Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-19 / 66. szám

""Z&irlap 1958. MÁRCIUS 19. SZERDA Tizenhat kisgyermek tanítót kér Szentmártonkáta községből 8 íerenctanyad iskola tizenhat tanulója megható levelet írt szerkesztőségünkhöz: „Nagyon szép iskola fény­képét láttuk a Pest megyei Hírlapban. Milyen jó lesz a szobi gyerekeknek. Szép új iskolában tanulhatnak. Bizo­nyára jól is fognak majd ta­nulni. Nekünk is van egy szép iskolánk, illetve tantermünk. 1957-ben építette a Kátai Ál­lami Gazdaság.” Megírják a gyerekek, hogy a szépen berendezett iskola­ierem március 1 óta, üres. A ♦anító néni kisbabát vár és szülési szabadságon van. He­lyettest azonban nem küldtek, mert nincs rá pénz. így az­tán a tizenhat 7—8 éves gyer­mek naponta kétszer teszi meg « fagyos, jeges szélben a hat- kilométeres utat a faluig. Igaz, hogy a gazdaság ad egy zö- lyögtetős igáskocsit, de még így is egy óra az út és közben ha esik, a gyermekek megáz- íiak. ha fúj a szél, akikor meg fáznak. Szüleik örökös ag­godalomban vannak, nem lett- c valamelyik beteg. s,Azt kérdezzük a szerkesz­tőségtől — fejezik be a leve­let —. miért nem adnak he­lyettest ide a tanyai iskolába? Miért kell nekünk napi 12 ki­lométer utat megtennünk, ilyen tossz időjárásban? Az iskolai tatóság azt mondja, nincs pénz a helyettesre. Akik így intézkedtek, biztosan nem jártak a tanyáról hat kilomé­ternyire levő iskolába télvíz idején. »Ha csak egy napig kellene velünk megtenniük az Utat, vagy az ö gyermekeik­nek, ékkor biztosan máskép­pen intézkednének.” Olvasás Pest megye minden falujában van már könyvtár (film, Színház, (Drődalúnv A HALÁLRAÍTÉLT Engels téri kioszk néhány földszinti helyiségében húzódik meg a Pest megyei Tanács v. b. 20 000 kötetes könyvtára. Rátalálni elég nehéz, öt évvel ezelőtt, amikor megnyílt, még a Város­ház utcában lakozott, a megyei tanács székházában, később a Kristóf térre költöztették át, onnan került aztán jelenlegi hajlékába, de a környéken sem rendőr, sem járókelő, sem trafikos nem tudja megmonda­ni, hol bújik meg. A tájékozat­lanság magyarázata az, hogy ez a könyvtár nem fog­lalkozik közvetlen könyvköl. csönzéssel, nincs olvasószolgá­lata, nincs olvasóterme. Köz­pontja, irányító szerve azonban a megye könyvtárhálózatának és a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolításával foglalkozik. Mostani hajlékában is csak ideiglenes vendég, mert az épületet már régebben életve­szélyesnek minősítette a fővá­rosi mérnöki hivatal, és lebon­tásra ítélte, felszólítva a könyvtár vezetőségét, hogy „8 napon belül“ költözködjék el belőle. Aztán mégis kiderült, hogy a halálos ítélet végrehaj­tására csak 2—3 év múlva ke­rül sor, a kiköltözés így nem sürgős, a könyvtár, ha akar, benne maradhat még egy dara­big, de csak saját felelősségére A könyvtár vezetője Debre­ceni Imréné, aki az irodalom és a könyvek iránti szeretet melegével a szívében állt ta­valy az annyira fontos megyei kultúrintézmény élére, s kezd­te meg munkáját annak fej­lesztéséért, munkájának ész. szerű megszervezéséért. — Könyvtárunk munkaköre megváltozott — mondja —, a helyi kölcsönzést a megyei ta. ná-cs megszüntette, mivel úgy látta, hogv ezt a funkciót a Fővárosi Könyvtár kerületi fiókjai hiánytalanul ellátják, így mi csak területi’ munkát végzünk. A TERÜLETI MUNKA elég sokágú. Irányítani, fejleszteni kell a megye területén levő já­rási és községi könyvtárakat, gondoskodni könyvállomá­nyuk kiegészítéséről, dolgo­zóik szakmai és politikai neve­léséről. A megye területén 216 könyvtár van. ebből 8 járási, 8 önálló községi, a többi falu­si népkönyvtár. Jogos büszke­séggel közli Debreceniné, hogy egyetlen olyan község sincs már a megyében, amelynek ne lenne könyvtára. A" hálózatba tartozó könyvtárak könyvállo­mánya megközelíti a negyed- milliót. A könyvtárak forgal­ma örvendetesen növekedik, ami a megyében íolyó kultúr- munka eredményességét bizo­nyítja. Vádiratot adtak ki a budakeszi lakásszélhámos ügyében Szabó György hazaköltözött édesapja házába Budakeszire, az Erdő utca 88. szám alá. Szabó és édesapja egy ideig jól megfértek egymással, ké­sőbb az apa, Szabó Sándor megtudta, hogy fia árulja a házában levő lakást. Miután Szabó György nem mondott le lekáseladási terveiről, édes­apja bement a tanácshoz, ahol elmondotta az esetet és zárol­tatta a lakást. Ifjabb Szabót ez nem- zavar­ta (terveiben, útón-útfélen kí- nálgatta a lakást. így jutottéi Soós Istvánékhoz, akik a la­kás megtekintése után hajlan­dók voltak azt megvenni 7000 forintért. Csupán az volt a ki­kötésük, hogy erről a tanács­nál készítsenek hivatalos írást. Szabó György ebbe nem ment bele, másnap azonban azt mondotta, hogy hajlandó a vé­teli szerződést kiállítani. Egyetlen feltétele az volt, hogy Soósék adjanak át a ré­szére előlegként kétezer fo­rintot, mert ennyi szükséges ahhoz, hogy Pesten albérleti szobát vehessen ki. Soósék gyanútlanul át is adták a Szabó György által kért pénzt, másnap azonban — mikor a szerződést meg kel­lett volna írni — Szabó nem Jelent meg. Soósék megtud­ták azt is, hogy az a lakás, amelyre kétezer forint előle­get adtak, zárolt és Szabó György nem adhatja el. Ezek után Soósék megtették a feljelentést. A nyomozás befejeztével a budai járási ügyészség Szabó György ellen csalás miatt vádiratot adott ki, __________ A z áruló csirketollak Huszti Lajos Üröm, Kos­suth Lajos utca 63. szám alatti lakos meglátogatta a szomszéd községben betegen fekvő feleségét. Másnap, ami­kor visszaérkezett, meglepőd­ve látta, hogy tyúkjai közül négy hiányzik. Megtette a > feljelentést, amelynek alapján a rendőri nyomozás kiderítette, hogy Huszti távollétét felhasználva szomszédnője, Gonda And- rásné emelte el az ólból a négy tyúkot. Gondáné eleinte tagadott, de amikor a nyo­mozó rendőr a kamrában az egyik lábos alatt rátalált a nagy mennyiségű csirketollra, Gondáné bevallotta, hogy ő a tettes.- Gondáné ellen a budai já­rási ügyészség lopás miatt vádiratot adott ki, A megyei tanács is egyre na. gyobb megértéssel kezeli a könyvtárügyet. A tanács műve­lődési osztálya a megyei és já­rási értekezleteken következe­tesen felhívja a figyelmet a könyvtárak támogatásának szükségességére. A hatás ezen a téren sem marad el. A Ceglédi Járási Tanács például 20 000 forintot szavazott meg könyvvásárlásra^ a tápiógyör- gyei tanács 2000, a pilisvörös- vári 7000 forintot adott köny. tárfejlesztésre. — De azért vannak olyan községeink is — panaszolja Debreceniné —, amelyeknek tanácsa érzéketlen a könyvtár iránt, így Nógrádverőce, Kós- pallag, Pilisen pedig az tör­tént, hogy amikor választani kellett, hogy a könyvtár vagy a cukrászda kapjon-e hajlékot a kultúrotthonban, a cukrászda javára döntöttek. A megyei könyvtár által szervezett szakmai tanfolya­mon a könyvtárak dolgozói közül 42-en vesznek részt. Er- re az évre részletes munkaterv is készült. A munkatervbe fel­vették a megyében levő könyv­tárak szervezeti megerősítését, a propagandamunka politikai tartalmának megjavítását, a nevelőmunka színvonalának emelését és a meglevő kapcso­latok továbbépítését a párt- szervezetekkel, a tanácsokkal és a tömegszervezetekkel. HÁROM OLYAN JÁRÁSA van a megyének, ahol nincs külön járási könyvtár, a daba- si, az aszódi, és a budai járás. A megyei könyvtár szeretné, ha ezekben a járásokban is megszervezhetné legkésőbb a jövő évben a járási könyvtá­rakat. A nagykátai és a szobi könyvtárat járási könyvtárrá fejlesztették, bár ennek gazda­sági alapját előre nem biztosít­hatták. — Menet közben kéregetjük EROICA Nemrég fejezték be az Eroica című új lengyel filmet. Ké­pünkön Andrzej Munk és Jerzy Stawinski, a film két alkotója •tiiHiiiiHiwHimiiKHmtmiiHwniiiiDiiiiiiKnmiiiiiiiminiiH' Egy színielőadás margójára Az általános és középiskolai tanulók nyári üdültetése és országjárása A művelődésügyi miniszter in­tézkedik az általános és közép­iskolai tanulók nyári üdültetésé­nek, országjárásának és kirándu­lásainak megszervezéséről. Az általános iskolai tanulók kö­zül az részesül juta lom-jellegű üdülésben, akinek tanulmányi eredménye jó, magatartása példa­mutató, jó úttörő munkát végez. vagy szociális és egészségügyi szempontból rászorul. A jutalom­üdülésen kívül az általános isko­lák, a felsőtagozatos tanulók szá­mára többnapos kirándulást, nyári táborozást is szervezhetnek, A középiskolai tanulók 1958. évi úgynevezett országjárás! költségei­hez is hozzájárul az állam. A fővárosban a vidéki általános iskolák V _Vin. és a vidéki közép­i skolák I—IV. osztályos tanulói számára 160 férőhelyes állandó diákszállóban biztosítanak szállás­helyet. A nyári idényben a vár­ható nagyobb forgalom lebonyolí­tására. az állandó diákszállás mel­lett, kisegítő szálláshelyet is léte­sítenek. A kisegítő szálláshely be­fogadó képessége 100 fő. A szállás­helyeket egy-egy kiránduló cso­pedig az, hogy a szereplők előre játsszák a darabot: első felvonásbeli magatartásukból a néző már pontosan tudja, hogy mi történik majd velük a továbbiak folyamán. így például a Smith szerepét ala­kító Hevesi Sándor már szín- padralépésének első pillanatá­tól kezdve valamiféle belső vívódástól átfűtve játssza sze­repét, pedig ez csak a máso­dik felvonás közepétől indo­kolt. | A csoport színjátszói közül a legjobb teljesítményt Murphy szerepében Ujfalvy István és a Gould szerepét játszó Mojzes Zoltán nyújtot­ta. Fedor Judit Mac Stanley szerepében jó színjátszóképes­ségről tett tanúbizonyságot, de szerepfelfogása nem he­lyes. Ugyanígy a szükségesnél tragikusabb eszközökkel ábrá­zolja Jessie-t Bartos Erzsé­bet. Velle László Mac Pher- son szerepének legfőbb voná­saival: lázas tempót diktáló, magabiztos tekintélyével ma­rad adósunk. A váci Madách Imre művészegyüttes a hibák ellenére is jó munkát végzett és alaposabb munkával még javíthat az előadások színvo­nalán. (F. R.) /^TlLMHlRADÓ l l¥~ ......,,t,,,,,|,,|,,,||i!»imiimiiiiiiiii!iiiiii||||i!i||||||||i||||||U[„ll p ort három napra veheti igénybe Kívánságára napi háromszori ét* kezést biztosítanak. 1938 nyarán csak turista szálláso­kat szerveznek, mozgó túraútvona­lat nem. A mozgó táborozást ked­velő iskolákban a turista szállásoh és egyéb lehetőségek figyelembe­vételével, készíthetnek változatos mozgótúra programot, tanulóik szá mára. A turista szállásokat az iS' kólák tanulói, július 1-től augusz­tus 20-ig terjedő időben 3_7 napi? vehetik igénybe. Egy főétkezés szolgáltató turista szállások lesz­nek Vácott, Nagymaroson, Bala- tonfüreden, Révfülöpön, Keszt­helyen, Balatonszárszón, Balaton- bogláron, Veszprémben, Miskol­con, Miskolc-Tapolcafürdőn, To­kajban, Egerben, Gyöngyösön és Pécsett. Teljes ellátást nyújtó sá­tortáborokat létesítenek Nógrád- verőcén és Balatonföldváron, csal szállást biztosító sátortáboroka Balatonfüreden és Siófokon. A sá­tortáborokban minden szükséges felszerelés és egészségügyi beren­dezés az ifjúság rendelkezésén áll. A csak szállástnyújtó sátor­táborok napi szállásköltsége sze­mélyenként 8 forint. Külön műhelyt kapnak a csökkent munkaképességű szakmunkások a Csepel Autógyárban EDDIG 29 ÁLLAM jelen* tette be részvételét a május, 2-án kezdődő cannes-i film- fesztiválra. Közöttük hét a szocialista táborhoz tartozó ország, LENGYELORSZÁG közös film elkészítését vette tervbe a Német Szövetségi Köztársa­sággal, Franciaországgal és Olaszországgal, Viktor Hugó A nevető ember című regénye alapján, a koprodukciós film főszerepére Gerard Philippet hívják meg. A Csepel Autógyárban kü­lön műhelyt rendeznek be azoknak az idősebb, csökkent munkaképességű szakmunká­soknak a foglalkoztatására, akik még nem nyugdíjjogosul­tak, vagy nem akarnak nyug­díjba menni. Ebben a műhely­ben olyan nagy szakmai gya­korlatot és türelmet kívánó munkadarabokat készítenek majd, amelyeket a gyár eddig kisipari szövetkezetektől vagy magánkisiparosoktól rendelt meg. Itt kísérletezik ki majd az újításokat és az új technoló­giai eljárásokat. A műhely be­rendezését a KISZ mellett működő fiatal műszakiak ta­nácsa vállalta. A Csepel Autógyár vezetősé­gének kezdeményezése nagy segítséget jelent majd az idős dolgozóknak, hiszen itt első­sorban minőségi és nem erejü­ket meghaladó ütemű munkát kell végezniük. Az új műhely­ben — az eddig kiadott mun­kák házi megoldásával — az Galga menti napokat rendeznek, Petőfi-múzeumot nyitnak meg áprilisban az aszódi járásban Az aszódi járásban április­ban Galga rfienti napokat ren­deznek, amelyeken bemutat­ják a Galga-vidék kulturális életét, elsősorban gazdag nép­művészetét. Április 4-én Aszódon meg­nyitják a Petőfi-múzeumot annak a hajdani gimnázium­nak az épületében, ahol a 'költő diákoskodott. A Petőfi- emlékeken kívül a múzeum­ban összegyűjtik a környék régészeti leleteit és népmű­vészetének jellegzetes darab­jait. Áprilisban filmvetítése­ket, előadásokat tartanak a járás községeiben, a Galga- | vidék népi együttesei pedig a | szomszédos falvakban ven- 1 dégszerepelnek. A galgamá- | csai együttes Dudás Julinak, | a népművészet mesterének he- 1 lyi szokásokból összeállított | népi játékaival mutatkozik be. | A Galga menti napokon ren- 1 dezik az iskolások dalos ta-1 lálkozóját is. A záróünnep- f ségen lesz a Pest megyei nép- | művészek találkozója. A leg- | jobb művészeti együttesek be- | mutatót, az énekesek, a tánco. sok és a díszítőművészek pe­dig szakmai tanácskozásokat tartanak. A Szirtes Adám az Égi madár című új magyar film egyik fő­szereplője A HUNNIA FILMSTÚDIÓ­BAN előreláthatólag megfil­mesítik Nagy Lajos Razzia című novelláját. A forgató- könyvet Bencsik Imre rövide­sen befejezi. A SZOVJETUNIÓ és az Egyesült Államok között meg­egyezés jött létre évi 10—IS film cseréjére vonatkozóan. LOUIS MALLE francia filmrendező, a Liften a vér­padra című film alkotója nyerte el a Louis Delluc-díjat, a közelmúltban a váci já- zí rási lcultúrház Madách Imre művészegyüttese bemu­tatta a mai szovjet irodalom egyik legkiválóbb képviselőjé­nek, Konstantin Szimonovnak Az orosz kérdés című színmű­vét. Az előadás legnagyobb ér­deme a kitűnő darabválasztás volt. A dráma hőse Smith, az amerikai újságíró, aki nem kommunista, csupán becsüle­tes ember, s az is akar marad­ni. Az események kényszerítő hatására azonban rádöbben arra, hogy a kettő lassan már egyet jelent. Rá kell döbben­nie arra, hogy két Amerika van: Hearsték Szovjetunió el­len uszító Amerikája és Lin­coln és Roosevelt Amerikája, a becsületes amerikai nép ha­zája. Az előadás forró drátnaisá- gával, a cselekmény izgalmas fordulataival, az íróilag kitű­nően megformált figurák el­játszásával azonban a színját­szó-csoport alatta maradt a nagyszerű darabválasztásnak. Az előadás legfőbb hibája ép­pen az, hogy nem jelenik meg benne élesen a két Amerikát képviselő csoport, amelynek harcáróUszól a darab. Az elő­adás másik alapvető hibája össze a szükséges bútorokat, és szerezzük be a könyvanyagot, de a helybeli tanács segítségé­re is nagy szükségünk lenne — mondja Debrecenivé. A megyei könyvtár dolgozói negyedévenként saját lapot ad­nak ki a Pest megyei Könyv­tárost, és szorgalmas cikkírói a magyar könyvtárosok színvo­nalas folyóiratának, a Könyv­tárosnak, amely legutóbb Deb- receniné figyelemre méltó cik­két közölte azokról a súlyos ká­rokról, amelyeket az 1956. ok­tóberi események okoztak a könyvtárakban. Az elpusztított könyveknek csak egy részét pótolhatták eddig, de pótolni kellene a többit is, sőt szükség lenne jó új könyvekre, hogy az állomány nem egészen megfe­lelő összetételét megjavítsák. Itt is szükség lenne a tanácsok hathatós segítségére. A KÖNYVTÁR DOLGOZÓI rendszeresen látogatják a já­rási, községi könyvtárakat, el­lenőrzik és segítik azok mun­káját és számos helyen irodal­mi előadásokat rendeznek. Újabban azon dolgoznak, hogy minden könyvtárban egységes katalógusrendszert vezessenek be, ami könnyebb tájékozódási lehetőséget biztosít az olvasók számára, de a könyviár mun­káját is megkönnyíti. — A helyiség kérdése az, ami a legjobban nyugtalanít most bennünket — mondja Debrecenivé —, innen előbb- utóbb ki kell mennünk, de megfelelő másik helyiséget még nem találtunk. A Főváro­si Tanács megértésén és jóin­dulatán múlik minden. Bízom benne, hogy hamarosan talá­lunk valami jó megoldást, mert ezek között a repedt fa­lak között nemcsak a dolgozók élete forog veszedelemben, ha. nem az értékes könyvállomány is. (me) idén mintegy kétszázezer fo­rintot takarítanak meg a Cse­pel Autógyárnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom