógödiek kívánságával, A Dunakanyar fejlesztési célkitűzéseit a váci járás Duna menti községei is örömmel fogadták. Alsógödön községgazdálkodási különbi­zottság alakult, amely a fej­lesztési terv keretén belül részletesen kidolgozta a köz­ség 1958. évre szóló fejlesztési programját, A program legfőbb célja Alsógöd idegenforgalmának fellendítése. Erre a természet­adta lehetőségek megvannak, közös összefogással és a belső erőforrások kihasználásával az anyagiakat is meg tudják teremteni. A munkatervben parkosítás, útépítés, partjaví­tás, s egyéb községszépítési feladat szerepel. Megtisztítják a halastavat, kibővítik a csó- nakmegörző és kölcsönző há­lózatot. Még ebben az évben megépítik a Duna és a feny­ves között levő új makadámút másfél kilométeres szakaszát. A gödi szigeten sátortábort lé­tesítenek majd, amelyet a ki­rándulók egész nyáron hasz­nálhatnak. Sződliget, Telsögöd és Du­nakeszi ugyancsak gazdag programot dolgozott ki a Du­nakanyar fejlesztésének kere­tében. Csőváron még kényelmes helyet kapnak az utasok, de mire Rádra ér a busz, sokszor már állóhely sem jut a munkába igyekvőknek, A fóti Béke Tsz tagsága reméli, hogy a melegágyi salátával április 1-e táján már megjelenhetnek a piacon. Télutó a Dunakeszi Konzervgyárban A környező falvak szelid lankáit még a márciusi tél fakult hófoltjai szegélyezik, bent a Dunakeszi Konzerv­gyárban úgy zajlik az élet, mintha gyümölcsérlelő nyár lenne. — Jelenleg a befőttek át­A Járás legérdekesebb „házi­állatát’1 örszentmiklósón, Lu­kács János udvarán találtuk. Évekkel ezelőtt egy vadászat után sérülten találtak rá a mezőn. Mire a vadllba felgyó­gyult, annyira megszokta gon­dozóit, a „házi kosztot’1, hogy felcserélte a vadont a barom­fiudvarral. Ma már oda sem figyel, ha vad testvérei V-ala- kú csapata nagy kiabálással átvonul a ház felett. Tojása Lukácsék szerint nagyon ízle tes. Sajnos, hímet nem sike­rül hozzá fogni, a közönséges gúnárral pedig nem párzik. így nincs mód annak megái lapítására, lehetne-e csapatos­tól is házi tenyésztésben tar­tani ezt az új „baromfifélét," szerelése folyik — világosít fel bennünket Nágel János fő­mérnök — s ez annyit jelent, hogy a nagyobb üvegekbe el­raktározott befőtteket kisebb üvegekbe szortírozzuk. Most éppen a birs-, a körte- és a dinnyekészítmények szerelését végezzük. Ezek exportra ké­szülnek Németországba. Ang­liának tyúkkonzervet gyár­tunk naponta 12 mázsa csir­kéből. Éjjel-nappal dolgozik a tésztaüzemünk, hasonlóan a gyümölcsíz-részlegünk is. — Mikor kezdik meg a gyermek-konzerv gyártását? — Éppen most folynak az új üzemrész beruházási tár­gyalásai, bízunk abban, hogy sikerül megkapnunk az erre a célra szükséges egymillió fo- rintot.^ Mihelyt a megfelelő helyiségek elkészülnek, azon­nal hozzákezdünk a gyerme­kek részére készülő konzervek gyártásához. FOTON a Vörösmarty-kultusz lelkes ápolói megalakítottálk a Vörös* marty Emlékbizottságot. A bh zottsdg tagjai most a Vörös* marty Kunyhó megteremték sén fáradoznak. Erről a mun* káról szerettük volna tájé­koztatni olvasóinkat, sajnos, nem sikerült, mert csak a fóti Vörösmarty Kultúrotthon igazgatónőjével tudtunk be­szélgetni, ő pedig nem ismeri „ezt a területet”. A Fóti dal szerzője több megbecsülést ér* deme\zie még a nevét viseli kultúrotthon igazgatónőjétől is,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom